Kanadai Magyarsag, November 13, 1976

              ÍV ff -- — $ -
flBaaBaag&sararer fM opn™
XXVI évf 46 szám iÉÉItl ÉS KIADÓHIVATAL:
Vol 26 No 46 SifJiiraFTiffTYiír 11 412 Bloor St W
1976 november 13 ' ?ffi2ía!4SisS2SSa ST-- iJ - g V fl U l fcte3 ra H i K B WBM lJ Ö-H- I SOu t'iS&Pfffifca WffJHSS Tnrnntn nn arn fannrisi
Second Class Mail 'pltiffjlyl M5S 1X5
r__- - 1_-- i- 1 nnr iíÜBcSlíS'dj LÍ6feYaJA4%JLvktJFlfcflífl'aB1fattJ'U'1 ÉA'a negisiraiiun numuei iou toííim í £&J U é -- 021 vi 2i vi vTA ♦ ♦ a i fíi iVYJsjfOiGSim Tel: (416) 924-835- 3 lyC5í?l:''S11WvTr:5?:£ Ára 30 cent
jMyjT:K"Mjg?TjAfkTwiiwi? ulitiláOTÍWirnéíi V £JulXS ÜnmAM igTTTírgrim'? t"JÉ"l'rtHiJiJ3w arter egyetlen erénye
hogy nemi Kissimger le§s a külügyminisztere
A magyar forradalom évfordulóján Londonban bolsevista „orgyilkost" ünnepeltek — Miért ütötték el Teller Edét a
Nobel-díjt- ól —- Atomfegyverek gyártására felhasználható számítógépeket ad Amerika a Szovjetnek és Kínának —
Peking amerikai-oros- z összjátékot lát az egymást kiegészítő Brezsnyev-doktrinába- n és a Sonnenfeldt-elvbe- n — A kí-naiak
újra elutasították a szovjet közeledését — Ha takarékoskodásra kényszerítik az angol munkáspárt csökkenti
katonai együttműködését a NÁTO-va- l — Veszélyesen romlik a viszony Nyugat- - s Kelet-Németorsz- ág között
Anglia politikai zsarolással akar
enyhe pénzügyi feltételeket kicsikarni Washingtontól és Bonntól
Frey András írja az
Carter megválasztása
következtében az amerikai
külpolitika vezetése — vég-re!
— új kezekbe kerül
Ez részben megnyugta-tó
részben azonban nagy
aggodalomra ad okot
Ki lesz az új
külügyminiszter?
A jó benne az hogy Kis-sing
értől megszabadulunk
(mert bárkit állít Carter a
külügyi hivatal élére az
biztos hogy Kissingeren
senki sem tehet túl a Szov-jetunió
európai érdekeinek
a kiszolgálásában) és hogy
egy demokrata-párt- i el-nökkel
nem fog állandóan
marakodni egy demokrata
többségű kongresszus
Más szempontból viszont
Carter elnöksége nagyon
is aggasztó Mert amíg
Ford ül a Fehér Házban
addig a détente-politik- a
megszállottjai csak az
orosz vonalhoz hozzákötö-döt- t
Kissingeren és a szov-jet
hatalmától megbabo-názott
Sonnenfeldten ke-resztül
tudják befolyásol-ni
az elnököt
A demokrata-párt- i Car-ter-h- ez
azonban szabadabb
bejárása lesz az egész bal-oldalnak
És elvakultabb
baloldali ajtó-nyitogat- ót nehéz elképzelni mint
amilyennek Mondale alel-nök
ígérkezik Ennek kül-politikai
következményei-től
csak az menthetné meg
Amerikát (és a Nyugatot)
ha Carter nem a demokrata--
pártban nyüzsgő fan-taszta
intellékluelek kö-zül
választaná ki külügy-miniszterét
hanem olyan
komoly demokrata-párt- i
szakemberre bízná a State
Department vezetését
mint amilyen például Ge-orge
Ball a volt külügy-miniszterhelyettes
Akiről — szerencsére —
azt mondják hogy Carter
jelöltjei közé tartozik
Carter parányi többsége
azt mutatja hogy a vá-lasztást
— és vele Ameri-ka
s talán a Nyugat sor-sát
is — valószínűleg ki-sebbségi
szavazók döntöt-ték
el Ezek nem mindig
Amerika és a Nyugat ér-dekeit
tartják szem előtt
A szovjet brutalitását
Amerika óriási
szívességgel
viszonozza
Amerika eddigi külpo-litikájára
különben jellem-„z- ő ami az elnökválasztás
előtt játszódott le Washing-ton
és Moszkva között
Ennek hátteréhez tar
c
ENSz székhelyéről:
tozik hogy a Szovjetunió
évtizedek óta főleg két dol-got
akart megkapni Ame-rikától
A keleteurópai orosz
birodalom formális elismeré-sét
és az ipari elsősorban
katonai szempontból fon-tos
nyugati technológiát
legfőképpen pedig ameri-kai
számítógépet (com-putert)
A logika elemi szabá-lyai
— úgy is mondhatnók
a józan ész — azt'kívánná"
hogy az ember az ellensé-gének
potenciális ellensé-gének
se adjon semmit in-gyen
Természetes lett vol-na
tehát hogy Amerika
ezt a két nagy szolgálatot
csak viszontszolgálat elle-nében
tegye meg
Nem ez történt Arra hogy
Kelet-Európ- a a szovjet
jogos birtoka a Nyugat
Helszinki-be- n ütötte rá a
pecsétet — be nem tartott
ígéretek ellenében tehát
ingyen Tényleg nem kapott
érte semmit
Ugyanez ment végbe a
számítógép ügyében Mint
a múlt hétén kiderült Kis-sing- er mindjárt az 1975
augusztusában kiadott hel-szinki- -i
nyilatkozat után el-kezdett
tárgyalni Moszk-vával
arról hogy Ameri-ka
számítógépet szállítson
a Szovjetuniónak
Az ember azt hihetné
hogy ez alatt az idő alatt
a tárgyalás előmozdítása
céljából az oroszok tart-ózkodtak
Amerika provo-kálását- ól Ennek az ellen-kezője
történt
1975 őszén kezdtek az
oroszok kubai csapatokat
szállítani Angolába 1976
júliusában pedig az egész
világot olyan rádiósuga-rakkal
kezdték elárasztani
melyek a helyi rádió-adások- at
nem zavarják de az
egymástól messze eső pon-tok
közti rádióérintkezést
megbénítják sokhelyütt
hosszú időre lehetetlenné
teszik v
Az Egyesült Államokon
belül és Amerikának
Ausztráliával Németor-szággal
Skandináviával s
más földrészekkel való
távirati érintkezésében a
rádiójelek napokon
gyakran heteken át érthe-tetlenek
a rádió-berendez- és készülékei egy időre
süketnémává válnak
Augusztus 25-ik- e óta az
amerikai kormány négy-szer
az angol kormány
legalább egyszer tiltako-zott
Moszkvában E pana-szokat
az orosz kormány vá-laszra
sem méltatta
Erre a július óta tartó
brutalitásra és az augusz-tus
óta elhangzott tiltako-zásoknak
orosz részről
való ignorálására az ame-rikai
kormány azzal felelt
hogy most szeptember 30-ik- án
engedélyezte a számí-tógépek
Oroszországba
október 12-ik- én pedig Kí-nába
való exportálását
A Pentagon rácáfolt
a State Departmentre
Mindezt mostanáig titok-ban
tartották Hogy a vi-lág
rádiószolgálatát a
arról Washing-tonban
csak csütörtökön
kezdtek beszélni Hogy pe-dig
a számítógépek eladá-sát
engedélyezték annak
másnap pénteken pattant
ki a híre
Persze mindjárt aznap
megkezdődött a mosako-dás
és a magyarázkodás
A State Departmentben ki-jelentették
hogy a számí-tógépet
nem lehet katonai-lag
felhasználni s hogy a
szovjetkormány külön-ben
is kötelezettséget vál-lalt
arra hogy a gépet
kizárólag polgári célokra
fogja igénybe venni
A honvédelmi miniszté-riumban
azonban meg-mondták
az igazat Elismer-ték
hogy a számítógépet
atomfegyverek és radar-szolgálat
fejlesztésére
vagyis katonai célokra is
lehet alkalmazni
Az amerikai vezérkari fő-nökök
ellenezték hogy a
oroszoknak módot nyújtsa-nak
az övékénél összeha-sonlíthatatlanul
fejlettebb
amerikai számítógépek
felhasználására és gyár-tási
titkaik kifürkészésére
s ezen a réven gyártásuk
lemásolására Kissinger
azonban ragaszkodott az en-gedély
megadásához és vé-gül
is — mint mindig —
Kissinger bizonyult az ere-sebbnek
A détente-politik- a tehát
változatlanul folyik to-vább
S a jellege is válto-zatlan
Egyoldalú ameri-kai
engedményekből áll
Brezsnyev
politikai
menekültekre
vadászik
A détente Európában is
ilyen egyoldalú Miközben
Bonn kínos gonddal betart-ja
a Kelet-Berlinn- el és
Moszkvával kötött szer-ződéseket
az oroszok és
keletnémetek megint nyo-mást
gyakorolnak Nyugat-Berlinr- e
Ez oly messzemenő
hogy még a szocialista ve-zetés
alatt álló nyugatné-met
kormány emberei is
panaszkodnak az oroszok-ra
így például — mint a lon-doni
Daily Telegraph" je-lentéséből
kitűnik — a hon-n- i
külügyi hivatalnak egy
vezető tisztviselője újság-írók
előtt is azzal vádolta
Moszkvát hogy egyre erő-szakosabban
igyekszik
Nyugat-Berli- nt elszigetelni
Nyugat-Németországt- ól
A Hamburgban megje-lenő
„stern" szerint pedig
a bonni kancellán hiva-talban
bizalmas jelentés
' készulf 'a NyifgSV s Kelet-Németorsz- ág
közti viszony
veszélyes méreteket öltő
romlásáról
Bonnban attól tartanak
hogy az oroszok határin-cidensekkel
fegyveres ösz-szetiiz- ést akarnak előidézni
a nyugatnémet és a kommu-nista
határörök között
Prágából Bonnba érkező
értesülések szerint Moszk-va
azért akarja a nyugat-német
kormányt nyomás
alá helyezni hogy Brezs-nyev
— aki valószínűleg
még az év vége előtt ellá-togat
Bonnba — minél
több engedményt tudjon a
német kancellártól Hel-mut
Schmidt-tő- l kicsikar-ni
Brezsnyev egyik célja
hír szerint az hogy Bonn
olyan főleg magyar szlovák
és cseh menekültek kiada-tását
kérje az Egyesült Ál-lamoktól
akik orosz kézben
lévő jegyzőkönyvek sze-rint
nyugatnémet terüle-ten
háborús bűnöket követ-tek
el
Erre a közelgő Brezs-nyev-Schmi- dt
találkozóra
tette egy Bonnban dolgozó
cseh újságíró azt a re-ménykedő
megjegyzést
hogy „szocialista kéz szo-cialista
kezet mos"
Ez igaz is lehetne ha
még mindig a német szo-cialisták
balszárnyához
tartozó Brandt volna a kan-cellár
Schmidt azonban
sokkal józanabb Őt nem
lehet — mint lehetett
Brandt-o- t — marxista szó-lamokkal
meghatni Úgy
hogy Schmidt-te- l nem lesz
könnyű dolga Brezsnyevnek
Az angol baloldal
nem a helyzet
megoldására
hanem a
felborítására
törekszik
Angliában viszont jól
működik a szocialista mo-tor
mely a munkáspárt
balszárnyát mozgatja s az
államot a fizetésképtelen-ség
felé sodorja Az ettől
való félelemnek egyik ki-fejezője
az angol font esé-se
hdpWwWfcJftTWa'
Az angol kincstárnak 4
milliárd dolláros „gyors-segélyre"
van szüksége és
ezt formailag a Nemzetkö-zi
Pénzügyi Alap (gyakor-latilag
Amerika és Nyugat-Ném-etország)
tudja
csak előteremteni A pénz-adóknak
azonban megvan
az a rossz szokásuk hogy
a pénzüket szeretnék visz-szakap- ni
és ha olyan em-ber
kér kölcsönt akit a pa-zarlás
hozott bajba attól
azt kérik hogy próbáljon
kevesebbet költeni
Minthogy az-ang- ol pénz-ügyi
egyensúlyt a ráfizetés-sel
járó szocializálás és az
ország anyagi erejéhez ké-pest
túl sok pénzt fölemész-tő
jóléti intézmények költség-vetési
hiánya bontotta meg
s ez fokozza az inflációt
a pénzadók egy kis takaré-koskodást
javasolnak
Ezt a feltételt Callaghan
munkáspárti miniszter-elnök
úgy akarja enhíte-n- i
hogy — ha szabad ne-vén
nevezni a gyermeket
— zsarolással fenyegetőd-zi- k
Azt mondja hogy ha
csökkenteni kell a jóléti ki-adásokat
akkor ő az Atlanti-szövetsé-ghez
fűződő an-gol
kötelékeket meg fog-ja
lazítani — akár azon az
áron is írta a „Daily Teleg-raph"
hogy a Nyugat biz-tonságát
veszélyeztesse
A baj az hogy miköz-ben
a munkáspárt zömét
képviselő miniszterelnök
meg akarja oldani a prob-lémát
(úgy hogy azt a
NÁTÓ vezetői finanszír-ozzák)
a párt balszárnya
nem megoldást hanem fel-fordulást
akar
Ezt nem csak magunk-fajta
„reakciósok" látják
így hanem a legelterjed-tebb
német politikai heti-lapnak
a baloldali „Die
Zeit"-ne- k is ez a vélemé-nye
A baiszárny célja írja a
„Die Zeit" nem az hogy
normális és stabilis hely- -
zetet teremtsen hanem
szándékosan gazdasági
káosz felidézésére törek-szik
hogy megdönthesse
a demokratikus és kapitalista
rendszert"
56-o- s gyászfátyol
A munkáspárt balszár-nyának
befolyását mutatja
az is hogy Sztálin híres
pribékje Ponomarev most
a párt meghívására ment
Angliába A londoni „Sun-da- y
Express" erről ezt
írta:
Micsoda szégyen
hogy most van húsz éve
a magyar forradalom-nak
és hogy a mun-káspárt
tisztelettel öve-zett
vendégeként Bo- - '
VarMQMPAMwn i+mj'mmmi&tmv]4 mi
risz Ponomarev Orosz-ország
egyik vezető or-gyilkosa
ezen a héten
Angliában tartózkodik
Milyen tövises gyász-fátyol
ez az elejétől fog-va
bukásra ítélt magyar
szabadságharcosoknak
a sírján!
A magyar forradalom
évfordulóján megtartott
new-yor- ki összejövetelről
különben már írtunk Ar-ról
is hogy ott dr Habs-burg
Ottó és dr Teller Ede
beszélt
--Teller- Angliából Kali-- k forniába való utaztában
állt meg New Yorkban s
a véletlen úgy akarta hogy
ezt megelőzően került szó-ba
Londonban és Ottawá-ban
a kérdés: mi lehet az
oka annak hogy ez a nem-zetközi
tekintélynek örven-dő
atomfizikus aki a vi-lág
köztudatába mint „a
hidrogénbomba atyja"
vonult be nem kapott Nobe-l-
dijat
A válasz az hogy ezt a
tudományos fórumot nem
csak szellemi hanem vi-lágnézeti
szempontok is ve-zetik
Teller pedig elkövet-te
azt a politikai bűnt hogy
távoltartotta magát attól
a titkos megállapodástól
mely a második világhá-ború
végén jött létre az
atomfizikusok között
Teller Ede
A megegyezés alapgon-dolata
az volt hogy az
atomkutatásnak két egy-mástól
elválaszthatatlan
célja volt: egyrészt atom-robbantásból
merített s bé-kés
célokat szolgáló vil-lanye- rö másrészt pedig
fegyverként használható
atombomba kifejlesztése
Ennek pedig csak addig
volt erkölcsi jogosultsága
amíg a bombával Hitler el-len
akartak védekezni
A nemzeti-szocialist- a
rezsim elsöprése óta azon-ban
nincs szükség atom-fegyverre
úgy hogy ennek
további fejlesztését ab-ba
kell hagyni Annál is in-kább
mert a kutató mun-ka
legközelebbi eredmé-nye
az atombombánál is
pusztítóbb erejű hidrogén-bomba
lenne — ettől pedig
meg kell menteni az em-beriséget
De mert a politikusok-kal
— akkor Churchill-le- l
és Trumannal — ezt nem
lehetett volna megértetni az
atomfizikusok számára az
volt az egyetlen lehetséges
megoldás hogy elhatároz-ták:
a további kutatást
csöndben elszabotálják
Erről gyorsan meg is
tudták győzni egymást a
vezető tudósok közül egye-dül
Teller nem állt kötélnek
Őt az vezette hogy a pasz-szívitás- ra
irányuló szövet-kezés
csak akkor érhetné
el célját ha a világ min-den
atomfizikusára kiter-jedne
Mivel azonban az orosz
atomfizikusok akarva sem
tudnának ebben a szabo-tázsba- n
résztvenni a nyu-gati
világ katonai bizton-ságát
nem szabad kockára
tenni nem szabad annak
a lehetőségnek kitenni
hogy egyedül a Szovjetuni-óban
folytassanak nukleáris
kutatást
Ez lehetett az oka hogy
nem mások nem más ha-nem
Teller fejtette meg a
hidrogénbomba titkát
És ez az amit pacifista kol-légái
máig nem bocsájtottak
meg neki
Az ö szempontjukból iga-zuk
is van
Mert ha csak a Szovjet-uniónak
volna hidrogén-bombája
akkor valóban
teljes béke uralkodnék a
földön D
OKTÓBER 30 SZOMBAT — A szovjetkormány to-vább
folytatja közeledési kísérleteit Peking felé de a
kínaiak az oroszok legutóbbi próbálkozását is elutasí-tották
Arra a hírre hogy Hua államelnököt a kínai
kommunista párt elnökévé is kinevezték Brezsnyev
most üdvözlő üzenetet intézett „Hua elvtárshoz" Az
üzenetet azonban a kínaiak átvenni sem voltak hajlan-dók
ezt is nyomban visszaadták és válasz nélkül hagy-ták
Mint ahogy azt a Moszkvából jött részvét:táviratot
sem fogadták el amelyet Mao halála után küldött a
szovjet kommunista párt a kínai kommunista párt ve-zetőségéhez
"
o Az ENSz közgyűlésének ülésén Hua kínai nagykövet
azzal vádolta a Szovjetuniót hogy politikája „támadás
és terjeszkedés" céljait szolgálj? A kínai diplomata
kijelentette hogy a szocialista államok korlátozott szu-verenitásáról
szóló Brezsnyev-doktrin- a és az amerikai
Sonnenfeldt-el- v amely az eddiginél is szorosabb kapcso-latot
akar létrehozni a Szovjetunió keleteurópai csatló-sai
között kiegészítik egymást s hogy a két elv hason-lósága
mögött amerikai-oros- z összjáték húzódik meg
(Folj tatás a 2 oldalon)
+