Kanadai Magyarsag, November 18, 1972

              14 oldal Kanadat Magyarság [#47 1
DR KARDOS TALHOT BKLA: Európamerika problémái
dunai és haiti (Etlinie) származású amerikaiak világtörténelmi szerepe és feladatai
Az Egyesült ÁUamok és Kanada
tna vezető világpolitikai hatalmak
Az itt élű sok millió főnyi lengyel
magyar szlovák cseh horvát
szlovén román és balti származá-sú
amerikai teljesjogú állam-polgár
és így c világpolitika ré-sze
kötelességeikben és jogokban
egyaránt Ez azt jelenti hogy az
amerikai politika tévedéseiért —
különösen középkelctcurépai poli-tikájában
— teljes mértékben fe-lelősek
mert ha helyes befolyást
gyakoroltak volna ennek a világ-hatalomnak
a politikájára sok
minden márként lenne a dunai és
balti államokban Ma ezek az ál-lamok
csatlósállamok de volta-képpen
azok voltak már 1919 óta
Hol Parisból hol Berlinből Rómá-ból
vagy Moszkvából rángatták
őket és minden „Függetlenségi
Nyilatkozatuk" visszafelé sült el
Miért? Mert nem tanultak attól
az Amerikától amelynek teljesjo-g- ü
polgárai lettek Az Egyesült
Államok úgy alakult meg hogy ott
a Függetlenségi Nyilatkozatot
csakhama: nyomon követte a
konföderáció később föderáció
A Függetlenségi Nyilatkozatot
Kossuth Lajostól Masarykig és
Benesig Kongótól Nigériától
Bangladcshig sokan követték de
többnyire napok hetek vagy né-hány
év múlva vagy polgárháború-ban
felbomlottak s elvéreztek
százezrek néha milliók lettek
hontalanokká kiüldözöttekké és
végül az állítólag „függetlenné"
Jett állam is csatlóssorsra jutott
mert nem követték az amerikai
példát és nem tanulták meg hogy
mi a föderalista önkormányzat A
függetlenségi Nyilatkozatok után
C nélkül az amerikai füüRirlemégl
küzdelem clvcsctt volna és a Függ?t-lensé- cl
Nyilatkozat szerzői az aradi vér
tanúk sorsára Jutottak volna vaev az
emigráció keserű kenyerét ették volna
TIIIERY II ILONA:
tX
a dunai és balti üllamck is rátér-tek
a francia típusú „egységes
nemzeti állam" megvalósítására
Ez a hamis politikai ideál rögtön
szembeállította ezt az államot a
milliós kisebbségekkel és az azok-kal
és rokon szomszédnépekkel
szomszédállamokkal Ez polarizá-lódáshoz
vezetett a
nagyhatalmak kihasználtak és
csatlósállamokká tették a „függet-len
államokat" vagy pedig bekebe-lezték
azokat
Sajnos az amerikai ethnic szár-mazásúak
sokáig továbbhirdették
volt hazájuk politikai tévtanait
Amerikában is A magyarok köve-telték
Nagy-Magyarorsz- ág teljes
visszaállítását A csehszlová-kok
ragaszkodtak a münche-ni
és bécsi döntések teljes
megsemmisítésével a volt centra-lista
Csehszlovákia helyreállításá-hoz
és ez Ruténföld kivételével si-került
is Benes útján bár csakha-mar
ö is egész „nemzeti államá-val"
függetlenség helyett vörös
ccatlésorsra jutott és az ország
ma is katonai megszállás alatt áll
A románok Nagy Románia a ju-goszlávok
Jugoszlávia helyreállítá-sát
követelték vagy mások Hor-vátország
Szlovákia „függetlensé-gét"
a balti államok „függetlensé-gét"
Mindez megzavarta az arae-rikai
külpolitika irányítóit akik
néha szintén a helytelen anti-fö-derali- sta
megoldásokat támogatták
vagy rábízták a népek sorsát Pa-ris
vagy Moszkva által irányított
konferenciákra és szankcionálták
a rossz megoldásokat Ezeknek
azonban következményei csakha-mar
felütötték főjüket és a bajban
lévők újra Amerikától várják a
segítséget A közép'kelsteurópai
származású amerikaiaknak tehát
fel kell ismerniök a következő-ket:
A FEHÉR VÁROS
Érkezésük után nem volt több idö sem sírni sem
gondolkodni Napokon át rótták a várost A tenger
csodálatos volt Partjain a fehér házak A mólók
nyüzsgése Hajók szigetek parkok Köd go-molygott
vagy a nap sütött a város csodálatosan
szép volt Hegyes dombos — virágos utak cikázó
hegyivillamosok autósorok — sétányok Az öbölben
sirályok repdestek s az üvegfalú hajó körbevitte uta-sait
A víz ezüstös fénnyel csapódott fel mellettük
Alcatraz amott hidak szigetek a parto-kon
kis falvak fehérlettek édes villák virágok fák
között a dombok oldalain A Santa Maria katedrális
a hires olasz Nervi tervei szer'nt a dombon uralko-dott
— körülötte modern paloták sora nyúlt az égbe
karcsún pompázva — hófehéren A katedrális impo-záns
modern orgonája a széjjelsugárzó oszlopok
Kis oldaloltáránál Juli szívből imádkozott
Útjuk egy rohanás volt mert Emmy megígérte an-nakidején
Tamásnak hogy egy hétei belül gépre te-szi
Julit Még két napjuk volt hátra Emmy férje dé-lután
valahol felszedte őket és esténkint zenét hall-gattak
vagy megvacsoráztak a St Francisban üveg-falain
át az öbölre láttak s azon túl a lehorgonyzott
hajók sziporkázó fényeire Vagy a Girardellt te-raszain
uzsonnáztak vagy vásároltak az édes buti-kokban
lent a szökőkút körül gitároztak kis buta
melódiák hullottak szét a levegőben Nem Juli
nem ért rá sírni Gondolkozni sem ért rá úgy megro-hanta
az új világ ezer változatossága
A hét elröppent mint a perc újból repülőtéren áll-tak
Juli görcsösen szorongatta Emmy kezét Az utol-só
barát otthonról az utolsó szál mely múltjához
kötötte Percek még és elnyeli az ég — a távolság
— és most már teljesen egyedülmarad
Juli elindult a folyosóba amely a gépbe vitte és
mégegyszer visszanézett Szeme szárazon égett mé-lyén
ült benne a magány s a kétségbeesés
„Juli — kiáltotta utána Emmy Juli ne bőgj Laci
megígérte hogy karácsonykor meglátogatunk Ne
b5gj Juli ie bőgj mert " Juli eltűnt Emmy
ráborult Laci vállára és keservesen zokogott
A gép már rég eltűnt a két magyar két pici pont
ott állt idegen földön és szomorú szemekkel nézett
a gép után
Szétszórt magyarok élete ebben az örült — meg-örült
világban
Ez kisebb gép volt mint amilyennel Európából
Jöttek Juli megpróbált nem gondolkozni Nézte az
utasokat Japánok fehérek színesek vegyesen Az
ápolt szép szőke stewardess aki kedvesen mosoly-gott
és érdeklődött az utasok kívánságai felöl Mi-lyen
kedves itt mindenki — gondolta Eszébejutott
megint az „otthon" A goromba kiszolgálónö a ve-szekedések
tolakodások a villamosokon néha olyan
szavak hangzottak el
„Mi az még cipőmön az otthoni por és máris kri-tizálok"
szégyelte el magát Juli Táskáját rendezte
— nézte a jegyet Sanfranciscóból— Mexikó Citybe
1972 imruttm
amelyet
1) Volt hazájuk sem jelenlegi
sem más formájában egymagában
nem küzdheti ki „függetlenségét"
Magyarország megpróbálta 1956--
Csehszlovákia 19Q8-ba- n Nem si-került
és pedig éppen a szóm-sztdállamo- k
beavatkozása miatt
Nem sikerült a szlovák horvát
rutén „független" államok fenn-tartása
sem A mai államok továb-bi
balkanizálása csak fokozná a
bajokat
2) Tudomásul kell már venni
mindenkinek hogy föderalista
Egyesült Államokban Kanadában
Nyugat-Németországb- an Ausztriá-ban
Svájcban vagy Ausztráliában
él a külföldi magyarság nagy több-sége
Tehát a föderalista államfor-mát
hirdető amerikai-magyaro- k
nem rossz-magyaro- k hanem Szé-chenyi
a föderalista Kossuth De-ák
Eötvös Jókai nyomdokaiban
olyan reális államformát hirdetnek
amely megfelel az amerikai kana-dai
nyugatnémet ausztriai auszt-ráliai
svájci kormányformának is
amely államokban az élet normá-lis
és szabad A francia spanyol
olasz „nemzeti állam" még ma
sem szilárd hanem súlyosan meg-fertőzött
és szétpolarizált állapo-tában
időnként katonai- - diktáto-rok
zsákmányául esik
3) Az említett okoknál fogva
szükség van a középkeleteurópai
népek amerikai leszármazottainak
együttes fellépésérc Az ellentétes
akciók megzavarják az amerikai
politika irányítóinak céljait és
könnyen oda vezetnek hogy
„mindent leírnak" átengednek
másoknak és érdektelenséget je-lentenek
be abban aminek téves
kialakításához pedig három de-mokratapárti
e!nc''c tévedése hoz-zájárult
(Wilson Roosevelt Tru-ma- n)
1) Meg kell keresni az emiitett
Mexikói kaland
Úristen pár óra múlva ott lesz és ott várja végre —
Tamás Négy hónapja nem látta Egy heti nászút
után visszautazott mert várta a munka A gép bil-lent
Juli furcsa nyomást érzett a fülében majd a
gép már a kifutón volt
Los Angelesben vagyunk — szólt valaki és többen
kiszálltak Juli kinézett az ablakon hatalmas teret
látott rohanó furcsa kocsikat rálátott a lépcsőre
melyen emberek mentek lefelé Azon túl a tér felett
hatalmas gép zúgott mögötte a távoli autótömegek
még messzebb házak s valószínűleg — a város Majd
ezt is meglátja egyszer Továbbrepültek Pár perc
múlva ideges moraj futott végig a gépen Juli nem
tudott aigolul Otthon spanyol —francia-szako- s ta-nárnő
volt Egy utas spanyolra fordította neki amit
a stewardess mosolyogva — mintha pezsgőt kínálna
— közölte: ne ijedjenek meg pár perc múlva leszáll-nak
mert valamit igazítani kell a gépen Julinak
annyi volt a saját baja hogy eszébe sem jutott hogy
a gépnek is baja lehet Mire gondolatai odaértek már
állt a gép s az utasok kiszálltak Calexikóban az
USA— Mexikói határon voltak Közölték velük hogy
a gépet javítani kell majd autóbusz jön értük bevi
szi valahova Juli tanácstalanul nézelődött míg az
előbbi utas közeledett Bőgött egy megafon az embe-rek
nyüzsögtek Az utas elmondota Julinak hogy a
gépnek komoly baja van ma már nem indulnak to-vább
ellenben a repülőtársaság költségén ebédelni
majd szállodába viszik őket Mindenkinek kellemes
pihenést és szórakozást kívánnak
„Tamás vár Emmy megtáviratozta mikor indul-tam
— Te Úristen " töprengett Juli — de máris
terelték őket az autóbuszba
Ebéd után a társaság széjjeloszlott Egy részük kü-lön
autóbusszal átment San Diagoba megnézni a
híres állatkertet Persze a repülőtársaság költségén
Juli nem ment Felment szobájába végigdobta magát
az ágyon gondolkozott Széles ágy vörös szőnyeg
hófehér takaró képek a sarokban TV és mellette —
mellette egy telefon Juli megbűvölve nézte Igen
felhívja Emmyt mindjárt nem lesz olyan tanácsta
lan Emmyvel megbeszéli a helyzetet Délután két
óra volt kint forrón sütött a nap Juli előkereste
Emmy telefonszámát — nagy nehezen lebetüzte a
központnak hogy mit hívjanak s egy félpercen be-lül
Emmy kedves hangját hallotta halló
„Halló" Egy egyszerű szó és megnyugvást bizton-ságot
— örömet ad
„Halló" sikoltotta bele Juli „Itt Juli Ne ájulj el
nem a levegőből hívlak Itt vagyok valami — várjál
csak — Mexi nem Ka-le-xi-- ko Kalexikoban
Hallod? Hogy miért? Kényszerleszálltunk Nem
nem ne ijedj meg nincs semmi baj Simán Ész-re
sem vettem és már lent voltunk Valamit javítani
kell most itt ülök a szállodában Nem Nem nem
tudják mikor azt mondják hamarosan továbbme-gyünk
Hogy mit? Jesszusom tényleg Tamás vár
Hogy hívjam fel innen telefonon? Ja jó
nemzeteket egyesítő közös politi-kai
platform alapjait A STUDIES
FOR A NEW CENTRAL FJUROPE
megkezdte legutóbbi számaiban
ilyen program közzétételét:
BLUEPRINT FOR A NEW CENT-RAL
EUROPE (beszerezhető Mid-Europe- an
Research Institute cí-mén
382 P 0 Box Gracie Station
New York N Y 10028 200 dol-lár)
A közös platform egyik főpont-ja
az Oroszország és Németor-szág
közt levő országok nemzet-közileg
garantált semlegessége
(Ausztria mintájára) További fon-tos
javasolt lépések: az ideológiai
államok átalakulása pragmatikus
államokká beleértve a nemzetiség
(főleg közoktatásügy és nemzeti
kultúra) elválasztását az állam-szervezettől
önrendelkezési jog
útján a határok „spiritualizálása"
föderalista határtípusok útján a
ryugatcurópai Közös Piachoz ha-sonló
gazdasági együttműködés
vámunió idővel valutaunió stb
Tekintettel az Európai Bizton-sági
Konferencia előkészítéseire
és jövöévi üléseire a magyarság
részéről a Közös Külügyi Bizott-ság
felismerte a teendők sürgőssé-gét
A volt Teleki Pál Intézet szabad-
-földön élő munkatársaira vár
a további teendők tudományos
irányítása és a munkák elvégzése
valamennyi újabb szakember dip-lomata
politikus részvételével és
megkérdezésével
A magyarságra az Üj Középeu-rópa
kialakításában különleges
dinamikus szerep vár mert a leg-mostohább
helyzetben van Több
millió tagja kisebbségi sorsban él
más „nemzeti államokban" De ez
egyúttal azt is jelenti hogy a ma-gyar
tudósoknak és szakértőknek
van a legnagyobb felkészültségük
mert a dunai népek nyelvét bírják
és a szabadföldön élö magyarság
tagjai is élettapasztalatukban
egyesítik azt ami nem lehet meg
egy osztrák cseh vagy bolgár tu-dós
tárházában és történelmi él-ményeiben
Ezidöszerint a világ-politikai
feladatoknak elsőbbséget
kell adnunk Közép-- és Keleteuró-pa
ügye még rendezetlen bár
Amerika két világháborúban nagy
áldozatot hozott és ezeket köve-tően
sok milliárd dollárra menő
gazdasági segélyt nyújtott A NA-TO
fenntartásának amerikai költ-sége
évi 14 milliárd dollár körül
van E nyáron utam sok amerikai
falun és kisvároson vezetett át
Mindenütt ott látni a világhábo-rús
hősök emlékmüvét Megkér-dem
magamtól: miért haltak meg
ezek távoli harctereken? Közép-kelet-Euró- pa
már az első világhá-ború
után elbalkanizálódott a má-sodik
világháború után pedig ame-rikai
Lend-leas- e — segítségével a
Sztálinizmus prédája lett és némi-leg
enyhültebb formában ma is a
Vöröshadsereg urainak van kiszol-gálva
Most kitűzték az Európai Biz-tonsági
Konferencia előkészítésé-nek
időpontját Az a veszély fe-nyeget
hogy a nagyhata'mak a
kisnépek feje felett gazdasági ke-reskedelmi
és fegyverkezési egyez-ményeket
kötnek amik számukra
milliárdos nyereségeket illetve
megtakarításokat jelenthetnek
Ujabban az az irány mutatkozik
hogy Amerika a nagyhatalmakkal
köt egyezményeket katonai és
gazdasági segélyeiket nyújt de a
politikai megoldásokat rábízza az
érdekelt népek alkalmi vezetőire
(pl Indokínában a Középkeleten
stb) Ez diplomáciai zsákutcába
vezet és rendkívül népszerűtlenné
tette Amerikát a világ szemében
Ha valakinek ilyen óriási segítsé-get
nyújtunk nem közömbös
hogy miért nyújtjuk és milyen bé-kés
megoldást mozdítunk elő!?
Churchill azt mondotta hogy a
háború sokkal fontosabb ügy
hogvsem katonákra lehetne bízni
Sokkal inkább áll a tétel: a végső
megoldás ügye a béke sokkal fon-tosabb
hogysem csak katonai
vagy gazdasági vezetőkre lehetne
Van nálam pénz — rengeteg Százhúsz dollár az sok
nem? Jó Képzeld íróasztalom van Jaj te mibe fog
ez kerülni? Na szerbusz Jó — jó Köszönöm Nem
nem bőgök Szerbusz" tette le a kagylót Juli és ré-mülten
nézett maga elé
Telefonáljci Tamásnak Idegen országból ahol
nem érti a nyelvet Ha spanyolul beszélhetne nem
lenne ilyen ügyefogyott Lement a szálloda halijába
— talán ott találja a spanyolt Szerencséje volt ott
ült és unatkozva nézett ki az ablakon
„Micsoda hülyeség — mondta Julinak Látja azt
a kerítést azt ott maga előtt az a határ- - Azon túl
Mexicali az már más ország az Mexikó az én ha-zám
Nemhogy voiattal küldtek volna minket már
félúton lennénk
Juli döbbenten nézte a kerítést Ez a határ? Eny-nyi- ?
Nincs senkiföldje nincs aláaknázva egy át-látszó
drótkerítés és ott az ö új hazája Hát nem ha-zája
csak ott fog élni „Hol a haza" emlékezett a kér-désre
az iskolából Ahol születtünk ahol őseink él-tek
és ahol apáink vérüket adták a hazáért Vala-mi
ilyesmi volt valamikor régen zúgott agya-b-- i
amint a kerítésen átnézett a túloldalra
„Igen telefonálni kell — jutott eszébe — most
már otthon kell legyen Tamás Tamás szegény
azt sem tudja hol vagyok Telefonálni kell"
Pénze volt de azért spórolni kell Ha átmegy a ke-rítésen
onnan sokkal olcsóbb és végre érti a nyelvet
Kinézett újból látta amint emberek átsétáltak sem-m- i
irat legfeljebb egy fejbiccentés Kiment körülné-zett
majd ízép nyugodtan átsétált a kerítés tárt aj-taján-
Otthonosabban érezte magátmert megértették
és szívélyesen segítettek dollárt beváltani még a te-lefont
is megmutatták hol van Felvette a kagylót
lassan figyelmesen tárcsázta a számokat és várt A
csengő megszólalt valami távoli zúgáson keresztül
Majd erősödött Ügy szólt mintha a telefon itt len-ne
a másik szobában Juli szíve erősen dobogott
szinte a torka is összeszorult ha arra gondolt hogy
pár pert múlva meghallja Tamás hangját „Juli ne
bőgj mondta magának Réthy Tamásné Bakos Juli
28 éves magyar lány itt vagyok Mexicaliban — a fér-jemmel
fogok beszélni Nem bőgök és nem vagyok
megijedve " a csengő szólott szólott
talán már huszadszor — odaátról semmi válasz Várt
— várt majd csendesen letette a kagylót
Tamás Vajon hol van? Biztosan csalódottan szo-morúan
megy vissza a repülőtérről vajon tudja-- e
már hogy mi történt? Biztosan Itt ahol öt perc alatt
lehet ezer kilómétirkre telefonálni biztosan már
ott is tudják hogy mi történt a gépével — miért nem
érkezett meg Most ránézett az órájára Úristen hát
persze hogy nem válaszolhat Tamás hiszen még
nem is érhetett haza a repülőtérről még csak 1 óra
van Az is lehet — morfondírozott hogy visszament
hivatalába miután ö — Juli nem érkezett meg A vá-róta- n
melynek sarkában a telefonfülke volt — le-ült
egy padra és előkereste kis noteszéből Tamás hi-vatalának
a számát- - Még Tamás írta be annak idején
utt a pesti lakásban Anyu öreg gobelines foteljében
mely még nagyanyáé volt a régi házban Valamikor
— rég Ott ült Tamás átölelte a vállát és beirta
telefonját címeit hivatalát a kis könyvbe „így ni
kedves Réthy Tamásné — mondotta — ez a kedves
Tamás telefonszáma" Azzal átölelte és megcsókol-ta
óh de meleg van itt pedig működik a léghű
bízni A katonai és gazdasági ter-vezés
mellett nagyon elmaradt
Amerikában a diplomáciai politi-kai
tervezés és felkészültség
Ezért sorra vesztek el a békekon-ferenciák
vagy zsákutcákba jut-nak
a maratonszerü értekezletek
és a 200-i-k ülés után sem járnak
eredménnyel Közben a világ köz-véleménye
elidegenedik Ameriká-tól
amely a politikai megoldáso-kat
hétlakat alatt őrzi ha egyálta-lában
vannak ilyenek Általános
ideális elvek nem elégségesek
Az Európai Biztonsági Konfe-rencián
elsősorban Középeurópá-ról
lesz sző Az c terület-ről
származó amerikaiak és
kanadaiak számára talán az
utolsó lehetőség lesz hogy
ügyüket feltárják és Amerikához
méltó megoldást javasoljanak
amely valamennyi érdekelt nép
életét normálissá teheti és maga-sabb
színvonalra emelheti fel Ila
ezt az alkalmat elmulasztjuk és
Amerika elveszti ezt a konferen-ciát
is akkor a magyarság és va-lamennyi
dunai nemzet a baltiál-lamok
sorsára jut
A mai helyzet lerögzítésével 3
és 4 millió közt levő magyar ki-sebbség
sorsa megpecsételődik és
a jövő évtizedekben ezek felőrlőd-nek
vagy értelmiség nélküli ár-nyékemberekké
lesznek De sta-tus
quo mellett a csonkaországi
tíz milliós magyarság is az esztek
lettek litvánok módjára a szovjet
boa konstriktor gyomrában el-vesztik
nemzeti kultúrájukat és
hasonló sorsra jutnak a szlovákok
csehek horvátok szerbek lengye-lek
is
A 19 éves litván Román Kalanta
diák Kaunas egy parkjában Litvá-nia
szabadságát követelve égö"
fáklyaként elégett A középkelct-európ- ai
népek hovatovább nem
fogják politikai életakaratukat más
módon kinyilváníthatni Szükség
van arra hogy amerikai és kana-dai
hozzátartozóik egységesen
lépjenek fel az Európai Biztonsági
Konferencia előkészítése és tarta-ma
alatt Talán elérhető kedvező
fordulat és a szovjet gyarmatosí-tás
is felszámolható lesz
(Folyt köv)
MAAAAMAAAMMWMWVWWVWS%
tés Juli magáhoztért álmodozásából eltűnt az
öreg fotel Tamás megbízható karja gyerekek ját-szottak
dinnyét rágtak legyek zsongtak körü-löttük
az ablak maszatos volt a padokon töb-ben
tátott szájjal aludtak
Félórát elnézelödött azután újból a telefonhoz
ment újból tárcsázott A légen át hallotta saját szíve
dobogását Majd a csengést egy kettő három —
végre válasz „Halló igen Senor Réthyvel szeret-nék
beszélni" Hogy mi? Elutazott? Mikor? halló
nem értem igen igen egy hétre? Oh
Köszönöm — gratias " mormolta „Senor Réthy
pár napra elutazott "
Kint a házak nem C Itek össze — az emberek iz-zadtan
vánszorogtak — Juli agyában kergetőztek a
gondolatok Nem értem nem értem motyog-ta
Mit nem értek — vidult fel Persze hogy értem
Pár nap szabadságot vett ki hogy együtt lehesse-nek
hiszei említette is Felvillanyozódva nézett kö-rül
Talán már keresik is a szállodában mert gépük
elkészült és indulni akarnak Sietve ment vissza a
kerítés kapuján át A visszaforgalom úgy látszik las-súbb
volt hosszú sor állt egy kis bódé előtt Juli be-ál-lt
a sorvégére Nézte mint suhannak mellette az au-tók
át a széles kapun a határőr bepillant pár szó be-szélgetés
a kocsi mehet- - Van autó amit félredirigál-nak
rövid csomaginspekció sehol irat — semmi for-malitás
t— a kocsi mehet Nézelődéséből fölo-csudot-t:
hozzá szóltak Értelmetlenül nézte az em-bert
a bódéban aki erre tört spanyolsággal útlevelét
kérte Hát az megint mi? Kicsit megijedt de azután
megnyugodott útlevelét mindég magánál hordta elő-kotoráz- ta
retiküljét odaadta
„Ez a vízum csak egyszeri beutazásra szól má-sodszor
nem léphet be az USA területére" közölte
vele a fiatalember Juli azt hitte nem jól érti Spa-nyolul
kérdezte:
„Azt akarja mondani hogy nem mehetek vissza
oda a szállodámba?" s azzal rámutatott az odalát
szó motelre
„Oda kérem nem engedhetem át" szótagolta a fia-talember
Julit szédülés környékezte Mögötte a sor
türelmetlenkedett Juli félreállt és nekitámaszkodott
a kerítésnek Te Úristen mi lesz most vele? Itt va-lami
félreértés kell legyen hiszen holmija a szállo-dában
repülőjegye — Jézus a repülőjegyét leadta
Forró volt a levegő és káosz volt a fejében és ben-ne
— mindenütt Visszavánszorgott állt a forró jár-da
szélén nézte a szembenlevö Lassú mozgással
közömbös arccal idegen emberek járkáltak itt-o- tt
gyerekek szaladgáltak visítozva a sarkon átlátszó
búra alatt hámozott körte banán és más gyümölcs-szelete- k
autók robogtak egy ember a fal tö-vében
aludt nagyszerű kalaoia alatt Juli szédülten
ment be a forró napról a hűtött terembe és valóság-gal
lezuhant egy padra Tamás sehol — Emmy Ame-rikában
— holmija a calexicoi szállodában család-ja
Pesten Ö itt ült egyedül ebben a forró idegen
undorító határvárosban egy retiküllel és százhúsz
dol'árral Meredten nézett maga elé
Kint autóbuszok érkeztek a határra új tömegek
árasztották el a padokat székeket csomagok kére-keskocs- ik
családok gyerekek rohangáltak Lassan
zsúfolt lett a terem Juli körül valaki tálcán frissítőt
hordozott mások kukoricát rágtak melyről sajt és
vaj csurgott a földre (Folytatjuk)
r