Kanadai Magyarsag, March 20, 1976

              ' !?-?- ? u iJnjtí
XXVI évf 12 szám ÉSHS1 ÉS KIADÓHIVATAL:
H%&$8yygfcis Ára 30 cent
Ssolzsenyicin meggyőzött róla9 hogy as an£Ol
parlaiiieiitaFis deimokracia nem oiasc
mint öngyilkos bohózat
Az angol munkáspárt volt külügyminisztere a détente miatt lépett ki a pártjából Brandt kommunista-szocialist- a
népfrontokkal akarja semlegesíteni Nyugat-Európ- át Palesztinai gerillák gyülekeznek Libanon izraeli határán
A spanyol király reformokra készül Rákosi ugyanazt ígérte mint most az olasz és francia kommunisták
Besszarábiai irredentizmussal akarják a románok Moszkvát
rábírni az erdélyi magyar panaszok elfojtására
}FreyAfidrás írínázET$Sz sték%elyévéh:'
cWVí AAMAtfHS- - "flív s-nOVMV- &'yw
Ha a jelek nem csalnak
az amerikai népben tovább
erősödnek a détente iránti
kételyek és úgy látszik
hogy Nyugat-Európába- n
lmég nem a nép de azért
egy-k- ét politikus és újság-író
kezd már magához
térni
Garibaldi és
Szolzsenyicin
Amerikában ezek a je-lek
abból állnak hogy
elnökválasztási küzde-'lembe- n
előtérbe nyomult a
kérdés: használ-- e vagy árt
Amerikának a détente és
megfelelő módon védekez-ik-
e Washington a növek-vő
orosz fegyverkezés el-len
v f r ' p p"""r¥"™wfv" ? h l
[
—
—
— —
' MrC V 7 X ff ' fa „ A v ]
az
„_- -
Emellett úgy látszik
hogy a demokrata-pár- t
egy része eltávolodóban
van a baloldali radikaliz-mustól
ami talán érezte-ti
majd hatását a novem-beri
elnökválasztáson
Hogy pedig odaát Nyugat-Eu-rópában
is kezdik
észrevenni a détente-na-k
nevezett csapdát azt az
mutatja hogy egy mun-káspárti
vezér kifejezet-ten
erre való hivatkozás-sal
fordított hátat annak
a pártnak amelynek szol-gálatában
töltötte el egész
életét
Erre a feltűnő lépésre
az excentrikus de becsü-letes
és jó politikai ítéle-ti!
George Brown (most
MÁRCIUS 6 SZOMBAT — A harmadik világ szem-telenkedésén- ek
két kirívó példája esett véletlenül ugyan-arra
a napra A jugoszláv külügyminisztérium „elítél-te"
az Egyesült Államokat egy kambodzsai város bom-bázásáért
A vád olyan abszurd hogy Washingtonban
meg sem cáfolták A nigériai kormány pedig távozásra
szólította fel a főbiztosi címet viselő angol nagykövetet
Azért utasították ki mert a legutóbbi katonai puccs-kísérletet
megelőzően a lázadás egyik résztvevője arra
kérte az angol diplomatát hogy közvetítsen egy üzenetet
Londonba A nagykövet a kérést elutasította De azért
a puccsért most mégis öt okolják
o Az ENSz most megjelent évkönyve szerint a földön
1974-be- n 39 milliárd ember élt Ha a szaporodás az ed-digi
arányokban folyik tovább akkor Krisztus után
2010-be- n 8 milliárd ember fogja egymás szájából kivenni
a kenyeret
MÁRCIUS 7 VASÁRNAP — Az angol kormány egye-lőre
lemondott arról hogy Észak-Írországba- n megegye-zést
és békét hozzon létre a protestáns többség és a római
katolikus kisebbség között A kiegyezés létrehozatala
céljából májusban összehívott 78 tagú konvenciót felosz-latták
o Egy boszniai római katolikus rendház apátját
Miroszláv Cvitkovic-o- t hat évi börtönre ítélték Azzal
vádolták hogy érintkezést tartott fenn külföldön élő po-litikai
menekültekkel Vele együtt három évre ítéltek
egy embert azzal a váddal hogy külföldről könyve-ket
hozott az apátnak Tavaly hat római katolikus papot
ítéltek el Jugoszláviában „politikai cselekményekért"
MÁRCIUS 8 HETFÓ — Szádat elnök fogadta Dávid
Rockefellert a Chase Manhatten Bank elnökét — Kai-róban
o Dinitz Izrael washingtoni nagykövete felkereste
Kissingert és kormánya részéről tiltakozást jelentett
be amiatt hogy az Egyesült Államok C-130- -as katonai
szállító gépek illetve hadianyagok eladását tervezi
Egyiptom számára
o Befejezte ülésezését Genfben az ENSz emberi jo-gok
bizottsága akik kizárólagosan Csílében és Délafri-kában
látják az emberi jogok megsértését és mindkét
államot elmarasztalták
o Spanyolországban a baloldali munkás vezérek
újabb sztrájkokkal fenyegetődznek A sztrájkok már
megkezdődtek Bilbaoban a Baszk fővárosban
MÁRCIUS 9 KEDD — Az argentin Legfelsőbb Bíró-ság
követelte a spanyol kormánytól Lopez Rega kiada-tását
£ volt népjóléti miniszter ellen előzetes letartóz-tatá- si
parancsot adtak ki
o Fidél Castro Szófiába utazott Előzőleg Jugoszlávi-ában
tett látogatást
(Folytatás a 2 oldalon)
Lord George-Brown- ) szán-ta
el magát a volt kül-ügyminiszter
akit csak
egy hajszál választott el
attól hogy 1963-ba- n a mun-káspárt
vezére és 1964-be- n
Anglia miniszterelnöke
legyen Róla írta most a
londoni Times hogy „a
leghazafiasabb angolok
egyike" akinek egyfor-mán
fekszik a szívén a kis-emberek
jóléte s az ország
szabadsága és katonai biz-tonsága
Jellemző az Angliában
uralkodó állapotokra és a
baloldalnak a sajtóban
való elterpeszkedésére
hogy egy szocialista poli-tikus
aki a szakszervezeti
létrán jutott fel a mun-káspárt
élére egy jobb-oldali
lapban a Daily Ex-press-b- en ír cikket arról
hogy miért hagyta ott a
pártját
Azért mert a munkás-párti
kormánynak Moszk-va
felé tanúsított gyávasá-ga
és az angol haderők
csökkentése „annyira
gyöngítette helyzetünket
(mármint Anglia helyze-tét)
Európában és a világ-ban
hogy ezt a szó szoros
értelmében megdöbbentő-nek
találom"
Angliában a sajtót
is alávetik a
szakszervezeteknek
Elhatározásához — írja
George Brown — a döntő
lökést két dolog adta meg
A munkáspárti kormány-nak
egy törvényjavaslata
és Szolzsenyicin-ne- k az
angol televízión elhangzott
nyilatkozata
Ez a törvényjavaslat a
sajtóra is kiterjeszti az
úgynevezett „closed shqp"
elvét ami azt jelenti hogy
egy lap szerkesztősége
csak olyan újságírót szer-ződtethet
aki szakszerve-zeti
tag S ha az Angliá-ban
meghonosodott szak-szervezeti
szokások a saj-tóban
is érvényesülni fog-nak
akkor a lapok még
külső cikkírótól is csak
abban az esetben fogad-hatnak
el kéziratot ha az
illető egy bizonyos szak-szervezetnek
a tagja vagy
pedig a szakszervezetek
nem emelnek kifogást
ellene
Az új törvény tehát —
melyet a lordok háza már
elfogadott — a szakszerve-zeti
vezéreknek módot ad
arra hogy beleszóljanak
a lapok cikkíróinak kiváló--_
gátasába s hogy ezen
réven befolyásolják a la-pok
politikai irányzatát
Szolzsenyicin' pedig arról
beszélt hogy a nyugat-európai
államok honvédel-mének
gyöngülése követ-keztében
Oroszország túl-nyomó
katonai fölényre
tett szert a szárazföldön
s tengereken és a levegő-ben
s ma már olyan gyor-san
tudná lerohanni Nyugat--
Európát hogy a nyu-gati
hatalmaknak nem len-ne
idejük raMiogy'a táma-dást
nukleáiis fegyverekkel
megakasszák
Szolzsenyicin arra is rá-mutatott
hogy a Szovjet-unió
fegyverkezését és a
kommunista rezsim belső
stabilitását a nyugati dé-tente-poli- tika
elősegíti s
hogy ez teszi lehetővé a
szovjet terjeszkedését
Erre a nyilatkozatra
utalt George Brown ami-kor
ezt írta:
— Szolzsenyicin meg-győzött
arról hogy amit mi
öntetszelgéssel parlamen-táris
demokráciának hí-vunk
az nem más mintón-gyilko- s
bohózat
Az antikommunista
orosz író szavai nem csak
George Brown-- t rázták
meg Egy londoni lap sze-rint
Garibaldi óta még so-ha
semmilyen idegen poli-tikai
menekült nem gya-korolt
olyan mély hatást
az angol közvélemény-re
mint Szolzsenyicin-ne- k
ez a nyilatkozata
Hogy erre nagy szük-ség
van azt az is bizonyít-ja
hogy a munkáspárt fi-ataljainak
a szervezete mi-lyen
határozati javaslato-kat
készített elő áprilisban
megtartandó országos
konferenciájára Ezek
még a munkáspárt kom-munistabarát
balszárnyá-nál
is radikálisabb „refor-mokat"
akarnak Többek
közt azt követelik hogy
az angol vállalatok túl-nyomó
részét vegyék ál-lami
tulajdonba mégpedig
kártalanítás nélkül A kifosz-tott
tulajdonosok rész-vényesek
csak abban az
esetben kapnának mini-mális
havi segélyt ha be
tudnák bizonyítani hogy
különben éhenhalnánalc
Nem csoda hogy az an-gol
font lemorzsolódása to-vább
tart Valamikor öt
dollárt ért Most már két
dollárt sem adnak érte
Koramunista- -
szocialista
népfront
"És ami Angliában fo-lyik
azt a szociáldemokra
ta pártok balszárnya az
európai kontinensre is ki
akarja terjeszteni Ille-tőleg
csak a nyugati ré-szére
mert hiszen Európa
keleti felén már teljessé-gükben
virulnak a marxiz-mus
áldásai
Ennek a mozgalomnak
az élén Willy Brandt áll
aki Nixon-na- l és Kissin-ger-r- el
együtt fo előharco-sa
volt a détente-na- k És
akinek azért kellett Nyugat-Né-metország
kan-cellári
székéből távoznia
mert legbizalmasabb mun-katársai
kozótt egy szov-jetágenst
lepleztek le
Brandt most a nyugat-európai
parlamentekben
szocialista-kommunist- a
népfi ontszerü párhuza-mosságot"
akar létrehozni
azzal a be nem vallott de
nem is nagyon titkolt vég-céllal
hogy Nyugat-Európ- át
semlegesítsék
Ennek előkészítését szol-gálja
az amit Brandt a
Spiegel című német heti-lapban
jelentett be Esze-rint
a szociáldemokraták
egyik feladata az hogy a
kommunistákkal „informa-tív
kontaktust" tartsanak
fenn
Beavatott európai té-nyezők'
szerint ezt a nép-frontos
együttműködést
akarja előmozdítani az a
manőver is amely arról
igyekszik meggyőzni a
nyugateurópai közvéle-ményt
hogy az olasz és
francia kommunista párt
ma már nem veti magát
alá az oroszoknak
Hogy az olasz és francia
kommunistáknak ez a
„függetlenségi nyilatko-zata"
hogyan s miért jött
létre — Moszkva ellenére--e
vagy pedig a Kreml uta-sítására
— arról megosz-lanak
a vélemények
Vannak akik azt hiszik
hogy a kommunista vezé-rek
saját akaratukból cse-lekedtek
egyszerűen
azért hogy a legközelebbi
választáson több szavaza-tot
kapjanak Eszerint az
elmélet szerint Brezsnyev
nem taktikából hanem
dühből mondta róluk a
moszkvai pártkongresszus
nyílt ülésén:
— Ha opportunista en-gedmények
hoznak is át-meneti
előnyöket ezek vég-eredményben
mindig ár-tanak
a pártnak
Mások viszont kitarta-nak
amellett hogy az
egész csak színház És
hogy amikor orosz vagy
nem-oros- z kommunista ve-zetők
a nyilvánosság előtt
beszélnek mindig csak
Moszkvában előírt szöve-get
mondanak fel
Rákosi Gomulka
Gottwald
Ezt a tézist támasztják
alá azok az idézetek ami-ket
most Londonban gyűj-töttek
össze Ezek ugyan-is
azt mutatják hogy pon-tosan
ilyen Moszkvától va-ló
függetlenségi nyilatko-zatokkal
operált annak-idején
Magyarországon
Rákosi Mátyás Csehor-szágban
Gottwald és Len-gyelországban
Gomulka
A hasonlóság valóban
meghökkentő
A most lefolyt moszk-vai
kongresszuson az olasz
és francia delegátusok azt
mondták hogy ók nem
proletár-diktatúr- át ha-nem
többpárt-rendsze- rt
akarnak és amellett van-nak
hogy minden kommu-nista
párt maga határoz-za
meg hogyan alkalmaz-kodjék
saját országának
viszonyaihoz
Ugyanígy 1945 májusá-ban
a cseh kommunista
pártot vezető Gottwald
„nemzeti és demokratikus
forradalmat" ígért 1946
novemberében a lengyel
kommunista párt élén álló
Gomulka fogadkozott
hogy ők „nem proletár-diktatúrát"
akarnak és
hogy a lengyel kommunis-ták
demokráciája nem
olyan mint a szovjet demok-táci- a
Ugyan abban az év-ben
1946-ba- n Rákosi Má-tyás
is azt mondta (angol-ból
fordítva vissz ma-gyarra):
— Az elmúlt 25 évben a
világ kommunista pártjai
megtanulták hogy külön-féle
utak vezetnek a szoci-alizmushoz
és hogy nem
építhetjük fel a szocializ-must
ha nem a magunk
módján tesszük s ha nem
vesszük számba a Magyar-országon
uralkodó viszo-nyokat
Ezeknek az idézeteknek
olvastára jegyezte meg a
State Department egy ke-leteurópai
szakértője:
— Harminc év telt el
azóta és ez alatt az idő
alatt nem változott meg a
kommunizmus A kommu-nisták
sem A változás
csak annyi hogy szegé-nyebbek
mint mi de ki-sebb
gazdasági erejüket
okosabban használják fel
mint mi a miénket Ipa-ruknak
több mint a fele-része'
pekingi adatoksze-rin- t
60 százaléka áll a fegy-vergyártás
szolgálatá
ban Ha nem vigyázunk
atom-arzenálju- k is hama-rosan
túlszárnyalja a mi-énket
Erdély
és Besszarábia
Az orosz birodalommal
függ még össze az a Lon-donba
érkezett hír hogy a
románok Erdély miatt fir-tatják
ismét a besszarábi-a- i
kérdést
Eszerint a jelentés sze-rint
Budapest nyomást
gyakorol a román kor-mányra
az erdélyi magyar-ság
érdekében és a romá-nok
meg vannak róla győ-ződve
hogy Budapest ezt
moszkvai utasításul teszi
Es hogy az oroszok így
akarják büntetni Ceau-sescu- -t azért hogy kül-politikájában
nem minden-ben
és nem ortodox mó-don
tartja magát a moszk-vai
vonalhoz
Ezért gondolják most a
románok hogy ha az oro-szok
a magyarokon ke-resztül
Erdéllyel zsarol-ják
őket akkor ők Besz-szarábiá- ra
irányuló román
irredenta igénnyel fizet-nek
vissza Vagyis olyan
hallgatólagos alkura gondol-nak
hogy ha az erdélyi
kérdésben Moszkva elhall-gattatná
Budapestet ak-kor
a románok sem emle-getnék
Besszarábiát
Kisgyerekeket is
letartóztatnak
Mozambikban
Afrikában annyi tortént
hogy Mozambik lezárta
határait Rodézia felé úgy
hogy a rodéziaiak csak
Délafrikán át tudnak köz-lekedni
a külvilággal
Minthogy ez a rendelke-zés
Mozambik kereske-delmét
is megbénítja az
angol munkáspárti kor-mány
pénzügyi segítsé-get
szándékozik adni a
mozambiki kormánynak
Erre jegyezte meg a lon-doni
Daily Express hogy
Mozambikot „marxista ban-diták"
kormányozzák akik
Oroszország és Kuba ér-dekeit
szolgálják S hogy
ez a Mozambik azokkal-- a
rodéziaiakkal áll szemben
akik a világháborúban
életüket áldozták Angliá-ért
Mozambikban különben
minden rodéziai fehér em-ber
vagyonát lefoglalták
Lisszabonba érkező jelen-tések
szerint a még Mo-zambikban
maradt portu-gálok
egy részét letartóz-(Folytatá- s
a 3 oldalon)
i
r-- H t-
-n — — f„iTi— mm W1 — fN- - ' im0&mmmkmie+Jkim+im-m+m™ni+im!&if- r