Kanadai Magyarsag, December 16, 1967

              II _ ís M ' r" J " ' M] i)~ sSTERKESZTÖSÉG Cj fi -- -j4
' i
Ki
Vol 17 No 50
XVII évf 50 szám
1967 december 16
v- - a 2aw lyniíiTí ®-fíiinnM-dJ&
iPiiini&2 i
O Authorized u 2nd clast mail by tha Post Office
Department Ottewa and
for payment of postage CANADA'S LARGEST AND OLDEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE Ara:
in
15
cash
cent eggs"-"'- - SBSZSSSSS ssKiffiTi m!ürja!waa!iaBiMi'3!Brja'JU'jjjnAtf iiltrmfiTOfffl1"!!--! HJniirfl WÍ'l"i'JiU!iH-l!tgi- W A
támoi
és
Legutóbbi számunkban röviden
rár róla hogy
iccember 2-á- n
jartelen elhunyt Francis Spellman
twjorki kardinális a világ leg-jobb
és katolik-us
a vezetője
ilinek konzervatív szellemi befo-jjás- a
messze túlnőtt az Egyesült
Államok határain A nemzeti Ma-parorsz- ág
és a nemzeti magyar
nnigráció iránt is nagy megértés-ül
viselkedett és anyagilag is tá-mogatta
törekvéseinket Erről
tlabb részletesen beszámolunk
iá Francis Spellman Massachusetts
illámban egy szegény vegyeskere-skedő
fiaként született 78 eszt-endővel
íj ezelőtt Felsőbb teológiai
tanulmányait Rómában végezte
tlol közeli barátságba került a
pipákkal Ó volt az első amerikai
aki hathatósan szólt bele a Vatik-án
Előbb Bostonb-an
volt püspök majd a newyor-k- i
egyházmegye vezetője lett Műk-ödése
során több mint 400 millió
dollárt költött el templomok kol-ostorok
de főleg iskolák építésér-e
Az Egyesült Államok hadsere- -
H gének is ö volt a legfőbb papja vi-- I
lanusa és ebben a minőségben a mind a második
mind Koreában és legutóbb Vietn-i
amban állandóan látogatta a harctereket A legutolsó karác-sonyt
y is Vietnamban a katonák
kőzött töltötte Annak ideién nagy
1 feltűnést keltett az a kijelentése
i logy az Egyesült Államoknak a égsö győzelemig folytatni kell a fi vietnami háborút Hazájában akkor
mint patriótát ünnepelték a „bék-etábor"
viszont élesen támadta
A világhírű kardinális temetése
Johnson elnök és Humphrey aleln-ök
kilenc kardinális száimtalan
puspok és egyházi és világi vezető
jelenlétében csütörtökön délután
ment végbe A newyorki St Patrick
katedrális főoltára alatt lévő kript-ába
temették elődei mellé A te-metésen
a magyar emigráció polit-ikai
vezetői valamint a
szövetségek egy küld-öttsége
jelent meg a végső tisztele-tadáson
amely a tizenkilencedik
szazadra emlékeztető egyházi és
katonai pompával hangsúlyozta a
föPap jelentőségét
Spellman kardinális elhunytával
Hy veszteség érte a magyar né-- $
és a magyar nemzeti emigr-ált
is Már közvetlenül a máso--M
világháború után
a magyar életbe Mindszent-y
József kérésére
1 Kohracher András salzburgi her-pén- ek
a következő levelet írta
'Pellman kardinálisnak:
főtisztelendő Mind-tóent- y
Kardinális éppen most kül- -
hozzám
Sy futárt aki a következő kérel--t
terjesztette rfím- - H „A német birodalomban az ame-- L1l kRlTfai xn_aitDan reKvo_ wiesDaaen-- 1
található Szent 1 "foSn koronája amelyet majdnem
vT esztendSvel ezelőtt az Apos--
Szentszéktől kapott Azóta is
'korona nevében hirdetnek
minden bírói
korona egyaránt testesíti
Jy az és
szuverenitását Éppen ezért
focsak a katoli-j- K
hanem a másvallásúak sze-e- n
is szentség és
értékű kincs Most arról van
hogy a Szent Koronát kell
a magyar nemzet szá- -
:afa-- fennáll — veszély hogy már
- 7f:
ami a ipifxnWi TnQavarnrszá- -
tl ' o
f politikai helyzetben e szent
y lenne egyenlő
y-- oknál fogva arra kér en-'a- a
a Főtisztelendő
-- unaiis Ur állal küjdött futár
yar nemzeti törekvéseket
atta spellman kardinális :'
Johnson elnök jelenlétében egyházi katonai pompával temették
megemlékeztünk
agyszélhüdésben
leggazdagabb
egyházmegyéjének
külpolitikájába
világháborúban
sza-hadsághar- cos
belekapcsoló-dott
hercegprímás
Öeminenciája Magyarország
Hercegprímása
meghatalmazásával
magyarországi
Ma-Írország- on
államhatalmat Magya-r-
g
magyarországi
felbecsülh-etni
Jjgmenteni
kiszolgáltatják Magyarország- -
elvesztésével
Öeminenciája
hogy terjesszem Eminenciád elé a
következőket:
1 Eszközölje ki hogy a Szent
Koronát semmilyen körülmények
között se szolgáltassák ki Magyar-országnak
hanem juttassák Ró-mába
a Szent Atyához
2 A korona vagy az amerikai
hatóságok által hivatalosan vagy
legalább is védelmük alatt nem
hivatalosan a Szent Atyának
adassék át
3 Ezen az átadáson vegyen lészt
a Szent Korona őre gróf Pajtás
Ernő ezredes valamint annak kísé-rője
Csáky Zoltán gróf
A magyar katolikusok e kérel-mének
keresztülviteléhez szüksé-gesnek
látszik egyenesen az Egye-sült
Államok Elnök Urával kap-csolatba
lépni Egy külön ajánlóle-vél
amelyet Eminenciád intézne
Kleyes tábornok úrhoz minden bi-zonnyal
sikerre vinné az akciót
amely a hívő magyarság körében
a legnagyobb örömet keltené"
Ugyan ilyen tartalmú levelet írt
FELAVATTÁK SÍREMLÉKÉT
TEMETŐBEN
Fáy Ferenc költő 1963 augusz-tusában
nyílt levelet intézett la-punkhoz
azzal a kéréssel hogy
gondoskodjunk Nyirö József 1963
december hó végén lejáró spanyol-országi
sírhelybérletének meg-hosszabbításáról
Nagy írónk földi
maradványait a madridi temető-ben
úgynevezett sírfülkében (ni-oh- o)
helyezték el mely római min-tára
mesterségesen emelt felépít-ményben
egymás felett elhelye-zett
cellákból áll Kívülről egysze-rű
csupán a nevet feltűntető már-ványtáblával
volt megjelölve
A nyilt levél megjelenése után
rövid néhány hét alatt mintegy
400 dollár gyűlt össze majd az
ausztráliai magyar emigráció is
eredményes gyűjtést indított s így
nemcsak a bérfülke meghosszab-bítását
fedezhettük hanem külön
síremlék felállítására is gondolhat-tunk
Ennek megvalósítására Marosy
Ferenc madridi m kir követet
kértük fel aki jóbaráta volt a
spanyol emigrációban élő székely
írónak s aki a feladatot szívesten
vállalta Felkereste Madrid város
főpolgármesterét s díszsírhelyet
kért a kiváló magyar író részére
amit a főpolgármester a spanyol-országi
magyar emigráció érdemei-nek
elismeréseként szívesen ren-delkezésre
bocsátott
Marosy Ferenc m kir követ a
síremléket szürke gránitból elké-szítette
s azt 1967 november 19-é- n
déli 12 órakor Madridban az
Almudena--i temetőben felavatták
A kegyeletes ünnepség résztvevői
a temető főbejáratánál gyülekeztek
s onnan hosszú gépkocsisorban vo-nultak
fel a temető nyugati ré-szében
lévő díszsírhelyhez Vára-kozáson
felül sokan jelentek meg
általában csak
férfiak mennek a temetőbe de
most néhány hölgy is résztvett)
Marosy Ferenc m kir követ a
sírnál a következő emlékbeszédet
tartotta:
„A kanadai és ausztráliai ma-gyarság
jóvoltából emeltetett ez az
egyszerű síremlék melybe az
1953-ba- n itt elhunyt Nyírö József
hamvait áthelyeztük
Mindnyájan közülünk akik Nyí-rö
Józsefet személyesen ismertük
szeretettel gondolunk vissza ke--
ménykötésű ősmagyar alakjára s
híicrlfp megadására mellyel nehéz
sorsát viselte Most hogy méltó
keretet kapott örök nyughelyül ez
illő alkalom arra hogy emlékét ke-gyelettel
felidézzük
Nyírő József a székelység Is az
Spellman kardinálisnak Faulhaber
német bíboros A levelezésbe még
mások is belekapcsolódtak Az ak-ciót
Montini érseknek a Vatikán
helyettes államtitkárának a mai
pápának Mindszentyhez intézett
latin nyelvű levele zárta le Ebben
a levélben arról van szó hogy
Kenneth C Royall az egyesült Ál-lamok
hadügyminisztere tudomá-sul
vette Spellman kardinális kéré-sét:
a koronát nem adják ki Ma-gyarországnak
Mindszenty József hercegprímás
1947 júniusában személyesen is
találkozott Spellmann kaidináhs-sa- l
A kanadai Mária-ünnepekr- ől
jövet néhány napot Spellman ven-dégeként
töltött New Yorkban
Habsburg Ottóról beszélgetett ve-le
Spellman is ismerte Ottót és
igen jő véleménnyel volt róla Ab-ban
állapodtak meg hogy Nyuga-ton
de főleg az Egyesült Államok-ban
Habsburg Ottó'képviseli Mind-szent- y
hercegprímást és erről írás-beli
nyilatkozatot is adott Spell-man
kardinálisnak
A
egyszerű emberek nemes szószóló-ja
és rajongó pártfogója volt De
irodalmi alkotása nemcsak a szé-kelység
hanem az egyetemes ma-gyarság
örök tulajdona Ellentét-ben
a mai gyűlöletre és osztály-harc-elmélet- re
épített szélsősé-ges
követelésektől visszhangzó vi-lággal
Nyirö József szociális el-mélete
az egyszerű ember világá-ba
leszálló minden magyart test-vériesen
magához ölelő lázadó sze-retet
hitvallása volt melynek mű-veiben
költői fantáziával kifeje-zést
adott Népszerűségét a nép-hez
való közelségét semmi sem
bizonyítja jobban mint ez az ál-dozatkészség
amivel távoli világ-részek
magyarjai ennek a sírkőnek
emelését lehetővé tették Biztató
jele ez egyúttal a jobb jövő zálo-gát
jelentő nemzeti összetartás-nak
amiért tengerentúli testvére-inknek
a madridi magyarság ne-vében
hálás köszönetünket kül-döm
Legyen tehát ez a sírkő a min-den
magyart összefogó szellemi
kapocsnak jelképe —' s egyúttal
megszemélyesítője a jelen viszon-tagságai
felett diadalmaskodó
örök magyar szellemiségbe vetett
reménységnek"
Marosy Ferenc m kir követ be-széde
után Mons Justh István
volt felsőőri prépost akit 1956-ba- n
a szabadságharcosok szabadí-tottak
ki a kommunisták börtöné-ből
ünnepi talárban imádkozott
Nyirö József lelki üdvéért és vele
imádkoztak a megjelent magyarok
is
A sírkő fejoszlopára Nyirö Jó-zsef
bronz arckép dombormása
kerül melyet Spanyolországban
élő honfitársnönknél özv Szá-vos- zt
Györgyné' szobrászfmüvész- -
SHfcJBBsarssB&aa Wfwmvmmfmm
mém£Máfm%mWi
A felavatási ünnepség közönsége (Justh
el Spcllman bíborost
NYIRÖ JÓZSEF
MADRIDI
(Spanyolországban
A továbbiak során Eckhardt Ti-b- oit
Spelman kardinális beleegye-zésével
hívták a St Patrick kated-rálisb- a
amelynek sekrestyéjében
Mindszenty körülbelül húsz per-cig
beszélgetett vele Mindszenty
figyelmeztette Eckhardt Tibort
hogy tegyék félre a torzsalkodást
és az átkcs széthúzást és tömörul- -
jenek egységbe a magyarságért
Eckhaidt ezt megígérte
Ehhez a közleményhez még csak
annyit akarunk megjegyezni hogy
Spellman kardinális minden évben
megünnepelte a magyar Szent Ist-ván
napját augusztus huszadikát
Ha csak tehette fényes papi segéd-lettel
maga celebrálta az ünnepi
nagymisét amelyen az emigráció
vezetőin és a magyar hívőkön kí-vül
nem egyszer Zita királyné és
a vele élt fia: Rudolf főherceg is
megjelentek Spellman a királyok-nak
kijáró tiszteletben részesítet-te
őket
Emlékét a magyar történelermis
' megőrzi
$$¥ 7 i$f$f "Yn 7y f%3 %?''$??fv'Xffiv
Marosy Ferenc madridi m kir
követ ünnepi beszédet mond
nőnél megrendeltünk Elkészülte
után majd annak fényképfelvéte-leit
is bemutatjuk lapunk olvasó-közönségének
A síremlék leleplezéséről a mad-ridi
rádió magyar műsora Czil-che- rt
Aurél tudósításában számolt
be s ismertette Nyirö József iro-dalmi
működését is
Az amerikai Magyar Szépmíves
Czéh az idén karácsonyi ajándé-kul
megküldi tagjainak Nyirö --
József:
„Az én népem" című gyö-nyörű
regényét Nagy írőnk'nyug-vóhely- e
most már véglegesnek-tekinthet- ő
mindaddig míg csak szé-kely
népéhez szabad hazába visz-sz- a
nem térhet (Ny P)
WíZWMIKíM
mm&msms&Em
?j préposttól balra Marosy követ)
AAAVWWW"
Wass
MAGYAR
Alberti
SZEMMEL
Többször rávilágítottunk már arra hogy az Amerikai Ma-gyar
Szépmíves Czéh nem üzleti vállalkozás hanem magyar
nemzeti szolgálat Körleveleinkben előfizetési felhívásaink-ban
is megemlítettük ezt Ennek ellenére még mindég van-nak
olyanok akik ezt nem tudják megérteni s akik csökö-nyösen
az adok-vesze- k kereslet és kínálat Uzérkedési szem-szögéből
nézve bírálják gyöngeségeinket Ideje tehát hogy
minden érzékenységet félretéve magyaián megmondjuk
azoknak akik hibáinkat oly előszeretettel emlegetik hogy
kik vagyunk mit cselekszünk mik az alapelveink és terve-ink
és mi az oka annak ha mint „üzleti vállalkozás"
nem felelünk meg a „vevők" igényeinek és nem tömjénez-zük
kívánságaikat
Először is tisztázzuk a legfontosabbat: mindeddig még
nem akadt olyan üzleti alapokon álló kiadóvállalat mely
hajlandó lett volna olyan könyveket kiadni angol nyelven
amelyekből az amerikai vagy kanadai polgár megismerhette
volna a hamisíthatatlan igazságot múltunkkal és érdekeink-kel
kapcsolatban és tudatára ébredhetett volna az igazság-talanságok
szörnyű láncolatának mellyel két világháború
győzelmes nagyhatalmai gúzsba kötötték és gúzsba kötve
farkasok prédájává lökték Magyarországot és a magyar
nemzetet Nem akadt ilyen kiadóvállalat egyszerűen azért
mert azok a kiadók akik anyagilag bírnák sajnos velünk
szemben ellenséges álláspontot foglalnak el ezekben a kér-désekben
részben múltbeli indoktrináciő részben rossz ta-nácsadók
miatt Jószándékú kis kiadóvállalatok pedig nem
bírnák anyagilag az ilyen természetű „népszerűtlen" 'Igaz-ságok
terjesztését
Nem volt tehát más hátra mint alapítani egy olyan ki-adót
mely nem jövedelemre épül hanem áldozatra azok
részéről akik ezt az igazságot terjeszteni kívánják így lé-tesült
négy évvel ezelőtt az Amerikai Magyar Szépmíves
Czéh Egy egyetemi tanár ahelyett hogy élt volna kényel-mesen
mint a világ többi egyetemi tanárja minden szabad
idejét arra használta föl hogy beutazza Amerika és Kanada
magyarlakta vidékeit és magyarokat toborozzon a magyar
igazság ügye mögé Elgondolása az volt hogy ha ez az ál-dozatvállalás
több száz esetleg több ezer magyar között
megoszlik az egy magyarra eső teher oly csekély lesz hogy ( senki se rövidül meg miatta viszont százaknak esetleg ez""
reknek akik eddig tehetetlenül szemlélték a magyar igaz-ság
teljes elsikkadását ad egy jó megelégedett érzést hogy
ha keveset is és lassan de valamit mégis csak tudtak csele-kedni
nemzetükért és magyar hazájukért
A szokatlan terv sikerrel járt Egymásután jelenhettek
meg angol nyelven olyan könyvek melyeknek más lehetősé-gük
a megjelenésre nem lett volna kiadók lektorok szer-kesztők
ellenséges magatartása vagy előzetes indoktrinációja
miatt Hogy mik voltak azok a könyvek amik eddig megje-lentek
az kimondottan azon múlott hogy kik voltak azok a
magyarok akik morzsányi ellenszolgáltatásért hajlandók vol-tak
és képeseknek mutatkoztak értelmes világos angol
nyelvbe önteni a mondanivalóikat Az évi tíz dolláros áldo-zat
pedig amit minden magyarnak hoznia kellett aki részt
kívánt venni ebben a szellemi hadjáratban nem is volt ki-mondottan
áldozat mert hiszen mindenki kapott három
könyvet a maga tíz dollárjért: egy magyart és két angolt
Hála azoknak a derék magyaroknak akik díjtalan önkölt-ségi
áron végezték a munkát: irodaszemélyzet lektor szer-kesztő
nyomdászok szedők stb bőven maradt angol pél-dány
arra is hogy államférfiak politikusok diplomaták in-gyen
megkaphassák a számunkra fontos kiadványokat s el-juthassanak
azok az egyetemekre és a könyvtárakba is
Lélektanilag szemlélve valószínűnek látszik hogy sokak-nál
a zavart éppen ez okozta Három könyvet kaptak tíz
dollárjukért tehát áldozatos magyarokból egyszerre vevők-ké
váltak akik a pénzükért gyors udvarias és kielégítő szol-gálatot
követeltek
A mi szolgálatunk azonban nem volt sem gyors sem túl-ságosan
udvarias és semmiképpen sem kielégítő azok számá-ra
akik az áldozat céljáról megfeledkezve mindössze „olvasmán-y-
gyárát" láttak ebben a vállalkozásban
Az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh nem rendezkedett
be „gyors kiszolgálásra" Tőkéje nem lévén először is meg
kellett várja minden évben amíg tagjai rendre befizettek ele-gendő
tíz dollárokat ahhoz hogy kezdeni lehessen valamit
Előfordult az is többször hogy a tervezett és meghirdetett
könyveket nem tudta leszállítani mert vagy a szerző vagy
a fordító nem készült el munkájával a beígért határidőre Az
is előfordult hogy a végre nagy-késő- n beérkezett kézirat egy-szerűen
nem ütötte meg a kívánt mértéket Ilyenkor úgy-szólván
menet közben kellett lovat cserélni s más kéziratot
teremteni elő az űr pótlására Ugyanez az ok késlelteti még
mindég a „Hungárián Package" megjelenését is mely soro-zatnak
minden könyve együtt van már kivéve a legfontosab-bat
a magyar nemzet történelmét melyet ezúttal Dr Baráth
Tibor egyetemi tanár vállalt magára miután az előző szerző
müve melyre egy évet kellett várjunk nem felel meg a
célnak
Ugyancsak itt kell megemlítsük azt is hogy bár százával és
ezrével mentek szét újabb és újabb felhívások mégsem akadt
elég magyar aki huszonöt dollárt előjegyzett volna a Hun-gárián
Package elnevezésű öt kötetes angol nyelvű magyar
dokumentációs sorozatra Vagyis nem találtunk elég magyart
az amerikai kontinensen akit érdekelt volna hogy mit taní-tanak
rólunk az amerikai és kanadai iskolákban
Ezért hívtuk életre a Danubian Press--t mely kimondottan
üzleti alapokon állva igyekszik majd megbirkózni ezekkel a
problémákkal Azonban nem úgy hogy a magyar közönség
igényeihez alkalmazkodva magyar nyelvű olvasmányokat
gyárt hanem angol nyelven igyekszik kielégíteni az amerikai
és kanadai iskolák és könyvtárak igényeit {
(Folytatás a 2 oldalon)
WWWVWWWWAWMMAMi
III
mi
1I
I
tr
V
JU : típ!SSrss33S3rsr' --jr J — „vj„ _