Kanadai Magyarsag, July 14, 1973

              í
írek és képek a nagyvilágból
M
mv&8&$m mzizzsm l - 'msi
mm m hv k--
FURCSA ÖTVÖZET volt Ala-bamáb- an
Dccaturban a Wallacc
ésTed Kennedy együttes Kennedy
hogy-hog- y nem elment ünnepelni
azt a Wallacc-- t akire régebben
(mindig csak óvatosan) annyi csú-nya
jelzőt pazarolt Természetc-sen
a politikai élet egyik legna-gyobb
kérdőjele lett ez a találko-zó
Miért ment Kennedy Wallace-hoz- ?
Egy egész világ választja el
egymástól nemcsak politikai
vagy hát: ideológiai tekintetben
a két politikust hanem egész élet-felfogásuk
körülményeik még
nyelvük is amit a gyűléseiken
használnak egészen más Kenne-dy
a milliomos aki Harvardon ta-nult
amíg csalásért ki nem zárták
majd vissza nem vettek a papa
milliói miatt a „beautiful peop-lc"-he- z
tartozik A jet set tagja
Amerikai értelemben előkelő a
felső tízezerhez tartozik akinek
még olyasmit is meg lehet úszni
minden különösebb kommentár
nélkül mint Mary Joc Kopechne
chappaquaddicki tragédiája
Wallace ezzel szemben un „popu-lista"
azaz népies nem művelt
harvardi értelemben akit a szegény
emberek tömege azért szeret mert
úgy érzik hogy olyan mint ők A
látogatás nyilván egy nagyobb terv
egyik első lépése volt Úgy vélik
hogy Kennedy ezzel minden ed-digi
fogadkozását megcáfolta hogy
nem kíván elnökjelöltként fellép-ni
Akar Nagyon is akar Való-színűleg
úgy gondolta hogy Wal-lace
ebben segítségére lesz vagy
mmamm t njm
fminmBi Akrci t''-!- '
A „lista" néhány személye:
MAGYAROK ÁZSIA PEREMÉN
(folytatás ni 5-i- k oldalról)
takywámásvcsizmát öntöttek!''
Közbetthivatalbanr' 'gyárban' dol-- 1
goztak az"ls magától értetődő"
Azért Hurdünk is A víz nagyszerű
Melegebb mint Santa Monica-ná- l
a Csendes Óceán vagy Rióban
a Copacabanán Magaslesekről
cápa-őrsé- g figyeli a vizel de ki
törődik vele? Én Nem nyugtat
meg hogy Ausztrália legjobb cá-paszakértője'
és a parti őrségek jó
része magyar Úgy helyezkedem
hogy a külső hullámon mindig le-gyen
két-hároms- záz másik ha a cá-pa
véletlen nem olvas képeslapo-kat
és nem tudja hogy a cápa-elhárít- ás
magyar üzlet Délben el-búcsúzunk
a perthiektől hogy majd
írunk írnak Délután újra találko-zunk
A Magyar Házban
SZABADFOGLALKOZÁSUL a
póker-masin- át választom Kicsi lel-kiismeret
furdalással: mit szólnak
hozzá a különböző „erővonalak"
hogy a „szabadkőműves" „zsi-dó"
Budapest St George Clubban
próbálok szerencsét Szerencsét
nem de annál több „rossz lelki-ismeretű
stikázót" találtam a Ma-gyar
Találkozó résztvevői közül
Kitűnő paprikás csirkét ettek ba-dacsonyit
ittak "Nóvák Sándor
nagyszerű magyarnóta műsorát
hallgatták pókét eztek és megálla-pították:
a klub Las Vegasban is
megállná a helyét Fényeffektusos
kényelmes hangulatos aranybá-nya
Fontos az hogy Pongrácz
Sándor a klub létrehozója mecé-nása
dúsgazdag gyáros a min-dentudók
és a mindent jobban tu-dók
szerint zsidó származású? Sok-kal
fontosabb: a száz póker-masin- a
annyi pénzt szed össze az ausz-tráloktól
hogy a Budapest St Ge-orge
futballcsapat 15 éve piros-fehér-zö- ld
mezben játszhat szom-batonként
4-- 5 ezer magyar jöhet
össze a méi közöseken és másfél
órán át torkaszakadtából kiálthat-ja:
hajrá magyarok! Az sem szabad-kőműves
irányra vall hogy Dr
Bodolay Zoltán az egyetemi ma-gyar
kurzusról szalad át a klubba a
és magyar történelmi szemináriu-mot
tart az ausztráloknak Mire ki-kapcsolják
a póker-irasinákb- ól az
áramot és a fehér Mercedes haza-felé
vágtat kiderül: a magyarság-szervíz
igen Összetett szerkezet
Nagyszerűen megfér az üzlettel
És az sem lényegtelen hogy Pong-rácz
Sándorné az unitárius szé-kely
asszony kizárólag magyarul
parancsol otthon a családban
GÁBOR ÁRON
2r% ri-- -
úgy hogy Kennedy alelnökeként
lépne fel vagy másként (például
hogy nem lép fel ha Kennedy fel-lép)
Mindegy csak az az érde-kes
hogy a politikai érdek mennyi-re
összehoz átlósan ellentétes egyé-niségeket
is Wallace egyelőre még
tolókocsiban vett részt a decaturi
ünnepségen lehet tehát hogy fi-zikailag
képtelen lesz még elnök-jelöltséget
vállalni Nixon után Ag-ne- w
vagy Reagan következnék
akik szintén jobbra állnak a közép- -
WBmam
m
Gurney szenátor a Watergate- -
bizottságban „ronggyá tépte"
Day vallomását
tői tehát akikkel a nem eléggé
mozgékony Wallace nehezebben
küzdhetne meg és így esetleg bele-megy
az alelnöki jelöltségbe Bár
— ez olyan furcsa elhatározás vol-na
amit híveinek nagy többsége
nem helyeselne
IZRAEL több Phantom-o- t kíván
-
vr
—
t
Namath Streisand Schlesinger Newman Blake Bernstein
Amerikától hogy ellensúlyozza
azt a 30 gépet amit Amerika Sza-údi
Arábiának igért Attól félnek
ezek aPhanto-mo- k
Egyiptomba kerülnek~majd
mint ahogy a líbiai Mirage-o- k is
Amerikában azonban süket fülekre
talált az izraeli kívánság Azt mond-ják
hogy a 102 Phantom-o- n kivül
havonta két Phantomot kap Izrael
és ez éppen elég fölényt biztosít
Ezen felül: egyáltalán nem félnek
attól hogy Szaúdi Arábia Egyip-tomnak
adja tovább a gépeket mert
Fejzál király nyugat-bar- át és mert
egyike azoknak a kevésszámú
araboknak akik — megtartják az
adott szavukat De ez különben
sem lényeges mondja az amerikai
külügy mert a Phantomokat ez
esetben egyiptomi vagy líbiai piló-ták
repülnék ami a kitűnő gépek
hatásfokát a nulla felé fokozná le
Amerika a Perzsa-óbö- li olaj érde-kében
fegyverzi fel Szaudit és Iránt
valamint Kuwait-o- t is Nem Izrael
ellen hanem a szovjet terjeszke-dési
terv ellen történik mindez
tehát nincsen ok izgulni — Egyéb-ként
hogy a Szovjet béke"-prok-lamáci- ói
mennyire nem érnek sem-mit
mutatja Szíria felfegyverzése
1972-be- n 150 millió dollárnyi fegy-vert
kapott Szíria Moszkvától s
ebben az évben vagyis félév alatt
és a nagy orosz béke-akci- ó kellős
közepén már 185 milliónyi repülőt
tankot és Strela--t kapott Ez utób-bi
az a vállról kilőhető repülőgép
elleni missile ami Vietnámban
aránylag jól bevált Persze csak
alacsonyan repülő gépek és heli-kopterek
ellen Mindezen felül
1 400 szovjet technikus szorgosko-dik
Szíriában hogy valami szerve-zettséget
és technikai tudást pum-páljon
bele a hevesvérű arabok-ba
Mit szól 'ehhez Biezsnyev elv-társ
a béke nagy apostola?
RONALD REAGAN szándékai
egyre izgatóbbak mert egyre is-meretlenebbek
Most már bizo-nyosra
veszik hogy nem lép fel
egy negyedik kormányzói termi-nusra
a jövő évben Azt mondják
hívei hogy ez csak csökkente-né
a most igen magas népszerű-ségét
és mint egy nagyon sikeres
és a Watergate-tö- l is messze élő
van És ha Agnew
jelöltsége nem jöhet sóba Reagan
lenne az lepublikánus
akinek kétségtelenül ülhet
megszerezni az elnökséget Nincse-nek
ugyanis demokrata ellenfelei
mert McGovcrn lejárt és többé
nem éledhet fel Kennedy pedig
nagyon sok szavazót örökre elva-dított
magától a chappaquiddicki
esettel Ezt nem lehet elfelejteni
és olyan súlyos hátrány ami a vá-lasztási
hadjáratban feltétlenül
érezteti majd hatását Pláne ha fel
is elevenítik ami biztosra vehető
Marad még Connally Agnewn kí-vül
Persze mindig ha 'ez
céljaiknak megfelel a liberális sajtó
most is igyekezett Connally és Ni-xon
éket verni Olyanokat
írtak róla hogy Connally nincs
megelégedve a tanácsadói poszt-jával
alig kerülhet be az Elnök-höz
és így rövidesen hosszú világ-körüli
útra indul Ez igaz mert
már régen tervbe vette ezt az utat
igaz hogy állami érdekekkel is
egybekapcsolva amiket Nixonnal
együtt dolgozott ki De egyálta-lán
nincs szó elkedvetlenedésről
Connally nem az az ember aki
előzetes pontos megállapodás 'és
menetrend nélkül belekap valami-be
Most például — minden bal-oldali
áskálódás ellenére — a Phase
4 vagyis az ár-szabályq- zás követ-kező
fázisának kidolgozásán se-gít
Nixonnak és szakembereinek
Nem szabad elfeledkeznünk ar-ról
hogy ő volt a Phase 2 kialakí-tója
és végrehajtója pénzügyminisz-ter
korában s ez a kísérlet igen
jól sikerült így Connally még a
Fehér Házban dolgozik ha nem is
irodai idő-beosztás- sal kü-lönben
sem bír el hanem a szük-
H'HíSnHIHfnség szerint néha napi 12 órát is
njbl!íii
Arthur
íizráelieki„hbgy'
883
JmvÉ
'% $&$$& J
Az ő elnöksége is sokszor szóba
jön Lehet azonban hogy ő nem
vállalja mert túlközel van még a
demokra'taVrtultjáhözrlíyiszontázl
biztos hogy mindentelkövetl1
republikánus elnökjelölt támogatá-sára
BREZSNYEV PÁRIZSI nem
nagyon sikerült Tulajdonképpen
azért utazott Párizsba hogy Pom-pido- ut
rábeszélje a „békére" de
ez nem sikerült Nem mintha a
franciák orosz-ellenese- k volná-nak
hiszen annak idején de Gaulle
elsőként kezdte meg a európai
béketervet amely „az Uraitól az
Atlanti óceánig egyetlen Európát"1
7 "í 7
Jjg HAWAII NORTH PACIFIC
I i
X _f EQUATOR V SOLOMON „aiiWiMu
HlAU3TRAUJ X
Vl" " }{CNVWn SOUTH
tasmaA í? IV 2EALAD XplcfC
Mururoa szigete ahol a franciák
A-bom-bát
robbantanak
teremtett volna de félnek az oio-szo- k
csalási ösztöneitől Különö-sen
félnek hogy Amerika
összeesküdött a Szovjettel Nyugat-Európ- a
„semlegesítésére"' A fe-ltevés
abszurd mert ez éppen anm i-- ra
nem érdeke Amerikának mint
Franciaországnak Pompidou azt
hiszi hogy Amerika egész Nyugat-Európáb- ól
egy Svédországszerű
semleges államot akar csinálni
amihez nem lenne szükség ameri-kai
katonákra A feltevés ismétel-jük
nem logikus de a franciák a
saját „force de frappe"-ju- k meg-szállottjai
mindenáron önálló nuk-leáris
kapacitást akarnak kifejlesz-teni
hogy Európa legfőbb őrzői
legyenek" Ez természetesen nem
sokat számít a szovjet nukleáris
erővel szemben de komoly fék
lehet a többi európai állam „finne-sítésébe- n"
Amennyire tehát bosz-szant- ó
akadályt jelenthet a francia
kooperáció hiánya ugyanannyira
azt írja hogy az amerikai-oros- z
megegyezés tulajdonképpen nem
más mint az amerikai protektorá-tus
átjátszása oroszprotektorátus-s- á
Mivel a franciák kommunista
pártja elég erős és mert teljesen
nyugalomba vonult republikánus komoly szerepe lehet Európa finne-jóv- al
nagyobb eséljei lennének az "sítése ellenében — André Fonta-elnökségre
Valószínűleg így is in a konzervatív Le Monde-ba- n
vagy Connaly
egyetlen
--sikei
soha
mint
közé
amit
útja
nagy
attól
f ygfewlEwg
£&SZ2&ffi%ffi&KSB£SH £&&:
Csilében menekül az
Moszkva-bará- t érthető a francia
politika és közvélemény idegenke-dése
minden szovjet közeledéstől
AZ ARABOK is elégedetlenek
az amerikai csúcs-konferenciáv- al
De nem csak azzal hanem Willy
Brandt izraeli útjával és Kína iráni
barátkozásával is Azt mondják
hogy Brandt ha mást nem is de
morális támogatást adott Izrael-nek
Kínát pedig úgy tekintik mint
a Perzsa-öbö- l országainak önálló-ságát
előmozdító hatalmat ami
másszóval elszakítaná ezeket a kö-zös
arab törekvésektől legalábbis
ami az olajnak fegyverként való
felhasználását illeti Az amerikai
csúccsaj szemben érzett csalódá-suk
az' hogy a kommüniké 3700
szavából mindössze 89 foglalko-zik
a közép-kele- ti kérdéssel Ez bi-zony
nem sok de éppen ez mu-tatja
hogy a két szuper-hatalo- m
nem tudott megegyezni az ügyben
és elkenték a dolgot Az oroszok
fegyverszállítmányai "a forró arab
országoknak mutatják leginkább
hogy a Szovjet nem adta fel igé-nveit
a Perzsa öböl olaiára bár
nem valószínű hogy Szíria és Irak
ki tudná venni a harcot az izraeli
illetőleg az iráni haderővel A kö
zép-kele- ti kérdés megoldása egye-lőre
annyira távol van hogy még
egy- - „gordiusi" beavatkozás sem
oldhatja meg
„klSTA? amij Jojip pean
a saját bőrét menteni akaró mese
író adott át a szenátusi Waterga- -
te-bizottsá- gnak nagy izgalmat
keltett főleg újságírói körökben
A listát — Nixon állítólagos ellen-ségeiről
— Charles Colson állítot-ta
össze azzal az intencióval
hogy a Fehér Ház személyzeti
sajtó- - és szociális osztálya tájéko-zódva
legyen ezekről a személyek-ről
és ne adjon nekik különleges
előnyöket fogadásoknál sajtókon-ferenciáknál
stb Mindenesetre
ezeknek a neveknek listába fogla-lása
nem volt szerencsés eljárás
mert az ilyesmit nem rögzít le egy
profi politikus csak észben tartja
őket De ettől eltekintve a lista
semmi más jelentőséggel nem bír
mint hogy egy sereg háború-ellene- s
Nixon-ellene- s és általában bal-oldali
személyt nyilvántartott
minden jelentőség és szándék nél-kül
Ha nekünk kellene listát fel-állítani
azokról a személyekről
akik állandóan támadták a Fehér
Ház politikáját nyilván mi is kö-rülbelül
ezeket a személyeket írtuk
volna össze Kennedy és McGo-ver- n
szenátorok a Fekete Párduc
mozgalom Abzug Bella képviselő-nő
Bili Cosby Carol Channing
Joe Namath egy sereg újság (New
York Times Washington Post
stb) és egy még nagyobb sereg
újságíró mint a szindikált mérgező
Jack Anderson James Reston
stb valamint — utolsónak de nem
utolsóként — Jane Fonda szerepelt
többek közt a névsorban Mindez
lehet naiv de semmiesetre sem tar-tozik
a Nixon elleni „vádpontok"
közé még akkor sem ha ő állí-totta
volna össze de az Elnök még
csak nem is látta a névjegyzéket
Jellemző John Dean-r-e és a most
őt istenítő sajtóra hogy minden ide
JohnLde az energia-ca- r „ 'i
6 oldal Kanadai Magyarság (No28) 1973 július 14
utca népe a golyók elől
nem-tartoz- ó esetet is nagy ese-ménnyé
fújnak fel hogy a Nixont
őrlő malom sosem álljon le Egy
valamin csodálkozunk:-- a két Pulit-ze- r
díjast nem sorolja fel a lista
Jellemző a Newsweek tajtékzó Ni-xon-ellenessé-gére
hogy a cikkében
először azt állítja hogy ez Nixon
listája volt és miután ezt a kis mér-get
elhelyezte tér át csak arra
hogy Colson állította össze aki
ezt nem is tagadja sőt hivatkozik
rá
A SZOVJET ZSIDÓELLENES
kivándorlási politikájában arra hi-vatkozik
hogy az állami pénzen
kitanított szakemberek hiányozná-nak
neki és ezért akarja őket visz-szatarta-ni
Ilyen érv természete-sen
teljesen egyoldalú és pont azt
a szerencsétlen elzárkózási poli-tikát
igazolja ami ellen — úgy lát-szik
nem sok eredménnyel — szó-Ial- at
fel többek közt Sharp kana-dai
külügyminiszter és mások is
Ennek következtében meglepő az
a hír hogy szovjet zsidó tudósok
rendszeres telefonösszeköttetés--
Józan
— Hova siet ilyen korán reg-fcgelMrJ4z- an'
Ész? v_Hqrdez-temunkatprsunJcri- rv
„„ u
— Ó hogy van fiatalem-ber?
Hogy hova sietek? Ha meg-fogadja
hogy nem mondja el a
rendőrségnek
— A rendőrségnek? Ó — ó !
Mi lehet az? Természetesen
nem mondom el
Mr Józan Ész körülnézett
hogy nem hallhatja-- e valaki
azután közelhajolt munkatár-sunkhoz
— Megyek és betörök egy
bankba
— Teremtőm! Be betör
egy bankba? Egy ilyen tiszte-letreméltó
férfi? Ez ez
Nincs pénze?
— Dehogy nincs No nem'
sok de van annyi amennyi kell
— Akkor nem értem Miért
akar betöréssel pénzt szerez-ni?
— Nem akarok pénzt szerez-ni
— Hát akkor mit akar?
— Hogy a rendőrség elfogjon
a bíró elitéljen és börtönbe csuk-janak
— Mr Józan Ész a józan
észnek önmagával szemben is
vannak kötelességei!
— Éppen ezért csinálom
Munkatársunk kétségbeeset-ten
dobta szét karjait
— Nem volna szíves többet
mondani erről?
— De igen Megyek veszek
egy maszkot egy játékpisztolyt
egy zacskót írok egy figyel-meztetést:
„Ez hold-up- ! Pénzt
vagy életet!" azután zordonan
besétálok egy bankba és egy
ijedt nő elé dugom
— Dehát dehát
—iNe dadogjon fiam! Végre
úri életet akarok élni és azt
csak börtönben lehet
— Megáll az eszem!
— Még ne! Még korán volna
Mondja olvasta az albertai om-budsmannyilatkoz- atát? '
— Ombudsman?Mi az?
— Ki az? — így kérdezze!
Magyar szó nincs rá Foglalko-zása
az hogy ül a hivatalá-ban
és rendre elolvassa azokat
a panaszokat amiket a fegyen-cek
küldenek neki
— És ezért akar Mr Józan
Ész ombudsman lenni?
— Dehogy akarok én az lenni!
Én fegyenc akarok lenni' hogy
panaszkodhassak
ben állnak izraeli egyetemekkel
és telefonon keresztül oktató elő-adásokat
tartanak A telefont hang-szalagra
veszik és így játszák le
a hallagatóknak A fizikusok hang-ja
tisztán jött be és a KGB sem
zavarta meg egyetlen egyszer sem
bár nyilván lehallgatta azokat A
tudósok — összesen hatan — éh-ségsztrájkba
kezdtek mert nem
engedték őket kivándorolni de
a Tel Aviv-- i egyetem fizikus pro-fesszora
rábeszélte őket hogy ad-ják
fel a sztrájkot és telefonon ke-resztül
oktassák az izraeli ifjúsá-got
Egy tudósnak a halált jelenti
ha nem lehet aktiv — mondta az
izraeli professzor — így megértet-ték
és ma már ily módon folyik
az érintkezésük Izraellel anél-kül
hogy — kivándorolhattak vol-na
A FRANCIÁK Mururoa atolli
nukleáris robbantását a tiltakozá-sok
légiója igyekezett megakadá-lyozni
De a franciák kijelentették
hogy nem állnak el a kísérletek-től
hiába küldött Ausztrália és Új
Zéland kisebb hajókat az atoll felé
hogy mintegy a jelenlétükkel meg-akadályozzák
a robbantást Az óva-tosan
duhaj déltengeriek azonban
tisztes távolságon túl maradnak a
robbantástól Az ausztrál szak-szervezetek
megtagadták francia
áruk ki- - és berakását még diplo-máciai
küldeményekét is sőt a nagy
angol szakszervezeti szövetség is
embargót rendelt el a Csatornán
keresztüli francia-ang- ol forgalom-ra
A nagy hangorkán — egyes ci-nikus
diplomaták szerint — ked-vez
a franciáknak mert így meg-erősítik
a világ közvéleményében
azt a hitet hogy Franciaország
valóban egy atomhatalom amely-ly- el
számolni kell
(FIGYELŐ)
Fizessen elő lapunkra!
Mr Ész
— Most nincs elég panasza?
í Magas jazioadói3 sok) a4gyiuosT
} ság amotorosok elütnek akit
csak elérnek a feketék nem
fehérek
— Naiv gyerek! A fegyencek
nem ilyen csekélységekről pa-naszkodnak!
Ők nem fizetnek
adót ők maguk a gyilkosok
ők ütik el embertársaikat néha
feketék is ami persze diszkri-mináció
Nem ez az igazi panasz!
— Hanem?- -
— Hanem Most tudtam
Csak meg hogy szegény' elitélt
párákat reggelenként felkeltik
hogy reggelizni menjenek és
ez az egyéni szabadságjog sú-lyos
megsértése
— Ezt írják annak a pa-nasz-kivizsgál-ónak?
— Igen Azt követelik hogy
hagyják őket aludni azután
majd ha felébrednek lemennek
reggelizni Azután: ne írják elő
nekik hogy fúrödjenek ha ko-szosak
akarnak maradni mert ez
az egyéni szabadságjog súlyos
megsértése Azután: lenyírják a
hajukat és ha hm boga-rakat
találnak benne fertőtlení-tik
is és ez az egyéni szabad-ságjog
— súlyos megsértése Ér-tem
Mr Józan Ész megpró-bál
végre szabadon élni mert
a társadalom fegyelme kibírha-tatlan
' — Ez az! A fegyházban akkor
megyek le vacsorázni amikor
akarok nem akkor amikor éhes
vagyok akkor fürdöm amikor
már elviselhetetlen a vakaród-zás
sajnos a hajamat
nem nyírathatom le mert
nincs mit
— De mindezt megcsinálhat-ja
most is!
— Ez nem ugyanaz! Most sza-bad
de a Börtönben nem szabad
Tudja milyen nagy a különbség?
— Tudom Ez a nemzedék
minden fegyelem ellen lázad
Azt hiszi hogy ő hozzájuk kell
igazodnia az egész társadalom-nak
— Igen Elkövet valami bűnt
elitélikj de felháborodik hogy
ennek következménye is van
— Megáll az ember esze Mr
Józan Ész!
— Meg De azoké akik
ezt az ifjúságot ilyen lelkiisme-retlenül
nevelték — már régen
r megállt