Kanadai Magyarsag, January 13, 1973

              Wr
1973 jtmiKÍr 13 (#2) Kanadai Mavará 5 oldal
Béltly Béla: Nyíregyházy Pál: Hol a harmadik? Magyar fiuk őrangyala Szófiában
Nemrégiben találkoztam egy cikkel amelyet
másfél dimenzióban írt szerzője Egy teljes di-menzióban
ráolvassa Nixon fejére összes „büne-it- "
amiket a moszkvai csúcstalálkozón állítólag
elkövetett Európa ellen és lényegileg azt állítja
hogy engedékenységével tulajdonképpen egy má-sodik
Jaltát kötött Ez a cikk kétharmad része
Az utolsó harmad — a féldlmenzió Ebben meg-dicséri
Nixont okosságáért higgadtságáért óva-tosságáért
és nem hiszi hogy mindezt valóban el-követte
De nem ez a lényeg hanem az hogy a cikk
— szokatlan hanyagsággal — szovjet— amerikai
„megegyezésről" beszél de Kínát meg sem említi
Hiba Mert a világot nem osztotta — és nem is
oszthatta — meg egymás közt Amerika és a
Szovjet van még egy harmadik óriás is amely
legalább olyan súlyos szerepet játszik a világpoli-tikában
mint a Szovjet csak sokkal csendeseb-ben
titokzatosabban de még eredményesebben
Ez Kína HoJ maradt Kína a másfél dimenzióból?
Miért beszél a cikk kizárólag szovjet —amerikai
entente-rol- ?
Nixon nem Moszkvában hanem Pekingben járt
először amit' nem volna szabad elfelejteni mert
itt a prioritás is döntően belép a világképbe Az-zal
hogy Kínába ment először Nixcn Moszkvát
teljesen kibillentette világpolitikai egyensúlyából
"Nemcsak a későbbi moszkvai csúcstalálkozón ha-nem
még ma is Idegesíti a Kreml-- t Nixon peking-i-
látogatása Ha „megegyezés" történt volna
Moszkvában ez pont megfordítva: szovjet enge-dékenységet
adott volna hozzá Mi az indokolása
a szovjet—amerikai megegyezésnek vagy Ni-xon
engedékenységének amikor köztudomású
hogy Moszkva halílra rémült a pekingi úttól? Va-jon
szabad-- e ilyen hatalmas ellensúlyt kihagyni a
számításból 'amikor a világ sorsát lemérjük?
Az tény hogy Amerika külpolitikája nvndig
túlbékülékeny és túlengedékeny volt De az
Északvietnámöt porrá bombáztató Nixonra ez al'g
vonatkozhatik Jaltát nem Nixon tette véglegessé
és a tervezett európai biztonsági konferenc!a ssm
teheti azzá mert Jalta már — régen végleges A
most elhunyt Truman elnök — akit egyébként
Amerika legbátrabb elnökének ismerünk — már
Potsdamban rátette a pecsétet Jaltára és az
Az események nyomában
!Mg§Smég'Egyesült-'iEiirópa?'- M
1973 január elseje jendkívüli
fordulópontot jelentett Európa
sőt az egész Atlanti Szövetség
életében A hatásai nyilván ezen a
területen is túlterjednek és az
egész világ gazdasági fejlődését
befolyásolják
Ezen a napon csatlakozott
ugyanis Anglia az ír Köztársa á?
és Dánia a Közös Piachoz an-na- k
létszámát hatról kilencre
emelve Norvégia lett volna a ti-zedik
annaktnépe azonban — fék-telen
szocialistái kommunista izga-tás
következtében — leszavazta a
csatlakozást Ma már megbánták
ugyan és a legutóbbi közvélemény
kutatások szerint egybehangzóig
szeretnének csatlakozni a Közös
Piachoz Ez esetleg később lehet-ségessé
válik de csak különleges
áldozatok árán
A kilenc Itagú Közös Piac la-kossága
253 millió tehát jóval
több mint Amerikáé és valamivel
több a Szovjet Unióénál is Ezek-hez
csatlakozik mintegy száz mil-liónyi
ember a Közös Piachoz
nem tartozó országok részéről
Ezek az országok eddig főleg a
volt francia gyarmatokbői "álltak
most már Anglia'volt gyarmatai
is ide fognak tartozni Ezek nem
tagjai a Közös Piacnak de bizo-nyos
vonatkozásban sok előnyt
élveznek a kereskedelem terén
A VILÁGKERESKEDELEM
O A megnagyobbodott Közös
Piac negyven százalékát látja el a
világkereskedelemnek A GNP-j- e
(az össztermelés bruttó értéke) kö-rülbelül
kétharmada Amerikáénak
ami egyrészt azt mutatja hogy
termelésük igen élénk iinásrészt
viszont kiemeli Amerika egyedül-álló
felsőbbségét Egyes statiszti-kák
szerint az évi növekedés két-szer
olyan gyors mint Ameriká-ban
ami azonban egy kissé fél-revezető
A helyzet ugyanis az
hogy a Közös Piac többségében a
termelés egyrészt mennyiségben
másrészt minőségben mélyen az
amerikai alatt állt így természe-tes
hogy a termelési növekedés
nagyobb' lehet mint egy már majd-nem
teljesen kifejlesztett terme-lési
rendszerben Különösen gyen-ge
ez az arány Angliában részben
Olaszországban és főleg a most
'
a
óta az amerikai külpolitika — beleértve Eisenho-wer- t
Kennedyt és Johnsont is — ezt nemcsak
elismerte hanem meg is tartotta Amit a bizton-sági
konferencia tehet az legfeljebb egy de fac-t- o
állapot deklarálása lehet de még nem tudjuk
hogy mi lesz ezen a konferencián Hogy Amerika
résztvesz még mindig jobb mintha távollétében
döntenének Európa kérdésében
Ez tehát nem Nixon engedékenységére legfel-jebb
óvatosságára mutat Az pedig hogy gazda-sági
téren igyekszik az amerikai termelésnek
nyersanyagot é"s energiát biztosítani csak termé-szetes
és semmiképpen sem jelent paktumot De
ettől is milyen messzire vagyunk még!
Kétségtelen hogy Nixon kötött néhány olyan
„kulturális" egyezményt amit mi azonnal és az-óta
is többször helytelenítettünk Köztük elsősor-ban
az Ür-hajó- k összekapcsolásának közös kísér-letét
Amiből vagy lesz valami vagy nem lesz
1975 még messze van De ebből még nem lehet
szovjet—amerikai entente-r- e következtetni
Viszont: elmenni a tény mellett hogy pont
Nixon kínai útja biztosította azt hogy a pökhen-di
Szovjetből egy második helyre szorult és gazda-ságilag
könyöradományokat gyűjtő hatalom lett
ami lefékezte hódítási vágyait — azt egy kicsit
nehéz volna kommentár nélkül elviselni
A másfél dimenzió nem logikus és nem is igaz
Inkább cinikus Oscar Wilde mondta hogy azok
akik tudják mindennek az árát de semminek
sem tudják az értékét — azok cinikusok Itt ez-zel
a jelenséggel állunk szemben
A másfél dimenziós cikk amikor a szovjet—
amerikai paktumról beszél arról egyáltalán nem
vesz tudomást hogy már csak azért sem lehet
ilyen kettéosztás mert Kína bent van a világpo-litikában
ahova Nixon és Szov-jetet
— emelte — ez a
automatikusan kizárta a világ kettéosztásá-nak
tervéből Ha ugyan volt ilyen Én kétlem
mert Moszkva nem ketté akarta osztani a világot
Amerikával hanem egyedül akarta meghódítani
ami éppen a pekingi úttal vált számára lidérc-álomm- á
Az elmaradt féldimenzió csonkává és érthetet-lenné
teszi a cikket A Nixonelleni frázisok nem
hiányoznak belőle de hiányzik a letagadhatatlan
tény
csatlakozott Írországban és Dániá-ban
Emellett Amerika termelése
egyre inkább az új technológiai
forradalom vonalán halad előre
míg ezek az országok — legalább-is
nagyobb részük — csak most
értek el az első ipari forradalom
csúcsára Mindenesetre a kilencta-gú
Közös Piac jelentős versenyt
fog támasztani Amerikának igaz
viszont hogy Amerika is nyer a
hatalmassá dagadt piaccal annál
is inkább mert a dollár magas
értéke ma már nem ojyan akadály
mint még két évvel ezelőtt volt
MEZŐGAZDASÁGI
NEHÉZSÉGEK
O A legnagyobb nehézséget a
Közös Piac eddigi és valószínűleg
további mezőgazdasági politikája
képezi Közismert hogy az euró-pai
mezőgazdaság lényegileg ki-sebb
hatásfokkal dolgozik mint
az amerikai Ezt mutatja hogy
míg az aktív európai népesség
13%-- a foglalkozik mezőgazdaság-gal
addig Amerikában csak 45%
Ennek következtében az európai
államok meglehetősen komoly se-gítséget
adnak a mezőgazdasági
termelöknek Igaz hogy az ame-rikaiak
is kapnak ilyen kormány-segítséget
de a metódus — más
Míg az európai mezőgazdaságot
az árak emelésével és lerögzítésé-ve- l
segítik Amerika inkább a jöv-edelem-
pótlás és az import-kvótá- k
rendszerét használja Ennek
következtében az európai mező-gazdasági
termeivények ára meg-lehetősen
magas Ez az ami miatt
Anglia közvéleményének 64%-- a ma
is elutasítja z Közös Piachoz való
csatlakozást Az angliai háziasz-szon- y
ugyanis kénytelen lesz ma-gasabb
áron vásárolni mint ed-dig
amíg -- az angliai mezőgazdasá-gi
árakat az olcsó Commonwealth-impo- rt
elég alacsonyan tartotta
Ezért van az is hogy Európa ez-ide- ig
kitűnő piac volt az amerikai
mezőgazdasági termelés számára
Az elmúlt hét év alatt Amerika
mezőgazdasági exportja 42%-ka- I
emelkedett Európa felé míg csak
26%kal a világ töbtíi része felé
Ezzel szemben Európa mezőgaz-dasági
exportja az Egyesült Álla-mokban
relatíve csekély és így az
évi mezőgazdasági forgalom átla-gosan
13 billió dollár többletet
mutat Amerika javára Nagybri-tannia
csatlakozásával ez a több-let
nyílván növekedni fog
Amerika nemzetközi fizetési
mérlegének állandó deficitjéért
ugyan nem Európa felelős de meg
kellene gondolni az Atlanti Óceán
túlsó partján hogy az egész Eu-rópa
gazdasági életét az amerikai
nagylelkűség — a Marshall plán
— állította talpra és tette a ver-senyt
lehetővé
AMERIKA
VÁMCSÖKKENTÉSRE
KÉNYSZERÜL
O Másik nehézség lesz a két
kontinens további gazdasági kap-csolatainak
kiépítésében a jelenle-gi
valuta — káosz Mielőbb ren-dezni
kell a világ valuta-rendszer- ét
amely a dollár leértékelésével
kibillent az egyensúlyából
Mindazonáltal nem vitás hogy
a kilenctagú Közös Piac óriási je-lentőséggel
bír mind Európa mind
Amerika szempontjából Ez nem-csak
a mezőgazdasági hanem az
ipari forgalomra is vonatkozik
Európa vámtarifája ugyan alacso-nyabb
mint az amerikai mert az
európai ipari javaknak csak 13%-- a
lépi tul a 10%-o- s vámot miközben
Amerika termeIvényeinek-383%-- a
Kétségtelen hogy a meginduló
tárgyalásokon Amerikának csök-kenteni
kell a vámjait ahhoz hogy
valamennyire is igazságos alapon
bírálhassák el egymás kereskedel-mét
Amerika töke-befekteté-se a ha-tos
Közős Piacba körülbelül 33
billiót tett ki a múlt évben A meg-nagyobbodott
Közös Piacon kb
öt billió dollárnak felel meg En-nek
a hatalmas összegnek egy jó
részét azonban nem dollár-expo- rt
révén fektették be hanem az úgy
nevezett EURO — dollár (az Eu-rópában
felhalmozódott dollárkö-vetelések)
és az ottani töke fel-használásával
Mivel Európában a
trösztösítés az országhatárokat
csak nehezén lépi túl nemvalószí-nű
hogy a Közös Piac ellent tud
állni az amerikai támaszpont mul-tinacionális
vállalatok terjedésé-nek
Fidel Castro tobogánozik
Scali akit Nixon a UN-b- e kinevezett
A SCHUMAN-TER- V
O Másfelöl viszont az első
ilyen hatalmas jelentőségű több-nemzet- ü
vállalkozás már 1950-be- n
létrejött Franciaország és Nyugat-Németorszá- g
között a Rajna-vidé- ki
szén és acélvállalatok egysége-sítésével
Ez volt u híres Schuman
terv amiből Jean Monnet kidol-gozta
az eredeti Közös Piac gon-dolatát
és tervét 1955-be- n Messi-nába- n
Olaszországban az eredeti
hat állam elhatározta a Közös
Piac létesítését Magát a gondola-tot
még 1946-ba- n Winston Chur-chu- ll
vetette fel azzal hogy Euró-pának
egy bizonyos fajta Egyesült
Államokat kellene létesítenie
hogy az orokös francia-néme- t el-lentéteket
végleg megszüntessék
A terv megvalósult de csak
gazdasági téren A hatos Közös
Piacremekül boldogult de annak
politikai háttere amire Churchill
gondolt-''inkab- b hanyatlóban van-- v
Az „Egyesült Európa" egyelőre al-szik
lehet hogy csak hibernál és
bizonyos idő elteltével újból álta-lános
és aktív szellemi mozgalom-má
válik Egyelőre az a tény hogy
a résztvevő országok féltékenyen
őrzik a nemzeti önállóságukat és
szuverenitásukat elannyira hogy
Anglia csatlakozása emiatt hiúsult
meg 1961-be- n amikor éppen Ed-war- d
Heath a jelenlegi miniszter-elnök
tárgyalta le a csatlakozást
ám de Gaulle megvétózta azt Az
oka ennek nem annyira a hosszú
évszázados angol —francia rivali-zálás
volt mint inkább az hogy
de Gaulle félt attól hogy Anglia
Nyugat-Németországg- al vagy Itá-liával
vagy éppen mind a kettővel
bizonyos megegyezésre lép és ki-szorítja
Franciaországot a Közős
Piac 'vezető helyéről
A jelenlegi ifjúság egyik ország-ban
sem érzi már azt a sürgető
szükséget amit közvetlenül a há-ború
után éreztek: hogy a nemzeti
államokra tördelt Európának egye-sülnie
kell ha a szovjet nyomás-nak
ellen akar álni Ma már ezt
Amerika feladatának tekintik és
emellett a növekedő számban léte-sült
szocialista kormányok sem
tartják fontosnak
Az „Egyesült Európa" megvaló-sulásának
lehetősége tehát még
messze van A hívei arra hivatkoz-nak
hogy egy laza konfederációt
kell először csinálni körülbelül
olyant mint az Egyesült Államok-ban
volt kezdetben Később ebből
kialakulhat majd egy erösebb köz-ponti
hatalom amelyben a vezető
országok felváltva vagy részará-nyosán
vehetnének részt
Amerikának a megnóvekedett
Közös Piac előnyére fog szolgálni
nem beszélve kizárólag a közgaz-dasági
részről hanem a politikai
összetartásról is Mivel a Közös
Piac 1980-r- a közös egységes va-lutát
söt egységes munkabér-politik- át
tervez ez megerősíti a Szov-jettel
szemben való helyzetét mi-közben
Amerikának nem árt vele
Természetesen hogy végre tudj-ák-
e ezt hajtani hét év alatt az
erősen kétséges? De ha tovább tart
is a lényeg az hogy fokozatosan
elérjük ezt a közös gazdasági
szervezetet mert csak ezután kö-vetkezh- etik
a politikai egyesülés-nek
bármilyen formában történő
megvalósítása
B B
w — fcefcB—Ti--i -i- iTiiii'iiiiiiniiiiintuTirriii hfcafchrfh turném mmt
Csendőr emlék-vacsorá- n ke-rültem
egy asztalhoz Lajtai Ist-vánná
Bukvits Etelkával aki
1941-be- n férjével a szófiai ma-gyar
követség alkalmazásában
állott Ekkor vonult fel Bulgá-riában
támadásra Macedónia
irányában a német hadsereg s
a szerb védelmi vonal áttörése
után egész jugoszláv seregré-szek
kerültek német fogságba
Ezek a seregrészek tele voltak
délvidéki magyar fiúkkal akik-nek
a szabadkai származású
Bukvits Etelka lett örzöangya-lu- k
Neki köszönheti sok magyar
katonafiú hogy az idegenben
nem állott teljesen elhagyottan
A hadifogoly táborban minden
kedvezményt megkaptak és
szabadon járhatlak Szófiában
egy karszalaggal melynek há-romnyelvű
felírása így szólt:
„Ungar Ungarec Magyar" A
szabadkai fiúknak igazi magyar
húsvétj ünnepet rendezett Azt
írja a Szabadkai Hírlap hogy
„volt sonka tojás bárány tö-pörtyűs
pogácsa bor tejeskávé
dióssütemény" Pénzzel és ru-haneművel
is ellátta őket
Olvasom ifj Paikert Alajos I
oszt követségi titkárnak a szó
fiai m kir követség első be
osztottjának tak bolgárok
num pecsétjével igazo-- - te
lását mely szerint Bukvits Etel
aki 1940 —41 években a szófiai
magyar követségen volt alkal-mazva
a szerb—német háború-ban
német hadifogságba került
magyar származású szerb hadi-foglyoknak
nagy segítségére volt
Ellátta őket saját erejéből ruhá-val
és élelemmel A hadifogoly
táborokban listákat készített a
magyar származásúakról és azo-kat
a magyar lapokkal közölte
A hadifoglyok hozzátartozóit
értesítette Sok munkával és fá-radtsággal
önkéntesen és ön-zetlenül
sok jót tett bajba ju-tott
magyar testvéreivel Mun-káját
magyar anyák több ma-gyar
újságban nyilvánosan is
megdicsérték
A trianoni békediktátum igaz-ságtalan
rendelkezései alapján
a szerb nép rátette kezét Sza-badka
városára A balkáni szerb
uralom alatt a Délvidék magyar
városai között Szabadka szen-vedett
legtöbbet Fejlődése ro-hamosan
visszaesett de csorbí-tatlanul
megőrizte magyarságát
A Szabadka
számára új hozott
Újra megnyíltak mögöttes terü-letei
s ennek következtében a
város fejlődése ebben a rövid
új magyar korszakban zavarta-lanul
kezdődhetett De az el-vesztett
második világháború
egyelőre megszüntetett Szabad-kán
minden magyar reménysé-get
Szabadkán láthatjuk a Délvi-dék
legszebb városházát 1910-be- n
építették magyar stílusban
Homlokzatát majolika és piro-grán- it
díszítik Belső berende-zése
is rendkívü1 gazdag és cél-szerű
volt
Két évtizedes rabságból tért
vissza Szabadka mely ide-gen
uralom alatt meg tudta
őrizni magyar A
magyar városokban mindig volt
hivatástudat Tudták hogy ve-zető
szerepük van és a nagyvi-lág
mindig rajtuk keresztül al-kot
képet az országról
Személyes meglepetés is ért e
sorok írása közben Kölcsön
kaptam rövid tanulmányozásra
Bukyits Etelkától a Városok
országos kiadá-ba- n
megjelent „Magyar Váro-sok"
című díszes kötetét mely
részletcsen ismerteti Nagy-Magyarorsz- ág
városainak történe-tét
gazdasági életét és kultúrá-ját
Alig lapozgatom a vaskos
kötetet máris ismerős sorokra
bukkanok Hiszen ezek az én
szavaim dereng fel homályosan
emlékezetemben Valóban a
munkatársak között megemlít a
könyv mint Nyíregyháza város
polgármesterét a Bessenyei
Kör elnökét Milyen érdekes
negyven esztendő múltán elfe-ledett
magammal találkozni
A bolgár hadifogságba ke-rült
szerb katonák nagyobbré-sz- e
Gornya Dzsumájba került
és itt voltak találhatók a bács-kai
magyar nemzetiségű
is A szabad ég alatt
táboroztak és várták sorsuk
jobbra fordulását Sátorban lak-tak
és a kemény hidegben so-kat
szenvedtek A magyar fiúk
az unalmas napokat hasznosíta-ni
igyekeztek és kosárfonással
foglalkoztak Néhány léváért
árusították a fonott kosarakat
melyeknek nagy keletjük volt
Mikor megjött a híre hogy ha-zaviszik
őket a Délvidékre a
katonafiúk első dolga volt
hogy nemzetiszínű zászlókat ál-lítottak
össze és azokkal indul- -
a külügyminiszté- - el a hosszú útra A
ellátott a magyarokat testvérüknek
a
visszacsatolás
lehetőséget
az
hagyományait
Szövetségének
hadi-foglyok
kintették 'és bár a'magyar' fiú-- "'
kon szerb katonaruha volt az
első perctől kezdve tisztában
voltak azzal hogy csak kény-szerből
öltötték magukra
Jungert szófiai magyar követ
kezdeményezésére a szófiai Pe-tőfi
kultúrkör gyűjtést indított
s minden magyar hadifogoly-nak
jutott belőle 50 léva kész-pénz
a gyengébben öltözöttek
ruhát cipőt kaptak és mindenki
cigarettát Bukvits Etelka hús-vétkor
beküldött a táborba
húst tojást kenyeret s a fiúk
hálából vacsora után elénekel-ték
a Himnuszt Másnap Jugo-szlávia
bombázta Szófiát de a
szabadkai fiúk nem szenvedtek
veszteséget
Bukvits Etelkának' egész
gyűjteménye van a fiaikat ke-reső
szülök leveleiből Olvasom
Klinkó István és neje pajsai la-kosok
sorait „A Szabadkai Hír-lap
vasárnapi számában olvas-tuk
a hírt hogy eredményesen
közbenjárt sok szomorú szívű
szülő katona fiának felkutatá-sában
Egyetlen fiunk Klinkó
István tartalékos hadnagy bács-topoly- ai
ügyvéd nös egy kis-fiú
édesapia nem ad életjelt
magáról Kegyeskedjék megtud-ni
hol van s értesítsen bennün-ket
örök hálánkról és becsülé-sünkr- öl
előre is biztosítjuk és
mélységes köszönetünket fejez-zük
ki"
És azután itt vannak a hálás
levelek azoktól a szülőktől
akiknek fiuk Bukvits Etelka köz-benjárására
hazaérkezett Cso-vic- s
Vince és neje írják Sza-badkáról:
„Fiunk 1941 május
23-á- n jó kondícióban hazaérke-zett
s ezt az ön nemes szívé-nek
köszönhetjük Áldja meg
az Isten érte! Mellékelten küld-jük
a helybeli Hírlap cikkét
melyben nyilvánosan is megkö-szönjük
mindazt amit gyerme-künkért
tett"
Szabadka címerének felső me-zejében
a város védőszentje
Szent Teréz apácaruhában a fe-szület
előtt imádkozik az alsó
mezőben ágaskodó oroszlán fel-emelt
jobb lábában kardot tart
Imádkozó asszonyok és orosz-lán
bátorságú férfiak kivívják
majd itt is a most szunnyadó
magyar szabadságot
'i
1
If
í i't