Kanadai Magyarsag, August 21, 1976

              Gábor Áron:
András ENSz székhelyéről:- -
-- ' S ' "f A wm N )% -- „ is- - t folytatás
Utak és
Nem megy bele az ottho-ni
„illetékes" szerv hogy
az emigráció mondja meg
milyen műsorral járják
Amerikát otthoni cigánya-ink?
Ahogy Pesten mond-ják:
ki van próbálva A
müncheni Mátyás pince
— otthoni alapítás és üzlet-vezetés
volt Nem az étel
ital vagy berendezés
miatt zárt be egy év alatt
Minden jól „reprezentál-ta"
vendéglátó iparunkat
konyhaművészetünket s
még a helyiség díszítésé-be
se Cluj vagy Napoca
nem illeszkedett Mátyás ki-rály
Kolozsvárja helyébe
sőt a betyár-paprikanaprafor- gó romantikát is
kihagyta magyar-hírveréséb- ől
Azt sem vette zokon
a müncheni magyar közön-ség
hogy a vendéglő hasz-na
az otthoni népgazdaság
ereibe visz friss vért és a
borravalóból Mercedesen
gurulgat haza a magyar
személyzet
Mindössze az volt a baj
hogy a müncheni magyar
közönség igénye nem fért
össze „népművészeink" —
tényleg művészek voltak
műsorával A kitűnő ci-gányzenekar
nem játsz-hatta
azt amit a magyar
vendégek akartak Amikor
rádöbbentek hogy német
takarékosság nem pótolja
a magyar gavallériát
akkor már oly nagy hiány
furakodott a mérleg-be
amekkorát az üzleti
tervgazdálkodás nem en-gedhetett
meg Bezárták
az üzletet és a méregdrá-ga
berendezést „fillérek
Frey' '' „--i----
1
közepén aláírandó SALT II
révén Ford szavazatokat
fog nyerni
Lehet hogy igazuk van
Miután Kissinger és a bal-oldali
intellektuelek lelep-lezték
az amerikai-oros- z
erőviszonyoknak a szovjet
javára való eltolódását
valószínű is hogy az ame-rikai
választók hasznosnak
tartják „a békét megmen-tő"
és „Amerika biztonsá-gát
garantáló" amerikai-orosz
egyezményeket
Elvégre a köznépnek jogá-ban
áll tájékozatlannak
lennie és a politikusok jel-szavaiban
bízva Amerika
katonai hatalmáról szép
álmokat szőnie
Mi a mi korlátozott új-ságírói
eszközeinkkel az
ENSZ folyosóin vagy Was-hingtonban
nem tudjuk
megállapítani hogy a ka-tonai
titokról ki van hite-lesen
informálva és ki
mennyire őszinte Mi csak
abban lehetünk biztosak
hogy amiről Gouré pro-fesszor
egy nagytekin-télyű
angol hírszolgálat és
a katonai téren mindig ki-tűnően
tájékozott Chalfont
tud az Kissinger előtt sem
maradhatott
Annál kevésbbé mert
a tapasztalat azt mutatja
hogy Angliában komoly
kiadványok elismert ka-tonai
szakértők és minisz-terviselt
publicisták nem
szoktak a nyilvánosság elé
vinni kényes katonai érte-sülést
ha az ellenkezik az
angol és vele együttműkö-dő
amerikai titkos szolgálat
adataival
Kínos kérdés
És el lehet mondani
hogy ha csak a fele igaz
annak amiről Londonban
hiteles tényként tudnak
akkor a détente-politik- a
nagyon közeljár ahhoz
amit azelőtt — hogy is
mondjuk finoman — haza
érdekeinek szem előtt nem
tartásának hívják Ma
pedig Kissinger-Sonnen-fel- dt
féle koncepciónak
neveznek
Kínos kérdés hogy ho-gyan
lehet elfogult a kom-munista
külpolitika meg
)fetf04AhHiAhaAwiWJP%HAkdNfe4rf4h!latf
kapuk
ért" átadták egy olasz ven-déglősnek
A Mátyás-Má-ri- o
kalandból az derült ki
hogy a devizakiesés erö-seb- b
„népzenészeink" an-ti-nacionali- zált műsoránál
De úgy is igaz lehet és ez
csak tőlünk függ: a devi-zahozam
sutba vágja az
anti-nacionalizm- ust sőt az
anti-irredentizm- ust is
Ez nincs még bizonyítva?
Méghozzá alaposan A
müncheni csőd óta a bé-csi
Mátyás pincében már a
legtiltottabb irredenta nó-tára
is emlékeznek nép-zenészeink
pedig az sem
biztos hogy a „csáróba"
dobott ezerschillingesek
nem a budapesti Nemzeti
Bankba hanem Rondo-környé- ki
feketepiacra ke-rülnek
Amerika életébe úgy ve-títhető
ki a müncheni és
bécsi példa hogy dollár-jáért
olyan ideológiai en-gedményeket
is vehet
emigrációnk amilyenre
Joe és Bili nem is gondo-lhat
Cigányaink amerikai
műsora csak kicsinyke
kapu de arra nagyon jó
hogy a szélesebbeket is
megmutassa Kezdjük ott
hogy otthoni művészeink
íróink történészeink
nyelvészeink legtöbbször
fél-kés- z áruval érkeznek
Pontosan az a történelmi
felfogás élményanyag
jövőépítő távlat hiányzik
amelyet emigrációs ma-gyarságszolgálatunk
ge-rinceként
hirdetünk Nem
hoznak antikommuniz- -
must? Józan ésszel és tisz-tességgel
nem is kívánhat
"' 1
a
a
'""
a
a
ítélésében két volt pol-itikai
üldözött És hogy
hogyan járhatnak a kezé-re
egy olyan imperializ-musnak
mely azt Ame-rikát
akarja politikai sza-badságától
megfosztani
ahol ők menedéket talál-tak
Hogy két ilyen ember
hogyan tudta a détente jel-szavaival
megbabonázni a
baloldalt könnyű megérte-ni
De rejtély hogy miért
nem lázadnak föl ellenük s
a szovjetnek tett folytonos
egyoldalú engedmények
ellen azok a szenátorok és
képviselők akiknek sem-mi
köze nincs a baloldal-hoz
Hiszen még a
jobboldali Reagan is csak
„óva inti" Amerika né-pét
Még ő sem mondja ki
hogy ha a fentebb idézett
állítások igazak akkor
Egyesült Államokat saját
vezetői „a nép bizalmá-nak
letéteményesei" ta-szítják
a szakadék felé
És eddig amikor e soro-kat
írjuk még senki
Kissinger és Sonnenfeldt
sem mondta hogy amit
Londonban tényként em-legetnek
az nem igaz
Aki a szovjetet
bírálja az háborús
uszító
Az orosz katonai készü-lődés
növekedésére az an-gol
konzervatív párt el-nöknője
Mrs Thatcher is
rámutatott A kormányon
lévő munkáspártnak fel-rótta
hogy miközben Ang-lia
ellenfelei fegyverkez-nek
az angol kormány
csökkenti a katonai kiadá-sokat
Mrs Thatcher a Hel-szinkib- en aláírt nyilat-kozat
első évfordulójá-nak
az előestéjén beszélt
megállapította hogy Hel-szinkib- en tett ígéreteit a
Szovjetunió nem tartotta
E miatt a beszéd miatt
Mason a munkáspárti kor-mány
honvédelmi minisz-tere
a konzervatív párt ve-zetőjét
háborúra való usz-ítással
vádolta
Ugyanakkor az ENSz-né- l
a kínai misszió kérésé
juk Nem lobogtatnak elég
piros-fehér-zölde- t? Néha
túlsókat is csak nem úgy
kötik át vele a bokrétát
ahogy szeretjük Azt még
meg tudjuk hogy egyik-másik
ballada virágének
hol született de arra már
ideológiai tilalomfa vi-gyáz
hogy a bölcsőt most
milyen trianoni-sovi-nizmu- s
rabolja ki Otthoni
íróink nem tehetnek róla
hogy a párt milyen műsort
gyömöszöl a podgyászuk-ba- :
ez természetes Egyet-len
írónktól művészünktől
sem várhatjuk el hogy
néhány elszólásért hiva-tását
karrierjét esetleg
szabadságát tegye koc-kára
Az viszont az emig-ráció
joga hogy elfogadj-a-
e a árut vagy
visszalép az üzlettől Egy
deviza-b- ő előadó út lega-lább
olyan fontos a nép-gazdaság
mérlegében
mint egy ideológiai aratás
amely egyetlen dollárt se
hozott Természetesen az
író-müvész-történ- ész biz-nisz
csak kicsinyke ré-szecske
abban a tervben
hogy az emigráció tilta-kozás
nélkül vegye tudo-másul
az irányí-tást
Az emigráció ellenállá-sa
gyakorlatban azt jelen-tené
hogy azok esnének el
az otthoni élménytől akik
különböző okokból nem
járnak haza?
Mindössze annyit jelzek
vele hogy az import-expo- rt
üzlet akkor is alku
tárgya ha élmény
az áru Ha az emigráció
csak azért ad dollárt amit
igényel a new yorki torontói
los angelesi „importőrök"
százszor is meggondolják
írja az tft
az oldalról
titokban
a
az
(néha)
az
s
be
félkész
otthoni
otthoni
re körözték a pekingi
hírügynökség jelentését
amely nyugateurópai ka-tonai
forrásokra hivatkoz-va
közölte: a középeurópai
orosz haderők létszámát
1971-t- ől 1975-i- g körülbelül
százezer 1976 első felében
pedig újabb százezer fő-vel
emelték
Lengyelországban még
mindig nem értek véget
a perek melyeket a jú-nius
végi lázongásban
résztvevő munkások ellen
indítottak Gierek-he- z a
lengyel kommunista párt
vezetőjéhez intézett levelé-ben
az olasz kommunista
párt vezetősége kifogá-solta
hogy e perek fő tár-gyalásáról
külföldi lapok
tudósítóit kizárták
Az olasz kommunisták
javasolták hogy a háború
utáni orosz megszállás
kezdetén Lengyelország-ban
felállított de 1957-be- n
eltörölt munkástanácsokat
állítsák vissza Ezt az olasz
tanácsot a lengyel kommu-nisták
fontolóra vették de
az oroszok közbeléptek és
a tervet elejtették
Az ipari munkásság elé-gedetlensége
más csatlós-államokban
is gondot okoz
a kommunista pártnak
Két héttel a lengyelorszá-gi
zavargás után (július'
15-iké- n) a román kormány
elrendelte hogy állítsa-nak
fel munkástanácsokat
a munkások panaszainak
megvizsgálására Dön-tést
a tanácsok nem hoz-hatnak
csupán előterjesz-tést
tehetnek a kommunis-ta
párt vezetőinek
Hasonló elővigyázatos-sági
lépésre került sor
Magyarországon is éspedig
még a június végi lengyel
lázongás kitörése előtt! A
magyar ipari üzemek ve-zetőit
már júniusban uta-sították
hogy akár bérek-ről
akár más kérdésekről
van szó új intézkedések
meghozatala előtt kérjék
ki a munkások vélemé-nyét
Mindebből arra lehet
következtetni hogy nem
csak Kínában remeg a
föld Hanem a keleteuró- -
pai orosz birodalom agyag-"- "
lábai alatt is D
- J- -
hogy milyen árura"
kötnek szerződést az
otthoni illetékesekkel A
magyar irodalom művé-szet
zene nyelvmüvelés
nem áru hanem magyar-ságszolgálatunk
legele-mibb
része Csak akkor
természetes ha abban
emigrációs igényünk is
szóhoz juthat Különben
egyoldalú ideológiai pro-paganda
és méltatlan üzlet
az egész
Hol a kiskapu? Először
ott hogy az emigrációs
szervezetek ne fogadják el
azokat az „importőröket"
akik félkész árut csem-pésznek
külföldre Ezek-nek
az ügynököknek meg-bízatása
csak addig tart
amig az ideológiai és dollá-r-
terv fedi egymást Ha
valamelyik elmarad a tit-kos
vagy nem-titko- s párti-gazolvány
sem segít És
itt az emigráció szerencsé-je:
a kommunista illetéke-sek
reálisabbak a kapi-talistáknál
Nem isme-rik
az egyoldalú szerelmet
és a tervet nem teljesítő
ügynököket Akkor is ki-rúgják
őket ha budapesti
Fészek Klubban szovjet
pezsgőt isznak a medve
bőrére
Ha megbuknak — újat
küldenek vagy újjal köt-nek
szerződést? Az „ille-tékesek"
csak kommu-nisták
de nem hülyék
Egy-k- ét használhatatlan
garnitúra után rájönnek
hogy az emigrációs igény
kiszolgálásával a deviza-terv
kövérebbre hízik Az
ideológiai viszont lead né-hány
kilót? A lényeg tulaj-donképp
nem is az hogy az
igény-csatáb- ól az emig-ráció
kerüljön ki százszá-zalékos
győztesként Egy
kompromisszum már ele-gendő
lenne ahhoz hogy az
otthoni illetékesek ne az
ügynökök köré csoporto-sult
fél-negy- ed emigrá-ciósokat
hanem azokat a
szervezeteinket fogadják
el partnerként amelyek a
közönséget és a dollárt hoz-zák
Az is beigazolódna
hogy az otthonról kiépített
emigrációs „elit" csak
rózsaszínű luftballon és
azért röpdös ide-od- a mert
más nem akad helyére
Itt vetődik fel: mi az ér-telme
annak ha az emig-rációs
és az otthoni had-állások
tisztázódnak?
Összeegyeztethető-- e emig-rációs
magatartásunkkal
az ha szervezeteink
közvetve vagy közvetle-nül
tárgyalnak az otthoni
illetékesekkel? A kérdés
sikamlós de nehezen ke-rülhető
el A művészi iro-dalmi
történelmi nyelv-mentési
„kiegyezéshez"
kevés kétség fér egy ko-moly
higgadt emigrációs
program összeállításá-hoz
annál több Ha az emig-rációs
magatartás sokszí-nűségét
nézzük valóban
fogas kérdés hogy az iro-dalom
és művészet kény-szerhelyzetéből
mit me-rítsen
ki jószándékunk
vagy mire üssük rá azon-nal
a figyelmeztetést:
művészietlen tudomány-talan
értéktelen propa-ganda
Van ugyanis a kér-désnek
egy mégfogasabb
része: azonosnak vallott
érzett nemzetpolitikai fo-galmaink
is másképp lát-szanak
biztonságos nyu-gatimesszeségünkből
mint
otthoni bizonytalan éle-tünkből
Tanú a tíz és tíz-ezer
hazalátogató aki a
családi vagy baráti körben
kifakadt vádból vagy el-suttogott
védőbeszédböl
érti meg hogy mi a köte-lező
selejt a büntetendő
mestermunka mit ter-melt
ki törvényszerüleg a
három évtizedes kényszer-helyzet
és hol utasították
vissza íróink művészeink
történészeink a tervsze-rű
nemzethalált Dönté-sünk
nem kizárólag anti-kommunista
meggyőződé-sünkön
nyugszik hanem
szót kér benne tíz és tíz-ezer
hazalátogató becsü-letes
tanúsága is Nem a
potyajegyes napibéres
Kovács Imre:
1976 augusztus 21 (No 34) Kanadai Magyarság
Németek nyerték meg az olimpiászt:
kérdések és lehetőségek
Nem hivatalos összegezéssel (az ered-ményt
hivatalosan nem közlik) a Montre-álban
rendezett XXI olimpiászt a Szov-jetunió
nyerte meg 125 arany- - ezüst-- és
bronzéremmel Második az USA 94 har-madik
Keletnémetország 90 a negyedik
Nyugatnémetország 39 éremmel Ha
összeadjuk a két Németország eredmé-nyét
129 arany — ezüst-- és bronzér-met
kapunk ami néggyel több mint a
Szovjetunióé
A politikailag alájátszott mostani
olimpiászon lényegében nem a Szovjet-unió
és az Egyesült Államok között folyt
a küzdelem mert eltérő sportstruktú-rát
és kultúrát képviselnek Ameriká-ban
az amatőr sportolók élesen elkülö-nülnek
a professzionistáktól vagyis
azoktól akik fizetésért anyagi előnyö-kért
versenyeznek A szovjet táborban
papíron csak „amatőrök" léteznek va-lójában
minden sportoló professzionista
mert az állam közvetve vagy éppen nyílt
közvetettséggel támogatja a sportoló-kat
Ha „dolgozóként" is szerepelnek
nem számít mert irodai gyári katonai
stb beosztásuk címleges „munkaide-jüket"
a tornatermekben a sportpályá-kon
és az uszodákban töltik
Amerikai-szovje- t viszonylatban igazi
amatőrök és amatőröknek beállított pro-fesszionisták
kerültek szembe egymás-sal:
szovjet-keletném- et viszonylatban
lényegében professzionisták versenyez-tek
egymással A keletnémet válogatás
tréning díjazás nem különbözik a szov-jettől
vagyha mégis különbözik mint
kiderült jobb a szovjeténél ami politi-kailag
sem kellemes Moszkvának
A kiemelkedő keletnémet eredmény
jelentőségét fokozza hogy 17 milliónyi
lakosság adja a hátterét vagyis nagy-jából
minden kétszázezer keletnémetre
esik egy érem A Szovjetunió 125 olim-piai
érmén 250 milliónyi lakosság osz-tozik:
egy érem mögött a keletnémet
tízszerese kétmillió szovjet polgár
áll
(Érdemes lenne a nyerteseket szí-nük
szerint is csoportosítani ami jelen-tős
néger arányt mutatna de a fehér
ember sportfölénye változatlanul kihív-hatatla- n)
A szovjet a keletnémet de még a ma-gyar
román lengyel csehszlovák telje-sítmények
motiválója politikai: a kom-munista
versenyzőknek győzni kell
vagy-legaláb- b jó eredményt felmutatni
hogy bizonyíthassák rendszerük fölé-nyét
elsőbbségét a nyugati országok-kal
szemben
politikai motiválás majdnem felbo-rította
a XXI olimpiászt Trudeau mi-niszterelnök
megszegte ígéretét a Nem-zetközi
Olimpiai Bizottság (Internatio-nal
Olimpyc Committee — IOC) azzal a
feltétellel fogadta el Kanadát házigaz-dának
1976-r- a az Egyesült Államok és a
Szovjetunió mellőzésével ha betartja a
játékszabályokat vagyis nem diszkri-minál
egyetlen résztvevővel szemben
sem Formoza úgy szerepel az IOC nyil-vántartásában
mint a Kínai Köztársa-ság
amit Trudeau nem volt hajlan-dó
elismerni és elfogadni ő csak Formo-zá- t
volt hajlandó beengedni Kanadába
nemhogy hivatalos neve ingerelje —
a Kínai Népköztársaságot ahogy Peking
nevezi kommunista birodalmát Nyilván
attól tartott hogy Vörös Kína többé nem
vásárol gabonát Kanadától holott na-gyon
rá van szorulva s némi kemény-ség
használna az ilyen ügyletekben
A szabad kínaiak visszautasították
Trudeau névcseréjét s lemondták rész-vételüket
Valami 29 afrikai ország
(plusz délamerikai Guyana melynek la-kossága
többségében fekete) azért tar-totta
távol magát hogy kiszoríthassa
Új Zélandot Felháborította őket ami-ért
egy újzélandi rugby-csap- at Dél-Afrikáb- an játszott pedig rugby nem olim-piai
sport és Dél-Afrik- át különben is ki-zártakba
nemzetközi fórumokból
Az eredeti olimpiászokat azért rendez-ték
hogy a görög városállamok soroza-tos
ellenségeskedéseit háborúit négy-évenki- nt felfüggesszék a békés vetélke-désért
Felújításuk 1896-ba- n szintén a
képességek nemes összevetését céloz-ta
Az afrikai országok ezt a szellemet
nem értik amire lehet okuk vagy ment-ségük
hiszen a dekolonizálódás nem ol-dotta
meg problémáikat inkább felna-gyította
s pontosan azt a fajgyűlöletet
közvetítőké hanem azoké
akik saját költségükön szí-vük
és lelkiismeretük pa-rancsára
vállalják a tanú-ságtétel
minden fájdalmát
és veszélyét is
Ezek a tanúvallomások
választják el a propagan-dát
az igazságtól a hit-vány
ügynököt a guzsbakö-töt- t
rabtól és a halálra-ítélt
vértanútól Ezek köz-vetítik
azt amit- - otthoni
népünk pontosan tud: mi a
3 Oldal
A
gyakorolják amit Dél-Afri- ka esetében
kifogásolnak
Végülis 93 ország sportolói álltak start-hoz
s mivel a politika belejátszott a ver-senyzésbe
nem mindegyik csoport visel-kedett
sportszerűen A szovjet tőrvívó
Borisz Onicsenkó mint tudjuk elektro-nikusan"
csalt amiért hazarendelték
és alaposan megmosták a fejét pedig
felszerelését a Szovjetunióban készítet-ték
Fenyegetőzések megvesztegetési kí-sérletek
mellett doppingolást is gyaní-tottak
különösen a keletnémet női spor-tolóknál
akik termetükkel izmaikkal és
mellükkel egyébként is feltűnést keltet-tek
A legnagyobb feltűnést azonban Nadia
Comaneci a tizenötéves román szertor-na
bajnokleány keltette aki tökéletes
teljesítményével és kecsességével hami-sítatlan
olimpiai légkört teremtett Rá
nem foghattak semmit legfeljebb a
származását firtatták: valóban román
és nem magyar akinek nagyapját biz-tosan
még Kemenecsinek hívták és
szüleit Erdélyből áttelepítették a Regát-b- a
ahol asszimilálódott
Mint minden nemzetközi találkozón
a montreali olimpiászon is akadtak disz-szidense- k:
két román és egy szovjet
sportoló országot cserélt: politikai me-nedékjogot
kértek a kanadai kormány-tól
Legnagyobb kavarodást Szergej
Nemcsanov tizenhétéves szovjet műug-ró
disszidálása keltette A szovjet csa-patkapitány
azzal vádaskodott hogy
elrabolták és azzal fenyegetőzött két-napp- al
az olimpiász befejezése előtt
hogy tüntetően kivonulnak Az elgyen-gült
IOC válasza ezúttal rövid és hatá-rozott
volt: ha kivonulnak Montreálból
az 1980-a- s XXII olimpiászt nem rende-zik
meg Moszkvában
Ez hatott!
Az olimpiai játékok elfajulása poli-tikai
töltete ugyanakkor a magas rende-zési
költség aktuálissá teszi a kérdést
nem kellene-- e abbahagyni az egészet?
A montreali olimpiász másfélmilliárd
dollárba került Kanadának s ha a Szov-jetunió
presztízs okokból hajlandó is a
következőt megrendezni utána aligha
akad ország mely vállalhatja a költsé-geket
Igaz a turistaforgalom behoz va-lamit
az arénákat stádiumokat és épü:
leteket használhatják utána is De a költ-ségeket
jelentősen növeli az építő-- és
szerelőmunkások magas órabére tetejé-ben
a túlórázás és a sztrájkveszély
A nemzetközi munkásmozgalom nem
szavatolja az olimpiászok immunitá-sát
a sztrájkolástól kivételt a szovjet
tábor képez ahol nem szabad sztráj-kolni
De mi lesz Moszkva után?
Az olimpiai játékok beszüntetése bizo-nyára
nagy csalódást keltene mert még
mindig jobb egy kifogásolható olimpi-ász
melyen a sportolók mégis találkoz-hatnak
mintha egyáltalán nem lenne
olimpiász Ezért a reformjára gondol-nak
ami sportágak szerint csoportosí-taná
a játékokat esetleg egyéni rész-vétellel
s nem okvetlenül nemzeti
színekben hanem az olimpiai lobogó
alatt Felmerült az a gondolat is hogy
állandó olimpiai központot kellene léte-síteni
egy semleges országban vagy
akár Görögországban ahol rendszere-sen
tarthatnák a versenyeket akárcsak
az ENSZ közgyűléseit New Yorkban
A sportágak szerinti felosztás öt kört
javasol: téli olimpiász csoportvetél-kedő
(kézilabda labdarúgás esetleg
baseball stb) egyéni vetélkedés (futás
ugrás súlydobás és emelés kerékpáro-zás
boxolás lovaglás stb) kulturális-olimpiás- z
és vizi olimpiász
Én a regionális vetélkedés híve va-gyok
rendezze meg minden kontinens a
magáét de az északi mérsékelt övet
egy körletbe vonnám: Északamerika és
Európa S szigorúan amatőr alapon ami
kizárná a kommunista profikat A kom-munista
táborban úgyis gondot okoz a
Szovjetunió kihívása vele szemben
győzni igen veszélyes magukban ked-vükre
csalhatnának fikszolhatnának
A keletnémet felfutás minden tekintet-ben
kellemetlen Moszkvának mivel a
nemzetközi vetélkedők előnye a szabad
légkör a kihívástól a versengéstől csak
egy zárt kommunista olimpiász kiméi-he- ti
meg a Szovjetuniót
Áldásunk rájuk!
selejtáru és ki a selejt-ember
Sok hamis vallo-mást
is becsempésznek?
A mi kötelességünk
hogy kiválogassuk: ki a
selejtemigráns és milyen
selejtárut hoz
Egyszer a dollár más-kor
a türelem és megér-tés
kulcsa nyit kaput nem-zetpolitikai
igényeink
előtt? Pontosan Ahol az
emigráció jószándékát
visszautasítják az otthoni
„illetékesek" ott földig
hajolnak az emigrációs
dollár előtt Mint minden
csatár' ez 'is idegrendszer
és pénz kérdése' Ha ideg-rendszerünk
és szívünk
olyan erős mint dollár-csekkünk
akkor nagyon
korai az „illetékesek" örö-me
hogy az emigráció
agonizál Ellenkezőleg:
most lett nagykorú Azzá
avatta a türelem és a dol-lárcsekk
sftflwgBatgifttfffagifegftJife HiMIUMPh - - - - J — - - - mmm ww ''- —- - utmm m #t mi%4tei-mmi&i-a
A