000077 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
W 4Wi — i I í rm1Jott a- - a r m jrr ww aHivi e_c-'"r-tf- cs m í j_-'í1- it r?_í '?i Ti "J-iMS- al iJn„L £& rt if kom Ltok :hi SutbtJ nép lesz ' c4a dolgokat Canidian Wetkly BXRZSENYX in ht Hungáriái} LmgUAge Vol: 28 No 7 XXVTII é folyam 7 szám 1975 február 15 szombat Ara: 25 cent A II óta a iiiEl W Az IRA ® A spanyol hadiflotta erős részlege Marokkó felé hajózik az „eromutatás" célja bizonyára az hogy a spanyol uralom alatt lévó afrikai Ceutát Ifnit s Me-lill- át vispzakövetelo rabati arab kormány kedvét elvegyék az esetleges rajta-ütéstol — Az IRA (ír republikánus törvényen kívül helyezett hadsereg) feb-ruár 10 du 1-- tol az „angol kormánnval folytatott érdemleges tárgyalásokra való lekin'ettel" tuzszünetet hirdet — Stuttgartban a repülőteret erős rend-őri kordon etie körül mert a japán Vörös Hadsereg nihilista gerilláinak me-rénylőiétől tartanak — Peruban száz halottat számoltak össze a sztrájkoló rendo-!p(- T ós kománvcsapatok között történt véres leszámolás után — Az újzélandi erdetu „Port Chalmers" néven ismert influenza-járván- y következ-teben "'ár 6=50 cvemé'y halt meg az Államokban — Aristide Onassis görög ha-jómáT- is halálos beteg — Izraelből „„lényeges visszavonulás" ígéretét jelenti a Reuíer — A PZALJTJT IV 2 szovjet kozmonautája egy hónapi űrutazás után vissz-!-- 5- — Thaiföldi kalózok megtámadtak és kiraboltak egy élelmiszert szállír hp'ót mijei legpnvségestol elsüllyesztették — Chicagóban egy asszony ötös '-'i- ket tiilt — Törökország tüntetően kivonult a ciprusi kérdést tár-gyaló 'erényből — Alberta kanadai tartomány az „olajbóség" következtében 28 s7'w"lc':os adócsökkentést nyújt polgárainak — Az Európai Közös Piac és a kommunista COMECON gazdasági blokk közötti tárgyalások nem hozlak érdepiicg'ís eredményt — A „SYNCRUD" athabascai homokos olajmeztík ki-aknázására érdekeltség alakult a kormány és a magánipar képviselőiből — 1975-re- T rvr 1SÍ fegyveres rablás történt Torontóban a tavalyi év 11 száza-lékos orrelkedcst mutat a bűnözések terén — A Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma jrlenti hogy „a búzamezők 80 százaléka jó termést ígér" — Egy emberemlékezet óta nem tannsztalt hóviharban Kréta görög sziget körül egy német repülőgép fedélzetén 40 fontos beosztású katonatiszt elveszett H FORD ELNÖK ÉS A NÖVEKVŐ Az Egyesült Államok el-nökét „kontárnak" nevezte Henry Jackson washingto-ni szenátor aki egyben a demokrata oárl vezető el-nökjelöltje mert a munka-ügyi minisztérium leg-újabb adatai szerint a munkanélküliség az Egyesült Államokban január havában 7 és félmillióra ugrott (decemberben 66 millió volt) A szomorú statiszti $ft&MÖS& világháfconi befejezése legmagasabb amerikai statisztika: gerilla-vezérk- ar tűzszünete Spanyol hadihajók Marokkó ellen? MUNKANÉLKÜLISÉG kai adat 82 százalék mun-kanélküliséget jelent — és egyben lesújtó háború utáni rekordot mert még 1941-be- n — amikor az USA a háborúba való belépésre készült — sem haladta túl a 8 százalékot George Meany az AFL— CIO mammut szakszerveze-tének elnöke szerint „az adatok az amerikai csalá-dok tragédiáit és az USA gazdasági élet megbénulá-sát tükrözik" Ron Nessen a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette hogy Ford elnököt nagv mértékben aggasztják az adatok azonban szerinte „aggodalomra és pánikra semmi ok" Edward Kennedy demok-rata szenátor (Mass) intéz-te a legkeményebb táma-dást az adminisztráció el-len: — „Washingtont az inflá-ciótól való félelem halálra bénította az Elnök nem alkalmas a gazdaság orszá-gos vezetőségérc mert totális csődöt idéz elő" Hubert Humphrey min- - Flórián Tibor: Az évek óta hozzám érkező katolikus és református évköny-vek segítségé cl már régóta lelki térképet készítettem magamnak arról a számtalan magyar plébániáról és protestáns egyházköz-ségről amelyek behálózzák az amerikai kontinenst de különösen annak északi részét: Kanadát és az Egyesült Államokat Sokszor gondoltam arra hogv ha ezeket a kis magyar szigeteket egy óriás egy napon egymás közelébe tolná egy kis országra való magyar kezdhetne közös életet De nem történnek csodák és az óriások és a törpék is csak a gyermek-mesékbe- n léteznek azokban is csak addig amíg vala-melyik hírközlő szerv mint a reakciós romantika szüleményeit végén ényesen le nem döfi őket és helyttesítésükre komputereket és gépeket ajánl Csodák tehát nincsenek de a csodák megterem-tésének lehetősége ma is bennünk él és tőlünk függ hogy való-sággá tegyük (Ilven kivételes — és az egész emigrációnak példát mutató — csoda a torontói Magyar Kultúr Központ megteremté-se Es ez a legjobb bizonvítéka annak — amit írtam — hogy a csodák lehetősége ma is bennünk cl) Mindenki aki gondolkozik és legalább néhány magyar la-pot olvas megállapíthatja hogy ma nyugati életünk olyan szel-lemi és technikai ezetó réteggel rendelkezik hogy akár egv kis nyugati ország kulturális tudományos gazdasági ipari politikai és egyházi életének minden területére a legmegfelelőbb és a leg-modernebb ismeretekkel rendelkező szakembereket tudnánk ál-lítani Ennyi kitűnő szellemi vezető és elsőrangú szakember a mai-nál is nagyobb becsületet szerezhetne alkotásaival és cselekede-teivel a magyar névnek A mainál sokkal gondtalanabbul és minő-ségileg is jobban szerkeszthetnénk lapjainkat A mainál sokkal szervezettebb lehetne könyvkiadásunk és az íróknak nem kelle-ne — néhány kivételtől eltekintve — önmaguknak terjeszteni és árulni könyxeiket: ünnepélyeken vagy postai úton Képzőművészeink alkotásainak bemutatására magyar kiál-lítási csarnokaink lehetnének Ezek nemcsak közös de önálló egyes művészeket bemutató kiállításokat is rendezhetnének A művészeknek nem kellene — mint mostan — önmaguknak sok-szor elérhetetlenül magas áron kiállítót keresniók és ha ezt nem tudják megfizetni nem kényszerülnének arra hogy évekig csak önmaguknak alkossanak és reménytelenül nélkülözések között várják a lehetőséget hogy a vásárló nagyközönség elé jussanak Az átlag-tehetségekn- ek — még a mai körülmények között is — könnyebb a helyzetük mint a kimagasló alkotóké akik közül egyesek inkább mindhalálig várnak minthogy közös kiállításo-kon kisebb értékű munkák közé sorolják mmeiket Zeneszerzőinknek kháló muzsikusainknak énekeseinknek táncosainknak nemcsak nemzeti ünnepeinken hanem rendszere-sen is tudnánk előadási lehetőséget teremteni Az észak-amerik- ai kontinensnek lehetne egy erős tehetségekből álló vándor-színész-társulat- a-melynek állandó otthona és színháza lehetne Kanadá-ban pl Torontóban vagy Montrealban az Egyesült Államokban pedig New Yorkban Clevelandban vagy Los Angelesben és innen járnának — szervezetten és tisztességes fizetéssel — egyik ma-gyar településről a másikra A szervezettség alatt azt is értem hogy nem ötletszerűen váltogatnák a városokat hanem minden ébrn azonos időszak jutna minden városnak ahol már eladott jegyekkel a szükséges színházi kellékekkel fölszerelt előadás cél-jára alkalmas épülettel és szállással várnák őket Ha ezt az erdé-lyi magyarság — a mai körülmények között — meg tudta szer-vezni akkor szég-enkeznün- k kell ha itt szabadságunkban és' az inFlació ellenére is nagyobb jólétünkben nem tudjuk követnipél-dájuka- t m & m n HE3 m sa ncsotai demokrata szená-tor így szónokolt: „— Az adatok nyilvamaló bizo-nyítékok amellett hogy a kormánvintézkedesek nem elégségesek a munkanélkü-liség egyre dagadó statisz-tikának megfékezésére " Jackson demokrata sze-nátor egyébkent 10 száza-lékos (!) munkanélkülisé-get jósolt a közeljövőre Az amerikai nagyipar pangása és a tömeges mun-kanélküliség láncreakció-ja Kanadában is egyre érezhetőbben fejti ki béní-1- ó hatását H WILSON—BREZS-NYE- V CSÚCS TALÁLKOZÓ Itt a piros pártvezér hol a piros pártezér? " Karácsony óta a nyugati sajtó egyebet sem tett mint találósdit játszott: va-jon mi baja lehetett Brezs-nyevne- k aki nyilvánosan immár több hete nem mu-tatkozott? Moszkvai bennfentesek szerint a 68 éves Brezsnyev szervezetében egy súlyos influenza szövődményei tü-dőgyulladást okoztak ezért volt kénytelen minden dip-lomáciai találkozót lemon rr jr Y FERTŐZÉSE dani Jelenleg sem dolgo-zik rendszeiesen hanem a lábbadozas időszakában lassú tempóban igyekszik isszaterni felhalmozódott bokros teendői eh égzésé-he- z Harold Wilson angol mi-niszterelnök ezúttal azt a álas7t kapta hogv a héten tartandó brit—szovjet meg-beszéléseken már a lábba-doz- ó Brezsnyev is részt fog "enni (Mint ismeretes 1971-be- n az angol kormány tö-meges kémtevékenység cí-mén 105 orosz diplomáciai és konzulátusi személyze-tet kiutasított az ország-ból A Szovjetunió nyilván szeretné újra „normalizál-ni" a kapcsolatait a jelen-legi brit kormánnyal mely „munkás" lévén talán több ígéretet nvújt erre mint a H c a t h-fé-le konzervatív párt) KISSINGER UJABB INGAJÁRATA MiveJ Szádat egyiptomi elnök nemrég módosította 3 hónapos ultimátumát és kijelentette: nem ragasz-kodik ahhoz hogy az iz-raeli területi engedménye-ket egyidőben tegyék meg mind a három határvona-(Folytatá- s a 2-i- k oldalon) Sorolhatnám tovább azokat a különösen kulturális lehetősé-geket amiknek a megvalósítására képességünk lenne ha minden tenünket alkotásunkat cselekedetünket nem árnyékolná be a kint élő magyarság zömének a közönye Ez a közöny kényszerí-tette sok művészünket tudósunkat arra hogy kilépjenek a ma-gvarság keretei közül és az angol anyanyelvű hallgatóságot és hír-közlő eszközöket többre értékeljék Ez a közöny az oka annak hogy lapjaink csak tengődnek és sorsukat csak az biztosíthatja ha saját nyomdájuk van mely az angol és nemzetiségi közönségnek illetve sajtónak végez munkát Ez a közöny rombolja le a minőséget mert a lapok — egy- két kivételtől eltekintve — a munkatársakat vagy egyáltalában nem vagy nem tudják úgy megfizetni hogy ez a munka legyen a főfoglalkozásúk Ez a közöny szállítja le a rendezvények színvo-nalát és tartja vissza azokat a művészeket akik elvárják hogy nafy közönségük legyen és olyanokkal szerepeljenek akik egy színvonalon a annak velük vagy legalább is közel vannak ahhoz Ez a közöny az oka annak hogy az angolszász társadalom felé a magvarok nagv tömegét csak statisztikai adatokkal tudjuk iga-zolni de a valóságban mindig és minden területen csak egy ki-sebbséget tudunk felvonultatni Ez a közöny az oka annak hogy falaink csak Potemkin-fala- k melyek eltakarják azt hogy a valóságban milyen kevesen vannak a cselekvő magyarok Sajnos ezek a vésztjelzö sorok nem juthatnak el csak a vá-lasztottakhoz és azokhoz az olvasókhoz akik amúgy is megteszik kötelességüket Azokhoz akik lapokat járatnak könyveket esz-nek (és el is olvassák) rendezvényeket látogatnak és áldozatok árán is segítenek fölépíteni és fönntartani külföldi magyar kul-túránk intézményeit De hogyan tudjunk elérni a közönyösök nagy táborához? Mi-csoda földrengésnek kell jönnie hogy fölrázza őket hogy 'vissza-térítse nemzetünkhöz a tőle elfordulókat? Talán anyanyelvünkön beszélő gyermekeinket kellene közéjük küldeni hogy házról-házr-a járva lassú szívós térítő munkával minél többet győzzenek meg és hívják őket a magyar célokért munkálkodó kisebbség soraiba? Már hosszú idő figyelem hogy Kanada és az Egyesült Álla-mok nagy magyarsággal rendelkező városaiban mindig ugyanaz a kétszáz-háromszá- z ember az aki látogatja az előadásokat részt-%es- z a gvüléscken aki sokszor erején felül adakozik aki dolgo-zik és lelkesedik minden jó magyar célért Csak egy erdélyi fel-idé- ki vagy délvidéki tudja igazán megérteni és megbecsülni en-nek a kultúránkat fenntartó öntudatos kisebbségnek a munká-ját a minket körülveő többség közönyének a drótsövényei között Mit kell tennünk tehát hogy megállítsuk a közöny ragályá-nak továbbterjedését? Segítsük minden erőnkkel a felelősséget vállalók összefogását Hinni szeretném hogy a választottak csen-des egyetértése közös munkája egyre többet fog felébreszteni — fiataljaink segítségével — a közömbösökből akik közönyük bé-kességét többre becsülik a szabadságnál önzésüket az egymást segíta szeretetnél és tájékozatlanságukhoz való ragaszkodássukkal megtámadják és veszélybe sodorják az igazságot Ma mindnvájunknák" a közöny fertőzése ellen kell küzdeni elsősorban mert — ma nem leszünk bátrak szívósak meg nem alkuvók és erősek — az áldozatkészség által teremtett intézmé-nveink- et a kévések által fenntartott és olvasott lapjainkat és könyveinket a külföldi magyar kultúra és művészet egyre szépülő épületeit és alkotásait — mint a szú — a közöny fogja alapjaiban szétporlasztani " -- T v" o -- - T'L r - n X - 5 - v - - t n "T " " iA TíSf -- v" vv% xv„ x ~ í + íi" vfc'x"' TinÖr Snr_ürím x lllilüllllllrllll Székesfehérvár Szent Anna-kápoln- a iiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiioiuiiuira Nyisztor Zoltán: AZ A L D 0 Z A T A régészek már régi kimutatták hogy az Ember megjelenése óta a Földön mindig mulatott be áldozatot Némi vi-ta csak ott volt vajon egy-isten-h- it volt--e kezdetben s később romlott le bálvá-nyozásr- a avagy fordítva a politeizmus tisztult-- e ki monoteizmusra? Az áldozat amit bemutattak kiterjedt mindenre ami az embernek becses volt értéket je-lentett s amitől önként megválni önmeg-tagadással járt A primitív termény- - és állatáldozatoktól eljutottak a véres em-beráldozatokig A föníciaiak ártatlan gyer-mekeket áldoztak Moloch nevű istenük nek a mexikóiak hibátlan ifjú embere-ket s egy mai elvetemült burundi szektá-ban a gyermekek áldozzák fel szüleiket s- - letaglózásuk után nyomban fel is fal-ják Amíg a XX századig eljutottunk sok minden megváltozott átalakult és kifi-nomult az emberi társadalomban Sok régi szokás a fejlődés hosszú útján végleg lemaradt elhullott emlékké vált Csak azt ne higyjük hogy az áldozat is ezek között a megszűnt szokások között van Nem! Az áldozat nem szűnt meg csak módosult átalakult mondjuk így: mo-dernizálódott Már nem gabonát galam-bot gerlicét fiatal bikát kost gyerme-ket szülőt vagy ősi magyar pogány szo-kás szerint fehér lovat áldozunk s nem is Istennek vagy isteneknek S az áldozat nem is egy kiválasztott személy hanem mi emberek mindnyájan kivétel nélkül s égi hatalmak helyett földi hatalmaknak áldozgatunk s már nem babonás tiszte-letből hanem egyszerűen kényszerből! Hogy kinek vagy minek vagyunk az ál-dozatai? Hát először és Iegfőként a mindenható Államnak Mert amennyire az emberi nyájnak okvetlenül szüksége an pásztor-ra azaz valamelyes hatalomra mely tör-vényhozás útján kiszabja az alattvalók jogait és kötelességeit annyira túlnőtt az az államhatalom a szükséges és megen-gedhető kereteken s valósággal áldozat-nak tekinti az embereket akikkel akár-mit tehet azaz feláldozhat szertartá-sokkal vagy anélkül politikai táltosok és sámánok közbejöttéel a saját 'örökégő oltárain A bölcsőből a koporsóig ki va-gyunk szolgáltatva az államhatalomnak S itt nem muszáj azonnal a végletekre gondolnunk amikoris a nemzet létve-szélye miatt vagy kapzsi hódítás miatt megköveteli hogy az életünket is felál-dozzuk a csatamezőkön — ami sajnos iV o í 1 -- % i m x v t v v — mind gyakrabban történik meg — sem pedig megadóztatási műveleteire melyek már egyenesen a birkanyírásra s a barom-fik kopasztására emlékeztetnek Nem er-re gondolunk ha lázongunk is ellene! Hanem gondolunk azokra az igazságta-lan sokszor a természet-törvén- y meg-semmisítésére vezető törvényekre mint amilyenek a vallásra a házasságra az em-beri szaporodásra szánt törvények Köny-ny- ű elütni a kérdést azzal hogy a parla-ment azaz a népképviselet hozta azokat tehát a nép akaratából történik de vi-szont az is tagadhatatlan hogy a parla mentből pártok uralma lett s azok szö-vetsége vagy konfliktusa nem mindig fe-di az ún népakaratot Ennek legfénye-sebb bizonyítéka az hogy a parlament-nek töi vényhozása ellen már gyakran kell a plcbissitumhoz azaz a közvetlen népszavazáshoz fellebbezni! Másodszor áldozatai vagyunk ember-társainknak! Homo homini lupus — far-kas az ember embertársának! — mondot-ták már az ókorban De ha ezt a mon-dást nem is szabad általánosítani kiszéle-sedéséről járványszerű grasszálásáról igenis beszélnünk kell! Az ókori társada-lom még csak rabszolgákat ismert s ren-delt a gazdagok szolgálatába a középkor megelégedett a jobbágyság már humánu-sabb intézményével hogy aztán az Újvi-lág felfedezésekor a fekete faj erőszakos elhurcolásával s a rabszolgaság felújítá-sával alapozza meg felvirágzását és gaz-dagságát Ma már mint elfogadott és törvénye-sen gyakorolt rendszer mindez megszűnt De nem szűnt meg a vágy a törekvés a hajsza a vadászat áldozatok után! Ma már alig van amber akit meg ne loptak be nem csaptak volna s ha mégis akadna ilyen ember az nyugtával dicsérje a na-pot! Az ún alvilág nagyon találékonynak bizonyul vadászterületének a kiszélesíté-sére Észak-Amerik- a Chicago székhellyel kitűnő iskolánkívüli népművelést adott a bankrablásra Kolombia a zsebmetszés-re Argentína az emberrablásra az arab feddainok a túsz-szedéss- el összekapcsolt büntető expedíciókra s ismerct-gonoslc-vö- k a bombarobbantásokra Törvény ugyan volna minden bűncse-lekményre de a törvény alkalmazása már-má- r lehetetlenné válik A bankrab-lásnál mindenki felszólítás nélkül is azon-nal hasra fekszik s nincs aki tanúskod-- (Folytatás a 4-i- k oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, February 15, 1975 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1975-02-15 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000266 |
Description
Title | 000077 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | W 4Wi — i I í rm1Jott a- - a r m jrr ww aHivi e_c-'"r-tf- cs m í j_-'í1- it r?_í '?i Ti "J-iMS- al iJn„L £& rt if kom Ltok :hi SutbtJ nép lesz ' c4a dolgokat Canidian Wetkly BXRZSENYX in ht Hungáriái} LmgUAge Vol: 28 No 7 XXVTII é folyam 7 szám 1975 február 15 szombat Ara: 25 cent A II óta a iiiEl W Az IRA ® A spanyol hadiflotta erős részlege Marokkó felé hajózik az „eromutatás" célja bizonyára az hogy a spanyol uralom alatt lévó afrikai Ceutát Ifnit s Me-lill- át vispzakövetelo rabati arab kormány kedvét elvegyék az esetleges rajta-ütéstol — Az IRA (ír republikánus törvényen kívül helyezett hadsereg) feb-ruár 10 du 1-- tol az „angol kormánnval folytatott érdemleges tárgyalásokra való lekin'ettel" tuzszünetet hirdet — Stuttgartban a repülőteret erős rend-őri kordon etie körül mert a japán Vörös Hadsereg nihilista gerilláinak me-rénylőiétől tartanak — Peruban száz halottat számoltak össze a sztrájkoló rendo-!p(- T ós kománvcsapatok között történt véres leszámolás után — Az újzélandi erdetu „Port Chalmers" néven ismert influenza-járván- y következ-teben "'ár 6=50 cvemé'y halt meg az Államokban — Aristide Onassis görög ha-jómáT- is halálos beteg — Izraelből „„lényeges visszavonulás" ígéretét jelenti a Reuíer — A PZALJTJT IV 2 szovjet kozmonautája egy hónapi űrutazás után vissz-!-- 5- — Thaiföldi kalózok megtámadtak és kiraboltak egy élelmiszert szállír hp'ót mijei legpnvségestol elsüllyesztették — Chicagóban egy asszony ötös '-'i- ket tiilt — Törökország tüntetően kivonult a ciprusi kérdést tár-gyaló 'erényből — Alberta kanadai tartomány az „olajbóség" következtében 28 s7'w"lc':os adócsökkentést nyújt polgárainak — Az Európai Közös Piac és a kommunista COMECON gazdasági blokk közötti tárgyalások nem hozlak érdepiicg'ís eredményt — A „SYNCRUD" athabascai homokos olajmeztík ki-aknázására érdekeltség alakult a kormány és a magánipar képviselőiből — 1975-re- T rvr 1SÍ fegyveres rablás történt Torontóban a tavalyi év 11 száza-lékos orrelkedcst mutat a bűnözések terén — A Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma jrlenti hogy „a búzamezők 80 százaléka jó termést ígér" — Egy emberemlékezet óta nem tannsztalt hóviharban Kréta görög sziget körül egy német repülőgép fedélzetén 40 fontos beosztású katonatiszt elveszett H FORD ELNÖK ÉS A NÖVEKVŐ Az Egyesült Államok el-nökét „kontárnak" nevezte Henry Jackson washingto-ni szenátor aki egyben a demokrata oárl vezető el-nökjelöltje mert a munka-ügyi minisztérium leg-újabb adatai szerint a munkanélküliség az Egyesült Államokban január havában 7 és félmillióra ugrott (decemberben 66 millió volt) A szomorú statiszti $ft&MÖS& világháfconi befejezése legmagasabb amerikai statisztika: gerilla-vezérk- ar tűzszünete Spanyol hadihajók Marokkó ellen? MUNKANÉLKÜLISÉG kai adat 82 százalék mun-kanélküliséget jelent — és egyben lesújtó háború utáni rekordot mert még 1941-be- n — amikor az USA a háborúba való belépésre készült — sem haladta túl a 8 százalékot George Meany az AFL— CIO mammut szakszerveze-tének elnöke szerint „az adatok az amerikai csalá-dok tragédiáit és az USA gazdasági élet megbénulá-sát tükrözik" Ron Nessen a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette hogy Ford elnököt nagv mértékben aggasztják az adatok azonban szerinte „aggodalomra és pánikra semmi ok" Edward Kennedy demok-rata szenátor (Mass) intéz-te a legkeményebb táma-dást az adminisztráció el-len: — „Washingtont az inflá-ciótól való félelem halálra bénította az Elnök nem alkalmas a gazdaság orszá-gos vezetőségérc mert totális csődöt idéz elő" Hubert Humphrey min- - Flórián Tibor: Az évek óta hozzám érkező katolikus és református évköny-vek segítségé cl már régóta lelki térképet készítettem magamnak arról a számtalan magyar plébániáról és protestáns egyházköz-ségről amelyek behálózzák az amerikai kontinenst de különösen annak északi részét: Kanadát és az Egyesült Államokat Sokszor gondoltam arra hogv ha ezeket a kis magyar szigeteket egy óriás egy napon egymás közelébe tolná egy kis országra való magyar kezdhetne közös életet De nem történnek csodák és az óriások és a törpék is csak a gyermek-mesékbe- n léteznek azokban is csak addig amíg vala-melyik hírközlő szerv mint a reakciós romantika szüleményeit végén ényesen le nem döfi őket és helyttesítésükre komputereket és gépeket ajánl Csodák tehát nincsenek de a csodák megterem-tésének lehetősége ma is bennünk él és tőlünk függ hogy való-sággá tegyük (Ilven kivételes — és az egész emigrációnak példát mutató — csoda a torontói Magyar Kultúr Központ megteremté-se Es ez a legjobb bizonvítéka annak — amit írtam — hogy a csodák lehetősége ma is bennünk cl) Mindenki aki gondolkozik és legalább néhány magyar la-pot olvas megállapíthatja hogy ma nyugati életünk olyan szel-lemi és technikai ezetó réteggel rendelkezik hogy akár egv kis nyugati ország kulturális tudományos gazdasági ipari politikai és egyházi életének minden területére a legmegfelelőbb és a leg-modernebb ismeretekkel rendelkező szakembereket tudnánk ál-lítani Ennyi kitűnő szellemi vezető és elsőrangú szakember a mai-nál is nagyobb becsületet szerezhetne alkotásaival és cselekede-teivel a magyar névnek A mainál sokkal gondtalanabbul és minő-ségileg is jobban szerkeszthetnénk lapjainkat A mainál sokkal szervezettebb lehetne könyvkiadásunk és az íróknak nem kelle-ne — néhány kivételtől eltekintve — önmaguknak terjeszteni és árulni könyxeiket: ünnepélyeken vagy postai úton Képzőművészeink alkotásainak bemutatására magyar kiál-lítási csarnokaink lehetnének Ezek nemcsak közös de önálló egyes művészeket bemutató kiállításokat is rendezhetnének A művészeknek nem kellene — mint mostan — önmaguknak sok-szor elérhetetlenül magas áron kiállítót keresniók és ha ezt nem tudják megfizetni nem kényszerülnének arra hogy évekig csak önmaguknak alkossanak és reménytelenül nélkülözések között várják a lehetőséget hogy a vásárló nagyközönség elé jussanak Az átlag-tehetségekn- ek — még a mai körülmények között is — könnyebb a helyzetük mint a kimagasló alkotóké akik közül egyesek inkább mindhalálig várnak minthogy közös kiállításo-kon kisebb értékű munkák közé sorolják mmeiket Zeneszerzőinknek kháló muzsikusainknak énekeseinknek táncosainknak nemcsak nemzeti ünnepeinken hanem rendszere-sen is tudnánk előadási lehetőséget teremteni Az észak-amerik- ai kontinensnek lehetne egy erős tehetségekből álló vándor-színész-társulat- a-melynek állandó otthona és színháza lehetne Kanadá-ban pl Torontóban vagy Montrealban az Egyesült Államokban pedig New Yorkban Clevelandban vagy Los Angelesben és innen járnának — szervezetten és tisztességes fizetéssel — egyik ma-gyar településről a másikra A szervezettség alatt azt is értem hogy nem ötletszerűen váltogatnák a városokat hanem minden ébrn azonos időszak jutna minden városnak ahol már eladott jegyekkel a szükséges színházi kellékekkel fölszerelt előadás cél-jára alkalmas épülettel és szállással várnák őket Ha ezt az erdé-lyi magyarság — a mai körülmények között — meg tudta szer-vezni akkor szég-enkeznün- k kell ha itt szabadságunkban és' az inFlació ellenére is nagyobb jólétünkben nem tudjuk követnipél-dájuka- t m & m n HE3 m sa ncsotai demokrata szená-tor így szónokolt: „— Az adatok nyilvamaló bizo-nyítékok amellett hogy a kormánvintézkedesek nem elégségesek a munkanélkü-liség egyre dagadó statisz-tikának megfékezésére " Jackson demokrata sze-nátor egyébkent 10 száza-lékos (!) munkanélkülisé-get jósolt a közeljövőre Az amerikai nagyipar pangása és a tömeges mun-kanélküliség láncreakció-ja Kanadában is egyre érezhetőbben fejti ki béní-1- ó hatását H WILSON—BREZS-NYE- V CSÚCS TALÁLKOZÓ Itt a piros pártvezér hol a piros pártezér? " Karácsony óta a nyugati sajtó egyebet sem tett mint találósdit játszott: va-jon mi baja lehetett Brezs-nyevne- k aki nyilvánosan immár több hete nem mu-tatkozott? Moszkvai bennfentesek szerint a 68 éves Brezsnyev szervezetében egy súlyos influenza szövődményei tü-dőgyulladást okoztak ezért volt kénytelen minden dip-lomáciai találkozót lemon rr jr Y FERTŐZÉSE dani Jelenleg sem dolgo-zik rendszeiesen hanem a lábbadozas időszakában lassú tempóban igyekszik isszaterni felhalmozódott bokros teendői eh égzésé-he- z Harold Wilson angol mi-niszterelnök ezúttal azt a álas7t kapta hogv a héten tartandó brit—szovjet meg-beszéléseken már a lábba-doz- ó Brezsnyev is részt fog "enni (Mint ismeretes 1971-be- n az angol kormány tö-meges kémtevékenység cí-mén 105 orosz diplomáciai és konzulátusi személyze-tet kiutasított az ország-ból A Szovjetunió nyilván szeretné újra „normalizál-ni" a kapcsolatait a jelen-legi brit kormánnyal mely „munkás" lévén talán több ígéretet nvújt erre mint a H c a t h-fé-le konzervatív párt) KISSINGER UJABB INGAJÁRATA MiveJ Szádat egyiptomi elnök nemrég módosította 3 hónapos ultimátumát és kijelentette: nem ragasz-kodik ahhoz hogy az iz-raeli területi engedménye-ket egyidőben tegyék meg mind a három határvona-(Folytatá- s a 2-i- k oldalon) Sorolhatnám tovább azokat a különösen kulturális lehetősé-geket amiknek a megvalósítására képességünk lenne ha minden tenünket alkotásunkat cselekedetünket nem árnyékolná be a kint élő magyarság zömének a közönye Ez a közöny kényszerí-tette sok művészünket tudósunkat arra hogy kilépjenek a ma-gvarság keretei közül és az angol anyanyelvű hallgatóságot és hír-közlő eszközöket többre értékeljék Ez a közöny az oka annak hogy lapjaink csak tengődnek és sorsukat csak az biztosíthatja ha saját nyomdájuk van mely az angol és nemzetiségi közönségnek illetve sajtónak végez munkát Ez a közöny rombolja le a minőséget mert a lapok — egy- két kivételtől eltekintve — a munkatársakat vagy egyáltalában nem vagy nem tudják úgy megfizetni hogy ez a munka legyen a főfoglalkozásúk Ez a közöny szállítja le a rendezvények színvo-nalát és tartja vissza azokat a művészeket akik elvárják hogy nafy közönségük legyen és olyanokkal szerepeljenek akik egy színvonalon a annak velük vagy legalább is közel vannak ahhoz Ez a közöny az oka annak hogy az angolszász társadalom felé a magvarok nagv tömegét csak statisztikai adatokkal tudjuk iga-zolni de a valóságban mindig és minden területen csak egy ki-sebbséget tudunk felvonultatni Ez a közöny az oka annak hogy falaink csak Potemkin-fala- k melyek eltakarják azt hogy a valóságban milyen kevesen vannak a cselekvő magyarok Sajnos ezek a vésztjelzö sorok nem juthatnak el csak a vá-lasztottakhoz és azokhoz az olvasókhoz akik amúgy is megteszik kötelességüket Azokhoz akik lapokat járatnak könyveket esz-nek (és el is olvassák) rendezvényeket látogatnak és áldozatok árán is segítenek fölépíteni és fönntartani külföldi magyar kul-túránk intézményeit De hogyan tudjunk elérni a közönyösök nagy táborához? Mi-csoda földrengésnek kell jönnie hogy fölrázza őket hogy 'vissza-térítse nemzetünkhöz a tőle elfordulókat? Talán anyanyelvünkön beszélő gyermekeinket kellene közéjük küldeni hogy házról-házr-a járva lassú szívós térítő munkával minél többet győzzenek meg és hívják őket a magyar célokért munkálkodó kisebbség soraiba? Már hosszú idő figyelem hogy Kanada és az Egyesült Álla-mok nagy magyarsággal rendelkező városaiban mindig ugyanaz a kétszáz-háromszá- z ember az aki látogatja az előadásokat részt-%es- z a gvüléscken aki sokszor erején felül adakozik aki dolgo-zik és lelkesedik minden jó magyar célért Csak egy erdélyi fel-idé- ki vagy délvidéki tudja igazán megérteni és megbecsülni en-nek a kultúránkat fenntartó öntudatos kisebbségnek a munká-ját a minket körülveő többség közönyének a drótsövényei között Mit kell tennünk tehát hogy megállítsuk a közöny ragályá-nak továbbterjedését? Segítsük minden erőnkkel a felelősséget vállalók összefogását Hinni szeretném hogy a választottak csen-des egyetértése közös munkája egyre többet fog felébreszteni — fiataljaink segítségével — a közömbösökből akik közönyük bé-kességét többre becsülik a szabadságnál önzésüket az egymást segíta szeretetnél és tájékozatlanságukhoz való ragaszkodássukkal megtámadják és veszélybe sodorják az igazságot Ma mindnvájunknák" a közöny fertőzése ellen kell küzdeni elsősorban mert — ma nem leszünk bátrak szívósak meg nem alkuvók és erősek — az áldozatkészség által teremtett intézmé-nveink- et a kévések által fenntartott és olvasott lapjainkat és könyveinket a külföldi magyar kultúra és művészet egyre szépülő épületeit és alkotásait — mint a szú — a közöny fogja alapjaiban szétporlasztani " -- T v" o -- - T'L r - n X - 5 - v - - t n "T " " iA TíSf -- v" vv% xv„ x ~ í + íi" vfc'x"' TinÖr Snr_ürím x lllilüllllllrllll Székesfehérvár Szent Anna-kápoln- a iiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiioiuiiuira Nyisztor Zoltán: AZ A L D 0 Z A T A régészek már régi kimutatták hogy az Ember megjelenése óta a Földön mindig mulatott be áldozatot Némi vi-ta csak ott volt vajon egy-isten-h- it volt--e kezdetben s később romlott le bálvá-nyozásr- a avagy fordítva a politeizmus tisztult-- e ki monoteizmusra? Az áldozat amit bemutattak kiterjedt mindenre ami az embernek becses volt értéket je-lentett s amitől önként megválni önmeg-tagadással járt A primitív termény- - és állatáldozatoktól eljutottak a véres em-beráldozatokig A föníciaiak ártatlan gyer-mekeket áldoztak Moloch nevű istenük nek a mexikóiak hibátlan ifjú embere-ket s egy mai elvetemült burundi szektá-ban a gyermekek áldozzák fel szüleiket s- - letaglózásuk után nyomban fel is fal-ják Amíg a XX századig eljutottunk sok minden megváltozott átalakult és kifi-nomult az emberi társadalomban Sok régi szokás a fejlődés hosszú útján végleg lemaradt elhullott emlékké vált Csak azt ne higyjük hogy az áldozat is ezek között a megszűnt szokások között van Nem! Az áldozat nem szűnt meg csak módosult átalakult mondjuk így: mo-dernizálódott Már nem gabonát galam-bot gerlicét fiatal bikát kost gyerme-ket szülőt vagy ősi magyar pogány szo-kás szerint fehér lovat áldozunk s nem is Istennek vagy isteneknek S az áldozat nem is egy kiválasztott személy hanem mi emberek mindnyájan kivétel nélkül s égi hatalmak helyett földi hatalmaknak áldozgatunk s már nem babonás tiszte-letből hanem egyszerűen kényszerből! Hogy kinek vagy minek vagyunk az ál-dozatai? Hát először és Iegfőként a mindenható Államnak Mert amennyire az emberi nyájnak okvetlenül szüksége an pásztor-ra azaz valamelyes hatalomra mely tör-vényhozás útján kiszabja az alattvalók jogait és kötelességeit annyira túlnőtt az az államhatalom a szükséges és megen-gedhető kereteken s valósággal áldozat-nak tekinti az embereket akikkel akár-mit tehet azaz feláldozhat szertartá-sokkal vagy anélkül politikai táltosok és sámánok közbejöttéel a saját 'örökégő oltárain A bölcsőből a koporsóig ki va-gyunk szolgáltatva az államhatalomnak S itt nem muszáj azonnal a végletekre gondolnunk amikoris a nemzet létve-szélye miatt vagy kapzsi hódítás miatt megköveteli hogy az életünket is felál-dozzuk a csatamezőkön — ami sajnos iV o í 1 -- % i m x v t v v — mind gyakrabban történik meg — sem pedig megadóztatási műveleteire melyek már egyenesen a birkanyírásra s a barom-fik kopasztására emlékeztetnek Nem er-re gondolunk ha lázongunk is ellene! Hanem gondolunk azokra az igazságta-lan sokszor a természet-törvén- y meg-semmisítésére vezető törvényekre mint amilyenek a vallásra a házasságra az em-beri szaporodásra szánt törvények Köny-ny- ű elütni a kérdést azzal hogy a parla-ment azaz a népképviselet hozta azokat tehát a nép akaratából történik de vi-szont az is tagadhatatlan hogy a parla mentből pártok uralma lett s azok szö-vetsége vagy konfliktusa nem mindig fe-di az ún népakaratot Ennek legfénye-sebb bizonyítéka az hogy a parlament-nek töi vényhozása ellen már gyakran kell a plcbissitumhoz azaz a közvetlen népszavazáshoz fellebbezni! Másodszor áldozatai vagyunk ember-társainknak! Homo homini lupus — far-kas az ember embertársának! — mondot-ták már az ókorban De ha ezt a mon-dást nem is szabad általánosítani kiszéle-sedéséről járványszerű grasszálásáról igenis beszélnünk kell! Az ókori társada-lom még csak rabszolgákat ismert s ren-delt a gazdagok szolgálatába a középkor megelégedett a jobbágyság már humánu-sabb intézményével hogy aztán az Újvi-lág felfedezésekor a fekete faj erőszakos elhurcolásával s a rabszolgaság felújítá-sával alapozza meg felvirágzását és gaz-dagságát Ma már mint elfogadott és törvénye-sen gyakorolt rendszer mindez megszűnt De nem szűnt meg a vágy a törekvés a hajsza a vadászat áldozatok után! Ma már alig van amber akit meg ne loptak be nem csaptak volna s ha mégis akadna ilyen ember az nyugtával dicsérje a na-pot! Az ún alvilág nagyon találékonynak bizonyul vadászterületének a kiszélesíté-sére Észak-Amerik- a Chicago székhellyel kitűnő iskolánkívüli népművelést adott a bankrablásra Kolombia a zsebmetszés-re Argentína az emberrablásra az arab feddainok a túsz-szedéss- el összekapcsolt büntető expedíciókra s ismerct-gonoslc-vö- k a bombarobbantásokra Törvény ugyan volna minden bűncse-lekményre de a törvény alkalmazása már-má- r lehetetlenné válik A bankrab-lásnál mindenki felszólítás nélkül is azon-nal hasra fekszik s nincs aki tanúskod-- (Folytatás a 4-i- k oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000077