Kanadai Magyarsag, June 14, 1969

              _n-i„i- r nírintén emherí pcvilttíV
í- - ' „orkérdésröl!
- ír ~ ? ty?i rtr!? —rc uw — -
7r t-íty-
Mj
kanadm'máóyaWág „„„
A neer „cionizmus
és
Sf"
íEer-kérdé- st
általában gazdasági probléma--%
és így is akarják megoldani Kétség- - t0s van a tömegszegénység magva
I f? neDl t£SZl 6 f'wmnia 'Oll
fehér tömegek is amelyek szegények Mind- -
PiA Ha?!?!!! In
Itekintve: renutuvuu icucuauicse jenné a ie-íysebbsé- gnek ha a faji elismertetéséért foly--
zí ui-yirMz- o rlnllárkprripnpk- - u w™ wm:™ "::_fpU:n:tn Xem WSSZUK nugy meg íciicl vasaimul egy
l'-khep-aet
s különösen nem azt amely
In' jelentkezésében lényegileg faji egyéni- -
tiért
--"udomásul kell vennünk minden ál-filozó- fia
humanitás ellenére is nogy itt Ket Különböző
különböző leiepucubcge íeiivibege szei-- -
általános idegdiszpoziciója ütközik össze a
„ni peviittéés következményeként A „kénv- -
lp-iSe- V' hogy az amerikai négernek társa- -
eimc icmucmuioui m-l'rr- írt Romban
a rabszolgaság szörnyű intézménye
tis felelősségen a néger törzsfő aki eladta
irtait és a fehér vásárló aki megvette őket
Karánt osztozik és történelmileg egyformán fel- -
iathetetien
kényszerűség" az ami az amerikai néeei- -
wóthen az igazi katasztrófát jelenti mert nem
E-e- d helyet az észszerű megoldásnak
gazdasági megoiaas — a „ienete Kapitaliz- -
— lehet csábító gondolat nem lehet a
ícer-kérd-és
megoldása A welfare bármilyen
emelése sem mas mint Kozmetika Az „em- -
Wt virtrí-- omrllifhpfí r]p iyiíSct 07 nrr ttij ~~ inv-- ot-itmr- : 6 v--t anjagi
rtnnsae uivasiiidud ub a neguit íener
hadalomba Erre az anyagi segítségre nem azért
rszukség egy táji Kisebbséget kibékít- -
ezért mert nem Hagyhatunk éhezni
Bt akar lekete a bőrszíne akár fehér
ETévedés azt hinni hogy az amerikai néger
raetalansáza csak néhány éve kezdődött a
Igárháborű előtt is voltak mozgalmak amelye- -
„fekete cionizmusnaK neveztek el tzek visz-- 1
akarták telepíteni a feketéket Afrikába az
ízába ahonnan erőszakkal elhurcolták őket
1822-be- n alapították ezer néger vissza
iz események nyomában
f
Tanulság
s Angeles ez a hárommilliós
Piros polgármestert válasz- -
ÍSam Yorty helyébe — Sarh
t Thomas Bradley a fekete
első választási napon
fölényben volt Yortyval
A Times Amerika
legtekintélyesebb lapja ujjon-é- s
végső győzelmet ígért
iy a helyi közvéleményku- -
és az egész liberális
phment Ünnepelték az új
pestért Thomas Bradleyt
a Megváltó érkezett volna
pgelesbe
mít tesz a választó? Elveti a
íltó Bradlevi £ mpoáiac7i
tliberálisok által kigolyózott
--í~ it
az
en A L
fe bog van? — kérdik ii hí % „faji" ellenségeskedést
a választásba a félelem
'tt L A-be- n Rptfpntrí nefn
BÍdekezés tf vit—te "AmertLaiöl a j--cs„zuiiíen—geesi
Vnn lakosság képvise-- A
többség még mindig
eltekintve: Bradley ki-enb- er
és lehetett volna kitü- -
rmester is De a demokra- -
£'jaráS SOrán a Incannulacial
en őriási tömésben
Yortyt válásaim tá u-- Pp- -
30I}' a lplpm !e „„ — u u 'em Bradlev hiháia ha
i támogatóié A nagyiáros
r--
e?e mpPlínt í r_ a ioiyio--=te-iehéreevptp-mi
-- " a"andó hippié „y„ip5pi
Nációkat fl7 pctóc „™„
wrst?ngyreBrmadélleyyebbbrizeonycsáú-- --
go hhegö lelkesek meg- -
%leasr zaztKennseudtytogták
wu-üe- n Nem lesz
0tlaegbuktaH5t-- „„„„
'Xin-
-
meSb"ktatják Ken-ronös- en
ha tovább folv- - n nrtft- -i "
:uCn[ euenzö destruáló
vonalat
w!i az "h"nsry u iaz_a_a_a_s IS ™a8át mé§ azok szá- -
hüst K nm lázadnak
tuöeK az unt utált :W" " rendet
ÍS5aaf
' - ' kséerra a fekete fel--
-
xt — -- n™i+ i-tóift- 'Vw -- „ -- v "ií-- " í-iP-w-itjV-—
W r„ " híC-"Jrtj- fr
}3 1 f„ 5'
dL
„w„ „vr - -- tflítawííí'Ml
_
benne
f-- lAUMIPl'llÁnA _ _T _
'
- egész
„a
kuzuuli
és
élettani
és
fehér
Ken nem cu u
fé
A
ta
h
-- c de
ma- -
i
i -IlUllluii "" uc
sem a
hogy
hanem
sem
faji
Már
i i t —--
:
ös- -
Li- -
Hát 12
11-O-K
és
be
néger
fehér
lehet
sza- -
ÜCICIJCI
°"'"-- a "it
és
is
alel- -
h
de
és
raenka
u-- ai
telepítésével és 1847-be- n már teljes önállóságot
nyert Egy sereg más ilyen „cionista" mozgalom is
született és halt el gyakorlati nehézségek miatt
De a „néger egyéniség megőrzésének" ez a törek-vése
mindvégig fel-feltö-rö
belső vágy maradt
Marcus Garvey Frederick Douglass Booker
Washington W Du Bois legújabban Elijah Mu-hamm- ad
és más néger vezérek a „faji önérzet"
apostolai voltak „Büszke vagyok hogy néger va-gyok!"
— ezt nem a mai harcos négerek kiáltot-ták
el először hanem Marcus Garvey Ez a büsz-keség
— vagy: „faji egyéniség" — képtelenségnek
érezte hogy valaki egyszerre lehessen néger is ás
amerikai is Ezért választották ezek a „cionista"
mozgalmak céljukul a „visszavonulást"
Ez a „visszavonulás" több formában vetődött
fel Visszavándorlás Afrikába elszigetelt néger
territórium Amerikában külön gazdasági elkülö-nülés
és természetesen a társadalmi elkülönülés
A faji „összeolvadás" vagy az „integráció" — Mar-tin
Luther King mozgalma — sohasem szerepelt
komolyan legfeljebb a népi tömegeitől elszakadt
néger középosztályban A két faj összeolvadása
biológiai képtelenség A társadalmi integráció leg-nagyobb
akadálya pedig a faji „egyéniség" önkén-tes
feladása volna Ezt a mai militáns néger cso-portok
erélyesen viszautasítják Ez érthető és he-lyeselhető
is mert egyik faj sem nyerne általa
Minden ilyen megoldás beépített hibája az hogy
a „faji önállóság" természetes kívánsága lehetet-lenné
teszi gyakorlati megvalósításukat Területi-leg
elszigetelődni Amerika egy részében lehetet
len mert egyszerűen nem lehet a fehér lakosságot
kitelepíteni onnan Önállóságot biztosító gazdasá-gi
hatalom még bőséges fehér töke-támogatáss- al sem jöhet létre mert ez kiszűrné belőle a faji
„egyéniséget" és mert két elszigetelt közgazdaság
nem működhetik egymás mellett A legkétségbe-esetteb- b
terv: fegyveresen átvenni a hatalmat
nemcsak erkölcsileg abszurd egy kisebbség részé-ről
de népi öngyilkosság is lenne
Az egyetlen reális megoldás a néger „cioniz-mus":
az Afrikába való visszatelepülés volna de
erre nem érett meg az idö Ez megőrizné a „faji
egyéniséget" míg minden más megoldás mellett
örökké másodosztályú amerikai maradna a néger
még akkor is ha a fehér társadalom idővel szin-vak- ká válnék
Béldy Béla:
- i
:
„
" i T
-
'
a
~ „
„
Egy cikk
A Fortas-üg- y alapjaiban rázta
meg a Supreme Court erkölcsi in-tegritását
De ennek hullámai egy
másik ügyet is görgettek a közvé-lemény
felé William Douglas egy
másik' bíró egy másik „alapítvány-ban"
tevékenykedett Ezt az alapít-ványt
gyengéd szálak fűzték a las-véga- si
játékkaszinókhoz Justice
Douglast ez nem izgatta Maga is
nagy hazardör: három feleségétől
váll el és negyedikként egy fiatal
lányt vezetett oltárhoz Az ö korá-ban
és az ö egészsége mellett amit
csak egy elektronikus készülék
tart egyensúlyban elég nagy ha-zardé-ria
De a nagy hazardör kije-lentette
hogy nem tett semmi rosz-sz- at
és így nem is mond le Lehet
hogy nem tett semmit ami bünte-tendő
cselekmény lenne De tett
valamit ami a legfőbb bírák erköl-csi
magatartásával nem egyeztet-hető
össze
Az igazságügyminisztérium hall-gat
mert nem akarja a Fortas-üg- y
szörnyű erkölcsi botrányát még
jobban fokozni De nem úgy' a
Kongresszus! Paul Fannin arizonai
szenátor például bemutatott egy
cikket amit a sokoldalú Douglas
írt az Avant Garde magazinban a
népdal-énekesekr- ől Bűn ez? Nem
De — ezt a magazint egy Ralph
Ginzburg nevf hippié „költő" szer-keszti
akit obszcenitás vádjával el-ítéltek
Amikor az ügy a Supreme
Courthoz került a bíróság fenn-tartotta
az ítéletet De nem egy-hangúlag!
Douglas bíró a büntetés
ellen szavazott Eddig még mindig
csupán ízlés kérdése lehet hogy
egy főbíró ír vagy nem ír egy el-ítélt
hippié magazinjába De rög-tön
súlyos erkölcsi kérdéssé válik
ez ha megtudjuk hogy ezért a
cikkért Douglas főbíró 350 dollárt
kapott Ginzburgtól a szemérmet-lenségért
elítélt álköltötöl ?!:inek
— felmentéséért szavazott
Egy közönséges földi halandó
megúszhatja az ilyesmit mert ki-nek
mi köze hozzá De a Legfelsőbb
Bíróság tagja nem Annak maku-látlanul
hófehérnek kell lennie
mert ö dönt nem csak emberek
hanem intézmények sorsáról is
Douglas bírónak tehát nincs helye
a legfelsőbb bírók között
Tiszta főbíróság nélkül nincs
tiszta közélet
i
Szilánk-politika- ?
Június 15-é- n eldől hogy ki lesz
Franciaország elnöke: Pompidou
vagy Poher A közvéleménykutató
poll-o- k még nemrégiben is Poher
fölényes győzelmét Ígérték Ma
már nem A köpcös kis légy aki
belecsöppent a -- tejbe 23%-á- t kap-ta
a szavazatoknál? Pompidou
44%-á- t Matematikailag ugyan le-hetséges
hogy ennek ellenére Po-her
győz de a dolog nem így néz
ki Pompidou 44%-- a azt mutatja
hogy a francia nép zöme mögötte
áll Ma már talán a többsége is
A választás nagyjából francia
belügynek tűnik de nem az Még
csak nem is egyszerűen külpoliti-kai
probléma Poher valószínűleg
jobb partneie lenne Angliának
Nyugatnémetországnak söt Amer-ikának
is mint a keményebb Pom-pidou
Mégis: a kérdés nemzetkö-zi
jelentősége óriási De egészen
más okból
Ha Poher győzne Franciaország
visszatérne a szilánk-politikáh- oz
Ahogy ez de Gaulle előtt volt Po-hern- ek
ugyanis fel kellene oszlat-nia
az irányában ellenséges nem-zetgyűlést
amely most nagy de-gaullei- sta
többségével — munkaké-pes
Az új választás száz kis szilá-nk-
párt lokális jelöltjét hozhat-ná
be Megszűnnék a munkaképes
parlamenti élet Nem csak a több-ség
valószínű elvesztése miatt ha-nem
azért is mert azok a problé-mák
amelyek a szilánk-pártok- at
érdeklik részletkérdések és háttér-be
szorítanák az egyetemes francia
nemzeti problémákat A koalíciók
serege születnék a forgó-ajt- ó me-gint
működnék és minden egy-ké- t
taggal rendelkező parlamenti párt-nak
más és más türelmetlen ambí-ciója
kerülne felszínre
Franciaország máris elszigete-lődött
Európától és Amerikától
Egy ilyen gyenge törvényhozás
mellett a csúszás egészen a politi-kai
züllésig fokozódnék Az ország
érdeke az erős többségű kormány-zat
De ez az érdeke Amerikának
és Európa többi részének is Még
mindig jobb egy merev de stabil
kormány mint egy folyton válto-zó
programtalan káosz
Pompidou győzelmét várjuk és
— reméljük
Magyar évfordulók
(június 16-t- ól 23-ig- )
1767-be- n született Ottományban
Szentjóbi Szabó László költő (202
éve)
1814-be- n született Alvincen báró
Kemény Zsigmond író publicista
politikus (155 éve)
1818-ba- n született Jászberény-ben
Kerékgyártó Árpád Lajos mű-velődéstörténész
történetíró (151
éve)
lS19-be- n született Tóalmáson
Brodszky Sándor festőművész
(150 éve)
lS63-ba- n született Pesten Ger-lócz- y
Zsigmond orvostanár (106
éve)
1864-be- n született Eperjesen
Kuzmik Pál orvostanár (105 éve)
1866-ba- n született Pesten Korá-nyi
Sándor belgyógvász-professzo- r
(103 éve)
Eirvóuiscii" és cliiikck
Kanada újabban egyre több je-lét
adja annak hogy a „nemzeti
egyéniségét" minden áron meg
akarja őrizni Ez — ahogy már
többször megemlékeztünk róla —
dicséretes töiekvés cs senkinek
sem lehet ellene semmiféle kifo-gása
Sajnos azonban ezt az „egyéni-séget"
majdnem minden hozzászó-ló
vagy inkább: beleszóló másként
értelmezi A NATO-bó- l való kivo-nulás
például nem „egyéniség" kér-dése
csupán a jelenlegi kormány
politikájának része Valószínűleg
nem „egyéniség" az sem hogy a
NORAD-ho- z tartoznak talán ép-pen
megfordítva: a közös anieii-kai-kanad- ai
védelem csak növeli
ezt az „egyéniséget" ha ez alatt a
független és önálló állami életet k
kell érteni Már pedig kell Az ame-rikai
töke-penetrác- ió már jobb éiv
az újabban divatos liberális törek-vésekben
de nehezen lehet elkép-zelni
hogy bármilyen külföldi tö-ke
csökkenthetné Kanada angol-szász
(vagy francia) egyéniségét
Panaszkodnak amerikai egyetemi
professzorok fölösszámú beözönlé-se
miatt is Ez valóban befolyásol- -
hatná az „egyéniséget" de ez tisz-- f
tán szakkérdés: van-- e elég kanadai
egyetemi tanár-anya- g vagy nincs?
Ha van akkor egyszerű a dolog:
nevezzék ki ezeket egyetemi taná-rokká
Ha nincs akkor meg — mi-ért
maradjanak az egyetemek ta-nárok
nélkül?
Az egész kérdésben van egy ha-jánál
fogva elöráncigált ellentmon-dás
Ha csak az „egyéniséget'' fél-tenék
akkor például nem enged-nék
be az amerikai katonaszöke-vényeket
akik leginkább és a leg-kevésbé
kívánatos módon befolyá-solhatják
Kanada erkölcsi egyéni-ségét
ami integráns része a „nem-zeti
én"-ne- k
Ugyanakkor azt is olvassuk
hogy egy kitűnő hölgy-professz- or
azon panaszkodik hogy az etnik
csoportok vagyis a nem-angolszá- sz
eredetű nemzetiségek milyen gyen-gén
vannak képviselve a felsőbb
szinteken Prof Merryjoy Kelner
azt állítja hogy 1961-be- n Toronto
lakosságának 31%-- a volt etnik és
ennek a meglehetősen nagy arány-számnak
ellenére nem elegen jutot-tak
az angolszász Establishment
felső polcaira A Torontóban szé-kelő
nagyvállalati igazgatók szá-ma
325 és ebből csak 20 etnik
(13 zsidó 5 kőzépeurópai és 2
olasz) Arról is panaszkodik a pro-fesszor
hogy az angolszász elit
klubokba tömörül és ezek a klu-bok
nem akarnak beengedni etnik
tagokat
Nem vagyunk meggyőződve ar-ról
hogy egy magánklubnak be
kell engedni mást mint akit akar
mert ezért — klub Mi etnikek va-gyunk
de nem érezzük ezt diszkri-minációnak
De ettől eltekintve:
nem ez az elzárkózás-- e pont az
ami Kanada angolszász (vagy fran-cia)
nemzeti énjét a legjobban meg-óvja?
Mintha kétféle huskiek húznák
a kanadai szánt kétfelé A liberá-lis
nacionalizmus a nemzeti én-é- rt
retteg a liberális társadalmi ambí-ciók
pedig fel akarják hígítani ezt
az egyéniséget
Itt volna az ideje annak hogy
Kanada lemérje: mit akar? Nem a
liberális eröcsoportok legyenek et-nikek
vagy nem azok hanem ma-ga
a dolgozó nép Nem hisszük
hogy a dolgozó nép féltené Kana-dát
az amerikaiaktól de azt sem
hisszük hogy tagjai akarnának len-n- i
az előkelő klubok magán csalá-di
körének
Nyírcgyluusy Pál:
A licLvcnöt eves színház
Mostanában álmomban gyak-ran
a nyíregyházi színházban
nézem Szigligeti „Csikós" című
színmüvét mellyel 1S94 febru-ár
6-á- n megnyitotta az új kö-színhá- zat
Dobó Sándor színigaz-gató
társulata Jóformán iker-testvéremnek
tekintem a színhá-zat
hiszen csak tíz napos vol-tam
megnyitásakor
A tirpák város közönsége épí-tette
részvények kibocsátásával
Hordták a pénzt Somogyi Gyu-la
közjegyző ii ódájába s ha
megkérdezték valamelyik csiz-más
tanyasi gazdát hogy miért
támogatja a színházépítés áb-rándját
csak annyit felelt némi
szlovák akcentussal:
— Mert telik!
Korábban a Hársfához cím-zett
fogadó udvarán állt egy
színes papírrongyokkal teleag-gatott
faszínház melynek ge-rendái
életveszélyesen recseg-tek
amikor a vándor színtáisu-lato- k
a „Pcleskei nótáriust"
tűzték műsorukra De ezek a ré-gi
direktorok hamar észrevették
hogy a könnyű múzsát is be le-hetne
már szólítani a színpadra
Krúdy Gyula azt fi la hogy a
masztix-szag- ú női öltözők hasa-dékai
kőiül a helybeli hatosztá-lyos
gimnázium ifjúsága tailolt
inspekciót Kucsébei kosár-szag-a
lett az udvarnak a színész-nőknek
adott ajándékoktól és
Tahi a helybeli temetkezési vál-lalkozó
a koporsó üzlet mellett
jónak látta virágkei eskedést is
nyitni
Beszélik hogy Túiiné Csigc
Böske primadonna díszes lalyi-g- át
kapott lovastól valamelyik
tizennégyes huszái tiszttől aján-dékba
A sal lángos ostort a szín-padon
nyújtották át a művész-nőnek
a talyiga pedig ott állt
a színház előtt a jutalomjáték
estéjén
Megfordult itt a századvég
minden neves művésze Különö-sen
Blaha Lujza a nemzet' csa-logánya
aratolt emlékezetes si-kereket
A Sóstón lakott ahol
egy szelíd erdős emelkedést
melynek árnyékos útjain szíve-sen
sétálgatott ma is Blaha-dombna- k
neveznek Előadás
után talyigán ment ki a Sóstóra
huszártisztek kísérték lóháton
a vendéglőben pezsgőt bontat-tak
és Benczi Gyula zenekara
húzta a hallgatókat
Még akkor mindenki emléke-zett
Blaha Lujza dalos kegyel-mi
kérelmére I Ferenc József-hez
A Bécsben állomásozó ma-gyar
ezred két bakáját valami
főbenjáró bűn miatt a haditör-vényszék
halálra ítélte A Thca-te- r
an der Wienben vendégjáté-kon
volt a pesti Népszínház a
„Piros bugyelláris"-- t játszották
s az udvari páholyban ott ült I
Ferenc József király is
Blaháné az udvari páholyra
szegezte tekintetét ilyen módo-sítással
énekelte a „De szeretnék
a királlyal beszélni" kezdetű
dalt:
„De szeretnék a királlyal
beszélni
Arra akarom öt szépen
megkérni:
Adjon pardont annak a két
bakának
Annak a két szegény magyar
bakának"
Blaháné nótáját az udvari pá-holyban
a hadsegéd pontosan
lefoidította a királynak német-re
nehogy félieértés essék s a
pardon még aznap este meglett
két magyar fiú megmaradt az
életnek
A nemzeti érzület czidötájt
öntudatosan megnyilvánult Sza-bolcsban
Ez a vármegye adta a
magyar irodalomnak Bessenyeit
a testörírót innen származott
Simonyi József a vitéz huszár-ezredes
itt kezdte pályáját
Szentmarjay Ferenc aki később
a Martinovics-fél- e összeesküvés
áldozata lett Itt volt birtokos
Kazinczy Ferenc s midőn a ma-gyar
nyelv a mindennapi hasz-nálatból
jóformán száműzve
volt Sztáray Mihály 1782-be- n
magyarul tartotta itt székfogla-lóját
Kállay Miklós alispán nagy-káll- ói
háza mindig tele volt mű-vészekkel
naponként 60 sze-mélyre
teritettek asztalánál
Midőn 1815-be- n egy ván-dor
színtársulat megállapodott
Nagykállóban az egész személy-zetet
magánál marasztotta já
tékszínül átengedte a megyehá-za
dísztermét és a pénztárt sa-ját
kasszájából minden nap 100
forintra egészítette ki
Az írók is érdeklődtek Sza-bolcs
nemzeti társadalma iránt
Jókai öiökszép regényének az
„Egy magyar nábob"-na-k szín-helyét
is innen választotta A
nemesség télen a kallói megye-bálo- n
nyáron a pócsi búcsún
ősszel a mádi szüreten és a deb-receni
vásáron találkozott Eze-ken
az összejöveteleken mutat-ták
be az eladó lányokat
A Hársfa udvarán lévő régi
színház körül különös alakok
fordultak meg Ki emlékszik ma
már Vay Sarolta grófnőre az
egykori koronaőr leányára akit
gyermekkorától kezdve fiúnak
neveltek Vasalt nadrágban járt
fekete keménykalapja mindig
félre volt csapva rövidre nyírt
fején Tölt hordott a zsebében
hogy férfinak eszébe se juthas-son
nőiességére gondolni Bcrg-steig- er
cipőt viselt mert akkor az
volt a féifidivat
A különös gavallér egyszer-csa- k
mindennapos lesz Eszéki
törvényszéki bíró űr Körte ut-cai
levendulaszagű lakásán és
udvarolni kezd Irma nevű kis-asszony
lányának A mély böl-csességei
bíró úrnak nem jutha-tott
eszébe hogy micsoda skan-dalum
kerekedhetik még ebböl
A furcsa szerelemnek az lelt a
vége hogy a férfiruhás szela-donn- ö
G rácig szöktette cl a ká-ba
leányzót Csak azéil Grácig
mert odáig tartolt az útiköltség
Az új színház 25-év- cs évfor-dulóján
1919-be- n Szamucli Ti-bor
beszélt a színpadról Fegy-veres
Lenin-fiú- k fedezete mel-lett
várta a színfalak mögött
amíg reá kerül a sor Felesége
úgy emlékszik vissza az ilyen
„szónoki" szereplésre hogy a
színfalak mögött különös ro-mantikus
de ugyanakkor kijó-zanító
környezet volt Minden-nek
a fonák oldalát látták
Szürkére festett formátlan for-mák
amelyeket keresztbe sze- -'
gezett lécek csavarok tartottak
egybe A nézőtérről ugyanaz ta-lán
virágos parkrészlet volt
A lenge fályoloklu öltözött
statisztanök körül púder- - és i-llatszerszag
áradt Mikor Szamu-el- i
a színpadra lépett a Lenin
fiúk a kulisszák mögött helyez:
kedlck cf lőfegyverüket k'é-szenlét-ben
tartották A beszéd
rövid volt kerékbetürt magyar
nyelven hangzott Utána kese-rűen
panaszkodott: „A rendezés-ben
szörnyű hiba volt! A néző-tér
tele volt kövér városi polgá-rokkal
nehéz ezeket lelkesíte-ni!"
Ezalatt a nemzetőrök titkos
tervet szőttek Szamucli elpusz-títására
Az éjjeli személyvonat-tal
utazott vissza Budapestre A
szomszédos újfehértói állomá-son
a belügyi népbiztosság ne-vében
telefonhoz akarták hívni
A forgalmi irodában tarkólövós-se- l
végeztek volna vele s a vo- -
nat utasa nélkül továbbindul
De estig Budapestről letiltották
a terv végrehajtását Sokszor
hallottam a részleteket elbeszél-ni
azoktól akik vállalkoztak
reá Neveiket még jókor volna
felsorolni
Mikor a két háború között
Móricz Zsigmond „Sári bító"-já- t
bemutatta Heltai Hugó társu-lata
Nyíregyházán a szerzővel
ott ültem a nézőtéren Leánya
Móricz Lili is itt játszott akko-rában
A kommunista laptudósí-tó
ma azt írja hogy a szerző itt
álmodozott a színház megújho-dásáról
és az új közönségről
Suttogva így szólt volna hoz-zám:
— Ezek a fiatalok teiemtik
meg majd az új színházat!
„A polgármester nem akart
ellentmondani — folytatja a vö-rös
riporter — 6 ugyanis nem az
új színházra hanem az új hábo-rúra
gondolt melynek akkor
már megáldották a fegyvereit"
De a 75 éves színházat a tirpák"
ősök nem hivatalból kirendelt
tsz tagok számára építették Bí-zom
benne hogy még gyönyör-ködhetek
Szigligeti „Csikós"- -
ában s odafordulhatok Móricz
emlékéhez:
— Látod a fiatalok megte-remtették
a nemzeti szellemű
új színházat!
1 i ii mi
H'rB
&-- V 3iH
Ö
Síi
mm
íF'VíaStTSl
£ iml? l pSftí
mítmm
í w mWi Pl
m mÜKE
ÍKÍ
Pm- -
PrSt
i ':'
t $ Hl
hilfe m
m miz - - r
fHSl
úSa!
if1
r H h
m
UA
PÚ m
K'H"
ím
Vl'S
PS
rí L 'í'
íCrru
?m
L'ffll r
hÁ