Kanadai Magyarsag, February 02, 1974

              í
hí
lü
_
h
ii
i&r"
jf
jífw5
~ --rf l- -- jj rf "TíHjSvW-St0'UÍM_lleflr"'- 3 "At J1 """--- " If --V-t-
— j""'""'-£'- " —" rftipfí-- i n-- -- Jijiro 'Mw'ttí' - "-- yl 3 "rl-"'5-"w-rjjf"l-í":vs?í'-
''i -1-'- 5' ' ' -- ! ffv ''--
í" f fi
IX
f
6 oldal Kanadai Magyarság (No5) 1974 február 2 írek és képek a nagyvilágból
ni
PANASZKODNAK a Water-gate-nagyzsű- ri
tagjai 1972 júni-us
5-- én 23 személyt eskettek fel
zsűri-tagna- k hogy másféléves
működésüket megkezdjék Ez
általában kevés munkával jár
kivéve az első' heteket és igen
nagy tekintélyt jelent a tagok-nak
Most azonban kezdenekpa-naszkod- ni Egyrészt azért
mert a működésük ideje meg-lehetősen
elhúzódott másrészt
?3S?r
% ir~tfjj
Heath angol minisztereinők la- -
vírozik a szakszervezetek és
Anglia érdekei között
mert nem tudnak a megélhe-tésükért
dolgozni A közalka-lmazottaknál
nincs baj azok
kapják a fizetésüket akkor is
ha nem mennek be az irodá-ba
de a szabadfoglalkozásúak
különösen az órabéresek nem
Ezeket hiányzóknak tekinti a
vállalat és nem fizet nekik így
a heti háromnapi zsüriszolgálat
miatt már ketten elvesztették
állásukat és hárman az előlép-tetési
lehetőségüket Napi 20
dollárt keresnek amikor a zsűri
ff" STÍ
' „ ji
eUnHr Bkti-f'-v vlkh
erősen
Nixon-pár- ti
Ház borbélyánál
Sivatagi színjáték
(folyt oldalról)
Alkonyodik perzsa hatá-ron
a Fekete Hegy csúcsán utol-sót
csillan a nap és hirtelen hű-vös
sötét sivatagi bo-rul
i világra Sorbaállitjuk
traktorokat bemegyünk
bódéba „doktorok" kekszet
ropogtatnak citromos teát isz-nak
Alekszandra Nikolajevna
nagy fazék főtt krumplit tesz
az asztal közepére és körül ül-jük
Ugyanúgy kanalazunk
ahogy a buldózerek jártak
Tempósan ütemesen Egyetlen
szó esik arról hogy félmü-szak- ot
átdolgoztam Mindenki
mindent ért csak a két kelet-német
kíváncsiskodik Honnan
értek az ilyesmihez? Páz-mány
Péten Tudomány Egye-temen
tanultam Kicsit csodál-koznak
de elhiszik Aztán al-szunk
padlón A két doktor
forog nyöszörög miniszter
csendesen kuncog Bosszút állt
nylon táskáért és talán másért
is
Másnap Budapesre repülök
A miniszter tele láda mézédes
szőlővel búcsúztat Azt "mondja:
megdolgoztam érte Alekszand-ra
Nikolajevna hallgat pedig
Azt'hiszem sok minderit akart
mondani ami nincs szerep-ben- ''
(VÉGE)
GÁBOR ÁRON
összeül de hét többi napján
nem kapnak sehonnan egy fil-lért
sem vezetőjük most ki-ásott
egy törvényt amely sze-rint
30 napon túli szolgálat után
naponként dolláros többlet
jár nekik de a bürokrácia nem
találja a technikai kivitelezését
és így szegény zsűri-tago- k át-kozzák
a napot amikor Wa-tergate-ü- gy
elébük került —
kiradírozott tape ügye nagy
szenzáció volt a médiának
Egyik magazin soványka fü-zetből
oldalt szentelt neki ma-gyarázó
műszaki ábrákkal és a
szakértő társaság embereinek
életrajzával elemistakoruktól
kezdve dolog úgy van beál-lítva
mintha Nixon csinálta vol-na
személyesen bár ezt persze
nem merik határozottan állíta-ni
De már ennek a szenzáció-ja
is elhervadt mert nincs sen-ki
aki ezt bizonyítani tudná
Tévedés véletlen akarattal
való másitás? Mindegy nincs
rá bizonyíték következő lé-pésként
Emil Krogh az egyik
Nixon-tanácsad- ó ügye izgatta
fel baloldalt Óriási címek-ben
Ígérték hogy Krogh „ki-pakol"
elmond mindent és
Nixonnak vége ! Nos Krogh nem
pakolt ki amit mondott az
Nixonnak egy cseppet sem ár-tott
s az Ellsberg-üg-y még min-dig
lezáratlanul tátong a
erkölcstelenség példája-ként
Hogy lehet hogy egy kém
felett ne Ítélkezzék a bíróság
állítólagos eljárási szabályta-lanságok
miatt és hogy lehet
az hogy ezt a kémet a baloldal
hősként győztes' bajvívóként
ünnepelje?
DOLLÁR kezd „veszedel-mesen"
emelkedni Miért ve-szedelmesen?
Eddig mást sem
olvastunk és hallottunk mé-diában
mint azt hogy a dol-lár
szégyene világ valutapia-cának
minden valuta jobb ná-la
még a luxemburgi nem-tu-dom-- mi
csoda is Azután kitört
Nt
íiíS1
Pfadtim
Ikmm
lí'íIMH]
az olaj-válsá- g Vigyázzunk!
Nemcsak Amerikában ahol pe-dig
pánikba siratták magukat
média gyászolói hanem elsö-soroa- n
Európában és Japán-ban
Amerikának van valame-lyes
olajtartaléka kap is inne-n-
onnan olajat egyszóval
nem áll olyan rosszul hogy le
lehessen sajnálni Még a társ-utasok
sem egészen biztosak
dolgukban mert azt olvassák
hogy Szovjet sem áll nagyon
jól olajban Náluk könnyű : egy-szerűen
megszorítják polgá-ri
termelést és csak a hadsereg-nek
gyártanak és azt látják el
I Jlllililli
Kaddafi és Bourguiba országai
IfZ7%i'hI- Wi- i SS— iur4yYyjA#JrJrJjrUjfdwrí-_Wj - s ft „ Tsr!Í"Mt"x-j-uu a5brTiWv íjx--
(f 1 T— í_l I W-- " I "J-t- t Jl aassí"&-sí?á- p
fL afíMjilvu ss w?m2sfmI&me&is
Gerald Fordot támadja baloldal
nyilatkozata miatt de ő nyugod-tan
— nyiratkozik a
a 3
A
Jjszaka
a
és a
A
sem
A
A
a
a
'
-
a
""
a
A
5
a
A
a
6
A
A
a
poli-tikai
A
a
a
Sí'
a
a
a
a
i
a"rl
m
a
e e
olajjal A rab-ország- ok meg
hadd maradjanak „fejlődés-ben"
ez igazán nem izgatja
Moszkva urait Mindent egybe-vetve
tehát: Amerika aránylag
jól áll az olajválságban és ezért
a dollár kisebb spekulációs
visszaesésektől eltekintve egy-re
emelkedik És ez — nem jó
hír! Most csodálkoznak kedves
olvasóim mert arra gondolnak
hogy a dollárnak első helyen
kell állnia mint ahogy régen
állt Áll is De a valutapolitika
nem egyszerű dolog sok min-denre
kell vele kapcsolatban
gondolni Ahogy a dollár emel-kedik
a többi valuta csökken
Másszóval azt a hatalmas
előnyt amit a dollár kétszeres
leértékelése és ujabban az olaj-válság
nyújtott lassanként el-veszíti
Drágább lesz külföldön
vagyis az exportunkat csökken-ti
míg ugyanakkor az olcsób-bá
vált külföldi valuták a kül-földi
áru importját ide növelik
Márpedig fontos hogy a kül-kereskedelmi
mérlegünk aktív
legyen mint most nemrégen az-zá
is lett Az olajválság miatt
az ipari államok kereskedelmi
Thomas Moorer admirális az
USA vezérkari főnökök főnöke
mérlege nagyon leromlik egy
közös hivatalos intézmény ki
mutatása szerint Legal ábbv
'5tJlbilllóVal'többét-k?l- l
niük olajért mint korábban'h
így a mintegy 15 billiónyi többi'
let helyett amit eddig remél-tek
20-2- 5 billió deficit lesz és
ennek nagy részét Európa és
Japán iseli Ennek következ-tében
azt az egységes valuta-rendszert
amit az idén legké-sőbb
jövőre akartak megvaló-sítani
(a régi bretton-woods- i
rendszer helyett) bizonytalan
időre el kell halasztaniuk Más-szóval:
a valuták szabadon
„úsznak" a valutapiacokon és a
napi szükségletekhez igazod-nak
Még Franciaország is
amely vallásos áhítattal ragasz-kodott
az aranyhoz és a kemény
valutákhoz most már úszni
hagyja valutáját Az olajválság
tehát világpolitikai azaz pénz-ügyi
tekintetben is érezteti ha-tását
még akkoris ha — nincs
Amerikának jobb volna ha a
dollár továbbra is alacsony ár-folyamon
maradna mert ezzel
Európával és Japánnal szem- -
ben jelentős előnyre tehetne
szert De a dollár az utóbbi he-tekben
10 %-k- al emelkedett a
francia frankkal 8 %-k- al a né-met
márkával és 75 %-k- al a ja-pán
yen-n- el szemben Hiába
az is baj ha jó a pénzünk
Emlékezzünk vissza ezt meg-írtuk
már hónapokkal ezelőtt
amikor még a dollárt az ame-rikai
média is lépten-nyomo- n
kigúnyolta leköpte Megírtuk
akkor hogy örüljünk ennek sőt
arra is céloztunk hogy a má-sodszori
dollár-leértékel- és terv
a'végén mégsem egyesültek
Ilii I111 llll 'II
r - #fillllP
- LJ " r~7!!lir
iSUSiS íTísw
tvf £J3iiJiSStí3?Vl5SWm¥i¥ ' -- Qtsi -
v"ri 'Ví-'í- ) iica-1-- -- Mf y~ s ív -- sfi&?'±9&titizmi r rl ' 3
'rHf-rrrí'í=&r7'-
_-"Ti i f&&
üSiáfeiiSSfeffisáf --4&£STi''-W
-- ' iiwKIlgii iiji — ni r rxaffjrgrK'y jfc:Kji
Agnew volt alelnök háza amit el kell adnia hogy meg
De -- ezen sem-mozgalmakka- l5
sem törvényekkel nem'-lehét{se- :
gíteni ez két különbö- -
élhetését
szerű hadmüvelet volt az euró-pai
valuták ellen Még most is
gyanakszunk erre
A SZAKSZERVEZETI ve-zérek
fizetése vagy mondjuk
így: keresete állandó téma
azokban a lapokban amelyek
a vállalatokkal vannak jóban
Általában azt hiszik hogy a
union-vezére- k mérhetetlen pén-zeket
keresnek a szegény mun-kás
pénzéből Nos ez nem egé-szen
igaz Mi nem vagyunk sem
szakszervezeti tagok sem anti-szakszervezeti
vállalati érde-keltek
s ezért meg kell állapí-tanunk
tárgyilagosan hogy a
szakszervezeti vezetők általá-ban
nem kapnak többet mint
egy vállalati igazgató és mellé-kes
kereseti lehetőségük sincs
meg olyan mértékben (például
részvényvételi opció) A leg-többet
természetesen a legné-pesebb
amerikai szakszervezet
vezetője a Teamsterek Frank
Fitzsimmonsakap: 125 ezer dol-lár
fizetést 6481 dollárt költ-ségekre
összesen tehát kereken
131 és félezer dollárt évenként
Ez körülbelül annyi amennyit
az Egyesült Államok elnöke
kap George Meany az AFL-CI- O
érdemes (de sokszor mér-ges)
elnöke 72960 dollár évi fi-zetést
és 1816 dollár költség-megtérítést
kap Ez a közel 75
ezer dollár nem sok ha meg--
goRGeijilKHy-ívlean- y mennyi j 3fö!z?S)1nkátsvégezértemégmost
is magaskorában'es ho'gy'mí- -
lyen közéleti felelősség terhe
alatt dolgozik Vannak 40-5- 0 ez-res
elnökök sőt ennél ldsebb fi-zetés-üek
is mint például a lis-ta
legutolsó résztvevője: Albert
Fitzgerald a United Electrical
Workers elnöke aki összesen
22666 dollárt kap Azaz
ezek mind 1972-e- s adatok így
azóta lehet hogy a vezérek fi-zetése
is emelkedett Minden-esetre
le kell szögeznünk azt
hogy a jól kereső munkás ke-resetének
aránylag kis részét
költi az elnökére s az amit he-tenként
fizet „uni-díj-" fejében
annak túlnyomó része általános
adminisztrációs költségekre és
a1 tisztviselők tömegére megy
EDVVARD KENNEDY erősen
kapkod: nem tudja még ho-gyan
és milyen tervvel lépjen
fel elnök-jelöltne- k ha ugyan
egyáltalán fellép Emlékszünk
még rá hogy július 4-é- n Ala-bamáb- an
Jelent meg meglehe-tősen
váratlanul George Wal-lac- e
oldalán Ezt arra szánta
hogy a jobboldali elemeket
megfőzze magának a választá-sokra
De a jobboldal sohasem
szavaz Kennedyre amikor van-nak
neki régi kipróbált embe-rei
köztük éppen George Wal-lac- e
vagy Reagan vagy Con-nall- y
Még Rockefellerre is szí-vesebben
szavazna mint a ti-pikusan
liberális Kennedyre
Ezzel szemben a feketék akik
eddig hűségesen támogatták' a
fehér milliomost nagyon fel-háborodtak
az alabamai kirán-duláson
Hogy ezt jóvátegye
személyesen sponzorolt egy
köítség-gyüjt- ő gyűlést a Har-vardon
(ahonnan egyszer ki-csapták
csalás miatt) és Julián
Bond-o- t a fiatal néger Geor-giái
képviselőt elhalmozta a fe-hér
harvardi kaszinó minden
kedveskedésével Hogy Bond-o- t
befolyásolta-- e az az utólagos
„jóvátétel" nem tudni De
Hogy Kennedy ezzel az ide-od- a
menüettel nem sok hívet szerez
magának serii itt sem ott az
majdnem biztos legalábbis H-ívei
így látják Maradjon csak a
régi jó liberális vonalon s ne
váljon el feleségétől-amirő- l sok
szóbeszéd hallatszik -- vagy
ne váljon el tőle ami azt illeti!
— mert ezzel végleg betette ma-- i
" v55KS£05iW5tV
—
—
—
JJBSJ tgs
biztosítsa
ga mögött az ajtót még a leg-szűkebb
hívei körében is
A NŐK FELSZABADULÁSA
rendkívül nagy' dolognak tűnik
morális szempontból bár nem
hisszük hogy egy-k- ét tényleg
elnyomott feleség kivételével a
többség valóban rabszolgának
Chiang Ching felesége Chou En-l- ai
megint'Vörös Gárdával
érzi magát ala- - menyben hogy olaj-szomj- as
á nem
hát
ő
pon vannak elnyomott férjek is
n}i az hogy vannak" valószí-nűleg
ők' teszik ki a többséget- -
ző biológiai és ösztönéletének a
szembenállása általában
nem olyan veszélyes mint ami-lyennek
Bella Abzug kikiáltot-ta
Az alkalmaztatás egyenran-gúsága
sem egyszerű' dolog
mert például New Yorkban
egyetlen utcaseprő sem jelent-kezett
a nők közül beleértve
az apátlan sokgyermekes feke-te
nőket sem Ez nem a nőknek
való A bányászás?
Nem A truck-hajtás- ? Nem A
katonaság? Ha a harctérré kell
menni sem És miért ne kel-lene
ha egyenlők? Ami azonban
tényleges sérelem az hogy ma-gányos
nők nem igen kapnak
jelzálogkölcsönt még akkor
sem ha „jók" rá Pláne nem ad-nak
kölcsönt a házaspárnak
amelynek fedezetébe az asz-szon- y
keresete is benne van
Ezen most úgy akarnak segí-teni
hogy egy republikánus sze-nátor
törvényjavaslatot nyújt
be amely kötelezi a kölcsönadó-kat
hogy egyenlően bánjanak
szegény asszonyokkal is Ez
rendben van Miért ne? Egyen-lőekvagyun- k!
De a kölcsön-adó
bank vagy magánember is
egyenlő másszóval annak ad
kölcsönt akinek akar Nem
azért mert férfi vagy nő hanem
azért mert ez az ö üzlete amit
nem lehet ilyen szólamok ér-dekében
korlátozni Mi lenne
ha az élelmiszerüzletben csak
nők vásárolhatnának vagy füg-gönyt
csak nők' választhatná-nak
mert ehhez jobban érté'
nek? A férfi is ért azért vala-mihez
és nem utolsó sorban ö
az — normális körülmények
közt — aki a mortgage terhét
vállalja
KtASB --v — ~—1
BarátkozikKissingerés'Szadat
fi Sí I u
KADDAFI NEM TŰRI hogy
valaki fölébe kerekedjék Ami-óta
évi 2 billió dollárt zsebel
be az olajból irtó nagy fiú és
— legalábbis a hírek szerint —
olyan erkölcsi magaslatokra
emelkedett hogy azt még Fej-z- ál
sem érte el Pedig ő is hü
muzulmán Irtózatos düh töltöt-te
el hogy Tunizia 24 órán be-lül
törölte az egyesülési megál-lapodást
hogy Bourguiba el-nök
emiatt még a külügymi-niszterét
is menesztette aki
mellesleg nagy Kaddafi-bará- t
volt Most már nem igen akad
akivel egyesüljön és a kaján
lapok már azt tanácsolják ne-ki
hogy forduljon hivatásos há-zasságközvetit-öhöz
Most ami-kor
Nixon elnök elhatározta
hogy összehívja az olajfogyasz-tó
országokat majd később az
olajtermelőket is hogy állapod-janak
meg valami reális meg-oldásban
mert különben tönk-remegy
mindkét fél Kaddafi
elébe vágott — vagy: inkább
csak akart! — és ő is összehív-ta
az értekezletet abban a re- -
Mao és Chiang
kísérletezik
De ugyanilyen az
és
foglalkozás
az
irTBin
és
államok rohannak hozzá hogy
megegyezzenek vele De riii-he- n?
Az arab olaj túlnyomó
többségét Szaúdi Kuwait és
Batírein produkálja Hogy ezek
nem rohannak Kaddafihoz aki-ről
nagyon rossz a véleményük
az majdnem bizonyos De akkor
minek menjenek el az olajfo-gyasztók?
Kaddafi nem tud
mindenkit kielégíteni íme egy
kis veréb aki túzoknak képzeli
magát! Vagy túlkorán vagy
túlkésőn született de semmi-képpen
sem ebbe a világba
való -
Geisel Brazília új elnöke
SHULTZ pénzügyminiszter-rel
tökéletesen egyetértünk az
arab olajválság ügyében Azt
mondja Mr Shultz hogy a kis
arab és nem-ara- b afrikai és
ázsiai népek mind hanyathom-lo-k rohantak Fejzál hívására
amikor az Izraelt akarta el-itéltetni
Eddig természetesnek
látszik a dolog Elvégre arabok
voltak mind De az már nem
természetes hogy Fejzál az ő
számukra is magasan szabta
meg az olaj árát Még ezt is le-hetne
korrigálni ha kedvez-ményes
árakat állapítana meg
kisebb testvérei felé De a na-gyobbik
baj az hogy ez a ma-gas
olajár teljesen kitörölte a
nyugati költségvetésekből a
gazdasági segélyt amiből ezek
az arabhü kisállamok nagyrészt
éltek Most nincs segély Nyu-gatról
és nincs — Keletről sem
Fejzál ugyanis ezideig egyetlen
fillért sem adott vagy igért ne-kikLe- het hogy majd ad mert
a közvélemény rákényszeríti
de arra el kell készülnie hogy
o sem kap semmi ellenértéket
ezért mint ahogy a Nyugat sem
kapott
(FIGYELŐ)
!