000043a |
Previous | 2 of 8 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
í L--íI ! 1 1 i A I f: 4 I I! í ! r M MII 13 szám 1938 január 30 csütörtök ÍFiHvhKsi 996 Dovercourt Road Toronto Ont Canada Telefon : LE 6-03- 33 Főszerkesztő : KENÉSEI F LÁSZLÓ Megjelenik minden kedden csütörtökön és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd Toronto Előfizetési árak : egész étre $1000 fél évre $600 egyes szám ára 10 Cent Amerikában : egész évre $1200 fél évre $700 Váletibélyeg nélkül érkoiett levelekre nem váleuelwnkl PeWvii nélkül bekBIditt kéiiratokat képeket nem Inunk meg ét nem Midink vietia még kílin felhívat vagy portékWuég mellékelése tén iim A kiiléire ! kelméinek Ultit kéilralok eeetéoen li fenntartjuk magunknak i egot hogy ttokba belejavítsunk lertvidittCk vagy insiojvk ha arra etüéeég muWtkeiik Ciak ritkin gépáll kéiiretet tagadunk al Minden névvol aláirt cikkért nyiletkeiatért a titril felelet CANADIAN HUNGARIANS HAZAI MOZAIK A DOHÁNYZÁS MEGHONOSODÁSA A TISZÁNTÚL A dohány köztudomás szerint amerikai eredetű növény Hogy mikor honnan és hogyan vitték be magyar földre arról nincs meg-bízható adatunk A természettudós Borbás Vince szerint 1568-ba- n került Tiszántúlra A történetíró Takáts Sándor viszont tagadja ezt mert — mint írja — a dohánynak Törökországból és Németország-ból kellett hozzánk eljutnia de ebben az időben e két országban a dohányt még nem ismerték Mégis tény az hogy a debreceni városi tanács 1574ben rendeletet adott ki a lakodalmas és vendéges há-zakban való dohányzás ellen A dohány persze ebben az időben még idegenből került Deb recenbe termesztéséről csak az 1860-a-s évekből van adatunk Ek kor ugyanis elrendelték a dohányzási és dohánytermelési tilalmat hogy a városban a tűzkárokat megelőzzék A nagyvásáros Debrecennel Szabplcs Szatmár és Bereg me-gyék mindig élénk kereskedelmi forgalmat tartottak fenn tehát a dohány behozatalát természetesnek kell tartanunk Később a hajdú és kuruc védelmi harcok idején már debreceni közvetítés nélkül is hozzáutottak Szabolcs megye 1669-be- n hozza meg az első dohányzási tilal mat Akit tetten érnek egy forint pénzbírsággal büntetik De a gya kori tüzesetek miatt később már meg nem váltható 12 botütéssel 1740 táán a nemesekre is kiterjesztik a dohányzási tilalmat Az egyházak is tiltották a dohányzást A beregi református egy-házmegye például" 1678-ba- n eklézsiakövetésre vagyis nyilvános bocsánatkérésre kötelezte pipázó papjait Fennmaradt ránk Szent-péteri István tiszalöki református prédikátornak 1713-ba- n elmon-dott dohányzás elleni prédikációja : "A dohány az ördög tojása A pipaszár az ördög lábaszára A pipa pedig ennek a lába feje A do-hányzók többnyire dohányzással töltik a szent napokat Ha az em-ber dohányt kér egy dohányottói hamisan is megesküszik hogy nín neki A nála feljebb valók szeme láttára azok szívének nem ki szomorúságára szemérem nélkül dohányzik Ha pipája meg-gyújtásához való parázsért a konyhába megy szemét a ház asszo-nyára is ráveti Igy a pipázó ember az egész tízparancsolattal ellen-kezésbe kerül" ' Mi volt hát az oka annak hogy a világi és egyházi tilalmak ellenére is elterjedt a dohányzás? Szentpéteri prédikációjában az emberek okoskodásai ellen is felemeli szavát Például : Jó a kato náknál a strázsasig idején mert előzi az álmot Másoknál is jó mert barátkozóvá teszi az embert A tanulásban is használ Aki do-hányzik nem náthás Minden betegségek ellen való fű A börtön-ben a büdösséget enyhíti A jelen századbeli okoskodások között is akadnak ilyen furcsaságok: Hogy jobban emésszen az ember A jzomfat 1 előzi A füstje jó a szúnyogok ellon Hogy különbnek lássa oak valakit Hogy milyen fajta dohányt termelték a Tiszántúlon azt nem tudjuk Mindenesetre fel vette az a versenyt a külföldi dohányokkal Az Andrássy grófok például az 1740-e- s években állandóan tisza-dobi jobbágyaiktól szerezték be dohányszükségletüket Az 1760-a- s években a nádudvari termelók azon vitatkoztak a megye vezetőivel hogy az ó virginiai dohányuk obb és értékesebb a megye más rostéin termeit közönséges dohányoknál Az 1820-a- s években vi-Mo- nt a debreceni református püspök Nyírbogairól szerezte be pipa-dohányát Köztük már ott volt z Elbai Antiscorbutikum a Kanaster a Brazíliai szagos és a Szagos Muskotály Később egyre több és több lett a Tiszántúl dohányfajtája Igy lettek híressé a Szamosháti do-hány a Beregi muskotály és a Szabolcsi dohány A dohányzást illendoségi szabályokhoz is kötötték Előbb nemre való tekintet nélkül lehetett dohányozni Később már csak a férfiak-nak vok szabad Aki férfi létére nem élt ezzel a szabadsággal azt asszonyszájunak mondták Aki meg az asszonyok közül túl tette magát a tilalmon azt "jó pipának" tartották Minden ami érdekes ERDÉLYI HARNA KANADAI deféeében oly nagy sikert aratott Magyar Nótaeeten Sfereptő Drábik Mihály tánc raiíVtW hatalmas F& DRAHIK MIHÁLY és fele-sége Kiss Ida hivatásos tán-cospár az efryüttes vetetői Drábik a saját komixwicióiát rerw tanította be ai együttesnek amelyet az öt Iegnépsterflbb magyar táncokból állítottak keltett nemcsak magyraJrx de sult "éasncsak ' voIt Jleheteé-tesa- körökben is Erdélyi m ily rtvM aku da iu i ima § mmii ttr iweuitg tre mjar & __ _ tásraAmüsorta 6 1U 13-a- s' pAmak a tehetségében gyöl Hnra-állomások-on lehet figyelni Inyörködni ' ORVOSSZEMMEL CUKORBAJ II Megelőzés A cukorbajt voltaképpen csak akkor lehetne teljesen kiirtani ha a cukor-lx?tegekn- ek nem lennének utódaik Minthogy természeteden erre nem lehet számítani az volna a legfontosabb hogy a betegséget minél korábban felismerjék mert a szak-szerű kezelés a betegség kezdetén a cukor-vizelé-st hosszú időre elkerülheti s ezzel ki-mélo-leg hat a hasnyálmirigynek még meg-lévő inzulintermelésére amely szabályozván hat az anyagcserére A korai felismeréssel kapcsolatban kell megemlítenünk azt is hogy a vízelet cukorpróba eredménytelen volta a reggeli vizeletben félreértésekre ad-hat alkalmat Éjszaka a táplálékfelvétel szü-netel és ennek következtében a vizeletből az éj folyamán eltűnhet a cukor amiért is ta-nácsosabb azt a vizeletet megvizsgálni ame-lyet a beteg két órával a hús- - és szénhidrát-tartalmú ebéd elfogyasztása után ürít Akinek valamilyen oknál fogva az a gya-núja hogy kezdődő cukorbajban szemed az vigye naponta orvoshoz vizeletét A vi-zeletvizsgálat után az orvos legtöbbször meg tudja mondani hogy milyen fokú az anyag-cserezavar Ha a vizeletben cukrot találtak és a cukor mennyisége az előírt étrend be-tartása után sem csökken illetőleg nem tű-nik el akkor ajánlatos minél előbb ismét fel-keresni a szakorvost mert különben a baj rosszabbodása várható A gyógyítás célja mindenekelőtt annak megakadályozása hogy kóma következzék be Ezért a rendszeres diéta mellett ügyelnie kell az orvosnak arra is hogy a táplálékban a szénhidrátok mennyiségét ne szorítsa meg túlságosan mert különben a vér telítődik acetonnal vagy más savanyú bomlástermé-kekkel amelyeknek elsősorban van szerepük a kóma keletkezésében Fontos tehát a szük-séges egyensúlyi állapot megtalálása A na-ponta végzett vizeletvizsgálatok segítségé-vel az orvos végül is rá fog jönni arra hogy milyen étrend mellett választódik ki a leg-kevesebb cukor vagy miképpen lesz a beteg teljesen cukortalanítható anélkül hogy acetonanyagok lépnének fel a vizeletében Kzek a viszonyok minden cukorbetegnél kü-lönbözőek sőt még ugyanannál a betegnél is változnak az idő folyamán Meghűlések tuleröltetések emésztési zavarok és más ártalmak kedvezőtlen hatásúak a cukor-bajra Cukorbeteg embernek tehát még jobban kell vigyáznia magára mint másnak Kevéssel a háború után két amerikai tu-óWsn- ak sikerült olyan kivonatot előállítania a hasnyálmirigyből amely tisztán tartalmaz-za a cukoranyagcserére hatásos váladékot azok nélkül az emésztő nedvek nélkül ame-lyeket különben szintén a hasnyálmirigy vá-laszt ki s amelynek jelenléte tönkretenné az értékes anyagot A szert inzulinnak nevez-ték el Allatokon és embereken végzett szá-mos kísérlet egyaránt azt mutatta hogy az inzulin a hasnyálmirigyben termelődve a vérbe kerül és feltétlenül szükséges a nor-mális szénhidrátanyagcsere fenntartásához Ha inzulint fecskendezünk a cukorbetegbe vércukra leszáll vizeletcukra csökken és el is tűnik IMégegyszer hansúlyozzuk : a cu-korb- aj lényege hogy a szervezet nem képes visszatartani megkötni a szénhidrátokat L'nnek nem gyógyszere az inzulin hanem A TORONTÓI MAGYAR I vkmia1 remek szereposz-tásban nagy sikerrel mutatta be Torontóban a Mágnás Miska cimű operettet A ha-talmas érdeklődésre való te-kintettel amire mi sem jel-lemfőbb mint hogy az elő adásra szóló bérletiezvek " GÁBOR ZSA ZSA az uj- - folytatott bestél-geté- se során arra a kérdésre hogy vajon hányan kérték a kövefkee© válásit adta „Nem tudom pontosan megmondani mert fcwte Tudásáhoc és tehetsé-- 1 a SíAdikná] már belefárad fehünétt " fárad- - tem a stómolásba" Latabár Arpádné ' áthidalva ery a Latabár testvérek édes- - amely érte 9 hun A 'tperckor kerül bemuta--' ttfeg maég sok alkfalimnunjk„le "n helyezték őrök tenmvetuo-roara-3-0- ORIIAN csupán pótolja a hiányzó szabályozóanya-got Az anyagcserezavar tehát továbbra is lennáll de az injekció hatásának időtarta-mára kiegyenlítődik A diabetikus kómánál az inzulin életmentő hatású feltéve hogy a helyzetet idejekofán lelismerik és a gyógyszert megfelelő meny-nyiségb- en adagolják Az inzulinkezelés tehát nem teszi feles-legessé az előírt étrend szigorú megtartá-sát sőt ellenkezőleg : a felhal-mozódott savanyú mérgező anyagcsereter-mékekre diabetikus kóma veszélye esetén akármennyire is furcsának tűnik fel a dolog cukorinjekciókat kell adni a betegnek Az inzulininjekciókra javul a betegnek szénhidrátokat kötő képessége s ezáltal ét-rendje kibővül: többet ehetik és változato-sabban A szövetek magas vércukortartalom következtében történt kátosodása is csök-ken ezáltal s a bőséges átkezés által lehet-ségessé válik a beteg ellenállóerejének növe-lése is (ezéft használják a hízókurára) Az inzulin adagolásánál igen nagy óvatosság szükséges ha szívbetegség vagy koszorú-érgörcsre való hajlam illetve koszorúérelzá-ródás van jelen Ugyanez a helyzet nagy-fokú előrehaladott érelmeszesedésnél is Étrend : Nem volna sok értelme ha ezen a helyen cukorbetegétrendeket írnánk le mert a diéta minden egyes esetben-- a beteg állapotához a vegyvizsgálati és az esetleges inzulinadag nagyságához igazodik óva intünk mindenkit attól hogy orvosi vizsgálat nélkül csak a maga belátására bíz-va tartson diétát Többet árhat ezzel mint használhat Amennyire árt ugyanis a túlsá-gosan szénhidrátdús étkezés ugyanannyira káros a cukoranyagoknak túlzott korlátozása (kómaveszély!) Ezen a helyen tehát inkább csak általánosságban foglalkozunk a táplál-kozási szabályokkal A szénhidrát a fehérjén zsíron ásványi sókon és vitaminokon kívül igen fontos alko-tórésze tápanyagainknak A cukor csaknem tisztán széndirát de ugyancsak főrésze a szénhidrát a lisztnek darának rizsnek gyümölcsnek (a vizén kívül) burgonyának stb és természetesen mindazon ételeknek amelyek ezekből az alkatrészekből állanak (k?nyér tészta) A cukorbeteg étrendje ezért főleg zsírból és húsételekből áll to-vábbá salátából uborkából és zöldfőzelékek-ből amelyek közül némelyik (paraj sóska) korlátlanul fogyasztható Ha tehát nincs más baja a cukorbeteg ehetik húst tojást saj-tot vajat szalonnát zsírt stb Nem ehetik viszont cukorban dús ételeket így mézet tésztákat édességeket ugyanígy tilos édes gyümálcsöknek és édes boroknak a fogyasz-tása A cukor helyett más édesítőszereket használhatunk melyek a legismertebb a s'zaharin Ezekből csak nagyon keveset szabad az ételbe tenni mert nagyobb meny-nyifiégb- en keserű mellékízt adnak Főzésre csak kristályos szaharint használjunk Ez az eljárás beválik például a kávé édeskésé-re de nehéz a háziasszony dolgo olyankór ha cukor adja az étel pl a tészta egyik alapanyagát Ilyenkor különleges ételtech-nikai fogásokkal sikerül csak a tészta elké-szítése esetleg olyan liszttel amely kevés szénhidrátot tartalmaz (a közönséges búza-liszt szénhidráttartalma kb 70 százalék !) (Folytatjuk) Amerikai posta AZ AMERIKAI KÖZOKTATÁS (legutóbb Irtunk a szovjet közoktatásról most röviden ismertetjük az amerikai közoktatást) Sokat hallunk mostanában a kommunista iskolák előnyeiről A Itnull lll-il'- _ iLL lji r wMvt oHiuiay iuuu magsi m__ e!rnoKoi es tecnnikust képez ki évenkint mint az Egyesült Államok A szabad világ biztonsága már mind elkeltek a Gül "emP°niibó a tény hátrányosnak és nyugtalanítónak látszik Baba és Mágnás Miska elő-- a em eien" nogy " a™" rendszer az oroszoké adásait rövidesen megismét- - m°9°tl marad- - Ük Ar Fnvtiit ÁlUmtkn „ _: n„ _i _ n ságírókkal már meg a keiét ífhez natalmas IDŐSEBB 7 T7 teg neftetseget január ennek fiat FRIGYES tekintettel lelethez közül a -- ="- mh™ii vyjr i Mi ív wiusíuí jíayuan soKTeie nép lakik a legkülönbözőbb faji és kulturális hagyatékkal A nép-tömege itt is ott is igen nagy területeken oszlik el A közoktatásnak tehát mindkét országban hasonló problémákkal kellene megbirkóz-nia A Szovjetben ezzel szemben a központi kormány kizárólagos hatalommal irányítja as iskolarendszer megszervezését állapítja meg a tananyagot és a tanítás módszereit Az Egyesült Államokban a közoktatás ügye kevésbé kötött mert a nyilvános tanintézeteken kívül rengeteg magántulajdonban levő független iskola és főis-kola virágzik Itt a kormánynak sokkal kisebb szerepe van a közok-tatás terén A kutatásoat előmozdítja é$ bizonyos speciális téren mint a mezőgazdasági kiképzés körül bőkezűen támogatja az isko-lákat is De a közoktatást elsősorban' a helyi hatóságok feladatának tekinti az államénak a városénak a községének Az amerikai isko-Iá-k ezért minden tekintetben a helyi szükségletekhez alkalmaz-kodna- k De még lényegesebb a különbség az alapvető filozófiában A kommunista nevelés diktatórikus felülről diktálják a módszere-ket a központi kormány szolgálatára A helyi szükségletek az egyéni tekintetek — sem a tanutóé sem a tanítóé — nem számi-tana- k Az orosz iskolákban a fegyelem végtelenül szigorú A tanuló-- KANADAI MACVi MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST TEL: WA 2-6- 3ij Siardáig 151 nuar 29-ika- ig baiirilag kitűnj i„t vijj11 Ai tlragadi itnii tiinatfilm : FRITZ UND FRIEDERIKE i Fnw fiukint navalt firfial modorú ál iDortlZBrQ fitl uüi -- ' ' r — "i 'inié_ yit kalandjai — Mwlattigot bonyodalmak Fritx vagy Fritdarika liamí!i-- - „r mg vaj--grlui fiia- iiimI uJ2n- n-I u -- iI LiXrJaZin — xagysgoi numor — ltmL nika — Utvinyoi ilminy — Kitüno Cnntpl uirakotfi Foiiaraplok : IISEIOTTE PUIVER ktttot (Imuarapbtn 'további ALBERT UEVEN MARCARETHE HAACEN ERIKA VON THElUUm Oliu btuutnK a tokán mátok Ai Iragadian tiip xtnit tiinttfilm : DAS TANZENDE HERZ ( tiadarmitr romantika — Siaralam darS hgmor — NagruarO halaMjal! — Kodvti dallamok Foutrtplok: CERTRUO KUCKEIMANN HERTHA STAAl CUNNAI MÖUQ PAUl HORBIOER miiek Ciütörtöktil (anvir 30-ikit- ol titrdilg fabrwir S-ik-aig bitire! ' A nagytitrO laníi vigjitikfilm : SCHLAGERPARADE Vidim íieralml bonyodalmak — ttndület — Humor — Daru _ IMl Ugardalok l vírpandití dallamok — A tírUnet keretiben kiiremikidl oltirangu titirparidi ilin: -- MAUÍICE CHEVAUFR MARGÓT HIEISCHER JOHANNES HEESTERS tYJ S4 rCECZY BARNABÁS e vilighlrfl tontkara — RUDI SCHURICKE ii téka mW Foiitreplik: CERMAINE DAMAR WAITER CIllER KARI SCHOENIOICt NAOJA TIllER BULIT BUHLAN ii tokán miiek A kitűnt oiitrik lenit vfgiUki VERGISS DIE LIEBE NICHT Rendkívül (lorekoitito i tanuliigot fitmelmeny hiiaipirok ti cialie'ek ni mire Silporkiio nellemeiiig Remek humor GySnyJrO dallimek Foutreplok: IUISE UllRICH Wlll OUADFUEG ANNI ROSAR PAUt CAHIR1 { tokán miiek VÁLTOZATOS KISfROMUSOS Naponta é-t- el folyt Stombaton délután 130-5-ko- r elte 9-k-or pqlJJ3?nJrav MELODY THEATRE MONTREAL kSUERfíllOOKE W (St Luk rence sarui) DE 0(W CiütSrtöklg (anuár 31-i- g beiirolag DAS LETZTE REZEPT Emberi titnvodályek melyek Síik i tottet át lóikat rombadöntenek mindent Eletet likért boldogiágoti rövid gyilkosan mámorét percek kedvűit — ligáimat küldetem ogy tehettáget tincoiní megmenteié érdekében — Drinu fejlemények meglepi fordulatok 'Foutreplok: HEIDEMARIE HATHEYER O W FISCHER SYBIllE WERDEN ttfc 3 Kftérofilmi XjlttiS£jSb£tWUribJN Foutreplok : INGRID ANDREE WINNIE MÁRKUS WlllY EtCHBERGER Ma Péntektől január 31-t- £l csitSrtóklg február 6-i- g beiirélag i A nagyuorC tanét tiinotfilm : VERLORENE MELODIEN kerül bemutatásra A főszerepekben: Evelyne Künnecke és Róbert Lindner Remek felvételek — Kitűni muziike — Élmény ét ttérakotis A kitűnj lonéivigjáték : HOLLANDMAEDEL Hangulatot holland tájak festi) népünnepség paiar virágos felvonulii '-d-ám fapapucstáncok — Derűt titrolml történet pompát humorral mulatsigei bonyodalmakkal elragadó dalokkal ét dallamokkal ' Foutreplok SONJA ZIEMANN HANS MOSER GRETHE WEISER GUNNM MOEllER PAUl HENCKELS RUDOLF PLATTÉ ét mások ' VÁLTOZATOS KIStROMUSOR — Naponta otto 6-t- él tsombat-vasárna- p délután 2-1- 61 folyt WVAVVJ%VAVV%S"lArAí'WW%WAV%VSViVÍ YORK THEATRE HAMILTON 164 YORK ST TEL: JA 2-09- 21 19S február 3 4 és S-ik- én hétfon kedden ét tierdán Die hochzeit Des Figaro Vidám titrolml ctelsiSvéttk és bonyodalmak — Moiart iriksiip gyi" dallamai — Kiválé énekesgárda kSite ERNA BERGER MARGARETHE KICH és más elsSrangu mOvésiek Fiakermilü Bécsi kedély hangulat munika — Ének tánc romantika hurner Fisiereplik: GRETl SCHORG PAUl HORBIGER KARI SCHONBOCK él mitek) VÁLTOZATOS KIStROMUSOR — Naponta tett éOS-tí- l folyt nak az utasításokat vitatkozás nélkül" követnie kell A k:é" "vitatkozás nélkül" sokszor előfordul a közikönyvekben es ezr' csak a tanulóra hanem a tanítóra is vonatkozik Senkinek sincs 0JP a Marx-Leni- n elmélet sérthetetlenségét vitatnia Éppen ezért rmfl választási lehetőség abban tiogy a diákok mit tanuljanak A k mány állapítja meg a tantárgyakat és ez mindenkire nézve köteeal A kormány állapítja meg hogy ki mit tanuljon Az amerikai közoktatás élesen szemben áll ezzel a rerufc-re- l Az iskolában úgy mint az életben az egyéniségen van a " súly Az amerikai iskola célja az egyéniséget kifejlesztem és e: szabad választást engednek minden diáknak hogy életpálya JJ lasszon magának saját hajlamainak és érdekeinek megfe'elee"- - A kommunista iskola elsősorban ipari kiképzésre toreks" műszaki és tudományos képzettséget kíván nyújtani nem ált" műveltséget mint történelmi irodalmi vagy művészeti isme Az amerikai nevelés a kétféle szellem ellensúlyozására tórekö Az amerikai felfogás szerint a közoktatás célja hogy egyénei-nek teljes és boldog életet biztosítson az orosz szerint hogy szakilag képzett hadsereget állítson az' állam szolgálatába A feJf lem az amerikai iskolában háttérbe szorul A tanárok szándék elősegítik az elméletek és --endszerek legszabadabb bírálatát szerin'űk csak a szabad eszmecsere révén juthat az igazság diadJ A Szovjet iskolája kiképzést nyújt a diáknak abból a ce hogy az állam politikai céljait előmozdítsa Az amerikai neve az egyének életének feljavításával kívánja a társadalom jólétét-gál- ni nem lehet kétséges hogy az utóbbit választjuk ha don tudunk választani Commn C"
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, January 30, 1958 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1958-01-30 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000064 |
Description
Title | 000043a |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | í L--íI ! 1 1 i A I f: 4 I I! í ! r M MII 13 szám 1938 január 30 csütörtök ÍFiHvhKsi 996 Dovercourt Road Toronto Ont Canada Telefon : LE 6-03- 33 Főszerkesztő : KENÉSEI F LÁSZLÓ Megjelenik minden kedden csütörtökön és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd Toronto Előfizetési árak : egész étre $1000 fél évre $600 egyes szám ára 10 Cent Amerikában : egész évre $1200 fél évre $700 Váletibélyeg nélkül érkoiett levelekre nem váleuelwnkl PeWvii nélkül bekBIditt kéiiratokat képeket nem Inunk meg ét nem Midink vietia még kílin felhívat vagy portékWuég mellékelése tén iim A kiiléire ! kelméinek Ultit kéilralok eeetéoen li fenntartjuk magunknak i egot hogy ttokba belejavítsunk lertvidittCk vagy insiojvk ha arra etüéeég muWtkeiik Ciak ritkin gépáll kéiiretet tagadunk al Minden névvol aláirt cikkért nyiletkeiatért a titril felelet CANADIAN HUNGARIANS HAZAI MOZAIK A DOHÁNYZÁS MEGHONOSODÁSA A TISZÁNTÚL A dohány köztudomás szerint amerikai eredetű növény Hogy mikor honnan és hogyan vitték be magyar földre arról nincs meg-bízható adatunk A természettudós Borbás Vince szerint 1568-ba- n került Tiszántúlra A történetíró Takáts Sándor viszont tagadja ezt mert — mint írja — a dohánynak Törökországból és Németország-ból kellett hozzánk eljutnia de ebben az időben e két országban a dohányt még nem ismerték Mégis tény az hogy a debreceni városi tanács 1574ben rendeletet adott ki a lakodalmas és vendéges há-zakban való dohányzás ellen A dohány persze ebben az időben még idegenből került Deb recenbe termesztéséről csak az 1860-a-s évekből van adatunk Ek kor ugyanis elrendelték a dohányzási és dohánytermelési tilalmat hogy a városban a tűzkárokat megelőzzék A nagyvásáros Debrecennel Szabplcs Szatmár és Bereg me-gyék mindig élénk kereskedelmi forgalmat tartottak fenn tehát a dohány behozatalát természetesnek kell tartanunk Később a hajdú és kuruc védelmi harcok idején már debreceni közvetítés nélkül is hozzáutottak Szabolcs megye 1669-be- n hozza meg az első dohányzási tilal mat Akit tetten érnek egy forint pénzbírsággal büntetik De a gya kori tüzesetek miatt később már meg nem váltható 12 botütéssel 1740 táán a nemesekre is kiterjesztik a dohányzási tilalmat Az egyházak is tiltották a dohányzást A beregi református egy-házmegye például" 1678-ba- n eklézsiakövetésre vagyis nyilvános bocsánatkérésre kötelezte pipázó papjait Fennmaradt ránk Szent-péteri István tiszalöki református prédikátornak 1713-ba- n elmon-dott dohányzás elleni prédikációja : "A dohány az ördög tojása A pipaszár az ördög lábaszára A pipa pedig ennek a lába feje A do-hányzók többnyire dohányzással töltik a szent napokat Ha az em-ber dohányt kér egy dohányottói hamisan is megesküszik hogy nín neki A nála feljebb valók szeme láttára azok szívének nem ki szomorúságára szemérem nélkül dohányzik Ha pipája meg-gyújtásához való parázsért a konyhába megy szemét a ház asszo-nyára is ráveti Igy a pipázó ember az egész tízparancsolattal ellen-kezésbe kerül" ' Mi volt hát az oka annak hogy a világi és egyházi tilalmak ellenére is elterjedt a dohányzás? Szentpéteri prédikációjában az emberek okoskodásai ellen is felemeli szavát Például : Jó a kato náknál a strázsasig idején mert előzi az álmot Másoknál is jó mert barátkozóvá teszi az embert A tanulásban is használ Aki do-hányzik nem náthás Minden betegségek ellen való fű A börtön-ben a büdösséget enyhíti A jelen századbeli okoskodások között is akadnak ilyen furcsaságok: Hogy jobban emésszen az ember A jzomfat 1 előzi A füstje jó a szúnyogok ellon Hogy különbnek lássa oak valakit Hogy milyen fajta dohányt termelték a Tiszántúlon azt nem tudjuk Mindenesetre fel vette az a versenyt a külföldi dohányokkal Az Andrássy grófok például az 1740-e- s években állandóan tisza-dobi jobbágyaiktól szerezték be dohányszükségletüket Az 1760-a- s években a nádudvari termelók azon vitatkoztak a megye vezetőivel hogy az ó virginiai dohányuk obb és értékesebb a megye más rostéin termeit közönséges dohányoknál Az 1820-a- s években vi-Mo- nt a debreceni református püspök Nyírbogairól szerezte be pipa-dohányát Köztük már ott volt z Elbai Antiscorbutikum a Kanaster a Brazíliai szagos és a Szagos Muskotály Később egyre több és több lett a Tiszántúl dohányfajtája Igy lettek híressé a Szamosháti do-hány a Beregi muskotály és a Szabolcsi dohány A dohányzást illendoségi szabályokhoz is kötötték Előbb nemre való tekintet nélkül lehetett dohányozni Később már csak a férfiak-nak vok szabad Aki férfi létére nem élt ezzel a szabadsággal azt asszonyszájunak mondták Aki meg az asszonyok közül túl tette magát a tilalmon azt "jó pipának" tartották Minden ami érdekes ERDÉLYI HARNA KANADAI deféeében oly nagy sikert aratott Magyar Nótaeeten Sfereptő Drábik Mihály tánc raiíVtW hatalmas F& DRAHIK MIHÁLY és fele-sége Kiss Ida hivatásos tán-cospár az efryüttes vetetői Drábik a saját komixwicióiát rerw tanította be ai együttesnek amelyet az öt Iegnépsterflbb magyar táncokból állítottak keltett nemcsak magyraJrx de sult "éasncsak ' voIt Jleheteé-tesa- körökben is Erdélyi m ily rtvM aku da iu i ima § mmii ttr iweuitg tre mjar & __ _ tásraAmüsorta 6 1U 13-a- s' pAmak a tehetségében gyöl Hnra-állomások-on lehet figyelni Inyörködni ' ORVOSSZEMMEL CUKORBAJ II Megelőzés A cukorbajt voltaképpen csak akkor lehetne teljesen kiirtani ha a cukor-lx?tegekn- ek nem lennének utódaik Minthogy természeteden erre nem lehet számítani az volna a legfontosabb hogy a betegséget minél korábban felismerjék mert a szak-szerű kezelés a betegség kezdetén a cukor-vizelé-st hosszú időre elkerülheti s ezzel ki-mélo-leg hat a hasnyálmirigynek még meg-lévő inzulintermelésére amely szabályozván hat az anyagcserére A korai felismeréssel kapcsolatban kell megemlítenünk azt is hogy a vízelet cukorpróba eredménytelen volta a reggeli vizeletben félreértésekre ad-hat alkalmat Éjszaka a táplálékfelvétel szü-netel és ennek következtében a vizeletből az éj folyamán eltűnhet a cukor amiért is ta-nácsosabb azt a vizeletet megvizsgálni ame-lyet a beteg két órával a hús- - és szénhidrát-tartalmú ebéd elfogyasztása után ürít Akinek valamilyen oknál fogva az a gya-núja hogy kezdődő cukorbajban szemed az vigye naponta orvoshoz vizeletét A vi-zeletvizsgálat után az orvos legtöbbször meg tudja mondani hogy milyen fokú az anyag-cserezavar Ha a vizeletben cukrot találtak és a cukor mennyisége az előírt étrend be-tartása után sem csökken illetőleg nem tű-nik el akkor ajánlatos minél előbb ismét fel-keresni a szakorvost mert különben a baj rosszabbodása várható A gyógyítás célja mindenekelőtt annak megakadályozása hogy kóma következzék be Ezért a rendszeres diéta mellett ügyelnie kell az orvosnak arra is hogy a táplálékban a szénhidrátok mennyiségét ne szorítsa meg túlságosan mert különben a vér telítődik acetonnal vagy más savanyú bomlástermé-kekkel amelyeknek elsősorban van szerepük a kóma keletkezésében Fontos tehát a szük-séges egyensúlyi állapot megtalálása A na-ponta végzett vizeletvizsgálatok segítségé-vel az orvos végül is rá fog jönni arra hogy milyen étrend mellett választódik ki a leg-kevesebb cukor vagy miképpen lesz a beteg teljesen cukortalanítható anélkül hogy acetonanyagok lépnének fel a vizeletében Kzek a viszonyok minden cukorbetegnél kü-lönbözőek sőt még ugyanannál a betegnél is változnak az idő folyamán Meghűlések tuleröltetések emésztési zavarok és más ártalmak kedvezőtlen hatásúak a cukor-bajra Cukorbeteg embernek tehát még jobban kell vigyáznia magára mint másnak Kevéssel a háború után két amerikai tu-óWsn- ak sikerült olyan kivonatot előállítania a hasnyálmirigyből amely tisztán tartalmaz-za a cukoranyagcserére hatásos váladékot azok nélkül az emésztő nedvek nélkül ame-lyeket különben szintén a hasnyálmirigy vá-laszt ki s amelynek jelenléte tönkretenné az értékes anyagot A szert inzulinnak nevez-ték el Allatokon és embereken végzett szá-mos kísérlet egyaránt azt mutatta hogy az inzulin a hasnyálmirigyben termelődve a vérbe kerül és feltétlenül szükséges a nor-mális szénhidrátanyagcsere fenntartásához Ha inzulint fecskendezünk a cukorbetegbe vércukra leszáll vizeletcukra csökken és el is tűnik IMégegyszer hansúlyozzuk : a cu-korb- aj lényege hogy a szervezet nem képes visszatartani megkötni a szénhidrátokat L'nnek nem gyógyszere az inzulin hanem A TORONTÓI MAGYAR I vkmia1 remek szereposz-tásban nagy sikerrel mutatta be Torontóban a Mágnás Miska cimű operettet A ha-talmas érdeklődésre való te-kintettel amire mi sem jel-lemfőbb mint hogy az elő adásra szóló bérletiezvek " GÁBOR ZSA ZSA az uj- - folytatott bestél-geté- se során arra a kérdésre hogy vajon hányan kérték a kövefkee© válásit adta „Nem tudom pontosan megmondani mert fcwte Tudásáhoc és tehetsé-- 1 a SíAdikná] már belefárad fehünétt " fárad- - tem a stómolásba" Latabár Arpádné ' áthidalva ery a Latabár testvérek édes- - amely érte 9 hun A 'tperckor kerül bemuta--' ttfeg maég sok alkfalimnunjk„le "n helyezték őrök tenmvetuo-roara-3-0- ORIIAN csupán pótolja a hiányzó szabályozóanya-got Az anyagcserezavar tehát továbbra is lennáll de az injekció hatásának időtarta-mára kiegyenlítődik A diabetikus kómánál az inzulin életmentő hatású feltéve hogy a helyzetet idejekofán lelismerik és a gyógyszert megfelelő meny-nyiségb- en adagolják Az inzulinkezelés tehát nem teszi feles-legessé az előírt étrend szigorú megtartá-sát sőt ellenkezőleg : a felhal-mozódott savanyú mérgező anyagcsereter-mékekre diabetikus kóma veszélye esetén akármennyire is furcsának tűnik fel a dolog cukorinjekciókat kell adni a betegnek Az inzulininjekciókra javul a betegnek szénhidrátokat kötő képessége s ezáltal ét-rendje kibővül: többet ehetik és változato-sabban A szövetek magas vércukortartalom következtében történt kátosodása is csök-ken ezáltal s a bőséges átkezés által lehet-ségessé válik a beteg ellenállóerejének növe-lése is (ezéft használják a hízókurára) Az inzulin adagolásánál igen nagy óvatosság szükséges ha szívbetegség vagy koszorú-érgörcsre való hajlam illetve koszorúérelzá-ródás van jelen Ugyanez a helyzet nagy-fokú előrehaladott érelmeszesedésnél is Étrend : Nem volna sok értelme ha ezen a helyen cukorbetegétrendeket írnánk le mert a diéta minden egyes esetben-- a beteg állapotához a vegyvizsgálati és az esetleges inzulinadag nagyságához igazodik óva intünk mindenkit attól hogy orvosi vizsgálat nélkül csak a maga belátására bíz-va tartson diétát Többet árhat ezzel mint használhat Amennyire árt ugyanis a túlsá-gosan szénhidrátdús étkezés ugyanannyira káros a cukoranyagoknak túlzott korlátozása (kómaveszély!) Ezen a helyen tehát inkább csak általánosságban foglalkozunk a táplál-kozási szabályokkal A szénhidrát a fehérjén zsíron ásványi sókon és vitaminokon kívül igen fontos alko-tórésze tápanyagainknak A cukor csaknem tisztán széndirát de ugyancsak főrésze a szénhidrát a lisztnek darának rizsnek gyümölcsnek (a vizén kívül) burgonyának stb és természetesen mindazon ételeknek amelyek ezekből az alkatrészekből állanak (k?nyér tészta) A cukorbeteg étrendje ezért főleg zsírból és húsételekből áll to-vábbá salátából uborkából és zöldfőzelékek-ből amelyek közül némelyik (paraj sóska) korlátlanul fogyasztható Ha tehát nincs más baja a cukorbeteg ehetik húst tojást saj-tot vajat szalonnát zsírt stb Nem ehetik viszont cukorban dús ételeket így mézet tésztákat édességeket ugyanígy tilos édes gyümálcsöknek és édes boroknak a fogyasz-tása A cukor helyett más édesítőszereket használhatunk melyek a legismertebb a s'zaharin Ezekből csak nagyon keveset szabad az ételbe tenni mert nagyobb meny-nyifiégb- en keserű mellékízt adnak Főzésre csak kristályos szaharint használjunk Ez az eljárás beválik például a kávé édeskésé-re de nehéz a háziasszony dolgo olyankór ha cukor adja az étel pl a tészta egyik alapanyagát Ilyenkor különleges ételtech-nikai fogásokkal sikerül csak a tészta elké-szítése esetleg olyan liszttel amely kevés szénhidrátot tartalmaz (a közönséges búza-liszt szénhidráttartalma kb 70 százalék !) (Folytatjuk) Amerikai posta AZ AMERIKAI KÖZOKTATÁS (legutóbb Irtunk a szovjet közoktatásról most röviden ismertetjük az amerikai közoktatást) Sokat hallunk mostanában a kommunista iskolák előnyeiről A Itnull lll-il'- _ iLL lji r wMvt oHiuiay iuuu magsi m__ e!rnoKoi es tecnnikust képez ki évenkint mint az Egyesült Államok A szabad világ biztonsága már mind elkeltek a Gül "emP°niibó a tény hátrányosnak és nyugtalanítónak látszik Baba és Mágnás Miska elő-- a em eien" nogy " a™" rendszer az oroszoké adásait rövidesen megismét- - m°9°tl marad- - Ük Ar Fnvtiit ÁlUmtkn „ _: n„ _i _ n ságírókkal már meg a keiét ífhez natalmas IDŐSEBB 7 T7 teg neftetseget január ennek fiat FRIGYES tekintettel lelethez közül a -- ="- mh™ii vyjr i Mi ív wiusíuí jíayuan soKTeie nép lakik a legkülönbözőbb faji és kulturális hagyatékkal A nép-tömege itt is ott is igen nagy területeken oszlik el A közoktatásnak tehát mindkét országban hasonló problémákkal kellene megbirkóz-nia A Szovjetben ezzel szemben a központi kormány kizárólagos hatalommal irányítja as iskolarendszer megszervezését állapítja meg a tananyagot és a tanítás módszereit Az Egyesült Államokban a közoktatás ügye kevésbé kötött mert a nyilvános tanintézeteken kívül rengeteg magántulajdonban levő független iskola és főis-kola virágzik Itt a kormánynak sokkal kisebb szerepe van a közok-tatás terén A kutatásoat előmozdítja é$ bizonyos speciális téren mint a mezőgazdasági kiképzés körül bőkezűen támogatja az isko-lákat is De a közoktatást elsősorban' a helyi hatóságok feladatának tekinti az államénak a városénak a községének Az amerikai isko-Iá-k ezért minden tekintetben a helyi szükségletekhez alkalmaz-kodna- k De még lényegesebb a különbség az alapvető filozófiában A kommunista nevelés diktatórikus felülről diktálják a módszere-ket a központi kormány szolgálatára A helyi szükségletek az egyéni tekintetek — sem a tanutóé sem a tanítóé — nem számi-tana- k Az orosz iskolákban a fegyelem végtelenül szigorú A tanuló-- KANADAI MACVi MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST TEL: WA 2-6- 3ij Siardáig 151 nuar 29-ika- ig baiirilag kitűnj i„t vijj11 Ai tlragadi itnii tiinatfilm : FRITZ UND FRIEDERIKE i Fnw fiukint navalt firfial modorú ál iDortlZBrQ fitl uüi -- ' ' r — "i 'inié_ yit kalandjai — Mwlattigot bonyodalmak Fritx vagy Fritdarika liamí!i-- - „r mg vaj--grlui fiia- iiimI uJ2n- n-I u -- iI LiXrJaZin — xagysgoi numor — ltmL nika — Utvinyoi ilminy — Kitüno Cnntpl uirakotfi Foiiaraplok : IISEIOTTE PUIVER ktttot (Imuarapbtn 'további ALBERT UEVEN MARCARETHE HAACEN ERIKA VON THElUUm Oliu btuutnK a tokán mátok Ai Iragadian tiip xtnit tiinttfilm : DAS TANZENDE HERZ ( tiadarmitr romantika — Siaralam darS hgmor — NagruarO halaMjal! — Kodvti dallamok Foutrtplok: CERTRUO KUCKEIMANN HERTHA STAAl CUNNAI MÖUQ PAUl HORBIOER miiek Ciütörtöktil (anvir 30-ikit- ol titrdilg fabrwir S-ik-aig bitire! ' A nagytitrO laníi vigjitikfilm : SCHLAGERPARADE Vidim íieralml bonyodalmak — ttndület — Humor — Daru _ IMl Ugardalok l vírpandití dallamok — A tírUnet keretiben kiiremikidl oltirangu titirparidi ilin: -- MAUÍICE CHEVAUFR MARGÓT HIEISCHER JOHANNES HEESTERS tYJ S4 rCECZY BARNABÁS e vilighlrfl tontkara — RUDI SCHURICKE ii téka mW Foiitreplik: CERMAINE DAMAR WAITER CIllER KARI SCHOENIOICt NAOJA TIllER BULIT BUHLAN ii tokán miiek A kitűnt oiitrik lenit vfgiUki VERGISS DIE LIEBE NICHT Rendkívül (lorekoitito i tanuliigot fitmelmeny hiiaipirok ti cialie'ek ni mire Silporkiio nellemeiiig Remek humor GySnyJrO dallimek Foutreplok: IUISE UllRICH Wlll OUADFUEG ANNI ROSAR PAUt CAHIR1 { tokán miiek VÁLTOZATOS KISfROMUSOS Naponta é-t- el folyt Stombaton délután 130-5-ko- r elte 9-k-or pqlJJ3?nJrav MELODY THEATRE MONTREAL kSUERfíllOOKE W (St Luk rence sarui) DE 0(W CiütSrtöklg (anuár 31-i- g beiirolag DAS LETZTE REZEPT Emberi titnvodályek melyek Síik i tottet át lóikat rombadöntenek mindent Eletet likért boldogiágoti rövid gyilkosan mámorét percek kedvűit — ligáimat küldetem ogy tehettáget tincoiní megmenteié érdekében — Drinu fejlemények meglepi fordulatok 'Foutreplok: HEIDEMARIE HATHEYER O W FISCHER SYBIllE WERDEN ttfc 3 Kftérofilmi XjlttiS£jSb£tWUribJN Foutreplok : INGRID ANDREE WINNIE MÁRKUS WlllY EtCHBERGER Ma Péntektől január 31-t- £l csitSrtóklg február 6-i- g beiirélag i A nagyuorC tanét tiinotfilm : VERLORENE MELODIEN kerül bemutatásra A főszerepekben: Evelyne Künnecke és Róbert Lindner Remek felvételek — Kitűni muziike — Élmény ét ttérakotis A kitűnj lonéivigjáték : HOLLANDMAEDEL Hangulatot holland tájak festi) népünnepség paiar virágos felvonulii '-d-ám fapapucstáncok — Derűt titrolml történet pompát humorral mulatsigei bonyodalmakkal elragadó dalokkal ét dallamokkal ' Foutreplok SONJA ZIEMANN HANS MOSER GRETHE WEISER GUNNM MOEllER PAUl HENCKELS RUDOLF PLATTÉ ét mások ' VÁLTOZATOS KIStROMUSOR — Naponta otto 6-t- él tsombat-vasárna- p délután 2-1- 61 folyt WVAVVJ%VAVV%S"lArAí'WW%WAV%VSViVÍ YORK THEATRE HAMILTON 164 YORK ST TEL: JA 2-09- 21 19S február 3 4 és S-ik- én hétfon kedden ét tierdán Die hochzeit Des Figaro Vidám titrolml ctelsiSvéttk és bonyodalmak — Moiart iriksiip gyi" dallamai — Kiválé énekesgárda kSite ERNA BERGER MARGARETHE KICH és más elsSrangu mOvésiek Fiakermilü Bécsi kedély hangulat munika — Ének tánc romantika hurner Fisiereplik: GRETl SCHORG PAUl HORBIGER KARI SCHONBOCK él mitek) VÁLTOZATOS KIStROMUSOR — Naponta tett éOS-tí- l folyt nak az utasításokat vitatkozás nélkül" követnie kell A k:é" "vitatkozás nélkül" sokszor előfordul a közikönyvekben es ezr' csak a tanulóra hanem a tanítóra is vonatkozik Senkinek sincs 0JP a Marx-Leni- n elmélet sérthetetlenségét vitatnia Éppen ezért rmfl választási lehetőség abban tiogy a diákok mit tanuljanak A k mány állapítja meg a tantárgyakat és ez mindenkire nézve köteeal A kormány állapítja meg hogy ki mit tanuljon Az amerikai közoktatás élesen szemben áll ezzel a rerufc-re- l Az iskolában úgy mint az életben az egyéniségen van a " súly Az amerikai iskola célja az egyéniséget kifejlesztem és e: szabad választást engednek minden diáknak hogy életpálya JJ lasszon magának saját hajlamainak és érdekeinek megfe'elee"- - A kommunista iskola elsősorban ipari kiképzésre toreks" műszaki és tudományos képzettséget kíván nyújtani nem ált" műveltséget mint történelmi irodalmi vagy művészeti isme Az amerikai nevelés a kétféle szellem ellensúlyozására tórekö Az amerikai felfogás szerint a közoktatás célja hogy egyénei-nek teljes és boldog életet biztosítson az orosz szerint hogy szakilag képzett hadsereget állítson az' állam szolgálatába A feJf lem az amerikai iskolában háttérbe szorul A tanárok szándék elősegítik az elméletek és --endszerek legszabadabb bírálatát szerin'űk csak a szabad eszmecsere révén juthat az igazság diadJ A Szovjet iskolája kiképzést nyújt a diáknak abból a ce hogy az állam politikai céljait előmozdítsa Az amerikai neve az egyének életének feljavításával kívánja a társadalom jólétét-gál- ni nem lehet kétséges hogy az utóbbit választjuk ha don tudunk választani Commn C" |
Tags
Comments
Post a Comment for 000043a