Kanadai Magyarsag, August 28, 1976

              Gábor Áron:
Utak és kapuk
Milyen igénysort érvé-nyesíthet
hazajáró-pén-zeszsá- k
emigrációnk
Semmi esetre se azt
amelyet a jelenlegi ha-talmi
és ideológiai szó
egyből visszautasít Ak- -'
kor is odébb kergeti ha
otthoni népünk — ideszá-mítva
a politikusok na-gyobbik
részét is — igény-sorunkat
szívből helyesli
Ha hazajáróink igénykata-logus- a
szabad demokrati-kus
választást a ruszkik
kikergetését Trianon reví-zióját
követeli nemzetpo-litikai
igénysorunkat már
Hegyeshalomnál letartóz-tatják
mert ezeket a kér-déseket
nem az emigráció
igénye és nem otthoni vé-reink
ki nem mondható vá-gya
dönti el
A végső döntés most is
azok kezében van akik
nem turista dollárral ha-nem
diplomata táskával
repkedik körül a világot
és legkisebb gondjuk is na-gyobb
hogy 56-o- s szabad-ságharcunk
tanulságait is
magukkal hordják
Beszéljünk világosan
Ebben a cikkben nem az
emigrációs igénysor össze-állítása
hanem a lehető-ségek
felkutatása és mér-legelése
a lényeg Ha néha
ábránd-so- r telepedik a
mérlegelés elé Istenem
emigránsok vagyunk és
szeretjük az illúziókat A
lehetőség-kutatá- s különö-sen
azt jelenti hogy új
tartóoszlopokat rakjunk
emigrációs programunk
?Fréy ENSz
oldalról
rika Angola után Rodéziá-ba- n
is lenyelné És hogy
ennek tudatában a rodéziai
négerek nem fognak keve-sebbel
mint teljhatalom-mal
megelégedni
A külügyminiszter ázt is
bejelentette hogy a nége-reket
és a (részben ázsiai
eredetű) színeseket elkülö-nítő
úgynevezett apartheid--
politikát meg Délaf-rikában
reformálni akar-ják
mint fegyver
Különös elgondolni
hogy miközben Afrika
egyes részein a Szovjet-unió
úgy táncoltatja az
amerikaiakat mint tette
nemrég Vietnamban
ugyanakkor el lehet mon-dani
hogy a Szovjetunió
csak kint a nagyvilágban nagyfiú A saját háza
táján olyan nehézségek-kel
küzd amikről senki
sem tudja mikor robban-nak
bele a szovjet urai-nak
az arcába
Pillanatnyilag elsősor-ban
Lengyelország jár az
eszünkben amikor ezt
mondjuk Gyakran halla-ni
arról hogy Varsóban és
Moszkvában dolgozó nyu-gati
diplomaták szerint
a lengyel bombát még
mindig nem tudták szét- -
szedni ártalmatlanná
tenni Sőt a szerint
még elképzelés sem ala-kult
ki arról hogy a len-gyel
élelmiszerárak
súlyos problémáját ho-gyan
lehet megoldani
Pontosabban szólva: ho-gyan
kellene áthidalni az
élelmiszerek előállítási
költsége és eladási ára közt
tátongó különbséget
Ez' az árok pénzben ki-fejezve
három milliárd
dollárt tesz ki évenkint
Ezt a szocializmustól el-szegényített
ország mér-tékével
mérve horribilis
deficitet csak az állami
költségvetésből lehet fe-dezni
és ezt a lengyel ál-lam
nem bírja Illetőleg
csak úgy tudja ezt az ö
számukra nagyon nagy
összeget előteremteni ha
más életfontosságú szük-ségletekre
nem ad pénzt
Ezen csak az ennivalók
alá hanem azt hogy ma-gyarságszolgálatunk
takti-káját
hozzuk rendbe: Kit
követelünk a nyugati világ
lelkiismeretétől és milyen
igénysor képviseletével
bízzuk meg hazalátogató
'„alakulatainkat"? Az idé-zőjel
itt azért elmaradha-tatlan
mert otthoni „ille-tékeseink"
kém- - és szabo-tázs
hisztériája beszerve-zett
bomlasztó csapatok-nak
gondolhatja jámbor
utasainkat akik boldogok
ha a határőrök nem talál-ják
meg az amerikai szá-mológépet
Hazánk füg-getlenségének
és szabad
akaratából vállalt élet-rendjének
biztosítása
emigrációs magatartá-sunk
alfája és ómegája
Akkor sem változik ha
időnként túl messze tolják
az események vagy szer-vezeteink
szövetségeseink
követeléseit a kongresz-szus- i
napló mélyére rejtik
a nyugati „illetékesek"
Mikor milyen érvekkel
eszközökkel törjük át a dé-tente-fa- lat
az más kér-dés?
— taktikailag semmi
esetre sem tartozik ahhoz
hogy nemzetpolitikai igé-nyünkből
mit érvényesít-hetnek
hazajáróink Nem
tegnap holnap hanem a
jelen pillanatban és a je-lenlegi
adottságokban
Mit engednek meg a je-lenlegi
adottságok az is-meretlen
De csak addig
az amig ki nem próbál-juk
hogy nemzetpolitikai
síkon mit tehet vagy akar
tenni Kádár János Eddig
András írja az székhelyéről:
folytatás az 1
„Amerikázás" —
jelek
árának fölemelésével
vagyis a nép életszintjé-nek
a leszállításával lehet-ne
segíteni Ezt akarták
megtenni 1970 decemberé-ben
és az idén júniusban-- S
a nép mind a kétszer lá-zongással
válaszolt még-pedig
olyan erővel hogy a
kommunista pártnak meg
kellett retirálnia És az
élelmiszer-ára- k azóta is
— 1970 óta! — változatla-nok
Ami a mindent és min-denkit
elöntő inflációs da-gályban
természetesen
gazdasági abszurdum
Ebből a politikai dina-mittal
teli gazdasági zsák-utcából
úgy próbálnak a
kommunisták kijutni
hogy régi jó kapitalista
vészkijárathoz folyamod-nak:
jegyre adják a cukrot
és Varsóban arról be-szélnek
hogy nemsoká-ra
húst is csak jegyre lehet
majd venni Ami a felada-tot
távolról sem oldja
meg de legalább az ár-emelést
lehet kissé elha-lasztani
Egy amerikai újságíró-nak
Varsóból jövő jelenté-se
szerint különben a kom-munisták
nem csak a for-rongás
kiújulásától félnek
— hogy megint fölszedik a
vasúti síneket és felgyújt-ják
a kommunista pártirodá-kat
— hanem attól is hogy
legközelebb a drágításra a
nép úgy válaszol majd
hogy abbahagyja a munkát
Nem sztrájkkal amit a
kommunista törvények
alapján büntetni lehet
Hanem a munka lassításá-val
vagy apró de a terme-lést
megzavaró félhibák-kal
amin senkit sem lehet
tettenérni Tehát megbün-tetni
sem lehet
Ezt a keveset produkáló
tessék-lássé- k munkát ne-vezte
el amerikázásnak az
innen Magyarországra ha-zatérő
parasztember an-nakidején
És ilyen ameri-kázásnak
a lehetőségével
fenyegetésével tartják
most sakkban a kommu-nistákat
a lengyelek
Szocialista rezsimekkel
szemben amelyek amúgy
is állandó gazdasági bajok-ban
szenvednek ez nagyon
erős fegyver
Lengyelországban is
másutt is D
ez a helyzet hogy ál-emigráns-aink
vagy a Kissin-ger- i
illúziókból bőven fala-tozó
jószándéku emigrán-saink
politikai Kanosszát és
nem örökérvényű nem-zetpolitikánk
útját járják
Az anyanyelvi konferenci-ához
azt kapják amit New
Yorkból Torontóból Syd-neyből
Buenos Airesből
régen tudunk: otthoni
„illetékeseink" magyarság-terv-ezését
a kommu-nista
ideológia irányítja
Hogy ebben a pillanatban
áttételezettebben mint öt
évvel ezelőtt az nem sokat
mond Ellenben ha részé-re
bontjuk a budapesti
Anyanyelvi Konferencia
anyagát hamar kiderül
hogy ideológiai program-juk
sem egészen független
az emigráció magatart-ásától
A Lenin nagyapóval és
a jóságos szovjet katoná-val
teletűzdelt tankönyve-ket
nem azért vonták ki a
forgalomból mert né-hány
potyajegyes napibé-res
anyanyelvészünk kö-vetelte
Az emigrációs saj-tó
szervezeteink magatar-tása
a külföldi magyarság
egyöntetű felháborodása
előtt hátráltak még az il-letékesek
amikor az új
kiadású tankönyvekből
ugyancsak kiebrudalták
Lenin nagyapót és a jósá-gos
szovjet katonát
Első „blickre" kompro-misszumos
politikamen-tes
új tankönyveket hoztak
forgalomba A második
„blickre"? A közvetlen
kommunista propaganda
tényleg hiányzik belőlük
de azok a nemzetpolitikai
elemek sem kaptak helyet
amelyekből külföldön szü-letett
fiatalságunk meg-tudhatná
hogy Magyar-ország
határa ezer éven át
nem a trianoni ceruzát kö-vette
Történelmünk nem a
szláv őskultúra terméke ?s
a trianoni államok ellen-séges
propagandája hami-sítás
csalás Ha tovább
feszítjük'a kiskapuárját-odalátun- k
ahol az ideoló-giai
következetesség előtt
az emigráns dollármilliók
is helyet kaphatnak Ha a
sok-so- k millió magyar dol-lár
súlyát az otthoni de-vizagazdálkodásban
elfog-lalt
helyével mérjük az
sem elképzelhetetlen hogy
az ideológiai bazárban
nemcsak a tankönyveket
hanem mást is kijavítanak
Maga a tény hogy az emig-rációra
szabott élmény-adó
komoly népgazdasági
tétel — évenként hétje-gyű
számot jelent azt is
jelentheti hogy az export-tankönyvek
után a belső
használatra szánt iskolás
könyveket is revízió alá ve-szik
az illetékesek Azokból
is kihagyják esetleg a Le-nin
apót a jóságos szov-jet
katonát és Zóját a hős
partizánlányt?
Naiv elképzelés és vég-eredményben
nem is lé-nyeges
A családi és tör-ténelmi
emlékezésből még
jócskán fut arra hogy ott-honi
ifjúságunk felmérje
hol a különbség a jóságos
emberséges katona és az
emberségéből kivetkezett
ázsiai horda között Sok-kal
lényegesebb mert ge- nerációkra vetődik ki
hogy otthoni tankönyveink
történelmi hősei ne mar-xista
megvilágításban
hanem évezredeink össze-függésében
szerepelje-nek
Újra áttörhetetlen
ideológiai sik és elérhetet-len
álom? Akkor ha emig-rációnk
dollármilliói csak
belépőjegyként szolgál-nak
az otthoni élmény-cirkuszb- a
Honnan indult el ez az
álmodozás?
Onnan hogy szocialis-ta
„testvér nemzeteink"
első sorban a Szovjetunió
régen felhagyott törté-nelme
meghamisításá-val
Vörösre festett kulisz-szá- k
között szép csend-ben
azok a történelmi ala-kok
is színre lépnek aki-ket
néhány évtizede ünne-pélyesen
eltemettek A
szovjet és a trianoni álla
! n iri fTi iti fii ii~ itt ' —— fcjfcfcfc mtiJmne
Mmmmmm~ iji u
mok ifjúság-neveléséne- k
középpontjában újra a régi
dicsőség áll Ha ilyen
nincs kitalált figurák
meghamisított események
és tudománytalan össze-függések
is megfelelők
— amennyiben történelmi
elsőbbséget tudatosíthat-nak
Ma már Nyugaton is
tudott hogy nem Lenin-Marx-Enge- ls
trió és nem
Sztálin „varázsa" hanem
az orosz katonaelödök pél-dája
az orosz föld sért-hetetlenségének
hite és a
bátyuskák tömjénfústös
szentelt vizes áldása indí-totta
rohamra Sztálingrád-nál
a Vörös Hadsereget
Az kevésbé ismert — vi-szont
ez a mi bűnünk —
hogy a román szlovák
cseh szerb történelmi
nagyságok a magyar tör-ténelemből
elorzott figu-rák
de arra nagyon jók
hogy Joe és Bili tudatá-ban
azt a hamis történel-met
lopják amelyet ott-honi
tankönyveink leta-gadnak
vagy felismer-hetetlenné
torzítanak
Egyáltalán nem indoko-latlan
hazahordott dollár-milliónk
nyomán arról ál-modoznunk
hogy egyszer
otthoni ifjúságunk is visz-szakap- ja
történelmi hőse-inket
Erre azok is rájöhet-nének
akik katedra-magasságb- ól vizsgálják a
kommunista erőforrá-sokat
és nem látják hogy
azok már rég nem Marx
nemzetköziségéből ha-nem
a nacionalizmusok
időtlenségéből táplálkoz-nak
Az sem változtat
azon hogy a társadalmi
szerkezeteiket „belső
használatra" még vörös-ben
tartják az export-ideológi- át
viszont a meghó-dítandó
népek ősi sajátos-ságaikból
állítják össze
Első sorban azokban az or--
szagokban amelyek nem
egy-k- ét évszázad alatt sze-relték
össze nemzeti ha-gyományaikat
hanem
őseiktől örökölték esetleg
más' népekJtörténelmébölr
hasították kiAzsia Afri- - -
ka vörös-nacionalizmu- sa
innen ered és a Kárpát-medencei
harc a történel-mi
rangidősségért is ezt bi-zonyítja
Nem indokolatlan tehát
a dollármillióink mellett
arról álmodozni hogy leg-alább
történelmünkből re-kesszék
ki a marxista ér-tékelést
és nem minősít-sék
osztályharcnak azokat
a jelenségeket amelyek-ben
mindig több volt az ősi
dicsőség varázsa mint a
szociális és kulturális el-esetts- ég
A környező népek
történelemalakítási verse-nyében
sem lenne kirívó
ha otthoni történelem
könyveink legalább leltárt
csinálnának arról hogy mi
volt Otthoni fiatalságunk-nak
az is elég volna ha
tudná hogy mit vittek el a
világrendezések és mit
lopnak el most történel-münkből
a szocialista test-vérnépek
Az sem vágy-álom
hanem hazahordott
dollármillióink eszmei
ára hogy az illetékesek
legalább olyan erélyesen
tiltakozzanak a külföldön
elhelyezett hazugságok el-len
ahogy a román illeté-kesek
horkannak fel ha
egy-eg- y angol nyelvű tör-ténelem
könyvünk az igaz-ságot
írja
Az új út az új kiskapu
ott van hogy ezek- - a lehe-tőségek
nem kizárólag ha-zahordott
dollármillióink
függvényei hanem azzal is
összekötődnek hogy az
emigráció milyen eszkö-zökkel
húzza alá nemzet-politikai
igényeit Nem
elég világos? Ha az ottho-ni
illetékesek nem érté-kelik
kellőképpen dollár-millióinkat
azt biztos meg-értik
hogy a külföldi nagy
városokban nemcsak ro-mán
hanem magyar kö-vetségek
előtt is ki lehet
tenni a táblát: Ne rom-boljátok
le történelmün-ket!
A nyílt harcnál jobb
a békesség a megértés a
türelem? Nem emigrá-ciónkon
múlik
Kovács Imre:
r"fw"www
1976 augusztus 28 (No35) Kanadai Magyaros 3
Négyszázötven éve történt: a
Mohácsi vész
Nemzedékek hosszú sorát kísértette
a mohácsi csata 1526 augusztus 29-é- n
Úgy kellett-- e lennie ahogy történt? Meg
lehetett volna előzni a katasztrófát ami
a török hódoltság nyitánya? Vagy az
egész olyan végzetszerű volt hogy a
magyarság színe-virág- a egyetlen hősi-es
aktussal feláldozta magát?
A kérdések annál gyötróbbek mert
sokan párhuzamot látnak a török hódolt-ság
és az orosz megszállás között: rá-borult
volna Magyarországra megint
egy sötét hosszú éjszaka amiből talán
csak nemzedékek álhatatos nagy erő-feszítése
mentheti ki Még mindig füg-getlenül
gondolkodó magyarok és re-zsimtörténészek
egyaránt hevülten vizs-gálják
a mohácsi vész okait s ha
következtetésekre is jutnak a ször-nyű
vizió az újabb hódoltség tudata
rajt ül az agyakon Ki-- ki magyarázhat-ja
a mai viszonyokat ahogy akarja
de az a tény hogy a magyarság nem
ura a saját sorsának s a felszíni jelen-ségek
a látszatmegelégedettség csu-pán
a gyengék vagy az opportunisták
vigasza nem pedig ia nemzet jövőjének
biztosítéka elég ok az aggodalomra
Mohács nemzeti nagy létünk nagy te-metője
ahogy a költő írja Egy ember-öltő
(akkori mértékkel) lökte a magyar-ságot
a nagyhatalmi magaslatról a török
lábai elé Micsoda fényt árasztott a ma-gyar
reneszánsz központja Buda vára
Közép-Keleteurópáb- an mely tiszteletet
megbecsülést és elismerést váltott ki
messze országokban és erős uralkodók-ból
Mátyás híres fekete serege mely-nek
alapját apja Hunyadi János vetette
meg az első szervezett korszerűen fel-szerelt
képzett és vezetett magyar had-sereg
Merész külpolitikájának és nagy-hatalmi
törekvéseinek instrumentuma:
akkor a 15 század végén az egyetlen
erő mely az ottomán sereget feltartóz-tathatta
volna
Mátyás utód nélkül halt meg 1490-be- n
idegen királyok alatt nagy birodal-ma
ebek harmincadjára került A Jagel-ló-
házból származó II László de még
inkább II Lajos uralkodása az országot
szétzüllesztette s kicsinyes érdekek
martalékául dobta A főurak egymással
marakodtak az öntudatosuló köznemes-ség
pártoskodva ugyan de egyformán
gyűlölte azr idegen királyokat és a kap-zsi
főurakat: a "jobbágyok valamennyi-üket
Dózsa parasztforradalma 1514-be- n
úgy indult mint kereszteshadjárat a tö-rök
ellen és úgy végződött mint a ma-gyar
történelem legvéresebb osztályhá-borúja
Hihetetlen vakság rettenetes
félreértés: mindez a török támadás elő-estéjén!
A kincstár körül a király nemhogy a
saját bandériumát nem tudta kiállítani
de az asztalára is alig jutott élelem
hacsak egy főúr meg nem könyörült
rajta és ki nem segítette természetben
vagy kölcsönnel A fekete hadsereg zsold
hiányában szétoszlott az országgyűlés
visszaállította a nemesi hadkötelezett-séget
azok a főurak akik nem tudtak
ötven katonát kiállítani hadiadót fizet-tek
A kor egyik legélesebb megfigyelő-je
az elmagyarosodott Burgió pápai
nuncius egy évvel a nagy katasztrófa
előtt 1525 augusztus 9-- én keserűen írta
VII Kelemennek: „Ha Magyarországot
a veszélyek örvényéből három forint
árán ki lehetne ragadni azt hiszem
három ember sem találkoznék aki ma-gát
elszánná erre az áldozatra "
Hunyadi János mint erdélyi vajda
majd az ország kormányzója sikeresen
harcolt a Balkánra benyomuló török el-len
ő jól látta a magyar sorsot: vagy
kiverik a törököt Európából vagy fel-áldozzák
magukat Európa (és a keresz-ténység)
védelmében Bizánc eleste 1453-ba- n
megrázta a keresztény világot az-tán
Nyugaton megszokták a törökjelen-létét
a kontinens keleti felében: püföl-je
csak az oroszokat oláhokat lengye-leket
szerbeket és magyarokat A fran-cia
király meg éppenséggel a szultán-nal
szövetkezett Ausztria ellen Mátyás
király is jól érezte vagy magyar fenn-hatóság
alatt alakul ki Közép-Keleteuróp- a
politikai rendje s akkor kivé-dik
a török támadást vagy a Habsbur-gok
alatt s akkor nincs menekvés a
végzet beteljesedik
Nádorfehérvár elestével megnyílt az
út Magyarországra a gazdag Bakics
Pál rác vajda aki a szultáni tanács
tagja volt mégis elmenekült 1526 eleje
óta rémisztő híreket közölt a török ké-szülődéséről
Burgió nuncius 1526 ja-nuár
18-- i jelentésében azt írja a pápá-nak
hogy „ez az ország önmagát meg-védeni
nem képes az ellenség kényétől
függ: ha a szultán erős hadsereggel jön
nincs remény a megmentésére" VII
Kelemen európai összefogást sürget de
Magyarországot is inti az áldozatválla-lásra
II Lajos elszánja magát a ké-szülődésre
de futárokra nincs pénze:
Burgió a sajátjából ad 500 aranyat a
költségekre A királyi bandérium kiál--
mpm-tumt-m"'''' 'mfJi-JJ'y- L "" '"m1 UJ'yjjtf ü
oldal
elté-rő
lításához 30 ezer arany kellene a pápai
nuncius korholja a főurakat utánozzák
az ő példáját Ötvenkilenc igaz emberre
van szűkség adják össze a pénzt: Ösz-szeadtá- k!
Mintha az ország vezetői rádöbbentek
volna hogy milyen nagy a veszély
most már készek minden áldozatra
A pápa is küld 2500 aranyat és meg-engedi
hogy az egyházi kincsekből pénzt
verjenek Június második felében a
moldovai vajda akit a szultán csapa-tok
küldésére felszólított azt ajánlja
II Lajosnak hogy az oláhországi és az
erdélyi vajdával együttesen rárohanna
a törökre eláll a tervétől amikor fiát
túszként elviszik Konstantinápolyba
Júliusban Pétervárad kéthétig hősiesen
ellenáll a maradék kilencvenfőnyi őr-ségnek
a szultán kegyesen szabad elvo-nulást
engedélyez
A király július 2-á- n elrendeli a köz-felkelést
gyülekezés Tolnán
Mivel idegen fővezér nem akadt a
rendek Tomori Pál esztergomi érseket
választják meg fővezérnek aki pedig
áprilisban még azt kérte a pápától hogy
mentse fel tisztsége alól kolostorba akar
vonulni: se ereje se vagyona az or-szág
mementésére Most már elszánt
tudatosan készül a mártíromságra A
törökkel a harcot a Szávánál akarja fel-venni
de a sors Mohácsot jelöli ki csa-tatérnek
A gyülekező magyar hadsereg'
körében a hangulat bizakodó: a szultán
gyülevész haddal közeleg minden hu-szadik
katonának van csak fegyvere
a zsoldjában álló olasz és német tüzérek
készek ágyúikat a török ellen fordíta-ni
Augusztus 25-é- n haditanács: a harci-asság
eléri tetőfokát Küldöttségek szo-rongatják
a királyt hogy azonnal tá-madni
kell aki ellenkezik halálfia
II Lajos Tomorihoz fordul: Mennyi
a magyar sereg létszáma?
Tomori: Húszezer fő
A király: Mennyi a töröké?
Tomori: háromszázezer gyülevész
népség
A király: Jó-j- ó de mennyi a harcos?
Tomori: Talán hetvenezer
A táborban ott vannak az érsekek
a püspökök kettő kivételével a zászlós-urak
a legjobb családok fia a neme-si
bandériumok a király négyezer kato-nája
Augusztus 29-é- n Tomori lóra ül főve-zéri
sisakján a kereszt ragyog a reggeli
napsütésben s hadrendbe állítja a sere-get!
az első vonalba tízezer gyalogos és
négyezer lovas a másodikban tízezer lo-vas
és kétezer gyalogos Mögöttük a sá-tortábor
védelmére Tomori a második
hadvonal kétezer gyalogosát küldi A ki-rály
körül egy lovashadosztály védel-mében
az érsekek püspökök és a zász-lósurak
ülnek a nyeregben A töröknek
egyelőre semmi nyoma az utóbbi napok
esőzései akadályozták a felvonulást a
szultán különben sem gondolt aznap tá-madásra
Dél felé a katonák főleg a nemesi
bandériumok már türelmetlenkednek
hogy legjobb lenne visszamenni a sá-tortáborba
Délután végre megpillant-ják
az első török egységeket amint a
dombok mögött menetelnek de Tomo-ri
nem támad mert az akkori felfogás
szerint meg kellett várni amíg hadrend-be
nem állnak Pedig győzhettek volna!
A nemes magyar magatartás okozta a
nemes magyar nemzet vesztét! A csata
délután négykor kezdődött A török elő-ha- d
cselezve visszahúzódott a kürtök és
trombiták harsogásával és Jézus Jézus
kiáltással rohamra induló magyar had-sereget
a rejtett török ágyuk tüze fogad-ja
és borzasztó pusztítást visz végbe so-raiban
Félhatkor a nap éppen leme-nőben
volt a harc végetért
A csata lefolyását magyar változat-ban
Brodarics István szerémi püspök-től
tudjuk A négyezer menekülő között
van a király is aki megsebesült lová-val
nem tudott a megáradt Csele'patak
túlsó partján felkapaszkodni és vízbe-fu- lt
A szultáni hadinapló elismeri a ma-gyarokhősiességét
„a nagy ágyútüzben
félelem nélkül támadtak" aztán a szo-kásos
hetvenkedés: „A gyaurok közül
négyezer lovas és ötvenezer gyalogos
költözött a pokolba az izlám hívei kö-zül
ötven vagy hatvan harcos lett vér-tanú"
II Szulejmán azt hitte hogy Mohács-nál
csak a magyar előhadat verte meg
a zöme hátrább várja Másnap már
tisztában volt vele hogy döntő győzel-met
aratott A török sereg ötríapig ma-radt
a mohácsi táborban szeptember
3-á- n a hivatalos halottszámolás 24 ezer
hullát talált a csatamezőn: húszezer
magyar négyezer török A győztes tö-rökök
szeptember 12-é- n bevonultak Bu-dára
egyhónapi tartózkodás után októ-ber
12-é- n nemcsak Budáról de az or-szágból
is kivonulnak Újra másfélév-tized
múlva támadnak és másfélévszá-zadi- g
maradnak