Magyar Elet, November 10, 1973

              si'Wvv --f- "- - i v---"-í--- -v -- -'
HUNGÁRIÁN LIFE
#rm sokasig 5®
hanem Lélek
t szabad nép tesz
csuda dolgokat Lírgest ImJcpcndcst MAGY CanadUn í ccUy
BERZSENYI in lie Huogarim Language
VtotSl 26 No 45 XXVI évfolyam 45 szám 1973 no 10 szombat Ara: 20 cent _ ttvittvttittlHV1t'Wtlt'A''ti'ill'' T _ I t STS s
A francia szeparatista mozgalom veresége:
Québec az elszakadd
Nixon sályos válság elé néz
Paul Yuzik kanadai szenátor az Egyesült Nemzetek keretén belül ál-landó
hivatalt javasolt létesíteni ahol az ukrán és más elnyomott Szovje-tunióban
élő kisebbségek emberi jogai ellen elkövetett visszaéléseket rendsze-resen
gyűjtenék — Ronald Lippers — akit a kubai hatóságok életfogytiglan-ra
ítéltek fegyvercsempészés miatt — Havanna szerint karácsonyra otthon
lesz — Henry Kissinger közel-kele- ti útja után Kínába majd Japánba látogat
— Hollandiát 8 arab olajtermelő állam helyezte bojkott alá a közel-kele- ti há-borúban
tanúsított Izrael-bará- t magatartásáért A fellépett súlyos üzemanyag-válság
miatt az országban vasárnapra elrendelték az összes magánautók for-galmának
szüneteltetését A tilalom megszegőit kocsijuk elkobzásával bün-tetik
Az első vasárnap a kerékpárosok diadalfelvonulása volt Amszterdam-ban
— Egy Cleveland melletti peremvárosban lakó hibbant-agy- ú férfi kiirtot-ta
háromtagú családját majd további 5 személyt végzett ki — Saigonból a
harcok heves fellángolását jelentik melyek súlyossága a januári tüzszünetet
megelőző csatákra emlékeztet — Egy „Greyhound" autóbusz Reno és Sacra-ment- ő között 80 mérföldes sebességgel belerohant egy betonoszlopba: 13 ha-lott
és 31 súlyos sebesült — A National Airlines egyik New Mexikó felett re-pülő
gépjének leszakadt az egyik motorja az egyik utas kizuhant a megsé-rült
ablakon keresztül A gép később épségben leszállt — A PRAVDA cáfolja
miszerint Nixonnak komoly oka lett volna elrendelni a hadi készenlétet —
10 arab állam 25 százalékkal csökkentette kőolajtermését Szigorú tél lesz!
ELSÖPRŐ
LIBERÁLIS
GYŐZELEM
QUBECBEN
A szakadár Parti Que-becoi- s
egy ígéretét betar-totta:
az egyetlen ellenzéki
párt lett de milyen áron?
Camille Laurin Parizeau
Marois a szakadár párt él-vonalbeli
tagjai ráadásul
maga René Levesque a sze-paratist- ák
vezére is veresé-get
szenvedett az urnák
eredményei szerint
A liberálisok a 110 man-dátumból
megszerezték a
túlnyomó többséget: egyet-len
politikai jós sem várt
J02 liberális ülést a québe-ci
parlamentben
A „Créditiste" párt 2
Nyisxtor Zoltán:
mandátuma mellett a to-vábbi
hat képviselői man-dátumot
a Parti Quebecois
nyerte" ha ez egyáltalán
nyereségnek mondható
mert maga a pártvezér is a
lemondás gondolatát latol-gatja
Ennek ellenére a québe-ci
szakadárok azzal vigasz-talják
magukat hogy a
„populáris" szavazatok szá-zalékos
arányszáma 30 P
Q százalékot mutatott
ami azt jelenti hogy a leg-utóbbi
választáson elért
23 százalékot-továb- bi 7 szá-zalékkal
emelték
Eszerint csaknem min-den
harmadik válasz-tópolgár
az elszakadás
mellett adta le voksát
:
Dayan: háborúnak
Szerencsére a józanabb
70 százalék a federális Ka
nada keretei között látta
helyesebbnek a döntést és
biztosítottabbnak Québec
további sorsát
A québeci angol választó
polgárok — akik az összes
létszám 20 százalékát ad-ják
— a liberális Bourassa
és ezzel a federális állam-kötelék
mellett szavaztak
A szakadárok nagyon
fogadkoznak hogy a
következő választáson
már az ő győzelmük-kel
kell számolni
Ujabb változat szerint a
Normandeau frakció szo-ciáldemokrata
vizekre evez
hogy a P Q tömegbázisát
még jobban szélesítse
A szociáldemokrácia alkonya
A skandináv államok évtizedek óta a szociáldemokrata párt-ra
bízták sorsukat Ez annál feltűnőbb volt mert jómódú népek
voltak nem is szaporodtak és szinte hiányzott köztük az elnyo-mott
szegény proletár De viszont érthető is volt mert a párt
nyaktörő reformokba nem bocsátkozott és a magántökét hagyta
érvényesülni 91 százaléka a vállalatoknak ma is a magántőke ke-zén
van Svédországban
S most hirtelenül a választókban valami elhidegülés állott
be a szociáldemokrata párttal szemben leszállították piedesztál-járól
és előbb Norvégiában majd Svédországban egyenlő szava-zattal
az ellenzékkel rábízták sorsát a véletlenre
Maguk a szociáldemokraták megzavarodva és tanácstalanul
állnak a választók döntése előtt Egyesek úgy sejtik hogy a svéd
kormány túlságosan és nem szerencsésen avatkozott bele a világ
folyásába a fogadatlan prókátor csúfos szerepét játszotta a viet-nami
háborúban Amerikával szemben és az afrikai gucrilla-har-co- k
pénzelésével sem szerzett rokonszenvet Mások viszont úgy
vélik hogy a politikai váltógazdaságnak mindenüvé el kell érkez-nie
ahol egy párt túlsokáig ül a kormányon mint Svédország-ban
41 évig Ismét mások a túlságos jómód kártevéseit az er-kölcsi
korlátok végleges felszakadását a homosexualizmust és
az ifjúság bűnözését okolják
Ez mind igaz lehet egyenként és összesen is de nem lehet
szemet hunyni a tény előtt hogy a szociáldemokrácia a háborúk
utáni tartósabb fellángolás után lealkonyóban van és lassú le-tűnését
megakadályozni többé nem lehet Talán úgy is kellene
megfogalmazni hogy történelmi szerepét betöltötte a jelen tár-sadalmában
nincs már hely számára A szellemi pláne politikai
áramlások nem tartanak örökké és főként ha szerepüket betöl-tötték
feleslegessé válnak és lomtárba kerülnek A szociáldemok-rácia
régi szerelmesei még sokáig sóhajtozni fognak utána de
azok sorra kihalnak és új szerelmeseket az új generációkban a
kivénhedt szatyor már nem fog találni Ugyanaz történik vele
mint a liberális pártokkal melyek egy félszázadig uralkodtak
Európa politikai színpadán ma azonban alig tudnak összekapar-ni
néhány képviselőségre elegendő szavazatot
A szociáldemokratáknak érdeméül el kell ismerni hogy a
szociális fejlődésnek főként a munkásság helyzetének a megja-vítására
nagy hasznára voltak Nélkülük talán ma sem állna a
munkásság abban a viszonylag biztos és jó helyzetben mely vi-lágszerte
számára kialakult Bűnbánóan be kell ismerni hogy a
polgári liberális kormányok a második világháborúig a munkást
alantas lénynek tekintették akinek ilyennek is kell maradnia
A társadalom szükséges de csak járulékos elemének tartották és
j&
„A nincs vée"
Nö AZ ELÉGEDET-LENSÉG
NIXON
ELLEN
A TIMES magazin éh a
New York Times nviltan
felveti azt a lehetőséget'
hogy az Elnöknek komo- -
lyan mérlegelnie kell a ki- -
alakult helvzetet „mert a
jelenlegi körülmények
csaknem lehetetlenné te
szik az ország első emberé-nek
a kormányzást" és
ezért le kellene mondania
Hasonló véleményt nyilvá-nított
Joseph Alsop neves
pro-Nixo- n publiciszta is
aki kereken megírta: „El-jött
az idő hogy Nixon el-nök
beadja lemondását"
Julié Eisenhower Nixon
fiatalabb lánya az NBC
TV-műsor- án kijelentette
hogy apja nem fog lemon-dani
Gerald Warren a Fehér
Ház helyettes sajtótitkára
szerint Nixonnak „minden
igyekezete jelenleg az hogy
ebben a válságos időben az
ország legfontosabb célki-tűzéseit
megvalósítsa "
majd azzal folytatta hogy
az Elnök átadja Sirica bí-rónak
a John Dean volt
Fehér Házbeli jogtanácsos-sal
ez év április 15-é- n tör-tént
beszélgetéséről készí-tett
memorandumát
A magnószalagot azért
nem tudják átadni
mert a hangfelvevő
gépből kifogyott a sza-lag
az emlékezetes ta-lálkozó
előtt
En a magyarázatot a
sailó és a közvélemény
rendkívül szkeptikusan fo-gadta
ráadásul a Mitchell
volt igazságügyin iniszterrel
fol tátott elnöki beszélge-tés
hangszalagjai — a tájé-koztatás
szerint — ugyan-csak
nem léteznek mert
„azt a beszélgetést nem is
vették fel"
Végül maguk a repub-likánus
képviselők
mint Róbert Michel
(Illinois) továbbá John
Rousselot (Kalifornia)
azt latolgatják hogyan
adják tudtára az El-nöknek
hogy a helyzet
megérett a lemondás-ra
„A HÁBORÚNAK
MÉG NINCS VÉGE"
A fenti szavakat Dayan
hadügyminiszter mondotta
azzal kapcsolatban hogy
szerinte az arabok támadá-sa
árható a szuezi térség
ben tartózkodó izraeli csa
patok-- ellen tovaboa a
Sínai-félszigete- n körbezárt
3 egyiptomi hadsereg 20
szer-- katonája kiszabadítá
sa végett
Mrs Golda Meir a héten
befejezte Nixon elnökkel
folytatott tanácskozásait A
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
a munkásság minden kollektív megmozdulását az egyenjogúság
felé gyanús szemmel nézték és a társadalom kihívásának az ál-lam
biztonsága elleni merényletnek vették Ennek az igazságta-lan
és tarthatatlan állapotnak vetett véget a szociáldemokrata
párt amikor a parlamentekbe bejutott és még inkább mikor
kormányra került
Megingásának és alkonyának bizonyára nem egy oka van
Legelőbb is rá kell mutatni arra hogy ami ellen harcba indult
jómaga is oda torkolt be A kapitalizmus ellen hirdetett harcot
hogy az államkapitalizmusban végződjék Igaz hogy a kettő nem
azonos de az nem másit a tényen hogy az államkapitalizmus-nak
is megvannak a maga hátrányai tehertételei bűnei mint a
magánkapitalizmusnak Sőt ez utóbbit mindig meg lehet rend-szabályozni
parlamenti demokratikus úton az előbbit alig-ali- g
mert azonosult az állammal
Az összehasonlításhoz még hozzá kell fűznünk hogy a nco-kapitalizm- us
meglepő szociális érzéket tanúsított és egyre-másr- a
valósította meg a szociáldemokraták volt követeléseit sőt né-ha
máris túlszárnyalta Ma már mindenütt a világon van munka-szerződés
mely az elbocsátásokat kizárja a béreket éves szerző-dések
garantálják van öreg- - és balesetbiztosítás munkaidő-szabályozá- s
nyugdíj fizetett szabadság stb Az új gyárépítések a
legmesszebbmenőén eleget tesznek az egészségügyi feltételeknek
és iparkodnak mindenben megkönnyíteni a munkásság helyzetét
Valósággal úgy tűnik fel hogy a neokapitalizmus — persze nem
annyira önszántából hanem az idők nyomására — kihúzta a gyé-kényt
a szociáldemokraták lába alól A munkásság érdekei védel-mére
vagy további egyenjogúsága kiharcolására nem szorul töb-bet
rájuk és főként nem ha szavazataikkal elnyert képviselői
stallumokban fiskálisok terpeszkednek el
Azzal is számolni kell hogy minden kornak vannak bizonyos
uralkodó eszméi szellemi áramlatai melyeknek vonzása vagy ta-szítása
alól senki sem tudja kivonni magát Ma tagadhatatlanul a
végletek felöl fúj a szél Egyik oldalról a világ legszámosabb né-peit
magával ragadó kommunizmus másik oldalról az annak ve-szélyeitől
és fenyegetésétől felkorbácsolt nacionalizmus felöl E
két véglet és sarkpont körül vergődik az emberiség és jóslások-ba
nehéz bocsátkozni Lehet hogy győz valamelyik de az is lehet
hogy izolálódva marad mindkettő a saját foglalásain De az is
lehet hogy az emberiség belefáradva a kilátástalan mérkőzésbe
újabb eszméket fog keresni Ebben a rengésbe került világban
minden lehetséges mint mondani szokás még a lehetetlen is le-hetséges!
Befejeződött a szüret (IN)
iniiiiiiiiiniinM
Hőseink e
November az elhunyt szeretteinkről
való megemlékezés ideje — Egy nemzet
erőt és bíztatást hősei példájából merít-- '
het elsősorban amikor a sors csapásai1
sújtják j
Ha bepillantunk történelmünk sárgu- -
ló lapjaiba tíz évszázad távlatából nézve'
talán nincs egyetlen nap sem amelyen
nem ömlött volna magyar hősi vér A hon-foglalás
eleseti kópiásai Szent László el-hullott
daliái IV Béla Mohinál elpusztult
vitézei Hunyadi Nándorfehérvárnál hö-sihalá- lt
halt harcosai a szigetvári hősök
Mánás fekete hadának elesettjei az egri
hősök Mohács véráldozata Bethlen
Bocskay és Rákóczi kuruc hősei a 48-a- s
honvédek az aradi vértanúk az I és a
II világháború magyar áldozatai és végül
1956 hősei — bizonyítják ezt a lényt Fcl-sorakozás- uk
egyszerűen megrendítően
fenséges
E hősök véráldozata előli elhallgat
minden ármány Elakad a divatos mo-dern
felfogás mely előszeretettel szeny-nye- zi
be a hősi múltai és a hőst — és
piedesztálra emeli a gyávát a megalku-vót
a mcglumyászkodót Életüket adták
hőseink hogy patakzó vérük árán szerez-zenek
békét Igazi békét (nem olyant
mint a mai) ahol nincs elnyomás terror
és zsarnokság
Hőseink nem a mai ún „enyhülésért"
ontották vérüket mely alatt megfojtják
a szabadságvágyat szétzúzzák a nemzeti
egységet és bemocskolják meghamisít-ják
a történelmet Nem a mai divatos jel-szavakért
haltak meg amelyek elveszik
a hitet és amelyeknek ürügyén rabságba
tartanak milliókat
A jelen „béke" nem a hősök szent meg-álmodott
békéje Ez a velejéig korrupt
liberális intellcktuelek a mai üzletért
mindent eladó kalmárok az ellenségnek
is fegyvert szállító üzérek és a véreskezű
moszkvai diktátorok gyalázatos békéje
Megalkudni mindennel szemethúnyni
a rabságban szenvedő milliók kínlódása
fölött elárulni a legszentebb emberi jo-gokat
kettészakítani országokat és nem-zeteket
fület dugni a szabadságért har-coló
népek kétségbeesett panaszkiáltásai
előtt ölelkezni a népek véreskezű gyi-lkosaival
— ez a mai békét hirdető poli-tikusok
magatartása Nem! Nem ilyen
békéért harcoltak és haltak meg hőseink!
Túl a sírok halmain ők tudják hogy
romlott lélekkel gyűlölettel igazi tartós
békét teremleni nem lehet A tévelygés-- !
scl teli elvtelen „béke-politika- " csak
még nagyobb katasztrófákhoz vezet nem
pedig igazi békéhez
1956 ifjú hősei november 4 áldozatai
hirdetik: nem szűnt meg az elnyomás
ami ellen küzdöttek csak ravaszabb al-jasabb
lett! — Sírjuk omladozik az emlé-kezés
virágai elhervadnak Mi akiknek a
sors és hőseink áldozata a szabadságot
adományozta itt a szabadföldön mi nem
feledkezhetünk meg róluk az eszméről
amiért életüket áldozták Otthon nevüket
nem szabad kiejteni habár a szívekben él
emlékük A mi kötelességünk az emléke
zés mécseseit ápolni!
létére
Mi szabadlöldi magyarok keressük
meg ezért november 4-e- n amikor elza-rándokolunk
a Husi Emlékművekhez
vagy a temetőkbe a égen a Hadak útját
és tekintetünk talán találkozik hőseink-kel
a égtelen űrben Ezek a tekintelek azt
kérdik majd tőlünk: „Szabadlöldi ma-gyarok!
Mit lettetek a ma is szenvedő ha-záért
a megszállott országban élő ma-gyarok
szabadságáért?"
Mindenki csak saját maga mérheti lel
hogy mit letl és mit tehetett tehetsége és
lehetőségei szerint A mérték és a kötele-zettség
különböző de a meggyőződés
ugyanaz:
soha egy pillanatra sem felejtünk mert
nem felejthetünk!
A forró szeretet az emlékezés hőseink-re
soha nem alszik ki szívünkből és az
emlékezet — kötelez Mindenkor minde-nütt
és minden eszközzel küzdünk hogy
a cél amiért életüket adták megvalósul-jon:
rabhazánk ismét szabad legyen!
Hőseink bíztatása sohasem logy el
SZÖTS I'AL
iiiiuiiiiMiiiiiiiini™
IVANI ZOLTÁN:
OZORAI HUSZÁROK
Mikor olt hogy vígadnátok
ozorai huszárok?
Bizony ugye régen
S akkor is mi végre?
Tüzes trónon égettek meg
élve
Mikor volt hogy vigadnátok?
Ugye nem is régen
S akkor is mi végre?
Amit kaptunk amink volt is
elvették „cserébe"
Mondanátok mit kívántuk
ozorai huszárok?
Időtelen idők óta
nyereg a párnátok
s félig ébren is kilesve
volt urakra új urakra
legyintgettek: az se ez se!
S lóra sose szálltok?
Vagy épp ezért vagytok
ozorai huszárok?!
Rossz talán a trombitálok
Sose fújja ahogy kéne
lovaglók kedvére
(Csak úgy hogy a nép elértse)
De lám azért közbe-közb- e
mintha lépnétek előre
Werböczy-f- i s Dózsa-gyere- k
együtt van már Ez a sereg
ígéret jövőre
Mikor lesz hogy vigadnátok?
Bizony addig szükség van reátok
Magyari hon s világ szeme
nézi mit csináltak Ozorai huszárok!
Ozorai huszárok!
1973 — Az ezeréves kereszténységünk esztendeje
--- -- - --~- m —--- — -- - --- $ r--f ftAÍE'-- ' "-- " Hf