Magyar Elet, February 15, 1975

              W 4Wi — i I í
rm1Jott a- - a r m jrr ww aHivi e_c-'"r-tf- cs m í j_-'í1- it r?_í '?i Ti "J-iMS- al iJn„L £& rt
if kom Ltok :hi
SutbtJ nép lesz '
c4a dolgokat
Canidian Wetkly
BXRZSENYX in ht Hungáriái} LmgUAge
Vol: 28 No 7 XXVTII é folyam 7 szám 1975 február 15 szombat Ara: 25 cent
A II óta a iiiEl W
Az IRA ®
A spanyol hadiflotta erős részlege Marokkó felé hajózik az „eromutatás"
célja bizonyára az hogy a spanyol uralom alatt lévó afrikai Ceutát Ifnit s Me-lill- át vispzakövetelo rabati arab kormány kedvét elvegyék az esetleges rajta-ütéstol
— Az IRA (ír republikánus törvényen kívül helyezett hadsereg) feb-ruár
10 du 1-- tol az „angol kormánnval folytatott érdemleges tárgyalásokra
való lekin'ettel" tuzszünetet hirdet — Stuttgartban a repülőteret erős rend-őri
kordon etie körül mert a japán Vörös Hadsereg nihilista gerilláinak me-rénylőiétől
tartanak — Peruban száz halottat számoltak össze a sztrájkoló
rendo-!p(- T ós kománvcsapatok között történt véres leszámolás után — Az
újzélandi erdetu „Port Chalmers" néven ismert influenza-járván- y következ-teben
"'ár 6=50 cvemé'y halt meg az Államokban — Aristide Onassis görög ha-jómáT- is halálos beteg — Izraelből „„lényeges visszavonulás" ígéretét jelenti
a Reuíer — A PZALJTJT IV 2 szovjet kozmonautája egy hónapi űrutazás után
vissz-!-- 5- — Thaiföldi kalózok megtámadtak és kiraboltak egy élelmiszert
szállír hp'ót mijei legpnvségestol elsüllyesztették — Chicagóban egy asszony
ötös '-'i- ket tiilt — Törökország tüntetően kivonult a ciprusi kérdést tár-gyaló
'erényből — Alberta kanadai tartomány az „olajbóség" következtében
28 s7'w"lc':os adócsökkentést nyújt polgárainak — Az Európai Közös Piac
és a kommunista COMECON gazdasági blokk közötti tárgyalások nem hozlak
érdepiicg'ís eredményt — A „SYNCRUD" athabascai homokos olajmeztík ki-aknázására
érdekeltség alakult a kormány és a magánipar képviselőiből —
1975-re- T rvr 1SÍ fegyveres rablás történt Torontóban a tavalyi év 11 száza-lékos
orrelkedcst mutat a bűnözések terén — A Szovjetunió mezőgazdasági
minisztériuma jrlenti hogy „a búzamezők 80 százaléka jó termést ígér" —
Egy emberemlékezet óta nem tannsztalt hóviharban Kréta görög sziget körül
egy német repülőgép fedélzetén 40 fontos beosztású katonatiszt elveszett
H FORD ELNÖK
ÉS A NÖVEKVŐ
Az Egyesült Államok el-nökét
„kontárnak" nevezte
Henry Jackson washingto-ni
szenátor aki egyben a
demokrata oárl vezető el-nökjelöltje
mert a munka-ügyi
minisztérium leg-újabb
adatai szerint
a munkanélküliség az
Egyesült Államokban
január havában 7 és
félmillióra ugrott
(decemberben 66 millió
volt) A szomorú statiszti
$ft&MÖS&
világháfconi befejezése legmagasabb amerikai statisztika:
gerilla-vezérk- ar tűzszünete Spanyol hadihajók Marokkó ellen?
MUNKANÉLKÜLISÉG
kai adat 82 százalék mun-kanélküliséget
jelent — és
egyben lesújtó háború
utáni rekordot mert még
1941-be- n — amikor az USA
a háborúba való belépésre
készült — sem haladta túl
a 8 százalékot
George Meany az AFL—
CIO mammut szakszerveze-tének
elnöke szerint „az
adatok az amerikai csalá-dok
tragédiáit és az USA
gazdasági élet megbénulá-sát
tükrözik"
Ron Nessen a Fehér Ház
sajtótitkára kijelentette
hogy Ford elnököt nagv
mértékben aggasztják az
adatok azonban szerinte
„aggodalomra és pánikra
semmi ok"
Edward Kennedy demok-rata
szenátor (Mass) intéz-te
a legkeményebb táma-dást
az adminisztráció el-len:
— „Washingtont az inflá-ciótól
való félelem halálra
bénította az Elnök nem
alkalmas a gazdaság orszá-gos
vezetőségérc mert
totális csődöt idéz elő"
Hubert Humphrey min- -
Flórián Tibor:
Az évek óta hozzám érkező katolikus és református évköny-vek
segítségé cl már régóta lelki térképet készítettem magamnak
arról a számtalan magyar plébániáról és protestáns egyházköz-ségről
amelyek behálózzák az amerikai kontinenst de különösen
annak északi részét: Kanadát és az Egyesült Államokat Sokszor
gondoltam arra hogv ha ezeket a kis magyar szigeteket egy óriás
egy napon egymás közelébe tolná egy kis országra való magyar
kezdhetne közös életet
De nem történnek csodák és az óriások és a törpék is csak
a gyermek-mesékbe- n léteznek azokban is csak addig amíg vala-melyik
hírközlő szerv mint a reakciós romantika szüleményeit
végén ényesen le nem döfi őket és helyttesítésükre komputereket
és gépeket ajánl Csodák tehát nincsenek de a csodák megterem-tésének
lehetősége ma is bennünk él és tőlünk függ hogy való-sággá
tegyük (Ilven kivételes — és az egész emigrációnak példát
mutató — csoda a torontói Magyar Kultúr Központ megteremté-se
Es ez a legjobb bizonvítéka annak — amit írtam — hogy a
csodák lehetősége ma is bennünk cl)
Mindenki aki gondolkozik és legalább néhány magyar la-pot
olvas megállapíthatja hogy ma nyugati életünk olyan szel-lemi
és technikai ezetó réteggel rendelkezik hogy akár egv kis
nyugati ország kulturális tudományos gazdasági ipari politikai
és egyházi életének minden területére a legmegfelelőbb és a leg-modernebb
ismeretekkel rendelkező szakembereket tudnánk ál-lítani
Ennyi kitűnő szellemi vezető és elsőrangú szakember a mai-nál
is nagyobb becsületet szerezhetne alkotásaival és cselekede-teivel
a magyar névnek A mainál sokkal gondtalanabbul és minő-ségileg
is jobban szerkeszthetnénk lapjainkat A mainál sokkal
szervezettebb lehetne könyvkiadásunk és az íróknak nem kelle-ne
— néhány kivételtől eltekintve — önmaguknak terjeszteni és
árulni könyxeiket: ünnepélyeken vagy postai úton
Képzőművészeink alkotásainak bemutatására magyar kiál-lítási
csarnokaink lehetnének Ezek nemcsak közös de önálló
egyes művészeket bemutató kiállításokat is rendezhetnének A
művészeknek nem kellene — mint mostan — önmaguknak sok-szor
elérhetetlenül magas áron kiállítót keresniók és ha ezt nem
tudják megfizetni nem kényszerülnének arra hogy évekig csak
önmaguknak alkossanak és reménytelenül nélkülözések között
várják a lehetőséget hogy a vásárló nagyközönség elé jussanak
Az átlag-tehetségekn- ek — még a mai körülmények között is —
könnyebb a helyzetük mint a kimagasló alkotóké akik közül
egyesek inkább mindhalálig várnak minthogy közös kiállításo-kon
kisebb értékű munkák közé sorolják mmeiket
Zeneszerzőinknek kháló muzsikusainknak énekeseinknek
táncosainknak nemcsak nemzeti ünnepeinken hanem rendszere-sen
is tudnánk előadási lehetőséget teremteni Az észak-amerik- ai
kontinensnek lehetne egy erős tehetségekből álló vándor-színész-társulat- a-melynek
állandó otthona és színháza lehetne Kanadá-ban
pl Torontóban vagy Montrealban az Egyesült Államokban
pedig New Yorkban Clevelandban vagy Los Angelesben és innen
járnának — szervezetten és tisztességes fizetéssel — egyik ma-gyar
településről a másikra A szervezettség alatt azt is értem
hogy nem ötletszerűen váltogatnák a városokat hanem minden
ébrn azonos időszak jutna minden városnak ahol már eladott
jegyekkel a szükséges színházi kellékekkel fölszerelt előadás cél-jára
alkalmas épülettel és szállással várnák őket Ha ezt az erdé-lyi
magyarság — a mai körülmények között — meg tudta szer-vezni
akkor szég-enkeznün- k kell ha itt szabadságunkban és' az
inFlació ellenére is nagyobb jólétünkben nem tudjuk követnipél-dájuka- t
m & m n HE3 m sa
ncsotai demokrata szená-tor
így szónokolt: „— Az
adatok nyilvamaló bizo-nyítékok
amellett hogy a
kormánvintézkedesek nem
elégségesek a munkanélkü-liség
egyre dagadó statisz-tikának
megfékezésére "
Jackson demokrata sze-nátor
egyébkent 10 száza-lékos
(!) munkanélkülisé-get
jósolt a közeljövőre
Az amerikai nagyipar
pangása és a tömeges mun-kanélküliség
láncreakció-ja
Kanadában is egyre
érezhetőbben fejti ki béní-1- ó
hatását
H WILSON—BREZS-NYE- V
CSÚCS
TALÁLKOZÓ
Itt a piros pártvezér
hol a piros pártezér? "
Karácsony óta a nyugati
sajtó egyebet sem tett
mint találósdit játszott: va-jon
mi baja lehetett Brezs-nyevne- k
aki nyilvánosan
immár több hete nem mu-tatkozott?
Moszkvai bennfentesek
szerint a 68 éves Brezsnyev
szervezetében egy súlyos
influenza szövődményei tü-dőgyulladást
okoztak ezért
volt kénytelen minden dip-lomáciai
találkozót lemon
rr jr Y FERTŐZÉSE
dani Jelenleg sem dolgo-zik
rendszeiesen hanem a
lábbadozas időszakában
lassú tempóban igyekszik
isszaterni felhalmozódott
bokros teendői eh égzésé-he- z
Harold Wilson angol mi-niszterelnök
ezúttal azt a
álas7t kapta hogv a héten
tartandó brit—szovjet meg-beszéléseken
már a lábba-doz- ó
Brezsnyev is részt fog
"enni
(Mint ismeretes 1971-be- n
az angol kormány tö-meges
kémtevékenység cí-mén
105 orosz diplomáciai
és konzulátusi személyze-tet
kiutasított az ország-ból
A Szovjetunió nyilván
szeretné újra „normalizál-ni"
a kapcsolatait a jelen-legi
brit kormánnyal mely
„munkás" lévén talán több
ígéretet nvújt erre mint a
H c a t h-fé-le
konzervatív
párt)
KISSINGER
UJABB INGAJÁRATA
MiveJ Szádat egyiptomi
elnök nemrég módosította
3 hónapos ultimátumát és
kijelentette: nem ragasz-kodik
ahhoz hogy az iz-raeli
területi engedménye-ket
egyidőben tegyék meg
mind a három határvona-(Folytatá- s
a 2-i- k oldalon)
Sorolhatnám tovább azokat a különösen kulturális lehetősé-geket
amiknek a megvalósítására képességünk lenne ha minden
tenünket alkotásunkat cselekedetünket nem árnyékolná be a
kint élő magyarság zömének a közönye Ez a közöny kényszerí-tette
sok művészünket tudósunkat arra hogy kilépjenek a ma-gvarság
keretei közül és az angol anyanyelvű hallgatóságot és hír-közlő
eszközöket többre értékeljék
Ez a közöny az oka annak hogy lapjaink csak tengődnek és
sorsukat csak az biztosíthatja ha saját nyomdájuk van mely az
angol és nemzetiségi közönségnek illetve sajtónak végez munkát
Ez a közöny rombolja le a minőséget mert a lapok — egy- két kivételtől eltekintve — a munkatársakat vagy egyáltalában
nem vagy nem tudják úgy megfizetni hogy ez a munka legyen a
főfoglalkozásúk Ez a közöny szállítja le a rendezvények színvo-nalát
és tartja vissza azokat a művészeket akik elvárják hogy
nafy közönségük legyen és olyanokkal szerepeljenek akik egy
színvonalon a annak velük vagy legalább is közel vannak ahhoz
Ez a közöny az oka annak hogy az angolszász társadalom felé
a magvarok nagv tömegét csak statisztikai adatokkal tudjuk iga-zolni
de a valóságban mindig és minden területen csak egy ki-sebbséget
tudunk felvonultatni
Ez a közöny az oka annak hogy falaink csak Potemkin-fala- k melyek eltakarják azt hogy a valóságban milyen kevesen vannak
a cselekvő magyarok
Sajnos ezek a vésztjelzö sorok nem juthatnak el csak a vá-lasztottakhoz
és azokhoz az olvasókhoz akik amúgy is megteszik
kötelességüket Azokhoz akik lapokat járatnak könyveket esz-nek
(és el is olvassák) rendezvényeket látogatnak és áldozatok
árán is segítenek fölépíteni és fönntartani külföldi magyar kul-túránk
intézményeit
De hogyan tudjunk elérni a közönyösök nagy táborához? Mi-csoda
földrengésnek kell jönnie hogy fölrázza őket hogy 'vissza-térítse
nemzetünkhöz a tőle elfordulókat? Talán anyanyelvünkön
beszélő gyermekeinket kellene közéjük küldeni hogy házról-házr-a
járva lassú szívós térítő munkával minél többet győzzenek meg
és hívják őket a magyar célokért munkálkodó kisebbség soraiba?
Már hosszú idő figyelem hogy Kanada és az Egyesült Álla-mok
nagy magyarsággal rendelkező városaiban mindig ugyanaz
a kétszáz-háromszá- z ember az aki látogatja az előadásokat részt-%es- z
a gvüléscken aki sokszor erején felül adakozik aki dolgo-zik
és lelkesedik minden jó magyar célért Csak egy erdélyi fel-idé- ki
vagy délvidéki tudja igazán megérteni és megbecsülni en-nek
a kultúránkat fenntartó öntudatos kisebbségnek a munká-ját
a minket körülveő többség közönyének a drótsövényei között
Mit kell tennünk tehát hogy megállítsuk a közöny ragályá-nak
továbbterjedését? Segítsük minden erőnkkel a felelősséget
vállalók összefogását Hinni szeretném hogy a választottak csen-des
egyetértése közös munkája egyre többet fog felébreszteni —
fiataljaink segítségével — a közömbösökből akik közönyük bé-kességét
többre becsülik a szabadságnál önzésüket az egymást
segíta szeretetnél és tájékozatlanságukhoz való ragaszkodássukkal
megtámadják és veszélybe sodorják az igazságot
Ma mindnvájunknák" a közöny fertőzése ellen kell küzdeni
elsősorban mert — ma nem leszünk bátrak szívósak meg nem
alkuvók és erősek — az áldozatkészség által teremtett intézmé-nveink- et
a kévések által fenntartott és olvasott lapjainkat és
könyveinket a külföldi magyar kultúra és művészet egyre szépülő
épületeit és alkotásait — mint a szú — a közöny fogja alapjaiban
szétporlasztani
" -- T v"
o -- - T'L
r - n X - 5 - v - -
t n "T " " iA TíSf
-- v" vv% xv„ x ~ í + íi" vfc'x"' TinÖr Snr_ürím x
lllilüllllllrllll
Székesfehérvár Szent Anna-kápoln- a
iiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiioiuiiuira
Nyisztor Zoltán:
AZ A L D 0 Z A T
A régészek már régi kimutatták hogy
az Ember megjelenése óta a Földön
mindig mulatott be áldozatot Némi vi-ta
csak ott volt vajon egy-isten-h- it volt--e
kezdetben s később romlott le bálvá-nyozásr- a
avagy fordítva a politeizmus
tisztult-- e ki monoteizmusra? Az áldozat
amit bemutattak kiterjedt mindenre
ami az embernek becses volt értéket je-lentett
s amitől önként megválni önmeg-tagadással
járt A primitív termény- - és
állatáldozatoktól eljutottak a véres em-beráldozatokig
A föníciaiak ártatlan gyer-mekeket
áldoztak Moloch nevű istenük
nek a mexikóiak hibátlan ifjú embere-ket
s egy mai elvetemült burundi szektá-ban
a gyermekek áldozzák fel szüleiket
s- - letaglózásuk után nyomban fel is fal-ják
Amíg a XX századig eljutottunk sok
minden megváltozott átalakult és kifi-nomult
az emberi társadalomban Sok
régi szokás a fejlődés hosszú útján végleg
lemaradt elhullott emlékké vált Csak
azt ne higyjük hogy az áldozat is ezek
között a megszűnt szokások között van
Nem! Az áldozat nem szűnt meg csak
módosult átalakult mondjuk így: mo-dernizálódott
Már nem gabonát galam-bot
gerlicét fiatal bikát kost gyerme-ket
szülőt vagy ősi magyar pogány szo-kás
szerint fehér lovat áldozunk s nem
is Istennek vagy isteneknek S az áldozat
nem is egy kiválasztott személy hanem
mi emberek mindnyájan kivétel nélkül
s égi hatalmak helyett földi hatalmaknak
áldozgatunk s már nem babonás tiszte-letből
hanem egyszerűen kényszerből!
Hogy kinek vagy minek vagyunk az ál-dozatai?
Hát először és Iegfőként a mindenható
Államnak Mert amennyire az emberi
nyájnak okvetlenül szüksége an pásztor-ra
azaz valamelyes hatalomra mely tör-vényhozás
útján kiszabja az alattvalók
jogait és kötelességeit annyira túlnőtt az
az államhatalom a szükséges és megen-gedhető
kereteken s valósággal áldozat-nak
tekinti az embereket akikkel akár-mit
tehet azaz feláldozhat szertartá-sokkal
vagy anélkül politikai táltosok és
sámánok közbejöttéel a saját 'örökégő
oltárain A bölcsőből a koporsóig ki va-gyunk
szolgáltatva az államhatalomnak
S itt nem muszáj azonnal a végletekre
gondolnunk amikoris a nemzet létve-szélye
miatt vagy kapzsi hódítás miatt
megköveteli hogy az életünket is felál-dozzuk
a csatamezőkön — ami sajnos
iV
o
í 1
--
% i m x v t v v
—
mind gyakrabban történik meg — sem
pedig megadóztatási műveleteire melyek
már egyenesen a birkanyírásra s a barom-fik
kopasztására emlékeztetnek Nem er-re
gondolunk ha lázongunk is ellene!
Hanem gondolunk azokra az igazságta-lan
sokszor a természet-törvén- y meg-semmisítésére
vezető törvényekre mint
amilyenek a vallásra a házasságra az em-beri
szaporodásra szánt törvények Köny-ny- ű
elütni a kérdést azzal hogy a parla-ment
azaz a népképviselet hozta azokat
tehát a nép akaratából történik de vi-szont
az is tagadhatatlan hogy a parla
mentből pártok uralma lett s azok szö-vetsége
vagy konfliktusa nem mindig fe-di
az ún népakaratot Ennek legfénye-sebb
bizonyítéka az hogy a parlament-nek
töi vényhozása ellen már gyakran
kell a plcbissitumhoz azaz a közvetlen
népszavazáshoz fellebbezni!
Másodszor áldozatai vagyunk ember-társainknak!
Homo homini lupus — far-kas
az ember embertársának! — mondot-ták
már az ókorban De ha ezt a mon-dást
nem is szabad általánosítani kiszéle-sedéséről
járványszerű grasszálásáról
igenis beszélnünk kell! Az ókori társada-lom
még csak rabszolgákat ismert s ren-delt
a gazdagok szolgálatába a középkor
megelégedett a jobbágyság már humánu-sabb
intézményével hogy aztán az Újvi-lág
felfedezésekor a fekete faj erőszakos
elhurcolásával s a rabszolgaság felújítá-sával
alapozza meg felvirágzását és gaz-dagságát
Ma már mint elfogadott és törvénye-sen
gyakorolt rendszer mindez megszűnt
De nem szűnt meg a vágy a törekvés a
hajsza a vadászat áldozatok után! Ma
már alig van amber akit meg ne loptak
be nem csaptak volna s ha mégis akadna
ilyen ember az nyugtával dicsérje a na-pot!
Az ún alvilág nagyon találékonynak
bizonyul vadászterületének a kiszélesíté-sére
Észak-Amerik- a Chicago székhellyel
kitűnő iskolánkívüli népművelést adott
a bankrablásra Kolombia a zsebmetszés-re
Argentína az emberrablásra az arab
feddainok a túsz-szedéss- el összekapcsolt
büntető expedíciókra s ismerct-gonoslc-vö- k
a bombarobbantásokra
Törvény ugyan volna minden bűncse-lekményre
de a törvény alkalmazása
már-má- r lehetetlenné válik A bankrab-lásnál
mindenki felszólítás nélkül is azon-nal
hasra fekszik s nincs aki tanúskod--
(Folytatás a 4-i- k oldalon)