Kanadai Magyarsag, January 21, 1967

              Kp lw ' "- - Vi f „ -
m~djh %' r J967ÁNUÁRÍ21V KANADAKMAGYARSAO - - A
j '5'líl ~- - - — "Í'VL
1 ze í cé %wMW§mWm'WPMmM
1 2öfebe" HHriiliHiil: ift fa& zíhívíh ViWwmmmxm': sm%iyiiísrr?sn 1) E
mély s
befolyá
rétege
hfrdess
kezébe
ráció r
egyesül
1956-o- s
dulójái{
2) K
rííen ki'
adást n
vetödöt
gyár a
eszmec
3) A
Effl fl!
l szeg f en érzi
cél igí
golása
igénylő
még ne
I Legu
az adó
tóban
zsö To
chenyi
István
ták az
igen m
mákat
gyakor
Töttöss
dec-ja- r
gyelem
kozáso!
„adó" i
sítási
nek és
ben szi
hajthat
nulraári
bökken
tervezd
kezdeti
A m
is átfo
ker es
ébrenra
Az a
egyszei
ki egy1
kiállítá
haszno!
több n
gsarlásá
TW&J
meneti'- -
Igényig
emigra
alakulr
L N
nyugta
könyv:
könyve
nincs i
n A
ga igei
jezhete
árából
eső elf
szoroz:
föaj
ai
1166
Hajózó farmer Cassvilleben (Wis
maga állal készített
Feleséget akart venni — világbajnok
Nem mindennapi pályafutásra te-kinthet
vissza Dick Tigcr a profi-ökölvív- ás
félnehézsúlyú világbajnoka
akik az amerikai újságíiók 1966-ba- n
„az cv bokszoló jának" választottak
immár másodszor
„Cn vagyok az cgjctlcn tigris Ni-gériában"
— szokta mondani az „év
bokszolója" Hazájában ugyanis nem
fordul elő ez a ragadozó fajta Öt
sem neveztek volna cl Tigcrnck a le-leményes
menedzserek ha ez a sze-gény
vízhordó ember 15 evvel ez-előtt
a falujában cl nem határozza
hogy megveszi magának feleségül a
törzsfőnök lánya t Ehhez azonban
pénzre volt szükség nagyon sok
pénzre 500 dollárra ő pedig mind-össze
20 centet keresett naponta
'
Ez az indián egy-különlege- s tengeri sünt
tart A sün veszélyben van kibo--
csájtja veszélyes
tudja ezt jól óvatosan bánik vele
Rubens -- kép
a fogadó falán
Régi mesterek nagy alkotásainak
felfedezései ez év őszén láncreak-ciószerűen
követik egymást A leg:
újabb esetről a Schweizer Illust-riert- e
képes riportja számol
Egy londoni pénzmágnás Lord
Cowdray néhány esztendővel ez-előtt
eladott egy régi olajfest-ményt
mivel az „nem illett dolgo-zószobája
hangulatába" Az eladá-siá- r
6000'svájci frank volt Ugyan-ezt
képet néhány hónappal eze-lőtt
a washingtoni' National Gaífe-ryo- f
Art számára 2 millió frankért
vásárolta meg egy műkereskedő
Az erről szóló hírt olvasva és a
kép reprodukcióját látva egy csen-des
feketeerdőben falucska fogadó-sa
Max Falz föltekintett arra a
képre amely évtizedek óta lógott
vendéglője egyik falán és — gya-nút
fogott A kép ugyanis kísérte-tiesen
hasonlított Rubens „Dániel
az oroszlánok között" című fest-ményére
arra a bizonyosra amely-ről
az újság írta hogy nemrég
került a washingtoni múzeumba
Pár hétig tartó habozás után Walz
egy restaurátorhoz fordult és
már az első „nagytakarítás" meg-hökkentő
eredményt hozott A kép
alján feltűnt Rubens nevének ini-ciáléja
PPR felül pedig halványan
teljes névaláírása Az ezután kö-vetkező
szakvizsgálatok egyöntetű-en
megerősítették hogy a washing-toni
képnek egy változatával talál-koztak
A fogadó Rubens-képé- t ember-emlékezet
óta senki sem méltatta
figyelemre Látni azonban ezután
egyáltalán nem fogják a Walz fo-gadó
vendégei mert tulajdonos
akinek 1 millió frankot máris fel-ajánlottak
a képért annyira meg-illetődött
hogy azonnal becsoma-golta
és betette egy bank safe-jéb- e
USA) Ennek a farmernek birtoka szigeten van terményeit a saját
motoros tutajon szállítja át a folyóparton lévő magtárba
lett
Egyszer valami bokszfilmet látott ek-kor
határozta cl hogy ökölvívó lesz
Kezdetben ellenfelei sorra crták
a tapasztalatlan de rendkívül szívós
és kemény újoncot Hamarosan azon-ban
fölfigyeltek rá majd egy londoni
bokszcirkuszhoz szerződtették „Nem
volt különösebb tehetsége de a sok
verésből tanult" — mondotta angoi
gazdája 1958-ba- n Dick Tigcr ki-ütötte
az angol birodalmi bajnokot
Lgy év múlva Amerikába szerződ-tették
De csak 1962-be- n mérkőzhe-tett
— 33 eves korában! — akkor
még a középsúl)ú világbajnokságért
Biztosan győzött az amerikai Gcnc
i'ullmer ellen Két nigéiiai miniszter
örömláncot járt a Tvew York-- i ring-ben
fiúcska
a kezében ha
tüskéit és akkor A kis indián
be
a
azt
úr
a
Ez éneklő apáca nem más
filmszínész "Dr és a
film
Hazai lapszemle
WWWWWWWVVWWVWVWV
Öregszenek a
Gyuri bácsi levélhordó postá-sunk
Jól ismert táskája a minap a
szokásosnál is duzzadtabb volt
Gyuri bácsi elmondta miért: — Be-teg
a kolléganőm ma az ö körút-já- t
is én teszem meg
— És fiatal kollégája aki a nyá-ron
helyettesítette? — érdeklöd- -
—- Hol van az már?! Elment mo-toros
küldöncnek egy nagy gyárba
Tudniillik tavaly kétszer is jól sze-repelt
motorversenyen elcsá-bította
öt a motorozás
Néhány percig beszélgettünk a
postai kézbesítők öregedéséről s
Gyuri bácsi megemlítette a Magyar
Nemzet egyik cikkét amely nem
is olyan régen tette fel a kérdési
vajon ha úgy öregszenek és roha-mosan
nyugdíjba a kézbe-sítők
a mint napjainkban
a jövőben csönget-- e ajtónkon a pos-tás?!
Amit jól tud Gyuri bácsi kol-légáinak
öregedéséről azt ponto-sabban
az adatok tükrében feltár-va
ismeri Dejczö Gábor a Buda-pesti
Postaigazgatóság vezetője
Tizenkilenc
betöltetlen állás
— Nagy a hiány postai kezelők-ben
— mondotta a postaigazgató
— Budapesten az 56 éven felüli
postakezelök arányszáma 17 száza-lék
s ezzel azt hiszem nagyon
mondtam a budapesti
posták kezelői létszáma s hogy
mekkora a munkaerőhiány ebben
a szakmában arra két adat világít-son
rá: 301 tisztviselőt is kényte-lenek
vagyunk kezelői munkakör-ben
foglalkoztatni viszont 19 ál-lás
betöltetlen a kezelök népes tá-borában
Illetve elnéptelenedő-táborába- n
— Jelenleg harminchét 60 év fö-lötti
postai kezelőnk varu A 60 évei
A visszavágót Nigériában rendez-ték
— először világbajnoki mérkő-zést
afrikai földön! Az állam az ösz-sz- es
költségeket fedezte bokszra-jongó
államtisztvisclők fizetett sza-badságot
kaptak A szociális minisz-ter
varázslót fogadott fel hogy a
meccs idejére az esős évszakban ne
essen az eső Nem esett Dick Tiger
L--m ét g)őzött Az 51 éves szociális
minisztert alig tudták megakadályoz-ni
hogy ő is szorítóba ne lepjen és
bemutató mérkőzést ne tartson
A közl)cn félnehézsúlyban is világ-bajnokságot
nyert Dick Tigcr azóta
természetesen megvette a törzsfőnök
lányát és öt gyermek apja A legidő-sebbet
politikusnak szánja: „Azért
mert a politikusok olyan jól néznek
ki a televízióban "
az mint Vincent Pricc
a Goldfoot lányok" című
egyik jelenetében
Most
mennek
postáról
so-kat
3364
Mi
A
betöltötte 29 59 éves 37 postai ke-zelő
58 éves 22 56—57 éves 68
És most nézzük a fiatalságot az
utánpótlást amelynek jelentkezé-sét
napról napra 'szinte hiába vár-juk
Már 16 év alatti távirátkéz-besítön- k
is van 53 Ezek is csak
addig dolgoznak a postán amíg
valamiféle számukra kedvezőbb
szakmát el nem sajátítanak és ott
el nem tudnak helyezkedni Már
pedig mivel köztudomású hogy az
ipari szakmában is munkaerőhiány
van a fiatalkorú táviratkézbesí-tö- k
úgyszólván csak
tekintik a postai munkát
Most arról beszélgetünk emlé-keket
űjítgatva hogy hajdan szá-zával
hevertek a postán az olyan"
kérvények amelyekben „kezelő al-tisztnek"
kínálkozott valaki és éve-kig
kellett várnia mire a postához
bejuthatott Hasonló volt a hely-zet
a MÁV-ná- l is Szívesen ment
valaki postásnak vasutasnak
A7tp 70--75 kilométer
gyalog
A kereseti viszonyok a postán
semmiképpen nem okozzák ezt a
nagyarányú elöregedést és az után-pótlás
ugyanilyen arányú hiányát
A kézbesítő alapfizetése 1200 fo-rintnál
magasabb s ehhez járul az
üzemi jutalék is A gyakorlott pos-tai
kezelő eléri az 1500 forintos fi-zetést
s a kézbesítők napi kere-sete
borravalóval úgyszólván ellen-őrizhetetlen
'Csak teljesítményük-ről
következtethetnek hogy ez
milyen jelentős bevételi forrás
1963-ba- n felmérték a postások tel-jesítményét
579593 lakásban
62146 emeletet jártak meg szám
szerint 9S2-e- n S kézbesítettek 66
millió pénzesutalványt Igen ám
de az emeletekre nem visz fel sem
a kerékpár sem a motorkerékpár
Felmérték a Fehérvári út környé-Sé- a
teljesített munkát amelyet a
Üj Hold-térké- p
A Hold-kőz- et geológiai fejlődés-történetét
szemlélteti az a geoló-giai
és morfológiai térkép amelyet
az akadémia 'földtani intézetének
munkatársai készítettek a Hold-ról
A szakemberek arra a következ-tetésre
jutottak hogy a holdbeli
„száraz földek" túlnyomó része
egykori Hold-tengere- k valamilyen
módon átalakult anyaga
A térkép a Hold látható felének
központi részét ábrázolja A tudó-sokat
mindenekelőtt a kontinen-sek
kráterek közötti térségei ér-dekelték
amelyeket eddig még
nem tanulmányoztak eléggé A tér-kép
bemutatja hogy a Hold anya-ga
hogyan oszlik „tengerekre" és
szárazföldekre
Az eddigi Hold-térképe- k rajzolóit
főképpen a domborzat a kráterek
repedezések és törések elhelyezke-dése
érdekelte Ezek a térképek ke-veset
beszéltek „a tengerekről" és
egyáltalán semmit — a Hold anya-gának
koráról A Hold-kőz- et élet-kora
iránti érdeklődés az utóbbi
időben fokozódott Most a szakem-berek
— elsősorban az Egyesült
Államok geológusai — gondosan
tanulmányozzák ezeket a kérdése-ket
A geológiai és morfológiai Hold-térképet
teleszkópok segítségével
nyert felvételek alapján készítet-ték
A negyed-Niagar- a
Érdekes kísérletet hajtottak vég-re
november közepén a Niagara
vizesésen A lezúduló vízmennyi-séget
negyedére csökkentették
hogy a mérnökök közben légi és
felszíni felvételeket készíthessenek
és megállapíthassák milyen mér-tékű
a föld eróziója a vizesés szik-lafalán
Gátak közbeiktatásával és
nagy mennyiségű víz elvezetésével
a másodpercenként lezúduló zuha-tagot
8000 köblábról 2000 köbláb-ra
csökkentették
Szaván fogták
Miamiban egy garázs ezzel a
reklámfogással hirdetett: „Ingyen
mosunk elefántot kocsit is alig
drágábban!" A napokban szaván
fogták a garázs tulajdonosát 22
elefántot hajtott ingyenes mosás
céljából a garázsba egy vándorcir-kusz
112-e- s számú postahivatal kézbe-sítői
végeztek Ettől a postától vi-szonylag
keveset kell gyalogolniuk
a levélhordóknak és mégis naponta
megtettek egyenként 183 emeletet
és bejártak mintegy 10—15 kilomé-tert
A peremkerületekben ennél is
többet kell gyalogolniuk Budapes-ten
egy postás naponta átlag 93
kilométert tesz meg gyalog S egy-eg- y
postás átlag naponta 590 lakás-ba
csenget be
Miért nem szakma?
A táviratokat most már csak fi-atalok
kézbesítik És azt mondja
Dejczö Gábor hogy az utánpótlás
„feltöltése" úgyszólván áthidalha-tatlan
problémát jelent a posti ve-zetőinek
Egy időben szép szám-mal
jelentkeztek a postakezelöi
munkára a nők is Most már bebi-zonyosodott
hogy ez az állás és
munkakör nem nőknek való Hiva-tali
munkában bent az irányító
szolgálatnál igen de a kézbesítői
munkában nem A női fizikumnak
nem való a húszkilős táskák cipe-lés- e
emeletről le és föl — a már
megnevezett követelménynek meg-felelően
— és nem való ez a túl-teljesített
gyaloglás sem A fiatal
férfiak viszont azért vándorolnak
el rövid idő után a postáról mert
noha a postai kezelőnek is tanfo-lyamot
kell végeznie munkáját be
kell gyakorolnia a kezelői munka-kör
hivatalosan nem számít szak-mának
A Munkaügyi Minisztéri-ummal
már jóideje „különharcot
vív" a posta vezérkara Nyomós
érvek szólnak amellett hogy kéz-besítőnek
lenni igenis szakma
egyelőre azonban még nem ismer-ték
el a postások kétségtelen szak-mai
tudását — szakmának
Addig pedig tovább Öregszenek
sőt kiöregszenek a postások A fia-talok
pedig vagy nem jelentkeznek
postásnak vagy elvándorolnak
Sz J
postások Budapesten s nincs utánpótlás
vendégjáték-nak
rá
mmmmsmm mmmmmmmmwmmHwilmmMmmmnww
- V"W- - c " l? t AŰ - v 5J mm
Á tízes szám forradalma
ANGLIÁBAN
Angliában a-tíz- es számrendszer-re
való áttérés amelyet az elmúlt
évben határoztak el majdnem any-ny- it
jelent mintha elrendelték vol-na
hogy megváltozik az ország
nyelve: a brit ember ezentúl nem
angolul fog beszélni hanem fran-ciául
vagy hollandul Ha a nyelv
nem is változik meg a gondolko-dást
mindenesetre átalakítja az új
szám- - és mértékrendszer felfor-dítja
a százados hagyományt és fel-bolygatja
az egész gazdasági éle-tet
Több évszázadon keresztül a
világ alkalmazkodott a változatlan
Angliához Ma Anglia igazodik lé-pésről
lépésre a változó világhoz
A tízes számrendszerre való át-térést
már hosszú idő óta sürget-ték
mint annyi más reformot (Ber-nar- d
Shaw például hagyatékának
nagy részét egy új fonetikus an-gol
ABC kidolgozására testamen-tálta- )
mi több: a pénzreformot már
a napóleoni időkben be akarták
vezetni A tradíció azonban mindig
diadalmaskodott a megújulás szel-lemén
aminek természetesen vol-tak
bizonyos előnyei is e zárt szi-getországban
A gazdasági életben
és a lakosság tudatában egyaránt
stabilitás érzését keltette hogy míg
a többi európai országok pénzegy-ségei
devalválódtak cserélődtek és
változtak addig Angliában a font
sterling (s annak húszas és tizen-kettes
egységei) maradt érvényben
az angol ember gyakran ma is az-zal
a rézpennyvel fizet amelyre
Viktória királynő arcképe van
nyomva s amely azóta is forga-lomban
van legfeljebb nem any-n- yi
az értéke mint a múlt század
végén volt Ezzel nem sok európai
ország dicsekedhet talán csak —
tudomásom szerint — a semleges-ségéből
remekül profitáló Svájc
Az angol számrendszer
misztériuma
A világ e — vitán kívül — leg-bonyolultabb
szám- - és mérték-rendszerének
a megformálása ter-mészetesen
nem ment végbe egy-szerűen
rázkődtatások nélkül mi-ként
a más országból érkező em-ber
is reménytelenül belebonyoló-di- g
az angol számítási rendszer-be
mihelyt a szigetország földjére
teszi a lábát A brit kormány ta-valy
ötéves határidőt tűzött ki a re-form
végrehajtására s ezt még egy
kétéves átmeneti idö követi A
most kezdődő új esztendőben tehát
még mindenki nyugodtan tovább
alriat- - Angliában szám- - és mérték-rendszere
felöl s talán az iskolák-ban
is csak melléktantárgyként ve-szik
fel a tízes rendszert Az új an-gol
font csak 1971 februárjában ke-rül
forgalomba addig megy minden
tovább mint századok óta
Valóságos misztérium ez az an-gol
számrendszer a külföldi sze-mében
A pénzegység a font ster-ling
1 font sterlingben 20 shilling
van X shilling pedig 12 pennyt tar-talmaz
Most tessék gyorsan —
e pénzegységekben — összeadni
mondjuk: mennyi 12 shilling 4 pen-ny
plusz 9 shilling 6 penny plusz
18 shilling 3 penny Egyszerű mü-velet
az angol általános iskola el-ső
osztályában A külföldi ha egye-temet
is végzett hosszasan töri a
fejét Az összeadás eredménye
egyébként: 2 font 1 penny A szor-zás
még bonyolultabb
Ki tud álmában
angolul összeadni
De nehogy azt higyjük ha már
e számolási tudományt elsajátítot-tuk
hogy most már mindent tu-dunk
vagy legalábbis számolni tu-dunk
Mert például a márkás lon-doni
üzletekben nem a font a pénz-egység
hanem a régi angol arany-pénz
a guinea Ez nem húsz hanem
21 shilling Forgalomban van az-után
a half crown (két és fél shil-ling)
van félshillinges (6 penny)
és 3 pennys azután félpennys pénz-jegyük
Ebbe valóban bele lehet za-varodni
Általában azt tartják
hogy egy idegen nyelvet akkor-sajátí- t
el igazán valaki ha mondjuk
álmában nem az anyanyelvén ha-nem
a tanult nyelven ad össze vagy
szoroz Ez az angolra nem vonat-kozik
mert aligha akad angolul
egyébként jól beszélő külföldi' aki
álmában isalkalmazni tudja ezt a
számítási rendszert
Áremelkedés
aláthátáron
A mértékrendszer majdnem
ugyanilyen bonyolult nem kíván-juk
ezt részletezni csupán néhány
példát A hosszmérték egysége nem
a méter hanem --— mint ismeretes
— a yard (9144 cm) aminek rész
iengcyhség(2ei5:4 cam)foéost a(l3in0e48(25c4m)rnma)z Kilométer helyett mérföldben szál
mítanak de ebből van három féle
is: az angol mérföld (1609 km) a londoni mérföld (1524 km) és'
a tengeri mérföld 1853 km) Minél
bonyolultabb annál inkább angol
Ugyanígy felsorolhatnék hogy mi!
ként különböztette meg magát
Anglia (és a volt világbirodalom
egykori gyarmatországai) a világ többi részétől a súly-- és az űrmé-rték
terén is
Az 1971-r- e kitűzött változás
egyelőre csupán a pénzrendszert
érintené vita folyik még arról
hogy a mértékegységeket is euró-paizálják- -e vagy maradjon a h-agyományos
rend mint például az
Egyesült Államokban Hisz egyedül
a pénzreform olyan súlyos pro-blémákat
vet fel amelyekkel csak
nehezen tud a kormányzat majd
megbirkózni
A tizes számrendszerben az új
pénzegység változatlanul a font
lesz csakhogy az eddigi 240 penny
helyett 100 pennyböl áll A shilling
a halfcrown és a többi megjelölés
megszűnik az átértékelt fonton k-ívül
csak az átértékelt penny m-arad
érvényben (A font papírpénz
marad a pennykböl hat különféle
fémpénzt vernek a legmagasabb
érték: az 50 pennys) Ez az átérté-kelés
mindenekelőtt áremelkedést
eredményez mert az átmenet a
mai rendszerből az újba óhatatla-nul
törtszámokat hoz létre s a
kereskedelem nyilván nem le-- ha-nem
fölfelé kerekíti majd ki az áru-cikkek
átszámítását
Mibe kerül
a pénzreform
De ennél sokkal súlyosabb prob-lémák
is merülnek fel a gazdasági
életben használatos számrendszer
átállításában A részben már autó- -
matizált irodai gépek millióit ki
kell cserélni új számológépeket
kell forgalomba hozni ki kell cse-rélni
a műszaki üzemek számos gé )
pi berendezését át kell alakítania
nyilvános telefonautomatákat nem
szólván az elárusító automata ké'
szülékekröl egyedül a cigaretta és
csokoládé automatákból több mini
egymillió van forgalomban Angliá-ban
ezek nem „veszik be" majd az
új pénzdarabokat amelyeknek a
nagysága értéke sőt fémösszeté-tele
is meg fog változni Mi több:
a kereskedelemnek is új formájú --
és csomagolású árúgyártásra kelP
átálnia az új kalkulációnak és autó-- '
matagépeknek megfelelően Az úji
pénzrendszer óhatatlanul szüksé-- 1
gessé teszi azután azt hogy bizo--
nyos árukért több pénzdarabot'
dobjon a vásárló az automatába ez
pedig — a kereskedelmi élet ta-pasztalata
szerint — kevésbé ösz-- 1
tönöz a vásárlásra Szanálás vár a
jelenlegi benzinkutakra s ha ai
hossz- - és űrmérték megreformálá- -
"
sara is sor kerülne a gépkocsik tá-volságje- lzö
és üzemanyag jelző
berendezését is ki kell cserélni
amit nyilván össze lehetne kapcsol-ni
az eddigi közlekedési rend me-gváltoztatásával
is Anglia ugyanis
az egyetlen ország Európában (m-iután
Svédország ugyancsak felha-- f
gyott a tradícióval) ahol még min-dí- g
a „balra hajt jobbra előzz" sza-bály- a
van érvényben s ennek me-gfelelően
az angol gépkocsikban a
jármű jobboldalába építik a ko-rmánykereket
és jelző-berendezése- ket
Az angol kormány körülbe-lül
100 millió font sterlingre becsű
li a pénzreform várható költségeit
aí e-- u11v_uuvet±i1iezenuulr e£ veK11oeu uTn M" i cí
csak nagyon hozzávetőleges becs
lés mert ha az egész szigetorszá-got
modernizálni akarják ennél
sokkal nagyobb összegeket kell
majd fizetniük azért mert túl s-okáig
ragaszkodtak a tradíciókhoz
Az angol kormány természete
sen nem önszántából lép a vált-ozás
útjára s adja fel fakról-fof- r
ra régi rendszerét amely még mi-ndig
oly kedves a lakosság egy n3$ ííS
részének--- A változó világ esefflé'
nyei kényszerítik erre ma már i
szigetre zsúfolódott egykori világ'
birodalom sem vonhatja ki mag'
— sem sazdasápilaff sem oolitikai
Iac sem szellemiles — mindabból)
ami a nemzetközi életben 'vag) jUj
akárcsak a kontinensen történi-- 1
A reform közvetlen oka: az Euró-- f
Dai Gazdasági Xözösséu a KözO1!
Piac nagyobb egységében való ré'L'Sj!
vétel kényszerítő parancsa AngL1
anak számrendszerét tekintve 1!
alkalmazkodnia kell e nagyobb g#"
daságt egységhez (V '
it
A- -
M
HÉ
1 PSSiSW