Kanadai Magyarsag, October 03, 1964

              #!
rWiUf'~ CKrniviEWnrÁtíj3 KTVí7í'fr:wírttf%M!yjiK:MiövsőítitwwK iiJiHí2iiMiaiiasaaüí-íi]akiSf- - - www É7m-"íre'-'í- ff t' Wr' -- ssn fis-nwí?6Srsv_V-:s- T5 Hil ' fjjr --ír"Tf°'!:r''"Triv- f-rir-
-j- { r „ fi~ySf '_ f -- i --- 'y 'f J ~t - 'íí" t
3 ' L
1í r ír
!4oMaI 1964 ott 3 (40)' KANADAI MAGYARSÁG
Ebben az évben október
5-é- n lesz száz éve hogy a Pe-tőfivel
ugyanazon évben sőt
hónapban született Madách
Imre visszaadta elgyötört lel-két
Teremtőjének Remekmü-ve
Tolnai Lajos jellemzésé-ben
„a könnyeiben és mély
tragikumában is istenien ma-gasztos"
Ember tragédiája
biztosítja ]egett
vnagiroaaiomDan zsenians
költemény nemzeti
klasszicizmusunk végső ma-radandó
vele szer-zője
kapcsolódolt
bele kora általános szellemi
áramlatainak irányvonalába
Madách Tragédiájával té-pelődő
magános életének ha-talmas
művével egyszeriben
SZÉP LESZ A KERTJE ÉS
BOLDOG LESZ A SZIVE
HA
LEGJOBB MINŐSÉGŰ
VÁSÁROL
kedves
384
EM
és
ÉS
JAVÍTÁSA
ÉS
AVE
íj H
az egész lett
a és
sorsában az
örök sors
A 19 század az úgyneve-zett
volt A forrada-lom
igazi világomlásként
mindenütt felforgatott
fivölíorpstül mindent de a
örökre hírünket a Qk fc](jU ott to_ l
drámai
alkotása s
szervesen
vetületét
—
vábbra is még a
sors-kérdés- ek viharos
Európa-szert- e nagy
gondolkodók próbál-koztak
a szinte leheletlen vá-laszadással:
így születtek
meg a világirodalomban a
nagy drámai köl-temények
Bryon V Hugó) A nagy fi--
AKAR M SZÉP KERTET?
Akkor ültessen bokrokat
és virágokat
már most
szolgáljuk a legnagyobb megelégedéssel magyar
vevőinket!
Sheridanfói
BOKROKATj
Gblden Forsythia-Aranyeső- k illatos Lilacs-Or-gon- ák
Orange — Snowballs-Hólabdaró-zs- ák
gyönyörű SHERIDAN KERTÉ-
SZET a legnagyobb egész Kanadában és 200-n- ál több legkülönbözőbb virágzó és örökzöld bokro-kat
és fákat tart állandóan kertészetében
1964 ÉVI KATALÓGUST
Magyar kertészek figyelem!
Ez a hely ahol legolcsóbban nagyban vásárolhat
2S27 YONGE STREET TORONTO
Nyitva: hétfőtől-pénte- k este 9-- ig szomb 5-- ig
100 SHERWAY ETOBICOKE ONT
a 2-- es Highway —Clarkson és a Queen
Elizabeth Way a 27 melleit e két
kertészet minden este 9 óráig
HA OLCSÓN
akarnak vásárolni
onasi
válaszlékkai
méltányos árakkal állunk
vevőink rendelke-zésére
újonnan átalakított
SPADINA AVENUE
Telefon: 6-50- 33
őszi ruhák kosztümök
gyermekholmik fehérne-műk
ágynemük
IRÖ-- SZÁMOLÓGÉPEK
ELADÁSA BÉRBEADÁSA
IRODAI BÚTO-ROK
FELSZERELÉSI
NAGY VÁLASZ-TÉKA
:
LE 3-79- 54
világ költője
meglátva saját nemzete
valóban tragikus
emberi
„nagy" létkérdések szá-zada
francia
—
égetőbben
forgó-szele
költök
bölcselkedő
(Goethe Milton
Mock
virággal
DRIVE
Lakeshore
Highway
nyitva
üzletünkben
CIKKEK
r
csak elsőrendű
szakemberrel
végeztessen
közjegyző
v budapesti
ügyvéd Kanada
egyetlen magyar
törvényszéki hites
tolmácsa
Hiteles irodalmi és tech-nikai
fordítások szabadalmi
leírások közjegyzői okira-tok
fotókópiák házassági
ügyek stb
341 Bloor St Wf Toronto
Telefon: WA 1-71- 85
HA PONTOS FIGYELMES ÉS GYORS
KISZOLGÁLÁST AKÁR AKKOR CSAK HJVJA
YOEK BUSINESS
MACHINES LTD
605 Yongc Sl Toronto WA 5-24-
91
Ssaládi gyászában
FORDULJON TELJES BIZALOMMAL A
MELY NÉGY GENERÁCIÓN KERESZTÜL
A LEGNAGYOBB TEMETKEZÉSI VÁLLALAT
TORONTÓBAN
435 RONCESVALLES
TELEFON
YORKÉ CHAPa
2357 BLOOR ST W
RO 7-31- 53
3 & &
lozófus költők mellé méltán
sorakozik Madách magyaros
válaszadása is: 5 nemzete sor-sából
amely Európa kereszt-útjá- n
való megjelenése óta
sorozatos élet-hal- ál küzdelem-ből
tevődik ctsze megtanul-ta
hogy az emberi élet a föl-dön
tulajdonképpen folyto-nos
küzdelem s belátta hogy
a jó küzdelme nem értelmet-len
sem nem hiábavaló hi-s-- en
ha egyénileg boldogulá-sára
törekszik tulajdonkép-pen
mégis csak a közösség
az emberiség haladásáért
harcol
Madách minden kétségte-len
idegen hatás ellenére is
igen eredeti költő mind műve
mély általános bölcseleli je-lentőségében
mind pedig le-leményes
művészi eszközei-ben
amelyekkel nagyszerűen
sikerűit neki szándékát meg-valósítani
Mint a nagy nyugat--
európai elődei Madách
Tragédiája is a jó és rossz
ethikai kettősségén épül fel
Egyúttal felhasználja a korá-ban
hatni kezdő Hegel-- i hár-mas
(tézis) antitézis szinté-zis)
felépítését Mégis a ma-gyar
filozófus költő igazi va-tesk- ént
prófétai jövőbe látá-sával
színre vitte százada (sőt
jelen századunk) igazi vál-ságokozóját:
az individualiz-mus
meg a kollektivizmus ön-ellentmondását
polémikus
szembenállását Egyetemes
történelmi színei amelyek ta
nulságokkal hivatva vannak
választ adni az élet értelmé-re
váltakozva egyéni illetve
közösségi jellegűek És ez
tényleg teljesen eredeti moz-zanat
Madách művében Kü-lönben
Az Ember Tragédiája
részleteiben is megragadó al-kotás:
az egyes színek —
Ádám álomképei — külön-külö- n
is remekek egy-eg- y kü-lön
kis tragédia mindegyik
s Ádám minden tragédiája
költőileg igaz (Bölcseleti tar-talmán
és drámaiságán túl
főleg azáltal ma is biztosítha-tó
színpadi sikere — szem-ben
az egyéb drámai költe-ményekkel
— mert drámai
jelenetei filmszerű sorozatot
alkotnak s a mai modern so-rozatos
látványos előadások
tetszenek az átlag közönség-nek
is)
De Madách éppen eme ere-detisége
miatt napjaink köl-tője
is hiszen egyaránt be-mutatja
a kapitalista indivi-dualizmus
meg a (korában
csak költői meglátással sejt-hető)
kommunista kollekti-vizmus
torzvilágát Sőt az
emberiséget ma inkább mint
valaha fenyegető végső pusz-tulását
is elénk vetíti (Lásd:
a londoni a falanszter meg
az eszkimó jeleneteket)
De bölcseleti költeményén
túl Madách Tragédiája igazi
lüktető drámai alkotás is és
ezt ismerték fel szerencsére
aránylag elég korán szinpad- -
Wass Albert:
(ötvenegyedik folytatás)
A kereskedő és a felesége újra összenéz-tek
A férfi felhúzta a szemöldökeit és ke-zével
egy alig észrevehető mozdulatot tett a
feje felé Ugyanakkor sajnálkozó mosoly
suhant keresztül az arcán Az asszony a ré-papálinkás
üveg után nyúlt és visszatette
helyére az ágy alá „Ne búsuljunk Habicht
úr" mondta joviálisán a kereskedő és rá-veregetett
a professzor megrokkanó vállai-ra
imajd visszamegyünk mi még Königs-bergb- e
is meg Sziléziába is és nem cseré-lünk
akkor semmiféle amerikai tudós úrral
akármilyen szép házakban laknak azok ott
Igaz-e?-" „Hogyne hogyne " bólogatott a
professzor szórakozottan majd lassan föl-emelkedett
a ládáról dadogva megköszönte
a vacsorát jóéjszakát kívánt és átment a
maga pincerészébe Még hallották egy ideig
matatni odaát aztán csend lett A kereske-dőé-k
eloltották a lámpát és lefeküdtek Egy
idő múlva mintha újra hallották volna ma-tatni
a professzort a szomszédban Hirtelen
csörömpölésre riadtak Mintha valami sú-lyos
tárgy zuhant volna le valahonnan Utá-na
mélységes csönd „Mi volt ez?" kérdez-te
a kereskedő „figyelj csak " Mintha
valahol halkan nyögött volna valaki „Tán
csak nem történt valami ezzel a Habicht-tal?- "
A kereskedő kimászott az ágyból
gyertyát gyújtott és átment a szomszéd odú-ba
Mikor kinyitotta az ajtót sötét volt és
először nem látott semmit Aztán a gyertya
lángja megnyugodott és a didergő fény egy
emberi alakot világított meg aki a fal
mellett feküdt a földón A professzor volt
A kereskedő odament hozzá lehajolt és
az arcába világított A professzor arca ha-muszürke
volt és a szemei nyugtalanul mo-zogtak
ide-od- a „A szeg " nyögte és a
hangja majdnem bocsánatkérő volt „a szeg
az oka " A kereskedő hirtelen ijedten
hőkölt hátra Ekkor látta meg a professzor
nyakában a hurkot Az ócska szárítókötél
ott hevert mellette a földön és ott volt a
nagy kampósszeg is a kötél végén A fal
mellett egy felborult láda és fent a falban
egy nagy sötét lyuk: a kampósszeg helye
A kereskedő egy pillanat alatt felfogta a
helyzetet Elsápadt „Gyere gyorsan!" kiál-tott
át a feleségének aztán lehajolt a pro-fesszorhoz
„Habicht úr! Megütötte magát?
Fel tud kelni? Jöjjön próbáljuk meg "
Hóna alá nyúlt úgy segített neki A pro-fesszor
beütötte a fejét a kőpadlóba és a
háta is fájt kissé Nagyobb baja nem volt
A házaspár lefektette az ágyra és pálinkát
itatott vele A kötelet leszedték a nyakából
és belökték az ágy alá Aztán még egy ideig
ott álltak mellette és nézték A gyertya az
asztalon égett és az ágyon fekvő ember so-vány
arca kísérteties volt a sápadt világí-tásban
„Nem szabad ilyesmit csinálni Ha-bicht
úr" mondta a kereskedő „egy tanult
ember mint ön! Az ilyenekre szüksége van
az emberiségnek és különben is Ha
nem haltunk meg a háborúban most már
nincs semmi értelme Nézze én is: három
gyerekkel asszonnyal egy ilyen pincében
Valamikor saját házam volt és nagy üzle-tem
és minden De azt mondom mindig:
ha a háborúban nem estem el s a hadifog-ságból
is megmentödlem akkor most nincs
miért elhagyjam magam Valahogy majd
ti
I
ra vivői Goethe Faust-j- a mel-lett
ez az egyetlen drámai
költemény amelyet rendsze-resen
előadnak a közép-európ- ai
színházak Számos (több
mint 20 nyelven adták ki)
fordítása révén az általános
irodalmi műveltség közkin-csévé
vált
S ha meggondoljuk hogy
Madách válasza a magyaros
„csak azért is" „küzdj és bíz-va
bízzál!" nem is olyan töké-letes
mint Dante Isteni Szín-játéka
mégis teljesebb mint
Milton Elveszett Paradicsoma
— amint Mátrai Rudolf éles-szemű-en
észrevette és ha
nem is olyan költői mint
Goethe Faustja de sokkal lo-gikusabb
és főleg drámai (és
ez valóban a legfontosabb
még a drámai költeményben
is) S bár Madách válasza el-ismerhetjük
kiábrándító
mégsem olyan borúlátó mint
Bryoné vagy V Hugóé és
egyáltalán nem olyan pusztí- -
tóan vigasztalan mint Nitz-sch- e
Übermcnsch-filozófiáj- a
Végül is Dante után mégis
csak a mi Madáchunk adta
meg a legmegnyugtatóbb vá-laszt
az emberiség égető lét-kérdésére
Az Ember Tragédiája elra-gadja
az olvasót a nézőt pát-hoszáv- al
és drámai intenzitá-sával
Gazdag gondolati tar-talma
kiváló bölcseleti ref-lexiói
zárt formavilágot al-kotnak
szerzője lángeszű kom- -
El
csak lesz S maga egyedül van még hozzá
nincs kiért fájjon a feje "
A professzor ott az ágyon nem szólt egy
szót sem Szeme mereven nézte a mennye-zetet
a szája csukott volt szinte kemény és
ellenséges „Tudom nem könnyű" mondta
a kereskedő és rántott egyet a vállán „de
hát mit csináljunk Majd- - kitalálunk val-amit"
A professzor sóhajtott és lehunyta a
szemét Egy darabig még álltak ott és néz-ték
aztán lábujjhegyen kimentek és ma-gukkal
vitték a gyertyát is „Szegény em-ber"
suttogta az asszony „gondolod hogy
alszik?" Hallgatóztak de nem hallatszolt
semmi A kereskedő sóhajtott „Ki tudja
mit hordoz magában Mindenkinek megvan
ma a maga keresztje" Azzal elfújta a gyer-tyát
és visszafeküdt az ágyba
A professzor másnap mintha szégyenkez-ve
kerülte volna őket Jóformán egész nap
nem látták Később amikor újra találkoz-tak
nem beszéltek erről a dologról A ke-reskedő
néhány nap múlva egy ötlettel ál-lott
elő „Súlyos pénzeket lehet keresni
Habicht úr" mondta csak tudni kell az uta
kat Nekem van egy lengyel táborban egy
ismerősöm azzal együtt akarjuk csinálni
Magát is bevesszük társnak Milliós üzlet!"
Aztán elmagyarázta hogy miről van szó Il-latszereket
és arckenőcsöket akarnak gyár-tani
hulladékanyagból A lengyel szállítja
a nyersanyagot ő szervezi meg az értéke-sítést
és a professzor mint kémikus készí-tené
az árut A jövedelmet háromba osz-tják
A professzor először csodálkozott aztán
elgondolkozott a dolgon és végül maga is
belátta hogy az ötlet nem is olyan rossz
A „gyárat" ott rendezték be a hátrafelé
nyúló lakatlan pincerészben mely kissé be-omlott
ugyan de néhány napi munkával si-került
használhatóvá tenni Az illatszerek
nem nagyon váltak be mivel illaluk inkább
kellemetlen volt mint kellemes és ame-llett
a hozzávaló üvegeket sem lehetett se-hol
felhajtani Ezért az üzletnek erről az
'Tárói hamarosan le is mondtak Azonban r
a különböző arckenőcsök elég tűrhetően si-kerültek
ahhoz képest hogy miféle ször-nyűségekből
kellett összekotyvasztani őket
A dobozkákat hozzá nyirfakéregből kész-ítette
egy kelet-poroszorszá- gi föerdész csa-ládja
S mivel a német piacon semmiféle
hasonló áru nem szerepelt Habicht profesz-szó- r
nem volt képes annyit gyártani belőle
amennyit a sziléziai kereskedő szempillan-tás
alatt el ne adott volna Természetesen
„kéz alatt" feketén Azokban az években
nem lehetett olyasmit gyártani Németor-szágban
amit meg ne vettek volna A bol-tok
üresen álltak és az emberek készek
voltak minden kacatot megvásárolni amit
a szemük elé raktak
így azután az „Afrodité" arckrém a „Ri-ta"
ajakpirosító és az „Astrid" bőrpuhító-sze- r
egészen jól jövedelmezlek A neveket
a sziléziai adta és nagyon büszke volt reá-juk
A jó név a legjobb reklám" mondo-gatta
esténként a professzornak amikor a
munka végeztével együtt ültek „minél
exotikusabb a név annál szívesebben ve-szik
az árut" A vállalat egyre jobban
ment A professzor arca kitelt teste meg-erősödött
Üj ruhája volt már és új cipője
Néha mialatt a nagy katlanokban a kenő
poziriója révén Időszerűsége
vitathatatlan
Befejezésül talán nem ér-dektelen
idézni miként véde-kezett
Madách egykorú kriti-kusával
Erdélyi Jánossal
szemben aki hibáztatta a fa-lansztert
jelenet egyoldalúsá-gát:
„A vád a szocializmust
nézi mintha én azt gúny tár-gyául
akarnám tenni Az
egyes képeket vagy momen-tumokat
aztán úgy igyekez-tem
egymás után helyezni
hogy azok egy bizonyos cse-lekvő
személynél is mintegy
lélektani szükségből követ-kezzenek
egymásból Csak azt
akarom kihozni hogy midőn
a szocializmus gúnyolásával
vádolsz akkor a szabadság
kereszténység tudomány
szabad verseny s mind azon
eszmék gúnyolásával is vádol-hatsz
mik az egyes részek-nek
a tárgyai miket éppen
azért választottam tárgyaiul
mert az emberiség fejlődésé-nek
főmomentumaul né-zem
Igaz mindannyiban
megbukik Ádám De megbu- -
világirodalmi
jelentőségű
Tragédiájában személyes
tragi- -
kus élményeiből — általá-nos
tragikumig emel-kedett
emberiség
történelmét szinte villámfény-nél
vizsgálva rávilágított
eszmékért való folytonos küz-delmekre
sorozatos
kudarcokra rádöb-bent
arra hogy ennek
végnélküli küzdelemnek a si-kere
mindössze magáért
üzenetek közvetítése
Magyarországra
Szabad Rádió
newyorki osztálya
havonkint zenés üze-neteket
díjtalanul
Magyarországra üzenet-szolgálat
célja hogy élőszó
élményével örvendeztesse
meg a hozzátartozókat
barátokat
Nemcsak Magyarországra
hanem a vasfüg-göny
mögött mindenhova
ahol magyarok Min- -
kik azon érintettem gyönge- - den üzenni akaró magyarnak
nél fogva melyek természeté- - örömmel állunk rendclkezé- -
' ben vannak melyeket csak sere Forduljanak tehát biza- -
Isten keze pótolhat az eszme lommal a Szabad Európa
folyton fejlik s neme- - dió newyorki magyar osztá--
sedik Inkább írtam lyához Levélcím: Radio Free
gyen rossz Ember tragédiáját Europe Hungárián Desk
melyben nagy szent Áve 25th fi New York
méket nem sikerült érvényre
hoznom mint jó ördögi ko-médiát
melyben azokat ne
vetségessé tettem "
Madách Imre
valóban az hogy
és
forrón szeretett hazája
az
emberi
fel és az
az
és a vég-zetes
S
is a
a
A Európa
magyar
kétszer
közvetít
Az
az
hazai
és
lehet üzenni
élnek
Rá- -
győz
le--
2
és esz-- Park
16 N Y USA
A New Yorkban és kör-nyékén
élők személyesen
mondhatják mikrofonba üze-neteiket
Az Egyesült Álla-mok
távolabbi részeiben vagy
Kanadában Dél-Amerikáb- an
élők levélben írhatják meg
csöket keverte elbámult maga elé s elgon-dolkozott
Milyen furcsa az élet gondolta
Egy hajszálon múlt hogy nem nyertük meg
a háborút hogy nem ülök most valahol
egy pompás angliai laboratóriumban
mindez csak egy hajszálon múlt egy pilla-naton
egy elhatározáson De mert hogy
így lett ma senki sem hiszi el hogy más-képpen
is lehetett volna Furcsa az élet
Félévig zavartalanul ment az üzem Meg-egyeztek
abban hogy a jövedelem felét a
sziléziai kereskedő dollárba fektetve félre-teszi
amíg összegyűl annyi hogy fölépít-hetnek
egy saját házat és gyárépületet Fél-év
múlva azonban váratlanul bedöglött az
egész vállalat A lengyelt aki a nyers-anyagot
szállította az angol katonai rend-őrség
csempészés miatt letartóztatta A
nyersanyagforrás bedugult A sziléziai ro-hant
előre-hátr- a hogy felhajtson valamit
de eredménytelenül A gyártást be kellett
szüntetni Éppen tavaszodott és a profesz-szo- r
újra üldögélhetett naphosszat a romok
között és figyelhette a fészeképítő madara-kat
Szerencsére volt valami megtakarított
pénze a bő napokból és ott voltak még a
sziléziainál a dollárok is
Aztán újra eltelt egy év munka nélkül
a rompincében Közben a sziléziai állást
kapott Essenben egy régi üzletfelénél és
elköltözött oda Most már az egész pince a
professzor tulajdonába került A sziléziai
család elköltözése után egyszerre nagyon
rászakadt az egyedüllét Nem szaladgáltak
többé ki s be u gyerekek a pince és a rom-ház
elhagyott lett és üres A legközelebbi
ember jő negyedórányira lakott a „bomba-szőnyeg"
szélén és odáig csak rom volt
más semmi Bár ennek a lakásnak megvolt
az előnye hogy nem volt házigazda és nem
kellett bért fizetni érte s a lakáshivatal
sem törődött vele mégis szeretett volna el-költözni
onnan Emberek közé vágyott
Jelentkezett a munkahivatalban Akkori-ban
még elcsodálkoztak ha valaki munkát
akart mert az értéktelen papírpénz amivel
a munkát megfizették nem vonzott senkit
A hivatalnok meglepetten nézett végig raj-ta
aztán fölvette az adatait „Neve?" „Dr
Herbert Habicht" „Foglalkozása?" Egyete-mi
tanár „Kémia és fizika-szakos-" A hi-vatalnok
rámeredt „És ön nálunk ke-res
munkát?!" Hol keressek?" kérdezte a
professzor és vállat vont „Ma nincs szüksé-ge
a világnak a békés tudományokra csak"
a gyilkos tudományokra" Az ember az író-asztal
mögött megcsóválta a fejét „Ilyen
képesítéssel jelentkezett már az egyete
meknél?" A professzor csak legyintett „Ré-gen
Mondom hogy ma nem a tudás számit
hanem a felelőtlenség Abból pedig nekem
nincsen elég"
A munkakeresés mindössze annyit ered-ményezett
hogy beírták a munkanélküliek
közé és hetenként kétszer kirendelték
romeltakarításra Ilyenkor ott dolgozott
csákánnyal vagy lapáttal a kezében a többi
között reggeltől estig szó nélkül becsüle-tesen
Egy ilyen piszkos kimerítő nap után
történt hogy hazamenet este a romok kö-zött
megszólította egy fiatal leány „Bocsá-natot
kérek" mondta a leány és odalépett
hozzá van itt még valahol egy ház ahol
laknak?" „Egy ház ahol laknak?" ismétel-te
meg a professzor a kérdést csodálkozva
szent célért való harc tudata
s a hit megnyugtató vigasza
amely nélkül viszont teljesen
meddő maga a küzdelem
Ezért nemcsak a magyar-nak
hanem az egyetemes
Homo Viatornak is Madách
százéves müve megnyugtató
vademecum-- a lehet folytonos
életküzdelmében földi ván-dorútj- án
Zenés
üzenetük szövegét (természe-tesen
magyar nyelven) és an-nak
a 3 leginkább óhajtott
dalnak a címét amelyek kö-zül
az egyik közvetítésére kér-nek
minket Kérjük írják
meg a város vagy a megye
nevét is ahova küldeni sze-relnék
az üzenetet Kis falu
nevét vagy utcát és házszá-mot
ne említsenek Kérünk
mindenkit hogy üzenetük
szövegében családi nevüket
valamint hozzátartozóik csa-ládi
nevét se említsék csak a
keresztnevüket vagy egy
olyan jeligét amelyről a cím-zett
könnyen felismerheti
őket
Bartók három egyfelvoná-sosával
nyitotta évadját a bu-dapesti
Operaház A nagy tet-széssel
fogadott műsorban
kélszázadszor került színre a
Csodálatos Mandarin
„Nem olyan itt nincs" A leány tanácstala-nul
állt ott Nem lehetett több tizenöt-tizenh- at
évesnél Kopott kis nyári ruhácska volt
rajta a lábán félretaposolt sarkú cipő ha-risnya
nélkül „Pedig azt mondták hogy itt
valahol lakik az apám " Habicht profesz-szo- r
rámeredt a lányra „Az apja?" kérdez-te'
és a hangja olyan különös volt hogy a
leány meglepetten kapta föl tőle a fejét
„Itt csak én lakom odébb egy pincé-ben
Más senki " Nézték egymást szin-te
ijedten Aztán a professzor szájából ki-bukott
halkan kérdőn döbbenten a szó:
„Christa ?" „Igen" felelte a leány alig
hallhatóan és a szeme lassan megkónnyesc-det- t
Ott álltak szemben egymással és egy
ideig egyikük sem mozdult Csak álltak és
nézték egymást És a leány sovány sápadt
arcán folytak lefelé a könnyek és a piszkos-ruhájú
hajlottvállú kopott ember szeme
megfényesedett és nedves lelt és a szája-szélei
reszkettek de nem voltak képesek ki-ejteni
egyetlen szót sem
Sokáig álltak úgy A langyos tavaszi es-tében
szél bóklászott és egy távoli mozdony
éles füttyét hozta át a romok fölött Ettől a
hangtól fölrezzentek mind a ketten „Chris-ta!"
nyögött föl a professzor fojtottan fur-csán
és egy szánalmas esetlen mozdulattal
széltárta karjait A leány szó nélkül egy
gyors mozdulattal odalépett a kitárt karok
közé két vékony karjával átölelte az apja
nyakát fejét a vállára hajtolta és zokogott
zokogott
Bent a pinceszobában aztán elmondott
mindent Öt és az anyját Berlinben érték
az oroszok Kürt már nem élt akkor 5
egy bombatámadásnál halt meg Jürgen fa-lun
volt munkaszolgálatban Az első napok-ban
nem volt semmi baj de aztán valaki
feljelentette őket Éjszaka jöttek értük
Szörnyűségeket éltek át a vallatás alatt Az
anyját elvitték Oroszországba munkára öt
egy kaszárnyába vitték ahol az étkezdében
kellett mosogassa a tányérokat ó szörnyű
volt ott rettenetes Betegséget kapott és
kórházba vitték később ahol egy halott
gyereket hozott a világra Akkor lett tizen-négy
éves éppen A kórházból vissza kellett
volna menjen újra a kaszárnyába de ő
megszökött Egy évig bujkált parasztoknál
csavargott országutakon egyedül kiszolgá-ltatottan
néha hozzászegődve valakihez
hogy ne kelljen éhezzen és legyen födél a
feje fölött Aztán sikerült átszökni a hatá-ron
és azóta egy menekülttáborban él
nem messze innen Az anyjáról nem hallott
azóta hogy a börtönben elszakították tőle
Csak annyit tud hogy Oroszországba vitték
Néhány nappal ezelőtt valaki említette a Ifi-bor- ban
hogy az apja Hannoverben van így
jött eL A rendőrségnél mondták meg a cí-met
Ült a nyikorgó ócska vaságy szélén le-hajtott
fejjel és beszélt Színtelen üres han-gon
mint alá nem is hallja már a szavakat
amiket mond Két sovány fejletlen válla
előre görbült ahogy ott ült a vékony ruha
alól kimeredlek a csontok Haja borzasán
hullott az arcába és félig eltakarta a száját
amikor beszélt így a hang amivel a szava-kat
mondta valahogy még személytelenebb
volt mintha távolról jött volna valami sö-tét
ismeretlen és borzalmas messzeségből
(Folytatjuk)
Fif