Kanadai Magyarsag, October 25, 1975

              -- -_ - ViVSíj
'ŰP
1
4
f WK Q f r í - ' fv "r jT'JÍÍí
} "i
V
f J' í
l T
XXV évf 43 szám felÉM ÉS KIADÓHIVATAL:
Registration number 1309 íjjll Tel: (416)924-835- 3 MMM%kkhíMn$& Ára 30 cent
IMHMMlál - - _ _ -- 11 Tll -- f --- —"'- -- - - — ' 'l - — '- - -- '" - --- — ~ - 1-- - -- - - -- — "--- -J"c '-- -- ' "- - u- - JJ -- A -I- - tJijjiia — L Ji -- iw-- -- i i — j J_ u --- T - - M II !--
- - 'Tin- - rriTIfl IfM 1 r
T ° "I
_I_J JlJbkJ' srv JLJLJá A M --
i-Jl
t
Washington érdektelenséget mutat — De kérdés hogy milfolyik háttérben — Egyiptom bajain csak Amerika tud
a kellő gyorsasággal segíteni — Rossz a termés a Szovjetunióban — Varsó és Kelet-Berli- n pénzért ad el embereket
— A Balkánon Moszkvától független együttműködést terveznek — Szaharov vallásszabadságot
íFréyiidfáéífimrázSzszé&helrőrt
S-- A M-- vy
A múlt héten szokatla-nul
sok érdekes hír futott
össze
A libanoni polgárhábo-rúval
kapcsolatban a pá-pa
szükségesnek találná
Amerika közbelépését
búzában és tengeriben az
Egyesült Államokban reko-rd-
termésre számíta-nak
a Szovjetunió gabo-natermése
viszont még
annál is rosszabb mint
amit a pesszimisták vár-tak
a balkáni kormányok
Moszkvától valamennyi-re
független együttmű-ködést
terveznek új né
találmánnyal építik meghatározni ~Sl
az urániumban gazdag
Délafrikai atomerőmű-veit
s Portugáliában kö-zeledik
az a pillanat ami-kor
két dolog közül az
egyiknek be kell következ-nie:
a kommunisták visz-szakerúln- ek
a kormány
vezető pozícióiba vagy
pedig a törvények betar-tására
kényszerítik őket
VI Pál levele
a maronitá
pátriárkához
A Vatikán csak vég-szükség
esetén szokott
politikai kérdésben diplo-máciai
lépéshez folya
modni Abból tehát hogy
informá- -
mozdult könnyű arra kö-vetkeztetni
hogy a pápa
nem csak Róma egyhá- -
zi fennhatósága tartó-- "
libanoni "görög-kátol- i-küsqkVt
!látjaT
hanem itartTfiogy
a" pIgárnaboruíkövetkez- -
tében'általánóközépíele- -
iiFféllordúlásra á
réven amerikai-oros- z vál-ságra
esetleg atomhá-borúra
tis sor kerülhet
Beirutban hetek óta ke-ringenek
ilyen hírek de eze-ket
csak most erősítették
meg Washingtonba és az
ENSz-he- z jövő értesülé-sek
Ezek szerint VI Pál le-veleket
intézett Khoreich-he- z
Libanon (görög-kelet- i)
maronitá pátriárkájához
hogy felhívja figyelmét
olyan tényekre s körül-ményekre
melyek arra
vallanak hogy Libanon
met kitakarják
a Szentszék a libanoni pol-- - közbelépés gondolatát ve-gárhábo- rú
ügyében meg-- tette föl arról
a
jövőjét külső tényezők
hogy rámutasson: az
egyik terv a libanoni ál
lam eltörlésére egy má-sik
pedig egy kisebbre sza-bott
libanoni államnak a
megmentésére irányul
A pápa levelének kézhez
vétele után a pátriárká-nak
egy papja Rómába
repült És a tőle kapott
adatok alapján fordult
VI Pál Ford elnökhöz
Hogy a szentatya ezt
vagy üzenet formájá-ban
tette-- e és hogy mit
javasolt Ford-na- k: kato-nai
beavatkozást--e (mint
ahogy 1958 nyarán ame-rikai
tengerészgyalog-ság
szállt partra Beirut-ban)
pedig politikai
ciós forrásaink nem tud-tak
nem akartak fel-világosítást
adni Arról pe--
Higo hogy Ford mit feleltí
a papáriákVcsak annyit
mőndtakT ~tiogyrá válasz
nemybU nagyon pozitív
Egyfráncia" diplomata
akimájdnem' tíz évig szol- -
g'ált különféle" álla--
'A budapesti hajógyárban sorozatban készülnek a Szovjetunió
számára a hajót a soha véget nem érő „tartozásaink"
" törlesztésére
alá
zó
-- attól is
sFézen
le-vél
vagy
vagy
arab
ü 1 Ti
_ÉL JpiL O
követel
veszélyben1
mokban e hírek hátteré-ről
a következőket mon-dotta:
— A pápa és az ameri-kai
elnök üzenetváltása
nyilvánvalóan akörül for-gott
hogy a libanoni pol-gárháborút
külföldről di-rigálják
A barrikád egyik
oldalán radikális mozle-me- k
harcolnak akik a mo-hamedán
lakosságon belül
is kisebbséget alkotnak
de különös erőt kölcsönöz
nekik hogy az oroszoktól
sok pénzt és modern fegy-vereket
kapnak Emellett
az a remény is fűti őket
hogy ezzel a segítséggel
Libanont Szíriához tudják
csatolni legalább is kül-politikai
együttműködés
formájában
— A mozlemeknek e mi-litá- ns baloldali szárnyával
szemben a barrikád má-sik
oldalán konzervatív
katolikus1 falankszisták vi-szik
a vezető szerepet
Kívülállók nem tudnak
semmi biztosat de min-denki
sejti hogy őket is
külföldről támogatják
És ha kétszer kettő a po-litikában
is négy akkor ez
csak Amerika lehet'
— A döntő tényező azon-ban
— tette hozzá a fran-cia
— nem a pénz és nem
a fegyverrel való támoga-tás
hanem az hogy mit
ígérnek az oroszok a moz-le- m
radikálisoknak és mit
helyeznek kilátásba az
amerikaiak a katoliku-soknak
Az oroszok azt
ígérik hogy ha a Szíria--
hoz való libanoni An- -
sch'luss"-r- a Izrael Dél- -
Libanon megszállásával
takarna válaszolni akkor a
Szovjetunió ejtőernyős
cisápatokatdöbnaléiLibái
nohba és orosz fegyverek--
kel verné vissza a libanő--
"1 OO I "IS o o
Angolai gerillák „hadgyakorlata" és Angola nemsokára teljesen független
ni határt átlépő izraelié--'
ket
Miért hallgat Arafát?
— Ennek az orosz
ígéretnek azonban csak a
radikális mozlemek ve-zetői
adnak hitelt Maga
Arafát (a Palesztin Felsza-badító
Szervezet vezére)
és Asszad (a szíriai elnök)
nem hisz az oroszoknak
Ez a magyarázata annak
hogy a libanoni mozlem-maronit- a
ellentét kiéle-sedése
óta Arafát hallgat'
hogy a palesztíniaiak túl-nyomó
része távoltartja
magát a harcoktól és
hogy Szíria is a polgár-háború
elfojtására törek-szik
— A Damaszkuszból
jövő hírek mind azt mond-ják
hogy Arafát is Asszad
is úgy látja az oroszok
azért szítják a polgárhá-borút
hogy Szíriát és Iz-raelt
katonai beavatko-zásra
a libanoni határ át-lépésére
kényszerítsék
és hogy az ennek követ-keztében
kitörő újabb há-ború
kompromittálja Szá-dat
politikáját magát
Szadat-o- t megbuktassa
és így Kairóban helyre-állíthassa
az orosz befo-lyást
Nem csak ez a francia
gondolja másoknak is az
a véleménye hogy ma ez
Moszkva stratégiája És a
kérdés az hogy ezzel mit
állít szembe Washington
mit Ígérhettek az ameri--
kaiak a katolikus pohtiku- -
soknak?
Erre a kérdésre egy
arab kolléga eztjaíválásztt
adta:
— Damaszkuszban azt
tíiszik hogy az -- amerikai
terv szerény) de reális
Eszerint Észak-Libano- n
mozlem többségű részeit
Szíriához csatolnák a
többi jobbára katolikusok
lakta területekből pedig
Beiruttal együtt új kisebb
libanoni államot formál-nának
És az Egyesült
Államok Egyiptommal
együtt garantálnák hogy
Izraelt szükség esetén
fegyverrel is visszatarta-nák
a Libanonba való be-nyomulástól
Hogy ez a damaszkuszi
hír híven tükrözi--e Wa-shington
szándékait nem
tudtuk ellenőrizni Minket
mindenesetre meglepne
ha a Fehér Házban és a
State Department-be- n
volna ennyi bátorság és
céltudatosság Egy olasz
ENSz-diploma- ta azonban
akinek a Földközi-tenge- ri kérdések megítélésében
igaza szokott lenni nem
ilyen borúlátó az amerikai
külpolitikát illetően Neki
az a véleménye hogy a
pápa az előbb említett
vagy ahhoz hasonló terv
megvalósítására biztat-ta
Ford elnököt S ha Wa-shingtonban
azt állítják
hogy a pápának adott vá-laszában
Ford negatív
volt csak azért beszélnek
így hogy eltereljék a fi-gyelmet
a Libanonra vo-natkozó
amerikai tervek-ről
Vagyis hogy Washing-ton
még egy konfúzus
kongresszussal a háta mö-gött
sem nézheti tétlenül
hogy az Amerika és Egyip- -
tom közti'' közeledést az
oroszok Libanon felrob-bantásával
kisiklassák
' Török-görö-g cásusbélli-- k
"Deha igaz isa wasbing--
toni szándékokról szóló da--
jp 1 I
rö
lesz
maszkuszi hír és ha lehet
is tovább haladni a Golan-fennsí- k
és Cisz-Jordán- ia
kérdésének rendezése fe-lé
akkor is csupán a Kó-zépkele- ten lehetne a béke
fenntartására számítani
nem az egész Földközi-tengere- n
- Az Európát délről hatá-roló
tenger nyugalmát és
egyensúlyát ugyanis egy
más robbanékony prob-léma
is fenyegeti És ez a
görög-törö- k ellentét A két
A Patty Hearst-o- t védő
ügyvédcsoport új vezetője
F Lee Bailey csodaügyvéd a
„Modern Perry Mason"
NÁTÓ-szövetség- es ugyan-is
nem csak Ciprus miatt
akar ölre menni hanem
az Égei-tengere- n is egy
csomó casus belli erjed
közöttük
A kisázsiai Törökország
nyugati partjaihoz oly kö-zel
fekszenek a görög szi-getek
hogy a tengerszo-rosokat
átszelő határvo-nalakat
még akkor is ne-héz
lenne megvonni a szu-verenitás
a halászat a
hajózás szempontjából ha
a török-görög"- " marakodás
nem volna régibb elmér-gesedette- bb
dühösebb és
elvakultabb 'minden más
a
a
és
nemzeti faji vallási gyü-lölségn- él
Tetejében még két új
kérdés is bonyolítja ezt az
amúgy is megoldhatat-lannak
látszó viszonyt
Az egyik hogy a máso-dik
világháború óta divat-ba
jött a partmenti vizek
felségjogának és a halá-szati
övezeteknek olyan
mértéktelen kiterjesztése
ami a régi imperialista
államoknak eszébe sem
jutott — ilyen fokú nagy-zá- si
hóbortba csak hirte-len
felkapaszkodott politi-kusok
szoktak esni
A másik az hogy a tö-rök
Kisázsia és a hozzá
közeleső görhg szigetek ri kozTTtengerfenéken olaj
telepeket találtak Az eze-kért
való versengést nem
csak remélt pénzügyi elő- -
nyök szítják hanem az is
hogy az olajforrások bir-toklása
Görögországnak
és Törökországnak a kül-földtől
való gazdasági
függését csökkentheti
Hogy tehát a tengerfené-ken
rejtőző olaj megszer-zése
nem csak anyagi ha-nem
nemzeti politikai ér-dekeket
is szolgálna
Úgy hogy sokan van-nak
akik azt hiszik hogy
ezt a kérdést a törökök
valószínűleg úgy akarják
majd megoldani hogy az
olaj szempontjából fontos
görög szigeteket megszáll-ják
Hogy egy török-görö- g
háború milyen roncsoló
hatást gyakorolna az at-lanti
szövetségre különö-sen
pedig a NÁTÓ déli
Földközi-tenger- i oldalára
azt könnyű előrelátni
Csatornát terveznek
4 az Aldunától
Moszkvában káröröm-mel
nézhetik az Ankara és
Athén közti viszony romlá-sát
a Balkán déli végein
De ami magán a félszi-geten
történik abban ke-vés
örömük telik
"Jugoszláviában már
csak Tito i közvetlen kör-nyezetének
és a kommu-nista
párt legfelső vezető-ségének
tagjai s néhány
tábornok tesz úgy mintha
hinne a Moszkva és Bel-grád
közti közeledés őszin-teségében
Mindenki más
úgy beszél a Szovjetunió-ról
mint ellenségről aki
csak alkalomra vár hogy
katonai megszállással
vagy Belgrádban meg-rendezendő
államcsíny-nyel
újra a szovjettömb-höz
csatolja Jugoszlávi-át
V Moszkvának egy olyan
bábja van csak a Balká-non
amely automatiku-san
hajtja végre a Moszk- - '
válról jövő bel-- és külp-olitikai
parancsokat Ez
folytafás a 3 oldalon"'
?y
í s H
T
Át
t ~ÍX „ nt AT1 é ~- e9 -i- -j- - -