Kanadai Magyarsag, June 17, 1967

              f£f yr vr y rV+'M}- - 'iitJj"1" unttt
M-mrmmw-
! ™ SKwwaFrew avwíwmw Í'ÍÍiJÍlÍfíÍJSÍÍ'ÍWr: V Yn''-- --ív ry-- lltvll "oiüTmw lWfy"$?&Tr"?' tjr£#il(Ve"fi' i ' 1 ' í-"- — r"!1"f~™r"nr"vv ''jív'vi— --"KIEW ST'-'- r r3EiH3KSHZiÍEí-ííílí- í £iV iíf I i a íí M v r ??" IPWí-"1?- ! 'i " Wf - ls ti a b ft?sj&jTjtfrayaiHfcW23ffcmroa i sifls rf-- y - 'VTjíIffTiáikM?!l í-- "4 r """Bírt
II'' '
6 ' W61- - JUNrUS 17 (24)
5
"f
4 i'
UK
ríí
ttf
:'(
r
U
IV
í '
m
xt
"A ' p
II
fii
" ' i --Íi—ta'
ifwiW'fv
(Folytatás az 5 oldalról)
perfekcionizmus Sok „jó" európai
folyton azt hangoztatja hogy ha
egyszer nem teremthetjük meg a
teljesen integrált Európát akkor
jobb semmit se kezdeni Ez azon-ban
nem reális gondolkodás A po-litikában
a „vagy minden vagy
semmi" formula sohasem volt jo-gos
és különösképpen nem az
amikor az idő ellenünk dolgozik
A mai helyzetben bátran kell vál-lalnunk
a kis lépések politikáját is
Sokan hangoztatják hogy az eu-rópai
egység megvalósítását erő-sen
akadályozza az a tény hogy
de Gaulle tábornak nacionalista
De ugyanezek azt is mondták pl
a tábornok moszkvai látogatása
előtt hogy de Gaulle Moszkvában
eladja a Nyugatot vagy a Közös
Piac válsága idején arról beszéltek
hogy a tábornok szét akarja zúzni
az organizációt Amikor azután
mindkét esetben épp az ellenkező-je
következett be egy pillanatig
mély hallgatás volt hogy azután
'újult erővel ugyanazt az oktalan-ságot
tálalják fel csak éppen egy
másik mártással Ezzel nem akar-juk
azt mondani hogy a tábornok
Európa-koncepciój- a a legideáli-sabb
E sorok írója például az in-tegráció
kérdésében sokkal mesc-szebb- rc
kíván elmenni mint ahogy
azt a francia elnök helyesnek tar-taná
Ez azonban nem akadályoz-hatja
meg azt hogy tudomásul ve-gyük
a mai adottságokat és lehe-tőségeket-
Még hosszú út áll előt-tünk
és ennek az útnak legalábbis
egyik részét a tábornokkal együtt
kell megtennünk De túl ezen a
francia 'ifjúságban hatalmas Európa-tarta-lékkal
rendelkezünk Tör-ténjék
csak meg a motor begyúj-tása
'a nagy öregúrral és utána
nyugodtan bízhatunk a francia fia-talságban
Oktalanság volna duz-zogva
félreállni amikor megvan a
lehetőség hogy egy- - jókora darab
utat megtegyünk Egy pillanatra
sem szabad megállni! viszont nem
szabad megfeledkezni a konvoj-törvényr- ől
Háborús időkben mi-kor
a hajóknak át kell vonulniok
olyan tengerszakaszokon amelyet
ellenséges tengeralattjárók fenye-getnek
a hajókat konvojba fogják
össze Es ilyenkor a szabály az
hogy mindegyik hajónak olyan se-bességgel
kell haladnia mint amek
kora közülük a leglassúbb hajónak
a tempója Mert ha mindegyik a
maga sebessége szerint haladna a
konvoj azonnal szétesnék és az el-lenséges
hajók valóságos lövészün-nepélyt
tarthatnának A politiká-ban
sincs másként különösen ha
valamint közösen akarunk alkotni
Európát is konvojnak kell tekinte-nünk
Az integráció valamint a
'szupcr-nacioriál- is megoldások te-kintetében
ma kétségtelenül Fran-ciaország
a leglassúbb hajó és az
ö tempójához kell igazodnunk ha
a célt cl akarjuk érni
Csak mellékesen jegyezzük meg
'íiogy a németeknek ós olaszoknak
aránylag könnyű a nacionalizmust
levetkőzni és a szupemacionális
megoldásokat elfogadni hiszen —
legalább" is az idősebbek — még
'élénken emlékeznek arra hogy a
túlzásba vitt nacionalizmus micso-da
szörnyű katasztrófát okozott A
franciákat viszont a háborúban többé-ke-vésbé
a nacionalizmus men- -
A háború alatt felnőtt !
:
dél-vietná- mi ifjúság ko- -
moly háborús játékot ját- -
i j szik Ez a fiúcska itt a
j Gio Linh körzetében fel- -
j! derítő tengerész gyalog- -
r ságot „fenyegeti"
KANADAI MAGYARSÁG
tette meg s ezért nehezükre esik
attól olyan könnyen megszabadul-ni
De éppen ezért kell megbecsül-ni
a francia tömegek készségét az
európai együttműködésre
Végül: az európai egység felé ve-zető
úton nem szabad a második
lépést az első előtt megtenni Ha
gazdasági téren jelentős sikereket
értünk el ezt annak köszönhetjük:
az európai egyesülés kezdetén Ró-bert
Schumanban megvolt a bátor-ság
ahhoz hogy kevéssel kezdje
csupán a Szén-- és Acélközösség
megteremtésével Ebből fejlődött
ki az Európai Gazdasági Közösség
de bizonyos hogy ha Schuman
mindjárt az elején Közös Piaccal
hozakodik elő s ajtóstól rohan a
házba az eredmény katasztrófa
lett volna
KÖZÖS EURÓPAI
KÜLPOLITIKÁT
Európa politikai egységének a
megteremtését is egy részterületen
kell kezdenünk: meg kell teremte-nünk
a közös külpolitikát Erre vo-natkozólag
Franciaország már
konkrét ajánlatot tett az ún Fou-chet-te- rv
formájában Ezt a Lei vet
lényegesen megjavította járulékos
módosításokkal Paul Henri Spaak
volt belga külügyminiszter Fran-ciaország
ezeket a módosításokat
elfogadta A terv — s ezt csak ke-vesen
tudják — végülis Hollandia
vétóján bukott meg De a terv to-vábbra
is rendelkezésre áll és a
megfelelő bázis lehet ahhoz hogy
aránylag rövid idő alatt legalábbis
a közös külpolitika szervét megte-remtsük
és legalábbis a Közös Piac
keretében A Közös Piac ma annyi-ra
reprezentatív egész Európa szá-mára
hogy egy a keretében létre-hozott
külpolitikai szerv kellő súly-ly- al
képviselhetné az egész konti-nenst
Európa ma sok más vonatkozás-ban
a világpolitikának nem alanya
hanem csak tárgya A két világha-talom
az Egyesült Államok és
Oroszország számára Európa gaz-daságilag
és szellemileg érdekes és
ezért kívánatos cél Mi európaiak
ma azok vagyunk mint az ókor-ban
a görög birodalom hanyatlása
után a görögök voltak a rómaiak
szemében mi vagyunk a „graecu-li- "
Franz Josef Strauss német mi-niszter
ezt a helyzetet így szokta
jellemezni: „30Ó millió NATO-euró-pa- it
180 millió amerikai védelmez
hogy ne kelljen rettegnie 200 mil-lió
békeszerető orosztól"
EURÓPAI PATRIOTIZMUS
Pedig a kontinens nem dekadens
Hallatlan szellemi és technikai tar-talékokkal
rendelkezik A tudósok
technikusok és feltalálók túlnyomó
többsége Európából származik A
baj az akarattal van Sajnálattal
kell megállapítanunk hogy sokan
akik nyilvánosan az integráció mel-lett
szavalnak a valóságban hát-ráltatják
az állítólagos ideál meg-valósítását
mert az európai újra-egyesítés
következményeitől fél-nek
Gyenge jellemek és beteg ke-délyek
számára az ájultság a leg-kellemesebb
állapot a szolgaság a
legideálisabb életforma
így vannak akik egész jól érzik
magukat egy olyan kontinensen
amely a történelemhez mintegy be-adta
a lemondását s mint jóllakott
gyarmat megelégszik azzal hogy
különösebb erőfeszítés nélkül meg-szeiezh- eti
magának a világhatal-mak
dúsan teritett asztaláról le-hullott
morzsákat Ezek a szervilis
természetű emberek mindenesetre
elfelejtenek egyet Nevezetesen
azt hogy az effajta „ideális" ál-lapot
sohasem tartós A meghízlak
állatot nem etetik örökké hanem
előbb-utób- b levágják
Ha Európa továbbra is függő
helyzetben marad akkor akarva
nem akarva előbb-utób- b csatatér
lesz Ha viszont rálépünk az euró-pai
egyesítés göröngyös útjára Eu-rópa
nemcsak ismét világhatalom
lesz hanem igazi békerendet adhat
a világnak Aki földrészünk töme-geivel
a kisemberek széles rétegei-vel
valóban érintkezik jól tudja
hogy ezek európai patriotizmusra
vágynak Sokan különösen a fia-talabb
nemzedékek nemcsak hogy
büszkék Európa múltjára hanem
szenvedélyesen hisznek Európa jö-vőjében
is Csupán arról van szó
hogy ezt a meglévő érzelmet konk-rét
hatásos formába öntsük A kö-vetkező
európai kezdeményezést
nem szabad csupán a kormányok-tól
várni mert ezek jobbára reak-ciósok
az új fejlődéstől úgy fél-nek
mint a vízbeugrástól A köz-véleménynek
kell megmozdulni
felbátorítani a kormányokat és rá-szorítani
őket a következő lépés
megtételére Csak ettől várhatjuk
hogy egy európai világhatalom két-ségtelenül
meglevő lehetősége
konkrét realitás legyen a lehető-ség
valósággá váljék
í
A NYUGATI ÉRDEKLŐDÉS JEGYÉBEN ÁLL
A MAGYAR GAZDASÁGI ÉLET
Rendkívül érdekes ellenmondása
a világpolitikai helyzetnek hogy
míg Nyugat és Kelet között a poli-tikai
feszültség fokozódik addig a
gazdasági együttműködés egyre
nagyobb arányokat ölt Nem két-séges
hogy a politikai feszültség a
mesterséges és a gazdasági együtt-működés
a természetes folyamat
Az előbbi presztízs kérdésekből
adódik amik veszélyesek lehetnek
de nem döntök viszont a gazda-sági
együttműködés az egymásra-utaltság
előbb-utób- b elindíthatja a
kompromisszumos kibékü-lést
amely maga után vonná a po-litikai
helyzet rendkívüli enyhülé-sét
is
A kétarcú világpolitikai helyzet
gazdasági részére igen jellemző a
napokban végetért Budapesti Nem-zetközi
Vásár amelynek arányai
minden eddigit felülmúltak és ha-tározottan
a Nyugat elsősorban
Nyugatnémetország érdeklődése je-gyében
álltak Kádárék Ulbricht
mellé állása nem ártott a gazdasá-gi
viszonylatnak Nyugatnémetor-szág
205 világcéggel képviseltette
magát összesen 10200 négyzet-méternyi
kiállítási területen és ez-zel
az élén állt a 34 kiállító nem-zetnek
Sorrendben Ausztria (8400
négyzetméter a Szovjetunió (3700
négyzetméter) az Egyesült Álla-mok
és Olaszország (egyenként
3600 négyzetméter) és Keletnémet-ország
(3400 négyzetméter) követ-keztek
utána szóval a Nyugat job-ban
volt képviselve a vásáron
mint a Kelet
A bemutatott áruk a magyar és
a balkáni államok szükségletének
feleltek meg Általában a közszük-ségleti
cikkeket előállító gépek
gyári felszerelések és kész köz-szükségleti
áruk voltak kiállítva
Nyugatnémetország mellett Ang-lia
és Franciaország is jobban kép-viseltették
magukat a kiállításon
mint eddig ami annak a jele hogy
ez a két nyugati hatalom is igen ér-deklődik
a magyar piac iránt Sok
üzletkötés történt de összegszerű-ségük
még nem áll rendelkezésre
Feltűnő hogy az úgynevezett él-vezeti
cikkek iránt is nagyobb volt
az érdeklődés mint eddig amit az-zal
magyaráznak hogy a magyar
nép türelmetlenül vágyakozik élet-nívójának
emelkedése után
A kiállítással kapcsolatban a né-met
gazdasági körök megjegyzik
hogy a nyugatnémet-magya- r áru-árucsere
értéke az elmúlt évben
meghaladta a 175 millió dollárt:
Magyarország legnagyobb kereske-delmi
partnere ma Nyugatnémet-ország
A kiállítást hatalmas tömegek
látogatták és először történt meg
hogy a politikai jelszavak hangoz-tatását
teljesen elnyomta a szaksze-rű
szóbeli érintkezés A korábban
megszokott politikai jellegű plaká-tok
transzperensek és egyéb pub-likálási
lehetőségek is hiányoztak
a kiállításról
A DUNAI ÁLLAMOK
OSSZEÁLLÁSI LEHETŐSÉGE
KÁDÁR SZERINT
A Budapesti Nemzetközi Vásár-ral
kapcsolatban fogadás volt a
külkereskedelmi minisztériumban
A fogadáson Péter János külügy- -
PECSÉTELT ABROSZ ÉS
PECSÉTELETLEN
Óbuda igen nagy területen fek-szik
déli csücske nagyváros észa-ki
csücske falu Különös azonban
hogy ebben a faluban — Békás-megyeren
— sokkal különb tiszta-ságú
vendéglő működik mint benn
a városban akárhány népszerűbb
s az idegenforgalom igényeinek
jobban áldozó vendéglő
A békásmegyeri szövetkezeti
vendéglő étterme ragyog a tiszta-ságtól
abrosza hófehér tányérja
aranyszélű asztalán virág csapolt
söre hideg mellékhelyiségei is ren-desek
Ha ugyanakkor az ember
a szintén óbudai és sokkal látoga-tottab- b
Sipos vendéglővel hason-lítja
össze a Sipos vendéglő a ma-ga
pecsétes gyűrött leöntött ab-roszaival
meleg üveges sörével
feliratokkal ékes mellékhelyiségei-vel
némi csodálkozást kelt az em- - -- bérben: ebbe a füsttől kormozott
immár műemléknek is elhanyagolt
vendéglőbe csődítünk halászlére
annyi idegent?
Mert ha fenntartjuk düledező
állapotában is: legalább viseljük
gondját Ha meg nem költünk rá
akkor pedig inkább bontsuk le
Mert így csak egy szomorú kívül-bel- ül
kopott viskó amely már csak
emlékéből él Ámbátor neki sem
miniszter is megjelent és mint a
közelmúltban több alkalommal
ezúttal is nyiltan szót kerített a
dunai államok összeállási lehető-ségéről
Laza föderációt sürgetett
amely az Európai Közös Piachoz
hasonló gazdasági összefogás előz-ne
meg és a határokat elhomályo-sító
politikai összefogás csak ez-után
következne Az ilyen állam-alakulat
amely külsőleg hasonlí-tana
az Egyesült Államok szövet-ségi
államalakulatához valójában
azonban a Szovjetunió látszatálla-mainak
kényszerösszeállását jelen-tené
magyar szempontból talán
csak azért volna kedvező mert Ma-gyarország
határait valószínűleg
kitolná a néprajzi határokig de a
legrosszabb esetben is előállhatna
az a helyzet hogy Magyarország-nak
több beleszólása volna a hatá-rain
kívül de közvetlenül a határai
mentén élő többmilliós magyarság
sorsának az intézésébe Innen van
hogy Magyarország jobban lelke-sedik
a szovjetrendszerü föderáció-ért
mint a többi dunai államok
A nagyon homályos körvonalú
és tartalmú tervből azonban aligha
lesz valami legalább is nem addig
míg a magyar külpolitikában is
Kádár akarata érvényesül Kádár
ugyanis a dunai államok közé so-rolja
a Szovjetuniót is még pedig
azon a címen hogy a Duna torko-latvidékét
a Szovjetunió ellenőrzi
A helyzet jelenleg tényleg ez de
a többi dunai népek ennek ellenére
sem mennének bele semmiféle ösz-szeállás- ba
ha abban a Szovjetunió
is résztvenne mert lényegében cse-berből
vederbe esnének Főleg Ro-mánia
mutat erőteljes ellenállást a
Szovjetunió részvételével szemben
de Jugoszlávia sem lelkesedik érte
mert ezzel befolyása alá kerülne
Jugoszlávia ebbe semmi esetre sem
megy bele Nem megy bele már
azért sem mert Tito által állandó-an
nepirenden tartott Balkán-blok- k
megalakítása sokkal jobban meg-felelne
az érdekeinek Ebbe a
blokkba Magyarországot is bele
akarják vonni
Kádárék Tito tervei iránt nem
mutatnak semmi érdeklődést bár
magyar szempontból a Balkán-blokkhoz
való csatlakozás elönyö-seb- b
volna mint az olyan dunai
föderáció amelybe a Szovjetunió
is betársulna
A valódi magyar érdekeknek
azonban csak az olyan semleges
különállás felelne meg mint ami-lyen
ma Ausztriáé A még mindig
börtönben lévő Bibő Istvánnak a
Nagy Imre kormány egyetlen he-lyén
maradt tagjának megvoltak
az erre vonatkozó tervei amelye-ket
az 1956 évi szabadságharc ide-jén
a nagyhatalmak elé is terjesz-tett
de figyelemre sehol nem talál-tak
Bibő elgondolása az volt hogy
Magyarország lépjen ki a Szovjet-unió
érdekközösségéből de legyen
szigorúan semleges és a lehetőség
szerint csak gazdasági téren tá-maszkodjon
a Nyugatra
Ha a nyugati magyar emigráció-nak
van még valami befolyása Bi-bő
Istvánnak ezt a tervét kell na-pirenden
tartanunk és érvényesü-lését
elősegítenünk
Bognár József
HAZAI FIGYELŐ
lehet oka panaszra közvetlen kör-nyezete
miatt: a mellette szürkéllő
poros terecske bízvást verseny nél-kül
nyerné meg „Buda legkopot-tab- b
s legszomorúbb" tere elneve-zést
Rejtély minek helyeztek kö-zepére
mégis négy ülőpadot? Egy
búsongó járókelő verset is költött
a térre:
„Ha megittuk Sipos borát
szívhatjuk a térnek porát!
A kivesző óbudai romantika így
menti versekbe magát De a pecsé-tes
abrosz mégis megmarad
Sz V
A CSÁSZÁR ITÓKÁJA
Nem panaszkodhatunk Kiraka-taink
bőségesen kínálgatják a leg-jobb
árukat Importban sincs hi-ány
Angol szövet szovjet hűtő-szekrény
svéd varrógép francia
kölni hogy csak néhány cikket em-lítsünk
De a legnagyobb tobzódás ital-ban
mutatkozik Skót viszki szov-jet
pezsgő lengyel vodka rajnai
bor olasz vermut és francia ko-nyak
között válogathat a szomjazó
kartárs
Jóbarátom vendégeket hívott
szombat estére kedves vendége--
PiSiltfs Sí!S?rvTOí " ~'T "{7--1' "
Amerikai tengerész gyalogosok két elfogott Vietkons
partizánt visznek át Dél-Vietnámb- an az őserdő egyik
folyóján
EGYETLEN MENEKVÉS
Megjelent az 1963 decemberé-ben
elhunyt Dr Padányi Viktor
„Egyetlen menekvés" című munká-ja
amit betegágyán politikai vég-rendeleteként
írt és hagyott ránk
A kéziratot egyik volt egri iskola-társa
és barátja rendezte sajtó alá
és írt hozzá előszót
Ez a könyv azok közé a munkák
közé tartozik amikről nehéz ismer-tetést
de még kritikát is írni Ezt
olvasni kell Ezért egyszerűség és
tömörség kedvéért idézem az elő-szót
teljes egészében
„A nemrég elhunyt Dr Padányi
Viktor a két' világháború között
felnőtt történész-nemzedé- k egyik
legtehetségesebb és legzseniálisabb
tagja mint történész- - és társadalom-fil-ozófus
és író is a legmarkán-sabb
egyéniségek közé tartozik
Jelen munkáját több mint fél-évig
tartó rettenetesen fájdalmas
betegsége alatt szinte a halállal bir-kózva
írta A halál erösebb volt ná-la
és a X fejezet írása közben kiü-tötte
kezéből a tollat
Kossuth Lajos óta nem akadt se
magyar se európai író aki olyan
éles logikával váteszi meglátással
és kérlelhetetlen tárgyilagossággal
tárta volna a világ elé a Versailles-be- n
és Jaltá-ba- n Európára szabadí-tott
szláv-veszél- y brutalitását
nagyságát annak beláthatatlan
végzetes következményeit és mu-tatott
volna rá a történelmi erők
diktálta egyetlen eredményes el-hárítására
— az „európai" Európa
sürgős és elengedhetetlen restau-rálására
— mint ö
Ebben a teljes szellemi és erköl-csi
fertőben fuldokló hitszegő és
ket fontos vendégeket Elhatároz-ta:
francia konyakkal tiszteli meg
őket
Bekísértem a csillogó belvárosi
üzletbe ahol szebbnél szebb cso-magolásban
várták a kedves vevőt
a nemes külföldi nedűk Jóbarátom
megcsodálta az ágyúcsőre támasz-kodó
francia konyakot
— Hogy ez? — kérdezte félén-ken
— Nyolcszáz forint — felelte az
előzékeny eladó
— És ágyú nélkül? — kérdezte
a barátom tanúságot téve béke-szeretete
mellett
Formás üveget raktak elé
— Ez a legolcsóbb francia ko-nyakunk
Courvoiser Kétszázhúsz
A vevőjelölt meghökkent:
— Ennyi a havi házbérem —
mondotta szomorkásán
Talpraesetten válaszolt az el-adó:
— Olcsón tetszik lakni Egy
üveg italért
Látva barátom habozását hoz-záfűzte:
— Ez volt Napóleon kedvenc
konyakja Mindig ezt itta
A barátom kihalászta a pénzt
majd vidáman jegyezte meg:
— Most legalább tudom hogy
Napóleon mibe ment tönkre
(Stella)
áruló gyáva és megalkuvó esái
mának élő és az anyagi testi éhfr
zeteket hajhászó világbékérö! és
világkormányról ábrándozó koeg-zisztenciá- s
világban lehet a szerző
egyes megállapításaival vitatkozni
de magát a tényt — a szlávi
szélvt — és annak elhárSássa
megjelölt módot — az „em-épai-
"
Európa történelmi szükségszerűség
követelte restaurálását — megcá
folni vagy letagadni nem lehet
Mert itt nemcsak arról van szó
hogy a két Eurőpa-idege- n nagyh-atalom
által tervszerűen és tudato
san lerombolt „európai" Európa
visszanyerheti-- e az öt megillető hat-alom-
politikai súlyát és 'tekint-élyét
vagy sem hanem sokkal több
ről magának a fehér fajnak pusz
ta létéről vagy nemlétéről és k-özel
kétezer esztendős keresztény kult űrájának fennmaradásá
ról vagy pusztulásáról
A tét olyan nagy hogy az
minden áldozatot és kockázatot ér
demes és kell is vállalna még s
első kettőnél borzalmasabb harma
dik világháborút is
Ez az egyetlen menekvés"
Három hosszú próbálkozás!
kai teli évnek kellett elmúlnia m
hogy ez a remek írás végre nyomj
tatásban megjelenhetett is sorai
jobbkor
A magyar emigráns poliö
szakirodalom eme örökéletű rerses
müvének a kiadásáért a HIDFO
BARÁTI KÖRE--t a technikai kivi
telezéséért nedig Dr Theesz Já
nost illeti a köszönet Most az
emigráción a sor liogy német fra-ncia
és angol nyelven eljuttassa a v-ilág
minden népéhez Talán meg
nem késő
A lefinuvpf a Buenos Aires-- i v
nubia SC Nyomdavállalat mül
lyében nyomták A 180 oldalas J
leses vászonkötésü munka ára:
Megrendelhető a Hidfö kiadója
Dr Fabó László 22 Hancock
San Francisco 14 Calif vagy
londoni irodája címén: 81 FulMS
Park Gardens London Swo
Csikménasá?
Bajorországban az Ammers „
megnyílt a földkerekség asw
mely az időre érzékeny betegek gy
súlyos hátránya hogy gyakran 1
a légnyomás Ha pedig m " " i a= vezett főn az afrikai sivategokb0'
pókon átcsapó meleg szél eS'szfiá
jetetejére áll minden Az atit6tű
száma rohamosan emelkedik a
_ -- L - - ™vM-áciok- at Kon einaiasítja ~t
tapasztalat szerint a főn idején B
több beteg hal meg az operáló kes
- mint egyeDKent j ivu_ jértekor i
több a szívbénulás rmnt m3"ajb(3
Tvain a nagy angol huntórisf j"0"
hogy „mindenki a rossz v&& v
de nem tesz ellene senki semn"
első kísérlet hogy a legfiatato
__1Lí „hmit teli manyag megprorai r— — _ m
nem is a rossz idö óe teS0 I
kóvetkezményeLdlen