Kanadai Magyarsag, October 24, 1964

              'in
i
Madách centenárium Alsósstreúován
A jő ősz vélünk enyelge"
Irta egyszer Madách Alsó-sztrcgov- án
Egy nap híján száz éve an-nak
hogy a negyvenegy éves
költő aztmondta a sztregovai
kastélyban egy éji órán: „Hi-szen
ez semmi hiszen a halál
az semmi" és meghalt Az el-suhant
száz súlyos év után
a szlovák falu hatezer holdas
magyar földesurát köszöntik t népek
Az ősi falu főutcáján ezrek
és ezrek csehek magyarok
szlovákok Tizenegy óra mi-kor
lassú ünnepélyességgel
megindul a menet a falun át
az akácos dombtető felé Ma
dách síremlékéhez
Mindenki ünneplő sötét ru-hát
visel A menet élén virá-goskert
illatozott: magyar
úttörők és gyerekek vitték ko
szorúikat Rózsák dáliák
kardvirágok lebbentek meg a
koszorúk ölén kései szegfű-ket
látok a páfrányok levelei
közt a kedves mezei csokrok-ban
az ősz utolsó virágait Az
első koszorút a magyarorszá-gi
csesztvei termelőszövetke-zet
küldte a másodikat a sá-rospataki
Kossuth Gimná-zium
tanulói viszik a harma-dikat
szlovák úttörők a ne-gyediket
a csehszlovákiai
nagykaposi magyar nyelvű
gimnázium hallgatói
A gyönyörűen helyreállított
sztregovai Madách-kastél- y
kerti kapuján át hullámzik be
jaz ünneplő sokaság a régi an-ig- ol kertbe s a kert akácai és
tölgyei közt a sóderrel fris-sen
beszórt úton át a sírem-lékhez
amelynek kőlapjai
alatt a Madách-ősö- k s a költő
pihen A kép tiszta és fényes:
a dombot az akácok közt em-bererdő
lepi el A zöld vagy
már sárguló természet kere-tében
ezernyi szín villan: a
virágok fehér piros és rózsa-szín
színe a tarka női ruhák
a piros úttörő nyakkendők
az ünneplő feketék A sírem-lék
tetején a férfi géniusz —
szinte szállni látszik a fényes
őszidőben Az emlékművet
lassan beborítják a koszorúk
Fáradtan és törékenyen 'lép a sír elé egy csodálatos kék sze-mű
hajlott asszony a Beszter-cebányáról
érkezett özvegy
Fitzekné Reinhardt Alice
Madách dédunokája Vele jött
a lánya s az unokája is ez az
unoka Madáchnak már a szép
HA OLCSÓN
akarnak vásárolni
oriasi
választékkal
méltányos árakkal állunk
kedves vevőink rendelke-zésére
újonnan átalakított
üzletünkben SZABÓ
Sales Centre
384 SPADINA AVENUE
Telefon: EM G-50- 33
őszi ruhák kosztümök
gyermekholmik fehérne-műk
és ágyneműk
IRÖ- - ÉS SZÁMOLÓGÉPEK
ELADÁSA BÉRBEADÁSA
JAVÍTÁSA IRODAI BÚTO-ROK
ÉS FELSZERELÉSI
CIKKEK NAGY VÁLASZ-TÉKA
436 RONCESVALLES AVE
TELEFON:
LE 3-79- 54
unokája A Madách-csalá- d há-rom
kései hajtása közös ko-szorút
helyez a sírra
A múzeumot Balassa Géza
a besztercebányai múzeum
idős munkatársa mutatta be a
közönségnek Átléptük a kü-szöböt
amelyen át Fráter
Erzsi valamikor elhagyta
Sztregovát s ahogyan halad-tunk
a vakítóan tiszta gyö-nyörűen
helyreállított szobá-kon
át körűifontak Madách
éleiének és környezetének az
emlékei Este volt alkonyat
borult a tájra Az egyik szo-bában
széles fehér szalagok
kal díszített csipkés főkötőben
Majthényi Anna a szigorú
nagyasszony Madách édes
anyja és a kék szemű púpos
angyali Ité Nina a francia
társalkodónő kötögetett Mi-hály
szakács a konyha előtti
kis harangon már jelt adna
a vacsorára de Fráter Erzsi
anyósát bosszantva délután
agarászni ment s még nem
érkezett vissza öreg Pass
András a „filozófus" Madách
inasa és bizalmasa belép a
költőhöz Madách pipafiistöt
eregetve vas hintaszékében
ül Asztalán garmadában he
vernek a lúdlollak Kalitká
jában már alszik a kedvenc
csóka Madách madara ame
lyet azért tartott mert a
csóka száz évig is él a csóka
pusztulását nem kell meerevá- -
szolnia Túl is élte öt évvel
gazdája halálát Pass András
jelenti hogy vendég érkezett
szürke lován a Gúnáron
csuklyás barna köpenyben be-futott
„Lucifer" Madách jó
barátja Szontagh Pál ez a
fanyarul okos ember aki el-sőnek
olvasta a Tragédiát
Agaraival késve megérkezik
Fráter Erzsi is Mihály sza-kács
megkongatja a kis ha-rangot
s Madách barátja
Szontagh és Gioco kis bull
dog kutyája kíséretében meg
jelenik az ebédlőteremben
Már késő van mikor asztal-hoz
ülnek A nyitott kastély-ablakon
át behallatszik a bak-ter
hangja amint a szomszé-dos
evangélikus templom ha-rangtornyából
magyarul s
utána szlovákul elénekli:
„Tűzre vízre vigyázzatok
és békében nyugodjatok"
A „palotá"-na- k nevezett
ebédlőteremben csendben va
csoráznak Az asztalon
Majthényi Anna kézicsengője
áll Társaságában csak az szól
Fordításokat
csak elsőrendű
szakemberrel
végeztessen
közjegyző
v budapesti
ügyvéd Kanada
egyetlen magyar
törvényszéki hites
tolmácsa
Hiteles irodalmi és tech-nikai
fordítások szabadalmi
leírások közjegyzői okira-tok
fotókópiák házassági
ügyek stb
341 Bloor St W Toronto
Telefon: WA 1-71- 85
fi-81?-
!
HA PONTOS FIGYELMES ÉS GYORS
KISZOLGÁLÁST AKAR AKKOR CSAK HÍVJA
BUSINESS
MACHÍNES LTD
605 Yonge Sl Toronto WA 5-24-
91
Családi gyászában
FORDULJON TEUES BIZALOMMAL A
Turner & Porfer Limitedhez
MELY NÉGY GENERÁCIÓN KERESZTÜL
A LEGNAGYOBB TEMETKEZÉSI VÁLLALAT
TORONTÓBAN
YORKÉ CHAPEl
2357 BLOOR ST W
RO 7-31- 53
hatott akit 5 kérdezett A jelt
kézicsengővel adta meg
Ez a környezet ez az emlék
fon körül amint a kastélyon
végigmegyünk
A berendezést a kékkői asz-talosok
csinálták a korabeli
bútorokat az egész Szlovákiá-ból
gyűjtötték össze a Ma-dách
életére vonatkozó köny-veket
fényképeket a pesti
Petőfi Irodalmi Múzeum a
miskolci színház a balassa-gyarmati
Palóc Múzeum a tú-rócszentmá- rtoni
irattár bocsá-totta
rendelkezésükre Huba-cse- k
Zsigmond iparművész
szenvedélyes és fáradhatat
Ez
Az Ügyfél izgatottan rob-bant
be a titkárnő szobájába
Mára ígérték az értékes pe-csétes
írást ós neki minden
perce drága: délben utazik
két hétre távoli IBUSZ-tájak-r- a
De nem indulhat nyugod-tan
amíg a pecsétes nem
simul a tárcájában
Megszokott kedves kép fo-gadta
a szobában A titkárnő
fülén felségjelvényével a te-lefongyagyl-óval
meghitt be-szélgetést
folytatott a távoli
kisasztalkán kávéfőző masina
üzemelt
Az Ügyfél a
titkárnő fesztelenül folytatta
a beszélgetést de szabad ke
lan: mindent felkutatott és
megkeresett Helyreállíttatta
Madách híres oroszlánbar-langját
a boltíves szobát hol
a Tragédiát írta falakat
emelt és falakat dobatott ki
hogy mindent az eredeti álla-potban
állítson helyre Meg-szerezték
Madách eredetiítin-tatartój- át
is amelyet évtize-deken
át a füleki múzeumban
őriztek S a hét terem — ott
van még Madách Lolának a
költő Sao Paulóban élő uno-kájának
az arcképe is — be
mutatja Madách életművét
életét és korát
R P
is Budapesten történt
írás
megjelenésére
zének nyájas mozdulatával
hellyel kínálta a látogatót
Szórakozottan ült le az Ügy-fél
a székre annak is csak a
csücskére éppen csak hogy le
ne pottyanjon Közben nézte
az óráját — csúcsjavítási
iramban rohant a másodperc-mutató
— Tudod milyen a Pista
ha ő egyszer gyanakszik ak-kor
hiába magyarázok
Ezt a titkárnő csicseregte
Nem az Ügyfélnek hanem a
zsinór másik végén fülelő ba-rátnőjének
öt perc múlva az Ügyfél
idegei felmondták a szolgála-tot
Esdeklő szemmel bűvölte
Wass Albert:
(ötvennegyedik folytatás)
Teltek a hetek Szürkén egyformán húz- -'
tak át a város fölött akár a felhők Néha
egy-eg- y órára kisütött a nap megcsillog-tatta
az ázott köveket aztán újra összetö-mődö- tt
a köd felhővé lett s esett esett az
eső Christa vidám szorgalommal tanonc-kodo- tt
a női szabászatnál és terveket szőtt
modellekről álmodott és divaszalonról me-lyet
valamikor ő vezet majd A professzor
szótlanul végezte a maga dolgát délután
négykor pontosan megjelent a munkahe-lyén
elbeszélgetett a pallérokkal időről
politikáról árakról ismerték már a mun-kások
is tisztelettel köszöntötték és barát-ságosan
és néha egy-eg- y szót is váltottak
vele
December elején történt az első fagyos
napon Az egyik fiatal ácslegénynek neve-napja
volt és néhányan a munkások közül
ott ünnepelték meg vele együtt a közeli
kocsmában ügy tíz óra lehetett amikor
félig részegen beállítottak a professzorhoz
a bódéba Sörösüvegeket hoztak a kezük-ben
hangosak voltak és vidámak „Itt van
az öregünk!" kiáltotta az egyik vízvezeték-szerelő
aki elsőnek nyitott be a bódéba
„Hoztunk sört neked öreg gyere igyál
velünk! Emberek vagyunk mind nem
igaz? Mit búslakodj te itt egyedül! Isten
éltessen öreg!" Megtöltötték az egész bó-dét
Sörösüveget nyomtak a markába és
innia kellett az ünnepelt ácslegény egész-ségére
Az ácslegény részegen ölelgette és
meghatott szavakat motyogott „Igyál
öreg ne búsulj" te is csak egy szegény ör-dög
vagy mint én Látod nekem se
anyám se apám senkim a világon még
csak hazám sincs és mégse búsulok! Szer-vusz
öregapám!" Ekkor az egyik kőműves
hangosan odaszólt: „Vigyázz te! Ez nem
csak olyan egyszerű éjjeliőr! Ez valamikor
úr volt!" Az ácslegény fátyolos szemekkel
nézett rá és ingatta a fejét „Mi voltál
öregapám? Mondd meg hogy tudjam! Ác-spallér
voltál talán mi? Hova való vagy
öregapám?" „Königsbergi" felelte a pro-fesszor
„Königsbergi? Gyere hogy ölelje-lek
roejj! Kelet-Poroszországb- ól vagyok én
is ! Földiek vagyunk! Erre iszunk egyet!
Fogd az üveget! A hazánkra testvér! Élje-nek
a keletporoszok! Hoch! Aztán mit cs-ináltál
te ott testvér? Mi voltál otthon?"
„Egyetemi tanár testvér" felelte a pro-fesszor
és nagyot húzott a sörösüvegből Az
ácslegény egy pillanatra meghökkent és a
részegek bambaságával meredt rá Aztán
munkától kicserzett vörös keze mint egy
nagy lapát végigszántotta a levegőt ahogy
legyintett „Mindegy testvér akármi is
voltál Földiek vagyunk az á fő S haza
megyünk az a fő A többi az gané Ez itt
minden gané ölelj meg testvér s
mondd te is hogy hazamegyünk hallani
akarom! Érted? Hallani akarom !"
Aztán az üvegejc kiürültek s a részeg tár-saság
hangos énekszóval elvonult A pro-fesszor
még ott állt a bódé nyitott ajtajá-ban
és fejcsóválva nézett utánuk amikor
a sötétségből valaki belépett a nyitott ajtón
kiáradó lámpafénybe A vizvezetékszerelö
volt „Menengedi professzor úr hogy né-hány
percet még itt maradjak?" kérdezte'
és a hangja komoly volt arcán nyoma sem
látszott a részegségnek „Tessék" felelte
a professzor 'és visszament az asztalhoz A
szerelő betette maga mögött a rozoga desz-kaajtót
aztán odament a kályhához és le-ült
a mellette lévő ládára: KM hallani
a titkárnőt és felnyöszörgött:
— Ilonka könyörgöm élet-bevágóan
sürgős
Ilonka megértően rebbentet-t- e
felé ibolyakék szemét és
emelt hangon folytatta a kagy-lóba:
— Jelzem a piros kockás
kompié volt rajtam amelyet
annyira szeret
Ebben a pillanatban hatal-mas
dörrenés rázta meg az
épületet Robbanás történt
Több ablaktábla betört Ilon
ka elsöpört a telefon mellől
egy odatévedt szilánkot majd:
— Piroska ugyanezt a min
tát hozta magának Milánóból
de az anyaga sokkal silá-nyabb
Az Ügyfél: még mindig re-ménykedett
Hiába
De egyszerre éles sziréna-hangok
sivítottak Tűzoltók
karcsú létrái emelkedtek a
kitört ablakok előtt vízsuga-rak
öntözték el az égő házat
A titkárnő rendületlenül
folytatta:
— Szalámin éltek három
hétig hogy Piroska minden
vacakot összevásárolhasson
Valami összeomlott az Ügy
félben Mindennek vége És
ekkor a végső lemondás ke-serű
percében szörcsögő hang
érkezett a kávéíőzögép irá-nyából
Ilonka belesikoltott a tele
fonba:
—Te jóisten a kávé! Bo-csáss
meg!
És lecsapta a kagylót
Stella Adorján
Pj f
lehetett még a távolodó énekszót „Jó
fiúk" kezdte egy idő múlva a szerelő „nem
szabad rossz néven venni tőlük ha olykor
isznak Mit tegyenek mást? Dolgoznak egész
nap mínt az állatok este várja őket vala-hol
egy fűtetlen sötét odu és tudják
hogy akármennyit dolgoznak nem lesz ez
másképpen soha Fáradtak és szomorúak
mert mindig az otthon jár az eszükben
ahol minden szebb volt jobb volt máskép-pen
volts ahonnan elverte őket a politika
amit az urak játszottak az ő bőrükre Mit
csináljanak ellene? Isznak hogy elfeled-jék
a fáradtságot az órabért a rongyos
inget a testükön a lyukastalpú cipőt a fű-tetlen
odút s a síró gyermeket esetleg ha
van olyan is Isznak s akkor előjön gátlá-saik
alól a honvágy amit bent hordoznak
magukban könnyes lesz a szemük és ott-honi
dalokat énekelnek és részegségük-ben
hinni tudják még hogy egyszer újra
jó lesz minden és haza mehetnek Hát
persze hogy isznak"
A professzor lehajtott fejjel ült az ócs-ka
széken hallgatta a szerelő szavait és
bólogatott Igen gondolta talán igazuk
van ezeknek az egyszerű durva emberek-nek
Talán ez még segít rajtuk valamit
Néhány órára feledni tudnak és gondolko-dás
nélkül érezni Csak érezni hinni re-mélni)
mást semmit
„ön tanult ember" folytatta egy idő
múlva a szerelő ugyanazon a lassú tűnődő
hangon „úr volt valamikor egyetemi ta-nár
professzor ahogy azt az urak egymás
között mondják Most éjjeliőr Lássa: én
nem ürölök ennek pedig bizonyára sokan
vannak ma akik azt mondják úgy kell ne-ki
eleget uraskodott a fejünk fölött most
tapossa meg őt is a nyomorúság egy ki-csit
De én azt mondom lássa: elég baj
az hogy maga tanult ember létére így kell
megkeresse a kenyerét Nekünk is baj
nemcsak magának Mert hogy mehessen
nekünk jól egy olyan világban ahol rosz-sz- ui
megy azoknak is akik többet tanultak
és többet tudnak mint mi? És hogy bíz-zunk
mi abban hogy a politikát csináló
urak segíteni akarnak rajtunk ha még egy
maguk közül valón sem segítenek? És el-nézik
azt hogy egy ilyen nagytudományú
űr aki sokkal hasznosabb és fontosabb
dolgokkal kellene foglalkozzék buta desz-kákat
őrizzen éjszakánként ? Áh okád-ni
való ez az egész világ! Hanem mondok
valamit magának professzor úr: az úri
osztály kimondta sajátmagára a halálos
ítéletet! Azzal hogy magából éjjeli őr lett!
Hiszi?"
A professzor ott az asztal mellett föl-emelte
a fejét és ránézett a vizvezeték-szerelőre-Néz- te
a fiatal sápadt keserű ar-cot
aztán vállat vont „Nem tudom mit
ért úri osztály alatt kedves barátom Van-nak
orvosok mérnökök tanárok vannak
bankigazgatók és gyárigazgatók vannak
nagykereskedők és nagyvállalkozók de
ezek mind csak emberek egyes emberek
nincsen egymáshoz semmi közük"
„Nincs?" kérdezte a szerelő és'a szája meg-rándult
„Ha egy nagyvállalkozónak a lá-nyát
megkéri egy orvos vagy egy mérnök-nek
a lányát megkéri egy gyárigazgató
akkor sző nélkül hozzáadja feleségül ugye?
De ha én'megkérem akkor kirúg vagy leg-jobb
esetben kineveti Ha egy orvos leül
egy asztalhoz amelyiknél már ül egy mér-nök
vagy egy bankigazgató akkor udva
r— EJ H £
Nem sokkal azután hogy
az innsbrucki téli olimpia má-sodik
helyezéséért a páros
műkorcsolyázás világbajnok-ságával
vigasztalódhatott a Ki-lius-
—
Baeumler pár újabb vi-gaszban
volt része Marikának
a jég fiatal szőke csillagá-nak
A nyugatnémet és oszt-rák
hanglemezpiacon megje-lentek
első lemezei amelye
ken az Időközben profivá ved
lett népszerű jégsztár más
irányú tehetségéről is tanú-bizonyságot
adtak Azaz — a
jól értesültek szerint tulaj-donképpen
nem is adtak
Miután a bécsi rádióban is
jóformán naponta csendült
fel Marika hangocskája meg-szólalt
a sajtó hangja is
mondván: csalás nem is ő
énekel
Aki azt hinné hogy a le-leplezés
kettétörte a daloló
jégcsillag éppen ívelni kezdő
táncdalénekesi karrierjét —
téved Kiderült ugyan be is
bizonyították hogy a világhí-rű
Kilius név mögött tulaj-donképpen
Leonie Brückner
a hanglemeztársaság énekka-rának
szólamvezetője húzódik
meg — ez csak növelte az üz-leti
sikert A lemezbarát
ugyanis maga kívánt meg-győződni:
igaz vagy nem
igaz így történt hogy
csaknem egy millió lemez
kelt már el ami a nyugati
KANADAI
Oi
hanglemezárak mellett igen-ige- n
tekintélyes összeget "je-lent
A gyártó cég pedig nem
is 'védekezett — öntudatosan
magyarázott Megmagyarázta
tudniillik hogy nem valami
újfajta esettel állunk szem-ben
A tánczene elgépiesedé-s- e
a Wurlitzerek" elterjedé-se
egyre nehezebbé teszi
hogy az utánpótlás a közön-ség
előtt személyesen mutat-kozhassak
be — s ki vásárolja
meg egy sose hallott nevű if-jú
énekes lemezét?
Ahhoz tehát hogy a lemez-újdonságokat
eladhassák ne-vekre
van szükség Olyan ne-vekre
amelyeket — bár más
keretek között — de már jól
megismert a közönség Pél-dául
a sportbóL A dolog
egyetlen bökkenője hogy a
világhírű sífutó vagy műkor
csolyázó — hogy az ugyan
csak „művészi karriert" befu
tott Tóni Sailer példáját ve
gyük Marikáé mellett — alig
ha rendelkezik megfelelő
hanggal és egyéb előadómű-vészi
adottságokkal Sebaj:
ott vannak azok
telenül" amúgysem tudnak
érvényesülni — lásd a
említett Leonie Brücknert —
ott vannak a stúdiók rendkí-vül
korszerű technikai beren-dezését
És nem is csak a tánczené-ben
Amint a Kilius-üg- y kap
riasan bemutatkoznak egymásnak és ille-delmesen
elbeszélgetnek mert ugyanahhoz
a társasághoz tartoznak Szabályaik vannak
és társadalmi formáik amelyeknek a be-tartására
rettentően kényesek Hogy nincs
úri osztály? Haha! De mennyire hogy van!
Próbáljak én elmenni közéjük úgy kidob-nak
hogy a lábam sem éri a földet! Uri
osztály igenis van Egy zárt elszigetelt
egység amelyik fenntartja magának a jo-got
hogy irányítsa és vezesse az országo-kat
Az ipart a kereskedelmet és a poli-tikát
De ugyanakkor csal és hazudik Mert
azt hazudja az emberiségnek hogy nem a
maga egyéni érdekeit nézi hanem a köz
érdekeit Azt hazudja hogy szolidáris ve-lünk
a néppel Pedig nem tartja ezt a szo-lidaritást
még a saját soraikból valókkal
sem mert különben maga nem lenne most
éjjeli őr! Hát látja ezt akartam mondani
akkor amikor azt mondtam hogy az úri
osztály kimondta a saját halálos ítéletét
Mert ha magán aki közülük való tanult
úriember ha magán nem segítettek akkor
hogy tudjam elhinni nekik én aki nem tar-tozom
közéjük akit lenéznek mert csak öt
iskolám van hogy higyjem el nekik hogy
rajtam segíteni fognak?"
„Látja maga tanár" folytatta csönde-sebben
„maga úriember egy másik társa-dalmi
osztályhoz tartozik és én mégis be-jöttem
ide magához és leültem erre a ládá-ra
itt hogy beszélgessek magával És a
többiek is Egyiknek sincs közülük iskolai
végzettsége mégis ide jöttek ittak magá-vá
bevették maguk közé még testvérnek
is nevezte az egyik pedig soha sem látta
azelőtt Kérdem: miért nem jönnek el ma-gához
a gyárigazgató urak a nagyvállalko-zók
az orvosok a mérnökök a többi taná-rok?
Igen kérem a többi tanárok a saját
kollégái? Miért nem jönnek ide? Miért
nem mondják azt magának hogy testvér?
Miért nem? Miért nem osztják meg magá-val
a sörüket miért nem veszik be maguk
közé? Mi? Hát én megmondom miért!
Mert önzők! Mert hazugok! Mert addig
tartják csak a barátságot magával amíg
jól megy magának is De ha bajban van
akkor félnek magától mert esetleg segít-séget
kérhetne tőlük! És ezekben bízzak
én? Ezeknek a segítségére számítsak én?
Ezeknek az országvezetésétől várjam a ma-gam
sorsának jobbrafordulását? Piha"
„Látja mi mindenkit beveszünk ma-gunk
közé Nem kérdjük hogy honnét jött
miért jött Ember hát ember Magunk kö-zé
ültetjük testvérnek nevezzük és asze-rint
becsüljük meg amennyit ér És látja
ez jól van így Mert rendre mindenki ide
kerül majd közénk Ma maga Holnap az a
másik aki ma magával nem vállalja a szo-lidaritást
És holnapután a következő
mert ahhoz sem lesz szolidáris senki ha
5 kerül bajba S aztán majd mi itt ma-gunk
között majd megismerkedünk rend-re
mindegyikkel és megrostáljuk őket
aszerint hogy mit érnek mint emberek
S aztán ha majd választani kelL nem lesz
'szükségünk semmiféle pártra többet mert
tudni fogjuk hogy kit válasszunk meg Aki
majd a nü szolidaritásunkért cserébe szoli-daritással
fizet és ugyanakkor tanult em-ber
lesz mégis és úr Valódi úr Érti hogy
mit akarok mondani? Én csak egyvíveze-tékszerel- ő
vagyok és nem tudok olyan sza-batosan
beszélni mint azok akik iskolá-kat
jártak De remélem megértett azért
JL 29% okt 24 (43)' MAGYABSÁtS
O &
akik „név
már
1
csán kiderült az élesedő kon-kurrenc- ia
elleni harcban be-vetik
a modern technika és a
„hang-kokté- F fegyverét a
klasszikus muzsika felvételei
nél is Mint például legutóbb
egy híres Wagner-énekesn- ő
esetében aki az Isolda felvé-teleinél
nem tudott teljes si-kerrel
megbirkózni a magas
fekvésekkel A keverőaszta-lon
kölcsönkapta" tehát egy
sokkal kevésbé ismert de ki-fogástalanul
intonáló művész-nő
megfelelő magas c-- it
Az időközben férjhezment
Kilius Marika ilyenformán
bátran énekelhet tovább a
cowboyok álmairól Nem kell
énekórákra vagy színiiskolá
ba járnia csak bizakodnia A
hangmérnökökben és isme-retlen
„segítőtársaiban" kik
nek van ugyan hangjuk — de
nem tudnak korcsolyáznL Ez
pedig úgy látszik néha nél-különzhetet-len
a slágerénc-ke- si
karrierhez II A
Érdekes plágiumperről ír-nak
a nyugati lapok Zsoldos
Andor a Kaliforniában élő
magyar író pert indított a
Paramount és két világhírű
színész: Audrey Hepburn és
William Holdén ellen mert
Paris when it sizzles című új
filmjük — Zsoldos szerint —
az ő tizenöt évvel ezelőtt írt
darabjából készült
Most pedig elmegyek én is haza mert ele-get
untattam már Békés éjszakát kívánok
Sok idő van még reggelig Vajon a többi
tudós uraknak könnyű álmuk van-- e azalatt
amíg maga itt virraszt ezt szeretném tud-ni?
Na Isten áldja S harag nincs ugye?"
Nem nem volt harag Inkább valami fur-csa
meleg érzés volt ami ott maradt a be-szélgetés
nyomán és végigkísérte Habicht
professzort azon az éjszakán Ez az érzés
okozta hogy először tudott_ őszintén és jó-zanul
számot vetni magával S" a számadás
így ütött ki: magamra vállaltam hogy nem
leszek gyilkosa az emberi világnak Az út
amit ezáltal meg kellett járnom zz egyete-mi
laboratóriumból ide vezetett az őrbó-déb- a
Meglátjuk hova vezet még ezután De
bárhova is vezessen: legalább megtettem a
magamét] S ha egy szép napon minden em-ber
így cselekszik majd mint én: nem lesz
több háború a földön Hónapok óta ez volt
az első reggel hogy Habicht professzor vi-dáman
és derült kedvvel érkezett haza a
romház alatti pincelakásba
Karácsonyra még egy kétaraszos fenyő-fácsk- a
is jutott és Christa kalácsot sütött
hozzá Délben elmentek együtt a templom-ba
s komoly ünnepi hangulat volt Szil-vesztert
a bódéban töltötte s éjfélkor né-hányan
a munkások közül odagyűltek kö-réje
a kocsmából Forró groggot ittak és
otthoni emlékekről beszélgettek Aztán
fölírták az új évszámot egy darab szénnel
a deszkafalra és elmentek
Az idő telt és nem történt semmi Ta-vasszal
Christa elkezdett rajzolni és május
végén megnyert egy kis divatterv-pályázat- ot
Ekkor határozta el hogy divattervező
lesz Nagy lelkesedéssel fogott hozzá a ta-nuláshoz
és úgy látszott hogy tehetsége
van hozzá Akkor fejezték be az építke-zést
a bódé mellett és az új lakók elkezd-tek
beköltözködni a házba Június végén a
vállalat Habicht professzort egy másik
helyre küldte Ez valamivel közelebb volt
és nem kellett csak egy jó félórát gyalo-golni
a munkahelyig Itt is egy kiégett bér-házat
építettek újra Ugyanazt a deszkabó-dét
állították föl megint ugyanúgy állott
körülötte rakásban a tégla épületfa ho-mok
malter: már valósággal otthon érezte
magát ebben a környezetben
Augusztusban valami különös fájás tá-madt
a lábában Csak bottal tudott járni
és a betegsegélyző orvosa aki azelőtt való
nap tért haza egy kéthetes nyaralásból
azt tanácsolta hogy menjen tengeri fürdő-re
vele Mikor megkérdezte tőle hogy hol
van az a tengerifürdő amelyikben éjjeli-őrré
lett egyetemi tanárokat ingyen kezel-tetnek
az orvos vállat vont és azt felelte
hogy ez a fájdalom az idegekkel van össze-függésben
és nem valószínű hogy magá-tól
megszűnjön Mindenesetre azt tanácsol-ta
hogy pihenjen és óvakodjék a nyirkos
levegőtől a megerőltetéstől és az idegiz-galmakt- ól
A professzor megköszönte a
tanácsot és'visszament aibódéba Október-ben
már erősen sántított és csak nehezen
tudott járni Abban az időben sokat 'gon-dolt
a tábornokra „Tartjuk magunkat az
utolsó lélegzetig" hallotta olykor az éjsza-ka
csöndjében az öreg harcos recsegő
hangját ha fájó tagokkal bicegve végig-járta
2 telepet és arra gondolt: vajon én is
ilyen Don Quihote vagyok? Pusztulásra
ítélt ősállat ahogy annak idején a drama-turg
mondta! (Folytatjük)
a i
H I
VI