Kanadai Magyarsag, January 20, 1973

              Béldy Béla:
A
IFWWW
voros „trójai
Azt mondják — én nem hiszem — hogy
a Szovjet és Eui ó-Ame-rika
között 'megszűnt
a hidegháború" és egy détente következett
Mindezt Willy Brandtnak köszönhetjük aki
örökre eladta a német területeket a Szovjet-nek
és Lengyelországnak csakhogy meg-szűnjék
a feszültség" Ezt sem hiszem
Sem Willy önfeláldozását meit nem önmagát
hanem német testveiéit áldozta fel és azt
sem hiszem hogy ezzel a feszültség" meg-szűnt
A hidegháború továbbra is folyik csak a
kifejezések amelyeket a kommunisták hasz-nálnak
most már nem harciasak és támadók
hanem lágyak és csikorgóan mosolygósak
Amikor a Szovjet észrevette — talán Kí-na
porondra lépése miatt — hogy az erő-szakos
tank-politiká- ja kezd csödött monda-ni
hirtelen taktikát változtatott és most arra
buzdítja a nyugati kapitalisták közé szorult
pártjait hogy ne felemelt ököllel köszöntsék
a jámbor burzsoát mert az ettől megijed
és ellenük szavaz hanem cukrozott mosoly-lya- l
és olyan szerényen mintha éppen most
készülnének belépni az Üdv Hadseregbe
Különösen két vörös pártszervezet van Nyu-gaton
amely a kommunista világmozgalom-ban
számit sőt a vendégországok polgári
politikáját is veszélyeztetheti
Az egyik a francia kommunisták pártja
amely valaha a legsztálinistább párt volt
Európában Most azonban még a jó öreg
Duclos is a régi vezér aki elég öreg ah-hoz
hogy akár Lenin kortársa legyen han-gosan
kiabálja hogy a „változásnak nem
forradalommal hanem békésen kell bekövet-keznie"
Jelenlegi vezérük George Marcha-i- s
sofőrös limuzinban járja az országot és
mindenütt azt hirdeti hogy mi nem a felemelt
ököl pártja vagyunk!" Szövetsége a Mit-terand-szocialistá-kkal
alig éli ugyan túl a
választásokat mégis az a törekvésük hogy
elfogadhatóan polgári pártnak tekintsék őket
akik mindenféle erőszakot megtagadnak Van
egy „kis államosítási" programjuk amely
átcsusztatná a kispolgári francia közgazdasá-gi
rendszert a szocialista-kommunist- a vonal-ra
de ezt a polgár nem veszi észre vagy
nem is túlságosan ellenszenves neki Nem
A
Kissinger moszkvai útján elő-készítette
Nixon pedig a csúcsta-- "
lálkozőn megkötötte a Szovjetté' a
buzaszállítási egyezményt Ezt z?-egyezmén-yt
az tette szükségessé
az oroszok részéről hogy az 1972-e- s
aratásuk katasztrofálisan rósz-sz- ül
sikerült Ez nemcsak búzára
és takarmánygabonára vonatkozik
hanem az orosz konyha legfonto-sabb
elemeire: káposztára és bur-gonyára
is Körülbelül két billió
dollárt tesz ki annak az élelmi-szernek
az ára amit az Egyesült
Államoknak 1973 közepéig vagyis
a gazdasági év végéig le kell szál-lítaniuk
Annak ellenére hogy különben
az oroszok nagyon kemény nyers
tárgyalók ezt az üzletet gyorsan
és könnyedén kötötték meg A
moszkvai jelentések szerint a jö-vő
évi termés is rossznak igéke-zi-k
mert majdnem semmi hí taka-ró
sincs a búzaterületeken viszont
a hőmérő állandóan mínusz alatt
van Attól tartanak hogy kifagy a
szem vagy a csírázó gabona így
előreláthatólag söt erre már cél-zás
is történt hogy a jövő évben
is hasonlóan nagymértékű búza-vásárlást
kivannak lebonyolítani
Amerikával
© AZ USA TERMÉS 40%-- A
i MEGY A SZOVJETBE
Az Egyesült Államok búzater-melésének
mintegy 40%-á- t a tak-armány-
gabona 25 %-- át és a szója--
bab 8%-á- t kell a Szovjet Unió-ba
exportálni
A szerződés úgy szól hogy a
szállítást egyharmadrészben orosz
hajókkal egyharmad részben ame--
rikai és egyharmad részben más
zászlók alatt úszó hajókkal kell
lebonyolítani Az orosz hajókkal
nincs hiba részben mert a Szov-jet
erősen növelte kereskedelmi
hajó-flottáj- át részben mert erre
az alkalomra minden hajóját sza-baddá
tette amire a szállításhoz
szükség lehet Az Egyesült Álla-mokban
azonban elhanyagolják a
kereskedelmi hajózást és ennek
következtében nincs elegendő ha
o lUlU
szereti nagy vállalatokat A pollok sze-rint
az egyesült baloldal egyelőre 459r-ka- l
vezet de Gaulle-istá- k 38%-- a előtt De ez
eddig minden választás előtt így volt
választáson azonban esetleg megfoidu! az
arány
Itáliában van legnagyobb kommunista
párt másfélmillió taggal és komoly függet-lenségi
törekvéssel Moszkvától Főtitkára En-ric- o
Berlinger fiatal mérsékelt és szintén
azt hangsúlyozza hogy ők rendes-csende- s
polgári pártot alkotnak amely nem akar
erőszakot Csehszlovákia lerohanását heve-sen
támadta és „Közös Piacot" —Moszk-va
egyik legutáltabb ellenfelét — kikeiülhe-tetlennek- "
tartja
Ez mosolygó kommunizmus Moszkva
„trójai falova" ami el is ért bizonyos si-kereket:
becsempészte a kommunizmus „bé-kés"
szándékait valóban békés polgárok
közé
Mégis jobban terjed felismerés
marxista körökben is hogy Szovjet nem
akar igazi détente"-o- t azaz csak annyit
amennyi saját érdekeinek megfelel Otthon
azonban pont ellenkezőleg: szigorítja dik-tatúrát
kiméletlenebbül üldözi a néma vagy
csak suttogó ellenállókat mint valaha
A Szovjet Janus-arc- át jámbor polgár
nem ismeri fel csak mosolygós felét lát-ja
de kommunisták felismerik és
nagyobb köztük a törekvés Moszkvától
való teljes függetlenségre Nem akarnak
„idegen" parancsokat és parancsnokokat és
nem akarják feladni nyugati életforma
kényelmét szovjet éhezés érdekében
Mindazonáltal ez „trójai faló" veszélyes
mert lassan balfelé hajtja tudatlan nyuga-ti
polgárságot A kommunizmus minden for-májában
— kommunizmus marad és ha egy--szeruralomr- ajut nehéz megszabadulni tőle
Ezt már tudják nyugaton felnőtt és mé-giscsak"
tárgyilagosabban látó idegen kommu-nisták
is és ez az amitől félnek Kérdés az
hogy egy esetleges baloldali győzelem ese-tén
francia választásokon mennyire ko-morodik
el kommunisták mosolygós ábrá-zata?
Csak március közepéig kell már vár-nunk
hogy megtudjuk
események ' nyomában
Eladni könnyebb — szállítani nehezebb
-
-
jó hogy a maga részét kitöltse
Szerencsére a harmadik rész a
más lobogóval közlekedő hajók
bőségesen állnak rendelkezésre
bár ezeknek nagy része is ameri-kai
tulajdon csak különböző adó-zási
és egyéb okokból vannak ide-gen
kikötőkben regisztrálva Ilye-nek
például a panamai és libériai
hajók
Ha a hajóürben van is elméleti-leg
hiány az igazi szállítási nehéz-séget
a kikötőkbe való fuvarozás
képezi A búza háromnegyed ré-szét
az úgynevezett Gulf-kikötök-- be
kell beszállítani amelynek köz-pontja
Houston mert ezek esnek
legközelebb az amerikai „búza-övhöz- "
© 24 ÓRÁS MUNKA
Ezideig a szállításban nem volt
semmi fennakadás és így vára-kozó
orosz hajókat azonnal meg
tudták gabonával De jel-lemző
az irtózatosan kemény mun-kára
az hogy az elevátorok mun-kásai
akik a búzát a hajókba en-gedik
24 órát dolgoznak — ter-mészetesen
váltott műszakkal —
ami a munkásságnak rendkívül
előnyös bérnövekedést jelent Ot-tani
szakemberek szerint minden
elevátor alatt ott áll egy hajó és
legalább kettő várakozik hogy
sorra kerüljön
Mármost ami a búza kikötőbe
való szállítását illeti még nagyobb
feladatnak ígérkezik amit azon-ban
az amerikai ipari és közleke-dési
szervezet sikeresen legyőzött
A búza vasúton bárkákon és
teherkocsikon (truckokon) érkezik
Houstonba és egyéb berakodó ki-kötőkbe
A legérdekesebb legfeltűnőbb
és egyben a legörvendetesebb az
hogy az érintett vasúttársaságok
hosszú koplalás után most tele
vannak munkával és így azok a
deficitek amelyek a vasúti társa-ságoknál
lépten nyomon jelentkez-tek
— megszűntek söt az üzleti
évük valószínű nyereséggel fog
zárulni
Vasúton a gabonát általában fe- -
f
' 9?
a
a
a
a
a
a
a
egyre a
a
a
a
a
a egyre
a
a
a
a
a
a
a
a
a
tölteni
Egy truck kiüírti a búzát
dett kocsikban szokták szállítani
Most azonban a vasúttársaságok
rájöttek arra hogy sokkal egysze-rűbb
és gyorsabb valamint ol-csóbb
is ha ezek helyett vagy
mellett úgynevezett „hopper" —
wagonokat használnak A hopper-vago- n
nyitott és a fenekén üríthe-tő
ki Ezekben a kocsikban szok-tak
szenet és hasonló anyagokat
szállítani Most ezek az alulnyíló
kocsik — természetesen megfele-lő
tisztogatás után — búzát visz-nek
magukkal és vízhatlan vá-szonnal
vannak befödve A másik
szenzációs újítás a vasútaknái az
hogy úgynevezett „egység-vonatokat- "
járatnak vagyis a szerel-vényt
nem bontják szét a kikötő-ben
hanem egyszerre ürítik ki és
pár óra múlva már felbontatlanul
vissza is fordul újabb rakomány-ért
Ehhez természetesen nagyka-pacitású
elevátorokra van szükség
de e tekintetben nincs hiány Söt
a kikötőkben székelő búzaszállító-ügynökségek
egy csomó új elevá-tort
rendeltek hogy a berakodást
különösen ha az a jövő évre is át-húzódik
még könnyebbé és még
gyorsabbá tegyék
0 AZ „ALUL-NYÍLÓ- "
VAGONOK
A másik forradalom az alulnyíló
kocsik alkalmazása következtében
az hogy a vasút társaságok elhal
mozták ilyen kocsik rendelésével
a vasúti szerelvényeket gyártó
gyárakat így például a Santa Fé
vasútvonal ezer ilyen alulnyíló ko-csit
rendelt 17 millió dollárért A
cég ahol ezt rendelték naponta
negyven-negyven- öt ilyen kocsit
képes gyártani Ez mutatja az
amerikai ipar óriási teljesítő ké-pességét
és azt is biztosítja hogy
a Szovjet újabb gabona-vásárlá- s
esetén megint Amerikához fordul
mert ezeket a szállítási lehetősé-geket
egyetlen más ország sem
tudja rendelkezésre bocsátani
Hiába van Kanadának esetleg
Ausztráliának nagy búza-felesleg- e
azok elszállítása a kocsipark hiá-nya
miatt meglehetősen nehéz
volna
A kikötőkbe való szállítás má-sik
módja bárkákon történik Eze-ket
a bárkákat a hatalmas folyó-kon
keresztül úsztatják le Hous-tonba
és más kikötőkbe Az egyik
bárkaszállító-társasá- g hetvenkét
új bárkát rendelt és ezzel összesen
kettőszázötven bárkával fog ren-delkezni
Itt most csak egy társa-ságról
van fző de számos ilyen
vállalat működik
A harmadik szállítási mód a te-herautók
Ezek szintén 24 órás ál-landó
üzemben vannak és olyan
helyekről szállítják Houstonba a
búzát mint Oklahoma és Texas
Mindezek az amerikai ipar fel-lendülését
biztosítják ami termé-szetes
js mert ennek a hatalmas
gabonamennyiségnek az elszállí-tásához
hatalmas ipari és szállí-tási
felkészültségre van szükség
O A FARMEREK JÖL
KERESNEK
Nem beszélünk mnsi azokról a
farmerekről akiknek az 1972 évi
búza-ar?tá- s 33 billió dollárt fog
jövedpunezni tehát negyed bil-lióval
többet mint az 1971-e- s
termés Ezzel együtt természete-sen
a kukorica a szójabab söt a
burgonyaszállítás is komoly érté-keket
jelent mert ezekből is nagy
mennyiséget szállítanak Oroszor-szágba
Az 1972-e- s év tehát reko-rd-
exportot jelent az amerikai
farmerek részére Az oroszok met-rikus
tonnában rendelték meg az
árut amit Amerikában „long-ton"-na- k
neveznek és pontosan
'1016 kilóríák' felel mögrA'múlt év'"
december végéig kilenc millió ton-nát
hajóztak el a Gulf-kikötökb-öl
míg három 'milliót a Csendes Óceá-ni
kikötőkből szállítanak: így el-sősorban
Tacomából és Seattle-b-öl
A Szovjeten kívül Kína is vásárol
búzát Amerikától de ennél sokkal
kisebb mértékben A szükségletük
egyrészét ugyanis Kanadából fe-dezték
Mivel a kínaiak jelentő-sen
kisebb mennyiséget rendel-tek
ennek elszállítása nem ütkö-zik
nehézségekbe Kanadában sem
amelynek szállítási lehetőségei
sokkal gyengébbek mint az ame-rikaiaké
Külföldi szakértők azt mondták
hogy Amerika képtelen lesz arra
hogy 11 billió bushel gabonát el-szállítson
az év közepéig Ez azon-ban
legfeljebb irigységből szárma-zó
jóslat volt mert december vé-géig
máris elszállítottak 600 bil-liót
a fennmaradó 400 billió bu-she- lt
pedig a hátralévő hat hónap
alatt könnyedén elszállítják
A Mississippi farm-terüle- te a vi-lág
legtermékenyebb vidéke ahol
a jelenlegi termés dupláját is el
tudják érni söt az ottani farmerek
jóérzékkel már jőelöre megnövel-ték
vetésterületüket mintegy
25%-ka- l mert arra számítanak
hogy ahogy a világ népessége sza-porodik
ezekre a termékekre szük-ség
lesz Ha igaz az hogy a jövő
évi szovjet-termé-s is gyenge lesz
— továbbá ha Kína többet rendel
mint eddig (ahol szintén elég
gyenge volt a tavalyi termés) ak-kor
a mississippi farmérek jóslata
realizálódik és további billiókat
tudnak bevenni agrár-terméseikb- ől
Hozzá kell ehhez tennünk hogy
a kínaiak sokkal szerényebben él-nek
és termelésüket fegyelmezet-tebben
ellenőrzik mint az oro-szok
így tehát lehetséges hogy
Kína agrár-szükségle- te nem növe-kedik
nagy mértékben A Szovjet
azonban jőtermés esetén is búza-hiánnyal
fog küzdeni részben a
termés-betakarít- ás hanyagsága
részben az elosztás bürokratizálá-sa
miatt
Az hogy Nixon moszkvai tár-gyalásai
ilyen hatalmas előnyöket
jelentettek a farmerek és egész
Amerika számára a Kongresszust
egyáltalán nem veszi figyelembe
hanem változatlanul a' vietnami
háború befejezésén lovagol
( B B)
tmmmmmmmmmwm
1973 január 20 (#3 Kanadai Matiuirsát 5 oldal
Nyírdgyházy Pál:
A becsi csonthús wt v Wi :Soliteri
A debreceni Arany Bika szálloda
Krúdy Gyula gyakran emle-geti
azt a kedves kövérkés pi-roské- pü
úriembert aki mindig
utazott valamelyik személyvo-naton
és legfőbb olvasmánya a
vasúti menetrend volt amely-ben
nyelvcsettintve nézegette
azokat az állomásokat melyek
mellett keresztbe tett villa és
kés vagy pedig talpas pohár
volt
Útitársait észre sem vette
mert azon gondolkozott vajon
van-- e még abból a marhagu-lyásból
a nyíregyházi állomá-son
melyet hajnalban szoktak
ott főzni mikor a kisvárdai vo-nat
még téli sötétségben befa-gyott
ablakokkal anegérkezik
hogy csatlakozása legyen a pes-ti
gyorshoz
Azután kitekintett a vonatab-lakon
s a távolban emelkedő
füstoszlopról mindig azt hitte
hogy ott disznót perzselnek ha
a Tiszán robogott át vele a vo-nat:
odalent a folyóban meglát-ta
a víz mélyén úszó kecsegé-ke- t
és mindjárt aszpikot is
képzelt hozzájuk ha törpe erdő
mellett vitt el az útja nyomban
a fácánokra gondolt amelyek
szeretnek az alacsony terebé-lyes
fákon tanyázni és geszte-nyével
szokták őket megtölteni
hogy finom legyen a pecsenyé-jük
De Krúdy már 1924-be- n pa-naszkodik
a Magyarországba
' írt decemberi cikkében1 hogy
mi"ntha tö6Fé"senkT sem'eb'éclél-n- e
vagy vacsorázna a vasúti
stációkon megint divatba jött a
batyu a tarisznya az élelmi-szer
kosárka söt a Iegkomo-lyabbna- k
látszó irattáskából is
váratlanul előkerül egy karéj
kenyér a megfelelő szalonna
darabba] vagy szalámicsuLkúval
Drága lett az élet! Mit írhatna
az én szegény barátom a mai
időkről amikor bor búza gyü-mölcs
disznó és marha mind
Záhony felé vándorol hogy táp-lálja
az éhező szovjet kolosz-szus- t
Aki Krúdy idejében az or-szág
nyugati határa felé uta-zott
gyakran láthatta a vonat
ablakából Sáborszky és Társa
budapesti marhakereskedö cég
emberekkel hajtott marhaszállít-mányait
Bécs felé haladni Mert
a gulyákat mindig kihajtották
az országból akkor nyugatnak
most keletnek Mire a Nyírség-ből
a gyönyörű magyar ökör
megérkezett a bécsi külvárosba
akkorára felényire apadt még-is
„hizlalt" marhahús volt a ne-ve
a bécsi vendéglök étlapján
Régen csak leveshúsnak vagy
főtt húsnak nevezték de a Fe-renc
József-- i Monarchiában elő-lépett
„bécsi csonthúsnak"
Népszerű eledel volt és költői
születtek
Ferenc József ezt a „csont-húst"
szerette és ette élete vé-géig
Korsó sörét már megitta
ebéd előtt Az udvari konyhá- -
ból akkora porció leveshúst kül-dött
a konyhamester az uralko-dó
asztalára hogy jóllakhatott
a színhússal De Ferenc József
váltakozva evett a színhúsból
és a csontmelléki részekből hol
ecetes tormát hol paradicsom-mártás- t
használván az étel íze-sítésére
De ha velösesontot is
szolgáltak fel a hús mellé ter-mészetesen
a velőscsontnak
adott előnyt mint akár Iegnév-teleneb- b
alattvalója a biroda-lomban
Bármiként alakultak a napi
teendők a király déli egy óra-kor
ebéd szünetet tartott Reg-gel
csak kávét ivott kuglóffal
déli harangszókor korsó sörét
fogyasztotta el többnyire tor-más
virslit hozatott mellé a
Burghoz közel eső kisvendéglő-ből
Az ebédet egy és két óra
között hozták mert szerette
maga körül a rendet
Ezalatt ott üldögéltek az elő-szobában
a magyar és osztrák
miniszterek horvát képviselők
magyar püspökök új és régi
nemesek ortodox papok nem-zetiségi
vezérek és külföldi
hercegek akiknek egy császár-ral
dolguk volt Agliardi pápai
követet és Wckerle miniszterel-nököt
külön kellett fogadni kü-lönösen
a magyar egyházpoliti-ka
idejében
Rendszerint egyedül ebédelt
mert a királyné lovagolni járt a
déli órákban Mária Valéria
akivel legszívesebben ebédelt
volna kikocsikázott Rudolf és
Stefánia vizitekre járt A bécsi
csonthúst ilyenkor Hohenlohe-Schillingfür- st
herceg főhadse-géd
sajátkezűleg szolgálta fel
— Ugyan herceg miért fá-rad?
— mondta a császár elis-merőleg
a vénülő szolgának
Horthy Miklós tanúja volt
ennek a különös életnek 1906
október 28-á- n a király kinevez-te
öt szárnysegédnek A szárny-segédek
között mindig kellett
lenni egy magyarnak Jól kel-lett
tudni lovagolni és tökélete-sen
beszélni németül Jártassá-got
kívántak a vadászat tudo-mányában
is hiszen a király
szenvedélyes vadász volt Lehe-tőleg
tengerésztisztet kerestek
s így esett a választás Tisza
István' ajánlatára - Horthy Mik-"lósráj'a- kl
m'ihclézérT feltételek"'
nek kitűnően megfelelt Négy
szárnysegéd teljesített szolgála-tot
közülük kettő naponként
váltotta egymást a harmadik
egy hónapi szabadságon volt
míg a negyedik különleges meg-biztatások- ra
például magas
vendégek kíséretére volt ké-szen
A „bécsi csonthús" így lett
fogalom Magyarországon is
Debrecenben is szerepelt az
Arany Bika étlapján Pedig ez a
város detronizálta a Habsbur-gokat
Kossuth Lajos „a ma-gyar
szabadság örvárosa" név-vel
ruházta fel most mégis
sarló-kalapács- ot vett fel új cí-merébe
Petőfi azt írta 1847
május 14-é- n egyik barátjának:
„Ha porba vagy sárba akarsz
fulladni csak jöjj ide Debre-cenbe
de az orrodat jól befogd
mert különben a guta üt meg a
szalonna szagának miatta
Mennyi szalonna mennyi hízott
disznó van itt A szellem mégis
oly sovány hogy csak úgy cső
rög a bordája éppen mint az
idevaló híres talyigás lovak-nak"
Nagyon el volt keseredve Pe-tőfi
az „Egy telem Debrecen-ben"
miatt mikor e sorokat ír-ta
Hiszen már Méliusz Juhász
Péter „Magyarország és Erdély
világító lámpásának" nevezte
önmagát legszívesebben a „Kál-vánis- ta
Rómának" hívta A hí-res
talyigás pedig a nyíregyhá-zi
homokon kocogott lovával
Az Arany Bika csonthúsához
különös személyes emlék fűz A
második világháború alatt ha-zahoztam
Pusztakovácsiból Bes-senyei
György földi maradvá-nyait
Exhumáltuk a csontokat
s elhelyeztük egy szépmü'vű
érckoporsóban Autón vittük
Nyíregyházára de Debrecenbe
érve már nagyon megéheztünk
Megálltunk az Arany Bika előtt
egy „bécsi csonthús" elfogyasz-tására
Hiszen a testőr is azon
élt Mária Terézia udvarában
Az autó ott állt az Arany Bi-ka
előtt az újkori magyar iro-dalom
megteremtőjének csont-jaival
A járókelők tekintete
nem tévedt az érckoporsóra
Sok magyar süllyedt el így az
ország és a nagyvilág közönyé-ben