Kanadai Magyarsag, September 09, 1967

              %mr „r
í "TT
Ifoss Albert előadása Torontóban szeptember
CANADA'S LAEGEST AND OLDEST WEEKLY
JTSS3ZSSS2S3SS3ES22:
Hárommillió 4
"M -- TI neveseidb
ia
az
így legutóbbi számunkban meg- -
kuk hogy Illyés Gyula a nagy
magyar iro es koiio oaanaza az
Ujj írás" címíi folyóiratban szót
Wlt az úgynevezett törvényere- -
ps abortusz rendelet ellen és a
[hemzet halálától tartva leírta ezt
rí mondatot: „Közel az idö amikor
ftórben a táj felére ürül aztán ne-Igyed- ére
a statisztika vastörvémyű
ata szerint
Mit mond a statisztika? Nincsen
iryiink arra hogy részletesen idéz- -
iak a hazai rendszer adatait ame- -
k talán nem is megDiznatOK
[égis maradjunk a hazai statiszti- -
adatok mellett még pedig a
edvezöbb megvilágításban Gel--
f felháza a Kőolajipari Vállalat za- -
i központja jóléti vonatkozásban
al felül van az országos átla- -
A kereset jó söt igen jó nin- -
l tsen lakásínség és éppen ezért sém
in nem inuuKuija iiogy ne itrgyeu
'gyerek Az „Új Írás" 1967 májú- -
száma a 91 oldalon így ír az ot- -
helyzetröl:
Gellénházán lakásínség nincs
Kőolajipari Vállalat sok esetben
olyanoknak is biztosít lakást
szállást akik nem tartoznak a cég-ie- z
A vállalat a gellénháziaknak
iNndenben segítséget nyújt de kü
lönösen az iskolának amely éppen
jazzel a támogatással fővárosi szín- -
inaiu modern tiszta tágas
„Az iskola állapota túlzás nél- -
Itö ideálisnak mondható Mindez gyermekeken is meglátszik
I Egészségesek jól fejlettek tiszták
íy-eg- y osztály képe: kiegyensú-íVozottsá- g
és derű"
öt esztendővel ezelőtt 1962 ok- -
$ber eleién amikor az Eevesült
I Államok titkos szolgálata meggyö- - Lott róla hogy a Szovjetunió
uibaban olyan rakétákat helyez
tüzelő állásha ampluplr atombom
bával ellátva az északamerikai
wntinens minden nagyvárosát
Perceken bellii lniisztíthatiák
IWashineton rcpWrvA:rp határozta
tí magát Floridában nagyerejü
Vtodsereget vont össze Kuba meg-'fcáUásá- ra
bár a meeszállást még
i--
Jra határozták eL Előbb tudni
Ríkatták hogy Kuba olözönlésére a
'Szovjetunió atomtámadással vála- -
Ha igen a Kuba ellen
tervezett katonai akció esetleg el- -
yaaradna Mindenek elöü tehát
floszkva valódi szándékaival kel-f- 1
tisztába iönni: el van-- e szánva
fi2 háborúra vaw ninrAn támad-- e
a°mDornbával vagy nem támad? i " 'wpoiüg tartó dilemmaDoi An-gii
titkos szolgálata segítette ki
ijWashinatont Közölték hosv a lee- -
jjfcgyobb távolságra hordó szovjet--
rakéták tüzelőállásban van--
["aJl UPVnn rln nmnranal-- O-llátV- íl
ftombombafejjel és Moszkva egy- -
'laian nem PonHnl am hoev Ku--
esetldooo mnniuro ™ioft há- -
wrúba keveredjen az Egyesült Ál
mokkal
'962 nktnVior OO-- in ilvron filŐZ- -
6ények után mondta el Kennedy
Icök azt a televízióban is közvetí--
LVajiaamn W iii
magyarral
--Jí — __ _ lesz áll
nem törlik
abortusz rendeletet
IA kubai at
a
„A község lakossága 1630 isko-lás
gyerek 263"
„Egyetlenegy aggasztó adat: az
első osztályosok számának alaku-lása:
1963-ba- n 40 1964-be- n 41
1965-be- n 40 1966-ba- n 25 a mosta-ni
felmérés szerint jövőre lesz 24
(A jelzett években a község lakos-ságának
a száma költözéssel nem
változott)"
„A VIII osztály létszáma 31 A
szülök: fizikai munkás 21 a többi
értelmiségi (mérnök gépész stb)"
„Egyszobás lakásban 4 három-szobásban
5 négyszobásban 2 a
többi gyerek kétszobásban él"
„Testvére nincs 5 tanulónak 10-n- ek
egy testvére van A 31 tanuló
közül gyerekszobája van 14-ne- k"
A hazai rendszernek ezek az ada-tai
azt bizonyítják hogy a gellén-há- zi
életnívó megközelíti söt meg-haladja
a fejlett nyugati országo-két
söt jobb mint az Egyesült Ál-lamok
elmaradottabb déli vidéke-in
az abortusz rendelet következ-tében
mégis csökken a gyermekál-dás
Mi lesz akkor ha ez így folyta-tódik
tovább?
A kérdésre Kiss Sándor volt or-szággyűlési
képviselő „Magyaror-szág
tíz éve a forradalom után" cí-mű
1967 elején Washingtonban
megjelent tanulmánya válaszol
Szőszerint ezeket mondja:
„A legmegdöbbentőbb jelenség
a magyarság biológiai erejének az
elapadása A születések száma az
egész világon Magyarországon a
legalacsonyabb az öngyilkosok
száma viszont ott a legmagasabb
ombom
tett beszédét amely válaszút elé
állította Moszkvát: vagy azonnal
elviszik rakétáikat Kubából vagy
azokat az Egyesült Államok had-serege
távolítja el erőszakkal Mint
tudjuk Moszkva meghátrált Krus-cse- v
parancsot adott a rakéták
visszavonására és azokat néhány
napon belül — 7 teherhajó rako-mányaként
— elszállították a
Szovjetunióba
Honnan tudta az angol titkos-szolgálat
hogy Moszkva nem akar
háborút és nem is készült fel a há-borúra?
A kérdésre Greville Wynne an-gol
író az angol titkos szolgálat
volt tagja „Contact on Gorki
Street" (Találka a Gorki utcán) cí-mű
nyomás alatt lévő könyvében
válaszol A könyv csak szeptember
végén jelenik meg de a „Reader's
Digest" című amerikai folyóirat
augusztusi száma már közöl belőle
kivonatot Cik-künk
egy terjedelmes
anyagát ebből a kivonatból
vesszük és magyarul elsőnek kö-zöljük
az akkori drámai esemé-nyek
hátteiét
A könyv kivonatos mondaniva-lója
ezzel a mondattal kezdődik:
„Városliget Park Budapest"
Greville Wynne aki a titkos
szolgálatban Veen néven szerepelt
1962 november 2-- án tehát 11 nap-pal
a kubai krizis kirobbanása után
történetének bu
feiezete
VESSSEZSEEaS 2322
év múlva
el
A hivatalos statisztikai adatok sze-rint
évente 130000 gyerek szüle-tik
ugyanakkor a művi abortuszok
száma 250000 körül Yan A termé-szetes
szaporodás a forradalom
óta zuhanásszerűen esett le és
1966 óta 2-- 3 ezrelék évente Külö-nösen
megdöbbentő ez a szaporo-dást
arány ha összevetjük a szom-szédos
országokéval Csehszlová-kiáé
például közel 7 Jugoszláviáé
és Bulgáriáé közel 10 volt ezidö
alatt Romániáé a 10-- et is meghalad-ta
nem is szólva Lengyelország 15
és a Szovjetunió 18 ezrelékes ter-mészetes
szaporodási arányáróL
í' ''''{'' %
BJ&§%ji$fty"ij tf)rtrwMiijtfm""i'"ll-"sy's's- y ' '"''' ''l'??? yft '''„Á
harcok
bás krizis
araei i
Budapesten volt „Üzleti"
folytatott az illetékes ma-gyar
kormánykörökkel és szabad
idejében elvetődött a Városligetbe
a kijelölt Am-brus
nevű tolmács volt vele
— Hol Mr
Veen? — kérdezte Ambrus
— Mindegy
— Budán tudok egy nagyon jő
helyet Kitűnő ételek és italok mel-lett
olasz táncosok
a közönséget
Autón felmentek Budára Este 7
óra körül az idö amikor meg-álltak
egy és sötét utcán
Kiszálltak Négy férfi jött velük
szembe Az egyikük angolul meg-kérdezte
tőle hogy „ön a Mr
Veen?" Yes" — volt a válasz A
következő pillanatban megragad-ták
és betuszkolták egy várakozó
másik autóba A támadók oroszul
beszéltek egymás között
Másnap reggel egy szovjetorosz
katonai repülőgép Moszkvába vit-te
Greville Mr
Veent hírhedt
kötött ki ahol azonnal meg-kezdték
a kihallgatását Oleg Pen-kovs- ky
ezredes szovjetorosz ka-tonai
titkos (Chief Intel-ligen- ce
Directorate of the Red Ar-m- y
the GRU) vezetője felől
sokra mentek vele
Tagadta hogy kém volna Penkovs-kyv- ai
csak üzleti vonatkozásban
-- s
unearians
IN
-- t-- IHUWI'I'IMJW! I!MH1 'WI1 1'JÜIH
Míg például a szomszédos Romá-nia
lakossága az utolsó tíz évben
92 százalékkal növekedett Ma-gyarországé
36 százalékkal
Ha a jelenlegi szaporodási arány
megmarad 1980-tó- l kezdve meg-indul
az ország lakosságának a
csökkenése 1985-be- n a környező
államok lakóinak száma a jelenlegi
52 millióról 67 millióra fog emel-kedni
Ez 15 milliós
felel meg Magyarország átme-neti
negyedmilliós szaparodásával
szemben Azaz a környező álla-mok
szaporodása hatvanszorosa a
magyarnak Ha aztán a mostani
abortuszos évjáratok elérik a rep-rodukciós
kort a lakosság csökke-nése
fokozódik Ha a népesedési
irányzat nem változik meg 2000-r- e
csak 6-- 7 millió magyar lesz a
jelenlegi 10 millióval szemben Ez
pedig nemzethalált jelent"
Kiss Sándor számításaiban
nem következtet tovább csak
utal a nemzethalálra Ha kö-vetkeztetne
kénytelen volna
elmondani hogy 150-20- 0 év
múlva nem lesz magyar Ha
van még élet a magyar emig-rációban
a nemzet elpusztítá-sa
kell felhasználnia
találkozott néhányszor és általában
közömbös dolgokról beszélgettek
Eléje tettek egy fényképet ame-lyen
Penkovsky egy csomagot ad
át Veennek Mi volt a csomagba?
Nem tudom Egy barátjának küld-te
Londonba
könyvében Greville Wynnet
most már bevallja hogy a csomag-ban
legtitkosabb szovjetorosz
katonai iratok tervrajzok
voltak Ilyen csomagot
többször is kapott Penkovskytól
vagy maga Penkovsky el
őket Londonba és Párizsba ahol
vagy vele vagy az angol titkos
szolgálat más tagjaival találkozott
Penkovsky hat éven keresztül an-gol
kém volt Nem pénzért fizeté-sért
hanem azért hogy segítse
megdönteni a kommunista
Gyűlölte a kommunistá-kat
és minden tőle telhetőt elkö-vetett
hogy elveszejtse őket Hat
éven keresztül Londonban mindig
tudták hogy mit csinálnak mit
terveznek Moszkvában Ezt lassan
a szovjetorosz katonai titkos szol-gálat
is észrevette de a gyanú
néhány héttel a kubai krízis
terelődött Penkovsky ra Mi-kor
Greville Wynnet utoljára ta-lálkozott
vele Moszkvában Pen-kovsky
figyelmeztette hogy vi-gyázzon
mert minden lépésüket
követik De azért Penkovsky még
tudott válaszolni amikor az angol
titkos szolgálat egyik embere eléje
tette azt a codolt
radiogramját táviratát amelyben
arra kért határozott feleletet hogy
Moszkva Kuba miatt elszánta --e ma-gát
a háborúra
választ ismerj ük: nem A ra-kétákon
nincsenek atombombafe-jek
a hadsereg nem mozdul a ha-diflotta
és a légierő nincsenek
Az amerikai negyedik tengerész gyalogezred lövészei nagy támadásra
készülnek Vietnamban a semleges zónát megszállt partizánok ellen A
lövészek CH-4- 6 jelű tengeri érkeznek a területére
tárgya-lásokat
Csak hivatalosan
akar vacsorázni
járt
keskeny
Wynnet alias
A Lubjanka börtön-be
a
szolgálat
fag-gatták
Nem
ellen
A
a
vitte
zsar-nokságot
csak
előtt
A
' WWIUWUMag-BSBB- Bn
IS--
THE HUNGÁRIÁN LANGUA6E
népszaporodás-nak
fénykép-másolatai
Washingtonnak
ri-adókészültségben
helikoptereken
szórakoztatják
en t
SZERKESZTŐSÉG
ÉS
♦ KJADÓHÍVATAL:
353 Spadina Avenut
Toronto 2B Ont
Telefon: EM 4-37-
21
Vol 17 No 36
H XVII évf 36 szám
1967 szeptember 9
Authorized as 2nd clafi
mail by the Post Office'
Department Ottawa and
for payment of postage
in cash
Ara: 15 cent
ub!
Albert:
Wass Albert előadása Toronlóban
Wass Albert a floridai egyetem professzora író az Amerikai Ma-gyar
Szépmíves Czéh megalapítója és irányítója lapunk főmunkatársa
1967 szeptember 15-é- n pénteken este fél nyolc órakor a Torontói Ma-gyar
Házban (245 College Street) előadást tart
Az előadás tárgya: az emigráció összefogásának szükségessége és
feladataink a magyar jövő érdekében (Az előadás szövegét kinyomtatjuk
és minden résztvevőnek díjtalanul rendelkezésére bocsátjuk)
Belépő díj nincs önkéntes adományokat a rendezés költségeire kö-szönettel
elfogadunk '
Előadás után Wass Albert most megjelent „Elvész a nyom" címö
könyvét dedikálja
Felkérjük a Szépmíves Czéh tagjait lapunk előfizetőit valamint a
magyar kultúrát támogató honfitársainkat hogy az előadáson vegyenek
részt s arra barátaikat és ismerőseiket is hozzák magukkal
Felvilágosítást szívesen nyújt szerkesztőségünk 364-372- 1 telefon-számon
Wass
MAGYAR SZEMMEL
Száll a madár ágról-ágr- a
száll a mese szájról-szájr- a:
Hol volt hol nem volt az Óperenciás tengeren is túl ahol
a kurtafarkú malac túr volt egyszer egy legény akit úgy hív-tak
hogy Hamégegyszer János Jómódú gazda fia vót dógos
családból való De valahányszor hívta az apja hogy jöjjön
segíteni törökbúzát kapálni vagy küldte az édesanyja hogy
hozzon aprófát a kemence alá mindég azt mondta magában:
"ha még egyszer hív elmegyek" S ült tovább az eperfa alatt
míg újra rikkantottak érte így ragadt aztán reá a név is
Hamégegyszer János Mert mindég arra várt a restje hogy még
egyszer szóljanak hozzá Bizony még enni is kétszer kellett:
hívja az édesanyja
Egy szép napon ott üldögélt újra az eperfa alatt amikor "
hallja lent a pataknál sikótaniaz anyját aki a ruhát sulykolta
odalent „Segíts János! Elkapott a víz!" "Ha mégegyszer sikó-tozi- k
megnézem mi a baja" gondolta János s csak ült tovább
az eperfa alatt De bfza az anyja nem sikótozott többet mert
elnyelte a víz s nem vót aki kihúzza szegényt mert a többiek
mind odavótak dógozni a mezőn így aztán özvegyen maradt
a János apja s árván a három gyerek
Telt múlt az idö s egy szép napon ahogy ott üldögélt Já-nos
újra az eperfa alatt hallja kiáltozni az apját a csűr mö-gött:
„Segíts János öl meg a bika! Kapj egy vasvillát s verd
le rólam gyorsan!" „Nocsak" gondolta János az eperfa alatt
"tán bajba juta az öreg Ha még egyszer kiáltoz bíza megyek
s megnézem" De nem kiáltozott a János apja többet nem volt
módja hozzá Megölte őkelmét a bika meg ám alaposan Ma-radtak
hát hármasban János meg a bátyja meg a kicsi testvér-öccse
Egy napon aztán nagy baiom kanmedve esett neki az öcs-cséne- k
fent az erdő szélin Bátyjuk odavót a mezőn nem vót a
háznál senki csak János az eperfa alatt „Segíts János eszén
meg a medve!" kiáltozott az öccse odafönt „Hozd a puskát
János!" „Ha még egyszer kiáltozik értem bíza megyek a pus-káért"
határozta el János a fa alatt „s megsegítem meg ám"
De az öccse szót se mukkant többet mert megette szegény
fejit a nagy barom kanmedve s'öiöstül-böröstü- l
Maradt tehát János meg a bátyja Egy szép napon aztán
nagy haramia-rabl- ó támadt a bátyjára Ott viaskodtak egy-mással
a csűr előtt Még a föld is nyögött alattuk úgy tusa-kodtak
„Gyere János segíts!" kurjantott a bátyja „Kapd a
baltát sújtsd meg vele gyorsan!" "Ha még egyszer kurjant
értem" határozta el János az eperfa alatt „kapom is a baltát
Isten látja lelkem!" De bíza nem kurjantott többet a testvér-bátyja
ott a csűr előtt Szegény fejit agyonverte a nagy hara-mia
rabló
Mikor pedig végzett ezzel kapta a nagy ökörhajtó szíjostort
s odament Jánoshoz az eperfa alá „Kelj föl onnat!" parancsolt
reá keményen „Ha mégegyszer mondja ejszen fökelek" hatá-rozta
el János De alig gondolta végig már csattant is a hátán
a nagy nehéz szíjostor még a bőre is fölhasadt tőle Szökött
is a talpára ész nélkül ettől
„Ott az iga vedd a nyakadba!" ordított rá a haramia rabló
„Ha mégegyszer ordít ejszen meg kell tegyem" okoskodott
János de végire se jutott s máris csattant újra az ostor Vette
is az igát a nyakába szaporán A nagy haramia rabló pedig be-akasztotta
az iga rúdját az ekébe s akkorát ordított hogy a
csűr is megrázkódott belé
„Húzzad az ekét szántsad a fődet! Én parancsolok itt ezen-túl
meg ez az ostor!" S mégse várta hogy mit szól hozzá Ha-mégegyszer
János hanem lesújtott reá az ostorral úgy hogy
szökött is szegény feje mint a bakkecske s húzta az ekét
maga után szántotta a fődet a haramia rablónak akár a
barom állat
S bíza ezt teszi a szerencsétlen mind a mai napig Gyötrő-dik
a nehéz munkával látástól vakulásig szántja a földet ami
valamikor az apjáé vót kapálja a törökbuzát cipeli a nehéz
zsákokat a csűrbe s mindezt a nagy haramia rabló hasznára
végzi „Ha mégegyszer születhetnék jaj bíza okosabb lennék"
sóhajtgatja magában szegény feje éjjel-napp- al De ha csak egy
sóhajtásra is megáll csattan máris a nagy ostor Hamégegyszer
János hátán
Aki nem hiszi nézzen utána
Minden rossznak baj a vége itt a mese fuss el véle!
!!í
J' I™}
"4i i
"
iJ
I
2
4
íl
i
i:
ilíll'wftMi
iíAfi