Kanadai Magyarsag, September 27, 1975

              ffi&f 5 rf7 j'Li--L?k5v- - Ji-vJ- St "4 a #'-- ??
tí ji 'ui-3-jjíjb- íjv' -V- 'JJTB-JjVjr-íwi'--W „ T- - íf-- -!- Í?5íj-""í-- -- ivvtoi' ti kta~-if- fi --obVAM'i'ivf- &urcv a'-MisT'- " '£$ i£! ~te% ÍUl tlt' f rr& JWWW!OTir
w
VÍ
Ur4Mry7r5-THrlf- e
IÉlfilÍIiSÉí SZERKESZTŐSÉG
XXV évf No39 szám ÉS KIADÓHIVATAL:
VoL25 No 39 twaKA!sSSii'sö isj wd "u Ere)"-- - "Ki t vi KS tra i itaSSs! Efk eSi O a fl n Est Ha t ra ns "KSi "8 n vJíí™5wraSraMS5sm 412BloorSt W
fF -- Vi-iVrtitli JJii-iK- £ Jli ítUM — — — - m r-- 1 V KZ''T]I m:-- i CS I) B i V lí" S Bi IÍ"iJ3iT2 I " IIS INI SH9 V 1 MJBKU IMPI "BC JH1 ' 3 1 B lOri IB "T"VVTlIlIlirmit'j'V'Vyjra'¥"IllílKIIi-- L 1975 szeptember 27 lsm erwA'iJ k p~ íj u j fy " wr mm n m ö!a ft £! ti w eA ts k gs JMMIMmMI t Toronto Ontario Canada
Second Class Mail M5S 1X5
Registration number 1309 Tel: (416)924-835- 3
frw™TqiH'JjRa_Hvy Ára 30 cent
HWWWlmlBMIJlJ' MtfdMfcirtiii !'„-- ' Jf'"Jfn IÉ Hl II I É 1111 "- -'
31
ovabb 'nielyM szakadék
jetiiéi© között
Szádat azért utasított ki orosz repülőgépeket mert amerikai hadihajók ellen kémkedtek — A palesztinai arab
menekültéket tartják a Középkelet legnehezebb problémájának — Libanont polgárháború vagy az ország kettésza-kadása
fenyegeti — Oroszország 60 százalékkal több atomfegyvert gyárt mint az Egyesült Államok — Sztráj-kok
és a „buszozás" kezdi próbára tenni az amerikai társadalom teherbíró képességét
A világpolitikának vál-tozatlanul
Egyiptom áll a
középpontjában főleg
azért mert tovább mé-lyült
a szakadék Kairó
és Moszkva között Az
egyiptomi kormány mind--
jobban szembefordul a
Szovjetunióval és nem tit-kolja
hogy az Egyesült
Államoktól várja Egyip-tom
nemzeti céljainak a
megvalósítását Más szó-val
a Sinairfélsziget yisz-szaszerzés- ét-és
a Nilus-men- ti
ország gazdaságá-nak
a helyreállítását
) Szádat oroszellenes
kirohanása
Szádat' hetek óta készült
égy programbeszédhek
szánt nyilatkozatra es enr
nek közzétételét véletle-nül
arra a napra tűzték
ki amikor öt palesztinai
gerilla Madridban fog-lyul
ejtette az egyiptomi
nagykövetet és két be-osztottját
így akarták
kényszeríteni az egyip-tomi
kormányt az Izrael-lel
kötött megállapodás
semmissé nyilvánítására
de ezt a követelést Szá-dat'
elutasította
A két eseménynek — a
kairói beszédnek és a gye-rekes
madridi kísérletnek
— egybeesése különös
élt adott Szádat szávai-nak
mert az egyiptomi
elnök kettős vadát emelt
a szoyjetkormány ellen
Nevezetesén hogy 1973-ba- n
nem segítetté eléggé
Egyiptomot az Izrael el-leni
hadviselésben és hogy
most Moszkvából terjesz-tett
hamis hírekkel uszít--
ják az arabokat a kairói
kormány ellen A madridi
nagykövetségre váló beha-tolás
mögött is Moszkva
kezét gyanítják
Az oroszok általában
azzal izgatnak Szádat el-len
hogy az Egyiptom
és Izrael közt amerikai
közbenjárással létrejött
Sinai-niegállapod- ás ki-zárólag
Egyiptom és nem
a pánarab mozgalom ér--
dékéit szolgálja Ez az
orosz propágánda első-sorban
Szádat személyére
koncentrálódik Á Szovjet-unióban
és Líbiában dol-gozó
idegen diplomaták
közül sokan gondolják
hogy az oroszok is líbi-aiak
is 'Szádat 'személyé-nek
— finoman kifejezve
— az eliminálására tör-- i
nek
Hogy mennyire elmér-gesedett
á viszony Kairó
és Mószkvajközött arra
qi is fényt vet hogy
Egyiptombolnemrég éltá-yblított- ák
négy orosz kato--'
nai repülőgépet Eddig is
köztudomású yoltl [hogy
ezeknek1 á gépeknek
Egyiptom vvolb - á bázisa
Szádat- - azonban Ics'ákimósl
árulta el — igaz hogy csak
Hdjp
1
célzás de nagyon világos
utalás formájában —
hogy a gépeket azért nem
engedte felszállni egyip-tomi
repülőterekről mert
e négy orosz gépét a Földköz-i-
tengeri amerikai
hadihajók megfigyelésére
használták fel
Szádat beszédének lé-nyege
az volt hogy Egyip-tom
érdekei szempontjá-ból
a Szovjetuniót' bajke-verő
Amerikát' viszont
baráti hatalomnak tekin-ti
' ~'
Az oroszok ellenséges
magatartásának ' riem
csak külpolitikái okai
yannak mint például az'
hogy a Sinai-megállapó-d- ás Amerika müve volt
és az ehhez -- vezető tárr
"gyálásbóí "a szóvjétrdipío- -'
maciat kizártak: Hanem
az is borzolja az oroszok
idegeit hogy Szádat
fölfedezte a kapitaliz-must
Az ő új gazdásági "pol-itikájának
ugyanis az a
fölismerés az alapja hogy
a külső és belső politiká-jában
egyaránt fantaszta
Nasszer szocializáló rend-szabályai1
tették tönkre az
ország termelő gépezetét
És hogy csak-idege-n
el-sősorban
amferikaitőkével
és csak kapitalista vállal-kozások
tudják' az egyip-tomi
gazdaságottalprá ál-lítani
N Szádat is tudja nyílván
hogy a kapitalizmus mi-lyen
csúnya ösztönökre
— elsősorban az emberi
kapzsiságra — támasz-kodik
De azt is tudja
hogy az ember éppen
azért mert kapzsi annál
jobban dolgozik minél
jobban megfizetik Hogy
tehát az átkos "profit"
nem csak a vállalkozó-nak
hanem az alkalma-zottnak
a munkásnak
is hozhat hasznot
Moszkva kezében is
vannak ütőkártyák
Az orosz—egyiptomi vi-szony
romlásából termé-szetesen
nem csak ha- -
szón hanem kár is szár-mazhat- ik
Áz Amerika és Egyip-tom
közti együttműköd-és1
nagyon érős tényező
a Föfdközi-tehge- 'r keléti
medencéjében és az egész
Középkéléteh főleg mert
Szaúdi Arábia is velük
tárt De azért az oroszok
kezében is van két ütő-kártya
Áz egyik hogy az arab
intellektuelek nagyrészét
is könnyű balfelé megbo-londítani
A másikát a
palesztinai arabok alkot-ják
akik haza akarnak
menni vágy legalább !is
Izráeltől független állami
elétet ákímiákj élni! á Jör--
dánfjobbpartjáhéslehe
tőlég Gázában isrPáleszT
r
:v_-T- „ 'j
-- a
Gábor Áron: Riasztás Erdélyért
Történelmi hitelünk Isten és ember-hitünk
lefogja kezünk hogy felrobbant-suk
a Fehér Házat vagy elraboljuk az
amerikai Egyesült Államok elnökét De
kiáltanunk szabad és kiáltani köteles-ségünk:
Erdélyt halálra ítélték és az
ítéletet Gerald Ford hitelesítette Bu-karestben
Elhitte és elhiteti a világ-gal
hogy a romániai nemzetiségek' ki-vándorlási
jogának biztosításával — a'
legnagyobb vámkedvezményt adta érté
Romániának — az emberi és népi sza
badságjogokat szolgálja Nem tudja
vagy nem akarta tudni hogy Európa
szívében gyalázatos terror tombol "és
kérdésben
többségű
következő évezrednek amelyet nem
yszégyel történelme
Nem népi és
nem vehetjük
világunk
hazugságot
de örök
tanúként: Erdély évezredek óta
föld politikai
ad arra
millió el-űzéséhez
segélykezet nyújtson
Ford bukaresti egyezsége
ad
történelmének után
erdélyi nepunk csak ugy mentheti elef magyarságát is száműzze ahol
tét magyarságát fiai jövőjét ha kol:' adtunk hajlékot egy nép-dustarisznyá- yaí
yilágf: nek hazátlanul és névtelenül
bah keres emhérisorsqt ' kóboroltaitörténélemibozótjáhan
yíüáÚanünkj szabad' és kiáltani kötéV emigrációs életünkből nincs
lessgühk?tfszázaduhk''~tört
újra sorsunkba tapos egy el- - Olgától megfosztott erdélyi népünket
Történelmi felkészültség államfői ni hogy élete feláldozásával fiai jö-emb- eri
felelősség ezer1 évek ter- - vőjének feladásával őrizze az ősi föl-mészet- es
rendjébe nyúl és ősi dét De kötelességünk helyettük
tépi ki Európa legrégibb telni az1 Egyesült Államok tör-nép- ét
vériyhozása ne el Ro- -
Nem bombát nem rabolunk mániának ígért legnagyobb yámked:
el'senkit de a televíziók yézményt szenátusi különbizott-képernyőj- ét
a és ságnem vizsgálja felül erdélyi ma-rotáci- ós
dübörgését Buka-- gyarság helyzetét és nem döbbenti rá
rútul becsapták az Egyesült arra hogy Ford
Államok' elnökét Visszaéltek jóhisze- - akaratlanul is népgyilkosságban
műségéyel történelmi felkészületlen- - történelmi hamisításban bünré-segév- el
és alacsonyították szességet amely méltatlan az Egyesült
egy népgyilkosság soha meg nem bo- - Államok alkotmányához és történelmi
-- csátható bűnében Huszonnégy a
helsinki határozat után Bukarestben be-bizonyosodott
nyugati világ fel-adási
hisztériája tehetetlen az emberi
és népi kommunista értelmezé-sével
szemben Legszomorúbb
kétezer 'éves hitünk erkölcsi rendünk
Istentől hivatott legfőbb őre Szent Pé-ter
római helytartója sem fel
tiltó Helsinkiben száz
millió keresztényt
emberiség
statisztikát
nem raboljuk
de kiáltanunk szar
és az
és politikai történelmi
bűn
emigrációs
től és rab-- den magyart a egyez-ságb- á
ratifikálása és
Nem nem ölünk ár--
tatlanokat de kiáltanunk eV ki- - előtt táviratilag tiltakoz-általun- k
Új új zon szerződés meghosszabbí-Jaltá- t
nem bír el és tása és magyarság kiüldö-szazmilli- ó rab örök átka zése ellen Mutassunk rá távirataink-azó- k emlékét akik Helsinkiben meg-- ban az magyarság élet-tagadták
tisztességes elvételével a
történelem útmu- - nyelvtanítás népi kul-tatás- át
Az Egyesült államok túrájának a soyi-kötelezőállam- fői ismeretekből és embe'--'nizm- us tervszerűen elő
meg Vele natot az nem
reménye kínszenvedést és mene-világun- k
és külni kénytelen
őrei korszakot hagynak (A
tiha délnyugati csücské-ben
Ez a fennsíknál-ső- t
talán még
is' keményebb dió
lesz az amerikaiak és iz-raeliek
Ezt a di-ót
szépszerévef tör-ni
robban -
mennyi dinamit
ebben
forrongás is
mutatja Akár Szíriához
csatolják mu-zulmán
akár a
állandósulnak
pedig az burr
költ polgár '
tovább-Libárionrminde-n-
nagy
pv
a
az
vesszük emberi hitelünk
igénybe manipu-lált
történelmrendező" esz-közeit:
á terrort a a ha-mis
hívjuk
magyar
Nincs gazdasági
jogot bárkinek
hogy erdélyi magyar
Gerald
szabad kezet
a sovinizmusnak hogy Er-dély
ellopása'
a földről
emberséggel
vállán a hagy- - amely
Biztos'--'
joVühfcmVeíCes
amerikai kér-nö- k
nélkül
földje- - köve-bői
egyik hogy
fogadja addig a
dobunk
megvakítjuk amíg
túlharsogjuk rádiók az
gépek hogy
restben Amerika népét Gerald
olyan
vállalt
cinkostárssá
órával
hogy a
jogok
hogy
emelte
szavát amikor
európai
amely
három
román
szerepéhez
Nem dobunk bombát
el senki szabadságát
bad kiáltani kötelességünk: állam-fői
felelőtlenség
Halálos bűn
Kérjük egyházainkat
egyesületeinket szervezeteinket műi
embertől Keletre Szovjet helsinki
meny a Romániának
dobunk bombát adandó legnagyobb vámkedvezmény
szabad jóváhagyása
kötelességünk Trianont a jaltai
magyar népünk az erdélyi
európai kíséri
hogy erdélyi
a népek együtt- - lehetőségének magyar
élésének-alapjá- t a Tnegtépázásával
elnöke megölésével román
készíti a pilla-r- i
felelősségtudatból bukott amikór emberi ösztön
bukott milliók hogy polgári bírja tovább a
vezetői erkölcsi" rendünk
legfőbb olyan Szerkesztőség)
golani
Jeruzsá-lemnél
számára
fölrkell
különben
Hogy
rejlik a
aztVá libanoni
azíjórszág'
vidékeit
görog-kátolik- us harcok
akár eddigi
háború-5"fólyi- k
képp 'eseményéknek
miatt
Istent
olyan
érdek
hogy
löktek "Isten- -
néz élébe Főleg az ott élő
400 ezer palesztinai me-nekü- lt' miatt pedig ezek
körülbelül csak negyedré-szét
teszik ki az összes
palesztinai menekültnek
Úgy hogy a Közép-keleté- n
két állam léte fo-rog
kockán Nem csak Iz-raelé
hanem Libanoné is
1
Törvénysértő
sztrájk erőszakos
„buszozás"
Ami magát Amerikát il--
letij fazt lehetné gondolni
hogya1 közalkalmazottak
mintapéldául a new yorki
lánítók sztrájkja és az
úgynevezett buszozás
amivel a gyerekek neve-lését
az Egyésült Államok
különféle Jrészeiiy zavar-ják
nem külpolitikai ese-mény
De ez nem áll
Mindez nagyon is kihat a
nemzetközi helyzetre-mer- t
e válságok gyöngítik
az amerikai társadalom
belső szövetét és ezen a
réven az Egyesült Álla-mok
ipari s végső soron
katonái erejét is veszé-lyeztetik
--'
Ezért érdemes szám- -
bavenni a New Yorkban
Bosztonban és sok más vá- -
rosban lejátszódó drámát
melynek főbb elemeit így
lehet összefóglálhf:
A szakszervezetek zsa--
j-':Slé- i
rolják a társadalmat és a ságának több mint a ti-balol- dal
buszozásra uszít zedrésze él közsegélyből
A közigazgatási hatalom-- és több pénzt kapnak a
mái rendelkező politiku- - nem-dolgozásé- rt mint
sok és bírák ennek útját amennyit táyiratkézbesí-állhatná- k
de nagyrészük téssel vagy takarítással
politikai opportunista keresnének
vagy pedig ideológiailag Ha a jóléti kiadásoknak
van túlságosan megfér- - fölöslegesen elpazarolt ré-tőz- ve
ahhoz hogy a tör- - szét és a buszozás kikény-vén- y
erejével szabjanak szerítésére mozgósított'
gátat a szakszervezeti rendőrök költségét az
terrornak" és a baloldal útonállás és bűnözés elfoj-törvény- be
ütköző üzelmei- - tására fordítanák az áme-nek
rikai városokban nem
Ez a mulasztás annál csak közbiztonság uralkod- -
nagyobb bűnük mert a' bu-- nék hanem több munkáhe--
szozás melletti mozgalom lyet lehetne teremteni
is köztudomásúlag hamis Ilyen háttere van an- -
érvekkel operál Eszerint nak hogy Néw Yorkban
ha a fekete és fehér gye- - majdnem 55 ezer tanító
rekek már az iskolában sztrájkolt egy álló hétig és
összeszoknak akkor majd hogy 11 millió gyerek-túl- - 'kiht az életben is köhnyeb- - nyomó része felügyelet
ben férnek meg egymás- - nélkül lézengett otthon
saí Ésv á tudásban elma- - vagy csatangolt az utcán
rádóttabbégérekbtó
tanulnak ha fehér gyere- - Bosz'tonban és más vá- -
kekkel vannak együtt fosokban több mint 900
Ezzel szemben "a tények ezer gyermek maradt is-a- zt
mutatják hogy épp el- - kóla és felügyelet nélkül
lenkezőleg: a gyerekek Igaz hogy a „tanítás"
erőszakos összekeverése megvonásával nem sokat
következtében a gyűlöl- - veszítenek A tanítók szín-köd- és már az iskolában vonala ugyanis olyan
kezdődik vagy mégjobban hogy komoly értelemben
elmérgesedik és nem a véve Amerikában volta-gyöngébb
tanulók emel- - képp nincsenek közép-kedne- k
föl a műveltebb iskolák
családi környezetből jövő Az amerikai egyetemek
gyerekek tanulási szín-- nem is vesznek föl senkit
vonalára hanem ennek az orvosi jogi vagy más
az ellenkezője történik fakultásra középiskolai
Az utóbbi évek tapasz- - végzettség alapján Min- -
talatai Eckhardt Tibort denkinek előbb négy évet
igazolják aki azon a néze- - kell tanulnia magán az
ten volt hogy a vallás és egyetemen (vagy college- -
az emberi szabadság épp ban) és csak azután enge--
úgy tiltja a négerek és dikbeőket az orvosi vagy
fehérek erőszakos elkülö-- más kar diákjai közé Ez
nítését mint erőszakkal az első négy év pótolja azt
való összekeverésüket a tanítást amit a közép- -
A buszozás mindeneset- - iskolák nem adnak meg
re nem csak a közmorált Ilyen nívójú középis-rontjaésafeketékésfeh- é-kolai
tanítók átlagos évi
rek közti gyűlölködést szít- - fizetése itt 17350 dollár
ja hanem más tekintet-- a munkaidejük napi 6 óra
ben is nehezíti a négerek és 20 perc S amikor ki-helyze-tét
i A fehér adófi- - derült hogy a tönk felé
zetők elköltözésé pénz- - csúszó város 55 ezer taní-ügyile- g
gyöngíti az isko- - tóból kénytelen kb 2000-lák- at
eltartó városokát s et leépíteni s a város azt
énnek az oktatási nívó merte javasolni hogyata-mé- g
nagyobb lezüllesztése nítók munkaidejét hosz-melle- tt
két más vészes szabbítsák meg napi 30
következménye is van perccel s hogy á tanítók
Az egyik hogy mind rendszeres munkakerülé-nehezébb- é
válik a búnö- - sét kicsit enyhíteni kelle-ző- k
fékentart'ása A má- - ne akkor sztrájkba lép-si- k
pedig hogy a jóléti tek Abban a biztos tudat-kiadáso- k
nagyrészét alap-- ban hogy a törvényes
talanul és igazságtalanul szakciókat legföljebb tes-szórj- ák
szét és ez milli- - sék-lássé- k fogják velük
árdokat von él fontos köz-szolgálátok
fenntartásá-tól
S ami a legrosszabb
benne: sok munkabíró
embert rászoktat arra
hogy ne dolgozzék Hiszen
szemben alkalmazni
' Amerika a
- lassúság hazája
Erre az egész társadal
mukká nélkül is meg lehet mat roncsolással fénye-élni!
gető merényletre á tör-- Á Államokbüan=?neincsf évasméneeysrzitketealleiennnébpuessdzzdtorizágájksaroraakerraa-z
iközépiskolái oktatás kai módra — vagyis elő-- i
szőr megalkuvó és félős'
New Yorkban például a ember módjára — reagált'
táviratokat' már nem hord-- Az amerikai jellem ugyan-já- k
ki' és úgyszólván léhe- - is a gyávaság és a yak-tetle- n
bejáró takarítónőt merőség különös vegyü-kap- ni
pediga város lakos- - léke folytatás a 3 oldalon
+J
i
-- ! t