Kanadai Magyarsag, September 03, 1977

              MWVWWWW lWM WPOHMMV
' ~i í ) í ~Y r_JfíM'-Vapi1--
-
-- -
r " '
1977 szeptember 3 (No 36) Kanadai Magyarság 3 oldal
Kovács Imre: MLtS t --" -- % J
o ím -- oo e=o eao 1 '
' Eddig nem volt külö-nösebb
baj legalábbis
nem a névvel A belgrádi
' konferencia előkészítő
ülésezése fogalmilag he-lyes
volt Harminchá-rom
európai és két ame-rikai
ország kiküldöttei
két hónap alatt megálla-pították
az őszi konf-erencia
munkarendjét
Nem volt könnyű de úgy
ahogy sikerült: melyik
témakörből mit húznak
elő vagy mit hagynak
benne Itt jön a baj Az
őszi konferenciának
nincs jellege nincs neve
és nagy a valószínűsége
hogy sohasem lesz Úgy
marad meg a történe-lemben
mint annyi sok
elődje rokona hason-mása
Névtelenül és ér-demtelenül
Arra sem
lesz méltó hogy utódai
a tisztességes jószándé-k- ú
útkereső jelzőt te-gyék
hozzá Olyan ba-zárként
marad a népek
emlékezetében ahol
tisztázatlan fogalmakat
ugyancsak tisztázott elő-nyökért
csereberéltek és
mindenki mást akart
mint amit mondott
A bizonytalanság ott
kezdődik — legalábbis
Európából nézve hogy
az emberi jog „Made in
USA" szine íze formája
egész más annál amit
kétezer év óta hiszünk
évezredek óta csiszolga-tunk
és védelmezünk
Hollywoodi ötletekkel
Wall Street-- i részvé-nyekkel
baptista ima-könyvekkel
zsúfolt kira-kat
és élménytelen ta-pasztalat
nélküli szépen
cifrázott üres beszéd?
Méltányosabb ha úgy
mondjuk-- : olyan ame-lyet
a telehasú sza-badságban
tobzódó képern-yő-
fogalmak között
botladozó amerikai ért
a vasfüggöny mögé
száműzött emberi joga-itól
megfosztott európai
ember nem ért
Ha az emberi jog csak
annyiból áll amennyire
Helsinkiben lesoványi-tottáké- s
kényszerkosár-ba
gyömöszölték akkor
jobb ha abbahagyjuk az
egész cirkuszt Ha az
amerikai bűnkatalógus
szerint az eszmék látá-sok
vélemények szabad
áramlását csak azzal
sértették meg Moszkvá-ban
hogy néhány nyu-gati
újságírót és néhány
szovjet rezsimkritikust
kiutasítottak s a kiván-dorlási
kérelmeket kéz-zelfogható
előnyök sor-rendjében
intézik akkor
a belgrádi konferenciá-tól
nem lesz okosabb és
nem lesz egészségesebb
a világ Az emberi a
nemzetiségi a népi jog
feloszthatatlan egység
és ha bármelyiket ki-hasítják
a képletből a
másik kettő is megsem-misül
Egyszerűbben?
Ha a Washingtonban
összeállított bünkata- -
líAílADAimGYflRSAQ
4i2Sioor Streef W Tcunio Ont M5S 1X5
i Tíkfon 924 8353
Irodai órák reggel 9 órától oeiutan 5 30 tg
Megjeterík rmntíen szombaton
Fetós S2etkesztö és kiadd
VÖRÚ5VARY ISTVÁN
Hrdtttiilralnk
Local 3 50 hasáD mertenként
National 34 cents per bne
A vaíaJat csak egyetlen rubas Nrdéléiért
vaHai fete "össege!
Előfizetési árak
♦gyevieJlSOO fel évre S9 00
Kuiftföon
egy évre U SS 15 00 févreUSS8 00
Lég postával u tlÓflztMs ugyanaz de a
tényleges postabélyeg kóflseget
kulon feisz akutjuk
Fioktaadortrva'a-un- k Európa Record Storft
Tuskt Pál
408 Bíoor Street W Teieon 922 8739
Uj hrdetéseitcl csutonck oebg fogadunk el
Aprontröetesek felelete szombaton
fiOkbadOMwat akmk&an
A rtéwet átint okkek nem szükségképpen
ttjuA ki a szert eszio-b- a dó álláspontot
és azok Űrlapért mindenkor a okturó
feietts
Kénrafofcat neu örunk meg és nefl küldünk
A KÉKÚJSÁG cikkeit
bármelyik szabidftldl mi-gjrarnyel- vá
lap minden ellen-s39l£ilu- Ut
nélkM áhrebeU
természetesen a Kanadai
Magyarsigra éi a tierxíre
t14 hivatkozással
lógusból kimaradnak a
kis népek néptöredé-kek
nemzetiségek jogai
— gyakorlatilag teljesen
mindegy milyen erő-szak
tapossa ki a lel-küket
— akkor se Carter
elnöknek sem széplélek
társainak nincs joga
hogy az Európán kívüli
világ bajaira a népi
nemzetiségi jogok or-vosiásat
kínálják
Mert a világ is össze-függő
egész Fogalmilag
de gyakorlatilag is lehe-tetlen
hogy egyik sarká-ban
más erkölcsi jogi
mércével duccolják alá
az igazságot mint a má-sikban
Beszéljünk ki-csit
„haza"? Az emberi
jogok ellen elkövetett
bűnök belgrádi kataló-gusa
is csak bibliás
golfos tökfutballos
sok száz lóerős mellébe-szélés
h a baszk — az
ír — és a dél-tiro- li
kisebbségek szabadság-igénye
mellett nem ér el
hozzá erdélyi népünk ki-áltása
délvidéki felvi-déki
véreink sóhajtása
Hiába cikáznak Közel-és
Távol-Kelete- n Afri-kában
és Dél-Ame- ri
kában Washington jeles
békeangyalai ha az a-merikai- akon
kivül -- minden
nép tudja hogy ez
már nem politikai kül-detés
hanem fogalmi és
erkölcsi végveszély s az
amerikai képernyős vi-lágképben
nincs rá or-vosság
Vance külügymi-niszter
sem azért fulladt
meg a Közel-kele- ti és af-rikai
baj-óceánb- an mert értelmetlen megol-dásokat
kínált A mentő-kötél
azért maradt el
mert a világ nem érti és
nem is értheti — ilyen
nagy' már'áz 'egyensúly-talanság
— az emberi jo-gok
amerikai szóhalma-zát
És ha nem érti
nem is hiszi különösen
ha a tapasztalat arra
sarkalja hogy ne is
higyje Ezért hitelképte-len
minden még a jóa-karat
és önzetlen segítő-készség
is ha az Ameri-kából
jön Köztük az őszi
belgrádi konferencia
amerikai értelmezésű
bünlajstroma is
Ha — bár csak igaz
lenne — hogy az ameri-kai
delegáció a
Halloway-járá- s szines
lampionjai fantasztikus
m a s k u r á i helyett
azokkal a sötét igazsá-gokkal
érkezik ősszel
Belgrádba amelyet az
Egyesült Államokba
menekült európai nép-töredékek
annyi féltés-sel
juttattak el a Fehér
Házba úgy Amerika ak-kor
is nyer ha Belgrád-ban
diplomáciai csatát
veszít Európa benne
mi magyarok is elhisz-szü- k
hogy az emberi jo-gok
helsinkii mini-értelmezé- se
csak csúnya po-litikai
tévedés volt és
Jimmy Carter vasárna-pi
szépszavú imádsága
sem reklám-alkatrés- z
hanem az amerikai nép
szava és lelke
Pillanatnyilag sajnos
nem jeleznetek mást
mint azt ami lassan
történelemmé kövül:
Európa gyanakszik De
néma szovjetre — Mosz-kva
céljával erejével
tisztában van — hanem
a jimmy-carterekr- e
Úgy készítik elő a bel-grádi
katalógusokat
hogy az amerikaiak ak-kor
is kisebbségben ma-radnak
Belgrádban ha
komoly bizonyított bűn-lajstro- m
helyett Hallo-wa- y
maskarában és ki-világított
üres tökök-kel
érkeznek
Európában meggyő-ződéssé
szilárdul a gya-nú:
Amerika túlérett
kelés volt a történelem-ben
és kifakadt
(München)
117 Kína wagy kék Kína?
as
Nixon elnök öt éve meglepetés-szerű
kínai látogatásakor elvben el-ismerte
Peking álláspontját hogy
csak egy Kína van Formoza kínai
tartomány
Carter elnök a választási küzdel-mében
megismétlődően kijelentette
hogy ö a két Kína híve s az ameri-kai—
kínai kapcsolatok normalizálá-sáért
nem hajlandó Formozát felál-dozni
A Fehér Házban már enyhített
nézetein tanácsadói nyomására de
világpolitikai felmérésében és geo-politikai
kiértékelésében nem tulaj-donít
akkora jelentőséget Peking-nek
mint elődei Nixon és Ford elnö-kök
Carter világháromszöge Ame-rikára
Nyugateurópára és Japánra
támaszkodik
Most mégis dönteni kell az egy
Kína vagy a két Kína kérdésében
hogy külügyminisztere Cyrus R
Vance Pekingbe készül A jelszó vál-tozatlanul
a viszonyuk normalizálá-sa
ami lényegében az amerikai-szo- vjet
diplomáciai kapcsolatok fel-vételétjelenti
nagyköveti szinten az
eddigi „missziók" helyett Peking a
diplomáciai kapcsolatok feltétele-ként
Formoza feladását jelölte meg
ahonnét az utolsó amerikai katoná-nak
is ki kell vonulni (a létszám jelen-leg
1300) s Washingtonnak nullifi-kál- ni
kell a Taipeivel kötött védelmi
szövetséget A vörös kínaiak ugyan
fogadkoznak hogy erőszakot nem
alkalmaznak Formozával kapcsolat-ban
a népre bízzák a választást de
kétséges hogy számításaikból ki-hagyták
volna a fegyveres megoldást
Washington kacérkodik a gondolat
tal hogy talán a japán formulát le-hetne
alkalmazni' Tokió megszak-ította
a diplomáciai kapcsolatot
Formozával de nagy külkereske-delmi
kirendeltséget tart fent a szi-getország
fővárosában Taipeiben s
gazdasági kapcsolataik változatla-nul
erősek és kölcsönösen hasznosak
A japán formula szerint Washington
visszahívná nagykövetét Taipeiből
és a nagykövetséget átalakítaná kül-kereskedelmi
misszióvá ami azért
politikailag is funkcionálna
Peking a japán formulát elfogadta
deannakamerikaiváltozatátellenzi
mert ellenkezik az egy Kína koncep-cióval
Egy darabig lehet a szavakkal ját-szani
manőverezni ami talán mind-két
fél szempontjából az időnyerés-hez
szükséges miközben reálisan
mérlegelhetik mit jelentene az ame-rikai—
kínai kapcsolatok normalizá-lása
a gyakorlatban mi haszonnal
járna? Valóban mit csinálna Peking
ha beleegyezne népszavazásba és a
formozaiak többsége úgy döntene
kusnak talán nem illik
hozzászólnia
Esetleg még ahhoz
sem hogy az ezután je-lentkező
vatikáni déten-te-politi- ka
XXIII János
újításainak volt-- e a gyü-mölcse
Maga az Ostpolitik
azonban a kommunista
kormányokhoz való vi-szony
megjavítása már
tisztára politikai kér-dés
úgy hogy erről min-'den- ki
elmondhatja a vé-leményét
Mindezt azzal kapcsolatba-n-
említjük meg a-- mit
a Neue Zürcher Zei-tung
írt XXIII János
utódjának VI Pálnak a
külpolitikájáról
A Zürcher Zeitung-o- t
nem kell a müveit ma-gyar
közönségnek be-mutatni
De jó vissza
emlékezni arra hogy ez
az egyetlen világlap
amely soha nem tánto-rodott
meg a keresztény
humanista hagyomá-nyok
szolgálatában És
hogy az utóbbi évtize-deknek
különféle divat-jainak
idején semilyen
szélsőség iránt nem mu-tatott
kíméletet csak
azért mert épp az volt
nyeregben
Egyetlen szó
sem esett
Mindszentyről
Ezért van különös je-lentősége
annak amit a
zürichi lap Kádár pápai
it ©S
hogy nem kér az egy Kínából marad
a második Kína És megérné-- e Ame-rikának
hogy a népszavazás mellő-zésével
17 millió kínait áldozatul dob-jon
egy kétséges diplomáciai viszony
érdekében
Formoza vagy ahogy nemzetközi-leg
hívjákTaiwan nem tekinthető tel-jesen
kínainak a szigetország lakói
magukat formozaiaknak nevezik kí-nai
mármint a Kínából származó
elemek jórésze katonaként került
oda amikor Csiang Kai-se- k a hadse-regével
a biztos megsemmisülés elől
menekülni volt kénytelen 1949-be- n
A császári Kína a 17 században
ugyan elfoglalta Formozát de befo-lyása
olyan gyenge hogy amikor
1871-be- n néhány hajótörött japán
tengerészt a szigetlakók lemészárol-tak
és Tokió tiltakozott Peking azt
válaszolta kívül esikigazságszolgál-tatásá- n
Talán emiatt a császári
Kína hivatalosan bekebelezte For-mozát
1885-be- n azonban a japánok
tíz év múlva 1895-be- n elragadták tőle
megszállták és birtokukban tartot-ták
a második világháború végéig A
győztes nagyok (Churchill Roosevelt
és Sztálin) nagy általánosságban ki-mondották
hogy Formozát vissza-juttatják
Kínának ami azonban el-maradt
a vörösök győztek és az
amerikaiak meggyőződtek hogy
jobb ha független államnak meg-hagyják
s a védelméről gondos-kodnak
Truman elnök salamoni ítéletet
hozott: a formozai szorosba rendelte
a 7 flottát azzal a paranccsal hogy
verjen vissza minden kínai táma-dást
egyben akadályozza meg
Chiang Kai-se- k kísérletét vörös Kína
felszabadítására
Peking jogi érvelése sántít amikor
Formozát követeli s az amerikaiak
is jobb tennék ha belelapoznának a
történelem könyvekbe s a kérdést
politikailag és hadászatilag kezel-nék
Vörös Kína totalitárius állam
melyben a kommunista párté a veze-tés
a demokrácia elveinek felrúgá-sával
és az emberi jogok semmibeve-vésével
Összehasonlítva"a Szovjet-unióval
Vörös Kínában sokkal rosz-szab- b
brutálisabb a helyzet ami
azonban Moszkvát nem menti fel az
elnyomás vádja alól Formozán
sincs tiszta demokrácia a vezetés
szigorú a nép azonban szabadabb s
feladásuk a vietnami tragédia meg-ismétlését
jelentené sokkal vissz'a-taszítób- b
formában
Szerencsére a nixoni nyitást köve-tő
ámulat elmúlt többé nem lelken-deznek
a kínai orvosok természetes
gyógymódjáért s nem tekintik a
(folytatás az első oldalról)
audienciájáról és most
általánosságban VI Pál
külpolitikájáról mon-dott
Kádár látogatásakor a
Zürcher Zeitung rámu-tatott
hogy ő volt az el-ső
kommunista pártve-zér
aki sem államfő
sem miniszter nem volt
és mégis átléphette a
Vatikán küszöbét Ami-kor
pedig a lap leírta
hogy a Budapestről jött
küldöttség milyen szívé-lyes
fogadtatásban ré-szesült
és hogy „a pápa
ünnepelte Kádár látoga-tását"
akkor az erről
szóló tudósítás megálla-pította
hogy „egyetlen
szó sem esett Mindszen-t-y
bíborosról" De annál
többet emlegették Hel-sinkit
és VI Pál han-goztatta
hogy továbbra
is az Ostpolitik útját
fogja járni
Külön cikkben foglal-kozott
a zürichi lap
azzal hogy bár ez a po-litika
eddig semmilyen
számbavehető ered-ményre
nem vezetett
VI Pál nem támogatja
a szabadságjogok érvé-nyesítését
követelő moz-galmat
Wyszynski
hallgatólagos
helytelenítésével
A cikk szerint a Buda-pesttel
való viszony
„normalizálása" (a gú-nyos
idézőjelet a Zür-cher
Zeitung használta ! )
©
volt
abból áll hogy Magyar-ország
összes egyház-megyéjének
van megint
püspöke de ezek világ-nézetileg
a rezsimhez al-kalmazkodnak
Ezután a mondat után
írta a svájci újság hogy
Varsóban is megjelent
újra Msgr Poggi —
„Wyszynski bíboros
hallgatólagos helyte-lenítésével"
—hogy to-vább
ápolja a közvetlen
kapcsolatot a Vatikán és
a lengyel kormány
között
A vasfüggöny mögött
a teológusok egyetérte-nek
abban hogy „a má-sodik
Vatikáni Zsinat-nak
a vallásszabad
ŰJatob h
aatp
A Wall Street Journal
érdekes újabb ür-kisér-let- ről számol be Az
Egyesült Államok a kö-zeljövőben
újabb űrha-jót
készül felküldeni a
világűrbe amely kultu-rális
műsort közvetíte-ne
Az üzenetet a Jupi-terre
a Saturnusra sőt
még annál is távolabbi
égitestekre akarják to-vábbítani
A program
keretében lemezre rög-zítenék
Beethoven szim-fónia
részleteit modern
jazz számokat sőt Jim-my
Carter üzeneteit is
Ha odafönn valóban ér-telmes
lények is élnek
és vannak technikai ké
ipoo j
I l&iO-e- s
iiaiar S I E R 1 '
50VIET UNION n -- i
I - ° ' JV ~ 1
f f—s i 'J iiAsciiuriA £
=C Kall hajh U r _ " I- - S - J
{y= ' „ MONGÓLIA (" MUii0 I
° JP'" o A ?? WS v
(&I MM IASG Gob ~7 -- - i„n„ ? Wi~3 '-- -' -- w %r ' I --?! Tiu mi o x Jelenlegi
UrifA Jr- - jl PÍU0n non inét wi : '0 r határ
PAKHr7jf 'c'hi
"' dty ° ''4
r ° ic y&w Pwi un űr-- ?
— ez-ja-- K ' 1:1 r i '
SIKKIM "ft"? — 1 UJ Clunnirnvi CinUOj H„t
INDIA Cilciitlil ty v„ 7 pfHim TnC
Zi 7
I
T I ' ni THAIIAND - - jt? rm i i % '+- - i r a j _- -j i öai?i-- — j--
1 í —" Wf +" BIII
í ' í?enqal
VA V !
sr x x
Kínai határkovetelések pekingi térkép szerint
kinai kommunistákat becsületes
cserkészeknek Egy érettebb ameri-kai
közvélemény nem akarja felál-dozni
Formozát mert mit is kapná-nak
ellenében? Egyesek főleg a
skrupulus nélküli üzletemberek
nagyszabású külkereskedelemben
reménykedtek a forgalom azonban
érte el tetőfokán sem az egy-milliárd
dollárt jelenleg pedig csak
egyharmada millió dollár mind-két
irányban Egytizede annak amit
Amerika Formozával bonyolít le és
egyenlő Hondurasszal folytatott
külkereskedelmükkel A kulturális
kapcsolatok sem biztatóak: a kínai-ak
megtűzdelik tudományukat ideo-lógiai
frázisokkal Mao
könyvéből merítve érveiket talál-kozásaik
konferenciáik során ame-rikai
kollégáikat kíméletlenül lec-kéztetik
hogy nyomják Washingtont
Formoza ejtésére
Egyetlen szempont szól Peking
hivatalos elismerése a diplomáciai
kapcsolatok felvétele
Washington fehasználhatná a
Szovjetunió ellen volna terve a
két kommunista szuperhatalom
összeeresztésére Kína a vágytól
hogy modernizálja iparát mezőgaz-daságát
egész termelését és had-seregét
A hatalomba magát újból
visszabillentö Teng Hsiao-pin- g ép-pen
akarja: pragmatikus az
ideológiát másodrendű kérdésnek
tekinti Kína megerősítése a célja
hogy leszámolhasson a Szovjetunió
ságra irányuló követelé-se
alapot nyújt arra
hogy a szocialista álla-mokban
is igényeljék a
hitoktatás és a tanítás
szabadságát" akik
erre igényt akarnak
emelni azokat — írja a
lap — „VI Pál nem tá-mogatja
és meg lehet ér-teni
hogy ez a lengyel
katolikusokra demorali-záló
hatást gyakorolt"
Olyan politikát
követ amiben
maga sem hisz
Azt a tényt hogy a pá-pa
eddigi legközelebbi
munkatársát Giovanni
Benelli-- t firenzei érsek-nek
nevezte ki és mind-járt
bíborosi rangra is
emelte Európában tud-valevően
úgy magyaráz
yBMiráBiH
graoiB
szülékeik is hogy le-játszhassak
a felküldött
hangszalagot akkor a
zenén kívül rövidesen
megismerkedhetnek a
földi kultúrával és más
földi jelenséggel is mint
például a földrengések
zajával a vonatok dü-börgésével
repülőgépek
zúgásával és a földi
hangok egyéb megnyil-vánulásával
— beleért-ve
az állatok bőgésétis
Mindezt hatvan nyelven
kommentálnák — bele-értve
holtnyelveket
például a latint is —
írja a Wall Street Jour-nal
urnái 3
o
s"-- J busma lv rlAOS PN0™
I VVKTN
trví
_ 1 A n
í'a A
336
a
kis
mellett:
ha
ég
ezt
De
a
V
Nm
SARAWAKj
azt
azt
S --]Íjí fim
IChFMtNC)
ES'-- xosiii
SOUTH
korea Sr_-- 7
KW'M
'' ""'' Jn lurliriO Ehijkii
%
n ninuw -- runu
_ii t
H
j-c-ES-y:
'V
&ANDAMAN
nem
vörös
Kínát
r-- MALAVA
'lUfftltZ INDONESIAj
Gúnyosan szokta mondogatni
olyan midegy milyen macs-ka
fekete fontos
hogy megfogja egeret
tiltakozott amikor mun-kások
kolhoznyikok katonák ke-zébe
akarta egyetemeket
hogy Kínának káposzta- -
babegyetemekre szüksége
tudományos egyetemekre
Többször vádolták kapitalis-tautas"
időnként háttérbe szorult
mindig előkerült talpára
kedvenc hasonlata macska
Amerika lehetőségei kiszámítha-tatlanok
Kínában minden
segítséget
mostani triumvirátus Kuo-fen- g
pártvezér miniszterelnök Teng
Hsiao-pin- g pártvezető- - miniszter-elnök
helyettes vezérkari
véderő miniszter vé-leménye
ameri-kaiak
akarják kapcsolatókat
normalizálni százévig akkor majd
normalizálják múlva: minek
jelentene ve-szélyt
Amerikára Európára
Ausztráliára Japánra
szomszédországokra holott
térképek keringenek Pekingben me-lyek
császári határok visszaállí-tását
jelzik Szov-jetunió
számára veszély végered-ményben
világ
történik Moszkvában Moszk-vával
amint
kékújság beszá-molt
—
kettős
követni
Egyrészt el akarta tá-volítani
pápai udvar-ból
férfiút
kommunistákkal
paktálást reménytelen-nek
tartja Másfelől pe-dig
akarta nyitni
pápai trónhoz
vezető mégpedig
olyan utód-ja
legyen détente-politik- át
abbahagyja
vonja le
következtetést
hogy „hivatalosko-dásána- k
hátralévő ideje
:
KOREA
Iho'íhu
u
Í£ - ' : i
' "' "'
-
& r v
[3'TAIWAN
V0HU'
ED SOUTH J I PHItrppTNEsV '-
--
VIETNAM i
~
'
- -
I -- " t ríitr n -
WMIUÜIII I 1' i{ ' r1 ) t¥i -- L:-'
n ' s - k'-- #
tO BRUNt ruKm
S ( o i! í " ~r
s
I
'
c
-- £Y--
"2 tcf%ivfííl
V- -
egy
CORNEO
Zs- -
lOPhto
val
színű a
fehér vagy tarka
az Az ellen
is Mao a
és
adni az
nem vagy
van ha-nem
hogy
de és esett
mint — a
ezért
meg kell adnia amit a
Hua
és
és
főnök és
Yen kér Mao
az volt hogy ha az
nem a
101 év
sietni?
Egy erős Kína nem
vagy
de még sem
vagy
a
Egy erős Kína a
s
a sorsa attól függ
mi és
zák — arról a
már
hogy ezzel VI
Pál célt akart
a
a aki a
való
meg is
előtte a
utat
azért hogy
aki a
Ebből a lap
a
HQ'KADC'
NORTH'"'-"'- 1
fJAPAN
(£osh
'„dccan
{
alatt a pápa olyan poli-tikát
akar folytatni ami-ben
végső soron saját
maga sem bízik"
Ebben a cikkében írja
a Zürcher Zeitung hogy
amikor a belgrádi össze-jövetelen
arról volt szó
hogy az ősszel egybehí-vandó
ujabb értekezle-ten
ellenőrizzék: a Hel-sinkiben
tett Ígéreteket
beváltották-- e a sza-badságjogokat
illetően a
Vatikán tartózkodó ma-gatartást
tanúsított
amit alig lehet mással
magyarázni mint azzal
hogy a kommunista álla-mokra
akart tekintettel
lenni" D
Magyar Credit Tanfolyamok
(Magyar Helikon Iskola)
9 10 11 12 osztályok
Kezdők és haladók részére
DE LA SALLE COLLEGE OAKLANDS
131 Farnham Rd
(Avenue Road sarok St Clairtöl délre)
és
CENTRAL HIGH SCHOOL OF COMMERCE
570 Shaw Street
(Bloor— Ossington földalatti állomásnál)
Felvilágosítás: 769-42- 12
Jelentkezés:
Szeptember 5-t- ől hétfő vagy kedd du 5—7
Felnőtt társalgási tanfolyamok kezdők és
haladók részére:
BURNHAMPTHORPE COLLEGIATE
76 Keane Avenue Tel: 621-16- 60