Kanadai Magyarsag, June 02, 1973

              '
6 oldal Kanadai Magyarság (No22) 3973 június 2 írek és
LIBANONBAN ugyan „kiegyez-tek"
de ki lehet-- e komolyan egyez-ni
a szélső marxista fedayeen cso-port
és a keresztény Franjieh re-zsim
között? Az ottani szakértők
azt mondják hogy — nem Való-ban
úgy néz ki hogy — nem Igaz
hogy mindkét fél súlyos veszte-ségeket
szenvedett halottakban és
sebesültekben és hogy Libanon
gazdasági életét meglehetősen pa-ralizálta
a harc de a két szemben-álló
fél közti távolság olyan nagy
hogy nem lehet egy „kiegyezés-sel"
áthidalni Franjieh államelnök
keresztény mint Libanon lakossá-gának
körülbelül fele Ezért a mi-niszterelnök
rendszerint muzul-mán
Igen de ez a harcok kitöré-sekor
lemondott mert nem óhajtott
a palesztin muzulmán testvérek
ellen fegyvert használni Most kor-mányválság
is van és katonai vál-ság
is van A katonák ugyanis —
bár többségük muzulmán — kemé-nyen
akarták elintézni a gerillákat
Franjieh aki maga is kemény em-ber
nem akart azonban vérfürdőt
és így nem engedte bevetni a teljes
katonai erőt és elszántságot így
a katonaságnak is több volt a vesz-tesége
mintha teljes erővel támad-hatott
volna Most az új kormány- -
Helms a Cl A volt igazgatója jelen-leg
iráni nagykövet
ban valószínűleg helyet kap a bal-oldali
palesztíniaiak egyik vezető
agitátora Mr Jumblatt is aki a ge-rillák
szélső balszárnyán áll Ha
megkapja a belügyminiszteri szé-kelt'
námiért tárgyalnak f Franjieh
rövidesen újabb krízissel találja
szemben magát Az izraeliek nem
avatkoznak bele a harcba amelyet
inkább belügynek tekintettek de
természetesen örültek annak hogy
az arabok egymást gyilkolják és
hogy a libanoni kormány minden
szíriait akinek nem volt letelepe-dési
engedélye egyszerűen kiuta-sított
az országból A szíriaiak
MAGYAROK ÁZSIA PEREMÉN
(folj tatás az 5-i- k oldalról)
milyen hatással volt az otthoni hely-zetre
és hogy szolgálta tértől és idő-től
egyre függetlenedő Nyolcadik
Törzsünk érdekeit Világosabban?
Az első háború után olyan világ-történelmi
szakasz kezdődött el
amikor népek és országok sorsát
nem tények adott helyzetek ha-nem
magas szellemi tevékenységet
igénylő manipulációk döntötték el
Még világosabban? Valószínűleg
másképpen alakul történelmünk ha
akkori emigrációnkat olyan intel-lektu- el
réteg egészíti ki amilyen
a második háború után szakadt
nyugatra Talán hálátlan igazságta-lan
kegyetletsértő: Trianon egyik
oka hogy akkori emigrációnk szer-vezeteit
bankjait biztosítóit Ma-gyar
Házait nem egészítették ki
magyar Masarykok Az a történel-mi
középosztály hiányzott az emig-rációból
amely nem agrárproletár-jaink
társadalmi számkivetettje-ink
keserű emlékét hanem egy
boldog kiegyensúlyozott szép
világ illúzióját vitte magával a má-sodik
világháború után Mindez
elnagyolt és erőltetett védőbeszéd?
Talán Ugyanakkor kicsinyke
szempont is lehet és fényt vet emig-rációs
történelmünk egyes kérdése-ire
is És felment a rész-megoldás- ok
vádja alól? Semmi esetre Csak
emlékeztethet: a cseh és szlovák
emigráció bankjai biztosítói
könyvkiadói nélkül Masaryk mani-pulációs
művészete sem rajzolt
volna új államot Európa térképére
Akárhogy csűröm-csavaro- m
Melbourneből is hiányzik az a Ma-gyar
Kombinát ahol a különböző
„erővonalak" különböző utakon
kereshetnék ugyanazt Otthoni né-pünk
felszabadítását és emigrációs
fiatalságunk magyarságtudatának
átmentését Mi az akadálya? Fából
vaskarika: a különböző „erővo-nalak"
GÁBORÁRON
kepék a nagyvilágból
már-m- ár ott álltak hogy egyik jól
kiképzett divíziójukat bevetik a
gerillák oldalán de ezt Szádat
egyiptomi elnök még idejében le-állította
mert ez feltétlenül izraeli
beavatkozást vont volna maga után
és most ez — kissé kedvezőtlen al- -
David
kalom lett volna az egyiptomi had-erőnek
(Mikor nem az?)
KAMBODZSÁRÓL olyan hírek
terjedtek el a nemzetközi sajtóban
hogy Lon Nol aki most hosszabb
beteg-szabadság- ra ment nem is
tér vissza s a hattagú kormányzó
csoport amely különféle ellenzé-ki
de nem kommunista tagokból
is áll vezeti az ügyeket amíg —
Szihanuk herceg vissza nem tér
Igen a kommunista és radikális
liberális sajtó most ezt hirdeti És
nagyon könnyen igaza is lehet a
végén az amerikai Kongresz-szu- s
nem engedi bombáztatni a
kommunistákat Kambodzsában
az ottani csapatok nincsenek kellő-en
kiképezve így nincs más hátra
mint visszavinni Szihanukot akit a
kínaiak támogatnak és akkor ta-lán
lesz béke Kambodzsában is és
persze — kommunista függőség
A Watergate-hisztériká- k csak hoz-zájárulnak
ehhez a helyzethez
mert Kissingernek nehéz úgy tár-gyalni
Párizsban Le Duc Tho-va- l
hogy az ne nevessen a szemébe:
az nem fontos hogy mit akartok
az elnökkel az a fontos amit a
Kongresszus tagjai akarnak és ők
— a mi pártunkon vannak Szomo
rúbb esete még nem 'igen' voitazo
amerikai történelemnek' de ugykelU
nekik! Amerika túléli ezt de ők
egyszer még nagyon fogják szégyel-n- i
magukat ezért!
VÁLASZTÁSI
akar Nixon elnök és terveit közölte
a Kongresszus vezetőivel A
célja az hogy a választásokat tisz- -
Victoria vízesés ahol a zambezi
katonaság sortüze megölt két ontari- -
oi
tességessé tegyék ami nem könnyű
de nagyon fontos feladat A re-publikánusok
a hosszú távla-tában
sokkal tisztességesebben ve-zették
választásaikat mint a de-mokraták
Különösen Daley chica-gói
polgármester „demokrata
machine"-j- e követett el felháborító
csalásokat mint Nixon-Kenned- y
1960-a- s választásánál is Ugyan-úgy
a texasi demokraták — John-son
akkori alelnök-jelö- lt hatására
— több demokratát szavaztattak
le mint amennyi választó összesen
— a republikánusokkal együtt —
volt egyes kerületekben Nixont
sürgették a hívei hogy támadja
meg a választást De megtagadta
ezt A százegynéhányezer többség
amivel Kennedy lett az elnök szé-gyene
a demokrata elnöki válasz-tásoknak
de Nixon nem akarta
hogy világbotrány legyen belőle
Most pont fordítva: a liberális
demokraták követnek el mindent
hogy Nixont lehetetlenné tegyék
Amikor Earl Butz a mezőgazda-sági
miniszter azt mondta Sam
Ervinről hogy „nyilvánosságra
o a
vadászó szenátor" és amit csinál
az nem más mint „politikai ink-vizíció"
republikánus politikusok
is kívánták az igazságot kimondó
minisztertől hogy nyilvánosan
kérjen bocsánatot Ervintől akinek
a személyi integritásához semmi
kétség sem fér és aki még mindig
jobb „inkvizítor" mint száz más
demokrata lenne Ezt szívesen el-ismerjük
de tény az hogy a TV-- t
tisztán politikai okokból vonta be a
tárgyalásokba ami nem mutat túl-na- gy
és pártatlanság-ra
Az alkalom kihasználása ez —
legalábbis a demokraták így hit-ték
— a közönség Nixon elleni han- -
Bruce cs Chi kínai külügy-miniszter
Pekingben
Mert
ti
REFORMOKAT
terv
A
lánvt
évek
ő
szerénységre
goavsrara Ahogy megí?-rtu- kw' essmm--vi3oniiss?tzterelnök újból állítjuk: ez a Wáte'rgaté-üg- y
bumeráng ami a végén není Nixön
hanem a demokraták hátán csattan '
A nagy CBS hálózat állomásain
mást sem hallani mint a Water-gate-ügy- et
Erre megindult a telefo-nok
és levelek áradata hogy hagy-ják
békén már ezt a kérdést és
hozzák a megszokott programot
mert ez a politikai hisztéria nem
érdekel senkit Ma már óvatosabb
is a média most a kanadai libe-rális
lapok lendültek állandó táma-dásba
amire kapják'is a leveleket
hogy az olvasót ez nem érdekli
és törődjenek a saját panamáikkal
amelyek igenis vannak csak a l-iberális
lapok szépen elkenik azo-kat
A világsajtó ma is mellékesen
kezeli az ügyet és nem hajlandó
ezért Nixont elitélni
HEATH MINISZTERELNÖK
két napot Párizsban töltött Pompi-do- u
elnökkel az amerikai-európ- ai
megbeszélésére Ahogy
várni lehetett Watergate-űg- y
szóba sem került Viszont mind-ketten
úgy találták hogy előkészí-tés
nélkül nem sokat érne egy őszi
csúcs-konferenc- ia az összes részt-vevőkkel
amiben teljesen igazat
adunk nekik Először külön-ku-lő- n
ki kel dolgozni a gazdasági
valutapolitikai és katonai kérdése-ket
mielőtt valamennyiről egy-szerre
tárgyalhatnának érez-zük
hogy Nixonnak is ez az ér-deke
aki hiába nem sokat törődik
a körülötte hullámokkal
mégsincs elég ideje arra hogy ezt
hatalmas kérdés-komplexu- st ap-rólékosan
feldolgozza magában
Nem vitás hogy a Watergate-úg- y
nem használ Amerikának Ha a kül-föld
fütyül is rá mert ott is van
HenryKissinger
elég ennél sokkal különb „bot-rány"
(így például Angliában leg-újabb
„Profumo-ügy- " — Lord
Lambton honvédelmi államtitkár
esete egy call girl-e- l) de azért nem
mennek késsel miniszterelnök
után hogy legyilkolják Viszont
a Watergate-ügybe- n eskü alatt
elhangzott az a vallomás hogy
„mi — ti a Watergatesek — Nixon
ellen megyünk!" Az a benyomá-sunk
ahogy ez az ügy fejlődik
hogy a vége egy szörnyű botrány
lesz de egy „anti-botrán- y" ami
kideríti liberális-társuta- s klikk
ördögi tervét hogy egy kis harmad-rangú
betörés ügyével kivégezzék a
saját elnöküket
NIXON EREJÉRŐL mindenki
azt mondta hogy erősen meggyen-gül
a Kongresszussal szemben így
például majdnem egyhangúlag sza-vazták
le Kambodzsa bombázásá-nak
költségeit Ez igaz de ez egy
más kérdés A belső fronton —
úgy látszik — egy cseppet sem vál-tozott
a Nixon-er- ő Most igyekez-tek
leszavazni Nixon vétóját ab-ban
az ügyben hogy a Kongresszus
előzetes megerősítésére van
a Fehér Házi tanácsadóknak
Az Elnök kinevezte Roy Ash-- t és
Frederic Malikot az elnöki költ-ségvetési
bizottság élére Ezt a Sze-nátus
leszavazta A Ház azonban
hatalmas többséggel szavazta le a
vétó-ellen- es javaslatot vagyis
Nixon egy hatalmas csatát nyert
Watergate kellős közepén Nem
olyan fekete minden mint ahogy
Heath brit a jachtján
viszony
a
Úgy
kavargó
a
Párizsban
a
a
a
szük-sége
J Ifi
WközalliteJrhK!a„lrlgaantókihvealit mvaéglay i'baharoigtoynj- aa
társutas lapok igyekeznek lehetetl-enné1
tenni Nixon külpolitikai ter-veit
MEGÍRTUK MÁR de az okát
nem pedig ez az igazán érdekes
hogy amikor Dávid Bruce megér-kezett
Pekingbe a fogadtatásán
minden diplomata resztvett csak
a szovjet-blok- k államai nem Úgy
gondoltuk hogy a 'kínai-szovj- et
ellenségeskedés miatt egyszerűen
nem mentek el Tévedtünk! Nem
azért hanem mert a kínaiak' egye-dül
a szovjet-birodalo- m diploma-táit
nem hívták meg az ünnepség-re
Tabló! ! — Dávid
Bruce aki „összekötő" tulajdon-képpen
Kínában nem „nagykö-vet"
olyan fogadtatásra talált amit
hosszú diplomáciai pályáján még
talán sosem látott Hong Kongból
Cantonba utazott vonattal onnan
repülőgéppel Pekingbe Huszon-három
év óta először (azaz másod-szor
mert Nixon látogatása alkal-mával
is) felhúzták de fent is hagy-ták
az amerikai zászlót Másnap
a külügyminiszter Chi Pengfei fo-gadta
majd este nagy fogadási ban-kett- ot
rendeztek tiszteletére Ezen
részt vettek az amerikai misszió
összes tagjai beleértve az ajtón-álló
szerepét betöltő marine-gárd- át
is Közlegény vagy tiszt mindegy
volt az amerikaiakat meg akarták
tisztelni A jelentések szerint a kí-naiak
rendkívüli kedvesek és min-den
együttműködésre hajlandók
Éjjel-napp- al dolgoznak azon az
épületen amelyben Bruce és misz-szió- ja
elhelyezkedik (addig egy dipl-omata-
ház két emeletét ürítették
ki számára) De ami a legnagyobb
feltűnést keltett az volt hogy a kí-naiak
megengedték hogy Guam
szigetéről két hatalmas katonai
szállítógép repüljön be Pekingbe
bútorokkal felszerelésekkel el-látással
stb Ez azért okozott nagy
feltűnést sőt bizonyos mérget is
más követségeknél mert ezt más
nemzet követségeinek kereken
megtagadták Habár — ismétlem —
Bruce a protocol szerint nem nagy-niiiiiiiiiiiitmiMiiiiiiiiMMiiiiiiiiiimiiiiiiiii-iiiiiiig
I Frzesssn elő lapunkra!
-- 1
ImiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiS
gMEfffffJYfwClBBjlBBBl fl& jtffif3HHHHHHHAÉOfeflKrfr íuflH9a frMB3BlBB
vmsBnmFZbZ-n- í a-- -- -- -° — r t-iTs'--
CTi jii—- -- m-i -- t— i
— rr ~
Nixon elnök a Kongresszus vezetőivel (balra: Albert jobbra: Marisfield)
követ a kínai külügyminiszter
mindig annak szólította és olyan
kedvesen beszélgettek el egymás-sal
hogy néha csónd támadt a ha-talmas
teremben és figyelték a két
mosolygó öreg diplomatát Bruce
Pekingbe érkezése remekül volt
időzítve — Brezsnyev washingtoni
látogatása előtt A kínaiak min-dent
elkövetnek hogy Nixonnak
kedveskedjenek és hogy a Brezs-nyev-Iátogat- ás
egyoldalú jelentősé-gét
ellensúlyoznák Ebben a szitu-ációban
senki az égvilágon nem
törődik a Watergate-e-l csak azok
akik kis belpoLitikai pecsenyéjüket
akarják sütögetni
ROGERS DÉL-AMERIK-AI
útja nem volt az a nagy siker
amire számítottak Azaz talán
nem is számítottak Az USA soha-sem
volt nagyon népszerű a déli
határai alatt és nem is nagyon lesz'
Túlerős túlgazdag ahhoz Nem
hisszük hogy a baloldali agitáció
ennek az oka Castro már rég ki-bukott
a dél-arnerik- ai politikai szí-vekből
Csak éppen az hogy ha
Amerika befektet és a gyár jól mű-ködik
és egy csomó embernek ad
kenyeret elkezdik szidni hogy
nem az övék hanem idegen ki-zsákmányolás
Mit csináljon Ame-rika
hogy szeressék? Segélyeket
kellene osztogatni minden ellen-szolgáltatás
nélkül de ez — nem
érdeke Dél-Amerikán- ak Az az ér-deke
hogy felnőjjón északi szom-szédjához
Néni egyszerre mert
azt nem lehet bűvészmutatvánnyal
elérni hanem nagyon tervszerű'és
szorgalmas munkával Sajnos éz
nagyrészt hiányzik Emellett Pa-nama
ügye is izgatja a délieket
de viszont mi lenne a Csatorná-ból
ha azt a panamaiak igazgat-nák?
Már láttuk Csilében hogy a
Kenecott rézbányái a harmadát
termelik amióta saját maguk igaz-gatják
Az emberek nehezen veszik
tudomásul hogy az amerikai
„know-how- " — a tudás — éppen
olyan fontos alkatrésze a sikernek
mint a pénz a gép és a piac Ro-ge- rs
útja előkészítő út majd Nixon
Mi nyersolajjal?
— kérdik Londonban is
(Londoni tudósítónktól) Amit
már régen tudnak és megjósoltak
de amiben senki sem hitt — mert
senki nem akart benne hinni! —
közeledik Még 20-3- 0 év és kime-rülnek
a nyersolajkutak ha a fo-gyasztás
az eddigi mértékben nö-vekszik- 'Ez
a kérdés itt Angliában
is egyre nagyobb problémát okoz
Elméletileg az a helyzet hogy a
fogyasztás kezdetén állunk hiszen
a világ 5 legfejlettebb ipari államá-ban:
az USA-ba- n Kanadában
Angliában Japánban és Francia-országban
egy főre 3-t- ól 11 tonnáig
terjed az évi nyersolajfelhasználás
A világ 130 többi államában a jelen-legi
fogyasztás egy főre számítva
az évi 3 tonna alatt van Nem mint-ha
nem tudnának idővel többet fel-használni
hanem azért mert egye-lőre
még nem fejlettek iparilag
De minden ország igyekszik hogy
előbbre jusson Közben — mint
most már nyilvánvaló — a készletek
a jelenlegi igényeket sem tudják
kielégíteni
Röviden: jön a benzin-- és fútö-anyaggazdálko- dás
ami magyarul:
jegyrendszert és a közlekedés tel-jes
átalakítását vonja maga után
Az amerikai Watergate-üg- y elho-mályosította
Nixon óriási hordere-jű
döntését amely eltörölte az ame-rikai
nyersolajtermelőket védő im-portvámokat
és felhatalmazást
adott az új energialehetőségek ku-tatására
és kiaknázására Ezzel
egyidőben az Európai Közösség
brüsszeli központja foglalkozott a
nyersolajhiánnyal
elnók is ellátogat néhány ország-ba
ha ideje engedi bár a távol-keleti
orosz és európai ügyek vég-legezé- se
alig hagy időt arra hogy
mással is foglalkozzék (kivéve az
'ostoba Watergate-úggyel- )
ROCKEFELLER KORMÁNY-ZÓ
úgy látszik mégiscsak gondol
az 1976-o- s elnökségre Egy új bi-zottság
felállítását tervezi amely
Amerikának a harmadik évszáza-dának
keretei közt elfoglalandó
jövőjével foglalkozik Mint ennek
a bizottságnak az elnöke végigu-tazza
egész Amerikát A Fehér
Házban való legutóbbi látogatása
alkalmával nevetve mondta hogy
ez lesz alkalom arra hogy megis-mertesse
magát Amerika népével
Bár mindez tréfásnak tűnik na-gyon
valószínű hogy a republi-kánus
párt liberális szárnya Rockyt
kívánná elnöknek Mindenesetre
különb lenne mint Percy szenátor
aki mást semtud mint a saját
pártját és elnökét piszkálni Rocky
kemény és munkabíró ember és
külpolitikája teljesen egyezik Nixo-név- al
Sőt a belső politikában is
közeledett már a nixoni felfogás-hoz
De egyelőre a jobbszárny jön
szóba: Agnew alelnökkel és Reagan
kormányzóval A demokratáknak
most sincs igazi jelöltjük Kennedy
a chappaquiddicki botrányával
teljesen alkalmatlan erre Muskie?
Gyenge Humphrey már nagyon
kijátszott kártya
lesz a
(FIGYELŐ)
JTHHE
' it —
'- - NSJAi
k„
Rogers külügyminiszter Mexikóban
Milyenek a kilátások és milyen
tervek készülnek? Előszöris mo-dernizálni
akarják az elmúlt évti-zedekben
elhanyagolt szénbányá-kat
A világfogyasztás jelenleg évi
2 milliárd 500 millió tonna nyers-olaj
de a fokozódó igények világ-szerte
való jelentkezése miatt az
olajkutak termelése nem elegendő
Szakértők maximum 50 évben je-lölik
meg az időt amikor olyan
ritka lesz a nyersolaj mint az arany
A termelés csökkenése és a fo-gyasztás
emelkedése automatiku-san
áremelkedéseket von maga
után tehát bizonyos hogy a kö-vetkező
évtizedekben egyre drá-gább
lesz a motorhajtóanyag és a
fűtőanyag Vannak olyan tervek
hogy a hiányt a szén gázosításá-val
lehetne megoldani Ebben az
esetben a föld szénkincse 500 évre
biztosítaná az energiaigényt de ez
a megoldás rendkívül költséges A
reális megoldás a nukleáris ener-gia
viszont az az ipar még egye-lőre
többet igér mint amennyit
nyújtani képes: gyerekcipőkben jár
a kutatás és a nukleáris energia
hasznosításának technológiája
Egyelőre pusztán elméleti lehető-ség
a nap és a tengerek energiájá-nak
hasznosítása Ez még a jövő
zenéje A közeljövőben azonban sú-lyos
gazdasági és politikai prob-lémák
merülnek fel amiatt hogy a
föld 4 milliárd lakosából 1 milliárd
rendelkezik még viszonylag elegen-dő
nyersolajjal a többi pedig a hi-ány
miatt képtelen utolérni a gyors
tempóban fejlődő országokat
S ÍJ A—j J