Magyar Elet, February 22, 1986

              Nem sokasig
karúm Lélek
$ szabad nép tesz
csuda dolgokat
8ZRZSENY!
HEESEESEEEB
Vol 39 8 XXXIX évfolyam 8 szám 1986 február szombat Ara: 75 cent
XV
Irán széles fronton hatalmas offenzívába kezdett
wp M W W WW
Véres ® a líbiai ellen
Dél-Koreáb- an 100 ellenzéki személyiséget letartóztattak mert közvetlen és
titkos szavazást akartak kiíratni az új elnökválasztásra — Három vezető
Szolidaritás-ta- g — akiket általános sztrájkra való buzdítás miatt vetettek
börtönbe — a Legfelső Bírósághoz fellebbezett hogy a 3 év szabadságvesztés
büntetésen enyhítsenek — II Erzsébet angol királynő egyben Kanada no-minális
feje Nepálban befejezte négynapos hivatalos látogatását de a brit
uralkodó nem mulasztotta cl Katmanduban hogy a világhírű gurkha kato-nák
jólismcrt erényeit meg ne dicsérje — Egy chilei vonatösszeütközés so-rán
70 ember vesztette életét a sebesüllek száma 200 Az ok: két személy-vonat
Limache város közelében egymásnak rohant — Dávid Lange új-zélan- di
kormányfő kivizsgálást indított hogy megállapítsák: hogyan történhetett az
hogy a „Mihail Lermontov" nevü húszezer tonnás szovjet luxus tengerjáró
Capc Jackson térségében a jelzések ellenére zátonyra futott Lange kijelen-tette
a vizsgálat időtartamára mind a szovjet kapitányt mind a hajó tiszti-karát
visszatartja Új-Zélandb- an A 738 utast és a legénységet annak ellené-re
hogy a kapitány érthetetlen módon visszautasította a segítséget kimen-tették
— Egy torontói (Ontario) román újságírót akiről azt állították hogy
Ccauscscu bérencc volt a Mafia módszereihez hasonlóan egy pisztollyal fel-fegyverzett
ismeretlen férfi agyonlőtt majd feleségét is megsebesítette Dra-gann- ak
az volt a híre hogy „köpött" (azaz spicli szerepet vállalt) úgyhogy
emiatt a román óhazabcliek valószínűleg örökre elhallgattatták — Mario
Soarest választották meg Portugália elnökévé — A csapnivalóan rossz kana-dai
postások újra sztrájkon törik a fejüket! — Washington Corazon Aquino
mellé állt mert az USA szenátor-megfigyelő- k véleménye: a csalárd úton
többséget felmutató Marcosnak előbb-utób- b mennie kell mert több milliós
tüntető szedte rigmusba Aquino nevét hogy ő az igazi győztes a fülöp-szigete- ki
elnökválasztáson!
A HATALMAS ARÁNYü
IRÁNI OFFENZÍVA
MARIS
TÉRNYERÉST JELENT
Irán több mint százezer
katonából álló hadsereget
mozgósított a batár men-tén
-- azonban ezek közül
nem mindegyik sorkatona
hanem „forradalmi gárdis-tákkal"
továbbá „önkénte-sekkel"
van feltöltve
A nagyarányú támadóhul-lám
végső célja az len-ne
hogy — ha kell — hul-lahegyeken
hullapirami-sokon
át gázolva Irán
megszerezze végül az ira-ki
főváros Bagdad felé
vezető főútvonalat
Szakértük szerint az of- -
Slirling György:
1 fenzíva első szakaszának
célja 'a Basra város fele ve-zető
országút katonai el-lenőrzése
hogy Basrát el-szigeteljék
a fővárostól
(Basra Irak második leg-nagyobb
városa mely 350
mérföldre fekázik Bagdad-tól
— Szerk)
Irán és Irak között a há-ború
már 1080 szeptem-bere
óta dűl azonban
mindeddig egyik fél sem
volt képes döntő győzel-met
kicsikarni annak el-lenére
hogy mindkét fél
már több esetben jelezte
hogy a másikra „halálos
csapást mért "
Irak jelenleg kb 8—10
hadosztállyal rendelkezik
Al
mindegyike kb tízezer ka-tonát
képvisel ugyanakkor
a túlsó oldalon Irán 14 had-osztályt
összpontosított a
front középső szakaszán
hogy ott okszerűen — erős
nyomást gyakorolva — vé-gül- is
áttörjék az iraki vé-delmi
láncot
Február elején Irán el-foglalta
az irakiak Faw ne-vű
olajkikütöjét E siker
főleg annak volt köszönhe-tő
hogy a ködüs-felhő- s idő-ben
a korszerű iraki légierő
képtelen volt teljes ütőere-iét
kifejteni A legutóbbi
két hét leforgása alatt mind-két
fél egyenként mintegy
5000 főnyi veszteséget szen-vedett
vO
Az utóbbi hónapokban megélénkült a vila azon hogy mi ma-gyar
emigránsok ellenségként vagy csak ellenzékként tekinlünk--c a
hazánkban jelenleg uralmon levő rendszerre? Két hónappal ezelőtt
az egyik kanadai magyar nyelvű folyóiratban járta körül a hazaiak-kal
való kapcsolatok problémáját a New Brunswickban elő -- tanár
az anyanyelvi konferenciák lelkes híve És cikkeben többek között
ezt írja: „A nyugati magyar sajtó egy része mindenkit ellenségnek
bélyegez aki Nyugaton élő magyarként kapcsolatot tart fenn Ma-gyarországgal
különösen ha ez a kapcsolat magyarországi hivata-lok
által szervezett konferenciákat programokat is magában foglal"
A cikk írója olyasmit kifogásol ami nincs Mert a nemzeti emig-ráció
csupán egyet tekint ellenségének: az otthon jogtalanul hatal-mat
bitorló a magyarságon zsarnokoskodó kommunista rendszert
Nyilvánvaló: nem Magyarországot nem a magyar népet hanem
aiokat akik szülőhazánk fölött uralkodnak A néppel melyből szár-mazunk
mindig cgyüttérzünk de a rendszerrel — nevezzük azt fél-revezető
nevén szocializmusnak vagy akár az igazságnak megfele-lően
kommunizmusnak — soha nem egyezkedünk
Ellenfelek
Amikor tehát itt helyre kell igazitanunk azt hogy mi valaha is
ellenségként kezeltünk — támadtunk — volna bárkit is aki magyar
létére Nyugaton cl (nevezze bár magát emigránsnak szórványma-gyarnak
nyugati magyarnak vagy akárminek) ezt szükséges meg-indokolni
Induljunk ki abból a feltételezésből hogy aki a haza ha-tárain
kívül szabad földön él (cs nincs okunk azt gondolni hogy fi-zetett
ügynökkent a budapesti kormány zsoldiában áll) azzal a vég-ső
célok tekintetében azonosak vagyunk Valamennyien hazánk cs
népünk szabadabb életéért cs önrendelkezési jogáért küzdünk s
csak a módszerek tekintetében a célhoz vezető út megválasztásá-ban
vannak közöttünk eltérések Következésképpen — mivel demok-ráciában
elünk ahol megszokottak sőt kívánatosak a felfogásbeli
különbségek — legfeljebb ellenfelei lehetünk egymásnak de nem el-lenségei
Ami nagy különbség
HWfÚARIAMUFE
WW i
zavargások Dél-Afrikáb-an
Francia csapatok gerillák
PÁRIZS ÜJRA
CSAPATOKAT KÜLD
A LÍBIAI REBELLISEK
LEVERÉSÉRE
Paul Quiles francia hon-védelmi
miniszter hivata-losan
bejelentette hogy
csapatokat és repülőgé-peket
küldött az afrikai
Csád Köztársaság megse-gítésére
miután Csád
N'Dzsamena nevű repü-lőterét
líbiai felségjelű
harci gépek támadták
Lapzártakor francia repü-lőgépek
Észak-Csá- d térségé-ben
megtorlásul a líbiai re-bellisek
által lépített repülő-teret
bombázták
A JANA nevű hivatalos
líbiai hírügynökség Tripoli-bó- l
keltezett jelentése arról
számol be hogy „a If elkelő
csapatok légiereje N'Desa-men- a
repülőtere ellen tá-madást
hajtolt végre azzal
a céllal hogy végső fokon
megdöntsék a jelenlegi csá-di
államfő Hisszene Habré
uralmát "
Tekintettel arra Jiogy a
rebelliseknek nincs saját lé-gierejük
Líbia a szovjet
gyártmányú Tupoljev jct gé-peket
„testvéri szeretetből
kölcsönözte" személyzettel
együtt a csádi reptér bom-bázására
Csád — a világ egyik Ieg-szegénye- bb
állama — 19G0-ba- n
kapott függetlensé-get
előző gyarmattartóját-ól
Franciaországtól
1983 augusztusában f—
egy a 'maihoz hasonló lí-biai
„testvéri segítség" le-küzdésére
— a franciák há-romezer
főnyi ejtőernyős
különítménnyel verték visz- -
1& ÜB BéQWdQ£íF r VWWVMWWQ O
sza a rebellisek és a líbiai
gerillák támadásait
Érdekes hogy a rebellisek
szóvivője a francia légierő
megtorló légitámadását
„barbárnak" nevezte (A
sajátjuk talán „humánus"
volt?)
Quiles francia hadügymi-niszter
egyben bejelentette
hogy országa kész újra meg-védeni
Csád függetlenséget
és egyelőre 15 Jaguár típu-sú
jet harcigépet irányított
Csádba állandó szolgálatra
— —
(A mintegy C8 kanadai
akiknek többsége misszioná-rius
nincs életveszélyben a
jelenleg folyamatban levő
csádi harcok imiatt —
Szerk)
IIAITIBAN
ÜJRA MEGNYÍLTAK
AZ ISKOLÁK
Jcan-CIaud- c Duvalier
alias Baby Doc ex-diklát- or
gyors távozása után Haiti
szigetén a katonai junta
iparkodik a helyzetet kon-szolidálni
és emiatt többek
között elrendelte az iskolák
megnyitását azonban a diá-kok
jórésze távol maradt
és idejét inkább azzal tölti
hogy tüntetéseket rendez
azzal a céllal fliogy Baby
Doc távozása után demokra-tikus
választásokat tartsa-nak
Eközben Párizs 'újra az
Egyesült Államokhoz for-dult
mert Baby Doc és
kísérete (a kb 80 millió
dollárnyi államkasszával)
egyszerűen nem hajlandó
elhagyni a francia földet
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
Az emigrációs állapotban az egymáshoz való viszonyt — legye-nek
bár közlünk éles viták és ellentétek — az is meghatározza hogy
azonos feltételek közt vitázunk azonos lehetőségekkel rendelkezünk
egymás meggyőzesére Egyikünknek sincs hatalma nincsenek had-seregeink
anyagi erőink Csupán az érvek erejében bizhatunk és
szavaink hitelét egyedül erkölcsi integritásunk cs a képviselt ügy
iránti elkötelezettség biztosítja A terep pedig ahol szellemi fegyve-rekkel
csatázunk az emigrációs sajtó Melynek lapjai minden véle-mény
képviselőjének egyformán rendelkezésére állnak Ahogy az egy
sokszínű egészséges demokratikus társadalomban természetes
Egyenjogúság?
Merőben más a helyzet a hazaiakkal való viszonyunkban Ahogy
a naiv álmok világába sorolható az egyesek által elképzelt (enged-jük
meg: jóhiszeműen elképzelt) „egyenjogú együttműködés" épp-így
nincs reális lehelősege az egyenjogú vitának sem Más alapállás-ból
eltérő feltételek és eltérő körülmények közt folytatjuk a küzdel-met
A rendszer hatalmát erőszakszervezetek biztosítják s rendel-kezésre
áll az állam anyagi bázisa sajtója propagandagépezete Ne-künk
— erveinken kívül — semmiféle más fegyverünk nincs s ol-dalunkon
csak egy hatalom áll: az igazság Hol vannak itt az egyen-lő
feltételek?
Évekkel ezelőtt Gombos Gyula ezt így 'fogalmazta meg: „Az
egyik fél a magyar kormányzat a halalom dolgában teljesen birto-kon
belül van a másik fél a nyugati magyar teljesen birtokon kí-vül
S mivel az ügy politikától semmiképp sem mentesíthető' min-dig
csak az történhet amit a birtokon belüli jónak lát cs akar"
S ez így igaz Aki ezt nem látja az vagy vak vagy behunyja
szemet a valóság előtt S most jön az újabb logikai csúsztatás a híd-építést
sugalmazok részéről Hogy ők nem a rendszerrel hanem a
néppel keresik a kapcsolatokat Szépen hangzó elmélet de legyünk
tisztában azral hogy a rendszer hivatalosait nem lehet megkerülni
(Folytatás a 4 oldalon)
w
Időzített bomba Észak-Atlan- ti Szövetség aláaknázására ''£__
El
i
az
_ B
ea EOTras
A heten Madrid főterén a Plaza Ma
yor kora esti forga'maban egy fiataléin
ber a következő feliratú táblát cipelte a
hátán: „Felipe vagy te tévedtél vagy
mi!" Mi az értelme ennek a kérdésnek?
Felipe a miniszterelnök neve és a téve
dés kettősségét alant ismertetjük A fen-ti
tömör kérdés zaklatja a spanyol köz-vélemény
lelkivilágát mert a következő
a NATO szempontjából döntő fontosságú
problémáról esik szó
Felipe Gonzalcz a 44 éves miniszter-elnök
március 12-é- n népszavazásra bocsát-ja
azt a kérdést hogy „vajon a spanyol
választóküzönség óhajtja-- e továbbra is
hogy Spanyolország a Nortli Atlantic
Trcaty Organization (NATO) szervezeté-ben
maradjon amelynek immár három
esztendeje tagja?"
A referendum feltevésének időszerű-ségére
amiatt térünk rá mert tulajdon-képpen
Felipe Gonzalez amikor annak
idején még nem ült a miniszterelnöki
bársonyszékben a NATO-tagság- ot „téve-désnek"
és „történelmi barbárságnak" mi-nősítette!
Gonzalez drámai pálfordulása
Felipe Gonzalez annak idején annak
köszönhette hogy szocialista pártját ura-lomra
juttatta Imert sikerült neki a Fran-co-korsz- ak
alatt megfélemlített és szerve-zetlen'
baloldalt úgy-ahog- y egyesítenie
Spanyolország fokozatos Európa felé
fordulását az jelezte amikor Lcopoldo
Calvo Sotelo közép-jobbolda- li színezetű át-meneti
kormánya beléptette az országot a
NATO kötelekébe
Gonzalez — mint ellenzéki vezér
akkor (1979-ben- ) még így szónokolt: —
„Spanyolország nem léphet be a NATO-b- a
és ezt szocialista pártom minden esz-közzel
iparkodik majd megakadályozni!"
Két evvel később Gonzalez még min-dig
úgy beszélt hogy spanyol NATO-tagsá- g
„lerombolná az ország minden
olyan esélyét ami a nem elkötelezett
blokkba való t'artozást i'lleti sőt — dörög-te
Gonzalez — függőségünk űz idegen ha-talmaktól
a NATO-ba- n még tovább foko-zódhat
"
Gonzalez önkritikát gyakorol
és beismeri „tévedését"
Uralomra jutása után Gonzalez élet-pályája
a legélesebb U-kany- arl vetlc mert
180 fokos fordulattal kijelentette: A
NATO-tagsá- g bár nem hozta eJ számunk-ra
a paradicsomi állapotokat de ugyan-akkor
nem juttat a pokolba isem" — imon-dott- a
a Las Cortcs (parlament) egyik
éleslvangú kétnapos vitája alkalmával
Mivel a NATO megtagadása Gonzalez
egyik választási ígérete volt pálfordulása
után most kénytelen megkérdezni egy re-ferendum
révén az ország választóit hogy
akarják-- e a NATO-tagság- ot avagy sem?
A népszavazás
kérdésfeltevésének
szellemes csapdája
Mivel Gonzalez azt akarja hogy Spa-nyolország
a NATO tagja maradjon a re-ferendum
kérdésfeltevését úgy fogalmaz-ta
meg hogy a szocialista partelvek —
látszólag — ne Szenvedjenek súlyos sérü-lést
és emialt a következő furfangos
kompromisszumot ajánlja a népnek:
KÉRDÉS: A kormány helyesnek vcü
hogy az ország mindaddig a NATO tagja
maradjon amíg a következő 3 elv érvé-nyesül"
:
1 Spanyolország NATO-bel- i rész éte-le
legyen hasonlatos a francia mintához
amely az országol katonailag nem tekinti
a szövelscg integrális kiegcsító részének
2 spanjol felségterületen lilns a
nukleáris fegyAerek tárolása cs telepítése
végül
8 Az amerikai katonai jelenlét lépcső-zetes
lccp'tésc
Ezek után ón úgy véli heljcs-- c az
hogy az Észak-Atlan- ti Szöetség tagjai
maradjunk?
ffh-l- ~ íyf J'-ív- ffj 1íf '- -' J" 'Uit mjrl
t
10
'Hl
lírgMl Independcst
CenüanWUjr b titn Hnngariin Ingtng
22
r
ií a r
i—
a
A
A NATO-ellen- es ellenzék
keresztmetszete
Mely társadalmi rétegek
spanyol NATO-tagságo- t?
ellenzik a
Ramon Tamamcs a madridi egyetem
államtudományi fakultásának élesnyelvű
professzora azt állítja: mögötte harminc
különböző társadalmi szervezet egyönte-tűen
vallja hogy március 12-é- n a NATO-tagsá- g
fenntartására „NEM" lcslz a vá-laszuk!
„Egy egész nép nem válloztatha'ja
meg egy éjszaka leforgása alatt a véle-ményét
mint azt a köpönyegforgató Fe-lipe
tette" — mondotta Tamames pro-fesszor
Nicolas Rcdondo a 700 ezer tagot
számláló általános szakszervezet vezére
ugyancsak NATO-ellene- s annak ellenére
hogy ő egyike volt azoknak akik főszere-pet
játszottak a munkásságnak Gorlralez
oldalára való állításóban amikor „Felipe"
megszerezte a hatalmat Jelenleg Rcdondo
így nyilatkozik:
„Bármennyire fájdalmas is Felipe
számára azonban kötelességem a tagsá-gomnak
azt mondani: nemmel szavazza-tok!"
A jelenlegi közvéleménykutatás
eredménye
A legújabb iközvéleménykutatási sta-tisztikák
szerint az ország szavazóinak
39 százaléka elveti a NATO-tagság- ot (!)
míg 21 százaléka mellette adná Ic a vok
sát
A NATO főtitkára Lord Carrington
nemrég az El Pais (Az ország) cimű ve
zető spanyol napilapban nyilatkozott és
nem tagadta az esetleges kilépés okozta
vákuum vesízedelmeil:
„Spanyolországnak a NATO-bó- l való
kilépése jelentős politikai jellegű csapás
lenne" — mondotta
Gonzalez nem titkolt terve
a NATO-ho- z való hűség
A spanyol alkotmány betűi szerint a
referendum eredménye nem befolyásolja
a kormány döntéseit azonban Madridban
beismerték lazt hogy ha a nép NEM"-me- l
szavaz abban az esetben ennek meg-felelő
intézkedéseket kell hoznunk — mon
dotta Javier Solona a kultuszminiszté-rium
szóvivője
Egy érdekes forgatókönyv szerint a
NEM"jmel való szavazás esetén Gonza
lez nyomban formálisan lemondana és
egyévi „felmondási időt" ladna a NATO- -
nak nyomban Ociímá az országos válasz
tásokat amelynek kimenetele — ismervén
a másik oldal gyengeségét — Gonzalcz
csaknem biztos visszatérését jelentené
így a „káposzta is megmaradna ós a
kecske is jóllakna" már 'ami a spanyol
nemzeti önérzet legyezcsét és Gonzalcz
betyárbecsülcténck makulátlanságál il-leti
Mi az amerikai
katonai jelenlét jelentősége?
Annak ellenére hogy ia Pentagon még
tavaly decemberben bejelentette: kész a
kb 12 ezer főnyi USA-hadser- cg létszámát
csökkenteni azonban ehhez nyomban hoz
zátették hogy a spanyol NATO-kötelezet- t-ségeket
az amerikai csökkentés arányá
ban kell növelni a sebezhető mediterrán
déli szárnys2akaszán
Az egyik baloldali kommentátor szel
lemesen mutatott rá a „se nem ló se nem
öszvér" jellegű spanyol álláspontra:
A kormány olyan értelmű célzásai
hogy mi a NATO kötelekében maradha
tunk anélkül hogy részesei lennénk 'a ka-tonai
döntéseknek az felár azzal az át-látszó
mondással hogy „Elmegyek a
Strip-leas-e Show-r- a de csak azért hogy
a zenében gyönyörködhessek "
— Folytatás a 3 oldalon —