Magyar Elet, May 10, 1980

              lírAC-'íS~r'£- sr
-- S --í'jíi i '-rí J" """" 7"fC "
A
ríí'
& 'Ttf (V J' '?C?°"' "':"'"ö'i'1 %y
19G() május 10 MAGYAR ÉLET 9 oldal
Haraszti Endre:
Ősi magyar kastélyok - cseh álruhában!
Felhabot itó az a durva tóitenelemhaniisitás me-lyet
bizonyos „utaJM noilak" művelnek részben nyu-gati
valutára vadászva részben — számítva az áll-ass
anglo-amenka- i anglo-kanad- ai polgár történelmi
iníiveletlenscgcie vallvonogató nemtörődömségére — fe-jclctej-éic
állítva Közepeuropa toiteneti valóságát
Hadd említek most csupán egy peldat — de több-kötetes
könyvet lehetne a történelmet hamisító cikkek-kel
feltölteni
A hamilloni Spectator 1980 február' 9-- 1 számál)an
„Cechs hau i( all for castle buffs" (szabad fordítás
ban- - a csenek mindennel ítnclelkeznek a kastélyok i-l- ant
érdeklődök szamáiai címmel négy leniek képpel
kiegészített utazási a csalogató cikk jelent meg
A cikkben magyar iirksistéloki ól van s6 melyeket
magvai' triilcnclmi személyek építették s nu'lveknck
minden köve a magyar Itiiténolemnil besél!
„Caehtu'e Cnstle"-- t mind tipikus királyi hátai kas-télyt"
mutatia be az isméi ellenség homályában ma-ta- dt
cikkiió At uja hogy ez a királyi kattely i arról
bölcsen hallgat hogv kik voltak aok a királyok i
magánlulajdonba keiult" a l- -l sazad vegén (" --
Egy „Bathaiv" nev ií ember volt beboitonozve itt —
meit liatal nőket gyilkolt meg es a veinkben lurdott
Ó micsoda remek szenadú! I Iien itt valóságos lei-vidéki
Üiakulát" lehet a baniesz nyugatiak ele lai
ni! Persze mi tudjuk hogv itt a Nyílra megvei tVj-t- e
váiárol van szo mely tt a Áipadhaz a 13 szaad
ban épített s mely lenykoiat Matyas királyunk kora-bon
élte A propagaiKla-toitenelemhami-it- ó cikk állal
említeti „magánkéz" alatt a Oiszághok Xádasdyaka
llomonnay-Dnigethe- k es az Krdódvek értendők A cikk-iT- ó
iilózolt ezeket a magvar neveket lenni: — magan-lézröl- "
rebeg — scmermecn" — A hebehurgya nás-oa- n
oktondi módon említett Bathaiv nevű cmbei" a-dasd- yné
Báthory Frzsebctlel azonos akit talán a „lá-máié
hb" miatt változtatott asszonyból lerlive az is-meretlen
cikkuo — azt is gondosan elhallgatva hogv
a vár megtévelyedett asszonya húga volt Báthory Ist- -
I vannak Erdély feieclelmenek Lengyelország királyának
' az orosz Rettenetes Iván legyőzőiének
„Smolenice Castle" — írja a cikkíró — „Trnava"
közelében van" A kastély a hegyek közti hágó örize
tére építtetett Vajon ki'' — erről mélyen hallgat a tór-ténelemhamis-ilo
A tájékozatlan olvasó így nem ludhal- -
:oEioc= IOE IOE
Burkus András:
VALAKI KOPOGOTT
Vártam valami történik
Valami jon beront hozzám
Valami amit nem várok
Értem jon vagy úgy hozzak?
Nem az egész csak délibáb
A tavaszi szél susogott
A hajnal most könnyel ejtett
S halkan valaki kopogott
Váriam a hideg szobában
Rcménvek bíivkircn leiül
Meg liatal vagyok nagyon
Mégis a boldogság kerül
Vállam rendületlen hittel
Szivemben a vágy lobogott
Már hallom hogy o ]ón hozám
S halkan valaki kopogott
A bánat az öilö malom
Tépázva szaggat és gvöíor
A vágy csak futó lemény mint
Üres gyomornak a csömör
Kemény még biztat és igér:
Hozzon szerelem-roboto- t
Én várok a szivem tüzel
S halkan valaki kopogott
i 'írni iiniiiuiiiiiiu'ii! i nniniuii i iwioiiiii uiiiii'iiiiiiniii'nnini'ui'í'iiiiuiiinii! mii iiiiiiiiiinriii i riraiuiiiiirin 'ii iinmiiiiiiiiiiiiiiiii'
„Éledő őrtűz"
A Kanadai Magyar írók Szövetsége a fenti cím alatt
adta ki 1 Antológiáját — Juhász József a Szövetség
elnöke az antológia előszavában hangsúlyozta:
— Jóleső érzéssel adjuk kézié hetedik antológián-kat
Ugy erezzük hogy e válogatás is emigrációs éle-tünk
újabb sikere Kötelünkben valamennyi hás azt i-ga-zolja
hogy az alkotás vagya a lélek rezdiilése ak-kor
sem szűnik meg ha soknyelvű országunkban a hi-vatalos
két nyelv az angol es a fiancia mellett magyar
anyanyelvünk szül kiil rozsdásan foszladozik Ezért az
Éledő örti'u is — elözö hat lestvéréhez híven — misz-szi- ól
teljesít: ápolja használatra csábítja azokat a szép
dallamos magyar szavakat amelyek a befogadó otszág
nyclvtengerében — akarva akaratlanul — feledésbe men-nek
Fontos szerepe van mindenütt különösképpen Ka-nadában
a nemzetiségek nyelvén kézreadotl kiadványok-nak
Jelentőségük abban rejlik hogy fejlesztik a nem-zetiségi
kultúrákat: sajátos látásmóddal mutatják be
elődeik irodalmát miiemlékként őrzött restményeiketa
szobrokat épületeket sőt egész városrészeket Azokról
az itt született utódok csak ritkán családi körben hal-lanak
néhány szól Szerintem valamennyi nemzetiségi
nyelven kiadott sajtótermék gazdag és változatos képet
nyújt elavult emléket ébreszt de a használt nyelv ér-tőiben
— közvetett áttételben más nemzetiségű kortár-sainkban
is sőt azt is állítom hogy a belogadó ország
valamennyi polgárában
Köztudomású hogy az értékes kulturális művészi
történelmi örökség amit magunkkal idehoztunk fontos
íésze formáló ereje annak az életnek amit nap mint
nap egyénileg vagy utódainkban e társadalomban élünk
A belső címlapon olvashatjuk az alábbi örvendetes so-rokat:
„Válogatás a Kanadai Magyar írók Szövetsége
tagjainak munkáiból különös figyelemmel az ifjabb nem-zedék
útkereső tevékenységére"
(A könyv kapható a magyar könyvkereskedésekben Az
ara: $800)
ja meg hogy „Trnava" a magyar Nagyszombattal a- -
onos ezzel az ősi várossal amelyet az Arpádházi II
Héa király erős fallal vette körill (ö volt a „magán-ké"
ez esetben?) és a város az esztergomi érsekség ha-tásköre
alatt élte fénykorát 1635-be- n Pázmány Péter
itt alapította hires egyetemét mely Közép-Keleteuró- pa
legeho egyetemei köze tartozott s mely aztán pálya-- I
utasat a magyar fővárosban folytatta „Smolcnicc
Castle" persze Somolányt jelent Felsö-Magyarorsz- ág
egyik legszebb várkastélya A Középkorban a Szent-ben
gyieké volt majd a Pállfy nemzetség birtokába ke-u- lt
Pállly József giof építette újjá neogótikus stílus--
naii
„Stara Iubovna" — írja a cikkíró — Keletszlová- -
kial an van közel a lengyel határhoz 1412-be- n a len-gy- el
kuályi megbízott itt lakott" — „de 1772-be- n
visszatért Magyarországhoz" íme itt a cikk tudomást
icz Magyarország létéről de az olvasó esetleg elcso-dálkozhat
azon hogy honnan kitől „tért vissza" a
var Magvai országhoz s ha valóban „visszatért" akkor
a ion mikor hogyan tartozott Magyarországhoz annak-'ótie- "
Vaján rádöbbenhet-- e a múzeumlátogató hogy
— (VLiiblón jár?! Ebben a Lőcsei hegység északi lej-'ő- i
alatt epiilt koépkon hangulatú váioskában mely-nek
varát 12l!0-ba- n Kunigunda IV Béla király leánya
nnnt lengyel kiialyns kapta hozományul Később Csak
Máté birtokában volt a vár Zsigmond király és csa-var
itt találkozott a lengyel Ulászlóval hogy megtár-gyallak
a 16 szepesi város elzálogosítását Eltol kezd-ve
a lengyel szlaroszták innen kormányozták a város-fal
elsősorban a Lubomierski hercegek később a Po-niatovvski- ak
1553-ba- n leégett a vár de újjáépítették
eneszansz stílusban
Krmarok Castle" — irja ügyesen bűvészkedő
ikkíronk — „keletre van a Magas Tatiától Azért é-m'tet-tek
(— vajon kik és mikor? ) hogy a kastély a
kereskedők útját biztonságosabbá tegye A 16-i- k szá-dadban
előkelően berendezett családi székhely volt s
(Vajon kié?!i de később tűzvész csonkította meg —
Több alkalommal is újjáépült"
ó szegény szerencsétlen pusztulásában is dicső-séges
Késmárk! ó te magyar történelmi gyöngyszem
Thököly Imre saslészke! A lőcsei krónika már 1190- -
ben említi de IV Béla királyunk szebbé építette mint
valaha A tatárpuszlítástól magyar kard védelmezte s
magyar vér hullott elestekor magyar erőből épült uj-l- á
1430-ba- n magasabbra emelkedtek a várfalak 1463-ba- n
pallos- - és vásártarló jogot kapott a város Mátyás
Erdélyben történt
címen tartott előadást a montreali Szent István Kul- -
túregyletben a nemrég Erdélyből menekült Nagy Ár
pád
A mozaikszerűen összképet adó előadás kiterjedt az
élet minden mozzanatára Beszélt az anyakönyvezető ál- -
al automatikusan románosított keresztnevekről a föld
rajzi nevek megváltoztatásáról
A bölcsődéktől ahol a személyzet román
Érdekes hogv csak a magyar katolikus és protes-táns
templomok égnek le vagy szükséges őket lebon-tani
mint pl a marosvásárhelyi Ferencesek templomát
le' ontották pápai nyomásra a tornyot meghagyták A
jMksomlyói kat templom leégett benne az összes ré-gi
natokkal De ortodox templom az épül pl Bélabá-nyán
ahol az utóbbi 10 évben 2 ezer oláh jött a Re-gátb- ól
Iparosítás lolyik Erdélyben de a munkásokat Ó-romani-ából
hozzák
A pé'ldákat helyszűke miatt nem sorolom tovább de
a végkövetkeztetést levonom: a falvak elnéptelenednek
a föld az államé tehát a beszögezett házak ajtai bizo-nyítják
a lakók a váiosba ahol valami utcaseprői ál-lás
talán lehet kapni elmentek A falu magyar mentő
szerepe nincs többé A tanítókat szétszórják hasonlóan
a többi magyar származású csekély értelmiségi végzet
teket is román területre amit elhagyni nem lehet te
hát román-magya- r házasságok keletkeznek aminek a vé-ge
hogy a gyerekek románok lesznek A fiatalság nyel-vében
ma már a városokban 50 százalékban keveri a
nyelvet a magyart románnal Mi lesz a vég? Ha vala-mi
nem történik ha az emigráció: az erdélyi magyar-ság
egyetlen reménye ma — nem iog össze és nem
cselekszik pár évtized és elmondhatjuk az erdélyi pár
milliós magyarság beolvadt a román tengerbe nincs
többé — Gondolkozzunk ezen és vizsgáljuk meg lelki
ismeretünket!
Miófa fejtünk keresztrejtvényt?
Egy tréfa szerint felháborí- -
ó hogy ha egy hires em
ber meghal arról írnak az
újságok de ha egy híres
ember születik arról nem
Valahogy így volt ez a ke-resztrejtvénnyel
is Amikor
megszületett senki sem sej
tette hogy a világ egyik
legnépszerűbb rejtvényfajtá- -
ja lesz belőle így aztán
nem állt krónikás a bölcső-jénél
és mire a rejtvénytör-lénésze- k
észbe "kaptaktöbb
volt körülölte a legenda —
mint a valós adatE mesék
legromantikusabbja egy fok
városi börtönben sínylődő
férfit nevez meg a kereszt-rejtvény
feltalálójaként a-k- it
a börtön ablak rácsának
a falra vetődő árnyéka ih-letett
volna meg Szívfacsa-ró
sztori szinte kár hogy
egy szó sem igaz belőle
Még nagyobb kár hogy má-ig
sem tudták hitelt érdem-lően
bebizonyítani ki a ke-resztrejtvény
kieszelöjeaz-a- z
ki készítette az első ke-resztrejtvényt
Még abban
sem egyeznek meg a forrás
munkák hogy melyik lap-ban
jelent meg először Az
összes adat közül azért leg-valószínűbb
hogy a világ
első keresztrejtvénye a New
York-- i World című lap c-gy- ik
vasárnapi mellékleté-ben
látott napvilágot 1913
december 21-é- n 1923-ba- n
mindenesetre már a legtöbb
amerikai lap közölt kereszt-rejtvényt
és 1925-be- n az
új rejtvényfajta elterjedi
Európában is Ugyanebben
az évben tehát 1925-be- n
jelent meg az első magyar
keresztrejtvény is a Ma
Este című képes hetilap e-gy- ik
számában
királytól A várat később „Thököly-várnak- " hívták
nemcsak a környéken ele a hivatalos nyilvántartásban
is Talán ma is ez a neve — a cikkiió ezt bölcsen el-hallgatta
De laktak itt a Szapolyaiak is: ők is bövil-getté- k
szépítgették annak idején II Rákóczi Ferenc
szabadságharcában a vezérlő fejedelem mellé állolt Kés-mar- k
1709 decemberében lleister császáii generális ha-dai
szállták meg kuruc-párt- i polgárokat végeztek ki a
lőterén Vajon nem tudott volna a cikkíró arról hogy
Rákóczit nemcsak magyaiok de szlovákok is támogat-ták?
Hál mindenképpen el kellett hallgatni a híres
1690-171- 7 között épült magyar evangélikus fatemplo-mo- l
csodás barokk oltárával? FI kellett hallgatni a
Millennium évében épült liarangtornyos „új" evangél-ikus
templomot? Pedig ebben a templom ban van a tö-rökországi
Izmirből 1906-ba- n hazahozott Thököly Imi-i-
hamvainak mauoleumaa fejedelem palástjával és
áslajával! Thököly Sebestyén-István-Imr- e nélkül ma
nem dicsekedhetnének Késmárkkal Vajon szégyellte
megemlíteni a város nevezetességei közül a cikkíró —
hogy a várkápolnában csavart barokk oszlopokon ál-ló
oltár van s ezeken Szent István Szent Imre és
Szent László remek faragású szobrai vannak? Avagy e
magyar szentek is beleértendők a „magánkéz" kategó-riájába9
Azt sírja a régi kuruc nóta: — „Suhog a szél Kes-mái- k
felett — Édes hazám Isten veled !" Ez a dal
a Lengelorszag felé induló bujdosásba menő Nagy-ságos
Fejedelem utolsó visszanéző sóhaját szimbolizál-ta
Nos feleim mi is nézzünk vissza mégegyszer —
de nem utoljára! — Csejte Nagyszombat Szomolány
Lubló Késmárk felé — a régi hősi magyar várkast-élyok
felé Imádkozzunk a magyarok Istenéhez: adjon
nekünk magyar igazságot magyar feltámadást
l!ll!llli!!lll!!IIIIHIIllill!ll!l!llllllllllllllll!llllllll!l!llll!lllllllllll!lllllll!lllll!lllHIIIlllll
Bethlen Gábor példája
Sülő András erdélyi író vá-Ias7o- ll
a npotler alábbi
kérdésére:
Tudjuk ónról hogy diáké-vei
egy részét a nagyenyc-d-i
református Bethlen Kol-légiumban
töltötte ón sze-rint
mi volt a fejedelem tör-ténelmi
küldetése egykor s
mire emlékeztet ma?
— Ugy cselekedjünk hogy
megmai adjunk Bethlen Gá-bor
tizenhal esztendős ural-kodásának
— országépitöi
munkájának — ez a legfőbb
tanulsága Az okos cselek-vésnek
ez a szelleme ha-totta
át az én diákkorom-ban
is a híres nagyenyedi
kollégiumot Néptanítókat
nevelt — ordas időkben far- -
kaserkölcsü körülmények kö-zött:
napszámosokat akik a
nemzet s a nemzeti kisebb-ség
megmaradásának szo-lgálatában
érvényesítsék
Bethlen Gábor életének és
munkásságának példáját
— Tehát egyebek között:
nem a „magyar virtust"ha-ne- m
az objektív körülmé-nyek
számbavételére alapo-zott
józan cselekvést Nem
fejjel rohanást a falnak ha-nem
a legcsekélyebb mozdu-lat
következményeinek lehet-séges
kiszámítását nem a
„legyen ami lesz!" csataki-állásá- t
hanem az alterna-tívák
okos fölmérését hogy
markukban a madzag ne
szakadjon Ugy emlékszem
jó tanáraink erre oktattak
bennünket Haszonnal-e- ? Ta-lán
igen
Hirdessen a MAGYAR ÉLET-be- n!
t50J
50 éves házassági évforduló
Minács Gyulci ós fdesógo Emma
nemrég ünnepeltek Oshavván (Ont) 50 házassági év-fordulójukat
Ebből az alkalomból fiai menyei és öt
unokájuk üdvözölték az aranylakodalmas házaspárt-„Adjo- n
a jó Isten — drága jó Szüleink és Nagyszü-leink
— Nektek boldog hosszú eletet hogy meg sokáig
élvezhessétek gyermekeitek unokáitok szeretetet —
es mi meg továbbra is részesülhessünk a Ti soha nem
fogyó szülői es nagyszülői szívetek felénk áiadó
melegségéből"
Fiaitok menyeitek es unokáitok
Néhány közvetlen szó
a kanadai magyarokhoz
Mire ezek a sorok Ónok előtt megjelennek el-hagyom
Canada lei ületet
Őszinte szeretettel jöttem 3 hónapos vendégszerep-lésre
Torontóba s az ebből itt töltött idő alatt sok-so- k
meleg percet szívből jövő barátságot köszönhetek
régebbi es újabban megismert barátoknak
Mégis úgy kelleti dönlenem hogy vállalt felada-taimnak
egy részét feladva idő előtt elhagyjam To-rontót
részben egészségügyi problémáim részben kü-lönböző
erdekek összeegyeztetheletlensége miatt
Ezen újság hasábjait kívánom felhasználni arra
hogy kérem tekintsenek el behirdetett előadásaim
megtartásáról Egyben itt fejezem ki sajnálatomat és
köszönetemel azoknak akiknek szorgos munkája ez-zel
feleslegessé lett
Talán a jövőben más körülmények között sor ke-rülhet
Torontó Windsor Gált Tillsonburg es a többi
városok közönségével való találkozásra
Búcsúzóul idézem „Csendül a nóta" c hangleme-zem
egyik slágerdalának szavait:
„Ne szidjatok soha engem "
Viszontlátásra !
Jákó Vera
r _— — __
KÖZJEGYZŐI FORDÍTÁS
ÉS TOLMÁCSOLÁS 70
361-030- 3
SUITE 1105 67 YONCESTREETTORONTOONT M5E 1J8
Ooukwhc- - Jhii Paulinc 7 kQibboit Airiamc öaiison LXii ryl SíUla Pia i c 'Bcríon
Közös érdek fűzi önt ezekhez a személyekhez
Az on nyilvános közkönyvtára ők is használják Ez az a hely
ahol minden kérdésre választ talál Mi a házszigetelés
leghelyesebb útja? Hogyan lehet új nyelvet tanulni? Ki ütötte
a meghosszabbítás alatt azt a gólt amellyel a Leafs megnyerte
a Kupát 64-be- n?
Ha részletek érdeklik többet is talál Hanglemezek lilmck
képek adatszolgáltatás képes magazinok újságok tanulási
lehetőség — és természetesen könyvek Mindez az ön
közkönyvtárában rendelkezésére áll az a találkozóhely amely
ön és a megválaszolandó kérdések személyzete között várja önt
Fedezzen fel bennünket!
Közkönyvtár Hét: Május 4 — Május 10 ® Reuben Baetz
Minister of Culture
and Recreation
Ontario William Davis Premier
NYELVEN