000255 |
Previous | 3 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Nyisztor Zoltán '
4 '
S női §ái
Az emberiség leg-- emberijogokatMinden-szeb- b
álmai "és vágyai esetre ez utpbbi több-mindi- g
a szabadságot szőr történt meg s va-rajzott- ák
körül Sza- - lamilyen formában min-bads- ág
az elnyomatás dig megvolt s nyomása
alól azaz szabadság alatt nyögünk ma is!
vallásgyakorlat szabad Mióta az emberiség
szólás-szabadsá- g az foglalkozása alapján
emberi jogok szabadsá-- társadalmi osztályokra
ga törvényelőtti egyen- - bomlott a hatalom he'-Iős- ég
lelkiismereti sza- - lyébe az osztályuralpm
badság íme ezekben lépett mely nem kisebb
kristályosodott ki a sza- - zsarnoksággal1 de in-bads- ág
álma "kább gazdasági téren
Ezt az örök emberi vá- - tartotta pórázon az alan-gy- at
nem mindig koro- - tásabb osztályokat Gon-názt- a
siker A hatalom doljunk csak a munkás-- — akár királyok diktá- - ság kizsákmányolására
torok parlamentek ké- - a kapitalizmus által
pében jelentkezett is mely csak eszközeiben
mindig féltékenyen és különbözött a századok
gyanakodva nézte s úgy folyamán átélt abszolu-gondolt- a
hogy a szabad- - tizmus oligarchia ne-sá- g
összeférhetetlen a messég uralmától
hatalommal Ezért az A demokrácia nyúj- -'
Örök álom a' teljes sza- - totta szabadság is sok
-- badságról sohasem va- - megkötöttséggel jár Á
lósult meg amikor parlamentek' mint vala:
megvalósulni látszott mi -- gyárüzem futószala-kaoszb- a
és vérbe fuí- - gon ontják a törvénye-iad- t
ép megvalósítói mi- - ket melyek annyi köte-a- tt
mint a francia for-- lességet rónak az alatt-rádalomb- an
valókra hogy a mai em- -
Az emberi történelem ber már csak fejős te-Voltaké- pen
szakadatlan hénnek érzi magát az ál-surlód- ása
az 'emberi kö-- l Iámmal szemben
zösség e két nagy haj- - o
tókerekének Hol a nép Akármilyen komiku-maga
törvényes eszkö- - san vagy tragikusan
--zökkel vagy forradá- - hangzik' is ma csak egy
lommal nyirbálta meg a társadalmi osztály van
Jiatalmat hol a hatalom melynek minden sza-szúr- ta
hátba a "vallás- - bad a gonosztevők osz-szabadsá- got
a sjzólas- - tálya azaz a börtöntöl-szabadság- ot
vágy az telékeknek— paradicso-- '
--B wmy TPT
Trey András írjá'áz
(folytatás az
N magunkat hogy a politi-k- a
fordulatai néha ki-számíthatatlanok
nem
biztos hogy Carter kül-politiKaigorfdolata-inak
hiánya vagy1 --ködösségé
szükségképp rosszra
kell hogy vezessen
Azt is hozzá kell ten-ni
hogy miközben a v-ilágpolitika
színpadán
a béke magasztos esz-méit
és a tiszta erkölcs
tanait hirdeti otthon
Washingtonban a Wa-tergate-n- él
is cifrább
botrány petárdáit pró-bálják
elkaparni
Ennek a hátterében
Korea áll A 14 század
óta ott ütköztek össze
leggyakrabban a kínai-japán
később pedig a
kínai-oros- z és japán-orosz
érdekek A kom-munista
uralomnak alá-vetett
Észak-Kore- a ma
is diplomáciai hadszin-- i
tér Peking és Moszkva
között Dél-Koreán- ak
pedig az ott állomásozó
amerikai csapatok nyúj-tanak
védelmet az ellen
hogy a kommunisták
északról lerohanják
Hány törvényhozót
vesztegetett meg
Dél-Kore- a?
Minthogy azonban az
amerikai törvényhozók
nem mind tudják (vagy
ha tudják nem mindig
törődnek vele) hogy
Korea a világpolitika
egyik gyújtópontja
amelytől az amerikai—
' kínai v japán orosz
négyszög és az Egye-sült
Államok katonai
biztonsága függ Dél-Kó-r- ea évek óta gyakorol- -
ta az amerikai kongresz-- :
szus irányában azt az el-vet
amit a franciák úgy
fejeznek ki hogy ajándé--
kok tartják melegen ba-rátságot
Zárt ajtók mögött hó-- ?
napok óta beszélnek
Washingtonban arról
hogy az amerikai tör-- i
vényhozóknak egy na-'- "
gyón nagy részét pénzel- -'
tékhosszúévekótaadél-"- f
koreai kormány embe-rei
A New York Times
egyetlen konzervatív
cikkírója William Safi--' t re meg is nevezett' né--hány- at
a sok közül akik
a sz
-ENSzszékhelyérőlt!! rfúl4wVKAA - első oldalról1
nek sorában több a de-mokrata
minta republikán-us-
párti és több kép-viselő
van mint szená-tor
_ $# --
"
Köztük_van' a demokrat-a-
párt képviselőházi
vitavezetöje valamint
az ázsiai és csendes-óceáni
ügyek albizott-ságának
elnöke is S ami
a legfeltűnőbb: az egész
társaság fővédnöke
tehát nyilvánvalóan
egyik haszonélvezője is
nem más mint O'Ne-il- l
a képviselőháznak
most megválasztott új
elnöke aki Carter leg-fontosabb
kongresszusi
szövetségese A Carter
és O'Neill közti barát-ságnak
pedig abban van
a jelentősége hogy
O'Neill az aki ennek a
botránynak az elkenésé-be- n
vezető szerepet visz
Emlékezhetünk rá
hogy amikor a republi-kánus
Nixonra ráesett
Watergate első gyanú-jának
a foszlánya ab-ban
a pillanatban ráve-tették
magukat a képvi-selő
urak és könyörte-len
vizsgálóbizottságok
a közéleti tisztaság ne-vében
Készpénzzel
befolyásolt
„népakarat"
De most hogy őróluk
főleg demokratákról
van szó mélyen hall-gatnak
A képviselőház
„Erkölcsi Bizottsága"
milyen szép neve van
h§rom hónap óta
„működik" de mind
mostanáig csak két ha-tározatot
hozott
Amikor a bizottság
egy republikánus-párt- i
tagja azt javasolta hogy
a vizsgálóbizottság tag-jai
nyilatkozzanak ők
maguk kaptak--e pénzt
(ajándékot stb) a ko-reaiaktól
az indítványt
vitézül leszavazták
A másik határozatban
pedig a bizottság saját
tagjait eltiltotta a veszte-getési
vádak kivizsgálá-sától
a bizottsági elnök
(a Carterrel együtt szin-tén
Georgiából jött de-mokrata-
párti Elynt) en-gedélye
nélkül És Flynt
még senkinek sem en--
LKKJ'm i t Twtfi"'jg"rTy'j jgi 'i':
—
—
s
s
— —
a
:
—
—
— !
—
mosl
mi életük van így lesz hogy nevet válasz-- a
komikumból es tragi- - tanak maguknak Mi-kumb- ól
a legigazibb tra- - előtt még a tömörülés
gikomikum ! Erre vonat- - nagyobb méreteket ölte-kozól- ag
a példák ésösz-- ne már valami hang-szehasonlítás- ok
özöne zatos 'neve van Prog--
áll rendelkezésre
1 Lázadás — Pro--
báljunk csak mi cenzu
rátlan múltú polgárok sál van S mivel a kato
valami lázadást szítani na-hangz- ásu név zord és
vagy akárcsak arra elő-- ijesztő elszántságot je-készület- eket tenni lent ezért került forga-nyomb- an
nyakunkra ül lomba "a brigád név
az ügyész csendőrökkel amit különösen a gyilko- -
bilincsbe veret vagy
katonasággal bekerít és
hűvösre tesz
Ezzel szemben a go-nosztevőknek
szabad
még a börtönben is Iá- -
zadni — a bánásmód a
fegyelem a törvény el-len
s feltételeket szabni
kiáltványokat intézni a
hatóságokhoz S erre
azonnal tárgyalásba bo-csátkozik
velük a bör-tönigazgató
az ügyész
a renaortonoK sot eset--
leg maga a miniszter mert kódexe mely a ha-i- s
S a lázadás mindig difoglyokat kivételes bá-siker- rel jár feltételeiket násmódban részesíti
teljesítik Áthelyezik a Ezért ha gyilkossággal
lázadókat mas börtönbe
kívánságuk szerint
megengediks a telefoná-lást
a kimenőt s a bör-tönreform
és igazság-szolgáltatás
reformjá-nak
gyors letárgyalá-sát
21 Hadifoglyok— Ma
minden csoportosulás) Velem történt meg bol-tömörül- és
azzal kezdő-- p dogult autós koromban
TV "T?"!£?r£TIP5?ü
Molnár Zsigmond
Hősök Napja
Amiként minden csa-ládnak
az életében úgy
minden népnek és nem-zetnek
a történelmé-ben
vannak szomorú és
fájdalmas évfordulók
amelyekre elszorult
szívvel és rendült lélek-kel
emlékeznek vissza
A mi népünk és nemze-tünk
életében is van
ilyen évforduló és gyász-ünnepség
éppen elég
o
Május hónapnak utol-só
vasárnapja a vérrel
írott magyar ezredév el-múlt
60 évében Hősök
Napjává a hazáért meg-halt
hősök emlékünne-pévé
magasztosult
E napon úgy ér-zem
nemcsak a szol-gaságba
süllyedt kis ha-zánkban
de a világ min-den
részén ahol orszá-guk
útjaira került mara-dék
magyarok találtak
és vertek már új tanyát
majd minden igaz szív-ben
és lélekben amely
nemcsak magyarnak ér-zi
de vallja is önma-gát
kigyuladnak a csön-des
emlékezés kicsiny-ke
lángjai És rájuk
gondolunk A hősökre és
a mártírokra A hazá-ért
meghaltakra
Rájuk gondolunk
akiknek kiomlott" vérét
régen felitta - a vérre
mindig olyannyira
szomjú drága magyar
föld reájuk akik-nek
elporladt csontjait
idegen országokban
gedte meg hogy kiderít-se
az igazságot
Egyetlen egy képvise-lő
nyilatkozott az erköl-csi
bizottság munkájá-ról
a nyilvánosság előtt
a republikánus-párt- i
Bruce Caputo De ő is
csak annyit mert mon-dani
hogy a bizottság
„céltudatosan halogat-ja"
a vizsgálat befeje-zését
Minthogy a Carter el-'nök- töl
függő igazság-ügyminisztérium
sem
siet a tények földeríté-sével
nehéz elzárkóz-ni
az elöl a benyomás
elől hogy „az elnökök
' "%jg
dik
$
Tamja ugyan nincs de
neve a nyugtalan ' ke
délyekre mágikus hatás- -
sok fegyveres fosztoga-tók
s az emberrablás
művészei választottak
maguknak cégérül S
mert a katonaság há- -
borús lépéseiről hadi
jelentést szokott kiadni
a derék brigadisták is
minden végrehajtott
gaztett után jelentést
hagynak hátra jelenlé-tükről
De ha már brigád le-gyen
érvénybe a katona-ság
nemzetközileg elis- -
TT V
kezdődik vagy végző
dik a brigád hadi tette
s ha véletlenül tetten
éri őket a rendőrség
nem vallanak s hivat-koznak
arra hogy hadi
foglyoknak tekintik
magukat
3 Államtulajdon —
'pí'll-'hL1:'- :
messzi pusztákon és ró-náságók- on talán már ré-gen
fölkavarta és szét-hordt- a
a szél Reájuk
akik Budapestnek a Du- -
na gyönyörű királynőjé-nek
hősi énekekbe illő
legendás védelmében és
a legragyogóbb magyar
őszön 1956 októberében
az utcákon és a barri-kádoko- n
haltak meg de
reájuk is akik hadifo-goly
és kényszermunka
táborokban akik börtö-nök
és kínzókamrák mé-lyén
vagy akik vesztő-helyen
adták életüket a
hazáért Mindahányo-jukr- a
a dicsőséges de
mégis szomorú magyar
ezredév halott hősei-re
mert egy nemzet
csak addig él amíg él
fiainak szívében a ha-záért
meghalt hősöknek
emléke k
"o
Most Hősök Napján
május utolsó vasárnap-ján
a reájuk való em-lékezésnek
csöndes órá-jában
lelkem egy pilla-natra
visszaszáll a múlt-ba
Lélekben és gondolat-ban
ott vagyok most év-tizedekkel
ezelőtt Bu-dapesten
a Hősök Te-rén
ott állok a ko-lozsvári
Mátyás és a sze-gedi
Kossuth szobrok-nál
ott vagyok vidéki
városainkban és a köz-ségeinkben
a hősi em-lékmüveknél
a hősi
emlékoszlopoknál Az
kara" (úgynünt Carter
elnök O'Neill képviselő-házi
elnök és Flynt viz-sgálóbizottsági
elnök)
együtt szabotálják a
vizsgálatot mégpedig
attól való féltükben
hogy az új botrány — a
Watergate-e- t követő
„Koreagate" — nem egy
gyűlölt republikánus-párti
elnököt kompro-mittálna
csak hanem a
demokrata-pár- t elké-pesztően
sok tagjáról
bizonyítaná be hogy
„a nép akaratát kifeje-ző"
kongresszust milyen
könnyű készpénzzel
megkörnyékezni " D
hogy elszenderültem á
"volánmellett s kidön-töttem
egy kilométer-követ
az országúton
Nagyobb baj nem tör-tént
sem velem sem a
kocsiyal de pár óra múl-va
csendőrök jelentek
meg vendéglátóm házá-ban
azzal hogy vagy_
azonnal megfizetem a kő'
árát1 Vagy bekísérnek a
dutyiba Akkor tanul-tam
~ meg saját káromon
hogy az állam tulajdo-na
szent és sérthetetlen
dolog melynek még vé-letlen
megkárosítása is
törvénybe ütközik !s
érette kártalanítás jár
Mivel nincsen szabály
kivétel nélkül az állami
tulajdon büntetlen meg-károsítása
a börtöntö-ltelékek
privilégiuma
lett Ezek a gonosztevők
tiltakozásukat vagy
pláne lázadásukat azzal
kezdik hogy a börtön
berendezését összezúz-zák
s azzal végzik hogy
felgyújtják az egész bör-tönt
S mindezt büntet-lenül!
Óriási károkat
okoznak az államnak
mely nem győzi pótolni
de a sajnálkozáson kí-vül
úgy veszi mintha
valami elemi csapás
mondjuk árvíz vagy
földrengés okozta volna
a pusztulást
Börtönbe kerülni ép-pen
nem irigy lésreméltó
dolog de a börtönt meg-rongálni
és felgyújtani
büntetlenül valóban
irigy lésreméltó!
emigrációban eltöltött
több mint 3 évtizedem
emlékeket szétmorzsoló
távlatából is e percben
még tisztán látom meg-villanni
májusnak nap-sugarát
az acélsisako-kon
még1 látom a
honvéd lobogókat meg-hajolni
a Halott hősök
emléke előtt és fülembe
csengnek még a Him-nusz
és a Szózat fensé-gesen
komor akkordjai
Még hallom a pattogó
vezényszavakat a hon-véd
bakák dübörgő ke-mény
díszmenetét és a
huszárlovak patkóinak
érces csattogását a grá-nit
kövezeten
Azóta elmúlott sok-minden
talán majd-nem
minden Halott vi-tézei
között kábultan
fekszik a Duna gyönyö-rű
királynője or-szágunk
rabláncra ver-ve
megszállva és kira-bolva
népünk pedig sö-tét
szolgaságra jutva
A hősi emlékmüveket
bemocskolták és meg-gyalázták
oda nem vés-ték
fel a 2 világháború
halott hőseinek nevét de
az igazi hősök nevei mel-lé
odakerültek a kivég-zett
hazaárulók nevei is
A hősi gondolat és hősi
eszme ismét Rodostóba
kényszerült nincs többé
honvéd hadilobogó
nincs többé dübörgő
díszmenet a lantok ma
már nem zengenek róluk
hősi éneket s a költők
nem énekelnek többé
fegyvert és vitézt A hő-sök
lelkéért ma már
nem kondul az estha-rang
szava s talán csak
a kis harangvirágok
csilingelnek értük egy-'eg- y
halk imára a csön-des
májusi alkonyon
Úgy érzem azonban
hogy a nemzeti emigrá-ció
minden egyes tagjá-nak
lelkében ott van
tisztán ledönthetetle-nü- l
és meggyalázhatat-lanu- l
egy kicsinyke hő-si
eihlékmü egy ki-csinyke
hősi emlékosz-lop
amelyen most má-jus"
utolsó vasárnapján
friss tavaszi virágok
vannak koszorúba fonva
s amelyek mellett ott lo-bognak
emlékezéseink-nek
szelíd kis lángjai
És e kicsinyke lán-gok
lobogása mellett
üzenjük az idegen meg- -
1977 május 28 (No22) Kanadat Magyarság 3 oldal
Kovács Imre:
Ideges kommunisták
Amit régóta sejtettünk hogy a
kommunisták idegesek félnek mert
a dolgok nem a kedvük szerint ala-kulnak
azt a budapesti rádió egyik
főmunkatársa a nagy nyilvánosság
előtt bevallotta Azt tapasztaltam
az utóbbi hetekben — mondotta Ip-p- er Pál a budapesti rádió 168'óra cí-mű
népszerű programjának 'szer-kesztője
április 30-á- n járva az orszá-got
és fővárost hogy nagyon sok
kommunistát és pártonkívülit egy-aránt
izgat érdekel idegesít az a
kampány amit a szocialista orszá-gok
ellen Nyugatról az emberi jogok
védelme nevében folytatnak Mind
többen teszik fel a kérdést hogy mit
akarnak?"
Nos a 168 óra című programot
ami egy hét terjedelmét (168 óra) je-lenti
minden szombat délután négy-kor
kezdik három óráig tart élő és
hangszalagra vett közvetítéssel hí-rekkel
kommentárokkal és interjúk-kal
s igen nagy a hallgatósága A
hallgatók felhívhatják a stúdiót
vagy beírhatnak a véleményüket
nyilváníthatják Ipper Pál megál-lapításában
a jelzőket a megfelelő
helyekre téve a Nyugat emberi jo-gok
kampánya a kommunistákat ide-gesíti
a pártonkívülieket meg izgat-ja
és érdekli ami teljesen érthető
Kimondotta az igazat ami ritka egy
rezsimzsurnaliszta részéről bár
előremosakodott azzal a bevezető
megjegyzésével hogy azt „tekint-sék
egyszerűen hangos gondolkodás-nak"
'
A kommunistákat idegesíti és ide-gesítheti
is az emberi szabadságjo-gok
emlegetése mert olyan erőt kép-visel
amit a szokásos lekicsinylő és
félrebeszélő propagandával elhárí-tani
nem lehet Brutálisabb fellé-péssel
pedig az ugyancsak szokásos
elnyomással csak fokoznák az ellen-állást
ami ma már az egész szovjet
tábort áthatja
A budapesti rádió 168 óra című
műsorának szerkesztője szintén
visszájára fordítja az igazságot Azt
állítja hogy a nyugati elsősorban
amerikai kampány az emberi sza-badságjogok
biztosítását illetően
taktikaváltozást jelent NeriY'annyi-- "
ra a szovjet tábort akarják'kompro-mittáln- i
(tényleg nincs "rá szükség
eléggé kompromittált) hanem az
eurókommunizmus lejáratására irá-nyul
ami viszont Moszkvának jön-ne
jól (Ezt viszont Ipper elhallgat-ja)
A nyugateurópai kommunista
pártok olasz francia spanyol a
„polgári demokrácia összes játék-szabályainak
betartása val" demok-ratikusan
koalícióban akarnak kor-mányozni
ha uralomra jutnak 'A
nagy lehetőségtől Amerika (a Nyu-gat)
a választók megriasztásával
akarja elütni őket: ami a szovjet tá-borban
folyik az könnyen megvaló-sulhat
az eurókommunisták hata-lomrajutásakor
is
Az eurókommunizmus célkitűzé-sei
valószínűleg taktikai jellegűek
az övékéhez hasonló szólamokat
hangoztattak a kommunisták Kelet-európában
is a második-világhábor- ú
végén nemkommunista pártok-kal
kormánykoalícióban De abban
a pillanatban amikor elérkezett-nek
látták az időt és megfelelőnek
a helyzetet kíméletlenül Moszkva
és a szovjet hadsereg támogatásá-val
magukhoz ragadták a hatalmat
És éppen attól tartanak ez a félel-mük
magyarázata ezért idegesek
hogy a magukhoz tért népek most
visszakövetelik elrablott szabadsá-gukat
a sajátmaguk-választott- a
rendszerekben akarnak élni
A kommunisták nem feledkezhet-tek
meg róla vagyha megfeledkez-tek
éppen a központi pártlap a Nép-szabadság
idézte a minap az 1946
évi I törvényt aminek megalkotásá-hoz
ők is hozzájárultak a nemkom-munista
pártok vezetőinek nyomá-sára
Az új alkotmányt megfogalma-zó
törvény a „köztársaság polgárai
részére biztosítja az ember termé-szetes
és elidegeníthetetlen jogait!"
Nevezetesen a következőket: „Sze-mélyes
szabadság jog az elnyo-matástól
félelemtől és nélkülözés-- "
tői mentes emberi élethez a gondo-lat
és vélemény szabad nyilvánítá
szállás alatt lévő rab-hazánkba
üzenjük
az árulóknak és az át-állókn- ak
a gyáváknak
és a szénaboglya-vité-zeknek- :
--a hősi em-lékmüveket
bemocsko-lhatták
a magyar nép
októberi szabadsághar-cát
vérbe fojthatták és
megtaposhatták a ma-gyar
föld megszentelt
ágyékát de a magyar
nép lelki ellenállását a
TflW— M
sa a vallás szabad gyakorlása az
egyesülési és gyülekezési jog a tu-lajdonhoz
a személyi biztonsághoz
a munkához és méltó emberi meg-élhetéshez
való jog s a részvétel jo-ga
az állam és az önkormányzatok
életének irányításában!"
Bárhogy magyarázták később
csürték-csavartá- k kiforgatták és
módosították az 1946 évi I törvény-cikkbe
foglaltakat a kommunisták
annak hatálya nem évült el érvé-nyes
betartása kötelességük lenne
De éppen azért nem tartják be mert
félnek hogy a betartásuk a kommu-nista
önkényuralmi rendszer végét
jelentené Magyarországon S mivel
minden keleteurópai ország alkot-mánya
de még a szovjet alkotmány
is tartalmaz hasonló paragrafuso-kat
az emberi szabadságjogok köve-telése
a lélekharang kongása a kom-munista
rendszerek felett
Idegesek a kommunisták rossz a
lelkiismeretük félnek mert tudatá-ban
vannak hogy bűnösök a népek-nemzetek
elnyomásában Ezt a bü-nössé- gi
komplexumot a bizonyta-lansági
érzést használja ki Carter
elnök aki a taktikáján annyit tény-leg
változtatott hogy az egyéni ese-tek
emlegetése vagy a személyi le-vélváltás
(Szacharovval) helyett az
emberi szabadságjogok megsértését
egyetemes jelentőségű kérdésnek
tekinti ahogy azt a NATO londoni
ülésén a tagország vezetőinek jelen-létében
május 10-é- n kifejtette Ame-rika
nem akarja a maga politikai
szociális és gazdasági rendszerét
egyetlen országra sem ráerőltetni
aggodalma az emberi szabadságjo-gok
megsértése miatt azt az elhatá-rozottságot
jelenti hogy az új világ-rendet
a békére igazságra és sza-badságra
kell alapítani
A Szovjetuniónak nem kell tarta-ni
nyugati támadástól éppen ezért
érthetetlen hogy~miért fokozza hadi
készültségét jóval túl azon a hatá-ron
ami a biztonságát szolgáló vé-delmi
intézkedésekhez szükséges
A szovjet hadi készültség támadó
offenzív beállítottságú 'mondotta
Carter elnök amivel félreérthetet-lenné
tette teljességgel tudatában
van hogy mi a Szovjetunió igazi
szándéka Készek Moszkvával tár-gyalni
a hadászati fegyverkorláto-zásról
és a középeurópai haderőcsök-kentésről
folytatta az amerikai el-nök
ha a szovjet vezetőség őszinte
jelét adja tisztességes készségének
Különben nem marad más hátra
mint a Nyugat (Amerika) hasonló jel-legű
de sokkal hatékonyabb felké-szülése
Elhatározták gazdasági
ügyeik szigorú rendbehozását és a
NATO nagyarányú modernizálását
Az ipperi formula hogy az emberi
szabadságjogok kampánya a nyuga-tiak
elrettentésére irányul épp oly
balga mint az a szovjet hiedelem
hogy fegyverrel minden kérdést meg
lehet oldani Ha igaz Santiago Caril-l- o
spanyol kommunista vezér állítá-sa
aki a témáról szóló most megje-lent
könyvében írja hogy az euró-kommunizmus
a „demokrácia és a
szabadság feltételei között" akarja
a szocializmust megvalósítani vagy-is
a marxizmus „alkalmazkodása a
fejlett nyugati országok feltételei-hez"
akkor miért nem vonják ki ma-gukat
a magyarországi kommunis-ták
is a szovjet sötétségből és önkény-uralom
légköréből? Ha demokrati-kusan
is meg lehet valósítani a szo-cializmust
már úgy értve a nép a
választók beleegyezésével akkor
miért nem hagyják a magyar népre
a döntést
Ha szabadon a szocializmust vá-lasztja
akkor a demokratikus több-ség
akaratának nyilván mindenki
aláveti magát De ha a magyar nép
mégsem akar a „szocializmus" á Iá
Moszkva rabságában élni akkor az
annyit hangoztatott szabadságot biz-tosítani
kellene hogy megválaszt-hassa
azt a rendszert (és országot)
melyben igazán élni akar
Erről majd Belgrádban -- szó lesz
ahol június közepén a Helsinki Nyi-latkozatot
aláíró 34 ország képviselői
összeülnek hogy megvitassák ki
sérti meg és ki nem az emberi sza-badságjogokat
szabadság iránt érzett
ezredéves olthatatlan
vágyát megölni nem
tudják soha
Mert az ott volt ott
van és ott lesz minde-nütt
Ott van hazánk drá-ga
kis tündérkertjében
a kéklő párás kis Erdély-országban
a székely
hegyek alján ott van a
Felvidék fenyvesei kö-zött
a Dunántúl zöl-des
lankáin ott van a
Délvidék és a Kis-kun-s- ág
porában amit felka-var
a hazatérő nyáj vagy
egy döcögő öreg szénás-szekér
ott van a bu-zakenyér-sz-agú
forró
magyar nyárban a far-kasordító
árva magyar
télben és ott lebeg a
meggyalázott megtapo-sott
kivérzett de egy-szer
talán feltámadó
igaz és szabad Magyar-ország
felett
liJtaii'J£—lrl'MlMi 'W--""'- 11 iI"íku"
Object Description
| Rating | |
| Title | Kanadai Magyarsag, May 28, 1977 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1977-05-28 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | KanadD4000383 |
Description
| Title | 000255 |
| OCR text | Nyisztor Zoltán ' 4 ' S női §ái Az emberiség leg-- emberijogokatMinden-szeb- b álmai "és vágyai esetre ez utpbbi több-mindi- g a szabadságot szőr történt meg s va-rajzott- ák körül Sza- - lamilyen formában min-bads- ág az elnyomatás dig megvolt s nyomása alól azaz szabadság alatt nyögünk ma is! vallásgyakorlat szabad Mióta az emberiség szólás-szabadsá- g az foglalkozása alapján emberi jogok szabadsá-- társadalmi osztályokra ga törvényelőtti egyen- - bomlott a hatalom he'-Iős- ég lelkiismereti sza- - lyébe az osztályuralpm badság íme ezekben lépett mely nem kisebb kristályosodott ki a sza- - zsarnoksággal1 de in-bads- ág álma "kább gazdasági téren Ezt az örök emberi vá- - tartotta pórázon az alan-gy- at nem mindig koro- - tásabb osztályokat Gon-názt- a siker A hatalom doljunk csak a munkás-- — akár királyok diktá- - ság kizsákmányolására torok parlamentek ké- - a kapitalizmus által pében jelentkezett is mely csak eszközeiben mindig féltékenyen és különbözött a századok gyanakodva nézte s úgy folyamán átélt abszolu-gondolt- a hogy a szabad- - tizmus oligarchia ne-sá- g összeférhetetlen a messég uralmától hatalommal Ezért az A demokrácia nyúj- -' Örök álom a' teljes sza- - totta szabadság is sok -- badságról sohasem va- - megkötöttséggel jár Á lósult meg amikor parlamentek' mint vala: megvalósulni látszott mi -- gyárüzem futószala-kaoszb- a és vérbe fuí- - gon ontják a törvénye-iad- t ép megvalósítói mi- - ket melyek annyi köte-a- tt mint a francia for-- lességet rónak az alatt-rádalomb- an valókra hogy a mai em- - Az emberi történelem ber már csak fejős te-Voltaké- pen szakadatlan hénnek érzi magát az ál-surlód- ása az 'emberi kö-- l Iámmal szemben zösség e két nagy haj- - o tókerekének Hol a nép Akármilyen komiku-maga törvényes eszkö- - san vagy tragikusan --zökkel vagy forradá- - hangzik' is ma csak egy lommal nyirbálta meg a társadalmi osztály van Jiatalmat hol a hatalom melynek minden sza-szúr- ta hátba a "vallás- - bad a gonosztevők osz-szabadsá- got a sjzólas- - tálya azaz a börtöntöl-szabadság- ot vágy az telékeknek— paradicso-- ' --B wmy TPT Trey András írjá'áz (folytatás az N magunkat hogy a politi-k- a fordulatai néha ki-számíthatatlanok nem biztos hogy Carter kül-politiKaigorfdolata-inak hiánya vagy1 --ködösségé szükségképp rosszra kell hogy vezessen Azt is hozzá kell ten-ni hogy miközben a v-ilágpolitika színpadán a béke magasztos esz-méit és a tiszta erkölcs tanait hirdeti otthon Washingtonban a Wa-tergate-n- él is cifrább botrány petárdáit pró-bálják elkaparni Ennek a hátterében Korea áll A 14 század óta ott ütköztek össze leggyakrabban a kínai-japán később pedig a kínai-oros- z és japán-orosz érdekek A kom-munista uralomnak alá-vetett Észak-Kore- a ma is diplomáciai hadszin-- i tér Peking és Moszkva között Dél-Koreán- ak pedig az ott állomásozó amerikai csapatok nyúj-tanak védelmet az ellen hogy a kommunisták északról lerohanják Hány törvényhozót vesztegetett meg Dél-Kore- a? Minthogy azonban az amerikai törvényhozók nem mind tudják (vagy ha tudják nem mindig törődnek vele) hogy Korea a világpolitika egyik gyújtópontja amelytől az amerikai— ' kínai v japán orosz négyszög és az Egye-sült Államok katonai biztonsága függ Dél-Kó-r- ea évek óta gyakorol- - ta az amerikai kongresz-- : szus irányában azt az el-vet amit a franciák úgy fejeznek ki hogy ajándé-- kok tartják melegen ba-rátságot Zárt ajtók mögött hó-- ? napok óta beszélnek Washingtonban arról hogy az amerikai tör-- i vényhozóknak egy na-'- " gyón nagy részét pénzel- -' tékhosszúévekótaadél-"- f koreai kormány embe-rei A New York Times egyetlen konzervatív cikkírója William Safi--' t re meg is nevezett' né--hány- at a sok közül akik a sz -ENSzszékhelyérőlt!! rfúl4wVKAA - első oldalról1 nek sorában több a de-mokrata minta republikán-us- párti és több kép-viselő van mint szená-tor _ $# -- " Köztük_van' a demokrat-a- párt képviselőházi vitavezetöje valamint az ázsiai és csendes-óceáni ügyek albizott-ságának elnöke is S ami a legfeltűnőbb: az egész társaság fővédnöke tehát nyilvánvalóan egyik haszonélvezője is nem más mint O'Ne-il- l a képviselőháznak most megválasztott új elnöke aki Carter leg-fontosabb kongresszusi szövetségese A Carter és O'Neill közti barát-ságnak pedig abban van a jelentősége hogy O'Neill az aki ennek a botránynak az elkenésé-be- n vezető szerepet visz Emlékezhetünk rá hogy amikor a republi-kánus Nixonra ráesett Watergate első gyanú-jának a foszlánya ab-ban a pillanatban ráve-tették magukat a képvi-selő urak és könyörte-len vizsgálóbizottságok a közéleti tisztaság ne-vében Készpénzzel befolyásolt „népakarat" De most hogy őróluk főleg demokratákról van szó mélyen hall-gatnak A képviselőház „Erkölcsi Bizottsága" milyen szép neve van h§rom hónap óta „működik" de mind mostanáig csak két ha-tározatot hozott Amikor a bizottság egy republikánus-párt- i tagja azt javasolta hogy a vizsgálóbizottság tag-jai nyilatkozzanak ők maguk kaptak--e pénzt (ajándékot stb) a ko-reaiaktól az indítványt vitézül leszavazták A másik határozatban pedig a bizottság saját tagjait eltiltotta a veszte-getési vádak kivizsgálá-sától a bizottsági elnök (a Carterrel együtt szin-tén Georgiából jött de-mokrata- párti Elynt) en-gedélye nélkül És Flynt még senkinek sem en-- LKKJ'm i t Twtfi"'jg"rTy'j jgi 'i': — — s s — — a : — — — ! — mosl mi életük van így lesz hogy nevet válasz-- a komikumból es tragi- - tanak maguknak Mi-kumb- ól a legigazibb tra- - előtt még a tömörülés gikomikum ! Erre vonat- - nagyobb méreteket ölte-kozól- ag a példák ésösz-- ne már valami hang-szehasonlítás- ok özöne zatos 'neve van Prog-- áll rendelkezésre 1 Lázadás — Pro-- báljunk csak mi cenzu rátlan múltú polgárok sál van S mivel a kato valami lázadást szítani na-hangz- ásu név zord és vagy akárcsak arra elő-- ijesztő elszántságot je-készület- eket tenni lent ezért került forga-nyomb- an nyakunkra ül lomba "a brigád név az ügyész csendőrökkel amit különösen a gyilko- - bilincsbe veret vagy katonasággal bekerít és hűvösre tesz Ezzel szemben a go-nosztevőknek szabad még a börtönben is Iá- - zadni — a bánásmód a fegyelem a törvény el-len s feltételeket szabni kiáltványokat intézni a hatóságokhoz S erre azonnal tárgyalásba bo-csátkozik velük a bör-tönigazgató az ügyész a renaortonoK sot eset-- leg maga a miniszter mert kódexe mely a ha-i- s S a lázadás mindig difoglyokat kivételes bá-siker- rel jár feltételeiket násmódban részesíti teljesítik Áthelyezik a Ezért ha gyilkossággal lázadókat mas börtönbe kívánságuk szerint megengediks a telefoná-lást a kimenőt s a bör-tönreform és igazság-szolgáltatás reformjá-nak gyors letárgyalá-sát 21 Hadifoglyok— Ma minden csoportosulás) Velem történt meg bol-tömörül- és azzal kezdő-- p dogult autós koromban TV "T?"!£?r£TIP5?ü Molnár Zsigmond Hősök Napja Amiként minden csa-ládnak az életében úgy minden népnek és nem-zetnek a történelmé-ben vannak szomorú és fájdalmas évfordulók amelyekre elszorult szívvel és rendült lélek-kel emlékeznek vissza A mi népünk és nemze-tünk életében is van ilyen évforduló és gyász-ünnepség éppen elég o Május hónapnak utol-só vasárnapja a vérrel írott magyar ezredév el-múlt 60 évében Hősök Napjává a hazáért meg-halt hősök emlékünne-pévé magasztosult E napon úgy ér-zem nemcsak a szol-gaságba süllyedt kis ha-zánkban de a világ min-den részén ahol orszá-guk útjaira került mara-dék magyarok találtak és vertek már új tanyát majd minden igaz szív-ben és lélekben amely nemcsak magyarnak ér-zi de vallja is önma-gát kigyuladnak a csön-des emlékezés kicsiny-ke lángjai És rájuk gondolunk A hősökre és a mártírokra A hazá-ért meghaltakra Rájuk gondolunk akiknek kiomlott" vérét régen felitta - a vérre mindig olyannyira szomjú drága magyar föld reájuk akik-nek elporladt csontjait idegen országokban gedte meg hogy kiderít-se az igazságot Egyetlen egy képvise-lő nyilatkozott az erköl-csi bizottság munkájá-ról a nyilvánosság előtt a republikánus-párt- i Bruce Caputo De ő is csak annyit mert mon-dani hogy a bizottság „céltudatosan halogat-ja" a vizsgálat befeje-zését Minthogy a Carter el-'nök- töl függő igazság-ügyminisztérium sem siet a tények földeríté-sével nehéz elzárkóz-ni az elöl a benyomás elől hogy „az elnökök ' "%jg dik $ Tamja ugyan nincs de neve a nyugtalan ' ke délyekre mágikus hatás- - sok fegyveres fosztoga-tók s az emberrablás művészei választottak maguknak cégérül S mert a katonaság há- - borús lépéseiről hadi jelentést szokott kiadni a derék brigadisták is minden végrehajtott gaztett után jelentést hagynak hátra jelenlé-tükről De ha már brigád le-gyen érvénybe a katona-ság nemzetközileg elis- - TT V kezdődik vagy végző dik a brigád hadi tette s ha véletlenül tetten éri őket a rendőrség nem vallanak s hivat-koznak arra hogy hadi foglyoknak tekintik magukat 3 Államtulajdon — 'pí'll-'hL1:'- : messzi pusztákon és ró-náságók- on talán már ré-gen fölkavarta és szét-hordt- a a szél Reájuk akik Budapestnek a Du- - na gyönyörű királynőjé-nek hősi énekekbe illő legendás védelmében és a legragyogóbb magyar őszön 1956 októberében az utcákon és a barri-kádoko- n haltak meg de reájuk is akik hadifo-goly és kényszermunka táborokban akik börtö-nök és kínzókamrák mé-lyén vagy akik vesztő-helyen adták életüket a hazáért Mindahányo-jukr- a a dicsőséges de mégis szomorú magyar ezredév halott hősei-re mert egy nemzet csak addig él amíg él fiainak szívében a ha-záért meghalt hősöknek emléke k "o Most Hősök Napján május utolsó vasárnap-ján a reájuk való em-lékezésnek csöndes órá-jában lelkem egy pilla-natra visszaszáll a múlt-ba Lélekben és gondolat-ban ott vagyok most év-tizedekkel ezelőtt Bu-dapesten a Hősök Te-rén ott állok a ko-lozsvári Mátyás és a sze-gedi Kossuth szobrok-nál ott vagyok vidéki városainkban és a köz-ségeinkben a hősi em-lékmüveknél a hősi emlékoszlopoknál Az kara" (úgynünt Carter elnök O'Neill képviselő-házi elnök és Flynt viz-sgálóbizottsági elnök) együtt szabotálják a vizsgálatot mégpedig attól való féltükben hogy az új botrány — a Watergate-e- t követő „Koreagate" — nem egy gyűlölt republikánus-párti elnököt kompro-mittálna csak hanem a demokrata-pár- t elké-pesztően sok tagjáról bizonyítaná be hogy „a nép akaratát kifeje-ző" kongresszust milyen könnyű készpénzzel megkörnyékezni " D hogy elszenderültem á "volánmellett s kidön-töttem egy kilométer-követ az országúton Nagyobb baj nem tör-tént sem velem sem a kocsiyal de pár óra múl-va csendőrök jelentek meg vendéglátóm házá-ban azzal hogy vagy_ azonnal megfizetem a kő' árát1 Vagy bekísérnek a dutyiba Akkor tanul-tam ~ meg saját káromon hogy az állam tulajdo-na szent és sérthetetlen dolog melynek még vé-letlen megkárosítása is törvénybe ütközik !s érette kártalanítás jár Mivel nincsen szabály kivétel nélkül az állami tulajdon büntetlen meg-károsítása a börtöntö-ltelékek privilégiuma lett Ezek a gonosztevők tiltakozásukat vagy pláne lázadásukat azzal kezdik hogy a börtön berendezését összezúz-zák s azzal végzik hogy felgyújtják az egész bör-tönt S mindezt büntet-lenül! Óriási károkat okoznak az államnak mely nem győzi pótolni de a sajnálkozáson kí-vül úgy veszi mintha valami elemi csapás mondjuk árvíz vagy földrengés okozta volna a pusztulást Börtönbe kerülni ép-pen nem irigy lésreméltó dolog de a börtönt meg-rongálni és felgyújtani büntetlenül valóban irigy lésreméltó! emigrációban eltöltött több mint 3 évtizedem emlékeket szétmorzsoló távlatából is e percben még tisztán látom meg-villanni májusnak nap-sugarát az acélsisako-kon még1 látom a honvéd lobogókat meg-hajolni a Halott hősök emléke előtt és fülembe csengnek még a Him-nusz és a Szózat fensé-gesen komor akkordjai Még hallom a pattogó vezényszavakat a hon-véd bakák dübörgő ke-mény díszmenetét és a huszárlovak patkóinak érces csattogását a grá-nit kövezeten Azóta elmúlott sok-minden talán majd-nem minden Halott vi-tézei között kábultan fekszik a Duna gyönyö-rű királynője or-szágunk rabláncra ver-ve megszállva és kira-bolva népünk pedig sö-tét szolgaságra jutva A hősi emlékmüveket bemocskolták és meg-gyalázták oda nem vés-ték fel a 2 világháború halott hőseinek nevét de az igazi hősök nevei mel-lé odakerültek a kivég-zett hazaárulók nevei is A hősi gondolat és hősi eszme ismét Rodostóba kényszerült nincs többé honvéd hadilobogó nincs többé dübörgő díszmenet a lantok ma már nem zengenek róluk hősi éneket s a költők nem énekelnek többé fegyvert és vitézt A hő-sök lelkéért ma már nem kondul az estha-rang szava s talán csak a kis harangvirágok csilingelnek értük egy-'eg- y halk imára a csön-des májusi alkonyon Úgy érzem azonban hogy a nemzeti emigrá-ció minden egyes tagjá-nak lelkében ott van tisztán ledönthetetle-nü- l és meggyalázhatat-lanu- l egy kicsinyke hő-si eihlékmü egy ki-csinyke hősi emlékosz-lop amelyen most má-jus" utolsó vasárnapján friss tavaszi virágok vannak koszorúba fonva s amelyek mellett ott lo-bognak emlékezéseink-nek szelíd kis lángjai És e kicsinyke lán-gok lobogása mellett üzenjük az idegen meg- - 1977 május 28 (No22) Kanadat Magyarság 3 oldal Kovács Imre: Ideges kommunisták Amit régóta sejtettünk hogy a kommunisták idegesek félnek mert a dolgok nem a kedvük szerint ala-kulnak azt a budapesti rádió egyik főmunkatársa a nagy nyilvánosság előtt bevallotta Azt tapasztaltam az utóbbi hetekben — mondotta Ip-p- er Pál a budapesti rádió 168'óra cí-mű népszerű programjának 'szer-kesztője április 30-á- n járva az orszá-got és fővárost hogy nagyon sok kommunistát és pártonkívülit egy-aránt izgat érdekel idegesít az a kampány amit a szocialista orszá-gok ellen Nyugatról az emberi jogok védelme nevében folytatnak Mind többen teszik fel a kérdést hogy mit akarnak?" Nos a 168 óra című programot ami egy hét terjedelmét (168 óra) je-lenti minden szombat délután négy-kor kezdik három óráig tart élő és hangszalagra vett közvetítéssel hí-rekkel kommentárokkal és interjúk-kal s igen nagy a hallgatósága A hallgatók felhívhatják a stúdiót vagy beírhatnak a véleményüket nyilváníthatják Ipper Pál megál-lapításában a jelzőket a megfelelő helyekre téve a Nyugat emberi jo-gok kampánya a kommunistákat ide-gesíti a pártonkívülieket meg izgat-ja és érdekli ami teljesen érthető Kimondotta az igazat ami ritka egy rezsimzsurnaliszta részéről bár előremosakodott azzal a bevezető megjegyzésével hogy azt „tekint-sék egyszerűen hangos gondolkodás-nak" ' A kommunistákat idegesíti és ide-gesítheti is az emberi szabadságjo-gok emlegetése mert olyan erőt kép-visel amit a szokásos lekicsinylő és félrebeszélő propagandával elhárí-tani nem lehet Brutálisabb fellé-péssel pedig az ugyancsak szokásos elnyomással csak fokoznák az ellen-állást ami ma már az egész szovjet tábort áthatja A budapesti rádió 168 óra című műsorának szerkesztője szintén visszájára fordítja az igazságot Azt állítja hogy a nyugati elsősorban amerikai kampány az emberi sza-badságjogok biztosítását illetően taktikaváltozást jelent NeriY'annyi-- " ra a szovjet tábort akarják'kompro-mittáln- i (tényleg nincs "rá szükség eléggé kompromittált) hanem az eurókommunizmus lejáratására irá-nyul ami viszont Moszkvának jön-ne jól (Ezt viszont Ipper elhallgat-ja) A nyugateurópai kommunista pártok olasz francia spanyol a „polgári demokrácia összes játék-szabályainak betartása val" demok-ratikusan koalícióban akarnak kor-mányozni ha uralomra jutnak 'A nagy lehetőségtől Amerika (a Nyu-gat) a választók megriasztásával akarja elütni őket: ami a szovjet tá-borban folyik az könnyen megvaló-sulhat az eurókommunisták hata-lomrajutásakor is Az eurókommunizmus célkitűzé-sei valószínűleg taktikai jellegűek az övékéhez hasonló szólamokat hangoztattak a kommunisták Kelet-európában is a második-világhábor- ú végén nemkommunista pártok-kal kormánykoalícióban De abban a pillanatban amikor elérkezett-nek látták az időt és megfelelőnek a helyzetet kíméletlenül Moszkva és a szovjet hadsereg támogatásá-val magukhoz ragadták a hatalmat És éppen attól tartanak ez a félel-mük magyarázata ezért idegesek hogy a magukhoz tért népek most visszakövetelik elrablott szabadsá-gukat a sajátmaguk-választott- a rendszerekben akarnak élni A kommunisták nem feledkezhet-tek meg róla vagyha megfeledkez-tek éppen a központi pártlap a Nép-szabadság idézte a minap az 1946 évi I törvényt aminek megalkotásá-hoz ők is hozzájárultak a nemkom-munista pártok vezetőinek nyomá-sára Az új alkotmányt megfogalma-zó törvény a „köztársaság polgárai részére biztosítja az ember termé-szetes és elidegeníthetetlen jogait!" Nevezetesen a következőket: „Sze-mélyes szabadság jog az elnyo-matástól félelemtől és nélkülözés-- " tői mentes emberi élethez a gondo-lat és vélemény szabad nyilvánítá szállás alatt lévő rab-hazánkba üzenjük az árulóknak és az át-állókn- ak a gyáváknak és a szénaboglya-vité-zeknek- : --a hősi em-lékmüveket bemocsko-lhatták a magyar nép októberi szabadsághar-cát vérbe fojthatták és megtaposhatták a ma-gyar föld megszentelt ágyékát de a magyar nép lelki ellenállását a TflW— M sa a vallás szabad gyakorlása az egyesülési és gyülekezési jog a tu-lajdonhoz a személyi biztonsághoz a munkához és méltó emberi meg-élhetéshez való jog s a részvétel jo-ga az állam és az önkormányzatok életének irányításában!" Bárhogy magyarázták később csürték-csavartá- k kiforgatták és módosították az 1946 évi I törvény-cikkbe foglaltakat a kommunisták annak hatálya nem évült el érvé-nyes betartása kötelességük lenne De éppen azért nem tartják be mert félnek hogy a betartásuk a kommu-nista önkényuralmi rendszer végét jelentené Magyarországon S mivel minden keleteurópai ország alkot-mánya de még a szovjet alkotmány is tartalmaz hasonló paragrafuso-kat az emberi szabadságjogok köve-telése a lélekharang kongása a kom-munista rendszerek felett Idegesek a kommunisták rossz a lelkiismeretük félnek mert tudatá-ban vannak hogy bűnösök a népek-nemzetek elnyomásában Ezt a bü-nössé- gi komplexumot a bizonyta-lansági érzést használja ki Carter elnök aki a taktikáján annyit tény-leg változtatott hogy az egyéni ese-tek emlegetése vagy a személyi le-vélváltás (Szacharovval) helyett az emberi szabadságjogok megsértését egyetemes jelentőségű kérdésnek tekinti ahogy azt a NATO londoni ülésén a tagország vezetőinek jelen-létében május 10-é- n kifejtette Ame-rika nem akarja a maga politikai szociális és gazdasági rendszerét egyetlen országra sem ráerőltetni aggodalma az emberi szabadságjo-gok megsértése miatt azt az elhatá-rozottságot jelenti hogy az új világ-rendet a békére igazságra és sza-badságra kell alapítani A Szovjetuniónak nem kell tarta-ni nyugati támadástól éppen ezért érthetetlen hogy~miért fokozza hadi készültségét jóval túl azon a hatá-ron ami a biztonságát szolgáló vé-delmi intézkedésekhez szükséges A szovjet hadi készültség támadó offenzív beállítottságú 'mondotta Carter elnök amivel félreérthetet-lenné tette teljességgel tudatában van hogy mi a Szovjetunió igazi szándéka Készek Moszkvával tár-gyalni a hadászati fegyverkorláto-zásról és a középeurópai haderőcsök-kentésről folytatta az amerikai el-nök ha a szovjet vezetőség őszinte jelét adja tisztességes készségének Különben nem marad más hátra mint a Nyugat (Amerika) hasonló jel-legű de sokkal hatékonyabb felké-szülése Elhatározták gazdasági ügyeik szigorú rendbehozását és a NATO nagyarányú modernizálását Az ipperi formula hogy az emberi szabadságjogok kampánya a nyuga-tiak elrettentésére irányul épp oly balga mint az a szovjet hiedelem hogy fegyverrel minden kérdést meg lehet oldani Ha igaz Santiago Caril-l- o spanyol kommunista vezér állítá-sa aki a témáról szóló most megje-lent könyvében írja hogy az euró-kommunizmus a „demokrácia és a szabadság feltételei között" akarja a szocializmust megvalósítani vagy-is a marxizmus „alkalmazkodása a fejlett nyugati országok feltételei-hez" akkor miért nem vonják ki ma-gukat a magyarországi kommunis-ták is a szovjet sötétségből és önkény-uralom légköréből? Ha demokrati-kusan is meg lehet valósítani a szo-cializmust már úgy értve a nép a választók beleegyezésével akkor miért nem hagyják a magyar népre a döntést Ha szabadon a szocializmust vá-lasztja akkor a demokratikus több-ség akaratának nyilván mindenki aláveti magát De ha a magyar nép mégsem akar a „szocializmus" á Iá Moszkva rabságában élni akkor az annyit hangoztatott szabadságot biz-tosítani kellene hogy megválaszt-hassa azt a rendszert (és országot) melyben igazán élni akar Erről majd Belgrádban -- szó lesz ahol június közepén a Helsinki Nyi-latkozatot aláíró 34 ország képviselői összeülnek hogy megvitassák ki sérti meg és ki nem az emberi sza-badságjogokat szabadság iránt érzett ezredéves olthatatlan vágyát megölni nem tudják soha Mert az ott volt ott van és ott lesz minde-nütt Ott van hazánk drá-ga kis tündérkertjében a kéklő párás kis Erdély-országban a székely hegyek alján ott van a Felvidék fenyvesei kö-zött a Dunántúl zöl-des lankáin ott van a Délvidék és a Kis-kun-s- ág porában amit felka-var a hazatérő nyáj vagy egy döcögő öreg szénás-szekér ott van a bu-zakenyér-sz-agú forró magyar nyárban a far-kasordító árva magyar télben és ott lebeg a meggyalázott megtapo-sott kivérzett de egy-szer talán feltámadó igaz és szabad Magyar-ország felett liJtaii'J£—lrl'MlMi 'W--""'- 11 iI"íku" |
Tags
Comments
Post a Comment for 000255
