Kanadai Magyarsag, September 13, 1975

              ii
?- - íj V
Gábor Áron:
Rendhagyó jegyzetek
Két hónap távlatából
állítottam össze rendha-gyó
jegyzeteimet Nagy-rész- e
azóta elavult? In-kább
befejezéshez a „bi-zonyítás"
közeledik: hogy
bírják el Latin-Európ- a né-pei
a portugál eseménye-ket
Utána a nagyobb „bi-zonyítás
következik: hogy
alakul át az ember a po-litika
a világrészek össze-függése
ha a latin-lán- c
megbukik a portugál fő-próbán
Valamilyen „for-mában"
nagyon közel ke-rül
a kommunizmushoz
vagy úgy átalakítja Lenin
eszméit hogy Moszkvá-ban
sem ismernek rá
Vagy ha ráismernek nem
köszönik meg Sosem kap-ják
vissz a töménytelen
pénzt munkát amit Por-tugália
szovjetizálásába
fektettek Még fontosabb:
sosem teljesedik be a
szláv-kommunis- ta álom
hogy a „meleg tenger"
partján népek úgy veszik
át a kommunizmust
ahogy „doktrínájában"
Brezsnyev elképzelte Muzsik--
türelemmel muzsi-kigénysorral
muzsik-történelemm- el
Mert ez a
pont az ahol a déli és észa-ki
kommunizmus eltér a
történelem jelzéseitol Dél
és Észak ugyanúgy más-képp
értelmezi a Lenint és
Marxot ahogy másképp
értelmezte az Evangéli-umot
— Brezsnyev még
nem tudja de hamarosan
megtanítják rá az évek
hogy az orosz lehetőségek
iránya nem Dél A meleg
tengerek partján olyan né-pekkel
találkozik ame-lyek
évezredes kultúrák-ból
népi sajátosságokból
nőttek ki és saját „dogmá-ikat"
próbálgatják beil-leszteni
a világ fejlődé-sébe
Mást mond az utol-só
húsz év történelme? A
szovjet terjeszkedés futyul
a népi sajátosságokra és
úgy érvényesíti Lenin dog-máit
és Sztálin „techn-ológiáit"
ahogy akarja?
Ötvenhatos szabadság-harcunk
az ellenkezőjét
mondja Ha a nyugati vi-lág
nem volna vak lát-hatná
hogy a kényszer-ideológiá- k
és a népi igé
illflillllliP' "" iLhif "'V
ymmmsWíhWmWhWsmSm
mmmmmimmmmiu
i& £§3fi B f £ cjO tl 13 R 1m b ifim 1 Kin B Ifi
StationBBufialo NY 14207
nyek halálos ellenségek és
ha a tankok nem örköd-nek
azonnal egymás tor-kának
esnek Ebben az
„elméletben" milyen „irá-nyú"
hagyományvilággal
szállt szembe népünk az
orosz túlerővel? Kétség-kívül
délivel Orosz szem-pontból
a magyarság min-dig
azokhoz a népekhez
tartozott és tartozik ma
is amelyeket a fizikai fö-lény
sem tud lelkileg át-alakítani
Nem földrajzi
helyzetünk hadászati fon-tosságunk"
hanem ez a dé-li
sajátosságunk az oka
Magyarország' különle-ges
helyzetének a csatlós-államok
között Mi kapjuk
a legtöbb kedvezményt és
ránk vigyáznak a legerő-sebb
szovjet kötelékek
A rövid kitérő után új-ra
előugrik a kérdés: ha
nem Dél az orosz terjesz-kedési
lehetőség akkor
hová tart a szláv világ-uralmi
vágy kommunista
változata? Északra és a
Behring-szoroso- n át még-továb- b
vagy Nyugatnak?
Nem vagyok próféta
Mindössze az ibériai ta-pasztalatokkal
egészítem
ki azt amit a Szovjetben
láttam A szovjet biroda-lomépítés
fél évszázada
vigyáz arra hogy ne húz-zon
ujjat a déli szomszé-dok
életszemléletével és
vallásfilozófiájával Min-dig
megelégedett azzal
hogy ideológiai és hatalmi
burokkal helyettesítse a
leglényegesebbet A fegy-verrel
leigázott déli
népek lelki átalakítását
Marad Nyugat-é- s Észak?
Ellenkezik a történelmi
erőviszonyokkal de az út
egyre járhatóbb Helye-sebben
Nyugat és Észak
olyan szorgalmasan sep-regeti- az utat nnntljftke
ves vendegek f ekezeset
várná Megtielyesebben
A nyugati és északi szom-szédok
lelki tartalékát
ugyancsak kifosztotta a
harvardi professzorok fel-adási
hisztériája Ráadá-sul
tömjénfüsttel hintette
be az illúzió hogy a nyu-gati
és keleti keresztény-séget
közös nevezőre hoz--
Magyarország Kormányzóiénak
önéletrajza és vegrendeleüleg
hitelesített emlékirata mely
gyermekkorától portugáliai
száműzetéséig egész életét
magában foglalja megjelent a
Weller Publlihlng Co (Toronto
Canada) kiadásában a Kormányzó
művészi színes portréjával 336
oldalas elsőrangú nyomdai
kivitelben kemény
vászonkötésben 25 válogatott
lényképpel
A család által egyedül jogosított
kiadás
A könyv1 vételára (posta) küldéssel
együtt) S12 00
Rendelés esetén kérjük a vételárat
money orderen vagy csekkben
mellékelni
A száműzetésben éló magyarság
legpazarabb k állítású él
tartalmilag legizgalmasabb
könyve amely az Első
Világháborútól kezdve az ország
minden történelmi tragédiáját az
Államfő hivatalos tanúságával
tartalmazzál
Weller Publishing Co Ltd
412 Bloor St West Toronto M5S 1X5 Canada
Kérem küldjenek az alábbi címemre drb
„Horthy Miklós: Emlékirataim" c könyvet
A $dollár vételárat csekken— money orderen
mellékelem
Név: ~
Cím:
'Gábor Áron:
s „Ázsia peremén" ( című kötet is Ebben a könyvben Ausztráliáról és az
ausztráliai magyarságról nyújt drámai beszámolót a
szerző Ara vászonkötésbeh 8 USA dollár
Ritkaság:
csak korlátolt számban kapható: a „SZIBÉRIAI
TRILÓGIA" A háromt könyv együttes ára 22 USA
t'dolIár"Az egyes kötetekara8'USA dollár
Megrendelhető": JDr Gábor Áron 8 München 40
Akademiestr% 15 vagy 'PO Box 161 Post Office
-- - j
zák az évszázadok
Végeredményben mit bi-zonyítanak
a portugál ese-mények?
Még nem mérhe-tő
le Messze — nem fog-ja
fel a világ hogy Por-tugáliában
nem ideológiai
dogmák politikai erők
és gazdasági érdekek har-colnak
hanem évezredes
népi beállítottságok élet-értelmezések
keresnek
új társadalmi szerkeze-tet
Két hónap távlatából
is csak annyi látszik de
az sem száz százalékos
hogy a portugál szocia-lizmus
nem akarja a kelet-európai
kommunizmust
Ezen az sem változtat ha
a nyugati és keleti sajtó
egyaránt összekeveri a
fogalmakat A „Klasszi-kus"
szociáldemokráci-át
és a szovjet kommuniz-mus
tapintható formáját]
illeszti olyan képletbe
amelyről csak a jövő
mondhatja meg hogy tu-lajdonképp
milyen lelki
tényezőkből tevődik össze
Ebben a pillanatban kö-zelse- m
értékelhető ki mi-lyen
társadalmat akar az
a szocializmus ahol a
templomokból irányítják a
'kommunizmus elleni har-cot
Kicsit könnyebb de
ugyancsak rengeteg hiba-pontot
rejt: milyen társa-dalmi
rend alakulhat ki
abból a kommunizmus-ból
amely jelenleg még
moszkvai technológiák
szerint akar új társadal-mi
rendet építeni Talán
így a leghelyesebb: ebben
a pillanatban még Don Ca-mil- lo
gyújtja fel a kom-munista
párt irodáit és
úgy képzeli hogy a párt-titkár
elvtárs továbbra is
eljár a templomba és szor-galmasan
leguberálja
egyházi adóját Prózaib-ban?
Az a római egyház-politika
találkozik most
Portugáliában a kommu-nizmussal
amely elhitte
és elhitette a Pedrokkal
Jüanokkal Ernestinokkal
hogy a moszkvai kommu
nizmus megváltozott
megegyezésre kész eltű-ri
a templomot és kiik-tatja
dogmái közül a leg-lényegesebbet:
a vallás
káros üldözendő Szibéri-ába
küldendő „marihu-ána"
Portugáliában döb-bent
rá a koegzisztencia-kés- z
egyházpolitika hogy
a moszkvai dogmák sem-mit
sem változtak A
templomok bezárásával
az egyházi vagyon elkob:
írja székhelyéről:
Mitla-hág- ót s visszaadják
Egyiptomnak az Abu Ru-de- is
körüli olajmezőt A
két hágó katonailag fon-tos
a Sinai-félszig- et bir-toklása
szempontjából az
olajkutak pedig Izrael
benzinfogyasztásának
több mint felét fedez-ték
Ennek az olajnak a
pótlására Amerika 350
millió dollárt fog kölcsö-nözni
évenkint Jeruzsá-lemnek
És hogy a két
hágón Egyiptom
ne intézhessen meglepe-tésszerű
támadást az izra-eli
állások ellen ezen a vi-déken
nyolc elektronikus
megfigyelő telepet létesí-tenek
Ezeket ci-v- il
szakértők fogják ke-zelni
vagy ellenőrizni És
i Kairó hozzájárult hogy
hágók egyiptomi oldalán
ne csak amerikaiak ha--ne- m
maguk az izraeliek is
fenntarthassanak egy
megfigyelő és alarmírozó
állomást
Amerika különben —
nyílván mübolygókról —
ket és kötelezettséget vál-lalt
hogy minden
csapatmozdulatról Kairót
is - Jeruzsálemet is azon-nal
értesítse
ír o
Amerika szerepének
legfontosabb része ameg--
'-
-" " - i ~ - —'' "fwjtíyw — Htlf-- — " ---
-" "ty _ fc-- í í'fMli "naV f JRf1 irtv
--MSI
1975 szepteniberfÍ3% (No37) KWádai Magyarság 3? oldal
zásával kezdik és azzal a
sok-so- k ezer mártírral
folytatják akikért Szent
Péter római templomá-ban
csak szökőévenként
szól a harang Úgy is
mondható hogy a vatikáni
ábránd és a kommuniz-mus
egymásratalálása
nem is olyan egyszerű de
annál' veszedelmesebb
amikor a szegény katoli-kus
Délen milliók értik fél-re
Casaroli bíboros és Gro-mik- o
külügyminiszter
ölelkezését Belezavarod-nak
abba hogy a politi-ka
és a valóság nem tej-testvérek
Hová torkollik ez a
Semmi esetre sem
abba a tévhitbe hogy kol-dus
Portugália kézbetart-ható
megvehéjp irányít-ható
fóldecske Európa dél-nyugati
csücskén Inkább
oda: a portugál „bizonyí-tási
anyag" nem áll meg
a spanyol sorompónál
Könnyen második felvo-nást
rendezhet Franco bi-rodalmában
ahol a Vale-ncia-
Madrid expresszen
„Camillo atya" még tün-tetőleg
olvassa a lisszabo-ni
kommunista „Republi-cát- "
Úgyhiszi és úgy hir-deti
hogy egyáltalán nem
rossz ha egy hívő katoli-kus
nép " saját szociális
igényei szerint rendezi be
az életét Kimarad az atya
„tüntetéséből" hogy a
Vatikán portugáliai szol-gái
már azzal a kommu-nizmussal
harcolnak
amelyet Szent Péter római
utóda még egyezségre
kész békés partnernek
hisz? Nem tesz semmit
„Camillo atya" valame-lyik
kis madridi kápolná-ban
mindent megmagya-ráz
az Úrnak és piros szeg-füvei
díszíti fel az oltárt
Utóvégre a szekfü is vi-rág
A Valencia-Madri- d ex-presszt
„egyelőre" nyu-godt
fényes elegáns vi-lágváros
fógacij aiJ Minden-ki
úgy tesz mintha Portu-galiaba- n
semmi kulphos
sem tortenne A többit
meghozzaJ azfidőt Franco
Camilío atya Brezsnyev
vagy azok az évezredek
rendezik át latin-dé- l éle-tét
amelyeket soha sem
értett Észak Mindig vol-tak
harvardi professzorok
akik dogmákkal és ellen-dogmákkal
méregették az
életet És mindig voltak
akik félreértették
(Vége)
Frey András az ENSz
Ők kiürítik a Gidi- - és a lyezett kilátásba mind a
a
keresztül
amerikai
a
arra
zűr-zavar?
két aláíró hatalomnak
Arra az esetre ha Egyip-tom
a megállapodást meg-szegné
Amerika politikai
támogatást ígért Izrael-nek
Egyiptom irányában
pedig vállalta hogy Izra-elt
rábeszéli tegye lehető-vé
az izraeli megszállás
alatt lévő Golan-fennsí- k
és a Jordán jobbpartjának
rendezését úgy hogy az
Szíriát és a palesztinai
arabokat kielégítse
Ezekben a kérdésekben
Egyiptom és Izrael között
teljes az egyetértés Az
amerikai fegyvereket és
kölcsönöket köszönettel
Amerika politikai ígére-teit
kétkedéssel fogadják
o
Az általános mérleget
pedig körülbelül úgy lehet
megvonni hogy a paktum-nak
mind a három része
nyer is kockáztatás vala-mit
Washington bebizonyí-totta
a 130 millió lelket
számoló arab és 500 mil-liós
mohamedán világ- -
„továbbra is" megfigyelés nakj h?& Közelkeleten
alatt tartja' az egész vidé-- ereumenyi leimuiaim iz
raeli engeamenyre Dirm
csak egy hatalom képes és'
az nem a Szovjetunió ha-nem
az Egyesült Államok
Ezzel szemben a megho-zandó
anyagi áldozaton kí-vül
Amerika kiteszi magát
annak hogy ha a helyzet
remélt javulása elmarad
figyelő állomások fenntar--- sőt esetleg a visszájára tása' mellett iaz Kogy" fordul akkor Amerika- -
Washington fegyvert ésh jiak' két rossz között kell'
pénzügyi segítséget' he- - 'választania:' bonyodal- -
Kovács Imre:
Az utolsó nyugatbarát övezet
Mondanom se kell Közép-Keleteurópár- ól
van szó ahol nem kiabálnak az
amerikaiakra hogy „Yankee go
Home!'' ellenkezőleg nagyonis várják
őket Az USA fokozatosan kiszorul (vagy
kivonul?) a világból Európán Japá-non
és Ausztrálián kívül alig van már
barátja mindenütt ellenséggel vagy
ellenszenvvel találja szembe magát
Miért nem fordul azok felé akik sóvá-rognak
a barátságáért és támogatásá-ért
miért hagyja a közép-keleteurópaiak- at
egyoldalú szerelemben?
Amerika nem volt mindig ilyen hi-deg
elég átlapozni a New York Times
régebbi számait és az embert mindjárt
körülöleli a szimpátia és a lelkesedés
megnyilvánulása az elnyomott közép-keleteurópai
népek ügye iránt Találom-ra
néhány híradás: 1949 május else-jén
a new yorki hűségfelvonuláson (Lo-yalt- y
Day Parade) százezrek dühödten
tűntettek a szovjet domináció ellen A
lap 1952 június 13- -i vezércikkében jóvá-hagyta
a Williamsburg-- i Nyilatkozatot
melyben emigráns politikusok síkra-szálltak
népeik felszabadításáért John
Foster Dulles Eisenhower elnök új
külügyminisztere 1953 januárjában ki-jelentette
hogy a kommunista uralom
alatti népek „számithatnak Ameriká
ra!" John Fitzgerald Kennedy aki egy
új nemzedék nevében vette át a fák-lyát
1962 október 14-é- n megfogadta
hogy „Amerika soha semmiféle szer-ződéssel
nyilatkozattal vagy kijelentés-sel
nem fogadja el Közép-Keleteuró- pa
szovjet hegemóniáját" Előtte hatévvel
a kisujját se mozdította a magyar for-radalom
érdekében holott a brutális
szovjet beavatkozás ellen milliók és
milliók tiltakoztak a szabad világban
Szinte észrevétlenül változott meg a
nyugati közhangulat és a felszabadítás
vagy módosítottan a felszabadulás po-litikája
helyt adott a „tárgyalásoknak"
és a détente-na- k A klímaváltozást ál-szenteske-dően
a nukleáris összecsapás
elkerülésével magyarázzák cinikusan
pedig elintézik azzal hogy az elnökök
politikusok és külügyminiszterek fogad-kozása
csupán retorika volt s jobb a
realitások alapján rendezni a két szu-perhatalom
viszonyát Igen ám de egy
indiai közpondás szerint az elefántok
'szeretkezését? arlegelö sinyli megT%Az
amerikai külpolitika ' eljutott á szóla-moktól
a détente-i- g a szovjet meg a
gyepüelvtől az integrációig Amíg Sztá-linnak
Közép-Keleteuró- pa csak buffer-zónána- k kellett a Kreml mai urai a
szovjet megszállás és a kommunista
uralom intézményesítésével már integ-rálnak:
Másfél-kétévtizede- n belül meg
akarják valósítani a teljesfokú gazda-sági
integrációt amit a politikai in-tegráció
követne: Közép-Keleteuró- pa beillesztése a szövetséges szovjet köz-társaságok
rendszerébe talán éppen a
folytatás az 1 oldalról
mákba való tettleges be-lekeveredés
és a szósze-gés
között
Kairó csak kapott még-pedig
kézzelfogható elő-nyöket
A kockázat az ő
számára az hogy arab
radikálisok — gerillák
vagy Líbiából pénzelt moz-galmak
— esetleg Szádat
életéretörnek Kairó azon-ban
saját1 szabad akaratá-ból
fogadta el a megálla-podást
és azt bármikor
könnyen megszegheti
Ezzel szemben Jeruzsá-lemet
Amerika kénysze-rítette
a megállapodás
ilyen formában való alá-írására
és kapni csak ígé-reteket
kapott S nincs
módja a megállapodás
megszegésére
A lényeghez viszonyít-va
azonban mind ennek
nincs döntő jelentősége
Aminthogy általában a
közeikeleti helyzetben a
részleteknek nem szabad
túl nagy figyelmet szen-telni
Hogy a palesztinai
kérdéscsomó újabb há-borúba
torkollik-- e vagy
pedig megindulhatnak a
csöndes együttélés felé ve-zető
úton az 'nem megra-gadható
tényektől függ
hanem az általános lég-körtől
a későbbi jövőtől
Azjigazság az hogy ha
Golan és Cisz-Jordán- ia
helyzetét meg lehetne is
oldani demilitarizálás-sa- l
Jeruzsálemben a szen-vedélyek
elemi erővel
ütköznek egymásba S
ami minden másnál na
határok békés megváltoztatásának jel-szavával
Ugyanakkor a Szovjetunió ott árt
Amerikának ahol tud amire kéznél-lévő
példa a „portó-ricó- i kérdés" fel-vetése
az ENSz-be- n Moszkva biztatá-sára
Kuba (Kongó Iraq Mali és Szíria
támogatásával) határozati javaslatot
terjesztett a De-kolonizác- iós Bizottság
elé hogy mondja ki Portó-Ric- ó önren-delkezési
jogának felvételét az ENSz
őszi közgyűlésének napirendjére A 24-ta- gü bizottságban csak hat olyan dele-gátus
ül akik szabadon választott par-lamentáris
kormányokat képviselnek a
többiek totalitárius rendszerek megbí-zottai
Augusztus 20-á- n a vitát követő
szavazás tizenegy a kilenc ellenében
elvetette a kubai és elfogadta az ame-rikai
javaslatot hogy a kérdést végle-gesen
ejtsék mert Portó-Ric- ó lakossá-gának
95 százaléka szabadon kinyilvá-nította
akaratát a Commonwealth-sta-tus- z
mellett Még India is az ameri-kai
javaslat mellett szavazott Kína és
Ethiópia távolmaradt Jugoszlávia és
Trinidad tartózkodott a szavazástól de
a Szovjetunió na meg Csehszlovákia
és Bulgária ellene szavazott
Még jobban aláhúzta Amerikaelle-nességé- t
az ún harmadik világ augusz
tusvégi konferenciája Limában: valami
nyolcvan ázsiai afrikai és délamerikai
elnemkötelezett (nonaligned) ország
félreérthetetlenül demonstrálta hogy
inkább Moszkva és Peking mint Wa-shington
felé hajlanak Tagul felvették
Észak-Kore- át Észak-Vietnám- ot Pana-mát
és a Palesztin Felszabadító Bizott-ságot
Megfigyelőként résztvett Mexicó
Venezuela Brazília Bolívia Uruguay
és Ecuador a különböző „felszabadí-tó"
mozgalmak közül a portó-ric- ói is
„Vendégként" szerepelt Ausztrália
Ausztria Románia Svédország és
Portugália (Jugoszlávia és Málta ren-des
tagok)
Itt az ideje hogy Washington figyel-me
Közép-Keleteuró- pa felé irányuljon
és necsak érdeklődést mutasson (elnöki
látogatásokkal) de érdekeit is határo-zottabban
érvényesítse diplomáciája
felfokozásával A détente előtti három-évben
(1969-71- ) az amerikai nemzetbiz-tonsági
tanács 138 memorandumot dol-gozott
ki az USA külpolitikai varián-"sáir- ól és aspektusairólj ebből egyetlen
egy 'vonatkozott Kózép-Keleteurópá-r- a: mit csináljanak ha Tito meghal?
A kérdés változatlanul nagyonis aktu-ális
mert Amerika elsőrendű érdeke
saját biztonsága és a kontinens bizton-sága
szempontjából hogy Jugoszláviát
Moszkva vissza ne ránthassa a szov-jet
táborba Különben a NATO megin-gott
déleurópai védelmi vonala egész
hosszában leszakadhat Határozott
amerikai fellépésből Moszkvában (és
Budapesten Prágában Varsóban) min-dent
megértenének
gyobb súllyal esik latba:
ebben a történelmi pilla-natban
úgy látszik hogy
az arabok nagyrésze va-lószínűleg
a túlnyomó ré-szük
egy olyan Izrael ál-lami
létét sem tudná vég-leges
tényként elfogadni
amely visszavonult az
1966-o- s határok mógé
Lehet azonban hogy a
jelenkor pápaszemén át
hiába is próbálunk a jövő-be
pillantani Lehet hogy
Páthy Lászlónak van iga-za
aki az egyiptomi kér-dés
s az arab társadalmi
politikai erők legjobb ma-gyar
ismerője Páthy egy
hajózási világcéget épített
ki Alexandriában ahol
magyar fökonzul volt és
a kairói követséget is so-káig
ő vezette Nemrég a
new yorki Magyar Ház-ban
egy előadó arról be-szélt
hogy az arabok és
izraeliek közti viszony
reménytelennek tűnik fel
Ekkor emlékeztetett
Páthy arra hogy egy rö-vid
emberöltővél ezelőtt a?
német-franci- a gyűlöltsé- -'
get mindenki' gyógyítha-tatlannak
az európai po-litika
állandóságra ítélt
aíaptényének tekintette
Ha ennek kihullott a
méregfoga talán az ara-bok
és izraeliek közti vi-szony
sem olyan remény-telen
mint amilyennek
most mi látjuk
©
A közeikeleti fejlemé-nyek
árnyékában a világ
többi eseménye úgyszól-ván
eltörpül Néhány hír-re
azonban így is föl kell
hívni a figyelmet
Portugáliában a tábor-nokok
közül egyre többen1
fordulnak szembe a mosz-kovitákk- al
és úgy látszik
hogy néhány helyi pa-rancsnok
fegyverrel is
kész útját állni a diktatú-rára
törő kommunista
összeesküvésnek
Két illusztris halottja is
volt az elmúlt hétnek Az
egyik a 83 éves korában
elhunyt Hailé Szelasszié
aki 1928-ba- n lépett trón-ra
Abessziniában és tavaly
detronizálták A politikai
menekültek történetében
ő kivételes helyet foglal
el mert azok közé a ke-vesek
közé tartozott akik
az emigrációból vissza-tértek
a hatalomba
A másik Éamon de Valé-r- a
az ír köztársaság elő-harcosa
aki 93 éves korá-ban
halt meg Kétszer volt
köztársasági elnök és há-romszor
miniszterelnök
Írországban Magyaror-szághoz
annyi köze volt
hogy amikor a harmincas
években Eckhardt Tibor
népszövetségi fődelegá-tu- s
volt de Valéra mint
miniszterelnök és külügy-miniszter
képviselte kor-mányát
a Népszövetség
évi közgyűlésén és az ábé-cénél
fogva (Hongrie Ire-land- e)
egymás mellé ke-rültek
Akkor mesélte Eck-hardtn- ak
hogy ő az 1848-a- s
magyar szabadságharc
példáján felbuzdulva mert
hozzáfogni az írek kilá-tástalannak'
látszó függet-lenségi
mozgalmához