000524 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
j _ it A- ' - iHI - ~ - — - „ - — „ 111 ' in imiini — — imji_nji in II i m i_utjji miimi mjiaujij 111 mi ím 1 mi i u 1 mi in iimm 1 j min hiúim mi uhu 1 1 11 1 -'- " '"' Ilii BSSBBK! I II 11 IITTT XXV évf 50 szám pplfg'gjs ÉS KIADÓHIVATAL: flHB Vol25No50 áfelÉill 412BloorStW WM 1975 december 13 Iffef Ml ®7lt V V ¥ V U W4 W1ÉL?- - IIPJ ViVJi ¥ V'4iVJOÜPSiW111 Toronto 0ntario- - Kanada H Second Class Mail ÉÍÍ1M M5S 1X5 B Registration number 1309 Tel : (416) 924-835- 3 H ft?ff#MkkWlWfe Ára 30 cent jfS FosoöLiis eiiemaaias Ámeríkábae détemte-politlEáv- al §sembeii A honvédelmi minisztert azért menesztették nem volt hajlandó csökkenteni fegyverkezést — Szádat amerikai és Ford kínai látogatása — halála óta a politikai súlypont Spanyolországban a katolikus egyház felé — Portugáliában kommunista vertek és kommunisták mondtak Brezs- - puccs-kísérlet- et — fTitó a nem-e- t nyévnek — A szovjet Angolát támaszponttá építi ki — Moszkva megtorpedózta Amerika középkeleti politikáját-D- e a palesztinai PLO elismerése megnyithatja az utat azj arab-izrae- li megoldás felé Szakszervezeti terror Kanadábai9 Űjzélamdübaiic Ausztráliában A postássztrájk hallga-tásra kényszerítette a Ka-nadai Magyarságot és fur-csa véletlen hogy ez alatt az idő alatt milyen sok nemzetközi jelentőségű esemény torlódottössze Ezeknek lényegét foglal-juk össze az alábbiakban A szovjet kudarcai és sikerei Figyelemreméltó1 példa ul hogy a vészes' követ - kezményékkel fenyegető détente-politik- a az Egye-sült Államokban kezd lát-ható kiváltani és hogy az orosz politi-ka súlyos defektusokat szenvedett el Európában de diplomáciai győzelmet aratott a Kozépkeleten és katonai sikert ért el Afri-kában Az európai kudarcok ab-ból álltak hogy Portugáli-ában egy kommunista puccs-kísérl- et összeom-lott Tito nyilvánosan til-takozott a Jugoszlávia belügyeibe való orosz be-avatkozás ellen (amivel azt akarja Moszkva elérni hogy Tito halála után sa-ját ügynökeit segíthesse hatalomra Belgrádban) és ugyanakkor a francia kommunista párt az egész világ füle hallatára beje-lentette hogy politikájá-nak meghatározásában nem rendeli alá magát Moszkvának A francia kommunisták-nak ez az olasz kommu-nista párttal együtt kibo-csájto- tt deklarációja nyílt szembeszállás volt Brezs-nyevv- el Ez a mai körül-mények közt főleg azért kellemetlen mert megza-varja a Kína ellen irányuló terve-it Az európai kommunis-ta pártok értekezletét ugyanis eredetileg azért akarták megrendezni hogy ott Kínát és így készítsék elő hogy a kommunista pártok rákövetkező világ-konferenciáj- án a kínai kommu-nista pártot exkommuni-káljá- k a Moszkva vezeté-se alatt álló kommunista közösségből A francia és olasz kom-munistáknak ez az együt-tes fellépése azt jelenti hogy Brezsnyev terve füstbe ment és hogy a kom-munista pártoknak'sem az európai sem a világ-értekezle- te nem fogja Kí-nát elítélni Ami annak a jele hogy Moszkvának a nemzetközi kommunista mozgalomban vitt vezető 1 as a mert Franco tolódik francia ellenállást szovjetkormány megbélyegezzék rikái külügyminiszter amerikai-orosz- i 'egyez- - hogy menyt? (azt úgynevezett szóbeli tiltakozással-- - SALT II-ot)- i$ Washington t?zottishasónlómégégyévEs'kétnappalkésőbb"még-továbbiegyoldar- űí enged-- j szerepe es a tekintélye csökkent Ezzel szemben Európán kívül a szovjetkormány eredményeket mutatott fel Középkeleti diplomá-ciai előnyomulásukkal — amiről alább lesz szó — valószínűleg el 'tudják akasztani azt az amerikai politikát amely az Egyip-tom és Izrael közti Sínai-- megállapodás „elsőt-lépé- - se"jután másoldik'Jépés- - ként" Izrael'es Sziria'ko' akart- - a Golan-fenn-síko- n létrehozni A másik orosz térnyerés Afrikában folyik ez arra irányul hogy Angola a volt portugál gyarmat orosz katonai támaszpont-tá váljék Ez a nyugat-afrik- ai or-szág két szempontból fon-tos Moszkva számára Először mert innen egész Közép-Afrik- át orosz nyo-másnak lehet alávetni és a szovjet az urániumban gyémántban rézben gaz-dag Délnyugat-Afrikár- a is ráteheti a kezét Má-- _ sodszor pedig azért mert az légiflottával és hadihajókkal Angolából sakkban lehet tartani az Atlanti-óceá- n déli részét Angolában nyílt polgár-háború folyik magukat po-litikai pártoknak neve-ző gerilla-szervezet- ek kö-zött Az ország közepét a fővárost és a legfontosabb kikötőket az orosz vezetés alatt álló marxista Fel-szabadító Népmozgalom yamwgjjm"Tl iMsm Beirut utcáin szakadó esőben sem szünetel a polgárháború szállta meg az ellenük harcoló másik két gerilla-pártot pedig olyan sokféle színezetű államokból álló csoport tá-mogatja amire még' nem igen volt példa Az párttal szembenálló geril-lák ugyanis a következő országokból kapnak pénzt és vagy fegyvert: Kínából a' négerektől ki-átkozott Délafrikából de a néger Zambiából és Zaire-bő- i is á typlt belga 'Kon-góból sőt azt1 'beszélik hogy még Amerika is kül-- 4 dött — valószínűleg csak néhány tucat revolvert A legtöbb hadianyagot a Szovjetunió szállította' An-golába bombavetőket és légelhárító rakétákat is több mint 500 orosz tisz-tet pilótákat tankok és rakéták kezelésére kikép-zett katonákat az ott har-col- ó 3000 kubai önkénte-sen" kívül Erre a nyílt orosz kato-nai beavatkozásra az ame- - úgy "feágáltL "mégelége- - dett a zést orosz politikailag orosz ki is 'jelentette hogy Ame: rika nem fog közbelépni Angolában Ez annál vétkesebb mu-lasztás az amerikai kor-mány részéről mert Wa-shington kínos választás elé állíthatná a Szovjetuni-ót Ha ugyanis Amerika nagy fegyverszállítmá-nyokkal támogatná az orosz szolgálatba szegő-dött angolai „kormány" ellenfeleit a szovjet csak kettőt tehetne: megfuta-modnék vagy pedig sorka-tonaságot küldene Kózép-Afriká- ba és akkor ugyan-olyan malomkövet venne a nyakába mint az ameri-kaiak tették Vietnámban Szádat Fontos esemény volt Szádat egyiptomi elnök körútja az Egyesült Ál-lamokban és az amerikai elnöknek Fordnak Pe-kingben tett látogatása Szadatot tudvalévően azzal vádolják hogy a Sí-nai-megállapo-dással olyan útra lépett amely külön-békéhez vezethez Egyip-tom és Izrael között Ezt a vádat le lehetne csende-síteni ha Szádat rá tudná venni Amerikát hogy Iz-raelt további engedmé-nyekre kényszerítse Ez volt Szádat amerikai út-jának a célja A kérdésre hogy ezt elérte-- e csak a jövő tud válaszolni Ford és Kissinger kínai tárgyalásáról sem szi-várogtak még ki megbíz-ható hírek De az eddigi jelentésekből is kitűnik hogy éreztették velük: Pe- - kingben eredetileg azt vár-ták Amerikától hogy se-gítsen akadályokat gördí-teni a Kína bekerítésére irányuló orosz tervek elé de a jdétente jegyében Moszkvának tett egyoldalú amerikai engedmények láttán a kínaiák attól tar-tanak hogy Kissingernek fontossább a Szovjetunió val való barátkozás mint) a Kínárajs nehezedő "orosz- - nyomás enyhítéséi tt tti' _________n i % l- - ______--________B___- ____ m a le iti x s Schlesinger A kínaiaknak 'Ford és Kissinger elleni gyanakvá-sát és az amerikai détente-poli-tika miatt való aggo-dalmai még-jobtía- n meg-erősítette ahnaka Schle-singerne- k az elejtése aki mint honvédelmi minisz-ter ellenezte a idétente-o- t és iitiáhan állt annak hoev az atomfegyverkezés korr--M látozásárahrányuló lújabbí menyekkel vásárolja meg Maga Ford elnöb való-színűleg nem érti egészen hogy az oroszoktól köve-telt engedmények katonai-lag mit jelentenek Az ő szemében úgylátszik az a legfontosabb hogy a jovó évi elnökválasztási propa-gandában hivatkozhassak' rá: a SALT II-v- el ö „biz-tosította a békét" Schlesingertől különben nem csak azért félt Ford mert ellenezte a SALT II gyors és meggondolatlan aláírását Hanem azért is mert az elmozdítását meg-előző napon Schlesinger Fordnak őszintén meg-mondta hogy ha a kato-nai kiadásokat bizonyos fokon túl csökkentik akkor ő lemond Miután pedig Kissinger és a kongresszusban ga-rázdálkodó baloldali kép-viselők és szenátorok nyo-másának engedve Ford valóban le akarja építeni a fegyverkezési költség-vetést meg kellett szaba-dulnia Schlesingertől Ha ugyanis a honvédelmi mi-niszter azzal a megoko-lással mondott volna le hogy a hadügyi büdzsé megcsonkításától félti Amerika biztonságát ez országos megbotránkozást zúdított volna annak a Fordnak a nyakába aki már most nagyban készú- - lődik a jövő évi elnökvá-lasztásra Franco Franco halála is mér-- földkövet jelent Európa( történetében Hogy az ő szerepéről erkölcsi és po-litikai szempontból végle-ges képet formáljunk an-nak még nincs itt az ide-je Ezt alckor lehet majd megítélni ha 30 vagy 50 év múlva eldőlt már hogy a parlamentarizmus ma dívó válfajával távol le-het- e tartani az orosz im perializmust Európa nyu- - gáti országaitól A belső spanyol helyzet--' ről csak annyi újat lehet 3L':_ 4 'UH Lí A 71léves mondani hogy a politi-kai súlypont a katolikus egyház felé tolódik s hogy különösen az alsópapság társadalmi és politikai re-formokat kíván A libanoni polgárháború Libanonban is előtérben áll a belső reformok kér-dése erre való hivatko-zással — úgy is mondhat-nók: ennek ürügyén — indult meg a polgárhábo-rú Ott ugyanis a baloldal pánarab jelszavakkal akar túlsúlyt és vezető szerepet biztosítani a muzulmánok-nak Ez tette lehetővé a Szov-jetunió és Líbia számára hogy Libanonban utcai harcokat rendezzenek és hogy Szírián keresztül aka-dályt gördítsenek a kö-zépkeleti kibontakozás amerikai terve elé Ez az orosz politika a jelek szerint azon az el-gondoláson alapul hogy ha a libanoni mozlemek és görög-katolikusn- ak mond ható maroniták közti harc-ba a Libanonban élő pa-lesztinai gerillák és szí-riai csapatok beavatkoz-nának vagyis ha szíriai sorkatonaság lépné át a libanoni határt akkor Iz-rael megszállná Dél-Libano- nt Szíria és Izrael köz-ti háború esetén azonban (bármit ígért is Szádat Kis-singerne- k) Egyiptom kénytelen lenne Izraelt hátbatámadni és ezzel megdőlne az Izrael és Egyiptom közti Sínai-meg-állapod- ás Ez pedig le-hetetlenné tenné az Ame-rika Egyiptom és Szaúdi Arábia közt megindult közeledés folytatását Ez az orosz terv csak részben sikerült A legmo-dernebb fegyverek szál-lításával Moszkvának le-kötelezett szíriai kormány megtagadta hogy köves-se Egyiptom 'példáját' és hogyha Sínai-megegyez- és Teng Hsiao-pin- g Kína tényleges mintájára ő is megálla-podjék Izraellel a golani fennsíkon Ezzel az elha-tározásával Szíria kátyú-ba juttatta Amerika közép-keleti politikáját De a libanoni harcok-tól Szíria is és a palesz-tinai gerillák zöme is tá-volmaradt Az okuk erre az volt hogy szíriai kor-mány és a palesztínaiak vezetői között sokan nem akarnak baloldali kor-mányt Libanonban mert tudják hogy az Moszkva eszközévé válnék És a többségükben konzerva-tív arabok még Arafát sem akar a Szovjetuniót ra hagyatkozni Hiszen lát-tuk mennyire távoltar-totta magát Arafát a li-banoni barrikádoktól Úgylátszik tehát hogy az oroszok !— legalább is egyelőre — nem tudnak a Középkeleten újabb há-borút provokálni A palesztinai menekültek Ezzel a Nyugat némi időt nyert De kérdés hogy ezt az időt ki tudják-- e hasz-nálni azok akik a Közép-keleten nyugalmat sze-retnének teremteni Ennek érdekében min-denekelőtt arra volna szük-ség hogy a palesztinai me-nekültek (a Palesztinai Felszabadító Szervezet angolul a PLO) ügyében valamilyen 'pozitív lépés történjék Ebből a szempontból a legnagyobb mulasztás a két főszereplőt terheli úgymint az izraeli kor-mányt és a PLO-- t Politi-kai érzék hiányára vall ha valaki behunyja a szemét a tények előtt Ezt teszi a PLO amikor úgy visel-kedik mintha komolyan hihetné hogy az izraeli ál-lamot el lehet törölni És ezt teszi az izraeli kor-mány amikor nem veszi tudomásul hogy előbb-utób- b' kénytelen lesz mó-- vezetője dot adni rá hogy az ara-bok Palesztina egy részén valahol az 1966-o- s izraeli határokon kívül független állami életet élhessenek A palesztinai menekül-tek kérdését különben az ENSz Biztonsági Tanácsá-nak legutóbbi határozata még jobban előtérbe hoz-ta Szíria azzal a feltétel-lel fogadta el a Szíria és Izrael közti demarkációs vonal felügyeletével meg-bízott ENSz-csapato- k mandátumának meg-hosszabbítását (1976 má-jus 15-ikéi- g) hogy a Ta-nács januárban az egész kózépkeleti kérdést meg-tárgyalja A határozat megszava-zása után a Biztonsági Ta-nács soros elnöke Malik szovjet nagykövet kijelen-tette hogy a Tanács januá-ri vitájában való részvétel-re a PLO képviselőit is meghívják Izraelben megrökónyódéssel fogad-ták hogy ehhez Washington hozzájárult Ez a felhábo-rodás azonban érthetet-len Mégpedig a követke-ző okokból: Az amerikai kormány arra az álláspontra helyez-kedett hogy addig nem ve-szi fel az érintkezést a PLO-va- l amíg a PLO nem ismeri el egy valamilyen még meghatározandó ha-tárokkal rendelkező izraeli állam létjogosultságát És az izraeli kormány egyes tagjai szintén ki-jelentették hogy csak addig ignorálják a PLO-- t amíg nem veszi tudomásul Izrael létét Ez az amire most sor fog kerülni nem formáli-san de egy jogi nézet-szerin- t legalább is implicite (bár itt meg kell jegyez-nünk hogy ezt a véle-ményt az ENSz-né- l az arab delegátusok nem osztják) Ez a jogi nézet így hangzik: Ha a PLO résztvesz a Biztonsági Tanács januá- - folytatás a 3 oldalon - uBBt
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, December 13, 1975 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1975-12-13 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000307 |
Description
Title | 000524 |
OCR text | j _ it A- ' - iHI - ~ - — - „ - — „ 111 ' in imiini — — imji_nji in II i m i_utjji miimi mjiaujij 111 mi ím 1 mi i u 1 mi in iimm 1 j min hiúim mi uhu 1 1 11 1 -'- " '"' Ilii BSSBBK! I II 11 IITTT XXV évf 50 szám pplfg'gjs ÉS KIADÓHIVATAL: flHB Vol25No50 áfelÉill 412BloorStW WM 1975 december 13 Iffef Ml ®7lt V V ¥ V U W4 W1ÉL?- - IIPJ ViVJi ¥ V'4iVJOÜPSiW111 Toronto 0ntario- - Kanada H Second Class Mail ÉÍÍ1M M5S 1X5 B Registration number 1309 Tel : (416) 924-835- 3 H ft?ff#MkkWlWfe Ára 30 cent jfS FosoöLiis eiiemaaias Ámeríkábae détemte-politlEáv- al §sembeii A honvédelmi minisztert azért menesztették nem volt hajlandó csökkenteni fegyverkezést — Szádat amerikai és Ford kínai látogatása — halála óta a politikai súlypont Spanyolországban a katolikus egyház felé — Portugáliában kommunista vertek és kommunisták mondtak Brezs- - puccs-kísérlet- et — fTitó a nem-e- t nyévnek — A szovjet Angolát támaszponttá építi ki — Moszkva megtorpedózta Amerika középkeleti politikáját-D- e a palesztinai PLO elismerése megnyithatja az utat azj arab-izrae- li megoldás felé Szakszervezeti terror Kanadábai9 Űjzélamdübaiic Ausztráliában A postássztrájk hallga-tásra kényszerítette a Ka-nadai Magyarságot és fur-csa véletlen hogy ez alatt az idő alatt milyen sok nemzetközi jelentőségű esemény torlódottössze Ezeknek lényegét foglal-juk össze az alábbiakban A szovjet kudarcai és sikerei Figyelemreméltó1 példa ul hogy a vészes' követ - kezményékkel fenyegető détente-politik- a az Egye-sült Államokban kezd lát-ható kiváltani és hogy az orosz politi-ka súlyos defektusokat szenvedett el Európában de diplomáciai győzelmet aratott a Kozépkeleten és katonai sikert ért el Afri-kában Az európai kudarcok ab-ból álltak hogy Portugáli-ában egy kommunista puccs-kísérl- et összeom-lott Tito nyilvánosan til-takozott a Jugoszlávia belügyeibe való orosz be-avatkozás ellen (amivel azt akarja Moszkva elérni hogy Tito halála után sa-ját ügynökeit segíthesse hatalomra Belgrádban) és ugyanakkor a francia kommunista párt az egész világ füle hallatára beje-lentette hogy politikájá-nak meghatározásában nem rendeli alá magát Moszkvának A francia kommunisták-nak ez az olasz kommu-nista párttal együtt kibo-csájto- tt deklarációja nyílt szembeszállás volt Brezs-nyevv- el Ez a mai körül-mények közt főleg azért kellemetlen mert megza-varja a Kína ellen irányuló terve-it Az európai kommunis-ta pártok értekezletét ugyanis eredetileg azért akarták megrendezni hogy ott Kínát és így készítsék elő hogy a kommunista pártok rákövetkező világ-konferenciáj- án a kínai kommu-nista pártot exkommuni-káljá- k a Moszkva vezeté-se alatt álló kommunista közösségből A francia és olasz kom-munistáknak ez az együt-tes fellépése azt jelenti hogy Brezsnyev terve füstbe ment és hogy a kom-munista pártoknak'sem az európai sem a világ-értekezle- te nem fogja Kí-nát elítélni Ami annak a jele hogy Moszkvának a nemzetközi kommunista mozgalomban vitt vezető 1 as a mert Franco tolódik francia ellenállást szovjetkormány megbélyegezzék rikái külügyminiszter amerikai-orosz- i 'egyez- - hogy menyt? (azt úgynevezett szóbeli tiltakozással-- - SALT II-ot)- i$ Washington t?zottishasónlómégégyévEs'kétnappalkésőbb"még-továbbiegyoldar- űí enged-- j szerepe es a tekintélye csökkent Ezzel szemben Európán kívül a szovjetkormány eredményeket mutatott fel Középkeleti diplomá-ciai előnyomulásukkal — amiről alább lesz szó — valószínűleg el 'tudják akasztani azt az amerikai politikát amely az Egyip-tom és Izrael közti Sínai-- megállapodás „elsőt-lépé- - se"jután másoldik'Jépés- - ként" Izrael'es Sziria'ko' akart- - a Golan-fenn-síko- n létrehozni A másik orosz térnyerés Afrikában folyik ez arra irányul hogy Angola a volt portugál gyarmat orosz katonai támaszpont-tá váljék Ez a nyugat-afrik- ai or-szág két szempontból fon-tos Moszkva számára Először mert innen egész Közép-Afrik- át orosz nyo-másnak lehet alávetni és a szovjet az urániumban gyémántban rézben gaz-dag Délnyugat-Afrikár- a is ráteheti a kezét Má-- _ sodszor pedig azért mert az légiflottával és hadihajókkal Angolából sakkban lehet tartani az Atlanti-óceá- n déli részét Angolában nyílt polgár-háború folyik magukat po-litikai pártoknak neve-ző gerilla-szervezet- ek kö-zött Az ország közepét a fővárost és a legfontosabb kikötőket az orosz vezetés alatt álló marxista Fel-szabadító Népmozgalom yamwgjjm"Tl iMsm Beirut utcáin szakadó esőben sem szünetel a polgárháború szállta meg az ellenük harcoló másik két gerilla-pártot pedig olyan sokféle színezetű államokból álló csoport tá-mogatja amire még' nem igen volt példa Az párttal szembenálló geril-lák ugyanis a következő országokból kapnak pénzt és vagy fegyvert: Kínából a' négerektől ki-átkozott Délafrikából de a néger Zambiából és Zaire-bő- i is á typlt belga 'Kon-góból sőt azt1 'beszélik hogy még Amerika is kül-- 4 dött — valószínűleg csak néhány tucat revolvert A legtöbb hadianyagot a Szovjetunió szállította' An-golába bombavetőket és légelhárító rakétákat is több mint 500 orosz tisz-tet pilótákat tankok és rakéták kezelésére kikép-zett katonákat az ott har-col- ó 3000 kubai önkénte-sen" kívül Erre a nyílt orosz kato-nai beavatkozásra az ame- - úgy "feágáltL "mégelége- - dett a zést orosz politikailag orosz ki is 'jelentette hogy Ame: rika nem fog közbelépni Angolában Ez annál vétkesebb mu-lasztás az amerikai kor-mány részéről mert Wa-shington kínos választás elé állíthatná a Szovjetuni-ót Ha ugyanis Amerika nagy fegyverszállítmá-nyokkal támogatná az orosz szolgálatba szegő-dött angolai „kormány" ellenfeleit a szovjet csak kettőt tehetne: megfuta-modnék vagy pedig sorka-tonaságot küldene Kózép-Afriká- ba és akkor ugyan-olyan malomkövet venne a nyakába mint az ameri-kaiak tették Vietnámban Szádat Fontos esemény volt Szádat egyiptomi elnök körútja az Egyesült Ál-lamokban és az amerikai elnöknek Fordnak Pe-kingben tett látogatása Szadatot tudvalévően azzal vádolják hogy a Sí-nai-megállapo-dással olyan útra lépett amely külön-békéhez vezethez Egyip-tom és Izrael között Ezt a vádat le lehetne csende-síteni ha Szádat rá tudná venni Amerikát hogy Iz-raelt további engedmé-nyekre kényszerítse Ez volt Szádat amerikai út-jának a célja A kérdésre hogy ezt elérte-- e csak a jövő tud válaszolni Ford és Kissinger kínai tárgyalásáról sem szi-várogtak még ki megbíz-ható hírek De az eddigi jelentésekből is kitűnik hogy éreztették velük: Pe- - kingben eredetileg azt vár-ták Amerikától hogy se-gítsen akadályokat gördí-teni a Kína bekerítésére irányuló orosz tervek elé de a jdétente jegyében Moszkvának tett egyoldalú amerikai engedmények láttán a kínaiák attól tar-tanak hogy Kissingernek fontossább a Szovjetunió val való barátkozás mint) a Kínárajs nehezedő "orosz- - nyomás enyhítéséi tt tti' _________n i % l- - ______--________B___- ____ m a le iti x s Schlesinger A kínaiaknak 'Ford és Kissinger elleni gyanakvá-sát és az amerikai détente-poli-tika miatt való aggo-dalmai még-jobtía- n meg-erősítette ahnaka Schle-singerne- k az elejtése aki mint honvédelmi minisz-ter ellenezte a idétente-o- t és iitiáhan állt annak hoev az atomfegyverkezés korr--M látozásárahrányuló lújabbí menyekkel vásárolja meg Maga Ford elnöb való-színűleg nem érti egészen hogy az oroszoktól köve-telt engedmények katonai-lag mit jelentenek Az ő szemében úgylátszik az a legfontosabb hogy a jovó évi elnökválasztási propa-gandában hivatkozhassak' rá: a SALT II-v- el ö „biz-tosította a békét" Schlesingertől különben nem csak azért félt Ford mert ellenezte a SALT II gyors és meggondolatlan aláírását Hanem azért is mert az elmozdítását meg-előző napon Schlesinger Fordnak őszintén meg-mondta hogy ha a kato-nai kiadásokat bizonyos fokon túl csökkentik akkor ő lemond Miután pedig Kissinger és a kongresszusban ga-rázdálkodó baloldali kép-viselők és szenátorok nyo-másának engedve Ford valóban le akarja építeni a fegyverkezési költség-vetést meg kellett szaba-dulnia Schlesingertől Ha ugyanis a honvédelmi mi-niszter azzal a megoko-lással mondott volna le hogy a hadügyi büdzsé megcsonkításától félti Amerika biztonságát ez országos megbotránkozást zúdított volna annak a Fordnak a nyakába aki már most nagyban készú- - lődik a jövő évi elnökvá-lasztásra Franco Franco halála is mér-- földkövet jelent Európa( történetében Hogy az ő szerepéről erkölcsi és po-litikai szempontból végle-ges képet formáljunk an-nak még nincs itt az ide-je Ezt alckor lehet majd megítélni ha 30 vagy 50 év múlva eldőlt már hogy a parlamentarizmus ma dívó válfajával távol le-het- e tartani az orosz im perializmust Európa nyu- - gáti országaitól A belső spanyol helyzet--' ről csak annyi újat lehet 3L':_ 4 'UH Lí A 71léves mondani hogy a politi-kai súlypont a katolikus egyház felé tolódik s hogy különösen az alsópapság társadalmi és politikai re-formokat kíván A libanoni polgárháború Libanonban is előtérben áll a belső reformok kér-dése erre való hivatko-zással — úgy is mondhat-nók: ennek ürügyén — indult meg a polgárhábo-rú Ott ugyanis a baloldal pánarab jelszavakkal akar túlsúlyt és vezető szerepet biztosítani a muzulmánok-nak Ez tette lehetővé a Szov-jetunió és Líbia számára hogy Libanonban utcai harcokat rendezzenek és hogy Szírián keresztül aka-dályt gördítsenek a kö-zépkeleti kibontakozás amerikai terve elé Ez az orosz politika a jelek szerint azon az el-gondoláson alapul hogy ha a libanoni mozlemek és görög-katolikusn- ak mond ható maroniták közti harc-ba a Libanonban élő pa-lesztinai gerillák és szí-riai csapatok beavatkoz-nának vagyis ha szíriai sorkatonaság lépné át a libanoni határt akkor Iz-rael megszállná Dél-Libano- nt Szíria és Izrael köz-ti háború esetén azonban (bármit ígért is Szádat Kis-singerne- k) Egyiptom kénytelen lenne Izraelt hátbatámadni és ezzel megdőlne az Izrael és Egyiptom közti Sínai-meg-állapod- ás Ez pedig le-hetetlenné tenné az Ame-rika Egyiptom és Szaúdi Arábia közt megindult közeledés folytatását Ez az orosz terv csak részben sikerült A legmo-dernebb fegyverek szál-lításával Moszkvának le-kötelezett szíriai kormány megtagadta hogy köves-se Egyiptom 'példáját' és hogyha Sínai-megegyez- és Teng Hsiao-pin- g Kína tényleges mintájára ő is megálla-podjék Izraellel a golani fennsíkon Ezzel az elha-tározásával Szíria kátyú-ba juttatta Amerika közép-keleti politikáját De a libanoni harcok-tól Szíria is és a palesz-tinai gerillák zöme is tá-volmaradt Az okuk erre az volt hogy szíriai kor-mány és a palesztínaiak vezetői között sokan nem akarnak baloldali kor-mányt Libanonban mert tudják hogy az Moszkva eszközévé válnék És a többségükben konzerva-tív arabok még Arafát sem akar a Szovjetuniót ra hagyatkozni Hiszen lát-tuk mennyire távoltar-totta magát Arafát a li-banoni barrikádoktól Úgylátszik tehát hogy az oroszok !— legalább is egyelőre — nem tudnak a Középkeleten újabb há-borút provokálni A palesztinai menekültek Ezzel a Nyugat némi időt nyert De kérdés hogy ezt az időt ki tudják-- e hasz-nálni azok akik a Közép-keleten nyugalmat sze-retnének teremteni Ennek érdekében min-denekelőtt arra volna szük-ség hogy a palesztinai me-nekültek (a Palesztinai Felszabadító Szervezet angolul a PLO) ügyében valamilyen 'pozitív lépés történjék Ebből a szempontból a legnagyobb mulasztás a két főszereplőt terheli úgymint az izraeli kor-mányt és a PLO-- t Politi-kai érzék hiányára vall ha valaki behunyja a szemét a tények előtt Ezt teszi a PLO amikor úgy visel-kedik mintha komolyan hihetné hogy az izraeli ál-lamot el lehet törölni És ezt teszi az izraeli kor-mány amikor nem veszi tudomásul hogy előbb-utób- b' kénytelen lesz mó-- vezetője dot adni rá hogy az ara-bok Palesztina egy részén valahol az 1966-o- s izraeli határokon kívül független állami életet élhessenek A palesztinai menekül-tek kérdését különben az ENSz Biztonsági Tanácsá-nak legutóbbi határozata még jobban előtérbe hoz-ta Szíria azzal a feltétel-lel fogadta el a Szíria és Izrael közti demarkációs vonal felügyeletével meg-bízott ENSz-csapato- k mandátumának meg-hosszabbítását (1976 má-jus 15-ikéi- g) hogy a Ta-nács januárban az egész kózépkeleti kérdést meg-tárgyalja A határozat megszava-zása után a Biztonsági Ta-nács soros elnöke Malik szovjet nagykövet kijelen-tette hogy a Tanács januá-ri vitájában való részvétel-re a PLO képviselőit is meghívják Izraelben megrökónyódéssel fogad-ták hogy ehhez Washington hozzájárult Ez a felhábo-rodás azonban érthetet-len Mégpedig a követke-ző okokból: Az amerikai kormány arra az álláspontra helyez-kedett hogy addig nem ve-szi fel az érintkezést a PLO-va- l amíg a PLO nem ismeri el egy valamilyen még meghatározandó ha-tárokkal rendelkező izraeli állam létjogosultságát És az izraeli kormány egyes tagjai szintén ki-jelentették hogy csak addig ignorálják a PLO-- t amíg nem veszi tudomásul Izrael létét Ez az amire most sor fog kerülni nem formáli-san de egy jogi nézet-szerin- t legalább is implicite (bár itt meg kell jegyez-nünk hogy ezt a véle-ményt az ENSz-né- l az arab delegátusok nem osztják) Ez a jogi nézet így hangzik: Ha a PLO résztvesz a Biztonsági Tanács januá- - folytatás a 3 oldalon - uBBt |
Tags
Comments
Post a Comment for 000524