Kanadai Magyarsag, July 15, 1972

              Itthly Béla:
mmmmmmmwmmmmmm MMMMMMIMM
-- ♦' Sfía''--fW- - cr
(Hí fe- - Í972 július 15 (#29) Kanadai Mapyarsáp 5 oldal
Hol vannak a magyarok ?
Elgondolkoztató levelet kaptam egy ohioi bará-tomtól
Mivel ma Amerikában mindenkit a közel-gő
választások izgatnak természetes hogy ez a
levél is a választásokról szól Azért írom többes-számban
mert nemcsak elnököt választ Amerika
sőt még csak nem is törvényhozókat hanem helyi
funkcionáriusokat is a legkisebbtől a legmagasabb
— állami törvényhozási — szintig Söt polgármes-tereket
és tanácstagokat és más minden olyan je-löltet
aki majd legalábbis a helyi élet alakulását
befolyásolja bármilyen szinten is
Barátom azt írja hogy — sehol sincsenek ma-gyar
jelöltek Miért nincsenek? Vannak lengyelek
csehek szlovákok olaszok és mások de magyar
névvel alig találkozunk
Valami furcsa problémával állunk itt szemben
Ennek különféle magyarázatai lehetnek de egyik
sem elég önmagában
Más a „régi" magyar más a DP-magy- ar más
az 56-o- s vagy azutáni magyar ami természetes és
megérthető De az már nem természetes hogy
bármikor jött is ki a magyar miért nem tart ösz-sz- e
legalább akkor amikor választásokról van
szó Nem mindegy hogy egy város vezetőségéből
hiányoznak a magyarok mégha számuk esetleg
jelentős részvételt indokolna is Nem a nemzeti ér-dekek
döntőek itt hanem az hogy a magyarság
politikai érettsége hiányzik amikor nem tud ilyen
alkalommal együttérezni és együtt cselekedni
Márpedig a magyarság politikai ösztöne mindig jó
volt mindig megtalálta az utat az érvényesülésre
mi lehet hát az oka annak hogy most a magya-rok
majdnem teljesen hiányoznak még az alacso-nyabb
szintek jelöltjei közül is magasabb szintek-ről
pedig ne is beszéljünk
Nagyon szomorú jelenség ez Mi mindig azt hit-tük
magunkról hogy államalkotó nemzet vagyunk
Azok is voltunk és talán azok is maradunk De
Az események nyomában
A stíluson alig változtatott
December Tavasz vége nyár
eleje Pauloban A kaliforniai ösz
után hűvös szeles jókorát zuhog
aztán újra mosolyog az ég
Ilyenkor mi másra gondol egy
jó magyar: megszoknék itt?
Buta kérdés de hozzátartozik az
életünkhöz Illetve hozzáragasz-totta
a pillanat amikor kilépünk
az otthoni égbolt alól Aztán kide-rül
nem is olyan buta a kérdés
mert: igényesek vagyunk Toronto
párás New York döglesztő Los
Angeles köhögtetö Münchenben
folyton esik Sao Pauloban? Azt
mondják jobb mint Rióban Ma-gasabban
fekszik hűvösebb szele-sebb
Persze ez csak egyik oka
hogy a rioi magyarság gyérül a
Sao Paulo-- i gyarapodik A valódi
ok? Sao Paulo fizet köny-nyeb- b
az iskoláztatás és „kom-paktabb"
a magyar éJet Két-há-ro- m
csomópontra vetődik ki az a
furcsa valami amit egyszerűen
úgy kérdezünk: milyen nálatok az
élet Nem a brazíliai a magyar
Észre sem vesszük az igénysor
néhány év alatt mennyire megvál-tozott
Kezdetben mérföldekkel
vezetett az első feltétel: milyen a
kereset milyen a megélhetés Ma?
Nagyon felzárkózott hozzá: mi-lyen
a magyar élet? Nem beszélünk
róla mégis tudjuk előbb-utób- b
mindenki rájön az asszimiláció
nem könnyű dolog Valami mindig
hiányzik Aztán pontosan az Üj
és új magyar-háza-k magyar üzle-tek
éttermek eszpresszók nyíl-nak
eltemetünk egy má-sik
jobb lép a helyébe Újra fel-bukkannak
akik az első hajrában
visszavonultak mert ? Ha ma-gyarságkutatásunk
kiterjedne az
ilyen jelenségekre is biztos talál-na
választ de nem is olyan lénye-ges
Frontos: gyarapodunk Talán
nem is számszerűleg inkább
magyarságtudatban Ez nem jelent
ideológiai szilárdságot politikai
-- öntudatot hanem igényt Igényt a
magyar szóra még inkább a ma-gyar
gondolkodásmódra szokások-ra
mindarra amin nem változtat
az állampolgárság a társadalmi
státusz és minél jobban koptatja
a környezet annál erösebb minél
többet leharap belőle az idő annál
időtállóbb Túl optimista vagyok?
Semmi esetre sem vagyok pesszi-mista
A bomlási jelek megtévesz-tők
Ha azt mondják itt vagy ott
megcsappant a magyar élet nem
biztos hogy igaz Esetleg: átcso-portosítunk
megnyilvánulási for-mát
cserélünk Megszűnt a féle-lem:
ne mozduljunk mert ki tud-ja?
Helyébe lépett a környezeti
hatás és sokkal könnyebben ván-dorolunk
mint a régi emigráció
hogy idegenben nem tudjuk megcsinálni azt amit
a tótok megcsináltak holott sokkal kevesebben
voltak mint mi és sikerült leválasztani Magyaror-szág
testéről a Felvidéket ahol — akkor is ma is
tótul beszélnek tehát az égvilágon senki el nerr
nyomta őket! — ez szégyen
Igenis szégyen! Itt nem szabad a magyar fajta
felsőbbrendűségéről beszélni nem szabad a ma-gyar
faji öntudot kérdéséről beszélni — ilyen nincs
Van talán elméletileg de nincs meg akkor amikor
gyakorlatilag számítana
A választások az amerikai demokráciában fon-tos
dolognak számítanak Minden kicsi stallum
még ha kutyapecérröl van is szó számít mert —
kellemetlenkedhetik
Nem az a kérdés hogy ki demokrata párti vagy
ki republikánus párti Lehet hogy ez is egy hiba
mert nem tudtunk a két különben tökéletesen egy-fom- a
ideológia között választani olyan mindegy
hogy ki demokrata ki republikánus ha — magyar
Én — nagy — megértem hogy a „régi
magyarokban" még él az úri Magyaország iránti
ellenszenv de ez nem érv arra hogy a szlovákok-kal
vagy másokkal tartsanak össze
Ha a szlovákokat vagy a németeket el-nyomtuk
volna akkor már régen nem volna
önálló Szlovákia vagy önálló Bundesreich
(Hitler) gondolat Mindenki a saját nyelvét hasz-nálhatta
ugyanazokban az előnyökben részesed-hetett
Magyarország főpapságának túlnyomó ré-sze
— beleértve a hercegprímásokatt is — nagy-jából
tót vagy német volt ami nem jelenti azt
hogy nem voltak százszázalékosan jó magyarok
Csak azt mutatja hogy nem volt — elnyomás
!Ha az emigrációs magyarok akár párt — akár
egyéb kérdések miatt széthúznak megérdemlik
hogy ne legyen népi képviseletük Másszóval hogy
más nemzetiségek uralkodjanak fölöttük a városuk-ban
az iclő
jobban
újságot
nehezen
Rio de Janeiro-- i cikkemben azt ír-tam
meggyöngült a magyar élet
de akkor nem tudtam hogy Sao
Pauloban és Brazília fővárosában
megerősödött Ez már a jelenség-hez
tartozik hogy Brazíliában és
Venezuelában sokkal enyhébb "az'
USA vonzás mint 10—12 évvel
ezelőtt Uruguayban Argentíná-ban?
Fordítva Az észak-nosztalgi- a
erösebb mint volt de az
Észak nem biztos hogy az USA-- t
jelenti Brazília és Venezuela is
Észak Attól függ honnan nézzük
lennél a pontnál újra kezdődik
a régi dal: ha lenne olyan
emigrációs intézményünk amely
számontartaná az emigrációs moz-gások
irányát és okát meglepő
eredményekre vezetne Beigazo-lódna
hogy az élettér változtatás
csak nem annyira gazdasági lehe-tőségeket
követel hanem régi sa-játosságunknak
engedelmeske-dünk
Keressük a szálakat ame-lyek
területtől és időtől független
magyar nemzethez köt Például?
Kalifornia nem azért elsőszámú
divat-életté- r mert nincs smog
szépen süt a nap hanem a mag-yar-
élet a legsokrétübb és leg-erősebb
az Egyesült Államokban
Ellentétel Toronto Rossz a klímá-ja
a város sem „festői" mégis a
változatos színes magyar élet
évek óta divatban tartja Hasonló
a helyzet Délafrikávaí és Auszt-ráliával
Aki a nyugati liberális vagy az
otthoni kommunista újságokat ol-vassa
úgy tudja hogy a fekete
kontinens fehér országa nagyon
kérész életű és hamarosan hír-mondó
sem marad az európai „ko-lonizatorokb- ól"
Ennek ellenére
emelkedik a magyar bevándorlók
száma Az csak egyik ok hogy
egy év alatt adnak állampolgársá-got
és egyetlen fehér munkanél-küli
sincs A másik: a kitűnően
szervezet magyar élet Ausztrália
majdnem 20000 kilométer a be-vándorl-ási
törvények elég nehe-zek
az angol „őslakosság" nem a
legkedélyesebb partner a beván-dorlás
áttelepedés mégis nő Ok?
Megint csak az intezív magyar
élet Röviden Szeretjük a pénzt
gyorsan akarjuk az állampolgársá-got
mégis az érzelmi indokok
döntenek: hol keressünk új
„jobb" hazát
4 sao pauloi magyar élet nem
azonos a torontóival vagy
losangelesivel Ize-szín- e hamisítat-lanul
otthoni Kevésbé érvénye-sülnek
az új dimenziók amelyek
a nyugat-kele- t koegzisztencia nyo-mában
az észak-amerik- ai és a
nyugat-európa- i magyar csoportok
szerkezetébe már behatoltak Nem
vitáznak nincs nézeteltérés közöt
tük? Rengeteg de ? Régi ke-resztmetszetben
témakörben és
árnyalatokkal Provinciális? Ha a
régi úri kaszinó dimenzióban néz-zük:
az A stíluson szokásokon
témákon alig változtatott a távol-ság"
és az' idő1 Tréfálok: a vizit és
virágcsokor kötelező Szóval? Na-gyon
szép Az amit nem árulnak
német márkáért de még dollárért
sem Ilyenkor az a probléma hol
hogyan kezdje az ember A társa-dalmi
vezetőknél vagy régi bará-toknál
Mikor Gácsér Imre fő-tisztelendő
úrnak említem: nevet
Kezdd ahol akarod egy helyre
érsz Régi barátaid kivétel nélkül
résztvesznek a magyar élet irá-nyításában
Ha rám bízod Lady Duncant
ejtsük először útba Már kétszer
telefonált vár Az iskola mini-busza
elvisz Hívjam? Ha eláru-lod
ki Lady Duncan igen Tes-sék:
Wangel Etelka Wangel Gyu-la
a MAC elnökének a lánya? Az
Wangel Károly bácsi az apám
tarok-partnerén-ek
az unokája?
Gácsér főtisztelendő úr kacag
Ha az egész családfát végigkérde-zed
elmegy az autóbusz A sofför
dél-brazíli-ai
német Nagyszülei
Stuttgart környékéről vándoroltak
ki szerencsét próbálni Megtalál-ták?
Az unoka vállát vonogatja
Hitlert és a háborút mindenesetre
elkerültük Ez minden? Nem vála-szol
de tudom abba a sorsköteg-be
tartozik az élete amelyben
sok sok dél-brazíli- ai német telepü-lés
eltűnt Felszívta őket Sao Pau-lo
ipara vagy kitúrta a régi faluk-ból
a japán konkurrencia Az unoka-gen-erációs
még beszél németül
néhány fiatal még a németországi
főiskolákon tanul de a masszív
kemény tömb már repedezik
Vagy csak átlakul? Lehet de az
külön kérdés Legutóbb német fo-lyóiratokban
olvastam egy tanul-mányt
arról Nagyon érdekes-- a
külföldre szakadt német tömbök
addig erősek amíg régi telephe-lyeiken
élnek Ha valamilyen ero
kimozdítja őket nagyon gyorsan
elsüllyednek a környezetben Asz-szimilálódn- ak
Hogy ez a tanul-mány
mennyire helytálló a del-amerik- ai
latin világban majd e-lválik
Addig leghitelesebb amit a
sao pauloi Volkswagen müvek
egyik német főtisztviselője mond
Ha sikerül a dél-brazíli- ai mező-gazdasági
vidékek telepeseit JZ
üzembe átmenteni akkor gondos- -
kodtunk arról hogy ne veszítek
el németségüket Különben? E7 a
leglényegesebb: egységes szerve-zet
nélkül eltűnik a brazíliai né-metség
mert az új japán beván-dorlók
kitúrják őket sok évtizedes
települési helyeikről Ehhez a
sokoldata problémában Igen érde-kes
Motívum hogy a japán mező-gazdasági
munkások kibuc-szer- ű
gazdaságokban tömörülnek és a
közös gazdálkodáshoz szükséges
tökéről a japán bankok gondos-kodnak
Coffőrömet nem érdekli a té-ma
Kikanyarodik „Szent
Imre" városból és a „cita de Jar-dinba- n" állt meg Pálmák „Bu-da"
és a folyón túl beláthatatlan
„Pest" Felhőkarcoló felhőkarcoló
mellett és a hegyekig mind Sao
Paulo
A fogadóban Lady Duncan gr
Bethlen Gábor Trojkó György
Dr Ecsedy Tamás Dr Boér Mik-lós
Igaza volt Gácsér Imre főtisz-telendő
űmak: ismerősök régi ba-rátok
és a sao pauloi magyarság
vezetői Miről beszéltünk? A ma-gyar
történelemről Nem arról
amelyet megírtak hanem amelyet
csak most rakosgat össze az idő
Mi történt egy társadalommal
amely olyan sokrétű és mégis any-nyir- a
egyeséges volt? Amelyben
minden mondat úgy kezdődik: mi-kor
utoljára találkoztunk akkor
Wangel Etelka a pesti bálok ki-rálynője
Miklós Endrének a Hazai
Bank fiatal igazgatójának volt a
felesége Wangel Károly bácsi
Maxim ezredes bácsival Kubiesch
Béla miniszteri tanácsos bácsival
és apámmal tarokkozott a mária-besny- ői
Wangel-vill- a üveges ve-randáj- án Troykó Gyuri a „snáj-dig- "
huszárönkéntes a kis Wangel
Kati körül legyeskedett Aztán?
Jött a vihar A tarok-par- ti kiköl-tözött
a máriabesnyői temetőbe
Miklós Endrénéböl Lady Duncan
lett Troykó Gyuri és Wangel Ka-t- a
fiatal házasok voltak ami-kor
? Az oroszok a pesti palo-tában
agyonlőtték a fiatalasszony
édesanyját és egy éves csecsemő-jét
a legkisebb Wangel lány Éva
késsel vájt sirt és temette el kato-na
urát az egyik pesti parkban
Wangel Gyula a Magyar Atlétikai
Club igazgatója parasztszekéren
mentette idegenbe ami menthető
volt Szervezőkészségét sportsze-retetét
és izzó magyarságát Sao
Pauloban textilgyárat alapított és
minden magyar ügy lelkes támo-gatója
lett
Még feléig sem értünk az em-lékszel-játék- nak beesteledett Sao
Paulo fénybe burkolódzott na-gyon-bar- na
portugál inas jeges
italokat szervírozott Mégis ter-mészetes
volt a sok színes lámpa
a folyó másik oldalán a Negresco
kávéház és nem történt semmi Se
háború se menekülés Minden a
régi: emlékeinkben és igényeink-ben
GÁBOR ÁRON
AZ ÁGYAK HARCA
SZICÍLIÁBAN
Akárk akármit mond vagy ír
— korunk végleg áttért a szexu-alitásra
Valamikor a szebb idők-ben
Szicíliában kés vagy puska
torolta meg egy családon esett sé-relmet
Ma már nem Hanem az
— ágy
Minden történetnek van egy
kezdete de nem mindig van vége
A kezdet akkor indult el végze-tes
útjára amikor Carmelo Calab-r- o
egy 29 éves apa akinek már
sikerült öt gyermeket összeszerez-nie
elcsábította a 16 éves Giusep-pin- a
Pascalét és megszökött vele
Pávába ahol Carmelo bátyja Sal-vator- e
élt
A második felvonás természet-szerűleg
követte az elsőt Szicí-liában
nincs one-wa- y út ha sére-lem
esik A megszöktetett fiatal
lánynak a papáj3 aki maga már
nem is olyan jaj de nagyon fiatal
nem nyúlt késhez hanem meg-szöktette
a Calabro testvérek 25
éves nővérét aki özvegy és négy
gyermek várakozó anyja Nem
vagyok családfa-szakért- ő de azt
hiszem hogy a papa ezzel a Ca-labro
testvérek sógora lett Már-mint
maszekben
Jött a harmadik felvonás A már
megszöktetett Giuseppina 18 éves
nővérét Marlát Szicíliába küldték
a Cahbrok ö volt a harmadik tör
az ügyben Maria csakhamar elcsá-bította
— vagy megfordítva —
Salvatore Calabrot így a sógorság
komaság kőre még zsúfoltabbá
vált
További hírünk nincs az ágy út-ján
való bosszuállásról Persze
tudni kellene hogy még hány el-csábítható
hajadon özvegy vagy
más van a két családban mert kü-lönben
a bosszúállás megszűnik és
esetleg a két család kibékül
Ez valahogy nem volna igazi
szicíliai jelenség és csak sajnál-ni
tudnánk ha a vendetta — ezút-tal
tör nélkül — ilyen gyorsan
megszűnnék
Nyírcgyházy Pál:
A GÁRDISTA KACAGANYA
Isa? tíJ
Kallós Ede: Bessenyei György
szobra
Bessenyei György Szabolcs-vármegye
ajánlására a m kir
testörségbe vették fel Így ke-rült
a daliás termetű dús feke-te
fürtű de szerény fellépésű
ifjú a fényes bécsi udvarba
ahol feltűnt szépségével és er-kölcsi
romlatlanságával De nem
kábították el a császári udvar
káprázatos estélyei a nagyvilá-gi
szórakozások s ahelyett
hogy belevetette volna magát e
varázslatos élet élvezeteibe
összehasonlításokat tett a nyu-gat
kultúrája és hazájának el-maradottsága
között
Megtanult németül és fran-ciául
s 1769-be- n a pármai her-cegnőt
Olaszországba kíséri
amelly útnak emlékei még job-ban
felébresztették vágyát az
örök szépnek megismerésére
Voltaire müvei ragadják el és
elhatározza hogy hazáját köze-lebb
hozza a nyugati művelt-séghez
Társakat toborzott és
bámulatos lelkesedéssel fogott
hozzá a kitűzött cél eléréséhez
„Ágis tragédiájával" lép fel a
nyilvánosság előtt és ettől szá-mítják
irodalmunk újjáébredé-sét
Ennek a könyvnek első kiadá-sa
birtokomban volt s azt ma-gamm- ái
hoztam az emigráció-ba
Amikor azonban otthonma-radt
üldözött és börtönviselt
barátaim panaszkodtak ember-telen
nélkülözéseik miatt haza-küldte- m
hogy értékesítsék és
eladási árából javítsák fel éle-tüket
Most valami kommunista
újgazdag könyvtárában lepi a
por
Bessenyeinek legnagyobb ér-deme
hogy ö mondta ki elő-ször:
a tudományokat nemzeti
nyelven kell fejleszteni A ma-gyar
nyelv alkalmas minden
irodalmi irány és költői műfaj
szépségeinek kifejezésére
Mikor 1773-ba- n betegsége és
kövérsége miatt kilépett a test-örségb- öl
elfogadta a magyar-országi
négy református egy-házkerület
ügyvivői tisztjét és
évi 2000 forint fizetéssel Bécs-ben
maradt De azután ettől a
jövedelemtől is elesett és csak
azért tudott Bécsbe maradni
mert Mária Terézia királynő ki-nevezte
évi 2000 forintos kegy-díjjal
a bécsi császári könyvtár
tisztjévé Át kellett térnie a ka-tolikus
hitre Két év múlva II
József került a trónra s azon-nal
megvonta tőle a kegydíjat
Visszatért először a magá-nyos
berceli pusztára majd a
biharvármegyci pusztakovácsi
birtokára Fájdalom töltötte cl
lelkét Tíz évig nem írt semmit
majd később is a lemondásnak
és szenvedésnek mélabús hang-ja
sajog minden sorában Az
egykor ünnepelt költő rideg
magányában nélkülözött minden
müveit emberi társaságot 1804-be- n
rokona Bessenyei Anna köl-tözött
hozzá s végső öregségé-nek
napjaiban hü gyámolója és
vigasztalója lett 1811-be- n meg-halván
kertjében egy általa
kiválasztott almafája alá temet-ték
el minden szertartás nélkül
mint életének nagy példaképét:
Voltairet
Sírja ott volt a Berettyó kö-zelében
alig száz lépésnyire a
folyótól s a tavaszi árvíz min-dig
elöntötte Ezért a Tudomá-nyos
Akadémia áthelyezte egy
kimagasló domb tetejére fekete
márvány síremléket állíttatott s
Beöthy Zsolt mondott sírjánál
emlékbcszédet A magányos író
és költő földi maradványait
már a második világháború
éveiben hazahoztam Szabolcs
fővárosába s a nyíregyházi te-metőben
helyeztük örök nyuga-lomra
Síremlékére a kulturmi-nisztériumm- al
együtt pályáza-tot
írtunk ki de a háborús ese-mények
miatt ennek már nem
volt eredménye
Most ott nyugszik Bessenyei
annak az országútnak a közelé-ben
melyen egykor Bérceiből
lovagolt Bécsbe hogy elfoglalja
helyét a magyar testörségben
Sírja ma is jeltelen Olvastam a
hazai újságokban hogy posta-bélyeget
fognak kiadni s annak
jövedelméből állítanak síremlé-ket
Nadányi bihari alispán leánya
később cikket írt a Népszabad-ságba
arról hogy én egy béres
csontjait hoztam Nyíregyházá-ra
Apja kivitt engem Pusztako-vácsiba
s ott megmutatott ne-kem
egy sírt amit én felnyitot-tam
s a benne talált hamvakat
elszállíttattam Nyíregyházára
De ezek egy béres csontjai vol-tak
Micsoda buta hazugságok-kal
igyekszik a kommunizmus
megrontani a múlt idők nemze-ti
törekvéseit
Az első köztéri emlékmű
Szabolcs fővárosában Bessenyei
György szobra volt Szép fényké-pét
sikerült megszereznem a Ka-nadai
Magyarság számára Már-1889-b- en
felmerült a szoborállí-tás
gondolata de pénz hiányá-ban
csak hét év múlva hirdet-tek
pályázatot Tizenhat jeligés
pályamunka érkezett be s a
zsűri melynek Benczúr Gyula
is tagja volt a fiatal Kallós
Ede pályaművét fogadta el
Kallós Edének ez volt az első
jelentős műve s ez pályáját az
emlékmű-szobrász- at irányában
döntően befolyásolta A szobrot
1899 május 9-é- n leplezték le
olyan külsőségek között mely-re
még nem volt példa a város
történelmében Borús nap volt
az ünnepség előtt az eső perme-tezni
kezdett mégis a várme-gyeháza
előtti téren díszruhás
vendégek képviselték az ország
minden számottevő intézmé-nyét
Beöthy Zsolt két koszorút
tett le a szoborra: a Tudomá-nyos
Akadémia és a Kisfaludy
Társaság nevében Beszéde
Bessenyei működésének első je-lentékeny
elemzése volt
A szobor nem hitelesen ábrá-zolja
Bessenyeit de akkor még
nem volt ismeretes az innsbruc-ki
vár freskóján talált élethű
Bessenyei arckép A magyar vi-lág
ébresztőjének művészi igaz-sága
beszél a szoborról kifeje-zi
a hőst akit egy királynő ke-gye
fényes udvarának bűvös kö-rébe
vont s a daliát akinek ké-ső
utódai hódolattal járulnak
emlékmüve elé
A szobrot 1928-ba- n Kisfaludy
Stróbl Zsigmond Hősi szobrának
felállításakor átvitték a Széché-nyi
úton lévő parkba Kallós
Ede nagyon fel volt háborodva e
sérelem miatt leutazott Nyír-egyházára
de mikor meglátta
szobrát az új helyen hUmmö-gés- e
beleegyezését jelentette A
mögötte ívben sorakozó jege-nyék
monumentális keretbe fog-lalták
A szemben lévő kert fái kö-zött
később felállították Kisfa-lud- i
Stróbl „Vénusz születése"
című müvének bronzmásolatát
A márvány-erede- ti Kaliforniá-ban
Santa Barbarában áll A mű
azt a pillanatot ábrázolja mi-kor
a szerelem istennője kilép
a tenger sós vizéből dallamos
vonalaival a nőiesség himnusza
Sok tréfát űztek vele egy
nyári éjszakán felöltöztették női
ruhába Bessenyei a fák lomb-jai
között odalátott a megigéző
Vénuszra Nyíregyháza nagy
költője Vietórisz József a Kis-faludy
Társaság tagja gyönyö-rű
verset írt arról amint a két
szomszédos paikban egymást
nézegeti a bronzbaöntött gárdis-t- a
és a szerelem istennője Mi-kor
az őszi szelek megérkeztek
a gárdista rá akarta teríteni me-leg
kacagányát:
Illedelmes gondolattal
Gavalléros hódolattal
György leveszi párduc-bőré- t
S betakarja istennőjét
Oly szelíden oly gyengéden
Mint valaha reges régen
Simul rá a kedves vállra
A gárdista kacagánya"
i