Kanadai Magyarsag, July 24, 1971

              I
i
"=tspn
6 oldal Kanadai Magyarság (#30) 1971iúlius24
HÍREK A NAGYVILÁGBÓL
A SALTTARGYALAS felől csu-p-a
optimizmust terjesztenek a li-berális
lapok Igen a SALT-tárgya-l- ás
gyors eredménnyel befejeződ-het
csak az kell hozzá hogy az
USA elfogadja a Szovjet ajánlata-it
Amit ők előírnak Bár lőhet
hogy ez esetben gyanússá válik
előttük a saját ajánlatuk is és —
megemelik Szerencsére van egy
tudós a Pentagonban akit a libe-rális
sajtó nem szeret és százával
állítja vele szemben a liberális an-ti-hábo- rús
tudósokat mindegy
hogy állatbiológiát tanítanak-- e Ez
— John Foster a Pentagon kuta-tási
főnöke Foster nem enged alá-írni
egyetlen olyan kis megegye-zést
sem ami nem biztosítja az
Egyesült Államokat a szovjet csa-lás
ellen vagy a Szovjetnek egyol-dalú
előnyöket biztosítana Sajnos
a kormány — politikai okokból —
hajlamos engedményekre de John
Foster nem Mivel Laird honvédel-mi
miniszter teljes mértékben tá-mogatja
a tudományos főnökét
így Helsinkiben sem állapodhatnak
meg másban mint ami Amerika
biztonságát garantálja
I FA 'UT-- wrTl zszszszszszs!
B # tazssZSSZSSSsl
Laird honvédelmi miniszter
A LEGFŐBB BÍRÓ az EgyesUlt
Államokban a Supreme Court fő-nöke
Warrcn Burger nemcsak
szóban hanem cselekedetekben í
bizonyítja hogy mennyire a „rend
és törvény" embere Most amikor
a „titkos okmányok" kérdéséről
vitatkozott a Supreme Court két
újságíró nem akart lekésni bármi-lyen
esetleges szenzációról Mivel
a liberális izgalom az elemi udva-riasságot
és tiszteletet sem tekinti
ha a saját érdekükről van izó a
két újságíró éjjel 11 órakor csön-getett
be Burger főbíró arlingtonl
rezidenciájába Mivel az amerikai
főbírónak nem megy olyan jól
hogy inasa vagy ilyesmije legyen
maga Chief Justice Burger nyitott
ajtót FUrdökabátban volt és a ke-zében
egy óriási revolvert szoron-gatott
Ez a közlés mutatja azt a
szörnyű erkölcsi züllést amibe a
liberális „polgári engedetlenség"
taszította ezt i jobb sorsra érde-mes
országot El tudja valaki kép-zelni
hogy otthon a Kurta elnö
kének revolverrel a kezében kellett
megjelennie ha csöngettek az aj-taján?
Ez a Rákosi-terro- r korsza-kára
emlékeztet még azzal a kis
előnnyel hogy itt még legalább
lehet revolvert szegezni a terroris-tára
Az ember szégyenít magát
hogy a világ legnagyobb civilizá-ciójában
a Főbírónak is revolverrel
kell ajtót nyitnia mert a „rend és
törvény" csak a rend és törvény
megszegőinek biztosít szabid és
nyugodt életet
A PACIFISTÁK üvöltenek leg-jobban
a munkanélküliség ellen
holott ehhez elsősorban Ok járultak
és járulnak hozzá Fantasztikus
hogy a Nlxon-kormán- y saját poli-tikájának
propagandája mennyire
nem jut el a néphez csak az ultraliber-ális-
kommunista lelki szövet-ségé
A Vietnámból való „kitaka-rodás- "
amit még olyan lisztes és
rendes emberek mint Miké Mans-fiel- d
szenátor Js makacsul köve-telnek
majdnem megoldhatatlan- -
ná teszi a munkanélküliség leküz-dését
kivéve egy óriási fellendü-lés
esetét amire viszont éppen a
haditermelés hiányában nem lehet
egyelőre számítani Nixontól azt
követelik hogy „hozza haza a fiú-kat"
s ugyanakkor azt is hogy ad-jon
nekik megfelelő állásokat
Hogyan? A liberális uszítók a de-magógok
arcátlanságával követel-nek
job-ok- at és közben sunyíta-nak
hogy az ö követelésükre a
költségvetési évben 1115000 tiszt
és katona kerül ki a szolgálatból
A munkanélküliség arányszáma a
katonaviselteknél máris 142% ami
az országos átlag duplájánál is na-gyobb
Hiába költenek erre nagy
összegeket munkát nem lehet te-remteni
ha a közgazdaság nem jól
működik Igaz hogy a veteránok
nagyrésze fekete akiknek semmi
előzetes munka-tapasztalat- a nem
volt Emellett a polgári szolgálat-ból
is el kell bocsátani' vagy 40
ezer embert mert a Kongresszus
még máig sem adta meg a felhatal-mazást
Nixon költségvetésére
Egyszóval: az egyik oldalon vi-szont
munkát követelnek az álta-luk
kikényszerítőt munkanélküli-ek
részére Ez a demagógiának
olyan tipikus esete ami csak egy
fenyegető forradalom előtt szokott
büntetés nélkül érvényesülni Ame-rika
a liberális destrukció vonalán
rohan egy forradalom felé amely-nek
a győztesei végeredményben
nem a liberális uszítók lesznek ha-nem
egy autokratikus rezsim mely
véget vet ezeknek a „polgári jo-goknak"
amelyekkel mindent és
mindenkit destruálhattak ultralibe-rálisaink
az alkotmányos „szabad
szó" jogán Ha ezt nem ismerik fel
a tisztességes és erős Amerikát kí
Csathó Kálmán:
Bajor Gizi
Csothó Kaimén a kitünó író hosszú ideig
volt a N'emxeti Stinhéz főrendezője és mér
ezen az alapon i jói ismerhette a legnagyobb
érémai roéJvésznót akt valaha magyar szlnpa-ée- n
stersfoit De vetetlenül egy házbon is la-kott
BAJOR GIZI csotádével így már kamatz
ceüri korában megismerhette a kéeóbbi má-vásfft- ót
akinek 6 1$ — ki nem? — örök csoda-Má- a
ás tuiíetoK fett Ez adja meg Csothó írd-tám- k
a kttfonfsgm emberi értek Ez a kivé-M- m
tehet+ég aki egyetlen matdulatával teo-b- et tudott kifefenni mint az egétz együttes —
Csotho nemei eiótt nőit fel a tzinpadl világ
cedoséra — Oivoeóink közül nyalván nagyon
lökmn eml4ketnek rá oki tragihü4 hatéMlg
(189—1951) a mogyor leikl és szellemi elit
#gyt lehfthttíkn képviselője volt Ezeknek
az emlékeknek feletevenHéeére és a fiatalsággal
vaH megiemertetéeére néhány folytatásban kö-#-W Csotho Kaimon — a legilletékesebb
stomioiMl — megfígyefésoit BAJOR GIZIRŐL
akiken a nemzet a saját genimtának megteste-$ülé$- tt csodálta es ünnepelte
Bajor Oitl ebben az időben — amint ezt Ambrus
Zofeánroi írott megemlékezésemben elmondtam — ma-g- a
voH a stttletett bűbáj az ájtatos szűzből és a paj- kos kurtiaánbol összeszőtt csoda maga az elragadó
nSfos stoiidseg és ugyanakkor csupa kamaszfiús nyeg-lósá- g
Egyik meglepetésből a másikba ejtette az em-bert
a legváratlanabb kérdésekkel megállapításokkal
elképesztő Őszinteségekkel szellemes gonoszságok
kai ás mindeneket elsimító mindennel kibékítő meg-hat- ó
jóságával Amellett színes volt furcsa és több
mint szép: érdekes
Nem csoda hát ha mind a már beérkezett hsr
mlnc év körüli mind a fiatalabb tagok és növendék
társai között már akkor is sokan esküdtek rá mint
jövendőbeli nagy sztárra sőt olyan színpadi csodára
amilyen még netn volt a világon Nem mintha tehet-ég- ét látatlanban nn tudták volna ítélni vagy vala-tnllvf- n hatodik érékM megérezték volna az Idő- -
é
vánó tömegek és politikusaik ak-kor
megállíthatatlannak látszik az
út egy forradalom és annak követ-kezményeként:
egy parancsuralom
felé Hí ím
LazsssssssssszszsT
fjHHHHHiíiw
Manlio Brosio
U THANT a kissé rózsaszínű
ENSZ-főtitk- ár az év végén el-megy
Egészségi okokból amit
készséggel el is hiszünk Természe-tesen
már most megindult a tüle-kedés
a főtitkárságért ami anyagi-lag
Is jó pozició de főleg a nemzet-közi
politikában van nagy jelentő-sége
— amíg az ENSZ tart
Etiópiai államférfitől kezdve Ye-mén- ig
mindenki pályázik rá főleg
természetesen a Szovjet iránt ra-jongó
országokból A legesélye-sebb
jelöltnek ugyanis nem az
ENSZ többségének bizalmát kell
bírnia hanem — Moszkváét így
került ide U Thant is Ilyen körül-mények
között az elsőszámú je-lölt
Gunnar Jarring lehet aki Svéd-ország
moszkvai nagykövete és
közben igen sok BNSZ-misszi- ót
látott el — egyelőre nulla sikerrel
De — moszkvai nagykővet így
nyilván Brezsnyev & Co megbízik
benne Érdekes hogy egy nyugati
államférfi mint például Manho
Brosio aki a NATO főtitkára volt
eddig és mindenki nagykapacitású
nagytudású és jószándékú állam-férfinak
tartotta — nem jöhet te-kintetbe
Kérdjük: miért csak n
lehet esélyes akit a Szovjet támo
gat? A Szovjet az ENSZ leggyen-géb- b
„nagyhatalma" akit csak a
rendkívül ügyes és sok pénzbe ke-rülő
propaganda tüntet fel „szu-perhatalomnak"
mert a valóság-ban
— nem az
DÉLAM ERIKA szovjet elnyelé-se
ha Amerika magára hegyp
őket — egyre kevesebb btzonyfté-ko- t
tud felmutatni Pont a balol-dalra
fordult országok: Peru és
Ecuador mutatják hogy a kiábrán-dulás
a szovjet „szuperhatalomból"
sebbeket pedig többnyire azzal a bizonyos meg lép-csőházi
korszakban kipróbált egyéni modsterével
mint naiv ártatlanság: agresszív szerénységével és
menekülésnek feltüntetett tolakodásával vagyis azzal
a bizonyos őzikézéssel nemcsak abban utánozva ezt
a kecses erdei vadat hogy éppen olyan fájdalmasan
rajongva szegezte rá kiszemelt áldozatára setyenes-pilláj- ú
gyönyörű szempárját ha nem abban is Hogy
teljes bizalmit mutatva közeledett hosaá a feM nya-ló
férfihez sknogatása elöl azonban mindig riadtan
kitért de csak azért hogy a másik péüarutben lát-szólag
megnyugodjék és ugyancsak látsaóUg biza-lommal
e+öiról kezdje az egész játékot
Magam mindenről csak a szenvedő áldozatok pana-szaiból
értesültem Apró kegyeinek ddson terített asz-taláról
csak úgy mellékesen és a házas%wbai éknek ki-járó
diszkrécióval lehullott ugyan néhány morzsa az
én számomra is: egy-eg- y jelentőségteljes méta pil-lantás
olykor egy-eg- y sóhaj „emlékszik mágr —
noha egyáltalában nem volt mire emlékeznünk egy-másra
vonatkozólag sem neki sem nekem De tudta
hogy az ilyesmi bizonyos kapcsolatot teremt ami so-hasem
árt egy jövőjével törődő növendéknek a szín-ház
egyik rendezőjével szemben ameHett nem kerül
semmibe Színházi kis flörtjei általában nem voltak
ennél jelentősebbek aminthogy kollégákra később
sem igen pazarolta érzelmeit túlzottan s ha a iteppsH
színjáték melyet a színházban növendék korába ját-szott
nem volt is mindig puszta játék a szmbázon
kívül álló férfiak mindig jobban érdektHék mint a
színháziak
Sztrakonlczky Károlytol — aki ekkor már az Al-kotmány
című lapnak volt a szinháii kritikusé —
időnként részletesen értesültem a Beyer-fron- t színhá-zon
kívüli szárnyának állásáról Tőle HeUottam azt Is
hogy az új Báthory kávéház Jo megy ugyan de jöve-delme
alig van belőle mert az építkezés rengeteg
pénzbe került t ennek a törlesztése felemészt minden
bevételt Erről azonban csak meHékeson beszék se az
ölesnél magasabb termetű göndör aranyszőke hajú
finom művelt nagyon tanult és nagyon naiv kedvei
Zólyom megyei dzicntrlfid akit azonban inkább né-zett
volna az ember svéd mérnöknek mint pesti új-ságírónak
Harsonázva hirdette a Beyer Gizi jövendő
nagyságát és dicsőségét — egyelőre még nem a lap-ban
csak baráti körben uavakkkal és nem betűkkel
hiszen a Jövő sztárja még nem játszott hát írni nem
lehetett róla
korábban megtörtént mint váml
lehetett A perui nagy földrengés
idején a Szovjet százával igért be
hatalmas teher-repülögépek-et de
csak kettő ért odáig az is Ameri-kára
kémkedett Egy lezuhant a
többi fel sem szállt De ezzel
szemben Amerika szorgalmasan
küldte az ellenségessé fordult pe-rui
kormánynak a segítséget
Ugyanez játszódott le most Csilé-be- n ahova az amerikaiak és a
szomszéd Argentína küldte az első
segítséget a nagy földrengés után
A Szovjet? Zéró Ecuadorban pe-dig
amelyik olyan fene baloldali-nak
mutatkozott kiutasították a
szovjet nagykövetet és 2-- 3 társát
mert belebeszélt az ország dolgai-ba
sztrájkokra uszított (amik ná-tu- k
kivégző osztag előtt végződ-rek- )
Ahogy mondtuk Délame-'tk- a
nem lesz szovjet-szatellit- a
még Csile sem lesz az Az egyetlen
astro marad — egyre morgobb —
Kliens a Szovjetnél mert a tönkre-tett
közgazdaság mellett szüksé-gük
van a napi egymiNkJ dolláros
segélyre Kuba remek támaszpon-tot
igér az amerikai partok men-lé- n tehát erre áldoz Moszkva De
a többiek? Segíts magadon
Marx is megsegít Hát — nem
segíti meg őket
MCGOVERN demokrata önjelölt
már érzi a vészt Talán még a sa-lát
államában túlevickéli az elővá-lasztást
de azután — ennyi az
egész így máris elhatározta hogy
amennyiben nincs kilátása (nincs!)
akkor vagy Humphreyra vagy
Vluskiera szabadítja rá „tömegeit"
Szerintünk azonban — Edward
Kennedyre ö a McGovern-fél- e ul-traliberáliz-mus
csodalovagja aki
Chappaquiddick után is felszínen
maradt mert az amerikai ír vá-lasztók
rajonganak a Kennedy-dl-nasztléér- t
Csikágó polgármestere
a nagy politikai róka Richárd
Daley szerint a demokrata konven-ción
irtózatos belháború dúl majd
a sok akarnok között Ezek egyi-ke
sem nyer nevezést a konven-ción
Ellenben elsőrendű lehetősé-get
lát Henry Jacksonban Wash-ington-
állam szenátorában és —
Edward Kennedyben — A mi vé-leményünk
is az hogy Nixonnak
Kennedy lesz az ellenfele Henry
Jackson tálbecsületes amerikai ah-hoz
hogy a pacifisták rászavazza-rte- k
Jacksom szívesen vállalnánk
elnöknek ml akik egyik párthoz
sem tartozunk mert sokkal kemé-nyebb
artfi-kommunis- ta mint Ni-xon
De éppen ezért kevesebb az
esélye a ofeappaukJdkki hőssel a
mindkét kezét feltartó Kennedy-fiúva- l
szemben
IZRAELNEK a már megénekelt
látogatóin — Vfctor Loot Helms
Waher Soheel — kévfll van egy
Egy délvietnámi katona uz utolsó támaszpontban amit az amerikaiak
átadnak nekik
másik nagyon kellemetlen látoga-tója
is Ez egy amerikai zsidó Me-yc- r
Lansky akit az amerikai szer-vezett
bűn pénzügyi zsenijének
tartanak Lanszky Izraeli állam-polgárságért
folyamodott miután
látogató vizuma lejárt Izrael azon- -
Walter Scheel nyugatnémet kü-lügy
miniszter Jeruzsálemben a
Panasz Falnál
Elmondotta hogy nagyon jé barátságban van az
egész Beyer-cseládd- al arról azonban hogy vőlegénye
volna Gizikének szó sincs A vőlegény — beszélt —
azaz egyelőre még csak vőlegényjelölt egy ár Vajda
Ödön nevű fiatal ügyvéd akit Gizike elhódftott a
menyasszonyától De mialatt ezt főlényes humorral
mulatságos epizódokkal átszőve szellemesen előadta
meg keflett hogy essék az ember szive szegény len-galé- ta
gyereken mert minden tréfás szavából sőt
minden rmasoryábói te fájáebnasen zokogott ki a
titkolni akart reménytelen halálos szerelem Ami an-nál
kevesebb lehetett szegénynek mert — amint ké-sőbb
Gizi egyik nővendéktársától hallottam ►-- Vajda
Ödön magjslsnásf előtt 0 volt Gizinek ha nem is
éppen vőtsginya de vősrjgényjeiőltje és esek aztán
fokozódott le önzetlen jó baráttá
Mindezen közben azonban tett-má- k az idő ás Tóth
Imre igazgató még mint növendékkel eijátezatoM
Bever Gizivei a Nemzeti Színházban egy nagyobb sze-repet
Mspotynak A kicsinyek csmH darebjábsn me-het
én rawdosiam Akkor dolgoztam veié a színpadon
legelőször El voltam ragadtatva hogy keadö létére
a legfinomabb árnyalatokig hfven meg tudott játsza-ni
mindent egyáltalán nem szorult rá semmiféle
tjnttgatáera s ami a lagmsgfslelőbb volt hogy mi-lyen
pompásan beié tudott simulni a színház
öMseteaoK egytttesébe Ez ugyan meglepő volt
eiy kezdőtől és nagyon biztató de valójában csak
mesterségbeli készség egyéb semmi Az igazi mOvé-szetne- k
tmt a megejtő mindent feledtető hatalmát
amely olyan magasra emelte később kortársai főié
akkor nem érsaassn játékában sem a próbák sem az
előadások alatt egyezersera Nem mintha ilyesmit vár-tam
volna a Kecskeméti utcai ház egykori lépcsőházi
tündérkéjétől és cselédéét ereztem voma Ezt csak
utólag a későbbi nagyra nőtt Bajor Gizi művészeté-n- k
ismeretében áHapitottam meg Akkor nagyon meg
voltam vek mint újonccal elégelve mert őszinte volt
minden Hangja ügyesen kecsesen mozgott amellett
eliö szóra tüstént hozta amit a rendező vagy a part-rere- k
mondtak neki Ennél többet nem ii vártam vagy
pláne kívántam Hiszen azt amit Sztrakonlczky hir-detett
róla sohasem vettem komolyan a szerelmi
elfogultság terhére írtam és napirendre tértem fölöt-te
Nem telt azonban nagyon sok időbe hogy rádöb-bentem
csodálatos művészetére Hogy ez mikor tör-t- 'i
mllyr--n darabnak milyen előadásán nrtmost
- £2a
mt 4
_ _ _ _ '''
ban nem enged be még a „vissza-térés
törvénye" ellenére sem olyan
zsidókat akiket máshol komoly
váddal illetnek mégha nem is ítél-ték
el őket Amerikában Lanskyt
törvénytelen hazárdjátékkal an-nak
megszervezésével és a bíróság
megvetésével vádolják Majd —
meglátjuk
LAIRD HONVÉDELMI mlnlez-te- r
visszavonta régebbi kalkulá-cióját
a délvietnámi visszavonulás-ról
Korábban azt mondta hogy
kilenc hónap kell a visszavonulás-ra
Ma már nem áHja ezt mint
ahogy nem U állhatja Ez a 9 hó-nap
volt a derék Mlke MarwíieW
tervének alapja de ezt — ahegy
megírtuk — sehogysem lehetett el-képzelni
Laird szerint — ma! —
12 hónap kell a visszavonulásra
ha nem akarjuk azt hogy minden
hadianyag ott maradjon Vietnám-ban
Már pedig nem akarjuk —
mondja Ebből más környékbeli or-szágokat
is — elsősorban Kambod-zsát
— támogathatjuk résaben ha-zahozhatjuk
és itt a legkülönfélébb
jóléti szervezeteknek ajándékoz-hatjuk
Mit szol ehhez — Mlke?
(FIGYELŐ)
négy évtizednél nagyobb messzeségből már nem tu-dom
véges emlékezőtehetségcnimel megállaeitani
szegény fel ősegemet pedig akivei együtt láttuk fáj-dalom
már nem hívhatom segMségői
A kicsinyek bemuutóelőadésa 1914 április 39-é- n
volt s Tóth Imre azonnal a Nemzetmec szerződtet-te
Beyer Gizellát aki azonban több Aj szerepet mér
nem kapott abban a szezonban mert mint végsőt
növendéknek még vizsgaeiöadáeai i voltak hátra a
Sziniakadémián Őszkor pedig mikor az éj iiíwhásl
év elkezdődhetett volna már benne voltunk az tsf
világháborúban a színház kapui zárva maradtak tőt
a szerződéseket is felbontották
Érdemesebb színeszek azonban hogy keresethez
juthassanak őssze-Őaszeállt- ak alkalmi társulatokká s
hol itt hol ott rendeztek néhány sioadást kisebb-nagyob- b
érdeklődés mellett Egy ilyen előadáson tör-tént
hogy rádöbbentem a Beyer Gizella csoéáloios
mOvéezetére azaz hogy a későbbi nagy Bajor Oszét
feieséggemmei együtt felfedeztük
Az Urániában tőrtént errt határozottan emlék-sze- m
Arra k hogy Vajda Ödön a vőlegény it ott
volt tüzérzászlósi egyenruhában hsesáhem vele egyik
szünetben Bajornak kis szerepe vok aNg egy-ké- t
jelenet Emlékezni csak egyre emiékazemarra amely-lye- l
megfogott Mintha most is látnám hogy ebben
a jelenetben hol lépett a színre és hol ment ki arra
is hogy legfeljebb egy-ké- t partnere voh vele együtt
a színpadon Arról azonban hogy ezek kik lehet-tek
s egyáltalában rajta kfvül még kik játszottak a
darabban nem tudok számot adni Ügy látszik nem
tettek rám különösebb hatást Annál inkább Beyer
Gizella mert arra viszont emlékszem hogy megjele-nése
után egy-ké- t pMenattal már Izgatott gyttttér-zésse- l
követtem annak a színpadi alaknak sorea for-dulását
akit fényesfehér Hberty-serye- m estéryírubá-jába- n
megszemélyesitett A Jelenetben olyasmiről volt
szó hogy megtudott valamit valakiről akit bálványo-zott
és ez a csalódás összetörte A szavak emléke
egészen elhomályosodott bennem el a darab elme
él szerzőjének neve Is — a drámai helyzet azonban
ez volt s ezt 0 úgy játszotta meg hogy az egykori
Renonszkából egyszerre kibontakozott előttem a nagy
Bajor Gizi később annyiszor megcsodált megdöbben-tő'
és elragadó művészetének teljes nagyszerűségében
(Folytatjuk)
n
nmiiTirtssi ii