Kanadai Magyarsag, March 29, 1969

              IB
-- fjr- pnfV-y-T- tf
- '# m m
ye%@B Ken
r' i3i ott kezdődik hogy a kortárs nem ic rányait Az amerikai
a von———
együtt
£-- 1 aAl-lv- M rtH-íAlFn- ll l- -l nU-_- L Amerikával éS ezen nem cíí-cc- u a vmuuasi
5 idegenek azonban jól látjuk hogy Amerika séklete ez hanem a defétizmus puhasága
M)" óriássá- nőtitilialfz huptoplsóa sézvetirzeendvektomalpatt :7papmoi vsofkis„zo~r gyáva Ha ugyanez a szerűen _ n _ n" " — " - "7- - ~ ""iu & ozovjet vagy aüar de Gaulle kezében
amit a politika játszat ve e Az at- - volna bármelyikük már régen a világ egyetlen
CSiPrikai általában közönyös csak kornyeze- - rendező hatalmává vált volna £0" Xpv #1 V1Í" rlriV (-l'll- nn XT~ — f nem igen "" aioiuiYuu luuú nem
IPe a Poupíilt vezetői r-sa-lr
a
P2 ° r 1 „nni-lnllrnrita- k ült szazaaiMu 6"" méf□f a- v—iláo0tia~fn i„nnriá iában Azután egy fokozatos süly--
lOO" lwo~ -'- - tt 4ínTaM TnSrr „ „:„„_:
ijedés
ember
(Srdekli
íá kóvetKezeu icmh i5 " ™ouiu uc iu--„0- ui
Hherálizmus következményeként
3 rouc-- ' —
_- - íaiplntlenséseel elszíntelenítette a nem
Mjnu naiv ""
SCfí öntudatot
#4
1 történelmi kornak megvolt maga óriá-- geSZ Dea°"
5
Mind f wnrp formálta a vilárnt A basavaI beleavatkoznék a világ rendezésébe
íiyiP V a aici "- -t O- -" - -
§íiűak a pápaság napóleoni Franciaország majd
1 !kodott a világ fölött hanem- - szétsugározta azt
II kultúrát és civilizációt is amelyet teremtett
Ma Amerika all ilyen luronyiveni a vnag roiou
x „Pm érzi azt hogy ez nem elég hanem hogy
Kivezetnie is kellene a világot Ehhez bátor és masz- -
államférfire volna szükség aki ezt a lelkületet ki
íltudná alakítani
j Ezideie egyiK sem jeieniK-ezei- i a lorieneiem szín-padán
Pedig a nagyság — kötelez Ebben kö- -
CiarPtlséebe sok kemény néha erőszakos elem
[íie beleszorul de minden esetleges érdessége mel- -
%tt is elsősorban a világ érdeke nogy ez a köte
lezettség aktlV poiiUKava vaije
Nincs ma olyan zuga világnak ahova Amer-ika
élete el ne érne A Csendes óceánon 2141
sziset tartozik hozzá uralja a Karibi tenger szi- -
igetvilágát is Európában — ha nincs is területe —
fszintén jelen van: vannak katonai báziasai had- -
fserege repülő és uszo rlottai A Kanada északi
Lírán fekvő 13 DEW (Distant Early Warning)
fállomástól a délvietnámi Cam Ranh Bay--i őriás- -
íbázisig több mint löü katonai támaszpontja van
Technológiai ereje szinte még a katonai hatal--
fmánál is lenyügözóbb Közgazdasági potenciálja
szinte végtelen
lecsúsztunk!
Resielli az ember de ahogy
Indjik a legjobb családot is ér
ni baleset így hát a szabadvilág
is el kell viselnie
lecsúszás szégyenét
íéhány héttel ezelőtt még „át- -
ít imperialisták" voltunk
szkvában és „piszkos imperiá- -
" Pekingben Naponta füröd
tünk a nemzetközi népszerűség
faiban Mit tagadjuk jól
itt a hetyke hódító dicsfényében
'ogni ez valahogy élénkebbé
e Fulbright és Teddy
isdyt is Legalább volt hite
forrás amire hivatkozhattak az
rialista Johnson és Nixon ellen
egy-k- ét napra kimaradtunk az
eriálizrausból — hiányzott Me
ntette az embert: mi az már ész-s- e
P vezeszanzekimbpeenrinaülinzkmetu?s RaMngosott
ÍZÜtán mmfV- - -- j — muiuia eí1víd_gtuitltt vu_i!llil
U március 2- -i szibériai mellény- -
D-cs- ata ota nem mi vagyunk
imperialisták Ók azok Sze- -
vorós testvéri szeretettel egy- -
' neveztek ki a mi helyünkre
ftAz ember elámul hogy milyen
_eii tud szaporodni az'imperia-f- 5
száma Nem kell hozzá más
egy kis konkurrencia Az ne- -
van bőven az elvtársaknál Fn- -
megfelelóen a nrlm?+ftr Kcl5_
osztódása útján szaporodnak
lureimesen vártuk hogv a
g Proletáriai pmmciinnni
1 J— -öj- v-ujjgiicft 'jt ravasz tniL-L-- i uc nAA~:
tek Mindenki ntáiía móe
A Mnc-rW- - nr— 1
re™get Peking valamennyit
gy kisajáütották az imoe--
lUSUnkat szomnn' 1ocrcác
'JJjw Csak egy vigaszunk
B?Ji2'7teegeylvmtáárssti Mbái-urégz- genálom
- ue csat
hivatal
i
'
:
'
most tudtuk
at nOSaTn krn =1 "_ T
Wto mZ::Lüp™gZet:
ü-Ii- a "~"ic"y Keraesunk nO'a tfmf -Aí eszme"V Ho-3Möd- 0tt el a v'"i"la6A""Auiiflu m—ar-_-
-s- zUlini-fidélimaói )szent
lassan őrölnek de
="vllc& vaiamit A vi- -
sommuniznius ábránd- -
ene Amerika
Mégis — a világnak ez a legnagyobb hatalma
valamiféle érthetetlen kisebbrendűségi érzésben
szenvea i'em a naevon Rrfíc pmhpr Ptitai önméi- -
liberális
meghunyászkodása
liberális
a
Államok
szenátort
Nem hódításokra nem mások elnyomására gon- dolunk amikor őszintén sajnáljuk hogy Amerika
nem él ezzel a kolosszális erejével Ellenkezőleg:
arra gondolunk hogy ennek a lázban égő világ-nak
a leigázott nemzeteknek az éhező néptöme-geknek
— tehát a szenvedő embernek — nem kel-lene
ezeken a poklokon keresztülmennie ha Ame- -
a erejeneK
rr
a
a
a
a
CSatlÓSok
Soha olyan alkalom nem nyílt még egy óriásha-talom
előtt hogy fegyverek nélkül is a világ ren-dezője
legyen mint most Amerika előtt A kom-munizmus
félelmetes óceánja egyre kisebb belten-gerekre
osztódik s ezzel a szabadvilág elleni táma-dóképessége
drámain elsorvad Most volna itt az
ideje annak hogy Amerika az erejéhez nyúljon és
kíméletlen keménységgel véget vessen a káosznak
Ismétlem: harc nélkül és nem azért hogy ural-kodjék
a világ fölött hanem hogy betöltse az erö
emberi hivatását: a gyengék és szenvedők meg-védését
Ehhez azonban egy kimagasló nagy államférfi
kellene aki a saját nemzetének lelki átlaga fölé
tudna nőni és ezzel annak történelmi misszióját
meg tudná valósítani
Vajon Nixon ilyen méretű államférfi-e- ? Megé-rti-
e az idő sürgetését a világ igazi igényeit és
hajlandó--e vagy tud-- e megfelelően cselekedni?
Szinte minden esély és alkalom az ölébe hullt
Amerika legnagyobb elnöke és a világ megmentője
lehetne De attól tartunk hogy a kis politikai ve-zérkék
között óvatosan — bele-veszik
a steril amerikai pártpolitikába
Nem elnökre hanem vezérre volna szüksége
Amerikának! És az egész nyomorúságosan meg-sebzett
szenvedő világnak is
Béla:
z események nyomában
Kralmai
egyensúlyozgatva
Béldy
Katonaszökevények
Az amerikai Szenátus bizottsága
mely a fegyveres erö dolgaival fog-lalkozik
megdöbbenve olvasta egy
különleges albizottságának jelen-tését
a katonaszökevényekről Ne
legyen félreértés: az albizottság
elnöke Inouye hawai szenátor —
inkább galamb mint nem az
Ennek elleneié elszörnyedve ál-lapította
meg hogy a múlt évben
155 ezer katona hagyta el csapat-testét
jogosulatlanul 30 napnál
rövidebb időre és további 53 ezer
kifejezett katonaszökevény volt
Ezt az elszörnyedést fokoztú az a
megállapítás hogy ebben a honvé-delmi
minisztérium is ludas mert
feltűnően kesztyűs kézzel bánik a
dezertörökkel
Két példát is említ a jelentés'
Egy fekete katonaszökevény W2
hónapot töltött Svédországban és
csupán négy hónapi kemény mun-kára
ítélték visszatérése után Egy
másik ilyen figura még furcsább
„büntetést" kapott Kétszer is ka-tonaszökevénynek
nyilvánították
és végül hadbíróság'helyett — egy-szerűen
kitették a szűrét a had-seregből
A katonaszökevények esete nem
lehet saj'nálkozás és elnéző megbo-csátás
kérdése Akik csak a „sze-gény
fiúk!" álhumanista szemüve-gén
keresztül nézik ezt a súlyos
és aljas bűncselekményt elfelejtik
hogy ennek az elvnek alkalmazásá-val
rövidesen nem lehetne hadse-regük
amely megvédené őket a
kommunista hatalomátvételtől
Igaz hogy ez esetben nem lenne
katonaszökevény mert a kommu-nisták
csak holtan tudják elkép-zelni
dezertö'rjeiket
De az egyszerű emberi igazság
is amellett szól hogy ez a McNa-mar- a
alatt kifejlődött liberális „el-nézés"
megszűnjék! Miért szolgál-jon
a tisztességes törvénytisztelő
katona — a gazemberek helyett?
Milyen morálja lehet egy olyan
hadseregnek amelyben a szökevé-nyek
büntetése az hogy — lesze-relik?
Ez nem a pacifizmus elvi kér-dése
hanem a túlélés gyakor-latáé
A destrukció mindig így kez
dődik és mindig ugy végződik
ahogy Magyarországon— 191S
őszén
n&k
Az intelligenciáról
Arthur B Jensen kaliforniai
egyetemi tanár azt állítja hogy az
intelligenciánk 80%-á- t átöröklés
útján kapjuk és csak 20%-o- t javít-hat
ezen a „környezet" vagyis a
tanulás A fehér és fekete diáko-kon
végzett tanulmányai szerint a
feketék általában 15%-ka- l alacso-nyabb
intelligenciájuak mint a fe-hérek
ami az átöröklés vagyis a
két faj közti különbség következ-ménye
Jensen professzor az „intelligen-ciáról"
beszél vagyis a velünk
született képességről amely a he-lyes
felismerésünket és ítéletein-ket
irányítja Tehát nem a tanult-ságról
műveltségről vagy bármi
más megszerezhető képzettségről
Nem mondta hogy a négerből
nem lehet müveit tanult ember
ha az — akar lenni Söt azt mond-ta
hogy a feketék kiválóak lehet-nek
a memorizálást a betanulást
igénylő tudományokban csak a
szabad mérleglést kívánó tudásuk
gyengébb
Mintha egy darázsfészekbe lé-pett
volna ezzel a megállapításá-val
a tudós professzor A liberális
darazsak rögtón szétzümmögték a
hírt hogy új fajelmélet született
ami káros és veszélyes mert a fe-keték
elleni megkülönböztetéshez
vezet
Nem kívánunk magába a tudo-mányos
disputába beleszólni mert
nem a mesterségünk De az átörök
lött intelligenciára — vagyis a ta-nulást
megelőző képességre — tu-dunk
egy masszív gyakorlati bizo-nyítékot
A mi magyar gyereke-ink
— nyelvi nehézségeik ellenére
is — úgyszólván törvényszerűen
mesze kiemelkednek osztályaik-ban
Ebből nem igen lehet másra
következtetni mint hogy a magyar
gyerek — akárkinek a gyereke is
— magas veleszületett intelligen-ciával
rendelkezik ami könnyű-vé
teszi számára a tanulást
Hogy ez a néger gyerekben meg-van
vagy nincs meg döntsék el a
tudósok ha tudják Mi ettől füg-getlenül
büszkék vagyunk arra
hogy láthatólag és bizonyíthatóan
igen magas intelligenciát örökí-tünk
át gyermekeinkbe
Ha ez fajelmélet hát legyen faj-elmélet!
De a tényeken ez sem
változtat És a büszkeségünkön
sem
Magyar évfordulók
(április 1-t- ól 7-l- g)
lS14-be- n született Kiskaposon
Erdélyi János költő kritikus és fi-lozófus
(155 éve)
1814-be- n született Székesfehér-várott
Ybl Miklós építőművész
(155 éve)
1817-be- n született Miskolcon
Jókainé Laborfalvi Róza színmű-vésznő
(152 éve)
1819-be- n meghalt Keszthelyen
gróf Festetich György a keszthe-lyi
gazdasági iskola Georgikon
megalapítója (150 éve)
1868-ba- n meghalt Nádudvaron
Lukács Dénes a szabadságharc
fegyverellátásának megszervezője
(101 éve)
lS69-be- n született Nagysurány-ba-n
Miihlbeck Káioly festőművész
rajzoló illusztiátor (100 éve)
1869-be- n meghalt Pesten Emicli
Gusztáv nyomdász könyvkiadó
(100 éve)
18S3-ba- n született Szegeden Ju-hász
Gyula költő (86 éve)
18S3-ba- n született Supka Géza
légész publicista (86 éve)
1893-ba- n meghalt Budapesten
Markovits Iván a gyorírás ma-gyar
nyelvié alkalmazója (76 éve)
1904-be- n taitották meg az ame-rikai
magyarok első kongresszusu-kat
New Yoikban (65 éve)
1919-be- n meghalt Budapesten
Eötvös Lóránd fizikus (50 éve)
1937-be- n meghalt Budapesten
Odiy Árpád színművész rendező
(32 éve)
1952-be- n meghalt New Yorkban
Molnár Ferenc író (17 éve)
1963-ba- n meghalt Aachenben
Kármán Tódor fizikus aeionauti-ku- s
(6 éve)
99 év
James Earl Ray megalkudott a
sorsával és az amerikai bíróság-gal
Hogy elkerülje a villamosszé-ket
vállalta Martin Luther King
meggyilkolását mire az ügyész a
védő és a bíró — csak úgy maguk
között — 99 évi börtönben álla-podtak
meg
Az eset némi feltűnést keltett
Először is azt hogy vállalta a gyil-kosságot
amit eddig határozottan
tagadott Maguk a fekete vezérek
akik a meggyilkolt Rev King he-lyébe
léptek többször is úgy nyi-latkoztak
hogy nem Ray a gyil-kos
Mindenesetre 'furcsa hogy
egy szökött fegyenc egy hivatá-sos
bűnöző politikai okokból
agyonlőtt egy néger vezért aki
iránt olyan tökéletesen közömbös
volt mintha nem is lett volna a vi-lágon
„Ingyen" nem dolgoznak
az ilyen nehéz fiúk
De még ennél is furcsább hogy
egy civilizált országban megalkud-jon
egymással a vád a védelem és
a törvényt képviselő bíró mintha
csak egy kehes ló passzusának át-írásáról
lett volna szó
Nem azt mondjuk hogy volt
összesküvés Rev King meggyilko-lására
de ez a sietős és enyhén
szólva törvénytelen „bargain" azt
sejteti hogy volt és Rayt el kellett
hallgattatni
Már az igazságtevésben is be-vezették
az olcsó végkiárusítást
Amerikában?
Diszkriminálás
Egy másik „alku" is történt
Amerikában Ez is a négerekkel
van kapcsolatban A fekete diákok
egy ohioi collegeban külön épüle-tet
kaptak és ott külön afró-ame-rik- ai
tanulmányokat folytatnak
Fehérek kizárva
Az igazságügyi hatóságok ame-lyeknek
dolga a „megkülönbözte-tést"
megtiltó Civil Ríghts törvény
végrehajtása szemet hunytak a
dolog fölött
Nem hisszük hogy fehér diák
— legalábbis férfi — bekérezked-nék
a fekete hálószobákba és hogy
veszélyeztetve látná a karrierjét
ha nem tanulhat afró-amerik- ai ku-ltúrát
De ez nem változtat azon a
tényen hogy ez — diszkriminálás
méghozzá a javából Csupán meg-fordított
előjellel Ha a Civil Rights
törvény kötelező a fehérekre miért
nem kötelező a feketékre is?
Ismételjük: nem irigyeljük a fe-ketéktől
ezt az elkülönülést De
akkor miért fenyegeti és bünteti
ugyanaz az ígazságügyminiszté-riu- m
azokat az iskolákat ahol a
fehérek akarnak külön tanulni?
Hol itt a logika? Söt: hol itt az
igazság?
Nyíregyházy Pál:
„LÁZÍTÓ BESZÉD"
A magyar íróra és költőre év-századok
óta a bujdosó világné-zet
a legjellemzőbb életfonna
Talán ott kezdődik mikor a Már-ványtenger
partján egy menekült
magyar író ízes csodálatos ter-mészetes
könnyű egyszerű
irállyal megörökíti számunkra
mindazt amit ebben a paródia-szer- ű
fejedelmi udvartartásban
gondolt a veszendő világról
melyben élt a szabadságról
melyre felesküdött és az em-berről
akit szolgált csodált és
szeietett
És számunkra napjaink fel-emelő
állomása ahogyan Kisjó-k- ai Erzsébet járja az észak-amerik- ai
kontinenst „Lázadó be-szédedéi
ostoiozza lelkiismere-tünket
szívének fényes tükrét
tárva elénk amelybe félve te-kintünk
bele Látjuk benne ma-gyarul
már alig beszélő gyerme-keinket
elkorcsosult nyelvün-ket
a nemzetfennüutó magyar
céloktól — mint óvoda iskola
egyetemi tanszék egyházak
könyvkiadás — elforduló maga-tartásunkat
és halljuk azt a
pusztulásunkba belenyugvó ör-dögi
megalkuvást hogy a kom-munista
is ember
Nem csoda hát ha ebben az
idegenben raboskodó magyar
életben irodalmunk és költésze-tünk
a siralom a panasz a ke-serű
imádság sajátosan magyar
hangnemét termelte ki Pedig
mennyire távol áll a magyar lé-lektől
a panaszkodás Ha mi mé-gis
jeremiádot éneklünk arra
ugyancsak komoly okunknak
kell lenni
A rodostói bujdosók azért
utaztak Törökfóldre hogy a
várt háborúban kéznél legyenek
hiszen a háborútól várták sor-suk
jobbrafordulását A béke
nekik és nekünk koporsófedél
Akkor sohasem egyesül Szent
István királyunk szétszaggatott
birodalma s nekünk végképp itt
kell maradnunk száműzetésünk
helyén amelyre egyikünk sem
gondol komolyan Ezért olvas-suk
olyan reménykedő érdeklő-déssel
a szovjet-kína- i határ ka-tonai
összetűzéseit
De Krasznojarkszban is szen-vedett
magyar költő Gyóni Gé-za
aki Przemysl elestekor ke-rült
orosz fogságba és két évi
rabság után 1917-be- n meghalt
Mennyi csapással sújtotta már
nemzetünket ez a barbár orosz
nép
Gyóni Géza a pozsonyi teoló-gián
papnak készült s a Prze-mysl- be
zárt magyar hadsereg
Tyrtaiosa volt Harcra buzdítot-ta
testvéreit hogy az áldozat ne
váljék hiábavalóvá Véréből egy
kehelynyit fel kellett ajánlania
Istennek hogy a magyar rónán
teremjen belőle áldott kalász
Sírversében azt írja hogy
„csak a béke katonája volt"
Nem követi a görög és római
mintákat melyek rendszerint
distichonba foglalják össze a ha-lott
érdemeit: „Itt nyugszunk
vándor vidd hírül a spártaiak-nak:
Megcselekedtük amit meg-követelt
a haza"
Gyóni Géza nem márványra
írta sírversét csak fejfára ha-ma- ri
kopásra s hanyatló lelkét
a másért szenvedés magyar gon-dolata
hatotta át Mint Zrínyit
és Petőfit: a megváltás szent
eszménye A katona férfiasan
vállalja az áldozatot de jól esik
tudnia hogy mi majd számon-tartjuk
az értük vállalt boldog-talanságot
+
Gyermekeink már többnyire
nem tudnak magyarul s a mi
nyelvünk is ki van téve főként
szókincsében az angol hatás-nak
Bárczi Géza írt otthon ter-jedelmes
könyvet „A magyar
nyelv életrajzáról" Ezt a selej-tes
munkát itt csak azért idé-zem
mert szükségesnek látta
gúnyolódni az amerikai emigrá-ció
elromlott beszéde felett Két
szomszédasszony párbeszédét
mutatja be akik reggel megtár-gyalj'á- k
az éjszaka eseményeit:
— Jő reggelt misszisz — for-dul
az egyik szomszédasszony
H4 -- -- Bi —A
riJlifl''rrr~t" - ?
a másikhoz — Miféle trabli volt
az este maguknál?
— Jaj lelkem ne is kérdezze
az emberemnek volt egy kis ar-gomen- tje
az egyik bui dóssal
Tetszik tudni tegnap peda nap
volt hát ilyenkor egy kek sör
rendesen elfogy Ettől annyira
tele lett mind a kettő hogy
majdcsaknem meg fáj tolták egy-mást
Az egyik fogta a suflit a
másik a pikát s ha közibük nem
megyek az egyik már a morgó-ban
a másik a dzsélben van így
is a klájer elé kerülnek Pedig a
majnában is bodik voltak Most
mind a kettő elveszti a dzsab-já- t
és muffolhatnak más plészre
Nem tréfa ez magunk is haj-lamosak
vagyunk már ilyen
zagyvaságra
Ezért van szükségünk a „Lá-zító
beszéd"-i- e amit Kisjókai
Erzsébet vonzó egyénisége gyö-nyörűen
csengő magyar nyel-ve
magasan szárnyaló költői te-hetsége
és az északamerikai
nagyvárosok magyar szói-ványaina- k
fáiadhatatlan látogatá-sa
sugároz felénk
Ha megfigyeljük a hazai kom-munista
emlőkön növekedő iro-dalmat
azt találjuk hogy a bo-nyolult
lelki folyamatok értéke-lésébe
nem mernek belefogni
nem tárják fel a jellemek har-cát
hanem váratlanul eiöszako-sa- n
megszakítják Az ógörög
drámákban még az istenek je-lentek
meg hogy szétbontsák a
gondolatok gubancát A mai ha-zai
magyar irodalomban több-nyire
a kömfves legényből vagy
éppen a vályogvető cigányból
előléptetett párttitkár toppan
be hogy eligazítsa villámgyor-san
a viaskodó hősök sorsát A
legmodernebb kommunista re-gényhős
pedig egyszerűen fegy-verét
rátja elő és lö s ezzel
az „űri gesztus"-sa- l vágja ki
magát a bonyodalmakból
A kommunista regényhösnek
tehát nincs alkalma a küzdelem-re
a pozitív vagy negatív fej-lődésre
mert az író gyávasága
miatt időnek előtte elpusztul
De hát ki merné ott az igazat
megmondani ki vállalja a bör-tönt
vagy könnyen az akasztó-fát?
Fantazmagóriák felé földúl-nak
s a kommunizmus politikai
gazdasági és társadalmi lehető-ségeinek
gyors megvalósítása
érdekében a világűrbe helyezik
át hőseiket mint például Ga-lambos
Lajos „Utas a Göncöl-szekére- n"
című regényében
Kisjókai Erzsébet itt jár a föl-dön
Szépen rajzolja és művé-szi
formába bűvöli a bujdosó
magyar életet Lelkünk vágyik
a tiszta magyar jellem után e
zűrzavaros időkben De mosta-nában
magyar és magyar kö-zölt
szakadékok mutatkoz-nak
melyeket nem hidalnak át
a közös szenvedések Az idők
lajtorjáján nem fogják egymás
kezét a feljebb és lejjebb állók
A bujdosó írót tömérdek és
óriási feladat terheli Meg kell
mutatni: mi a kötelességünk
kik vagyunk és mit érünk? Az
író tegyen eleget Mikes Kele-men
végrendeletének: „írjunk
és egyre írjunk!" Mi pedig buj-dosó
magyar társadalom for-dítsuk
visszájára ezt az üzene-tet:
„Olvassunk és mindig csak
olvassunk!" Bízzunk mindent a
művészre mert a magyar iroda-lomban
benne van minden lett
csírája és jövőnk emelkedésé-nek
rugója
Nem vagyunk sokan de Isten
szent kezének rostája kiválasz-tott
bennünket erre a nemzet-mentő
munkára Hallgassuk
meg Kisjókai Erzsébet „Lázító
beszéd"-ét- :
„Csak ennyi hát ki lelkesül még
kiben a tüz nem szalma lángja
kinek hite kőtábla nem köd
kit nem csúfol se gőg se gáncs
se álnok álarc?
Ti kevesek ne lankadjatok!"- -
Ne elégedjünk meg tehát az-zal
hogy Kisjókai Erzsébet
könyveire címkét ragasztunk és
elhelyezzük könyvtárunk poro-sodó
polcain E müvek a ma-gyar
eszmények hordozói ~
II