Magyar Elet, August 11, 1973

              i
{? í?
f
ÍJ
Mfr"
Nem sokasig
hanem Lélek
s szabad nép lesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
Vol 26 No 32 XXVI évfoham 32 szám
S--w m '
A koppenhágai és brüsszeli tárgyalások tanulsága:
Az pár @
Nixon az irani sah-ho- z intézett „biztos pontnak"
nevezte Iránt a Közel-Kele- t veszélyes térségeben — Mansfield amerikai
demokrata szenátor a szenátusban hangoztatta hogy „időszerűvé" vált az
olyanfajta hidegháborús maradvány felszámolása mint a NATO — Ezzel
szemben Schlesinger hadügyminiszter ellenezte az amerikai csapatok egy-oldalú
létszámcsökkenteset Európában — Willy Brandt egyik interjújában
a nyugat-európ- ai nukleáris ero létrehozásáról ugy elekedett hogy ez csak
akkor hozható létre ha létrejón egy „európai kormány" amely ennek ellen-őrzésére
lenne hivatott — Kaddafi líbiai elnök népe kívánságára visszavon-ta
előbbi lemondását — Az Egyesült Államok kormánya is elismerte az új
afgán köztársasági rendszert — Amint előre látható volt: Papadopoulos gó-ro- g
elnök fölényes (837 százalékos) győzelmet aratott a választásokon s így
a nép jóváhagyta a királyság megszűnését — Tanaka japán miniszterelnök
Washingtonban befejezte politikai es gazdasági tanácskozásait Nixon el-nökkel
és az amerikai ezetokkel — A genfi leszerelési értekezlet utolsó
ülése mindössze 4 percig tartott miután egyetlen ország képviselője sem
jelentkezett szólásra — A Skylab asztronautái kigyógyultak urbetegségük-bo- l
cs így megkezdhetik előírt programjuk végrehajtását — A nemzetközi
ellenőrzésben resztvett kanadai csapatok hazaérkeztek Vietnamból
A KOPPENHÁGAI
ÉS BRÜSSZELI
KÖZÖS PIAC
TÁRGYALÁSOK
Tanácskozások soiozatá-a- l
búcsúztak a politikai
évadtól a „kilencek" kul-ugvminiszte- iei
A nyári
szabadság elolt meg egy-szer
mozgásba icndult a
kózos piaci „nagÜ7cm"
Koppenhágában politikai
kei eleseket táigyahak
Biusszclben pedig több
mint 40 afnkai állam ki-küldötteivel
tanácskoztak
a Közös Piac politikai és
gazdasági vezetői
A megfigyelők egybe-hangzó
véleménye szerint:
Politikai téren nincs
egység Nyugat-Európában- !
Pedig a lavalvi párizsi
csúcséi tckezlet kijelölte a
mugat cuiopai közösség
tovabblcilcszteseneK ira
mát de eloie lépni a ki-lencek
ezen a téren még
alig tudtak A luxembuigi
külügyminiszter élemenye
szerint:
„Nyugat-Európ- a egy-ségesítése
még soha
nem haladt ilyen las-san
előre mint most"
A helyben topogásnak
két oka van:
— Egjiészt a „keleti nyi-tás"
politikája zavaila
meg a Közös Piac egységei
A nyugat-európa- i kormá-nyok
versenytfutnak az ál-lítólagos
„nagyszerű" szov-jet
és kelet-európ- ai piacok
után
— Másrészt az energiák
jó részét jelenleg az Egye
sült Államokkal kialakítan-dó
viszony köti le A „ki
lencek" külügyminiszterei
még abban sem jutottak
közös nevezőié nem tud
tak megállapodni Koppen
F
hágában és Brüsszelben
hogy fizcssenek--e „kái térí-tést"
az Egyesült Államok
nak a Kozos Piac kibovité
scert illetve azert mert
a Piac üzleti körei mind
nagjobb veiscnj társai az
amerikai exportnak a me- -
ditcirán térségében
A tárgyalásokon a
francia álláspont győ-zedelmeskedett
amely szeiint csak akkor
hajlandó a Kozos Piac kár-térítést
fizetni ha az Egye-sült
Államok komoly lépé-seket
lesz a dollár-válsá- g
megszüntetése terén
Nyugat-Európ- a gazda-sági
nagyhatalom de
politikailag — nulla!
Ez a szomorú tanulsága
a koppenhágai és brüsszeli
tanácskozásoknak Pedig
— talán — soha ilyen nagy
szükség nem volt egy poli
Zoltán:
'Iiz evvel ezelőtt meg volt cgv szép álom: az Egvesult Európa
mehet Adcnauer és Schuman álmodtak meg s amelynek clso in-lezmen- vei
elég gjoisan kezdtek kibontakozni A koimezo világ
hamarosan azon vette magát észre hogy Európával mint gazda-sági
világhatalommá! kell számolnia s legközelebb esetleg mint
politikai ténvezovel is
A iemenvek azonban clhcivadtak mint a koiatavazi a hó-ból
alig kibújt clso viiagok A politikai elgondolások es ciovi-szonvo- k
megváltoztak es összezavarodtak az egvesult Európán
belül is Aztán jött a szibéiiai fagj amit Willy Biandt könnyel-műsége
es idézett clo a keleti „res" mcgnvi-tasav- al
s ami most betetozodest njeit a Helsinkiben elkezdett
cuiopai biztonsági konfcienciával
Manapság csak a rajzolok tudjak fején találni a szeget a po-litikai
zajlasokban A nvelv a legjobb újságírói stílus is csak cl-kodo- sit
a íajz a karikatúra azonban plasztikusan fejezi ki az
igazságot
Láttam egj ihen kai likaimat a helsinki konfeicnciárol (mé-hen
különben ott okvetetlenkedett a minden lében kanál hn-lic- dt
vatikáni al-allamtil-kar
is) s azon a rajzon Euiopát egy cm-b- ei
képviselte tőidre teperve ncgvkézlab kínosan lecsüngő fej-jel
s íaita mint valami szeles tevehalon kenj elmésen eltcrpcsz-kedv- e
a Szovjet es Amenka Ez a mulatságos kaiiikatuia kitű-nően
eieztctte hog ezt a 35 államból osszecsoditett konfetenciat
nem azci t erőltette ki a Szov ict hog a címnek megfelelően Eu-íop- a
biztonságai biztosítsa hanem ellenkezőleg hogy Euiopat
foldie kenvszentse s hogy Euiopa sorsát ne az európai népek
hanem a ket világhatalom összejátszása döntse el
A vezérszólamot — mint mindig és mindenütt — a Szov jet
képviselte Az európai államférfiak csak a szavaló művészetben
gvakoroltak magukat ciedménjtelenül tucatigazsagokat görgetve
a beke fogalmától s fittjét hamva a háttérben felgjulemlctt sö-tét
lelhoknek
Giomiko azonban nvilt es egjenes volt nem kertelt mint
nvugati kollegái valóságos fólénnjcl közölte az európai beke
biztosításának iranjelveit S a bajos njugatiak nem is hüledez-tek
a Szovjet felháborító javaslatain amik pedig eleve kizártak
minden megegyezést
Az európai beke biztosításának clso leltételekent Giomiko
a jelenlegi országhataiok sérthetetlenséget cs
jelölte meg Magvarán szólva a határok örök érvényűek!
Tehát az egységes nemet birodalom gondolata számba se jöhető
álom viszont a ket darabra nyúzott Németország létezése állan-dó
és örök Berlin is marad úgy ahogy van az elválasztó szégyen-fallal
s a mögötte mitrával leseikedd kommunista rendörökkel
az esetleges disszidálokra
HUNGAklAM LIFE
f8
1973 aug 11 szombat
angol királyi Ottawában Kissinger elhalasztotta pekingi látogatását
poharköszöntojeben
Nyisztor
tikailag egységes N'vugat-- I
Európára mint ma! Most
amikor a Szovjetunió mes-teri
mosolv-po'itikával- "
mindent elkövet addig si-keirc- l!)
hog a nvugati vi-lág
egységet megbontsa s
ig} befohasát kiterjeszt-hesse
az egész Euiopára
B EGY UJ JALTA FELÉ
A nvugat-curopa- i cgvség
hiánya volt erezhető a hel-szin- ki
cs becsi Európai
„Biztonsági" Eitckczlete-ke-n
is ahol az egész vona-lon
a szovjet állaspont
gvozött Ihen széthúzó
erőtlen állásfoglalás eseté
ben semmi jó sem várha-tó
a szeptemberié terve
zett bécsi taigvalasoktól
Sót — ránk magvarokra
a szovjet megszállás alatt
élő kelet-európ- ai népekre
Bécs — egy új Jalta lehet
Ahogy még a Szovjetunió-val
szemben általában kesz-tyűs
kézzel író New York
Times is írta:
„Akik átéltek az 1956-o- s
magyar forradal-mat
elfojtó inváziót
akik megértek Cseh-szlovákia
1968-a- s meg-szállását
nem is be-szélve
a II világhábo-rú
utáni szovjet hata-lomátvételekről
—
azok tudják hogy Gro-mik-o
szovjet külügy-miniszter
helszinki
megnyitó beszédének
célja: törvényesíteni
Sztálin hódításait!"
B HELSZINKIRE
ÉS BÉCSRE NINCS
MENTSÉG!
Hiába próbálja Nvugat-Europ- a
az Egvesult Álla-mokra
tolni a felelősseget
Igaz hogv Nixon unszolá-sára
egjeztek bele a mu-gat
európai államok a csa-patcsokkentes- ek
eseteben
a „kölcsönösség" elvének
(bilanced) torlésére és ab-ba
hogy Magvarország
csak mint megfigveló ve-hessen
részt a bécsi targva-lasoko- n
— de az Egvesult
Államok túlzott minősíthe-tetlen
a Szovjetunióval szemben
(a Watcrgalc-botránvo- n kí-vül)
egyik oka az hogy
nincs egy politikailag
egységes Európa mely-re
az amerikai külpo-litika
támaszkodhat-na!
A Fehér Haz politikai-lag
szívesen támogatná
Nyugat-Európ- át még ak-kor
is ha gazdaságilag Amerika vetélytársa
A kontinens jelenlegi rossz
helyzete politikailag az
hogy két szuperhatalom
játékszerévé vált tisztán
és kizárólag saját hibájá-ból
fakad Európa gyenge
mert hiányzik a bátorság
es az akaraterő — pedig
gazdasági súlyánál fogva
ma már a világ harmadik
nagyhatalma (sót máso-dik!)
lehetne!
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
Moszkvai béketerv Európa számára
meggondolatlansága
mcgváltozhatatlan-sagá- t
1973
engedékenjségénck
De elvégre nemcsak Németország cs Berlin van a világon és
Gromiko nemcsak pontot akart tenni cgv tengcii kigvová vált
kínos vitái a hanem mindenre kitcijesztendó elvi döntéseket
akart szuggerálni Nyugodtan állíthatiuk hogy erre az elvi dön-tésre
a Szovjetnek volna a legnagyobb szüksége Három ónálló
oi szagot (Litvánia Estonia Lettonia) kebelezett be cioszakkal
az erdekeit népik akarata elleneié Lengvclországbol is kihasí-tott
egy nagy szeletet bizonytalan és íablason nyugvó ázsiai ha-lárairól
nem is beszelve- - Nagyon félhet s örökös aggodalomban
élhet a Szovjet ha határait most egy nemzetközi konferenciával
mely különben sem illetékes akarja szentesíteni!
De a legszomorúbb ebben a szovjet javaslatban a magyar
kérdés billeszkedésc Közismert dolog ugvanis hogy a kommu-nista
Magvai ország az cgv ellen cs leghűségesebb kiszolgálója a
Szovjet nemzetközi politikájának Kína végleg elvalt tőle sot
ellensége lett Tito hol követi hol megtagadja a lengyelek össze-szorított
fogakkal hallgatnak Románia egyenesen csufondáros-kodi- k
vele egvedul Magyarország azonosult mindenben a Szov-jettel
S most íme ez a hala! Hogv ismerje el sérthetetlennek és
örökérvényűnek határait mcljcken északon délen es keleten kí-vulrck-edt
3 millió magyar Ennél pimaszabb és felhaborítóbb
dolgot elképzelni is nehéz! A plctjkak cs sugdolózasok szerint a
Szovjet azzal tartotta kordában a bot eben nem férő Romániát!
hogv megfenv égette Erdély visszaadásával íme hazug iátek volt
az egesz! A Szov jel legfőbb érdeke a határok sérthetetlensége
Giomiko második javaslata szerint az európai bekének nem
akadálya a ket nagv hatalmi érdekszféra Mások a feltételei és
tön énjei a njugati világnak mint a nemzetközi kommunizmus-nak
s azok nem hangolhatok össze A Szovjet tehát nem mond-hat
le csatlosallamainak a képviseletéről és vezetéséről s ezért
igenjbe vehet minden eszközt a fegyveres rendcsinálást is hogy
a nemzetközi kommunizmusnak Moszkvában megtestesült vona-lat
biztosítsa A magvai felkelés veres cltiprasa a csehszlovák
libeializalodas tejbeverese nem voltak meggondolatlan elhirte-lenkedett
sajnálatos „epizódok" amiket el kell feledni hanem
ellenkezőleg komolv leckek amiket nem szabad elfeled::' Európa
békéjét s biztonsagát a Szovjet csak ugj tudja elképzelni ha sza-bad
kezet mer az o ci dekszférajaban
Ezek után senkit sem lephet meg ha a kultúrkapcsolatokat
is csak a kölcsönös szerződések alapján es szellemében tartja el-képzelhetőnek
a Szovjet Az eszmék világnézetek szabad forgal-máról
szo sem lehet! A Szovjet ezentúl sem hajlandó lemondani
arról hogv az eszmei áramlatokat ellenőrizze s a neki nem tetsző
eszmék es azok hordozói előtt a sorompót leengedje
Gromiko beszédével njilvanvalová lett hogv- - a helsinki kon-ferencia
mehet annjira erőltetett a Szovjet csak kalózlobogó
volt a „szovjet béke" (a római beke paródiájára) meghirdetésére
sr
W W"+ 1
t tél EW bs
26 évvel ezelőtt történt: Mindszenty József hercegprímás bevonul a torontói
Szent Erzsébet templomba az ünnepi szentmisére Most újra körünkbe var-juk
a bíborost!
II! IIIIUJII I III IIU lllllll MII l'lll llll! Il IIIIIIIIÜIIIIIUIilllil IMI llllll 1 JCS llllllll Ml llll IMIM MIM 1 1! II IBII! MIMII UIIIIIIIIIIUIM II I IIIM U MIIIUilll MM! I III! I II! III MIMII ' 1 1 1 'I MIM III! IIMII III I! Illlill
Frey András:
Amerikai-oros- z uraló
a Középkeleten ?
Legutóbb anol volt szó hogy t oro-szoknak
tett cgv oldalú amerikai enged-mények
s általában Nixon külpolitikája
milven elképzelésen alapulhal S hogy ci-r- ol
kél rendszerint jol lajékozolt ember
Washingtonban olyan véleményt alkotott
amire érdemes fölfigyelni
Mind a ketten úgy vélik hogy bizonyos
nemzetközi akciók terve még csak kiala
SZABAD KÉZ JUGOSZLÁVIÁVAL SZEMBEN
Ilyen lárgjalás során mérsékelték az
oroszok az Eszak-Vietnamna- k nyújtott
támogatást De hogy Hanoit megint sza-badjára
engedik-- c s a háború kiújulásá-va- l
nevetségessé teszik--e Nixont cs Kis-singe- rt
az attól függ hogy szabad kezet
kapnak-- e Washingtontól másutt például
Tito halála után Jugoszláviában
így esnék latba az amerikai —orosz
méilcgcn az a kéidcs hogy az Atlanti- - és
Csendes-óceá- ni oiosz hadiflotta számíth-at-
e a Panama csatornára Es hogy Ni-xon
és Brandt útját tudja-- c majd állni
annak hogv kozos angol — francia atom-er- ő
jöjjön létre ami új életei lehelne a
NATO-b- a Amerikai— orosz alkura vár az
is hogy szabad-- e és ha igen mennyire
szabad Amei i kanak akadályoznia az
oiosz — japán közeledést
A készenlétben taitott de a iclck sze-rint
végleg még ki nem alkudolt tervek
közé taitoznék az arab kérdés „rendezé-se"
is Eszerint ha az arabok ohan felté-teleket
szabnának hogv azok az Egjcsült
Államok bcnzinellátását súhosan megza-varnák
akkor valahol Észak-Afrikába- n
vagy a Kozel-Kelelc- n esetleg a Kozép-Ke-lctc- n
határvillongasra kerülne sor s az
ugvet az Egvesult Nemzetek elé vinnék
A Biztonsági Tanács pedig kimondaná
hogv mivel az ellenségeskedés amerikai-oios- z
atomháborúra vezethet a béke és
az igazság megvédése érdekeben a Tanács
felkéri az Egvesult Államokat cs a Szov-jetuniót
hogy legvenek szívesek a békét
Washingtonban megoszlanak a v éleme-nvek
szabad-- e ihen meljen és szétága-zoa- n
összenoveszteni az amerikai és orosz
érdekeket Ugj hogy ez az amerikai-or- osz
kondominium még nem elhatáro-zott
dolog Lehet hogv egyáltalán csak
azért beszélnek róla hogy az arabokat
megfélemlítsék
A helv-ze- t különben is bizonvtalan
csak a Watergate-üg- y bénítja meg
az amerikai kormánv gépezetet az sem
dőlt még el hogy Nixon végül is melyik
elgondolásnál köt majd ki:
annál hogy amerikai—kínai szálakkal
--MV'Vsi-ír-'-
a'k£í&rswHl&íiC-'#~J1t
"
LftrgttU índependenl
Canadian VTeekly
in ibe Husg&ruA lAnguagi
Ara 2(i
eee
I 1 I I
m
kulóban v an a Teher Házban és a Kreml-ben
végleges elhatározásul a részleteket
il lelően úgyatszik sem Washingtonban
sem Moszkvában nem került sor
Eszerint a közös amerikai —orosz kül-politikai
menetrendnek csak a kereteit
fektetik le clorc az egyes megteendődé-- '
pések formáját és időpontját később fog-ják
megállapítani
helyreállítani így kciulnc amerikai és
orosz megszállás alá minden olajtermo
vidék a Pcrzsa-obolto- l egészen Líbiáig
Ez eióscn emlékeztetne 1956-r- a ami-kor
a magyar szabadságharc idején Ang-lia
és Franciaország azon a címen kül-dött
ejtocrnjos csapatokat a Szuezi-csa-torn- a
partjába hogy szétválassza az iz-raeli
és aiab seregeket és a csatornát
megmentse a háborús pusztítástól
Ekkor tortént hogy Eisenhovvcr és
Bulganin kozos erővel kergette el a fran-ciákat
és angolokat a Közel-Keletr- ől olt
lehat az amerikai —orosz együttműködés
nem uj dolog
Mivel azonban az izraeli és arab újsá-gok
közti vita továbbra is v eszelj eztetné
a világbékét és így a nemzetközi olajéi-Iatas- t
is Amenka és a szovjet kénytelen
lenne közös kereskedelmi vállalatot fe-lállítani
hogy ez gondoskodjék az észak-afrik- ai
és közép keleti olaj kiviteléről a
a világpiacon való eladásáról Hogy ez
monopólium lenne azt valószínűleg csak
a kínaiak mernék hangosan kimondani
Ennek az amerikai —orosz organizáció-nak
az a haszna is meglenne hogy a szov-jetkormánynak
nem kellene készpénzt
ígérnie az amerikai gabonáért és ipar-cikkekért
hanem arab olajjal tudna fi-zetni
érte
Erre a lei v re célott Fulbright szená-tor
amikor nemrég figyelmeztette az
arabokat hogy fegvveres beavatkozásra
kerülhet sor
NÉGY UT ALL NIXON ELŐTT
Nem
kellene Oroszországot sakkban tartani
vagy teljes mozgási szabadságot tart-son
fenn magának Washington kínai-or- osz
háború esetén
szabad-- e egyáltalán az Egyesült Álla-mok
külpolitikáját amerikai —orosz an-tantra
alapítani
vagy inkább térjenek vissza a régi alap-elvhez
hogy mindenekelőtt Nvugat-Eu-róp- a
megóvására kell törekedni
esetleg ezeknek a különféle lehetősé-geknek
oh-a- n keverékét kellene kialakí-tani
hogy azt a republikánus-pár- t jobb--
(Folytatás a harmadik oldalon)
Az ezeréves kereszténységünk esztendeje
)A