Kanadai Magyarsag, November 13, 1976

              vs—W— uj—jsa- - jifi'iih „tifui jirv jw í-wi-rr
qn—jy-ttt- r 'tír i'VA' W-""- - X f"
10 oldal Kanadai Magyarság (No 46) 1976 november 13
Mindszenty
Csonka Emil legújabb
könyve Mindszentyről
szól S az ismertetés és
kritika bevezetéseként elő-re
kell bocsájtanunk hogy
politikai és irodalmi szem-pontból
egyaránt figye-lemre
méltó maradandó
mü
Nem csak kútforrás lesz
későbbi korok történészei
számára A könyv magá-ban
is értékes történeti
munka S nem csak azért
kell a könyvszekrényben
Mindszenty emlékiratai
mellé tenni mert a prí-másról
szóló cikkek és be-szédek
fölé magasodik az
adatok gazdagságával és a
megírás művészeti érté-kével
Hanem azért is
mert a majdnem szósze-rinti
értelemben véve vér-tanú
főpap annyi szerény-séggel
és tartózkodással
írta meg emlékiratait
hogy azokat tanulságosan
egészítik ki A száműzött
bíboros" -- ban közölt té-nyek
Mindszentyről — az em-berről
a szentről a poli-tikai
hősről — való fogal-maink
hézagosak marad-nak
amíg ezt a könyvet
el nem olvassuk
Eddig is tisztában lehet-tünk
vele hogy nagy lélek
élt nemes szív dobogott
benne aki még Istennek
és a magyarságnak ellen-ségeire
is keresztényi alá-zattal
és megbocsájtás-sa- l
tudott gondolni De
Csonka sok olyan dolgot
is elmond életéről ami
minden eddigi írásmünel
mélyebb bepillantást en-ged
ennek a nagy ember-nek
a gondolatvilágába
Mindszenty otthon el-szenvedett
mártíromságá-ró- l
is sokat tudtunk de
amit Csonka ír a szám-űzetésében
rámért igaz-ságtalanságokról
az so-kaktól
nem is sejtett ké-pet
nyújt arról hogy Is-Yé- n
esztergomi szolgája'so-h- a
nem habozott kockára
tenni életét hitének és nem-zetének
védelmében Eb-ből
a könyvből még job-ban
látjuk hogy milyen
erős lélek lakott ebben a
törékeny testben
Csonka könyve azonban
nem csak emberi közel-ségbe
hozza Mindszentyt
s benne a politikai hőst
hanem a szentet is meg-mutatja
az olvasónak —
aki nyílt szemmel a ve-szély
teljes tudatában
szenvedéseit előre látva
haladt előre az útján te-kintet
nélkül arra hogy
neki magának milyen ál-dozatot
kell hoznia azért
amiben hitt
A könyv kiemelkedő fe-jezete
a Mindszenty és VI
Pál közt vont párhuzam
Montini arisztokratikus
életformában nőtt fel és
olyan egyetemi diákoknak
volt a lelkésze akiket a
fasizmussal való szem-benállás
elég messze
baloldalra vitt: oda vitte
Montinit is"
Mindszenty viszont egy
kis faluban látta a parasz-ti
életforma ezer gondját
És fiatalkorának legmeg-döbbentőbb
élménye 1919-be- n
az első kommün volt
s ezek után baloldali nem
lehetett soha többé"
Erről Csonka még meg-jegyzi:
Vajon milyen meggon-dolások
irányítják VI Pál
egyházpolitikáját? A kér-désre
egy — különben
meglehetősen elterjedt —
teóriával kísérelhető meg
a válaszadás
VI Pál — Giovanni Bat-tist- a
Montini — nevelteté-se
családi miliője ifjú-kori
politikai ideálja és
benső hajlama szerint
„baloldali" Ez fogékony-ny-á
teszi a „szocializmus"
fogalomkörébe és jelen-ségek
jóindulatú szemléié--
sere A pápa ugyan nem
szocialista a szó pártpol-itikai
értelmében de
mint az egyház világi po
az ember
litikájának intézője tudo-másul
veszi a tényt hogy
a kommunizmus szuper-hatalom
és elsőrangú v-ilágpolitikai
tényező
Ráadásul — folytatódik a
teória — VI Pál csalódott
a Nyugatban a Nyuga-tot
romlottnak tartja
így az egyház nem lehet
többé a Nyugatnak sem
megmentője sem fegyver-hordozója'
nem azonosít-hatja
magát vele a Kelet-tel
szembei! Sőt az egy-házmen- tö
feladat megkí-vánja
az időben történő
közeledést és a megegye-zés
munkálását a győztes
hatalommal A VI Pál
és Mindszenty közötti ösz-szeütköz- és
a görög sors-tragédiák
következetes-ségével
alakult ki
Mindszentynek a pesti
amerikai követségről való
távozásáról azt írja Cson-ka
hogy azt a Nixon-kor-mán- y
nem erőszakolta
(szemben e sorok írójának
abban az időben kapott ér-tesüléseivel)
A Vatikán
szerepéről pedig azt mond-ja
ott nem ismerték fel
idejében hogy a magyar
prímás Rómába hozatalá-nak
fejében ki lehetett vol-na
kötni a vallásoktatás-nak
és a papok utánpót-lásának
jelentékeny javí-tását
Mindszenty 1971 szep-tember
28-ik- án utazott
Budapestről Rómába és
ezt az eseményt az Os-servat- ore
Romano"-na- k
aznapi száma kommentál-ta
Erről Csonka könyve
ezt mondja:
Mindszentyt szíven
ütötte hogy a Vatikán fél-hivatalosan
az „Osser-vator- e
Romano" úgy
állította be Magyarország-ról
történt eltávozását
mintha ezzel akadály há-rult
volna el az Egyház és
állam közti jó viszony ki-munkálásának
útjából
Megértette: aki ezt a cik-ket
írta vagy sugalmazta
az máris magáévá tette a
kommunisták gondolat-világát
Súlyos csaló-dás
érte akkor is mikor
arról értesült hogy két hét-tel
az ö távozása után a
Szentszék engedélyezte a
magyar püspöki karnak
hogy feloldja a magyar-országi
békepapok régebbi
kiközösítését olyan kö-rülmények
között hogy az
jutalomnak számított a
hajdan megtántorodot-ta- k
számára
Ezzel kapcsolatban ol-vashatjuk
a könyvben a
következőket:
Mindszenty kül-földre
távolítása az egy-ház
sérelmeinek orvoslása
nélkül történt meg a va-tikáni
tárgyalófél kiadta
kezéből a Mindszenty-ütökárty- át
ráadásul a
kommunista fél elfo-gadtatta
azt a hamis
állítást mintha még ő ad-na
valamit azzal hogy a
bíborost „szabadon enge-di"
S ennek fejében
„csak" annyit köt ki hogy
külföldön a bíboros legyen
hallgatásra ítélve
A bíboros ezt nem vál-lalta
Hogy a vatikáni dip-lomaták
közül valaki ígé-retet
tett-- e erre valamikor
ma még nem kutatható
fel
A Rómából Budapestre
utazó Zágon József prelá-tus
négy kötelezettség elfo-gadását
javasolta a buda-pesti
amerikai nagykövet-ségen
a prímásnak:
külföldre megy
megmarad prímási mél-tóságában
de ennek joga-it
a magyar állam terüle-tén
nem gyakorolhatja
külföldön nem mond
olyat ami a budapesti kor-mány
és a Vatikán viszo-nyát
zavarja s a népköz-társaságot
sértené
emlékiratait nem adja
ki hanem végrendeletileg
a Vatikánra hagyja s az
majd halála után „alkal-mas
pillanatban" gondos-kodik
kiadásukról
a szent a politikai hős
Mindszenty csak egy
koncessziót tett azt hogy
hajlandó Róma kívánságá-ra
külföldre menni
A szovjetkormány felé
azonban messzebbmenő
ígéretek is elhangzottak
Erről ezt mondja Csonka:
Moszkvának olyan ígére-tek
voltak a birtokában a
minden valószínűség sze-rint
írásban dokumentál-ható
módon amelyeket
budapesti megbizottai ré-vén
1971 nyarán csi-kart
ki a vatikáni diplo-máciától
Ezek kilá-tásba
helyezték: Mind-szenty
záros határidőn
belül nem lesz prímás em-lékiratai
nem jelennek
meg nem lesz aktív té-nyező
tevékeny főpász-tor
miért volt biztos a
vatikáni diplomácia ab-ban
hogy Mindszentyt sza-bad
működésében korlá-tozhatja?
az a naívsá-gi- g
menő feltételezés hogy
Nyugat és Kelet közeledé-se
végérvényes és így en-nek
hatása alól senki nem
vonhatja ki magát
Mindszenty sem A másik
konkrét ok egy orvosi
látlelet volt a Vatikán
orvosa Budapestre ment
véleményének sum-mája
az volt hogy Mint-szent- y
legfeljebb még hat
hónapig él Ezért adták meg
a kommunisták által kí-vánt
garanciát
Ami már most Mind-szentynek
az esztergomi
érsekségtől való elmozd-ítását
illeti az első erről
szóló levél Rómából 1973
november elsején érkezett
meg Bécsbe VI Pál kér-te
hogy Mindszenty
mondjon le önként Mint-hogy
erre a bíboros azt
válaszolta hogy lemondá-sával
csak elősegítené az
amúgy is katasztrofális
egyházi állapotok törvé-nyesítés- ét
VI Pál decem-ber
18-ik- án azt írta Mind-szentynek
hogy az eszter-gomi
érseki széket meg-üresedettnek
nyilvánította
Ezt a levelet Csonka
szerint is nyilvánvalóan
szándékos késedelemmel
csak december 26-ik- án kézbesítették Mindszen-tynek
hogy letartóztatásá-nak
25-i- k évfordulóján kap-ja
meg Az elmozdítás kö-zhírré
tételét pedig úgy
időzítették hogy az meg
Mindszenty elítéltetésének
essék a 25-i- k évfordulójára
A prímásnak ezt az intéz-kedését
ugyanis Rómában
a Szentszék Budapesten
pedig a kommunista kor-mány
egyszerre hozta
nyilvánosságra: 1974 feb-ruár
5-ödi-kén
Ezzel kapcsolatos Cson-ka
könyvének az a passzu-sa
amely arról szól hogy
1971 október 23-ik- án (az
56-o- s forradalom 15-i- k év-fordulóján!)
ez történt Ró-mában:
A hajnali mise után VI
Pál mindenkit kiküld a sek-restyéből
Ketten marad-nak
A pápa és a bíboros
A Helytartó Mindszen-tyhe- z
fordul s latinul ezt
mondja:
— Te vagy és maradsz
az esztergomi érsek és Ma-gyarország
prímása Mun-kálkodj
s ha nehézsége-id
lesznek fordulj Hozzánk
mindenkor bizalommal!
A pápa beszólítja Zá-go- nt
(s vele is közli)
hogy Mindszenty ügyét
semmiféle vonatkozás-ban
nem rendelte alá más
dolgoknak s a bíborost
mindig esztergomi érsek-nek
és Magyarország prí-másának
tekinti"
Mindezek csak kiraga-dott
szemelvények A
könyv tömérdek más tör-ténelmi
érdekességü tény-ről
értesülésről gondolat-ról
is beszámol amiből
kevés sok esetben semmi
sem jutott nyilvánosság-ra
így König bécsi bíbo
ros-érsekn- ek a Mindszen-ty-tárgyalásokba- n
vitt sze-repe
is új megvilágításba
kerül: Königröl alaptala-nul
tételezték fel hogy
nem igyekezett elősegíte-ni
Mindszenty szempontja-inak
az érvényesülését
Politikai érdeme a
könyvnek — sok más érv
szempont adat mellett —
az is hogy megvédi Mind-szenty
emlékét az ellen a
rágalom ellen amelyet
leggyakrabban használtak
fel a magyar prímással
szemben a kommunisták
és a nyugati baloldal A
szovjetnek és a neo-libe-ralizmus- nak azoknak a
propagandistáira gondo-lunk
akiknek sikerült be-levinni
a nyugati köztudat-ba
hogy amikor 1956-ba- n
A new-yor- ki Magyar
Külügyi Társaság októ-ber
23-á- n díszelőadást tar-tott
az 1956 évi forrada-lom
20 évfordulójának
megünneplésére A dísz-előadás
két főszónoka dr
Habsburg Ottó és dr Tel-ler
Ede a világhírű ma-gyar
atomfizikus volt
akik kifejezetten erre az
alkalomra repültek New
Yorkba
A Társaság vezetősége
ezt az alkalmat arra kí-vánta
felhasználni hogy
emlékeztesse a magyar-ság
amerikai és külföldi
barátait az 1956 őszén Ma-gyarországon
lezajlott ese-ményekre
és azok törté-nelmi
jelentőségére En-nek
megfelelőleg a hallga-tóság
soraiban sok előke-lő
amerikai vendég mellett
helyet foglaltak a New
Yorkban székelő nemzet-közi
szervezetek tagjai is
s az előadások nyelve an-gol
volt Az esemény iránt
szokatlanul nagy érdeklő-dés
mutatkozott a new-yor- ki
társadalom minden
rétegében olyannyira
hogy a Vezetőség több
száz személy számára
nem tudott helyet biztosí-tani
a Magyar Ház épü-letében
ahol az ünnepély
lezajlott
A díszelőadást Páthy
László a Társaság elnöke
nyitotta meg aki hang-súlyozta
hogy amennyi-ben
1956 őszén a nyugati
hatalmak több eltökéltség-ről
és nagyobb politikai
éleslátásról tettek volna
tanúságot a hidegháború
sőt az egész világtörténe-lem
sorsa is másképp ala-kult
volna
Az első ünnepi beszédet
dr Habsburg Ottó a „Ma-gyar
Forradalom 20 év táv-latában"
címen tartotta
Ebben párhuzamot vont
többek között az 1956 évi
magyar és az 1968 évi cseh-szlovák
események között
Indokolatlannak tartotta
hogy sokan a mérleget a
magyarok rovására zárják
le s a cseheket dicséret-ben
részesítik állítólagos
„realizmusuk" miatt Azt
a beállítást is visszauta-sította
hogy a magyar
forradalom valami reakci-ós
megmozdulás lett vol-na
amely pusztán az „an-cien
régime" visszaállí-tására
törekedett „Sza-badságküzdelem
volt
egy nemzet harca az ide-gen
megszállás eííen egy
nép kitörő vágya az igazi
demokrácia megvalósítá-sa
után Ha valaki azt ál-lítja
hogy az igazi demok-rácia
és a népképvisele-ten
alapuló parlamenta-rizmus
is reakciós intéz-mény
A 68-a- s prágai ta-vasz
1956 őszén Budapes-ten
kezdődött
Az előadó kétségbevon-ta
az „emberarcú kommu-nizmus"
lehetőségét is
Amalrikra a híres orosz
történészre hivatkozott
aki szintén azt állította
hogy la csehszlovák meg-mozdulásnak
úgy kellett
a forradalom idején Pal-lavici- ni Antal őrgróf a bí-borost
kiszabadította és
Budapestre vitte akkor
Mindszenty november
3-ik- án megtartott neve-zetes
rádiónyilatkozatá-ban
két súlyos hibát köve-tett
volna el
E széles körökben és
módszeresen elterjesztett
vád szerint a prímás a föld-reform
semmissé tételét s az
egyházi birtokoknak is a
visszaadását követelte és
provokálóan beszélt a Szov-jetunióról
amivel ürügyet
szolgáltatott Moszkvának
arra hogy fegyveres be-avatkozással
letörje a ma-gyar
nép fölkelését
Ezzel szemben Csonka
megállapítja hogy rádió-beszédében
Mindszenty
a földbirtok kérdését egy szó-val
sem említette Amihez
Habsburg Ottó Teller
Magyar Külügyi Társaságban
végződnie ahogy
vagyis hogy elfojtot-ták
vagy pedig átalakult
volna tiszta demokráciává
v--á A totalitarizmus éppen-úg- y
mint a szabadság
oszthatatlan nem létezik
olyasmi amit afféle félig
meddig totalitarizmusnak
neveznek Mindezek után
esztelen és felületes min-den
olyan párhuzam
amely a magyarok „éssze-rűtlen"
és a csehek „ész-szerű"
forradalmáról be-szél
Valójában Magyaror-szágon
több realizmus je-lentkezett
mint a Dubcsek
által vezetett mozgalom-ban
mert Budajpest sokkal
határozottabban jelölte
meg a végső célt mint
Prága ahol mindvégig il-lúziókban
ringatták ma-gukat"
Az előadó igennel felelt
arra a kérdésre is hogy va-jon
volt-- e értelme a sú-lyos
véráldozatoknak 1956
őszén?A „Sohasem volt a
tőrténefembeh'oíyari vál-lalkozás
amely merőben
hiábavaló lett volna Az a
puszta tény például hogy a
török megszállás idején a
magyarság akkor is foly-tatta
a küzdelmet amikor
a közeli győzelemnek még
a reménye sem állt fenn
megadta az erkölcsi erőt
és" az erkölcsi jogot arra
hogy sorsukon változtas-sanak
Kötelességünk és
feladatunk hogy szembe-szálljunk
a nyugati opor-tunistákk- al akik azt hi-szik
hogy az ördöggel is
szabad sőt kell koexisz-tenci- át
kezdeni Akik él-vezzük
a nyugati világ sza-badságát
mindent el kell
a történelmi
az ország
hozzátehetjük hogy a rá-diónyilatkozatnak'
kezünk-ben
lévő szövege 'arról ta-núskodik
hogy a prímás
nem csak hogy nem be-szélt
kihívóan a Szovjet-unióról
hanem — épp el-lenkezőleg
— azt mondot-ta
hogy a kis Magyaror-szágnak
barátságot és köl-csönös
respektust kell
fenntartania „a nagy Ame-rikai
Egyesült Államok-kal
és a hatalmas orosz
birodalommal egyaránt"
Mindszentyt tehát még
közvetve sem lehet kár-hoztatni
azért hogy az oro-szok
november 4-ik- én nyílt
támadással törték le a ma-gyar
nép fölkelését El-lenkezőleg
Külpolitikai
és belpolitikai szociális té-ren
is a megbékélés mel-lett
emelte föl a szavát
Annyira hogy rádiónyilat
és a
végző-dött
követnünk hogy győze-lemre
segítsük azokat a
hallhatatlan eszménye-ket
amelyekért 20 évvel
ezelőtt a magyar nemzet
síkra szállt és puszta kéz-zel
szembeszállt a zsar-nokság
páncélos erőivel"
— mondta dr Habsburg
Ottó
Dr Teller Ede elmond-ta
hogy Ottó főherceget
először és utoljára kb 60
évvel ezelőtt látta buda-pesti
lakásukból a koroná-zási
menetben Örömé-nek
adott kifejezést hogy
a volt trónörökös a nemzet-közi
életben oly hasznos
tevékenységet fejt ki Be-szédében
hangsúlyozta
hogy a mai világ legna-gyobb
anakronizmusa
hogy amikor a nyugati ha-talmak
gyarmataikat fel-számolták
a Szovjetunió
erőszakos eszközökkel egy
új minden eddiginél el- -
Street
1
papíron nyomással
Ságban dísze ottho-noknak
és (jtC3i $250 Rendelje még ma töltse mellé-kelt
szelvényt csatoljon S250-rő- l vagy
ordert és címre:
Publishing
412 Bloor Street Toronto Canada vagy
kozatában még azt is han-goztatta:
Nem szabad bosszút állni
csak független és pártatlan
bíróságoknak szabad az el-múlt
rezsim dolgában törvé-nyes
felelősségrevonást alkal-maznio- k
Csonka egyébként rész-letesen
leírja Mindszenty-nek
a bécsi Pázmáneum-bó- l
tett utazásait a világ
körül rámutatva hogy a
magyar reformátusok szintén
a szabadságvágy
megtestesítőjét tisztelték
ma is ezt a nemzeti hé-roszt
látják benne
(f)
Csonka Emil: A bíbo-ros
Mindszenty emigrációban
megjelent Uj Európa" ki-adásában
(San Francisco — Mün-chen)
1976 326 old
Mindszenty József: Emlék-irataim
Vorosváry kiadá-sa
Toronto 1974 503 old
Ede
gyarmatrend-szert
hozott létre Kelet-Európáb- an
A világhírű
fizikus emlékeztetett arra
is hogy milyen súlyos ve-szélyekkel
járna egy nuk-leáris
fegyverekkel vívott
modern háború de azt is
hozzátette hogy egy ilyen
katasztrófát csak akkor
elkerülni ha az Egye-sült
Államok és a szabad
világ többi tagja katonai-lag
erős marad
Végül azt is kifejezésre
jutatta hogy a szovjet
gyarmatrendszert a ma-napság
alkalmazott zsar-noki
eszközökkel sokáig
fenntartani nem lehet
A világ egyik fele nem
szabad a másik fele
rabszolga Eljön az idő
amidőn az új rabszolgabi-rodalom
összes tagja az
orosz együtt újra
szabad lesz" — fejezte be
előadását dr Teller Ede
Új könyv Mindszentyről!
Megjelent az ismert életrajzíró
legújabb müve
Csonka Emil
A száműzött bíboros
328 24 oldalon 32 történelmi fénykép vá-szonkó- tés
művészi borítólap Fésús László terve-zése
Mindszenty életének dátumai névregiszter
A könyvben benne van minden amit Mindszen-ty
bíboros nem mondott el emlékirataiban Feldol-gozza
a bíboros emigrációban töltött három és fél
esztendejét utazásait látogatásait konfliktusát a
pápával
Kapható 12 dollár előzetes beküldésévet (csekken vagy
money orderen) az alábbi címen:
Vorosváry Publishing Co Ltd
412 Bloor West Toronto Ont
M5S Xi5 Canada
Még kapható
Magyarország színes térképe
és a vármegyék címereivel
js £l!sm j ajii __j - !Bfe '„ t
-- f
t-WiH™O-HIPW
WWWH wm M !_? HInq-W- M wpmiw bii in
pergament öt színű 23"x18" nagy- - Név:
készült térkép magyar emigráns
Ára csomagolással szálljtási költséggel házszám:
együtt meg ki a
kiállított csekket
money küldje el az alábbi Város:
Weller Company Limited
W Ont Tartomány ország:
nemzeti
s
száműzött
az
az
István
nyomóbb
le-het
le-het
néppel
oldal
1
a-- _a--j
A
a
WJWWJ ll LIXI'fc4PMllWg