000211a |
Previous | 6 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
SiMS3SSSwH5IS!H "y" "-- LtfJ'lh"í-- M ifJr"'íh 4í fi Bimjafiy " I i jsff % r i y Éff sut HS ©m A 1967 SZEPTEMBER HALÁLOS CSÓK ' ! i -- " (-- [-) Nem a hidrogénbomba nem a háború vagy akár a kommuniz-mus az emberiség legnagyobb problémája! Az éhség nagyobb és szörnyűbb probléma minden más-nál Egyszerűen arról van szó hogy az emberiség felének néhány gene-ráción belül nem lesz mit ennie Amikor Knut Hamsun a nagy norvég író megírta „Éhség" c re-- - gényét jóllakott emberek tízezrei botránkoztak meg szókimondásán Pedig az az éhség amit Hamsun írt le kis fekete felhő volt csupán ahhoz a tragikur éjszakához ké-pest ami azóta az emberiség jövő-jére ráborult Bármilyen brutálisan hangzik is ez a tény: a jelenleg élő mintegy három és félmilliár-„do- t számláló emberiség nagyobbik fele már most is vagy fél-éhínségb- en vagy tényleges halálos éhín-ségben agonizál A kvasiorkór az emberiség leg-nagyobb szégyene mert a nemzés negatívumát fölébe helyezi az élet ' pozitívumának A kvasiorkórnál először a csecsemő hasa dagad meg ijesztően Utána a haja meg-szürkül Majd a bőre kezd repe-dezni mint egy forró nap alatt felcserepesedö mocsárfenék Végül — a hallgatag haldoklás követke-zik A csecsemő tágranyilt szemei az anyja mellén függnek de ezen a mellen már egy új csecsemő csüng és szívja az életet A haldok-lónak már nem jut többé protein ' lecitin — halálra ítélte a csók ami az új babyt világra csókolta 'Afrika legszörnyűbb betegsége ez de ugyanez történik — csak mindenütt másként hívják — Ázsiában és Latin-Amerik- a nagy-részében' is Mahatma Gandhi „örök kény-szerű böjtnek" nevezte el ezt a kollektív éhséget ami a gazdasá-gilag' elmaradt országok népeit majdnem elháríthatatlannak látszó katasztrófával fenyegeti A tudósok és gyakorlati szak-emberek megegyeznek abban hogy ha az emberiség nem szaporodnék a Malthus által szemléltetett mó-don tehát a geometriai sor foly-ton megduplázódó sebességével miközben az élelmiszer-termelé- s csak a számtani haladvány lassú-'ságáv- al növekszik még lehetne se-gíteni az éhség pi obiémáján De a világ népessége évente átlag 2%-k- al szaporodik és az élelmiszer ter-melése csak 1%-a- l nö Így ennek a differenciál-egyenletne- k folyton táguló különbsége csak katasztró-háho- z vezethet Egy kongresszu-son amely a világéhség kérdéseit tárgyalta egyik tudós a terem ha-talmas órájára mutatott és így ki-áltott fel: „Minden tik-ta- k három új éhező szájjal növeli az eljöven-dő katasztrófa méreteit!" A hátramaradt országok az el-múlt negyedszázad alatt évente át-lag 16%-ka- l növelték élelmiszer-termelésüket de hiába mert a né-pességük viszont 3%-k- al nőtt így azután az embeii faj önírtása — a legembeitelenebb halálnemen az éhhalálon keresztül — tovább fo-lyik sőt hömpölyög a végső tra-gédia felé A szabad és korlátlan szaporo-dás védelmezői azt mondják hogy nem a születéseket kell korlátozni hanem az élelmiszerkészleteket szaporítani Talán elméletileg le-hetséges volna ez de gyakorlati-lag alig A fejlett országok még ak-kor sem tudnának eleget termel-ni a fejletlenek részére ha telje-sen altruista alapon minden feles-legüket odaadnák az éhezőknek Új élclmiszeiek kitalálására és tö-megfogyasztásának megszervezé- -' sérc pedig nincs idő Azok akik józanul nézik és ép-pen ezért előre látják a katasztró-fát azt mondják hogy előbb korlá-tozzuk a születéseket és azután fo-kozzuk az elmaradt országok élelmis-zer- termelését Csakhogy ennek az élelmiszer-többletnek több akadály áll az út-jában Az-egyi- k a vallási mítoszok és tabuk függönye mögé bújt em-ber A hindu paraszt aki talán a legnagyobb éhség-katasztró- fa elé néz meg sem mozdul ha a szent tehenek a szeme előtt legelik le a kis termést ami a nagy családot valahogy mégiscsak a halál küszö-bén innen tudta volna tartani In-diában havonta egy millió lélek születik 2000-r- e elérik már az egy milliárdot de a vallási szent em-berek erösebbek mint az élet nem engedik a szent teheneket elker-getni vagy éppen levágni Egy mc5í ak?drly a tudatlan-ság az ósdi meddő földművelési 2 V35) KANAPAI MAGYARSÁG a washingtoni Kossuth szokásokhoz való ragaszkodás Másik: a kaszt-függön- y a nagy latifundiumokon éhbérért vagy éh-rész- ért izzadó földmunkás cseléd rabszolga Ez főleg Latin-Amerikáb- an kirívó Ugyanakkor Latin-Ameri- ka népessége 35 évenként megháromszorozódik Ki ad enni ezeknek? De az éhség első számú tápláló-ja maga a csókra még éhesebb ember Ez a legáthatolhatatlanabb akadály mind között Egyfelől a vágy aknáiból másfelöl az előíté-letek drótsövényéböl alkotott csók-függöny a leghalálosabb minden Gondolatok A magamfajta célszerű szegény embernek — mint Tömörkényi mondaná — ritkán esik alkalma arra hogy napokig szabad legyen és azt csinálja amihez éppen ked-ve van A gyár ahol dolgozom nagyon leköt helyesebben szólva nem annyira a gyár mint inkább a kenyérkereset kényszere Most hirtelen négy napi szabadsághoz jutottam és ezt a szabadságot ar-ra használtam fel hogy ellátogat-tam Washingtonba ahova baráta-im már korábban meghívtak A tá-voli kisváros senyvedő magyar életének lemondásra hajló közö-nyéből kulturált magyar akarások könyvek könyvtárak képek kép-tárak és a legmodernebb hírközlő eszközök kellős közepébe csöp-penni akkor is élmény lett volna a számomra ha nem fogadnak szí-vesen De szívesen fogadtak ér-demtelenül szívesen A Kossuth Házban az Amerikai Magyar Református Egyesület székházában tett látogatásom ma-radandó emlék marad hátralévő életemre egyúttal felfedezése va-laminek amit korábban is sejtet-tem és most meggyőződtem róla A református célkitűzések jegyé-ben épült palotaház annyi egyete-mes keresztyén-keresztén- y szelle-met és annyi egyetemes magyar-ságot sugároz hogy hivatásánál átfogóbb eszmék befogadására és gyámolítására is predesztinálva van Nem tudom leírta-- e már valaki az igazgatósági ülések termét amelynek berendezése és díszítése a református és a katolikus ma-gyarság nemzeti és valahogy val-lási összetartozását és a szabad-ságeszmék közös voltát érzékelte-ti még pedig a nosztalgiának a romantikus hősiességnek és a mo-dem élet kérlelhetetlenségének furcsa keverékével A terem legnagyobb és legszem-beötlőbb díszítő eleme egy nagy-méretű gobelin amely feltehetően Szent Lászlót ábrázolja harc köz-ben és amely az elnök Rákóczi-korabe- li karosszéke mögött az egész falat befogja Semmi két-ség: a mesteri munka katolikus in-dítékú cselekményt ábrázol közép-kori felfogású tájjal és mintegy 20-3- 0 ember- - és lófigurával Szí-nei annyira élénkek hogy szem-ben a Hajdúság szürke kék ég alatt is borongó tájaival a Dunán-túl harsogását idézik A Mecsek-től délre eső lankák majdnem dél-szaki virágbaszökkenése ilyen Nemcsak a szent király katolikus a képen hanem a táj is Van eb-ben valami megrendítő: Prohászka és Baltazár püspökök aranyhídja amely Székesfehérvár és Debre-cen között lévő távolságot akarta eszmeileg is áthidalni már csak itt él tovább Szent Lászlóval a terem túlsó végén a lutheráuns Kossuth Lajos néz szembe egy kevésbé ismert olajfestményről és még két 4S-a- s szabadságharcos ugyancsak olaj-ba festve Egyik kép sincsen befe-jezve mint ahogy Kossuth müve is befejezetlen maradt Az ameri-kai festőket akik a képeket el-kezdték nem tudta megfizetni az akkori emigrációs magyarság és így a festést abbahagyták tehát az emigrációs nyomorúság is itt él a teremben de a tárgyalóasztal fan-táziátlan simaságában és díszte-lenségében itt él a modern üzleti szellem a számok kérlelhetetlen-ség- e is az az okosan kalkuláló előrelátás amely az Egyesület 30 millió dolláros vagyonát előterem-tette Ezt az egyetlen sivárságot a székek gömbölyösre ívelt vonalai és vérvörös börhuzata enyhíti és bármennyire erőltetettnek tetszik függöny között Ezen a csók-rulette- n mindig a vágy nyer és mindig az ember veszít Ez a csőkfüggöny a vasfüggönynél és a bambuszfüg-gönynél is embertelenebb mert ezt nem diktátorok húzták le hanem maga az öngyilkosság felé roha-nó ember Tizenhárom év múlva vagyis 1980-r- a már négy milliárd ember fog élni a Földön 33 év múlva te-hát 2000-r- e 7 milliárd a mai lélek-szám kétszerese De a legfenyegetőbb veszély ab-ban van hogy ennek több mint há- - romnegyed része Afrikában Ázsi-ában és Latin-Amerikáb- an él majd! Az újszülöttek 85%-- a máris az el-maradt országokban születik Már most a nem is egészen há-rom és fél milliárdnyi népesség mellett is minden nap 12000 lélek alszik ki a táplálkozás gyengesé-ge vagy kifejezetten az éhhalál következtében Ha pedig hosszabb Házban Irta: BOGNÁR JÓZSEF is a hasonlat még sem tudom el-utasítani magamtól azt a gondola-tot hogy a vérvörös szín talán tu-dattalanul is az Egyesület szívjó-ságát segíteni kész voltát áldo-zatkészségét jelképezi Elgondol-kodtató ez a terem amit szentély-nek magyar szentélynek is nevez-hetnék Az előcsarnok díszítő-elem- ei a magyar történelem emigrációs hő-siességét hangsúlyozzák ha emig-rációs vállalkozásoknak nevezhet-jük a magyarság kalandozásait is Rézkarcokba merevítve a honfog-lalás és a kalandozáskori vezérek marcona képmásai néznek farkas-szemet a nézelödövel és Kossuth Lajos amerikai útjának főbb állo-másait örökítik meg szelídebben Theodore Roosevelt az Egye-sület alkotmányának engedélyezö-j- e bronz dombormüben néz maga elé szemben azzal a bronz dom-borművei amely Kossuth Lajost ábrázolja Ez a Roosevelt dombor-mű az egyetlen amerikai vonatkor zás a házban a hála kifejezője az Új Haza egy nagy fia iránt Kecskeméthy József az Egye-sület főtitkára kalauzol bennün-ket lekötelező szívességgel Béky Zoltán püspök -- az Egyesület - elnö-kének szobájába is bekopogunk Magas fekete férfi nyit ajtót Fe-kete ruhában van Az arca szenv-telen Egész megjelenésében van valami zordság az ótestamentum és a próféták az első prédikátorok és a kórusból ledörgö orgonaszó zordsága de ez a zordság telít-ve van lebirhatatlan vallásos hit-tel szárnyalással és mélységes meggyőződéssel Mosoly az arcán alig észrevehetően futó és elutasító valami Ha szoborba merevülne örökké azt mondaná ez a mosoly hogy semmi okunk nincsen a de-rülés- re Kétségtelenül igen jelen-tős férfi Életemben csak ritkán ta-lálkoztam ilyen embertípussal Ha más vonatkozásban is gróf Beth-len István volt ilyen aztán a deb-receni Balthazár püspök Vas Jó-zsef kalocsai nagyprépost és nép-jóléti miniszter és vitéz Kő József tábornok aki katonai karrierjének a tetőfokán is megmaradt himódi parasztgyereknek Első világhábo-rús hadosztályaiban az ö példája volt a rendíthetetlen de pántlikát-la- n hazafiasság és a félelmetes ököl Kecskeméthy Józsefet egész más fából faragták Minden van benne csak zordság nem Gombos Gyula remek Szabó Dezső köny-vében van egy mondat amely szó-szeri- nt így hangzik: „A magyar kálvinizmus emberi tettekben kul-túrát és történelmet formáló egyé-ni és közösségi erőfeszítésekben jobban megragadható mint a teo-lógiai gondolkodás síkján" Ha ezt a mondatot kálvinista magyar em-berre vonatkoztatom mindig Kecs-keméthy József képzik meg előt-tem az ö emelkedett szellemű gyakorlatiassága részletekig terje-dő körültekintése és nagy eredmé-nyei amelyek elsősorban az Egye-sület és a hozzá csatlakozó test-vérintézmények felemelésében és kiterjesztésében de igen sok más intézmény mozgalom vagy esz-me gyámolitásában jelenkeznek A harmadik ember akit a Kos-suth Házban megismertem Esze-n- yi László főszámvevő Kétségte-lenül dzsentri a szó legjobb értel-mében Berzsenyi Vörösmarty a Kisfaludyak Eötvös Károly fel-söbü- ki Nagy Pál voltak emberi magatartásukban így dzsentrik Mikor családjáról köztük Eszenyi Olgáról húgáról a nagyszerű szí-nésznőről beszélt eszembe jutott Makkai Sándor volt erdélyi refor távlatban számolunk a következő évtizedben egyedül Indiában 50 millió gyermek életét legelik le a szent tehenek! Lehet ez ellen erkölcsi érvekkel küzdeni? Lehet a tömeghalált val-lási vagy filozófiai tételekkel meg-bocsáthatő- vá tenni? Nem lehet! Nem üthetjük ki a tálat az éhhalál küszöbén agoni-záló ember kezéből csak mert a mi filozófiánk más Ez a tál tele le-hetne ha kiszabadítanák az em-bert a csók-függön- y mögül Majd ha megtanuljuk hogy a csók nem csak édes hanem halá-los is ha nem vállaltunk előre felelősséget az új életért majd ha megtanuljuk hogy az élet sokkal szentebb mint az életrehívás ak-kor majd megszabadulhatunk a kvasiorkór rettentő bűnétől ami alól egyetlen isteni vagy emberi dogma sem oldozhat fel bennün-ket mátus püspök életrajzi regénye amely ezt a címet viseli: „Mi Er-nyeie- k" Ez a könyv a már hanyat-ló vármegyei nemesség küzködé-sé- t glorifikálja történelmi felada-tainak teljesítése közben Nem hagyta magát ahogy Eszenyi László sem hagyja magát még most sem Mert a vármegyei ne-messég még nem halott és nincsen eltemetve Magyarságtudata talán a legmélyebb gyökerű magyarság-tudat amelyről az otthon élő Illyés Gyula is azt irta nemrég: foglal-koznunk kell vele és a legkeve-sebb amit megtehetünk hogy megírjuk a történetét Tehát még odahaza a hivatalosan kommunis-tának tekintett kis hazában is él és hat a szellemisége Eszenyi László egyébként a magyar kirá-lyi honvédség egyik legvitézebb vezérkari tisztje volt és ma mellé-kesen katonai szakíró De fejezzük be a Kossuth Ház megtekintését A kijárat előtt az utolsó ajtón ezt a felírást olva-som: Amerikai Magyar Szövetség Nem tudom hogy ennek a 60 éves múltú szervezetnek valaha is volt-- e székháza otthona vagy mindig csak hol-it- t hol amott ten-gett-leng- ett Annyi mindenesetre bizonyos hogy a felírásos ajtó mö-gött elterülő parányi szoba meg-hökkentően szomorú tényeket szimbolizál Egy pillanatig sem ké-telkedem abban hogy az Ameri-kai Magyar Szövetség vezetői egy-től egyik kiváló emberek az emig-rációs magyarság legjobbjai együttes törekvésük mégis siker-telen Munkájuk eredménye ebbe az alázatos kis szobába zsugoro-dik össze Más kellene a helyébe vagy leg-alábbis melléje 1848 Pilvax kávé-háza az 1900-a- s évek elején elin-dult „Nyugat" New York és Cent-ral kávéházi asztalai és az 1956-o- s Petőfi Kör jutnak az eszembe Nagy magyar történelmi esemé-nyek amelyek világra szóltak Mi-ért ne indulhatnának el ilyen ese-mények a Kossuth Házból is? Az Amerikai Magyar Reformá-tus Egyesület helyzeti energiája és az a három férfi akit az imént megpróbáltam jellemezni igen al-kalmasak arra hogy megteremt-sék az Egyesült Államokban és az azon kívül élő magyarság Pilvax kávéházát Nyugatát és Petőfi Kö-rét az itt élő magyar írók és újság-írók tömörítését Ez az összefo-gott hatalmas szellemi energia a maga abszolút fölényével semmi-vé tenné a ködevök dadogását hatástalanná az ezirányú acsarko-dás- t és széthúzást Minden felesle-gest és időszerűtlent minden be-teges képzelgést és pántlikás hur-ráhazafiságot túl realizálna a va-lóban hivatott írók és újságírók hangja amely emelkedett hang-nemben artikulátlan és ami talán a legfontosabb a nyugati kultúra legmagasabb szintjén vinné előbb-re az emigrációs magyarság ügyét amely azonos a hazai tízmilliós magyarság ügyével Nem politiká-ról lenne szó hanem irodalomról amely csak végső kifejlődésében és eredményeiben jelent politikát Otthon kellene ezeknek az írók-nak és újságíróknak szellemi ott-hon ahol biztonságban erezhetnék magukat az Amerikai Magyar Református Egyesület hatalmas anyagi lelki és szellemi kupolája alatt Otthon kellene ahol nem fé-lemlíthetnék meg őket a habzószá-jú kis senkik ahol élhetnének a szólás- - és lelkismereti szabadság korlátlan lehetőségeivel és a sok-irányú és az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények egyezte-téséből megszülethetne az egység Ferdinandy Mihály (Porlo-Rico)- : VÁRADY IMRE A szovjet megszállásig minden jelentékeny olasz vagy német egyetemen tanított magyar lektor Londonban szintén Párizsban a Centre des Etudes Hongroises mű-ködött Intézeteink Collegium Hun-garicum- ok voltak Bécsben Rómá-ban és Berlinben s még Bologná-ban is magyar tanszék állott nyil-vános rendes tanárral az élén Az összeomláskor mindez úgyszólván megsemmisült Mint elsüllyedt Atlantisz két fennmaradt sziget két magyar tan-szék menekült meg az egyetemes pusztulástól — ott ahol a szemé-lyes tekintély ereje és súlya meg-haladta az új helyzetből adódó ter-mészetes elzárkózást a magyar kultúra ügye elöl — Volt berlini professzorunk Farkas Gyula szá-mára Götünga állított fel magyar tanszéket Várady Imre professzor számára pedig az olaszok újították fel a Bolognai Magyar Katedrát Farkas Gyula váratlan halálával kicsúszott kezünkből a göttingai tanszék amiért nyilván a németor-szági magyarság egyetemi viszony-latban való tájékozatlanságát is terhelt a felelősség Bolognában mint az alábbiakban látni fogjuk másként alakult a helyzet Várady Imrét nem kell olva-sótáborunknak bemutatnom Az emigrációban való élés általában el szokta korhasztani azt a kevés értéket is amit az egyén otthon hazájában képviselt Várady Imre éppen ellenkezőleg- - megnöveke-dett az emigrációban Itt külföl-dön emelkedett voltaképpen nem-zeti jelentőségre Az összeomlás előtt Itáliában és Magyarországon egyike volt a magyar egyetemi ta-nári kar kitűnőinek Most látjuk csak be a mai Nyugat újgazdag és tunya szellemi szellemtelenségé-be- n élve milyen értékes volt az a sokat kárhoztatott magyar egye-temi tanári kar Várady Imre pro-fesszor a mai szellemi életünk „nagy öregje" irodalmi és tudo-mányos lelkiismeretünk szava ma csak katedrájától vonul vissza tő-lünk nem mivel mi egyszerűen és zsarnokian nem engedjük visszavo-nulni Szükségünk van rá! Várady 25 évvel ezelőtt midőn olaszországi katedráját először el-foglalta azt mondta az olasz kul-tuszminiszternek célja hogy mint olasz tanár feleslegessé tegye ma-gát Az amit 1942-be- n Bottainak mondott így értendő: Magyar ta-nár olasz katedrán addig történeti és kulturális szükségszerűség amíg ö maga fel nem nevel tanítványai-ból egy olasz tanárt aki öt folytat-ni: nyelvünket irodalmunkat ma-gas fokon de immár olasz szem-pontból képviselni és tanítani tud-ja A német egyetem italianistája vagy anglicistája teimészetesen nem olasz vagy angol hanem né-met ember viszont a berlini egye-tem amerikanistája egyelőre ame-rikai mivel a német tudomány még nem termelt e fiatalabb tudo-mány számára megfelelő német szakértőt Ilyen „fiatalabb szak" volt nyugaton Várady fellépésekor a magyar Ma nem az: polgárjogot nyert legalábbis Itáliában hála Várady pedagógiai működésének A visszalépő magyart olasz tanít-ványa követi Guglielmo Capacchi egyetemi magántanár (a magyar klasszikus költök és Fuveskert ki-tűnő olasz fordítója) az olasz tu- - egyirányú emigrációs magyar tö-rekvés ahogy az eszmék kavargá-sából odahaza a Petőfi Körben megszületett a legutolsó magyar forradalom és szabadságharc Nem tennék különbséget az írók és újságírók között sem faj sem vallás sem világnézet szerint Meghívnék mindenkit aki tehetsé-ges becsületes és _ magyar aka-rás- ú A mostani magyar emigrációban csak a politikusok tehetségtele-nek az írók és az újságírók sok-kal tehetségesebbek mint a hazai rendszer dédelgetett író- - és újság-író akarnokai A részletek pillanatnyilag nem fontosak Elsősorban arról kell dönteni hogy legyen-- e ilyen tömö-rülés a bukott politikusok helyé-be odaálljanak-- e az írók és újság-írók hogy végre tegyünk is vala-mit az emigrációban Erre a kérdésre válaszoljanak az esetleges jövendő házigazdák: Bé-ky Zoltán Kecskeméthy József és Eszenyi László és erre válaszolja-nak az emigrácóban élő magyar iroK es újságírók dományosság kebeléből vafc gyár szakos" Hogy az ügy sze mennvire ipn7a ah h sMti:7tika v™ V nyeiv es" i"ro'"d"aOloumjaiAhalloatetT száma a bolognai magyar Vf ueor tanszéken ? Qi~- - alatt évenkint 15-2- 5 között suzama az idévnweléirtetaan1í0t7v- á- ny bői 35 már viVsoá™ 1 a nemes oltvány az ösi olasz J miDreoindaomlkotemagtiáosgtaansní:táeszAazelmazaagzoylaaorslazsnzejhgv many szerves részévé vált Jellemző Várady szerénjJ hogy kérésemre csak ezzel a 5 aaattai xeieit Holott a Egyetem melynek negyedszá?' át volt kitüntetett professzora ljt csuzoui oenne éppen az olasz v túra munkását ünnepelte s tfctj te m icuiy cm ICKKOnyvvel ím Kitüntetés ez ami-be- n Váradv' kultásán az utolsó fél évszázad'- - csak három bolognai profesa' részesült mindhárom olasz wwí ™iU1Ui vciiüuy imre u Idén május 19-é- n Prof & Del Grandé bizanatinológus ezi dékán összehívta a Filozófiai L: a többi kar dékánjaival és Vái tanítványait barátait hogy n-- hitt ünnepség keretében átnviíií Váradi professzornak a hágjad nyos „Emlekkönyv"-e- t méi barátai és tanítványai írtak tar mányokat Az egész 'terem f& s úgy ünnepelték a „nagy öreg-Ahog- y visszatért Rómába a most lakik üdvözlő levelek szí' érkeztek egész Európából és étk nek mindmáig Minden levéltár! ságtétel egy életmű értéke melle amelynek fontossága messze Ú mutat a magyar kulturális érd4 ink keretein de méltóképp kéd seli ezeket is Ez a képviselet kettős iráni Egyrészt egybefonódik a Boiogc tanszék hagyományaivá s ezta i Bologna magyar hagyománjáiS is mely lenyúlik az Anjoukoribi lognai magyar diakok sőt magjí professzorokig: Bánfi Horio Ger hon István Dercsényi Dezső s m sok már foglalkoztak ezzel a té™ val ám a „Monumenta Hungai rum Boloniensia" amin Váfic most dolgozik csak napjaÉütB lesz megírható és publika&ft ieazi aránvaiban és igazi sége szerint A bolognai kúM gymnasium híres freskóin edigM magyar diák címeréről vott másunk Az újabb kutatás W látiuk hoev a magyar száma sokkal nagyobb azaz BoioEj nának a régi muitóan sokk w magyar hallgatója volt nwí&pj tük Másrészt azonban a szótasw? gó „képviselet" egészen bw érdekű és irányú Ez Várady M a magyar kritikus és irodalcfji ténész tevékenysége KónjíWfl KaiDan s kuiuii mhiw-- - jelent a magyar hazai irodato' írt magisztrális tanulmáapfl lett Várady nemzedékünk tea mesterévé Az irodalom viszont most többszórós nag knrnhnn ifiiísásri irodalmunk mrriráio Fa1s fordult mert ff mint mondotta — nincs feWcb va holott minden nagy &® költő írt gyermekverseket kétséges nagyszerű könyvet írni s tómáriíl gondOllUI UKmcmartu kis 2Íll"-jér- e P0 mníc iirop-nntö- " történd amit Aranv Lacinak mesék t_ ólmunk ezíf i -u- -tj :_~-- l Kes lesz leírni iiwoo — rriü a inrtfineú ossTemw láncszemeivel éppen Várady16 tolmácsolásában olvasni „rmftkeknél ff r 1- - -- a „ Ságnál tartunk hadd vallass' jj i„-- nnn„!mnlfnik voltba4-- J ja ebben az életben — azUIöp ról Öten vannak: 4 fiú e Ebből hárman Kanadában 1 Milanóban A legorege - _ju „ „A1KK1 iHAn VOlt Sí & HULL d HlCÖCIVLui ~ — vöje Magyar lányt vett el -- n ™íh n meséli gyerm'' % nagyapja gyűjtötte &% 3 ket A másoaiK kua5"~--- - jogi tanulmányokat folyta' J rnntni amrat&mpn A fiarD"1 _i i wa Wnr a HaP kításáig is eljutott holott ira TI A 'k-ö-j esztenaob — £ kon csapáson jar iiui" & nul Milanóban de festő fe is Az egyetlen Bnyuno gimnazista: Imre MtyárVJÍ ban függő fényképén n tam finom profilját s :JH doltam anyjára nénje:re _ _t tk-- u lányra- - - CSinOS OKlto Vu — - m-- t
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, September 02, 1967 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1967-09-02 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000347 |
Description
Title | 000211a |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | SiMS3SSSwH5IS!H "y" "-- LtfJ'lh"í-- M ifJr"'íh 4í fi Bimjafiy " I i jsff % r i y Éff sut HS ©m A 1967 SZEPTEMBER HALÁLOS CSÓK ' ! i -- " (-- [-) Nem a hidrogénbomba nem a háború vagy akár a kommuniz-mus az emberiség legnagyobb problémája! Az éhség nagyobb és szörnyűbb probléma minden más-nál Egyszerűen arról van szó hogy az emberiség felének néhány gene-ráción belül nem lesz mit ennie Amikor Knut Hamsun a nagy norvég író megírta „Éhség" c re-- - gényét jóllakott emberek tízezrei botránkoztak meg szókimondásán Pedig az az éhség amit Hamsun írt le kis fekete felhő volt csupán ahhoz a tragikur éjszakához ké-pest ami azóta az emberiség jövő-jére ráborult Bármilyen brutálisan hangzik is ez a tény: a jelenleg élő mintegy három és félmilliár-„do- t számláló emberiség nagyobbik fele már most is vagy fél-éhínségb- en vagy tényleges halálos éhín-ségben agonizál A kvasiorkór az emberiség leg-nagyobb szégyene mert a nemzés negatívumát fölébe helyezi az élet ' pozitívumának A kvasiorkórnál először a csecsemő hasa dagad meg ijesztően Utána a haja meg-szürkül Majd a bőre kezd repe-dezni mint egy forró nap alatt felcserepesedö mocsárfenék Végül — a hallgatag haldoklás követke-zik A csecsemő tágranyilt szemei az anyja mellén függnek de ezen a mellen már egy új csecsemő csüng és szívja az életet A haldok-lónak már nem jut többé protein ' lecitin — halálra ítélte a csók ami az új babyt világra csókolta 'Afrika legszörnyűbb betegsége ez de ugyanez történik — csak mindenütt másként hívják — Ázsiában és Latin-Amerik- a nagy-részében' is Mahatma Gandhi „örök kény-szerű böjtnek" nevezte el ezt a kollektív éhséget ami a gazdasá-gilag' elmaradt országok népeit majdnem elháríthatatlannak látszó katasztrófával fenyegeti A tudósok és gyakorlati szak-emberek megegyeznek abban hogy ha az emberiség nem szaporodnék a Malthus által szemléltetett mó-don tehát a geometriai sor foly-ton megduplázódó sebességével miközben az élelmiszer-termelé- s csak a számtani haladvány lassú-'ságáv- al növekszik még lehetne se-gíteni az éhség pi obiémáján De a világ népessége évente átlag 2%-k- al szaporodik és az élelmiszer ter-melése csak 1%-a- l nö Így ennek a differenciál-egyenletne- k folyton táguló különbsége csak katasztró-háho- z vezethet Egy kongresszu-son amely a világéhség kérdéseit tárgyalta egyik tudós a terem ha-talmas órájára mutatott és így ki-áltott fel: „Minden tik-ta- k három új éhező szájjal növeli az eljöven-dő katasztrófa méreteit!" A hátramaradt országok az el-múlt negyedszázad alatt évente át-lag 16%-ka- l növelték élelmiszer-termelésüket de hiába mert a né-pességük viszont 3%-k- al nőtt így azután az embeii faj önírtása — a legembeitelenebb halálnemen az éhhalálon keresztül — tovább fo-lyik sőt hömpölyög a végső tra-gédia felé A szabad és korlátlan szaporo-dás védelmezői azt mondják hogy nem a születéseket kell korlátozni hanem az élelmiszerkészleteket szaporítani Talán elméletileg le-hetséges volna ez de gyakorlati-lag alig A fejlett országok még ak-kor sem tudnának eleget termel-ni a fejletlenek részére ha telje-sen altruista alapon minden feles-legüket odaadnák az éhezőknek Új élclmiszeiek kitalálására és tö-megfogyasztásának megszervezé- -' sérc pedig nincs idő Azok akik józanul nézik és ép-pen ezért előre látják a katasztró-fát azt mondják hogy előbb korlá-tozzuk a születéseket és azután fo-kozzuk az elmaradt országok élelmis-zer- termelését Csakhogy ennek az élelmiszer-többletnek több akadály áll az út-jában Az-egyi- k a vallási mítoszok és tabuk függönye mögé bújt em-ber A hindu paraszt aki talán a legnagyobb éhség-katasztró- fa elé néz meg sem mozdul ha a szent tehenek a szeme előtt legelik le a kis termést ami a nagy családot valahogy mégiscsak a halál küszö-bén innen tudta volna tartani In-diában havonta egy millió lélek születik 2000-r- e elérik már az egy milliárdot de a vallási szent em-berek erösebbek mint az élet nem engedik a szent teheneket elker-getni vagy éppen levágni Egy mc5í ak?drly a tudatlan-ság az ósdi meddő földművelési 2 V35) KANAPAI MAGYARSÁG a washingtoni Kossuth szokásokhoz való ragaszkodás Másik: a kaszt-függön- y a nagy latifundiumokon éhbérért vagy éh-rész- ért izzadó földmunkás cseléd rabszolga Ez főleg Latin-Amerikáb- an kirívó Ugyanakkor Latin-Ameri- ka népessége 35 évenként megháromszorozódik Ki ad enni ezeknek? De az éhség első számú tápláló-ja maga a csókra még éhesebb ember Ez a legáthatolhatatlanabb akadály mind között Egyfelől a vágy aknáiból másfelöl az előíté-letek drótsövényéböl alkotott csók-függöny a leghalálosabb minden Gondolatok A magamfajta célszerű szegény embernek — mint Tömörkényi mondaná — ritkán esik alkalma arra hogy napokig szabad legyen és azt csinálja amihez éppen ked-ve van A gyár ahol dolgozom nagyon leköt helyesebben szólva nem annyira a gyár mint inkább a kenyérkereset kényszere Most hirtelen négy napi szabadsághoz jutottam és ezt a szabadságot ar-ra használtam fel hogy ellátogat-tam Washingtonba ahova baráta-im már korábban meghívtak A tá-voli kisváros senyvedő magyar életének lemondásra hajló közö-nyéből kulturált magyar akarások könyvek könyvtárak képek kép-tárak és a legmodernebb hírközlő eszközök kellős közepébe csöp-penni akkor is élmény lett volna a számomra ha nem fogadnak szí-vesen De szívesen fogadtak ér-demtelenül szívesen A Kossuth Házban az Amerikai Magyar Református Egyesület székházában tett látogatásom ma-radandó emlék marad hátralévő életemre egyúttal felfedezése va-laminek amit korábban is sejtet-tem és most meggyőződtem róla A református célkitűzések jegyé-ben épült palotaház annyi egyete-mes keresztyén-keresztén- y szelle-met és annyi egyetemes magyar-ságot sugároz hogy hivatásánál átfogóbb eszmék befogadására és gyámolítására is predesztinálva van Nem tudom leírta-- e már valaki az igazgatósági ülések termét amelynek berendezése és díszítése a református és a katolikus ma-gyarság nemzeti és valahogy val-lási összetartozását és a szabad-ságeszmék közös voltát érzékelte-ti még pedig a nosztalgiának a romantikus hősiességnek és a mo-dem élet kérlelhetetlenségének furcsa keverékével A terem legnagyobb és legszem-beötlőbb díszítő eleme egy nagy-méretű gobelin amely feltehetően Szent Lászlót ábrázolja harc köz-ben és amely az elnök Rákóczi-korabe- li karosszéke mögött az egész falat befogja Semmi két-ség: a mesteri munka katolikus in-dítékú cselekményt ábrázol közép-kori felfogású tájjal és mintegy 20-3- 0 ember- - és lófigurával Szí-nei annyira élénkek hogy szem-ben a Hajdúság szürke kék ég alatt is borongó tájaival a Dunán-túl harsogását idézik A Mecsek-től délre eső lankák majdnem dél-szaki virágbaszökkenése ilyen Nemcsak a szent király katolikus a képen hanem a táj is Van eb-ben valami megrendítő: Prohászka és Baltazár püspökök aranyhídja amely Székesfehérvár és Debre-cen között lévő távolságot akarta eszmeileg is áthidalni már csak itt él tovább Szent Lászlóval a terem túlsó végén a lutheráuns Kossuth Lajos néz szembe egy kevésbé ismert olajfestményről és még két 4S-a- s szabadságharcos ugyancsak olaj-ba festve Egyik kép sincsen befe-jezve mint ahogy Kossuth müve is befejezetlen maradt Az ameri-kai festőket akik a képeket el-kezdték nem tudta megfizetni az akkori emigrációs magyarság és így a festést abbahagyták tehát az emigrációs nyomorúság is itt él a teremben de a tárgyalóasztal fan-táziátlan simaságában és díszte-lenségében itt él a modern üzleti szellem a számok kérlelhetetlen-ség- e is az az okosan kalkuláló előrelátás amely az Egyesület 30 millió dolláros vagyonát előterem-tette Ezt az egyetlen sivárságot a székek gömbölyösre ívelt vonalai és vérvörös börhuzata enyhíti és bármennyire erőltetettnek tetszik függöny között Ezen a csók-rulette- n mindig a vágy nyer és mindig az ember veszít Ez a csőkfüggöny a vasfüggönynél és a bambuszfüg-gönynél is embertelenebb mert ezt nem diktátorok húzták le hanem maga az öngyilkosság felé roha-nó ember Tizenhárom év múlva vagyis 1980-r- a már négy milliárd ember fog élni a Földön 33 év múlva te-hát 2000-r- e 7 milliárd a mai lélek-szám kétszerese De a legfenyegetőbb veszély ab-ban van hogy ennek több mint há- - romnegyed része Afrikában Ázsi-ában és Latin-Amerikáb- an él majd! Az újszülöttek 85%-- a máris az el-maradt országokban születik Már most a nem is egészen há-rom és fél milliárdnyi népesség mellett is minden nap 12000 lélek alszik ki a táplálkozás gyengesé-ge vagy kifejezetten az éhhalál következtében Ha pedig hosszabb Házban Irta: BOGNÁR JÓZSEF is a hasonlat még sem tudom el-utasítani magamtól azt a gondola-tot hogy a vérvörös szín talán tu-dattalanul is az Egyesület szívjó-ságát segíteni kész voltát áldo-zatkészségét jelképezi Elgondol-kodtató ez a terem amit szentély-nek magyar szentélynek is nevez-hetnék Az előcsarnok díszítő-elem- ei a magyar történelem emigrációs hő-siességét hangsúlyozzák ha emig-rációs vállalkozásoknak nevezhet-jük a magyarság kalandozásait is Rézkarcokba merevítve a honfog-lalás és a kalandozáskori vezérek marcona képmásai néznek farkas-szemet a nézelödövel és Kossuth Lajos amerikai útjának főbb állo-másait örökítik meg szelídebben Theodore Roosevelt az Egye-sület alkotmányának engedélyezö-j- e bronz dombormüben néz maga elé szemben azzal a bronz dom-borművei amely Kossuth Lajost ábrázolja Ez a Roosevelt dombor-mű az egyetlen amerikai vonatkor zás a házban a hála kifejezője az Új Haza egy nagy fia iránt Kecskeméthy József az Egye-sület főtitkára kalauzol bennün-ket lekötelező szívességgel Béky Zoltán püspök -- az Egyesület - elnö-kének szobájába is bekopogunk Magas fekete férfi nyit ajtót Fe-kete ruhában van Az arca szenv-telen Egész megjelenésében van valami zordság az ótestamentum és a próféták az első prédikátorok és a kórusból ledörgö orgonaszó zordsága de ez a zordság telít-ve van lebirhatatlan vallásos hit-tel szárnyalással és mélységes meggyőződéssel Mosoly az arcán alig észrevehetően futó és elutasító valami Ha szoborba merevülne örökké azt mondaná ez a mosoly hogy semmi okunk nincsen a de-rülés- re Kétségtelenül igen jelen-tős férfi Életemben csak ritkán ta-lálkoztam ilyen embertípussal Ha más vonatkozásban is gróf Beth-len István volt ilyen aztán a deb-receni Balthazár püspök Vas Jó-zsef kalocsai nagyprépost és nép-jóléti miniszter és vitéz Kő József tábornok aki katonai karrierjének a tetőfokán is megmaradt himódi parasztgyereknek Első világhábo-rús hadosztályaiban az ö példája volt a rendíthetetlen de pántlikát-la- n hazafiasság és a félelmetes ököl Kecskeméthy Józsefet egész más fából faragták Minden van benne csak zordság nem Gombos Gyula remek Szabó Dezső köny-vében van egy mondat amely szó-szeri- nt így hangzik: „A magyar kálvinizmus emberi tettekben kul-túrát és történelmet formáló egyé-ni és közösségi erőfeszítésekben jobban megragadható mint a teo-lógiai gondolkodás síkján" Ha ezt a mondatot kálvinista magyar em-berre vonatkoztatom mindig Kecs-keméthy József képzik meg előt-tem az ö emelkedett szellemű gyakorlatiassága részletekig terje-dő körültekintése és nagy eredmé-nyei amelyek elsősorban az Egye-sület és a hozzá csatlakozó test-vérintézmények felemelésében és kiterjesztésében de igen sok más intézmény mozgalom vagy esz-me gyámolitásában jelenkeznek A harmadik ember akit a Kos-suth Házban megismertem Esze-n- yi László főszámvevő Kétségte-lenül dzsentri a szó legjobb értel-mében Berzsenyi Vörösmarty a Kisfaludyak Eötvös Károly fel-söbü- ki Nagy Pál voltak emberi magatartásukban így dzsentrik Mikor családjáról köztük Eszenyi Olgáról húgáról a nagyszerű szí-nésznőről beszélt eszembe jutott Makkai Sándor volt erdélyi refor távlatban számolunk a következő évtizedben egyedül Indiában 50 millió gyermek életét legelik le a szent tehenek! Lehet ez ellen erkölcsi érvekkel küzdeni? Lehet a tömeghalált val-lási vagy filozófiai tételekkel meg-bocsáthatő- vá tenni? Nem lehet! Nem üthetjük ki a tálat az éhhalál küszöbén agoni-záló ember kezéből csak mert a mi filozófiánk más Ez a tál tele le-hetne ha kiszabadítanák az em-bert a csók-függön- y mögül Majd ha megtanuljuk hogy a csók nem csak édes hanem halá-los is ha nem vállaltunk előre felelősséget az új életért majd ha megtanuljuk hogy az élet sokkal szentebb mint az életrehívás ak-kor majd megszabadulhatunk a kvasiorkór rettentő bűnétől ami alól egyetlen isteni vagy emberi dogma sem oldozhat fel bennün-ket mátus püspök életrajzi regénye amely ezt a címet viseli: „Mi Er-nyeie- k" Ez a könyv a már hanyat-ló vármegyei nemesség küzködé-sé- t glorifikálja történelmi felada-tainak teljesítése közben Nem hagyta magát ahogy Eszenyi László sem hagyja magát még most sem Mert a vármegyei ne-messég még nem halott és nincsen eltemetve Magyarságtudata talán a legmélyebb gyökerű magyarság-tudat amelyről az otthon élő Illyés Gyula is azt irta nemrég: foglal-koznunk kell vele és a legkeve-sebb amit megtehetünk hogy megírjuk a történetét Tehát még odahaza a hivatalosan kommunis-tának tekintett kis hazában is él és hat a szellemisége Eszenyi László egyébként a magyar kirá-lyi honvédség egyik legvitézebb vezérkari tisztje volt és ma mellé-kesen katonai szakíró De fejezzük be a Kossuth Ház megtekintését A kijárat előtt az utolsó ajtón ezt a felírást olva-som: Amerikai Magyar Szövetség Nem tudom hogy ennek a 60 éves múltú szervezetnek valaha is volt-- e székháza otthona vagy mindig csak hol-it- t hol amott ten-gett-leng- ett Annyi mindenesetre bizonyos hogy a felírásos ajtó mö-gött elterülő parányi szoba meg-hökkentően szomorú tényeket szimbolizál Egy pillanatig sem ké-telkedem abban hogy az Ameri-kai Magyar Szövetség vezetői egy-től egyik kiváló emberek az emig-rációs magyarság legjobbjai együttes törekvésük mégis siker-telen Munkájuk eredménye ebbe az alázatos kis szobába zsugoro-dik össze Más kellene a helyébe vagy leg-alábbis melléje 1848 Pilvax kávé-háza az 1900-a- s évek elején elin-dult „Nyugat" New York és Cent-ral kávéházi asztalai és az 1956-o- s Petőfi Kör jutnak az eszembe Nagy magyar történelmi esemé-nyek amelyek világra szóltak Mi-ért ne indulhatnának el ilyen ese-mények a Kossuth Házból is? Az Amerikai Magyar Reformá-tus Egyesület helyzeti energiája és az a három férfi akit az imént megpróbáltam jellemezni igen al-kalmasak arra hogy megteremt-sék az Egyesült Államokban és az azon kívül élő magyarság Pilvax kávéházát Nyugatát és Petőfi Kö-rét az itt élő magyar írók és újság-írók tömörítését Ez az összefo-gott hatalmas szellemi energia a maga abszolút fölényével semmi-vé tenné a ködevök dadogását hatástalanná az ezirányú acsarko-dás- t és széthúzást Minden felesle-gest és időszerűtlent minden be-teges képzelgést és pántlikás hur-ráhazafiságot túl realizálna a va-lóban hivatott írók és újságírók hangja amely emelkedett hang-nemben artikulátlan és ami talán a legfontosabb a nyugati kultúra legmagasabb szintjén vinné előbb-re az emigrációs magyarság ügyét amely azonos a hazai tízmilliós magyarság ügyével Nem politiká-ról lenne szó hanem irodalomról amely csak végső kifejlődésében és eredményeiben jelent politikát Otthon kellene ezeknek az írók-nak és újságíróknak szellemi ott-hon ahol biztonságban erezhetnék magukat az Amerikai Magyar Református Egyesület hatalmas anyagi lelki és szellemi kupolája alatt Otthon kellene ahol nem fé-lemlíthetnék meg őket a habzószá-jú kis senkik ahol élhetnének a szólás- - és lelkismereti szabadság korlátlan lehetőségeivel és a sok-irányú és az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények egyezte-téséből megszülethetne az egység Ferdinandy Mihály (Porlo-Rico)- : VÁRADY IMRE A szovjet megszállásig minden jelentékeny olasz vagy német egyetemen tanított magyar lektor Londonban szintén Párizsban a Centre des Etudes Hongroises mű-ködött Intézeteink Collegium Hun-garicum- ok voltak Bécsben Rómá-ban és Berlinben s még Bologná-ban is magyar tanszék állott nyil-vános rendes tanárral az élén Az összeomláskor mindez úgyszólván megsemmisült Mint elsüllyedt Atlantisz két fennmaradt sziget két magyar tan-szék menekült meg az egyetemes pusztulástól — ott ahol a szemé-lyes tekintély ereje és súlya meg-haladta az új helyzetből adódó ter-mészetes elzárkózást a magyar kultúra ügye elöl — Volt berlini professzorunk Farkas Gyula szá-mára Götünga állított fel magyar tanszéket Várady Imre professzor számára pedig az olaszok újították fel a Bolognai Magyar Katedrát Farkas Gyula váratlan halálával kicsúszott kezünkből a göttingai tanszék amiért nyilván a németor-szági magyarság egyetemi viszony-latban való tájékozatlanságát is terhelt a felelősség Bolognában mint az alábbiakban látni fogjuk másként alakult a helyzet Várady Imrét nem kell olva-sótáborunknak bemutatnom Az emigrációban való élés általában el szokta korhasztani azt a kevés értéket is amit az egyén otthon hazájában képviselt Várady Imre éppen ellenkezőleg- - megnöveke-dett az emigrációban Itt külföl-dön emelkedett voltaképpen nem-zeti jelentőségre Az összeomlás előtt Itáliában és Magyarországon egyike volt a magyar egyetemi ta-nári kar kitűnőinek Most látjuk csak be a mai Nyugat újgazdag és tunya szellemi szellemtelenségé-be- n élve milyen értékes volt az a sokat kárhoztatott magyar egye-temi tanári kar Várady Imre pro-fesszor a mai szellemi életünk „nagy öregje" irodalmi és tudo-mányos lelkiismeretünk szava ma csak katedrájától vonul vissza tő-lünk nem mivel mi egyszerűen és zsarnokian nem engedjük visszavo-nulni Szükségünk van rá! Várady 25 évvel ezelőtt midőn olaszországi katedráját először el-foglalta azt mondta az olasz kul-tuszminiszternek célja hogy mint olasz tanár feleslegessé tegye ma-gát Az amit 1942-be- n Bottainak mondott így értendő: Magyar ta-nár olasz katedrán addig történeti és kulturális szükségszerűség amíg ö maga fel nem nevel tanítványai-ból egy olasz tanárt aki öt folytat-ni: nyelvünket irodalmunkat ma-gas fokon de immár olasz szem-pontból képviselni és tanítani tud-ja A német egyetem italianistája vagy anglicistája teimészetesen nem olasz vagy angol hanem né-met ember viszont a berlini egye-tem amerikanistája egyelőre ame-rikai mivel a német tudomány még nem termelt e fiatalabb tudo-mány számára megfelelő német szakértőt Ilyen „fiatalabb szak" volt nyugaton Várady fellépésekor a magyar Ma nem az: polgárjogot nyert legalábbis Itáliában hála Várady pedagógiai működésének A visszalépő magyart olasz tanít-ványa követi Guglielmo Capacchi egyetemi magántanár (a magyar klasszikus költök és Fuveskert ki-tűnő olasz fordítója) az olasz tu- - egyirányú emigrációs magyar tö-rekvés ahogy az eszmék kavargá-sából odahaza a Petőfi Körben megszületett a legutolsó magyar forradalom és szabadságharc Nem tennék különbséget az írók és újságírók között sem faj sem vallás sem világnézet szerint Meghívnék mindenkit aki tehetsé-ges becsületes és _ magyar aka-rás- ú A mostani magyar emigrációban csak a politikusok tehetségtele-nek az írók és az újságírók sok-kal tehetségesebbek mint a hazai rendszer dédelgetett író- - és újság-író akarnokai A részletek pillanatnyilag nem fontosak Elsősorban arról kell dönteni hogy legyen-- e ilyen tömö-rülés a bukott politikusok helyé-be odaálljanak-- e az írók és újság-írók hogy végre tegyünk is vala-mit az emigrációban Erre a kérdésre válaszoljanak az esetleges jövendő házigazdák: Bé-ky Zoltán Kecskeméthy József és Eszenyi László és erre válaszolja-nak az emigrácóban élő magyar iroK es újságírók dományosság kebeléből vafc gyár szakos" Hogy az ügy sze mennvire ipn7a ah h sMti:7tika v™ V nyeiv es" i"ro'"d"aOloumjaiAhalloatetT száma a bolognai magyar Vf ueor tanszéken ? Qi~- - alatt évenkint 15-2- 5 között suzama az idévnweléirtetaan1í0t7v- á- ny bői 35 már viVsoá™ 1 a nemes oltvány az ösi olasz J miDreoindaomlkotemagtiáosgtaansní:táeszAazelmazaagzoylaaorslazsnzejhgv many szerves részévé vált Jellemző Várady szerénjJ hogy kérésemre csak ezzel a 5 aaattai xeieit Holott a Egyetem melynek negyedszá?' át volt kitüntetett professzora ljt csuzoui oenne éppen az olasz v túra munkását ünnepelte s tfctj te m icuiy cm ICKKOnyvvel ím Kitüntetés ez ami-be- n Váradv' kultásán az utolsó fél évszázad'- - csak három bolognai profesa' részesült mindhárom olasz wwí ™iU1Ui vciiüuy imre u Idén május 19-é- n Prof & Del Grandé bizanatinológus ezi dékán összehívta a Filozófiai L: a többi kar dékánjaival és Vái tanítványait barátait hogy n-- hitt ünnepség keretében átnviíií Váradi professzornak a hágjad nyos „Emlekkönyv"-e- t méi barátai és tanítványai írtak tar mányokat Az egész 'terem f& s úgy ünnepelték a „nagy öreg-Ahog- y visszatért Rómába a most lakik üdvözlő levelek szí' érkeztek egész Európából és étk nek mindmáig Minden levéltár! ságtétel egy életmű értéke melle amelynek fontossága messze Ú mutat a magyar kulturális érd4 ink keretein de méltóképp kéd seli ezeket is Ez a képviselet kettős iráni Egyrészt egybefonódik a Boiogc tanszék hagyományaivá s ezta i Bologna magyar hagyománjáiS is mely lenyúlik az Anjoukoribi lognai magyar diakok sőt magjí professzorokig: Bánfi Horio Ger hon István Dercsényi Dezső s m sok már foglalkoztak ezzel a té™ val ám a „Monumenta Hungai rum Boloniensia" amin Váfic most dolgozik csak napjaÉütB lesz megírható és publika&ft ieazi aránvaiban és igazi sége szerint A bolognai kúM gymnasium híres freskóin edigM magyar diák címeréről vott másunk Az újabb kutatás W látiuk hoev a magyar száma sokkal nagyobb azaz BoioEj nának a régi muitóan sokk w magyar hallgatója volt nwí&pj tük Másrészt azonban a szótasw? gó „képviselet" egészen bw érdekű és irányú Ez Várady M a magyar kritikus és irodalcfji ténész tevékenysége KónjíWfl KaiDan s kuiuii mhiw-- - jelent a magyar hazai irodato' írt magisztrális tanulmáapfl lett Várady nemzedékünk tea mesterévé Az irodalom viszont most többszórós nag knrnhnn ifiiísásri irodalmunk mrriráio Fa1s fordult mert ff mint mondotta — nincs feWcb va holott minden nagy &® költő írt gyermekverseket kétséges nagyszerű könyvet írni s tómáriíl gondOllUI UKmcmartu kis 2Íll"-jér- e P0 mníc iirop-nntö- " történd amit Aranv Lacinak mesék t_ ólmunk ezíf i -u- -tj :_~-- l Kes lesz leírni iiwoo — rriü a inrtfineú ossTemw láncszemeivel éppen Várady16 tolmácsolásában olvasni „rmftkeknél ff r 1- - -- a „ Ságnál tartunk hadd vallass' jj i„-- nnn„!mnlfnik voltba4-- J ja ebben az életben — azUIöp ról Öten vannak: 4 fiú e Ebből hárman Kanadában 1 Milanóban A legorege - _ju „ „A1KK1 iHAn VOlt Sí & HULL d HlCÖCIVLui ~ — vöje Magyar lányt vett el -- n ™íh n meséli gyerm'' % nagyapja gyűjtötte &% 3 ket A másoaiK kua5"~--- - jogi tanulmányokat folyta' J rnntni amrat&mpn A fiarD"1 _i i wa Wnr a HaP kításáig is eljutott holott ira TI A 'k-ö-j esztenaob — £ kon csapáson jar iiui" & nul Milanóban de festő fe is Az egyetlen Bnyuno gimnazista: Imre MtyárVJÍ ban függő fényképén n tam finom profilját s :JH doltam anyjára nénje:re _ _t tk-- u lányra- - - CSinOS OKlto Vu — - m-- t |
Tags
Comments
Post a Comment for 000211a