000157 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
-- "" V "~" - í ff wtV4-éíf- t I - "? N- -f Vyf I IST j- - I t í r HUNGÁRIÁM LIFE iVc sokaság hantm Lélek s szabad nip tesz csuda dolgokat Largctt Indcpendent CanadúnTccUy SZRZSENYI I fa Ütt Hnngirim I iigne B9BBSBSmBSVMa Vol 39 14 XXXIX évfolyam 14 szám 1986 április 5 szombat Ára: 75 cent Miről tárgyal John Poindexter USA-ellentengerna-gy Mubarak elnökkel? Részben leégett VIII Henrik palotája ® Véres utcai harcok Belfastban A Hampton Court VIII Henrik király Tcmzcrc néző XVII századbeli kas-télyának déli szárnya kiégett a hallatlan értékű festményeket idejében k-imentettek a tűzvészből amelyet egy gyertya lángja okozott — Az Amncsty International vizsgálata szerint a bolgárok államvédelmi szervei több mint 100 török személyt meggyilkollak az erőszakos áttelepítések és a beolvasztó politika végrehajtása során — Husszein Jordánia királya éles hangon kelt ki Washington ellen mert a Kongresszus még mindig nem járult hozzá az ull-ramode- rn fegyverek" Jordániába való exportjához — A nyersolaj világpiaci ára 1972 óta most a legalacsonyabb mert hordónként 10 dollár alá zuhant ami némileg megmutatkozik a fogyasztói árakban is — Kétélű dolog: ami jó a fogyasztóknak az olcsó benzin és olaj az nem jó a termelőknek — és Ka-nada drágán kitermelő módszerei inunkátlanságban és a befektetések meg-csappanásában mutatkozna meg Nyugat-Kanad- a máris megsínylette az olcsó kőolajat ami ott katasztrofális eredményeket okoz:' felhagytak az olajkuta-tással továbbá az exportolajért kapott kisebb bevétel továbbra is deficites színvonalon tartja a kanadai költségvetést — Egy orvosságot javasolunk: fog-jon össze az USA Kanada Venezuela Mexikó és esetleg Anglia az OPEC (Organization of Petroleum Exporting Countrics) szeszélyes órdiktálásai el-len s ehelyett egy Észak-Amerikába- n megállapított olajárat rögzítene hogy a külföldi tőkebefektetések számára szilárd légkört teremtsenek A nyugati félteke által így megállapított ésszerű olajárral felvehetnénk a versenyt az OPEC világpiaci olajár szeszélyei ellen TITKOS USA-IIADITEI- tV KIIADDAFY ELTÁVOLÍTÁSÁRA Hoszni Bubarak Egyip-tom elnöke bizalmasan el-árulta hogy Washington háromszor is felvetette egy közös USA— Egyiptom ha-diterv végrehajtását mely-nek végső célja Muainniar Khacldafy Líbia urának el-távolítása lelt volna A Szidra-öbölbe- n nem-rég történt USA— Líbia kon-frontáció óla a katonai be-avatkozás terve annyira konkrét formát öltött hogy az amerikai hadügyminisz-térium kikalkulálta hogy mekkora erejű USA-hadcrö-- re lenne szükség ahhoz hogy Khaddafy ezredes uralmát megtörjék A Pentagon stratégái sze-rint hal amerikai had-osztály vagyis 90 ecr Csurka István: főnyi katonaság mozgósí-tása lett volna szükséges ahhoz a hadművelethez amelynek végső célja a líbiai 73 ezer főnyi rcgnJ Iáris haderő és az 535 harci repülőgép leküzdése lett volna A titkos haditerv egyik végrehajlandó első fázisá-ban Egyiptomnak száraz-- 1 öleli csapatai bevetésével Líbia csaknem felét el kel-leti volna foglalnia ami-kori- s — Kairó felkérésé-rc" — a Egyesült Államok katonai segítséget nyújtott volna az előretörő egyipto-mi hadseregnek Más verziók szerint — ha Mubarak csapatai elég erősnek érezték volna ma-gukat hogy nyeregben ma-radjanak az első ékszerű előretörés után az esetben Kairó nem kérte volna Wa-shingtont a beavatkozásra Az egiptomi első nagy roham idején való bár-milyen elakadás az USA légierejének intenzív bom-bázása követett volna ne-hogy Khadaffy csapatai — lélegzethez jutva — újra erőre kapjanak HEAGAN ELNÖK EGYRE HARCIASAM MOSZKVÁVAL SZEMBEN Gorbacsov valóban dina-mikusabb vezető mint elő-dei azonban ennek ellenére sem mert a gyökeres gaz-dasági reformok útjára lép-ni amit a 27 Pártkongrcsz-szu- s határozatai bizonyíta-nak Könnyű azt mondani hogy a XX század végérc a Szovjetunió a földgömb legerősebb hatalma lesz de ezt már Hruscsov is (ugyan-csak tévesen) hiába jósolta meg A jóslat és a realitás között hatalmas szakadék PCTlfffiHWmgmMMa-J'!V- J Felszólalás a budapesti kulturális anti-fórum- on „Elfogadni a realitásokat" — jó évtizede áramlik oda-vissz- a ez a politikai jelszó a telekommunikáció szennyezett és itt-o- tt eldugaszolt csatornáiban A mindennapi ember pedig aki hallja ezt és aki kény-telen cgyüttélni az úgynevezett realitásokkal hiszen tetemes részüket ó maga hozta k--t re mint termeld erei vagy mint sztrájkoló hazafi egyre gyámoltalanabb lesz ettől a rossz szagú áramlástol Eleddig eppen fordítva volt Minden 'Wilaniirc való fórumról azt a felszólítást hallotta hogy ne fogadja c! a realitást hanem változtassa meg a vi-lágot teremtsen jobbat Az következik cbbol hogy feltétlenül rosszhiszeműnek kell tarta-nunk 'mindazokat a forumokat ahonnan ma a realitások elfogadásá-nak szükségszerűségét lirrlctik? Nem Annál is inkább nem mert a realitások cliogadásat a hirdető centrumok magukra nézve is kötele-zőnek tartják S még azt a tenyt is nehez elvitatni tőlük hogy egy olyan bölcsességet ajánlanak ami régi idők óta benne van a történe-lemben Olyan ez mint valami jóindulatú figyelmeztetés: ne tessek fejjel a fa'nak menni Az emberiség mindig is együtt élt a realitásai-val A polgári vagy a paraszti elet józanságához mindig is hozzátart-ozott a lehetőségek pontos számbavétele az addig nyújtózz amed-dig a takarod er" filozófiája Ez a mostani rcalitás-jclsz- o azonban más jellegű Ma — ez az elv elfogadhatatlan Ez lefegyverző jeLszo A kezdeményező készséget akarja elvenni az embertől akire ráirányítják Együttélni a realitásokkal ma any-ny- it tesz: elfogadni az clfogadhatatlant Együttélni a realitásokkal ma a szabadság hiányának különböző fokozatait jelenti Együttélni a rea-litásokkal ma önfeláldozást jelent Olyan súlyos korlátozottságok hal-mazát ami már végzetes lehet az emberi természetre nézve A realitás az hogy zi ember be'teg? Euxóps nagyon-- feetég? látong mert az USA — Vietnam majd a Watergate sebei és a teheráni túsz-kálvária után — ma hatal-mas lendülettel ezet a High-Tec- h világpiacának csaknem minden szektorá-ban A kommunisták által oly sok ízben emlegetett „élen-járást- " ezúttal újra az USA vette át a stratégia sakktábláján is mert a Fe-hér Ház--i „játékos" a kö-zelmúltban a következő hú-zásokkal adott sakkot a Kreml bábjainak: 1 Muammar Khaddafy-na- k Líbia diktátorának az USA alapos leckét adott a Szidra-öbölbe- n mert az ún „Halálzóna" átlépése nem jelentett semmiféle katonai veszteséget az amerikai ha-diflottának hanem inkább azt bizonyította — ami a Közel-Kel- et számos kon-frontációja alkalmával "k-iderült — hogy az USA-gyártot- ta hadi-anyag és hadifelszerelés minőségileg magasabb rendű a „Made in the USSR" címkével ellátott fegyverzetnél 2 Az Afganisztánban és Angolában tevékenykedő antimarxista gerillákat az USA legújabban a hajszál-pontosan célbataláló „Stin-ger- " légelhárító rakétákkal látta el ami pozitív módon meg is mutatkozik az ösz-szecsapás- ok mérlegének megvonásakor 3 Végül az anti-szand- i-nista „Contra" gerillák a közelmúltban újabb 100 millió dollár gyorssegélyt kaptak söt az USA légierejének csa patszállító gépei ugyan-csak villámgyors hadmoz-dulattal a nicaraguai in-vázió leküzdésére a ha-tárátlépő ellenséges külö-nítmények háta mögé szállította a hondurasi ej-tőernyős katonaságot MIÉRT SÜRGETI A KREML AZ USA-BA- N TARTANDÓ CSÚCSTALÁLKOZÓT? Az egyes múltbeli párt-vezérek harmadszori ígére-te után újra nem lett sem-mi a szovjet polgárok jöve-delmének megkétszerezésé-ből Ezúttal Gorbacsovnak a 27 Párt-kongresszu- on tett 4 szá-mú ígérete további 15 év-vel eltolta a paradicsomi állapotok beköszöntét a Szovjetunióban Talán a High-Tec- h terüle-tén és a komputer-korsza- k hajnalán mutatkozó szovjet lemaradás miatt is egysze-riben az oroszoknak lelt fontosabb hogy fegyveres konfliktus nélkül „békés úton" próbálják ellopni a legújabb amerikai haditit-kokat Más szóval a Kreml számára életbevágó hogy a békés dialógust to-vábbra is fenntartsák a kél szuperhalalom között me-lyek közül az egyik „szupe-rebb- " azaz többet tud és többet nyújt mint a má-sik Gorbacsov a héten — ta-lán figyelemellerclés céljá-ból — azt javasolta Reagan jöjjön vagy Ró-mába vagy Londonba ahol Gorbacsovval a nuk- - (Folytatás a 2-i- k oldalon) Hát igen A mai ember realitása az hogy elhízott szivével nem lehet alpinista visrízeres mülábával nem lehet futóbajnok kábítósze-res agyával nem lehet fejszámoló művész Ez a realitás Telietünk szép sétákat kies parkokban örvendezhetünk atlétáink sikereinek a televízióban és jegyet válthatunk a cirkuszba ahol a fejszómolómü-ves- z produkálja magát De a teljes élettől a cselekvéstől a csúcsok meghódításától megfoszt bennünket az a realitás amit elfogadtunk A realitás ahogy ina átéljük egész nemzetekre földrészekre és a nemzedékek sorára telepszik rá Mint egy súlyos vastag felhőtaka-ró ami egész tavaszokra és egész nyarakra takarja a napot Igen barátaim a realitásnak nincs tavasza csak füstködje és korma Az idealizmus visz előre Pedig az emberiséget ha vitte előre valami csak az vitte hogy nem iogadta el a realitásokat Hogy mindig támadtak olyan célkitü-zo- k akik nem fogadták cl az clfogadhatatlant és a milliók ha sok-szor csak lassan és vonakodva is az ő elszánt mozdulataikat követ-ték mígnem végül a társadalom legkisebb sejtje is kikelt önmaga realitásából cs megpróbálta megalkotni a maga ideális jövőjét Mindabban ami ma történik a világban az a legszörnyűbb hogy a történelemnek ez az eddig működő napenergiája kihunyni látszik A realitás elfogadása — megmerevedés A világ belebénul az elfoga-dott realitásba Eí ellen azt szokás ellenvetni hogy ez azért van mert a szárad vercszmei mérhetetlen pusztulást okoztak Ez igaz Csakhogy a visz-száj- a még nincs felmérve hogy mekkora pusztítást okoz az eszme nélküli élet az elfogadott' rea"itás Ez talán nem is azzal pusztít hogy megöli az élőket hanem azzal hogy nem is engedi megszületni a megszületendöket Meg azzal hogy az egyes ember életteljesítményeit leredukálja — Folytatás a 3 oldalon — A kétkulacsos külpolitika mennyiben fedi Ottawa igazi szándékait? Kanada ne legyen rés hanem bástya a nyugati védelem frontján! Az átlag kanadai polgár — ha Ottawa csaknem mindig kétértelmű külpolitikai megnyilvánulásait komolyan venné egy-szerűen nem tudná hogy tulajdonképpen mi is a kanadai külpolitikai vonalvezetés Miért vetjük fel ilyen élesen a kérdést? Mert ha országunk a NATO es a NORAD tagja akkor ez — enyhe szatiri-kus parafrázissal élve — egyben azt is je-lenti hogy Kanada nem rés hanem erős bástya a nyugati védelem frontján A NORAD-egyezmén- y 5 évre való meghosz-szabbítás- át Ronald Reagan és Brian Mul-rone- y 1986 március 19-é- n írta alá amikor-i- s az amerikai elnök így kommentálta a külpolitikailag kimagasló eseményt: Mit mond Reagan? A NORAD (North Atlantic Aerospace Defense Command) egyedülálló Kanada— USA társasviszony-bel- i egyezmény mely fennállása 30 évén át jelentős tényezője váll az elrettentés és a globális stabilitás elvének — mondotta Reagan (Itt jegyezzük meg hogy a két ország korai légi riasztási és légvédelmi rendsze-rének integrálását már 1958-ba- n elvégez-ték!) Ha ez nem volna elégséges bizonyíték arra vonatkozólag hogy Kanada szerződé-sileg igenis elkötelezte magát a Nyugat védelmére akkor hozzátesszük azt ami az aláírás során elhangzott és amit a sajtó Kanadában — nem tudni miért — egysze-rűen ignorált: „Az ABM (Anti-Ballisti- c Missile Trca-ty- ) ugyancsak szervesen illeszkedik a NATO és NORAD kötelezettségek közé" — jegyezte meg kölcsönösen Reagan illetve kormányfőnk Az ABM-egyezmén- y egyéb-ként a közös rakétaövezet védelmét és a radarfelszerelések közös használatát is előírja Shultz körvonalazza az USA—Kanada viszony jeliegét A NATO-r- a (North Atlantic Trealy Or-ganization) vonatkozó kanadai kötelezett-ségekre jellemző az a kilétei amit George Shultz alkalmazott amikor Kanada és az Egyesült Államok aláírták a NORAD-egyezmén- y további öt évre való meghosz-szabbítás- át Shultz: „A mi szövetségünk jóval több mint helyi jellegű Mi partnerek va-gyunk a világszinpadon közös akadályo-kat küzdünk le és kölcsönös aspirációkra törekszünk Társas viszonyunk Kanadá-val kettős dimenziói mutat mert például Kanada és az USA egymás legfontosabb kereskedelmi partnerei de ugyancsak egyesítettük erőfeszítéseinkéi abból a cél-ból is hogy a világ gazdasági helyzetének válságán enyhítsünk" — majd így folytatta: „Egymás biztonsága szempontjából lé-nyeges szerepet játszunk a NORAD kap-csán az észak-amerik- ai kontinensen Ugyanakkor a NATO és a SEATO továbbá más nemzetközi jellegű szervezetek révén együttműködünk szövetségeseink biztonsá-ga és jóléte érdekében végül orszá-gainknak hosszú a története a kölcsönös biztonság megteremtése és védelme terü-letén Ma ez a társas viszony még nagyobb hangsúllyal' szerepel a világszínpadon ami-kor egyesítettük erőinket a terroristák és támogatóik leküzdése érdekében is" — mondotta az amerikai külügyminiszter Találó történelmi idézet Az USA külügyminisztere történelmi idézettel is szolgál a két ország kikerülhe-tetlen egymásra utaltságának bizonyításá-ra mert Mr Shultz így folytatta: „Miniszterelnök úr az ön jeles elődje és québeci honfitársa Lnuis St Laurcn írta le talán a leghelyesebben az államaink közötti viszonyt: Mint a földbirtokosok akiknek közös a határbarázdájuk úgy old-juk meg a mindennapok által felvetett kér-déseket anélkül hogy ezt a tevékenységei a politika' kifejezés magasabb színvona-lára emelnénk " Az egymásrautaltsák szükségessége „Ehhez csak annyit tudok hozzátenni — mondotta Shultz — hogy az Egyesült Államok törtenetében nem akadt még egy olyan adminisztráció mint a Reagan-kormán- y amely több figyelmet szentelne a Kanada—USA viszonynak és nekem mint a külügyi tárca vezetőjének semmi sem nyújt ennél nagyobb megelégedést" — fe-jezte bo Mr Shultz Ha ehhez hozzátesszük hogy pl húsz évvel ezelőtt az összes kanadai befekteté-sek 70 százaléka amerikai eredetű volt ak-kor tudatára ébredünk annak hogy a jó-szomszédi viszony és a kölcsönös katonai védelmi célok mellett az amerikai konü-nen- s északi részének két állama valóban visszavonhatatlanul egymásra van utalva Az ellenséges rakéta nem válogatós Mindez nem akadályozza meg nemcsak az ottawai kormányt sem kapcsolt részeit abban hogy a hivatalos külpolitika subája alatt csaknem bátorítsa azokat a sajtóhan-gokat amelyek csaknem állandó jelleggel azt prédikálják hogy Kanadának semle-gesnek kellene lennie Kanadának ki kelle-ne lépnie a NORAD-bó- l ki kellene lépnie a NATO-bó- l Kanadának ki kellene nyilvá-nítania azt hogy nukleáris fegyvermentes terület lévén — ezt a földrajzi fogalmat melynek neve Kanada területe csaknem tízmillió négyzetkilométer lakosainak szá-ma 24 millió — a ázovjet szuperhatalom a Varsói Paktum avagy Kuba rakétáinak el kellene kerülniük! Van egy angol mon-dás: „Meg akarod enni a tortát de ugyan-akkor el is akarod tenni " De a kettő együtt nem megy! Ugyanakkor az olvasók leveleiből idé-zett írások avagy a felelős újságírók szám-talan cikke arra irányulnak hogy Kanada szerepét a semleges tárgyalófél szerepére csökkentsék Mementó: Nicaragua! Dugsegély! A legcklatánsabb példa erre a kettős-ségre az az epizód szolgált amikor Reagan Nicaragua ellen meg akarta szavaztatni az emlékezetes 100 millió dollár segélyt hogy Dániel Ortega marxista rendszere ellen a „Contra" gerillákat támogassa (Azóta Reagan megkapta a szükséges támogatást a törvényhozó testületektől mert a nica-raguai csapatok támadó szándékkal átlép-ték a salvadori halárt — Szcrk) Ugyanazon a héten a kanadai sajtó nagy büszkén emlegette hogy „polgári és vallási szervezetek összefogása révén több millió dollárt sikerült a nicaraguai (mar-xista) kormány javára nemcsak összegyűj-teni hanem cl is juttatni " A CBC-T- V „elfinnesíti" Kanadát A CBC-T- V egyik külpolitikai kommen-tátora ugyancsak azt erősítgette hogy Ka-nadának ki kellene lépnie a NORAD-bó- l a NATO-bó- l és olyan szerepet kellene be-töltenie mint amelyet Finnország játszik a Szovjetunió viszonylatában Az a képtelen és alaptalan állítás hogy Kanada stratégiai szerepe azonos Finnor-szágéval nehezen lenyelhető akkor ami-kor a CBC (Canadian Broadcasting Cor-poration) az adófizetők pénzéből egzisztál és nem magánszervezel hanem államilag eltartott televízió- - és rádióállomás! Ha már mindenáron hasonlítani kell akkor Lengyelország szerepe jóval találóbb hi-szen — bár Lengyelhon gyakorlatilag szov-jet megszállás alatt van — mégis ütköző-államnak számit a Szovjetunió és feltéte-lezett ellenségei közölt éppen úgy mint ahogy Kanada is az USA és az USSR kö-zötti „buffer-zónának- " számit azonban Kanada nincs USA-mcgszálI- ás alatt! A felháborító az hogy a CBC-T- V kom-mentátora Kanada kiválását a NORAD és a NATO kötelékéből úgy látja mint egy-ben a Varsói Paktum megszűntét is Hogy miért az titok (Folytatás a második oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, April 05, 1986 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1986-04-05 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000784 |
Description
Title | 000157 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | -- "" V "~" - í ff wtV4-éíf- t I - "? N- -f Vyf I IST j- - I t í r HUNGÁRIÁM LIFE iVc sokaság hantm Lélek s szabad nip tesz csuda dolgokat Largctt Indcpendent CanadúnTccUy SZRZSENYI I fa Ütt Hnngirim I iigne B9BBSBSmBSVMa Vol 39 14 XXXIX évfolyam 14 szám 1986 április 5 szombat Ára: 75 cent Miről tárgyal John Poindexter USA-ellentengerna-gy Mubarak elnökkel? Részben leégett VIII Henrik palotája ® Véres utcai harcok Belfastban A Hampton Court VIII Henrik király Tcmzcrc néző XVII századbeli kas-télyának déli szárnya kiégett a hallatlan értékű festményeket idejében k-imentettek a tűzvészből amelyet egy gyertya lángja okozott — Az Amncsty International vizsgálata szerint a bolgárok államvédelmi szervei több mint 100 török személyt meggyilkollak az erőszakos áttelepítések és a beolvasztó politika végrehajtása során — Husszein Jordánia királya éles hangon kelt ki Washington ellen mert a Kongresszus még mindig nem járult hozzá az ull-ramode- rn fegyverek" Jordániába való exportjához — A nyersolaj világpiaci ára 1972 óta most a legalacsonyabb mert hordónként 10 dollár alá zuhant ami némileg megmutatkozik a fogyasztói árakban is — Kétélű dolog: ami jó a fogyasztóknak az olcsó benzin és olaj az nem jó a termelőknek — és Ka-nada drágán kitermelő módszerei inunkátlanságban és a befektetések meg-csappanásában mutatkozna meg Nyugat-Kanad- a máris megsínylette az olcsó kőolajat ami ott katasztrofális eredményeket okoz:' felhagytak az olajkuta-tással továbbá az exportolajért kapott kisebb bevétel továbbra is deficites színvonalon tartja a kanadai költségvetést — Egy orvosságot javasolunk: fog-jon össze az USA Kanada Venezuela Mexikó és esetleg Anglia az OPEC (Organization of Petroleum Exporting Countrics) szeszélyes órdiktálásai el-len s ehelyett egy Észak-Amerikába- n megállapított olajárat rögzítene hogy a külföldi tőkebefektetések számára szilárd légkört teremtsenek A nyugati félteke által így megállapított ésszerű olajárral felvehetnénk a versenyt az OPEC világpiaci olajár szeszélyei ellen TITKOS USA-IIADITEI- tV KIIADDAFY ELTÁVOLÍTÁSÁRA Hoszni Bubarak Egyip-tom elnöke bizalmasan el-árulta hogy Washington háromszor is felvetette egy közös USA— Egyiptom ha-diterv végrehajtását mely-nek végső célja Muainniar Khacldafy Líbia urának el-távolítása lelt volna A Szidra-öbölbe- n nem-rég történt USA— Líbia kon-frontáció óla a katonai be-avatkozás terve annyira konkrét formát öltött hogy az amerikai hadügyminisz-térium kikalkulálta hogy mekkora erejű USA-hadcrö-- re lenne szükség ahhoz hogy Khaddafy ezredes uralmát megtörjék A Pentagon stratégái sze-rint hal amerikai had-osztály vagyis 90 ecr Csurka István: főnyi katonaság mozgósí-tása lett volna szükséges ahhoz a hadművelethez amelynek végső célja a líbiai 73 ezer főnyi rcgnJ Iáris haderő és az 535 harci repülőgép leküzdése lett volna A titkos haditerv egyik végrehajlandó első fázisá-ban Egyiptomnak száraz-- 1 öleli csapatai bevetésével Líbia csaknem felét el kel-leti volna foglalnia ami-kori- s — Kairó felkérésé-rc" — a Egyesült Államok katonai segítséget nyújtott volna az előretörő egyipto-mi hadseregnek Más verziók szerint — ha Mubarak csapatai elég erősnek érezték volna ma-gukat hogy nyeregben ma-radjanak az első ékszerű előretörés után az esetben Kairó nem kérte volna Wa-shingtont a beavatkozásra Az egiptomi első nagy roham idején való bár-milyen elakadás az USA légierejének intenzív bom-bázása követett volna ne-hogy Khadaffy csapatai — lélegzethez jutva — újra erőre kapjanak HEAGAN ELNÖK EGYRE HARCIASAM MOSZKVÁVAL SZEMBEN Gorbacsov valóban dina-mikusabb vezető mint elő-dei azonban ennek ellenére sem mert a gyökeres gaz-dasági reformok útjára lép-ni amit a 27 Pártkongrcsz-szu- s határozatai bizonyíta-nak Könnyű azt mondani hogy a XX század végérc a Szovjetunió a földgömb legerősebb hatalma lesz de ezt már Hruscsov is (ugyan-csak tévesen) hiába jósolta meg A jóslat és a realitás között hatalmas szakadék PCTlfffiHWmgmMMa-J'!V- J Felszólalás a budapesti kulturális anti-fórum- on „Elfogadni a realitásokat" — jó évtizede áramlik oda-vissz- a ez a politikai jelszó a telekommunikáció szennyezett és itt-o- tt eldugaszolt csatornáiban A mindennapi ember pedig aki hallja ezt és aki kény-telen cgyüttélni az úgynevezett realitásokkal hiszen tetemes részüket ó maga hozta k--t re mint termeld erei vagy mint sztrájkoló hazafi egyre gyámoltalanabb lesz ettől a rossz szagú áramlástol Eleddig eppen fordítva volt Minden 'Wilaniirc való fórumról azt a felszólítást hallotta hogy ne fogadja c! a realitást hanem változtassa meg a vi-lágot teremtsen jobbat Az következik cbbol hogy feltétlenül rosszhiszeműnek kell tarta-nunk 'mindazokat a forumokat ahonnan ma a realitások elfogadásá-nak szükségszerűségét lirrlctik? Nem Annál is inkább nem mert a realitások cliogadásat a hirdető centrumok magukra nézve is kötele-zőnek tartják S még azt a tenyt is nehez elvitatni tőlük hogy egy olyan bölcsességet ajánlanak ami régi idők óta benne van a történe-lemben Olyan ez mint valami jóindulatú figyelmeztetés: ne tessek fejjel a fa'nak menni Az emberiség mindig is együtt élt a realitásai-val A polgári vagy a paraszti elet józanságához mindig is hozzátart-ozott a lehetőségek pontos számbavétele az addig nyújtózz amed-dig a takarod er" filozófiája Ez a mostani rcalitás-jclsz- o azonban más jellegű Ma — ez az elv elfogadhatatlan Ez lefegyverző jeLszo A kezdeményező készséget akarja elvenni az embertől akire ráirányítják Együttélni a realitásokkal ma any-ny- it tesz: elfogadni az clfogadhatatlant Együttélni a realitásokkal ma a szabadság hiányának különböző fokozatait jelenti Együttélni a rea-litásokkal ma önfeláldozást jelent Olyan súlyos korlátozottságok hal-mazát ami már végzetes lehet az emberi természetre nézve A realitás az hogy zi ember be'teg? Euxóps nagyon-- feetég? látong mert az USA — Vietnam majd a Watergate sebei és a teheráni túsz-kálvária után — ma hatal-mas lendülettel ezet a High-Tec- h világpiacának csaknem minden szektorá-ban A kommunisták által oly sok ízben emlegetett „élen-járást- " ezúttal újra az USA vette át a stratégia sakktábláján is mert a Fe-hér Ház--i „játékos" a kö-zelmúltban a következő hú-zásokkal adott sakkot a Kreml bábjainak: 1 Muammar Khaddafy-na- k Líbia diktátorának az USA alapos leckét adott a Szidra-öbölbe- n mert az ún „Halálzóna" átlépése nem jelentett semmiféle katonai veszteséget az amerikai ha-diflottának hanem inkább azt bizonyította — ami a Közel-Kel- et számos kon-frontációja alkalmával "k-iderült — hogy az USA-gyártot- ta hadi-anyag és hadifelszerelés minőségileg magasabb rendű a „Made in the USSR" címkével ellátott fegyverzetnél 2 Az Afganisztánban és Angolában tevékenykedő antimarxista gerillákat az USA legújabban a hajszál-pontosan célbataláló „Stin-ger- " légelhárító rakétákkal látta el ami pozitív módon meg is mutatkozik az ösz-szecsapás- ok mérlegének megvonásakor 3 Végül az anti-szand- i-nista „Contra" gerillák a közelmúltban újabb 100 millió dollár gyorssegélyt kaptak söt az USA légierejének csa patszállító gépei ugyan-csak villámgyors hadmoz-dulattal a nicaraguai in-vázió leküzdésére a ha-tárátlépő ellenséges külö-nítmények háta mögé szállította a hondurasi ej-tőernyős katonaságot MIÉRT SÜRGETI A KREML AZ USA-BA- N TARTANDÓ CSÚCSTALÁLKOZÓT? Az egyes múltbeli párt-vezérek harmadszori ígére-te után újra nem lett sem-mi a szovjet polgárok jöve-delmének megkétszerezésé-ből Ezúttal Gorbacsovnak a 27 Párt-kongresszu- on tett 4 szá-mú ígérete további 15 év-vel eltolta a paradicsomi állapotok beköszöntét a Szovjetunióban Talán a High-Tec- h terüle-tén és a komputer-korsza- k hajnalán mutatkozó szovjet lemaradás miatt is egysze-riben az oroszoknak lelt fontosabb hogy fegyveres konfliktus nélkül „békés úton" próbálják ellopni a legújabb amerikai haditit-kokat Más szóval a Kreml számára életbevágó hogy a békés dialógust to-vábbra is fenntartsák a kél szuperhalalom között me-lyek közül az egyik „szupe-rebb- " azaz többet tud és többet nyújt mint a má-sik Gorbacsov a héten — ta-lán figyelemellerclés céljá-ból — azt javasolta Reagan jöjjön vagy Ró-mába vagy Londonba ahol Gorbacsovval a nuk- - (Folytatás a 2-i- k oldalon) Hát igen A mai ember realitása az hogy elhízott szivével nem lehet alpinista visrízeres mülábával nem lehet futóbajnok kábítósze-res agyával nem lehet fejszámoló művész Ez a realitás Telietünk szép sétákat kies parkokban örvendezhetünk atlétáink sikereinek a televízióban és jegyet válthatunk a cirkuszba ahol a fejszómolómü-ves- z produkálja magát De a teljes élettől a cselekvéstől a csúcsok meghódításától megfoszt bennünket az a realitás amit elfogadtunk A realitás ahogy ina átéljük egész nemzetekre földrészekre és a nemzedékek sorára telepszik rá Mint egy súlyos vastag felhőtaka-ró ami egész tavaszokra és egész nyarakra takarja a napot Igen barátaim a realitásnak nincs tavasza csak füstködje és korma Az idealizmus visz előre Pedig az emberiséget ha vitte előre valami csak az vitte hogy nem iogadta el a realitásokat Hogy mindig támadtak olyan célkitü-zo- k akik nem fogadták cl az clfogadhatatlant és a milliók ha sok-szor csak lassan és vonakodva is az ő elszánt mozdulataikat követ-ték mígnem végül a társadalom legkisebb sejtje is kikelt önmaga realitásából cs megpróbálta megalkotni a maga ideális jövőjét Mindabban ami ma történik a világban az a legszörnyűbb hogy a történelemnek ez az eddig működő napenergiája kihunyni látszik A realitás elfogadása — megmerevedés A világ belebénul az elfoga-dott realitásba Eí ellen azt szokás ellenvetni hogy ez azért van mert a szárad vercszmei mérhetetlen pusztulást okoztak Ez igaz Csakhogy a visz-száj- a még nincs felmérve hogy mekkora pusztítást okoz az eszme nélküli élet az elfogadott' rea"itás Ez talán nem is azzal pusztít hogy megöli az élőket hanem azzal hogy nem is engedi megszületni a megszületendöket Meg azzal hogy az egyes ember életteljesítményeit leredukálja — Folytatás a 3 oldalon — A kétkulacsos külpolitika mennyiben fedi Ottawa igazi szándékait? Kanada ne legyen rés hanem bástya a nyugati védelem frontján! Az átlag kanadai polgár — ha Ottawa csaknem mindig kétértelmű külpolitikai megnyilvánulásait komolyan venné egy-szerűen nem tudná hogy tulajdonképpen mi is a kanadai külpolitikai vonalvezetés Miért vetjük fel ilyen élesen a kérdést? Mert ha országunk a NATO es a NORAD tagja akkor ez — enyhe szatiri-kus parafrázissal élve — egyben azt is je-lenti hogy Kanada nem rés hanem erős bástya a nyugati védelem frontján A NORAD-egyezmén- y 5 évre való meghosz-szabbítás- át Ronald Reagan és Brian Mul-rone- y 1986 március 19-é- n írta alá amikor-i- s az amerikai elnök így kommentálta a külpolitikailag kimagasló eseményt: Mit mond Reagan? A NORAD (North Atlantic Aerospace Defense Command) egyedülálló Kanada— USA társasviszony-bel- i egyezmény mely fennállása 30 évén át jelentős tényezője váll az elrettentés és a globális stabilitás elvének — mondotta Reagan (Itt jegyezzük meg hogy a két ország korai légi riasztási és légvédelmi rendsze-rének integrálását már 1958-ba- n elvégez-ték!) Ha ez nem volna elégséges bizonyíték arra vonatkozólag hogy Kanada szerződé-sileg igenis elkötelezte magát a Nyugat védelmére akkor hozzátesszük azt ami az aláírás során elhangzott és amit a sajtó Kanadában — nem tudni miért — egysze-rűen ignorált: „Az ABM (Anti-Ballisti- c Missile Trca-ty- ) ugyancsak szervesen illeszkedik a NATO és NORAD kötelezettségek közé" — jegyezte meg kölcsönösen Reagan illetve kormányfőnk Az ABM-egyezmén- y egyéb-ként a közös rakétaövezet védelmét és a radarfelszerelések közös használatát is előírja Shultz körvonalazza az USA—Kanada viszony jeliegét A NATO-r- a (North Atlantic Trealy Or-ganization) vonatkozó kanadai kötelezett-ségekre jellemző az a kilétei amit George Shultz alkalmazott amikor Kanada és az Egyesült Államok aláírták a NORAD-egyezmén- y további öt évre való meghosz-szabbítás- át Shultz: „A mi szövetségünk jóval több mint helyi jellegű Mi partnerek va-gyunk a világszinpadon közös akadályo-kat küzdünk le és kölcsönös aspirációkra törekszünk Társas viszonyunk Kanadá-val kettős dimenziói mutat mert például Kanada és az USA egymás legfontosabb kereskedelmi partnerei de ugyancsak egyesítettük erőfeszítéseinkéi abból a cél-ból is hogy a világ gazdasági helyzetének válságán enyhítsünk" — majd így folytatta: „Egymás biztonsága szempontjából lé-nyeges szerepet játszunk a NORAD kap-csán az észak-amerik- ai kontinensen Ugyanakkor a NATO és a SEATO továbbá más nemzetközi jellegű szervezetek révén együttműködünk szövetségeseink biztonsá-ga és jóléte érdekében végül orszá-gainknak hosszú a története a kölcsönös biztonság megteremtése és védelme terü-letén Ma ez a társas viszony még nagyobb hangsúllyal' szerepel a világszínpadon ami-kor egyesítettük erőinket a terroristák és támogatóik leküzdése érdekében is" — mondotta az amerikai külügyminiszter Találó történelmi idézet Az USA külügyminisztere történelmi idézettel is szolgál a két ország kikerülhe-tetlen egymásra utaltságának bizonyításá-ra mert Mr Shultz így folytatta: „Miniszterelnök úr az ön jeles elődje és québeci honfitársa Lnuis St Laurcn írta le talán a leghelyesebben az államaink közötti viszonyt: Mint a földbirtokosok akiknek közös a határbarázdájuk úgy old-juk meg a mindennapok által felvetett kér-déseket anélkül hogy ezt a tevékenységei a politika' kifejezés magasabb színvona-lára emelnénk " Az egymásrautaltsák szükségessége „Ehhez csak annyit tudok hozzátenni — mondotta Shultz — hogy az Egyesült Államok törtenetében nem akadt még egy olyan adminisztráció mint a Reagan-kormán- y amely több figyelmet szentelne a Kanada—USA viszonynak és nekem mint a külügyi tárca vezetőjének semmi sem nyújt ennél nagyobb megelégedést" — fe-jezte bo Mr Shultz Ha ehhez hozzátesszük hogy pl húsz évvel ezelőtt az összes kanadai befekteté-sek 70 százaléka amerikai eredetű volt ak-kor tudatára ébredünk annak hogy a jó-szomszédi viszony és a kölcsönös katonai védelmi célok mellett az amerikai konü-nen- s északi részének két állama valóban visszavonhatatlanul egymásra van utalva Az ellenséges rakéta nem válogatós Mindez nem akadályozza meg nemcsak az ottawai kormányt sem kapcsolt részeit abban hogy a hivatalos külpolitika subája alatt csaknem bátorítsa azokat a sajtóhan-gokat amelyek csaknem állandó jelleggel azt prédikálják hogy Kanadának semle-gesnek kellene lennie Kanadának ki kelle-ne lépnie a NORAD-bó- l ki kellene lépnie a NATO-bó- l Kanadának ki kellene nyilvá-nítania azt hogy nukleáris fegyvermentes terület lévén — ezt a földrajzi fogalmat melynek neve Kanada területe csaknem tízmillió négyzetkilométer lakosainak szá-ma 24 millió — a ázovjet szuperhatalom a Varsói Paktum avagy Kuba rakétáinak el kellene kerülniük! Van egy angol mon-dás: „Meg akarod enni a tortát de ugyan-akkor el is akarod tenni " De a kettő együtt nem megy! Ugyanakkor az olvasók leveleiből idé-zett írások avagy a felelős újságírók szám-talan cikke arra irányulnak hogy Kanada szerepét a semleges tárgyalófél szerepére csökkentsék Mementó: Nicaragua! Dugsegély! A legcklatánsabb példa erre a kettős-ségre az az epizód szolgált amikor Reagan Nicaragua ellen meg akarta szavaztatni az emlékezetes 100 millió dollár segélyt hogy Dániel Ortega marxista rendszere ellen a „Contra" gerillákat támogassa (Azóta Reagan megkapta a szükséges támogatást a törvényhozó testületektől mert a nica-raguai csapatok támadó szándékkal átlép-ték a salvadori halárt — Szcrk) Ugyanazon a héten a kanadai sajtó nagy büszkén emlegette hogy „polgári és vallási szervezetek összefogása révén több millió dollárt sikerült a nicaraguai (mar-xista) kormány javára nemcsak összegyűj-teni hanem cl is juttatni " A CBC-T- V „elfinnesíti" Kanadát A CBC-T- V egyik külpolitikai kommen-tátora ugyancsak azt erősítgette hogy Ka-nadának ki kellene lépnie a NORAD-bó- l a NATO-bó- l és olyan szerepet kellene be-töltenie mint amelyet Finnország játszik a Szovjetunió viszonylatában Az a képtelen és alaptalan állítás hogy Kanada stratégiai szerepe azonos Finnor-szágéval nehezen lenyelhető akkor ami-kor a CBC (Canadian Broadcasting Cor-poration) az adófizetők pénzéből egzisztál és nem magánszervezel hanem államilag eltartott televízió- - és rádióállomás! Ha már mindenáron hasonlítani kell akkor Lengyelország szerepe jóval találóbb hi-szen — bár Lengyelhon gyakorlatilag szov-jet megszállás alatt van — mégis ütköző-államnak számit a Szovjetunió és feltéte-lezett ellenségei közölt éppen úgy mint ahogy Kanada is az USA és az USSR kö-zötti „buffer-zónának- " számit azonban Kanada nincs USA-mcgszálI- ás alatt! A felháborító az hogy a CBC-T- V kom-mentátora Kanada kiválását a NORAD és a NATO kötelékéből úgy látja mint egy-ben a Varsói Paktum megszűntét is Hogy miért az titok (Folytatás a második oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000157