Kanadai Magyarsag, April 24, 1965

              '--
m$ft "¥% " -?}£ -- "j"fayyii wjmm "r ""j£'n'I t v!jK~-M!!BJ- y j jjj! 71
— SS sr--f __—--_ Vol 15 No 17' i'Sátl
iz- -
isok íjaimamn Jtmnsarians _: ff Cü-- J' mail by thc Post Office
yek Department Ottawa and (h $}
zági pANADAS LARGEST AND OLDEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE [ for paymcnt of postage
Ara:
in
10
cash
cent :'?!í]tJj}
' m
if 1!
fevluiiWA—wu a'""""'''ii'ltofft1ffffiTT?MltMyr t'Jht nrnrum„ "SiJ'SihMlMJIia) 'Mviáffl !" mi mii iumji1i1iIí iu- -i i um miih —„ i Sífj — ~~lrr-~- r rlft JBnr fl ifyuntTf "#ií íísl
Pt f IX
-- SM'ía r47J -- ií 8 ms5
Efr lí
s
I
i 1
ÉS
23-á- n este 24-é- n
Ucl
róm kat
Szent István
r 1
P P ?
"Fii i "K?
Sí
mi
a
Viw1arkfkcíí
Sí " """"l"-"- " Parlament
VHívCaAnHl"l1'í"v' iili íilKpn amplv a —-w- ww UWJ M
SÍV ünnepségek leg--
eseménye volt
mi
8 4
Dobi István elnök „kérte" a
M rpdvcc vendéerek_ et elso_sor- -
ián szovjet barátainkat s mel- -
Mettúk azoknak az országok--
jnaK a Kepvi-eiv- u ameiyeK a
ílszovjet seregek olaaian reszt
Cflvettek Magyarország felsza- -
Ijjvavuuuau " 111 -- wtj~
Mromán bolgár jugoszláv kül--
fdötteket fogadják a hála és
ftisztelet kifejezését amit ne- jünk és a
ffjWam nevében tolmácsolok"
m S miután szolgaian felso-rolt- a
az érdemeiket így foly- -
ívíjfüi-- w l"'"""'" -- """ -
ízem meg ezen az ünnepnapon
'gm fasizmus ellen harcolt
többi országáról és né- -
íperol
külön kegyelettel azokról
az angol amerikai és
lengyel katonákról afcik
itt haltak hősi halált ma-gyar
földben pihennek"
?Ps hogy a csehek se maradja- -
feínak ki még hozzátette: „S
csehszlovák barátainkról test
véreinkrő akik velünk egyek
voltak a szenvedésben és par--
tizánharcokkai a mi sorsun- -
IMkon is enyhítettek"
Borzalmas érzés ez a rette
neles alázatosság a szovjet
iránt A magyar állam akarat
nélküli fejének meg kell di
a
Pietro Nenni az olasz kor
mány miniszterelnök helyett-ese
a szociáldemokrata nárt
főtitkára aki 40 év óta vezeti
a pártot ki
hallgatáson volt VI Pál pá-pánál
A kihallgatás magánjellege
A míves
uj
r Céh
Bertha László Toronto
Baráth An+?i1 TVvrnntn 'PÁnvpc -_--
'— — m „_ -- --- zio Toronto Mrs Jánossy
Berta Toronto Mrs Bisza
Klára Toronto Tóth
ela Hamilton Illés Miké
Woodstock Kovács Amália
aan Francisco dr Relle Má-tyás
Ellicott City ML N 0
Gáspár San Carlos Calif
Molnár Géza San Fransico
Paulovits Gábor Oakland
Szoby-Szabol- cs Kálmán Con-eor- d
Calif Aranv von Szalav
Brisbane CaHf Némethy
™&0S VaneniívfiT TT4Inc Irnw
Rocoester Czékus D Aba'
San Francisco Rev Juhász
lstvánl Ausztria dr Rektor
Jjfe CafcX Mrs Eva Peti
ami gróf Teleki'Béla New
Jorfe Jobbágy Dona Coral
Jöles Fia dr Széli Sándor
Sexico
csérni a románokat akik
résztvettek az ország
Amikor minden
magyar tudja hogy Erdélyben
becsukták a magyar iskolákat
és a mai erőszakot figyelembe
véve talán egy évtized sem
kell hogy Erdély kétmillió
magyarja
Bizony mindenkinek hal
hatatlan érdemei voltak Ma
gyarország
csak a szegény árva magyar
népnek nem neki az a szerep
maradt hogy végtelenül há-lálkodjék
gyilkosai előtt
az
Az Egyesült Nemzetek
bizottságot kül-dött
ki az „agresszió"
s az első ülésen
az USA és a Szovjetunió meg-bízottai
úgy csaptak össze
ami a hidegháború leghide-gebb
szakaszát idézte vissza
A Szovjetunió már régóta
azon mesterkedik hogy az
Egyesült Nemzetek „határoz
za meg" pontosan mi is az
„agresszió" ugyanakkor az
Egyesült Államok arra az ál
láspontra helyezkedett hogy
fontosabb az agresszió meg
45
Jáno3
miatt hivatalos közleményt
nem adtak ki Mindamellett
az Avanti a
párt hivatalos lapja nyilván-valóan
megbízható forrásból
sugalmazott félhivatalos érte
sülést közöl a fogadásról Az
Avanti bevezetőjében emlé-keztet
arra hogy Nenni ere-detileg
már XXIII János pá-pától
kért kihallgatást s a
mostani alkalommal a keresz-tény
pártok
és a béke
kérdéseiről volt szó
Az Avanti
sikernek könyveli el a pápai
kihallgatást amikor azt írja:
„Először fordul elő hogy a
Pápa fogad egy munkás vez-etőt"
Alig távozott ei Nenni a
Vatikánból amikor a kom-munisták
meg-bénult
a forgalom az egész
olasz vasúti hálózaton mi-után
a különböző
egységesen
általános sztrájkot Mrdettek
A sztrájkolok béremelést és a
munka átszervezését követe-lik
A szi
lárd
azonban sikerül visszaszorita- -
Auoem
HAMIITONBAN TORONTÓBAN GALT-GUELP-H-
KITCHENERBEN
IfpríZis pénteken Április szombaton
órakor Hamiltonban délután órakor Torontóban
egyház
termében
a Ház (245
3u{
'l'íelszabadítási
Riemelkedőbb
országgyűlésünk
szö-pfvets- ég
háromnegyedórás
Szép
tagjai
felsza-badításában
megsemmisüljön
felszabadításában
Magyar ügyről
vitatkoztak
ENSZ-be- n
hu-szonegytagú
tanul-mányozására
Nenni perces kihallgatása
Pápánál
szociáldemokrata
megerősítésének
szükségességéről
szociáldemokrata
b'újtogatására
vasutas-szakszervezet- ek
szociáldemokratái:
kormánykoalíciójával
vvass
Magyar College
Street) nagytermében
akadályozása mint meghatá-rozása
A szovjet delegátus Niko-la- j
Fedorenko a szokásos „im-perialista"
vádakkal illette
Amerikát az USA megbízott-ja
Francis Plímton nagykö-vet
hűvösen kijelentette ma-ga
az a tény hogy az ENSZ-ne- k
száz kis nemzet is a tagja
bizonyítja hogy a Nyugat nem
folytat agresszív politikát Vi-szont
az a tény hogy a Szov
jetunió bekebelezte a balti ál
lamokat elragadott nagy te
rületeket és brutálisan lever
te a magyar forradalmat ön-magában
bizonyíték hogy
Moszkva ténylegesen agresz-szí-v
politikát folytat
Fedorenko azzal érvelt
hogy
a balti államok jobban
érzik magukat" sovjet
uralom alatt mint előtte
az 56-o- s magyarországi
eseményeket meg ellen-forradalomnak"
minősí-tette
ameljnck az volt a
Richard Nixon
Nixon volt amerikai alel-nök
üzleti úton két napig
Moszkvában tartózkodott A
Finnországból érkező Nixont
a moszkvai egyetem helyettes
rektora Selyezov negyven-perces
vilJámbeszélgetésre
hívta meg Jól meg akarta
vizsgáztatni Nixont és nagy-számú
újságíró jelenlétében
azt kérdezte tőle: „Hogy lehet
az hogy egy szabad ország
ban mint az USA előfordul-hat
politikai gyilkosság?
Nixon erre gyorsan kérdéssel
felelt „Hát Beriával mi tör-tént
és Trotzkijt gyilkol-ták
meg?"
Majd így folytatta Nixon:
„De ha már az erőszaknál
tartunk akkor beszél-jünk
arról a véres szov-jet
támadásról amivel a
magyar szabadságharcot
legázolták"
Selyezov helyettes rektor né-ma
maradt Nixon kérdésére
újságírók azután meg
kérdezték a volt amerikai al
elnököt hogy M győzött ab
ban a moszkvai vitában mely
rJ—_ 1Mwiiirir4d TíaJtrtT- - 1v{ a_ IlMti n-- M ITIl — JU miIUrcll üUUűuimöii vwvi wjbve 5 -- uawvv j£w_rvt x&
gató törekvést Icamenkai kiállítás koayöaja--
ÍJ '' $ i "wHu
Április 25-é- n vasárnap d n
fél 4 órakor Gált Guelpli és
Kitchener lelkes magyarjai-nak
a Kossuth Házban EJ©
pWMmtem
kik
Áz
célja hogy a „többségi"
kormán jt fasiszta" és
„horthysta" elemek segít-ségével
megdöntse
Plimton nagykövet viszonvá-laszába- n
sorra nevetségessé
lette a mesterséges szovjet
vádakat „Az még rendben
lenne mondotta hogy a
Szovjetunió ma agresszió-ell- e
nes hangokat hallat de az
semmiképpen sincs rendben
hogy ez az agresszor akarja az
anli-agresszi- ós kórust is vezé-nyelni"
Kun Béla l
és Szainüeli—
dicsérete
Az április negyediki fel-szabadítás!
ünnepségekre Ma-gyarországra
érkezett Anastas
Mikojan a Szovjetunió elnö-ke
s a Parlament ünnepi ülé-sén
agyondicsérte az „interna
cionalista magyar hősöket"
Nixon látogatása Moszkvában
ban zajlott le Nixon így vá-laszolt:
Mindketten elvesztet
luk hivatalunkat Hruscsov is
én is s így a vitát egyikünk
sem nyerte meg"
Egy kanadai újságíró ez-után
elvezette Nixont oda hol
Hruscsov jelenleg lakik A
szürke bérház ötödik emele-tén
délelőtt 11 órakor hiába
kopogtak Csak egy takarító
asszony jött elő aki mindenre
még az időjárásra is így fe-lelt:
Nem tudom" A takarító-asszon-y
szerint Hruscsov nap
jait leginkább vidéki házában_
tölti Nixon egy cédulára a
következő üzenetet írta: „I
am sorry I missed seeing you
while in Moscow"
Hruscsov örül hogy egyelő
re meghagyták életét
Johnson-ná- l
wámim
Willy Brandt
Johnson elnök húszperces
kihallgatáson fogadta Willy
Brandt nyugat-berli- ni polgár-mestert
a nyugat-németorszá- gi
szociáldemokrata párt el-nökét
Brandt előzőleg Rusk
külügyminiszterrel folytatott
tárgyalásokat
Hivatalos jeáentések-szeri- öt
köztük Kun Bélát és Szamueli
Tibort a 19-e- s proletárdikta-túra
véreskezű vezetőit
Rossz lelkiismerettel állha-tott
a magyar országgyűlés
kupolás üléstermében Miko-- r
jan mert bevezetőül azt mon-dotta
hogy „1848— 49-be- n
Oroszország nagy forradal-már
demokrata írói a magyar
forradalom oldalán álltak
Megbélyegezték a cári ön
kényuralmat amely segí
tett a Habsburg-dinasztiána- k
a magyar forradalom elfojtá-sában"
Arról nem beszélt
hogy mit gondoltak az oro-szok
amikor leverték az 5G-o- s
forradalmat és szabadsághar-cot
Mikojan háláját nyilvání-totta
a magyar népnek amiért
1917-be- n és a „szovjet hala-lomért
vívott harc további
éveiben az Oroszországban
tartózkodó magyarok közül
mintegy százezren csatlakoz-tak
a prolelárforradalomhoz
jelentkeztek a vörös gárda
soraiba beléplek a partizán-egységekbe
Kiemelkedő in
ternacionalista forradalmár
és katonai vezető volt a feled-hetetlen
Kun Béla aki a Ta-nácsköztársaság
bukása után
Oroszországba érkezett Tagja
volt a déli front forradalmi ta
nácsának s a krimi forradal-mi
tanács első elnöke lett"
Azt elhallgatta Mikojan
hogy érdemeiért' végül
is Sztálin tarkón lövette
Kun Bélát
„A szovjet emberek nem
felejtették el hogy milyen
nagy szerepet töltöttek be
Szamueli Tibor Múnnich Fe-renc
Zalka Máté és más ma-gyar
elvtársak a szovjethata-lom
győzelméért vívott harc-ban"
_Mikojan kijelentette hogy
a „szovjet nép amely a kom-munizmust
építi önökkel van
Barátságunk napról-napr- a
erősödik"
Willy Brandt
Johnson elnök közolte'Brandt
polgármesterrel hogy
az Egyesült Államok el-határozott
szándéka a
berliniek jogainak és sza-badságának
megvédése s
ugyanakkor keresi a né-met
kérdés igazságos és
tartós megoldását
Brandt polgármester kifej-tette
Rusk külügyminiszter
előtt hogy a német kérdés
rendezésére nyugati kezdemé-nyezést
tart szükségesnek
Mikor Brandt távozott a Fe
hér HázbóL az újságíróknak
kijelentette hogy a nyugat-német
parlamentnek joga volt
Berlinben ülésezni A szovjet
blokád-kísérlet- ei eredményte
lenek voltak s az egész nem
zetközi politikai világ zossza- -
lásával találkoztak
Wass Albert: i „
MAGYAR SZEMMÉ!
Mikor az ember cg)' útszakasz végére
ér illó' hogy megálljon cg)' pillanatra cs
visszanc7zcn Az Amerikai Magyar Szcp-mív- cs
Céh pontosan egy evvel ezelőtt in-dult
cl útjára azzal a céllal hogy tegyen
valamit a magyar jövendőért pótoljon
cg)' olyan mulasztást melynek jóvátéte-lére
semmiféle emigrációs szervezet nem
vállalkozott
Most hogy az ckő esztendő vcgcic ju-tottunk
célszerűnek látszik hogy a ma-gyar
nyilvánosság cló'tt mérleget készít-sünk
eredményeinkről kudarcainkiól
csalódásainkról és öiömcinkről s eldönt-hessük
érdemes volt--c rálépni circ a
jáiatlan útra vagy nem
Valami 1500 munkaórát fektettem be-le
cn magam a vállalkozásba estéket
éjszakákat szombatokat és vasárnapokat
mely időt mások magyarok ezrei is pi-henésre
üdülésre szórakozásra használ-tak
föl Egy vízvezeték- - vagy villany-szerelő
legalább ötezer dollárt keresett
volna ezzel a munkával Az cn „kere-setem"
annyi volt hogy sikerült össze-hoznom
hétszáz magyart aki hajlandó
volt azon nyomban látatlanul is évi
tíz dollár erejéig vállalni a magyar jö-vendőért
járó felelősséget Kétszer any-nyia- n
megbíztattak a ma már történel-mi
jelentőségű hagyományos magyar
frázissal hogy „ha még egyszer azt üze-ni
mi is vállaljuK majd a magunk
reszet
Sem Mohácsnál sem Világosnál sem
az azóta lezajlott történelmi események-nél
nem volt idő második Ü7cnctrc
Most van Az idő most már keveset sá-m- ít
Elkezdett munkánk minden re-ménysége
ezen a tételen alapul
De a mérlegnek ebbe a serpenyőjébe
kell helyezzük az elmúlt cstcndő többi
csalódásait is Jóhangzású ncwcl ícnclcl-kc- u
magyar intézmények valamint az
emigráns magyar sajtó közönyét az ügy-gy- cl
semben Néhány lapszerkesztő
honfitársunk levelét melyben minden
kcndóVés nélkül bejelentik hogy sajnos
ncrn állhatnak az ügy mellé mivel az
sajátfcÜ7lcti válIalko7ásuk számára nem
jelent anyagi hasznot Az emigráció tör-ténetírói
valamikor majd megdöbbenve
fcdc7Ík föl ezeket az írásokat leveleslá-dám
sok egyéb érdekes dokumentuma
küött
Mindez színültig tölti az egyik serpe-nyőt
Mi van a másikban? Egy jelen-téktelennek
látszó kis könyv Címe:
Transylvania citadcl of thc West Iroja:
Zathurcczky Gyula a kolozsvári Ellen-zék
hajdani főszerkesztője És újra né-hány
levél A Fehér Házból Szenátorok
és képviselők irodáiból Hat egyetem el-nökétől
liVenöt dékántól és harminc-nyolc
egyetemi tanártól Levelek me-lyeknek
írói megköszönik az Erélyrc vo-natkozó
könyvet Többen „hézagpótló"
munkának nevezik mások beismerik
hogy az első tudományos munka mely
Európának ezzel az elhanyagolt részével
foglalkozik kellő szakértelemmel és fái-készüllséggcl"
Több egyetemen már föl
is vették forrásmunkának előadó taná-rok
számára
De itt is akad keserű vackor Magya-rok
levelei akik kifogásolják hogyncm
díszes kemény kötésben aranybctükkcl
jelent meg a könyv Levelek melyeknek
írói minden jószándékuk mellett sem ér-tették
meg hogy ezt a könyvet nem a
magunk számára készítettük Angolnyel-vű
egyetemek számára készült a súly
tehát nem a külsőn van hanem a tar-talom
mcgtámadhatatlan erején és igaz-ságán
Az emigráció magyar kiadói any-nyi- ra
megszokták ezt az „önmagunk di-cséretét
önmagunk előtt önmagunk szá-mára"
ez az önmagunkba fordulás any-nyi- ra
belénk idegződöttjnár mint egyet-len
kiadói program hogy nehezen tud-juk
fölismerni a valóságot Mely szerint
nem az a fontos hogy önmagunkat győz-zük
meg arról amit már amúgy is tu-dunk
hanem hogy ezt a tudást terjesz-szü- k
minden eszközzel azok között akik
még1 nem találkoztak vele Kinek a hi-bájából?
A mienkből természetesen
A mérleg tehát elkészült Egyik ser-penyőjében
a csalódások keserűségek
munka fáradtság másikban mindössze
egy jelentéktelennek látszó dísztelen kis
könyv s néhány angol nyelven írt levél
S mégis: az a kis könyv s az a néhány
levél többet nyom mint a másik serpe-nyő
minden munkája és keserűsége
Mert ha csak egy rövid kis lépessel is
de előbbre vitte a magyarság ügyet
Mert bármilyen apró is ez a lépés mégis
többet jelent a jövendő számára mint
az emigrációs magyar könyvkiadás húsz
esztendős együttes munkája
Miéit? Mert húsz év alatt egyebet se
tettünk mint újra és újra elmondtuk
egymásnak mindazt amit mindnyájan
tudtunk már amúgy is: hogy alkotó nem-zet
vagyunk hogy a világ félreismer
minket hogy igazságtalanságok sorozata
ért Bebizonyítottuk egymásnak újra meg
újra a magunk igazát Magyarul Irtunk
néhány angolnyelvű cikket is az igaz
De ezekben a cikkekben több volt a sér-tődöttség
és az önérzet mint a meggyő-ző
és bizonyító ciő Források megneve-zése
nélkül hirdettünk meg tényeket s
legtöbbször a tárgyilagosság ereje nél-kül
Az emberek elolvasták mosolyogtak
s megfeledkeztek róla Most először ad-tunk
a kezükbe olyan tanulmányt mely-nek
tudományos bizonyító ereje is van
Mely nem szónokol és nem koitcskcdik
hanem sáraz egyszerűséggel bizonyítja
a tények valóságát S bármilyen jelen-téktelen
köntöst is viseljen ez -- a könyv
szakéi tő szemek nyomban fölismerik
benne a méi hetetlen tudományos érté-ket
s jobban megbecsülik mint a legdí-szesebb
bőrkötéses propaganda kiad-ványt
Van valami amiről nem szabad meg-feledkeznünk
A világpolitika jelen kon-stellációja
ma kedvező ahhoz hogy Er-dély
védelmében mozgalmat indítsunk
Szenátorok és képviselők szónoklatokat
tartanak Erdély magyarságának érdeke-be- n
s amerikai magyar intézmények és
egyesületek megfeszített erővel igyekez-ria- k
ütni a politika vasát amíg" meleg
S ez jól van így Isten áldása legyen
velük Azonban a konstellációk szcs7é-Iy- c
változó s a ma clhang7ott beszédek-re
holnap már nem emlékszik senki Vi-szont
akár ma akár egy év múlva akár
tíz év múlva akár hús harminc ötven
év múlva: aki Erdély és a Duna-mc-den- ce
kérdését tanulmányozni kívánja
Amerikában az nem cseh német
román forrásokból kell ezentúl- - összekc-rcsgél- jc
magának az ellentmondó adato-kat
hanem megtalál mindent egyetlen
tanulmányban még a forrásmunkákat
is melyeknek alapján a tanulmány ké-szült
Lcgvcn az a State Department
tisztviselője aki az Elnök számára kell
jelentést készítsen egyetemi tanár aki
köép-- és kelet-európ- ai szakértővé kíván-ja
képezni magát vagy egyszerűen egy
igazságot szomjazó diák: az egyetemek
könyvtáraiban a történelem és politika-tudomány
osztályokon ott lesz a nyilván-tartási
jegyzékben egy ol)an munka
mely tudományos tárgyilagossággal és
alapos felkészültsegge] röviden és vilá-gosan
ismerteti Erdély és a Duna-mc-den- ce
múltját politikai és gazdasági
S7crcpét valamint azokat a történelmi
törvényeket melyek ezen a térségen ér-vényesülnek
s melyeknek mellőzésével
tartós békét megteremteni nem lehet
Első évben első lépésünkkel ennyit
megtettünk S ez elég Elég arra hogy
erőt merítsünk belőle és bátorságot s
tovább haladjunk a megkezdett utón
Ahogy lehet Ha kell hát lassan cs bo-torkálva
Ellenséges támadásokkal küz-köd- vc
saját fajtánk közönyénrk és gán-csoskodásain- ak
terhét viselve ahogy le-het
De megyünk tovább A megálmo-dott
nagy terveket talán nem valósíthat-juk
meg nem az idegenek hanem a
saját vércink rocgncmértésc miatt de
lépésről-lépésr- e mégis csak haladunk
előre
Aki velünk jön áldja meg az Isten
Aki nem arra se haragszunk Mindenki
önmaga bírája kell legyen s minden el-mulasztott
vagy megvalósított cseleke-det
magában hordozza a jutalmat vagy
a büntetést Kövesse hát ki-- ki a maga
lelkiismeretét A mi utunk a mi célunk
tiszta egyszerű és világos Korunk mu-lasztását
pótolni kívánjuk s egyetlen
szándékunk hogy ellássuk az amerikai
egyetemeket a jelen és a jövendő Ame-rika
diplomatáit és állarnférfiait' olyan
forrásmunkákkal -- melyekből ''megismer-hetik
a tárgyilagosigázságot' a1 Diina-meden- ce
minden prcMémájával-kapcst- P
latban Ha kevesen is leszünk 'ha'lassan
is haladunk akkor is elvégezzük {étii
Ahogyjehet iSazi Úristen mellettünk
jJcsz bizonyára
MMAMAAMAlVAAMMAAAAAAMWtfWtfWMWMWWVWWWWMMWWWMWWMWWM
'?HÍ
:ri i - a'
:íKP: íhm
1 úi
m
ül Fi! ríMí
mni
m