Kanadai Magyarsag, March 20, 1965

              Mm'" ' 1 r
r-s$- ra i ijlt -- -
íipiaís"
'U'
hfc
Br Mihályi Gilbert:
Hirdessük a Kárpát-medenc- e európai jelentőségét
Március idusán a magyar
szabadság-szeret- et halhatat-lan
ünnepén kéréssel fordu-lok
az emigrációban élő ma-gyar
véreimhez Nem szemé-lyes
kérésj hanem mindnyá-junk
ügye Tudatában va-gyunk
s mégis legtöbbször el-feledjük
Éppen ezért igen
örültem amikor Wass Albert
„Magyar Szemmel" c Írását e
hasábokon nemrégen olvas-tam
Ilyen kell több és még
inkább annak szellemében va-ló
cselekvés Hogy ezt előmoz-dítsam
előállók kérésemmel
ami a következő: KÁRPÁT
Szilnyay Zoltán:
ÜGYE EURÓPAI igazságtalanságot kizárólagos
Ha Trianonról beszélünk
írunk avagy beadványokat
szerkesztünk egyik legfonto-sabb
az legyen
hogy ezt a problémát mint az
egész Duna-völg- y népeinek
közös problémáját tárgyaljuk
mint ahogyan tényleg az is
Valahányszor Trianon szóba
tárgyilagos adatokkal
erőteljesen ki kell hangsú-lyozni
hogy annak megfelelő
orvoslása az európai boldo-gulásnak
egyik kelléke So-se
szűkítsük le trianoni
zűrzavar egykor város volt A kaliforniai Pcpperwood városát mely
80 mérföldnyire fekszik Eurckc-tő- l Elver folyó el-pusztította
JANUS
A Prágai Magyar Hírlapnál nevelődött Szvatkó Pilt
az a Dzurányi László indította cl pályáján aki aztán múlt-ját
megtagadva a Pozsonyban létesített bencsi politikát
szolgáló Magyar Újság főszerkesztője és a felvidéki ma-gyarság
árulója lett 1933-ba- n
Valamikor azokban az evekben fészkelődött a Prágai
Magyar Hírlaphoz Paál Ferenc a magyarországi kommu-unistá- k
későbbi ideológusa tudása származásán
kesergő vívódása fajrokonához a kiváló Ottó Wci-ningerh- ez
tette hasonlóvá eves sem volt amikor a
kommunista emigránsok dzsungclébc került cs revükön a
Zsolnay Vcrlag jelentette meg patologikus erotikája első
regényét Benső monológgal hömpölygő gondolatáradata
újszerű színei szóképci és múltbanyúló cszmctáisításai a
Márai által irodalmunkba bevezetett hatásra val-lottak
Huszonnégy eves korában miután megtelt G) őrhöz
igen szerény keresetű boltos S7ülcihcz a hatvanévesekkel
vetélkedett hófehér és félig kopasz feje Szelleme is Ez az
ifjú aggastyán egy hctilapocskát szerkesztett Győri
címen abban ő szólaltatta meg akkor még versekkel ki-tűnő
írónkat nemrég elhalt Dallos Sándoit L lap egyik
számában és annak első oldalán jelentette meg Győr pol-gármesteréhez
intézett nyílt új színház hangver-senyterem
közkönyvtár létesítése erdekében és azzal vád-dal
hogy elmulasztották a kulturális fejlődés ugrásszerű
lehetőségét amikor Pozsonyból kitelepülő Erzsébet Egyc-te- m
felajánlkozását áldozatoktól húzódzkodó szűkkeblű-segg- el
hárították el amit azonban nemiképp jóvá tehetné-nek
Kecskemét és Solnok példáját követve művésztelep
létesítésével amely színesítené felfrissítene Győr kcicskc-dclmé- rc
iparra beállított merkantilt szellemű társadalmát
Merész írás volt nyílt levél hiszen akkor nemcsak a-ljegyzője
voltam a törvényhatóságának pol-gármesterének
titkára is A fegyelmi eljárás csak azért fe-neklett
meg mert cikkem visszhangra talált Réti István
Glatz Oszkár Ivánvi Grünvvald Béla és a műtörténész Lá-'- ár
Béla helyeslő hozzászólásával Paál Ferenc kitűnő és
igen kedvelt heti glosszákat írt Győr időszerű escmcnyeiiől
A megélhetést sem nyújtó lapocska pénztelen kopott
öltözékű szerkesztője egy nap angol szövetből remekül sza-bott
ruhában állított be az újvígíiók kávéházi asztalához
Omega óra ketyegett csuklóján horogra akasztott Parker
kandikált ki külső zsebéből és bankjegyek duzzasztották va
donatúj krokodil tárcáját
— Kit öltél m'c"? —
MEDENCE i
KÖZÜGY
gondunk
kerül
a
Sokoldalú
s
a
a
a
c
a
vallatta az asztaltársaság
— Készülő rcsrcnvcmct ízlelték mecr a Géniusnál
dünnyögte szciénycn — és annyira haraptak rá hogy le-kötötték
és nyomban háromezer pengő előleget folyósíto-ttak
— Hármat? Amennyit Szabó Dezső kapott El-sodort
faluért ugyancsak a Gcniustól?
Paál Ferenc pillái szaporán mozogtak fülei lángoltak:
— Maga Káldor igazgató tette elém a gubát nekem
csak fel kellett nyalnom
A műtörténész Mellcr Simon öccse és Paál legjobb ba-rátja
elgondolkodva piszkálta az orrát:
— Bolond vagy te Paál
Paál verébszeme hunyorgott
— Fcstus — folytatta a barát — miként a Bibliában
írva vagyon nagy fennszóval azt is monda Pálnak: A sok
tudomány téged őrültségbe visz'
Meller azt is tudta hogy semmi sem igaz a történetből
magyar keservvé Duna-völgyén- ek
s központjának a
Kárpát-medencén- ek ügye a
társnépek ügye és egész Eu-rópa
ügye
Ha az 1956-o- s szabadság-harcról
beszélünk írunk
avagy beadványokat szerkesz-tünk
fő gondunk az legyen
megint hogy rámutassunk
adatok súlyával hogy a Duna-volg- y
és kulcsának a Kárpát-medencének
szabadsága az
összes ott lakó népek ügye és
egész Európa közügye Nem
elég csupán szabadsághősein- -
Ez a mint-egy
délre az árvize teljesen
híres
Húsz
prousti
Lloyd
levelemet
város hanem
az
köhintett
ARCCAL
ket dicsőíteni bár minden di-cséretet
megérdemelnek
Nem elég az Egyesült Nemze-teket
szidni bár teljesen meg-érdemli
Nem elég az Egye-sült
Államok ügyetlenségét
kritizálni bár jogosan tesz-szü- k
Nekünk azt kell hangoz-tatnunk
hogy a Duna-völg- y
és a kulcsszerepet jelentő
Kárpát-medenc- e rendje az
egyetemes európai rend nél-külözhetetlen
alappillére Európ-a-
egység nincs duna-völg- yi
és kárpát-medenc- ei egység
nélkül
Hogy pedig a Kárpát-medenc- e
európai jelentőségének
hangsúlyozása minél átütőbb
legyen elengedhetetlenül
szükséges hogy az a valóság-ban
is a társnépek közös vál-lalkozása
legyen
Természetes hogy az emig-rációs
népek nem hivatottak
az óhaza jövőjéről dönteni
De npm is erről van szó Ami-ről
itt mi beszélünk az az
hogy nep-csaladu- nk ugye a
szétszakíthatatlan természeti
kötelék alapján az elszakadt
és szétszéledt családtagok
ügye marad Ezen alapon
nemcsak jogunk dc köteles-ségünk
családunk ügyével
foglalkozni azt megvitatni és
az otthoniaknak segítségére
lenni
Emigrációs
lársnépek
összefogása
Március idusán tehát arra
hívom a magyarságot hogy a
társnépekkel való összefogást
és együttműködést tovább
mélyítsük és tovább fűzzük
Fontos hogy gyakorlati
együttműködés lehetőségét
teremtsük meg Elengedhetet-len
hogy többször összejöj-jünk
és közös dolgainkat
megbeszéljük és megvitas-suk
A „gubát" nem a Géniustól kapta Paál hanem egy előkelő
győri vállalattól
— Azéit hogy írjon valamit?
— Azért hogy hallgasson valamiről
A lap hamarosan megszűnt és Paál ismét elillant
Gy őiből Ekkor bukkant fel Pozsonyban majd Pi ágában
A beharangozott regény időközben megjelent ugyan de
nem a Genius kiadásában
Egyike volt a „Horthy-fcnevadaktó- l" hemzsegő és a
magyar életet rágalmakkal becsmérlő emigrációs műveknek
A sors azonban szcselycs Paál Fcicnc húgát néhány év
múlva egy „fenevad" hadseregünk egy tisztje — vette fe-leségül
Talán azért talán mert úgy látta hogy politikai
elképzeléseibe hiba csúszott és a nemzeti szocialista eszme
terjedése véget vet a bohevizáló reményeknek a megtért
bárány irháját hajította görbe hátára és mindenfelé töre-delmes
vallomással bánta meg világnézeti bűneit Szerény
névtelenséggel ugyan de a keresztény nemzeti gondolatot
szolgálta imitt-amo- tt A Prágai Magyar Hírlapnál is A
müncheni elöntés után sodródott Budapestre a dicső menet-be
furakodva amelyet a vértanúnkká vált Jaross Andor
meg a kisebbségi magyarság szlovcnszkói vezért Szent-Iván- y
József vezetett a magyar közéletbe
— Valami Paál Ferenc a Leója — mondták a Pest
szerkesztőségében amikor Szvatkó egyik vezércikkéről volt
szó — Sűrűn lebzsel bennfentesen hol nála hol előszobá-jában
Bár ugyanabban az épületben dolgoztam egy éven át
ahol Szvatkó Paál Ferenccel nem találkoztam Olykor ta-lá- n
egymásba botlottunk dc miként ismerhettem volna fel
húsz év múltán valakit aki hatvan évesnek látszott már
akkor amikor utoljára láttam írások élén sem találkoztam
nevével hangját azonban többször véltem hallani Szvatkó
legjobb mondatai olyanok voltak mintha Paál Ferenc sut
togta volna a fülébe Két ellentétes szemlélet és két remény
merített bátorítást c verzércikkek dodonai jóslataiból Azok-nál
is akik biztak a győzelemben dc még inkább azoknál
akik nem biztak abban Ez volt a Magyarország sikerének
titka míg a Pest c titok nélkül egyre jobban sorvadt
Talán Szvatkó volt az egyetlen újságíró aki a magyar
társadalom figyelmét felhívta a lejcgelt gyűlölködés katakom-ba-
irodalmára s azt írta 1942 karácsonyán hogy „a
magyarság közösségén kívül dc mégis az országban s gyak-ran
lényeges helyeken számos olyan erő található mely nem
tud beleilleszkedni az crőösszpontosítás hangulatába és cl-Icnhang-ulatot
képvisel" Helyesen írta dc elsiklott a saját
maga által felvetett lényeg mellett és nem vonta le a nagyon
időszerű következtetést hogy a háborús ellenfélnél veszélye-sebb
az aki suttogó propagandával illegális sajtóval tit-kos
adóval bomlaszt cs mételyez aki szellemi partizánkodás- -
sal csökkenti a nemzeti önállóságot biztosító győzelem lehe-tőségét
Háború idején a szellem embere sem járhat a nyil-vánosság
életében külön utakon és az egész nemzetnek a hó-sivatag-ban
küzdő katonáig egyetlen rajvonalat kell alkot-nia
A franciák azokat a honfitársaikat küldtek vesztőhelyre
akik az ellenség oldalára álltak míg nálunk azokat akasz-tották
és lövették főbe akik a velünk háborúban lévő ellen-séggel
vívták a harcot
A vállalat rezetői vitéz Horváth minden bizonnyal
tudták a Magyarország „titkát" és nem azért hunytak sze-met
szellemi kettőssége fölött mert az kclendőségi sikert
biztosított hanem mert a jövő mindkét lehetőségével szá-molva
túlzott reményt fűztek kétirányú magatartásuk Ja-nu- s
arcához
Legyen szabad még valamit
ajánlani: ezt a szoros együtt-működést
valósítsuk meg a
keresztény világot manapság
átjáró úgynevezett ökumeni-kus
szellemben Ez röviden
annyit jelent hogy egymást
megbecsülve kölcsönös bi-zalommal
egymás vélemé-nyét
tisztelve és közös érde-keinket
szem előtt tartva be-széljük
át közös ügyeinket és
visszük azt közösen a megfe-lelő
fórumok elé Ha ez sike-rülne
a Dunavölgy és Kárpát-m-edence
ügyét nagy lé-péssel
segítenők előre
Itt az idő
most vagy solial
Március idusa szellemét
nem retorikával szolgáljuk
hanem tettel Életünk annyi-ban
értékes amennyiben
szolgáljuk cselekvéssel né-peink
ügyét amelyért annyi
honfitársunk életét áldozta
Ma már lassan mások is rá-ébrednek
arra amit mi tu
Kisjókai Erzsébet:
dunk: George F Kennan írta
1964 októberében a The At-]antic-b- en
megjelent „The
Price We Paid for War" e
cikkében: „Az Osztrák—Ma-gyar
birodalom lerombolása
után nem volt kéznél semmi
féle nemzetközi egység formu-la
ami helyettesíteni tudta
volna azt az egységet amit a
Monarchia jelentett a Duna-völgyi
népek gazdasági jólé-tének"
Ezt az egységet épít-sük
a duna-völg- yi és a kárpát-m-edencei
népeknek a táj-egység
természetes követel-ményeit
felismerő eervmásra- -
találására Ez saját eruc c
és egyben európai szükséges-ség!
Bővítik és korszerűsítik a
párizsi Louvre-- t ahol jelenleg
csak mintegy 3000 műtárgyat
tudnak kiállítani legalább
ennyi porosodik a pincékben
és a padlásokon A vUág
egyik legnagyobb múzeumá-nak
átépítésére 50 millió
frankot szánnak s a munkála-tokat
nyolc évre tervezik
w
(Tizennyolcadik folytatás)
„A jó Armand! Nem akart engem kellemetlenségbe
hozni Mindig megvéd mindenütt ha kényes helyzetben
vagyok Ne értsen félre kérem nem a rendőrséggel volt
bajom hanem a nőkkel Armand segített ha nem tudtam
szabadulni a csávából Monsieur le commissairc ha nem
volna barátság a világon szegényebb és szürkébb lenne
minden"
„Köszönöm értékes eszmefuttatását és világnézeti tá-jékoztatását
Dc most egyenes választ kérek Mi az igazi
neve?"
„Dc le Roche"
„Tudomása van arról hogy büntetendő cselekmény
hamis papírokkal utazni?"
„Akkor is ha nem szándékosan hanem véletlenül
történik?"
„Bejelentette az itteni hatóságnál mikor rájött a té-vedésre?"
A francia hallgatott Arca halálsápadt volt cigaret-tája
idegesen reszketett kezében
„Arra kérem jöjjön most velünk a kapitányságra"
Az ajtó kivágódott És feldúlt arccal botladozva jött
be rajta VanDorenné Egyenesen a franciához ment és
belekapaszkodott a karjába
„Jean Jacques! Jean Jacques!" kiáltotta elcsukló
hangon „mondj cl mindent Kérlek kérlek!" Franciául
beszélt és levegő után kapkodott „Ne énrám légy tekin-tettel
hanem magadra Nem akarom hogy bajba ke-rülj
"
„Inkább angolul beszélj chéric" mondta megnyug-tató
hangon halkan a francia cs átölelte a nőt „Azt hi-szem
az urak ezt előnyben részesítik Dc kérlek Rita menj
vissza a szobádba"
„Nem! Nem Amíg nem vagyok biztos hogy semmi
bajod nem történik addig itt maradok hallani akarok
mindent"
„Monsieur le commissairc" fordult Niclscnhcz a
francia „engedje meg hogy szobájába kísérjem a nővé-remet
hiszen alig áll a lábán"
„Nővérét ?" hitetlenkedett a kapitány
„Mit gondolt! Mit mert feltételezni!" kiáltotta a fran-cia
dühtől remegve „Persze hogy testvérek vagyunk!"
„Bocsánat" szólt közbe Rházy „ismeri Mrs VanDo-re- n
lányait is?"
„Micsoda kérdés Persze hogy ismerem őket Dc két
évig nem láttam egyiket sem
Előbb én tartózkodtam majdnem egy évig Casablan-cában
utána a család ment Amerikába egy évre"
„Jackie Miss VanDorcn úgy tett mintha soha
nem látta volna önt"
„Csacsi gyerek Azt hitte valami baj van körülöt-tem
Akárcsak a nővérem Nem tudom mit aggódnak
ezek Miért akarnak állandóan megvédeni"
„Talán okuk van rá?"
„Mivel gyanúsít?"
„Semmivel De tegnap a nővére hálószobájában
járt Akkor még ott volt az ékszeres kazetta"
VanDorenné a szívéhez kapott Elzuhant volna ha
a francia cl nem kapja Dühösen nézett a három férfira
Tönkre akarják tenni? Hát nem látják hogy rosz-sz- ul van?!"
Niclsen udvariasan fordult az asszonyhoz:
Mrs VanDoren kérem menjen issza a szobájába
Feküdjék le"
„A az öcsém velem jöhet?"
Természetesen Csak arra kell kérnem ne hagyja cl
a szállodát mert még beszélnünk kell egymással"
„Nem fogok megszökni ne féljen" mondta gúnyo-san
a francia cs kitámogatta nővérét a szobából A há-rom
férfi követte őket Dc lépcsőn mentek le átengedték
a felvonót a testvérpárnak
Amilyen gyorsan és váratlanul érkezett a nyár olyan
hamar tűnt el megint Fordult a szél se-pert
sötét fellegeket Hollandia fölé Szürkévé vált az ég-bolt
a zord hidegben kevesen jártak az utcán
Jackie a társalgóban ült közel az ablakhoz Ked-vetlen
morcos arcát az utca felé fordította de üres tekin-tetében
nem villant meg semmiféle érdeklődés
Mindennek vége gondolta Rob tudja hozr hazu
dott De mit tehetett
—
mást? Nem tanúskodhat nagybáty
11 _ TT-- 1 1 -
társalgó világotjárt A Egysza kihallgatott
1965 márt 2&12) KANADAI MAGYí
HAZAI LAPSZEMLE:
Madame Récamier pályafutássa
Kezdetben vala hogy Jac-ques-Lo- uis
Dávid francia fes-tőművész
megfestette Réca
mier úr gazdag párizsi ban-kár
híresen szép nejét Julié
Bernard--t A kellemes arcú
Julié asszony könnyed tartás-sal
félkönyékre támaszkodva
hever egy elől-hát- ul felkun-korodó
támlájú heverőn két
hengeres párnán nyugtatva
karját
Ahogy lord Raglanról kabá-tot
Sandwich nemes lordjá-ról
szendvicset akképp Réca-mier
úr feleségéről díványt
neveztek el Ámde nemcsak a
róla elnevezett heverő fel-használási
módja és külalakja
változott az időben hanem
maga a heverő neve is nagy
kalandokat ért meg a magyar
egek alatt
Valaki tudta hogy a fran-cia
e--t ö-n- ek ejtik s nem vet-te
figyelembe a Récamier név
é-j- ét amely megmarad a ki-ejtésben
é-n- ek s valaki azt is
& &
— DETEKTÍVREGÉNY
12
északnyugatról'
szamárság
tudja vége!"
tudta hogy a német fe M
i-n- ek mondandóM
bői származtak aztán a yft
így a Madame Jl
először rökami aztájlfÉ
kamir rekamén éj f: —r
kamén Az alkotók s jnejtf
boldogan tobztefl
névben akár injl
akár kimondaniuk kefljfi
szépséges Júlia WPf Kr
Olvashatjuk rökamiyjniai
rekkamé-na- k rökkaméf2 lt
van rökamer és rékanurvJSj J
a Baross utcában már !jfu5nb
mér recamér legutóbbik
bútorkirakatban rekan$tiel3c
láttunk
Csak abban reményié
hogy még néhány fe
a körforgás visszatér az p?
detien helyeshez! aji
récamier-na- k írják
rékamjé-ne-k ejtik A ser
nak is ilyen volt az íjj
chaise-longue-t- ól
meri ma kiejler
rekamje-- t helyesen Pj'
Még műveletlennek ta
& Q
egy beszélgetést nagybátyja annak barátja között Jer
Jacques azt mondta akkor hogy nőket meghódítani lom
nyu csak aztán megszabadulni nehez toluk Es mili
kitűnő színész! Hányszor utánozta ismerőseiket rokonok j
tökéletesen még a hanglejtése is olyan volt mint azoltS
Jó kicsit szeret tétlenkedni nincsenek ambíciói Dc c
nem bíín!
Mert
tünk
Butaság hogy nem ismert rá a hangjára mikor a E
lószobában pénzért könyörgött Dc két éve nem találka
lak eszébe sem jutott hogy Jean Jacques Hollandiák:
lehet Rob persze dühös Eddig csak buta libának
ta most hazudozónak könyveli el Megszakad a barát
ságuk ilyen miatt
szerűen
aztán
delők
francia
hogy
Evelyn jelent meg az ajtóban Feldúlt arccal a s i
mc csupa könny „Jackie Jackie ! Borzasztó mi töt- -
Victort bevitték a rendőrségre Lcro:
a fekete bőrfotőjbe arcát kezébe temette És zokogd
kezdett
Ez a szerelem gondolta a bakfis Ez a kötöttség
az öncélok feladása a szeretett férfi sorsával vállalt1 közös--
seg a benne való lelolvadas lcljes odaadás hiszen
lyn ez a" nyugodt derek lány most reszket 'és sír izgi!
és rémüldözik mert Victort elvitték a rendőrök
Szedd össze macád" szólt rá mérsresen mert 5 i
tele volt szomorúsáceral amit alitr tudott leküzdeni „tobs
ben idefigyelnek Nézd azt az alakot a sasorrú kopasz
fejűt a szeme majd kicsik úgy bámul rád"
„Hát nem érted Jackie Most vallatják Victort
ki mi lesz ennek a
és
ki
és
Lu
„Hagyd abba ezt a vinnyogást Mi lenne ebből? Ha
nem ölt meg senkit elengedik"
lett
bői
férji
De
tartót
tent
hát
„Szívtelen vagy" zokogta Evelyn és már nem töró-döt- t
a sasorrúval meg senkivel csak az ijedelme uralk-odott
rajta „nem érted hogy éppen ma mentünk volna d
ketten vacsorázni már megbeszéltem a szüléiddel is jóv-áhagyták
Napok óta lesem az alkalmat hogy hosszabb
időre egyedül maradjunk és a jövőről is beszélhe-ssünk
"
„Mit kell arra ennyit várni? Nem elég öt perc hog)
megkérdezd feleségül akar--e venni vagy nem?"
„Megőrültél? Ezt nem lehet csak úgy "
„Miért nem lehet? Hát jó ülj ki vele a holdfcmbc
a víz partján Énekeld cl az angol himnuszt hogy megh-atódjék
Aztán szegezd neki a kéidést"
„Jackie Borzasztó hogy beszélsz te ezekről a dolgo-król
Most amikor Victor a rendőrség kezében van é
engem hiegöl az aggódás "
„Nem akasztani vitték És így akarsz rá várni ezzt!
a kibőgött arcoddal? Nincs férfi aki ki ne ábrándulna a
nőből aki ilyen förtelmes dagadt orral meg vöiösresírt
T?-- l_ 1 __i 1 üvciyii nem Dina tovaDD íciugrott es cironani a
lépcsőnél összetalálkozot Rházyval
„Ó Mr Rházy Hallotta mi történt?"
„Nem"
„Victort Monsieur Lcclerque-c- t elvittek a ren-dőrök!"
„Mindenkit kihallgatnak Félórán belül itt lesz m-egint"
Gondolja? Ő Mr Rházy Ha igaz lenne
Maga türelmes és jóindulatú Nem úgy mint Jackie atí
csúnyán bent velem!"
„Nem tudom Azt hiszem az idegei nincsenek ren-dben
Rémes hangulatban van"
„Hol lehet ráakadni" kérdezte Rliázv kis szünet után
„A társalgóban ül De vigyázzon magára is rátámad
na bemegy hozza
A detektív elmosolyodott Nem Jackie nem fog P-táma-dni
Otthagyta a lányt és bement a társalgóba ahol
Jackie még mindig keserű arccal ült az ablaknál
„Halló" szólt rá a férfi mikor megállt mellette
A kislány arca elfehérült
„Haragszik még Rob?"
~Azt nem nem mondhatom el Most még nem-Maj- d
ha kialakult a helyzet akkor igen"
„Jó Legjobb ha elássuk addig a csatabárdot Foa-tosab- b
dolgok is vannak mint kicsiségeken vitatkozni-Szüksége- m
van magára Akar segíteni?"
„En?" A lány felugrott vér szökött az arcába
zán azt akarja hogy segítsek? Mit kell
„Jöjjön Majd elmondom" Halk nyugodt hangon
beszélt míg a foyeren át bementek a kávéházba Míg i
pincér elhozta a rendelt kávét Jackie már fényes st&
ja uícii vuaSos nogy jean jacques ártatlan tisztázni is mcl bóloeatott ho minW n™„ „ArW fos
fogja magát Nagyszerű ember derűsu szellemes ' rpmVl-- ni Ow"t-t „v :i u_j_ ÍIj-_'-_- ?~ nők imádják - """-- " joju AiucRSLTü itnaoneiugycio
„Miért?"
-- lg"
tennem?"
(FortatJaÖ
ahoe
meg
Rél
img
fc
Vias
ttc
SS
ég?
ák
? x
ség
íátv
tbei
fnel
fkív
lel
fko
lók
3
1