000234a |
Previous | 14 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
if
lf
i
it
11
l
Wl-'JlWrwIlUllIW-Wiiridil
nmiVMH r~ TfW
14 oldal Kanadai Magyarság (No29) 1974 július 20
Baracsi Károly:
Patkányirtás
Volt a szerkesztőségünkben egy altiszt akinél lelkiismerete-sebb
becsületesebb és hűségesebb magyart sohasem ismertem
Pintér Sándor volt a becsületes neve de a szerkesztőség cinikus
nyelvén Villámkámnak szólították Sándor lövést kapott az Ison-zónál
és attól kezdve igen lassan mozgott Ezért nevezték el az
istentelen rosszmájú fiuk Villámkámnak Nem bánta szélesen
mosolygott hozzá Tudta hogy nem csúfnév ez hanem inkább
befogadó pajtáskodás
Villámkámnak rengeteg tennivalója lett volna de idejének
nagy részét azzal kellett töltenie hogy inga-járatba- n hozza a
feketét a Parlament kávéházból
Irtózatosan pocsék kávé volt Az ülőJszerkesztőnk felhívta az
Állatvédő Egyesület figyelmét rá mert szerinte a verebek napi
ellátását veszélyezteti hogy elfőzik előlük kávénak Egy másik
rosszmájú rögtön nevet is adott a gondolatnak és „lófélének"
nevezte el akávét
Szegény Sándor alig jött meg egy adaggal már ordította
valaki:
— Villámkám gyorsan egy vödör lófélét! Ihletre van szüksé-gem
Beszereztem egy kávéfőző masinát hogy rendes kávét ihas-sunk
de az nem ízlett a fiuknak A lóféle viszont vödörszámra
fogyott Ki tudja mi volt az oka? Talán az hogy mégiscsak kávé-házból
származott és benne volt a környezet varázsa Nem tudom
de nem is erről akartam beszámolni
Villámkám többször mesélte elszörnyedve hogy a kávéház tele
van patkányokkal A fiuk ugyan nem igen jártak oda mert ret-tentően
savanyu hely volt de azért néha betévedtek ők is azt
mondták
Egyszer feljött a tulaj hogy megismerkedjék tiszteletbeli
vendégeivel és akkor szóvá tették a patkányokat Elkomorod-va
panaszkodott
— Higyjék el uraim már mindent megpróbáltam ellenük de
semmi sem használt Felállítottam csapdákat a legcsábítóbb
szalonnadarabokkal tettem ki mérgezett ételeket de rájuk se
néztek Csak szaporodtak A konyhában már nincs is nő ezek
a dögök elüldözték őket A vendégeim is elmaradoznak mert
hiába nem kellemes patkányokkal együtt üldögélni
Megszólal a „lovasunk" és a maga szerény szemlesütött
modorában megkérdi:
— Macska?
— Macska? ! ! ! Valamennyi elmenekül a patkányok elől!
— Foxi?
— Arra arra nem gondoltam szerkesztő úr
— Ne is gondoljon Weiner úr önmagában az sem elég mert
attól meg elbújnak De van itt Pesten egy ember aki fúvolázik
nekik Két foxi kiséri
— Mármint a fuvoláját? — kérdezte egyik slapaj
— Nem a fuvolát az embert — rótta meg enyhén a „lovas"
A góré határozottan kételkedett' a fuvolában
— Ez iez csak olyan babona kérem
— Nem babona az Weiner úr én láttam dolgozni őket
— Gondolja szerkesztő úr hogy ez segít?
— Mikoradtam én rossz tippeket? — kérdezte megsértődve a
lósport rovatvezetője: ' ll"
— Tetszik tudni a pasas címét?
— Majd szólok neki hogy jöjjön el önhöz Mindig kint van a
A Torontói Magyar
A Torontói Magyar Otthon ta-taroz- ási
munkálatai már meg
Adományofc a KMKK-r- a
3feYlBiS& i3
Száz dolláron aluli adományok: Sebe
István Hostafi Sándor Kecskés Antal
Takács Mike„Reményi Józsefi Polgár
Lajos és neje Kálmán Géza Mathuny
Lászlói Gyimesi József Korody Juha
Nagy László Wolford Roze Redmen-c- y
József Kállay Petemé Gyulai Bar-na
Szamosközi László Almássy Lajos
Tóth Éva Kemene Kettner Béla Cson-gor- ai
I Gorgényi István Falussy Mik-lós
Koda Imre Tóth Július Rozsay
Károly Zoltai Nicholas és neje Ke-reszte- sy
Franciska Reothy Péter Ka-rács
László Svath János Kassai Lász- -
RiffMllil<MKi -
I
l
Név: t
Cím: --y r
I
I "
I Telefon:
a
I
j
j S
j
I
TÁBLÁN ÖRÖKÍTJÜK MEG
A fent
már'
összeg
összeg
összeg
I összeg
fj anyag és
hozzájárulni'
&Á
Otthon Felhívása
kezdődtek iA nyitás igen gyor-san
közeledik és szeretnék be- -
május június hóban
ló Was Miklós Volosz Miklós Koos
Ferenc Szirmai József Potondy And-rew
Frank Lajos Porcsek Julianna
Szirmay József Juhász Teréz Szabó
Ödön Gorombey Antal Búzás Péter-Brau- n
Margaret Ferenc és
neje Varga György Kandó Béla Sűsan
Gartha Dr Molnár József és neje
Fédák János Torok Mary -- Molnár J
Nagy Viktorné György
George Tóth & Assoc Tolgyessy Sán-do- r
Horny István NN KBM
Nándor Mátra Károly Szijjárto
Elizabeth Nemes Bridget Fonyó Már-ton
'MEGAJÁNLÁS
A MAGYAR HÁZ
KANADAI MAGYAR
KULTÜR KÖZPONT
834-84- 0 St Clair Ave W
Toronto Ontario
AZ ÖSSZEG BEFIZETÉSE UTÁN
□ ezennel mellékelem □
j Alulírott ezennel felajánlom az alábbi összeget Kanadai Magyar Kultúr
Központ céljaira:
□ $1000000 Az orokös vállalati disztagság megváltási összege
□ $ 100000 AZ ÖRÖKÖS EGYÉNI DlSZTAGSAG MEGVÁLTÁSI
ÖSSZEGE
fj Szá felüli adomány automatikusan rendes tag--
ságot biztosít az adakozónak
A DlSZTAGOK NEVEIT AZ ÉPÜLET ELŐCSARNOKÁBAN EMLÉK
□ megajánlott összeget
$ összeget
$ Hl gyűjtőnek
KÖTELEZEM MAGAM AZ
További
További
$ További
Vállalati munkával
értékben kívánok
'l
Mihályi
Ferencsik
Misins-k- y
javára
csekkben
készpénzben
dolláron
befizettem Dátum
átadva g Kzpénzben
ÁXABBJ ÖSSZEGEK BEFIZETÉSÉRE:
1974-be- n előre dátumozott csekkekkel
1975-be- n előre dátumozott csekkekkel
Í976-ba- n előre dátumozott csekkekkel
felszerelési tárgyakkal $
Dátum Megajánló aláírása
pályán A lovakon veszti el azt amit a patkányokon keres
Közbeszólt Dezsőké a tördelő szerkesztőnk egy hatalmas min-dig
jókedvű óriás
— Egy pillanat Weiner úr! Ha mi általunk szabadul meg a pat-kányoktól
fele áron kell adnia a lófélét
— Mit kérem? — nyitotta tágra szemeit Weiner úr
— Mármint a kávéját Fele áron érti? Úgy se ér még annyit
sem
— Rendben van szerkesztő úr! Megyegyeztünk!
Néhány nap múlva jelenti ám a Villámkám:
— A kávés meghívta az egész szerkesztőséget a patkányva-dászatra
Holnap délelőtt lesz Elmegyünk szerkesztő úr?
— De el ám Villámkám — kiáltotta Dezsőké — Imádom a
fuvolát Talán még a górét is kiüldözi és megjavul a kávé
Másnap valamennyien ott voltunk még a kiadóhivatal hölgyei
is A fuvolás ember felparancsolt bennünket az asztalok tetejé-re
nem gyengéd elővigyázatosságból hanem hogy ne zavarjuk
a két drótszőrü foxit a munkájukban
Dezsőkének egy külön asztalt kerestünk hogy le ne szakad-jon
alatta és még székekkel is alátámogattuk A lányok pedig
ijedt de kíváncsi nyájké'nt sereglettek vagy két billiárdasztalon
A fuvolás — egy nyápic emberke — térden felül érő csizmákat
viselt és az előre győztes hadvezér biztonságával intézkedett
Utána bejelentetté:
— A pincében kezdem Onnan felfelé jövők Ne ijedjenek meg
a patkányoktól a két kutya elintézi őket
Ezzel elvonult mi meg halálos csendben vártuk a történelmi
eseményt
Egyszercsak meghallottuk a fuvolát Olyan kis hamis nyekergő
hangokat adott nem volt benne dallam és alig lehetett hallani
Minden szem az ajtóra meredt
— J-í-- í-! — sikoltott fel az egyik lány Megjelentek az első patká
GERLE GIZELLA: „Négy körmöci arany"
Végre egy könyv ami nem
csak szép — már mint a tar-talma
— hanem ami szebbé is
tesz bennünket amikor ol-vassuk
Gerle Gizellánál ez már akkor
is majdnem természetesnek
látszott amikor mégírta hogy
nyomdában van a könyve
Olyan régi munkatársunk hogy
nem csak az írásait hanem ér-zéseit
is ismerjük És ezek az
érzések annyira emberiek
hogy az ember elcsodálkozik:
van még ilyen írónő ezen a ki-facsarodott
izlésü világon aki
ennyi melegséggel szeretettel
és szépen tud írni? Meg kell
mondanom hogy néha össze-mértük
pengénket Gizellával:
én 'voltam a szőrösszívű szer-kesztő
ő a meg nem értett szép-író
Nagyon értékes és érde-kes
amit Női Szemmel című
rovatában és'imáshol ír a
Négy körmöci arany" azon-ban
nem tartozik ide Ez nem
fejezni addigra az otthon rend-behozását
Felkérjük a magyar
iparosokat kőműveseket asz-talosokat
ácsokat villany és
gázvezeték-szerelők- et hogy le-gyenek
segítségünkre munká-jukkal
Igen sok Magyar Ott-hon
készült el már az emigrá-cióban
„kaláka alapon" vagy-is
— összedolgozással A mun-ka
ugyanannyit jelent mint a
pénz-segítsé- g Kérjük tehát ma-gyar
szakembereinket hogyha
csak egy nap vagy néhány
órára is segítségünkre tudná-nak
lenni hálásan vennénk
Kétszer segít aki gyorsan segít !
Magyar Ház vezetősége
$viíív}VíSh Hsí''- - v-- V ivs
ŐT N ri tU3 ™ cl $te efrS"--w i
13 E £ £ S E la as ° _
:o -- o Jí S N --g v a
O C w tsa c £ £ 2 s jz o - - CI N '3
3 Cf3 tcSht:a" NNa
rda Xa a _ Q--r C_ 05 '3 rBt aay íí tJí 's ti
Ss O m O í W
bá - 5 7S --i o c --a Ul X = -o J=
2 i £ ° c - ídí s n -- c3 j
w " O M v JCo á 3 U aNÖ
— íí ttW C3 1 a ü S'S o u _ Eí ~ o
n 1 S "a a fac2k C5 a a ö H n
S- -l
£K 5y ou a
£ I '2 S "E :S
érdekes nem értékes sok-kal
több mindkettőnél: ez embe-ri
Szív lüktet benne egy kis-lány
meleg drága kis szíve
aki úgy csüng Nagymamáján
mint ahogy senki máson mert
hát a Nagymama nevelte sok-sok
szeretettel és alfg észre-vehető
szigorral de — reme-kül
Mindez csak két személy
egyéni kapcsolatait vetítené
az olvasó felé de Gerle töb-bet
tesz ennél: visszahozza a
régi drága szép időket ami-kor
nem az izmusok nem a
nyersanyagok nem a világha-talmi
törekvések irányították a
világot hanem a család össze-nőtt
szeretete Visszahozza azt
a korszakot amikor nem' azért
tartoztunk szüléinkhez vagy
nagyszüleinkhez mert véletle-nül
oda tett le a gólyanéni-ha-- '
néni -- azért és- - azzal- - hogyi na-- t
gyón szerettük és tiszteltük
egymást
Ma amikor — különösen itt
Amerikában — a tisztelet alig
Ilonka-nén- i I
Már nem ír többé Pedig úgy
vártuk leveleit! Annyi mindent
tudtunk meg abból a néhány ol-dalnyi
írásból hogy az APi UPI
és Reuter lemaradt mögötte
Megtudtuk belőle hogy mi új- -'
ság Szentendrén? Ki halt meg
és ki ment férjhez? Melyik uno-kája
van sqrón a férjhez-me-nésben- ?
Mért van belőlük bő-ven
Mit csinálnak közös bará-taink
és ha valamelyik címét
nem tudtuk vagy azt gondolta
hogy nem tudhattuk mert más-hova
költözött — azonnal kö-zölte
velünk Előfordult az is
hogy leveléből egyik fontos hír
kimaradt Ilyenkor a feladó he
lyére került a kimaradt hír
akár szomorú volt akár örven-detes
Volt olyan levele'is ame-lyen
feladóként ez állt: „sze-gény
Olgicának levágták a Iá-- "
bát" Ha bárlci elindult baráti
körünkből Kaliforniába csak
hozzá irányítottuk Ilonka né-ni
azonnal útba igazította
Hűséges olvasója volt lapunk-nak
és baráti szeretettel kö-vette
sorsunkat Mikor új vál-lalkozásba
fogtunk aggódott
értünk hogy bele ne bukjunk
Ilonka néni volt egyetlen baráti
körünkből aki még interkonti-nentális
levelezést folytatott
A többiek — az évek folyamán
lemorzsolódtak Ő azonban fá-radhatatlan
levelező volt Leg-utolsó
levelében' — amit né-hány
hónappal'ezelött írt leve-lemre
— ez'volt: „mindig nagy
öröm olyantól levelet kapni aki
csak ritkán ír" Nem volt ben-ne
semmi szemrehányás mégis
megértettünk mindent Azt
írta mégogy nagyon várják
a Hercegprímást kNern tudjuk
— ottludott-- e lenni ?"Át tudott-- e
menni San DÍegóból Los"aAnge-lesb- e
vagy San jrranciscoba?s%
Nenvvolt benne soha sem ke-serüs- égj
sem szemrehányás
nyok A két foxi szinte csak úgy mellékesen elintézte őket A
nyakukon harapták meg őket Igazi profik voltak
Azután jött az áradat Pincéből konyhából mellékhelyisé-gekből
csak úgy ömlött a patkány-folya- m A fuvola panaszo-san
nyekergett a nyomukban' A foxik most belelendültek Még
sosem láttam ennyi patkányt egyrakáson de kutyákat sem
amelyek ilyen villámgyors és hangtalan munkát végeztek volna
— Gyerekek! — kiáltott fel Dezsőké a megerősített asztala
tetején — mi nem lófélét ittunk eddig hanem patkányfélét!
A nők ijedezve csiviteltek mi többiek pedig szóhoz sem jutot-tunk
Weiner úr sem de komor arca egyre szélesebb vigyorban
olvadt fel
A fuvolás már a teremben nyekergett de nem volt már több
élő patkány a kaffában de még a házban sem Végre abba
hagyta a fuvolázást és drámai nyugalommal mondta:
— Vége Nem is jönnek ide többet
Dezsőké átkiáltott a boldog góréhoz:
— Weiner úr ezt meg kell ünnepelnünk! Hozza a konyakot!
De francia legyen!
Lekászolódtunk az asztalokról a csinosabb nőket leemelték a
fiúk és á patkányhullák társaságában nagy áldomást ittunk
Weiner úr konyakjából
Az egyik lány majd kiugrott a bőréből a kíváncsiságtól
— Tessék mondani! — szólt a fuvoláshoz — Mit játszott nekik
hogy így megőrültek?
— Semmit A patkány nem bír bizonyos hangokat Ezeket
fújtam
Dezsőké aki közben a harmadik vizespohár konyakot hajtotta
fel lelkesen elkiáltotta magát:
— Ezek után csak egy hiányzik! '
— Mi? — kérdeztem
— Villámkám! Gyorsan egy vödör lófélét!
pislákol már a család idősebb
tagjai iránt s a szeretet is
alig több egy kis olaj-krízisb- en
szenvedő mécsesnél Ger-le
olyan szenvedélyes szeretet-tel
lepi meg az olvasót olyan
csodálatosan szép emberi han-gon
és jelenetekben áraszt el
bennünket ennek a szeretetnek
a melegével hogy valameny-nyie- n
letesszük egy pillanatra a
könyvet és elgondolkodunk —
Istenem ez valóban így volt
valamikor És mennyire
szép volt! Mennyire jó volt!
Mennyire több volt a vér kö-telékénél
mert a szellem és lé-lek
egybeforrását is jelentet-te
Az ember szinte sírni sze-retne
amikor ennek a nagy
szeretetnek a balládáit olvassa
Gerle mesteri tolmácsolásá-ban
Az írónő most nem írónő
észre se vesszük hogy ezt ér-t- a valaki csak azt érezzük
hogy ez így volt velünk is hogy
ez a kis könyv a mi szívünk
dobbanására íródott! íhiio'u li
Köszönjük Gerle Gizellának
ezt a kis könyvet: ajándékot
adott nekünk És mint minden
újdonsült írónő ő is megállt en- -
Úgy fogadta az életet — kato-násan
bátran hősiesen —
ahogy huszárezredes férjétől
ésáltábornagy édesapjától ta-nulta
Élete derekán jutott ki
az Újhazába de azonnal mun-kát
vállalt Háztartásban he-lyezkedett
el Vidáman írta le-veleit
— kijelentve hogy ritkán
volt még ilyen jó dolga Egy idős
amerikai dáma mellé került
akinek háztartását vezette
Egy elegáns penzió-szállóba- n
laktak ahol teljes összkonfort-bané- lt
idős munkaadójával
Ő segítette otthon élő két fiát
akik közül egyiknek a háboru- -
ban ellőtték a lábát a másik
súlyos tüdőbajjal került haza
Szibériából A harmadik a leg-kisebb
Tordánál esett el Negye-dik
fiával és annak családjá-val
(kilenc gyermekével) élt San
Diegóban Boldogan írta meg
amikor otthonhoz segítette őket
és kocsit vett nekik — nincs
jobb dolog mint adni
Ilonka néninek volt azt hisz-szü- k
a legnagyobb privát cím-gyűjteménye
az egész emig-rációban
Amikor otthon járt
egyetlen-egysze- r a háború után
és elhajtatott régi szép tornyos
villája előtt ezt írta visszatér-te
után: „Higgyétek el még
oda sem néztem nem akartam
látni a rombolást amit yéghez
vittek benne Már nem is fájt
a szívem érte"
Még akartunk válaszolni le-velére
de valaki megelőzött
bennünket Orvul alattomban
A halál Amilyen békésen
szépen élt ugyanolyan szépen1
nél — ajándék a könyv és még
csak azt sem írta meg hogy
mibe kerül és hol lehet kapni
Pedig ezt a könyvet minden-kinek
el kell olvasnia! Unokák-nak
nagymamáknak és a köz-bül
eső nemzedékeknek is Ezt
a könyvet kellene használni a
magyar gyerekek magyar okta-tásánál
nem kell ide sehonnan
sem importált könyv — Gerle
megajándékozta az emigrációt
egy csodálatosan szép és csodá-latosan
teremtőerejü könyv-vel
Most még csak azt szeret-nénk
ha el is adhatná! írja meg
a szükséges tudnivalókat a
Kékújság úgyis mint régi jó
barát szívesen közli az erről
szóló hirdetést Csak kapjuk
meg! Már igérte de
A „zord és szőrösszívű szer-kesztő"
mély elragadtatással
köszöni meg az „elnyomott író-nőnek"
a Négy körmöci
aranyat"! Nincs annyi arany
ez'en"aföiaönrmíht-aménny- it
az a végtelen szeretet ér ami
kisugárzik belőle
Béldy Béla
csendben szenderedett át a túl-világra
Úgy érezzük azonban hogy
adósai maradtunk Nem nem
ezzel a cikkel hanem a gyász-jelentéssel
amíit az idős 80 éves
Nagyasszony két évvel ezelőtt
s aját ma ga rendelt meg nálunk
"Azt'kérte levelében: „Csináljá-tok
meg a gyászjelentésem —
majd az árát megküldöm'' De
mi elodáztuk a dolgot azzal
hogy — ej ráérünk arra meg
Valaki azonban megelőzött ben-nünket
aki gyorsabb volt mint
a nyomda Igen — a halál volt
Ilonka néni elment közülünk
csendesen boldogan ahogy élt
És most utólag itt közöljük
„Gyászjelentését" melynek
szövegét még ő írta meg:
„Dunaszentgyörgyi VVáczek
Ferencné született békési Csa-nád- y
Ilona életének évében
visszaadta nemes lelkét Terem-tőjének
az Úrnak Hamvait kí-vánságához
híven a tengerbe
szórtuk A koszorumegváltásra
szánt adományokat kérjük a
Burg Kastl-- i Iskolának eljuttat-ni"'- A
Gyászoló Család
Kedves jó Ilonka néni! Meg-próbáljukjó- vá
tenni mulasztá-sunkat
Nem szolgál mentsé-günkre
hogy nagyon el voltunk
foglalva De ugye megérti drá-ga
Ilonka néni? Amíg az ember
él dolgoznia kell Nagyon so-kat
nagyon nehezen A levél-írásban
lemaradtunk — ezt el-ismerjük
De helyette a Kék-újságban
írtunk amelyet drá-ga
Ilonka néni annyira sze-retett
-- (Gh-a)
Olvassa a
Weller Publishing — - „Kékűjság"
kiadásában megjelent könyveket!
—A magyar írás és nyomda remekművei "
m
í
%
S
I
5: i
f3"
I
H
i i
á
V--¥
'S '
S asl
Bál
1
M
'""'' V ------
—
-- -_ m- - _ - - —J ~J -- - _ - - - —- -- — --- _- — — J-fc- _— fc——_— — — J-- — — _~ 1 _j _ — - _ _ - — J"—™™™ ----- - --- --- _ --ui— 1
Object Description
| Rating | |
| Title | Kanadai Magyarsag, July 20, 1974 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1974-07-20 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | KanadD4000242 |
Description
| Title | 000234a |
| OCR text | if lf i it 11 l Wl-'JlWrwIlUllIW-Wiiridil nmiVMH r~ TfW 14 oldal Kanadai Magyarság (No29) 1974 július 20 Baracsi Károly: Patkányirtás Volt a szerkesztőségünkben egy altiszt akinél lelkiismerete-sebb becsületesebb és hűségesebb magyart sohasem ismertem Pintér Sándor volt a becsületes neve de a szerkesztőség cinikus nyelvén Villámkámnak szólították Sándor lövést kapott az Ison-zónál és attól kezdve igen lassan mozgott Ezért nevezték el az istentelen rosszmájú fiuk Villámkámnak Nem bánta szélesen mosolygott hozzá Tudta hogy nem csúfnév ez hanem inkább befogadó pajtáskodás Villámkámnak rengeteg tennivalója lett volna de idejének nagy részét azzal kellett töltenie hogy inga-járatba- n hozza a feketét a Parlament kávéházból Irtózatosan pocsék kávé volt Az ülőJszerkesztőnk felhívta az Állatvédő Egyesület figyelmét rá mert szerinte a verebek napi ellátását veszélyezteti hogy elfőzik előlük kávénak Egy másik rosszmájú rögtön nevet is adott a gondolatnak és „lófélének" nevezte el akávét Szegény Sándor alig jött meg egy adaggal már ordította valaki: — Villámkám gyorsan egy vödör lófélét! Ihletre van szüksé-gem Beszereztem egy kávéfőző masinát hogy rendes kávét ihas-sunk de az nem ízlett a fiuknak A lóféle viszont vödörszámra fogyott Ki tudja mi volt az oka? Talán az hogy mégiscsak kávé-házból származott és benne volt a környezet varázsa Nem tudom de nem is erről akartam beszámolni Villámkám többször mesélte elszörnyedve hogy a kávéház tele van patkányokkal A fiuk ugyan nem igen jártak oda mert ret-tentően savanyu hely volt de azért néha betévedtek ők is azt mondták Egyszer feljött a tulaj hogy megismerkedjék tiszteletbeli vendégeivel és akkor szóvá tették a patkányokat Elkomorod-va panaszkodott — Higyjék el uraim már mindent megpróbáltam ellenük de semmi sem használt Felállítottam csapdákat a legcsábítóbb szalonnadarabokkal tettem ki mérgezett ételeket de rájuk se néztek Csak szaporodtak A konyhában már nincs is nő ezek a dögök elüldözték őket A vendégeim is elmaradoznak mert hiába nem kellemes patkányokkal együtt üldögélni Megszólal a „lovasunk" és a maga szerény szemlesütött modorában megkérdi: — Macska? — Macska? ! ! ! Valamennyi elmenekül a patkányok elől! — Foxi? — Arra arra nem gondoltam szerkesztő úr — Ne is gondoljon Weiner úr önmagában az sem elég mert attól meg elbújnak De van itt Pesten egy ember aki fúvolázik nekik Két foxi kiséri — Mármint a fuvoláját? — kérdezte egyik slapaj — Nem a fuvolát az embert — rótta meg enyhén a „lovas" A góré határozottan kételkedett' a fuvolában — Ez iez csak olyan babona kérem — Nem babona az Weiner úr én láttam dolgozni őket — Gondolja szerkesztő úr hogy ez segít? — Mikoradtam én rossz tippeket? — kérdezte megsértődve a lósport rovatvezetője: ' ll" — Tetszik tudni a pasas címét? — Majd szólok neki hogy jöjjön el önhöz Mindig kint van a A Torontói Magyar A Torontói Magyar Otthon ta-taroz- ási munkálatai már meg Adományofc a KMKK-r- a 3feYlBiS& i3 Száz dolláron aluli adományok: Sebe István Hostafi Sándor Kecskés Antal Takács Mike„Reményi Józsefi Polgár Lajos és neje Kálmán Géza Mathuny Lászlói Gyimesi József Korody Juha Nagy László Wolford Roze Redmen-c- y József Kállay Petemé Gyulai Bar-na Szamosközi László Almássy Lajos Tóth Éva Kemene Kettner Béla Cson-gor- ai I Gorgényi István Falussy Mik-lós Koda Imre Tóth Július Rozsay Károly Zoltai Nicholas és neje Ke-reszte- sy Franciska Reothy Péter Ka-rács László Svath János Kassai Lász- - RiffMllil<MKi - I l Név: t Cím: --y r I I " I Telefon: a I j j S j I TÁBLÁN ÖRÖKÍTJÜK MEG A fent már' összeg összeg összeg I összeg fj anyag és hozzájárulni' &Á Otthon Felhívása kezdődtek iA nyitás igen gyor-san közeledik és szeretnék be- - május június hóban ló Was Miklós Volosz Miklós Koos Ferenc Szirmai József Potondy And-rew Frank Lajos Porcsek Julianna Szirmay József Juhász Teréz Szabó Ödön Gorombey Antal Búzás Péter-Brau- n Margaret Ferenc és neje Varga György Kandó Béla Sűsan Gartha Dr Molnár József és neje Fédák János Torok Mary -- Molnár J Nagy Viktorné György George Tóth & Assoc Tolgyessy Sán-do- r Horny István NN KBM Nándor Mátra Károly Szijjárto Elizabeth Nemes Bridget Fonyó Már-ton 'MEGAJÁNLÁS A MAGYAR HÁZ KANADAI MAGYAR KULTÜR KÖZPONT 834-84- 0 St Clair Ave W Toronto Ontario AZ ÖSSZEG BEFIZETÉSE UTÁN □ ezennel mellékelem □ j Alulírott ezennel felajánlom az alábbi összeget Kanadai Magyar Kultúr Központ céljaira: □ $1000000 Az orokös vállalati disztagság megváltási összege □ $ 100000 AZ ÖRÖKÖS EGYÉNI DlSZTAGSAG MEGVÁLTÁSI ÖSSZEGE fj Szá felüli adomány automatikusan rendes tag-- ságot biztosít az adakozónak A DlSZTAGOK NEVEIT AZ ÉPÜLET ELŐCSARNOKÁBAN EMLÉK □ megajánlott összeget $ összeget $ Hl gyűjtőnek KÖTELEZEM MAGAM AZ További További $ További Vállalati munkával értékben kívánok 'l Mihályi Ferencsik Misins-k- y javára csekkben készpénzben dolláron befizettem Dátum átadva g Kzpénzben ÁXABBJ ÖSSZEGEK BEFIZETÉSÉRE: 1974-be- n előre dátumozott csekkekkel 1975-be- n előre dátumozott csekkekkel Í976-ba- n előre dátumozott csekkekkel felszerelési tárgyakkal $ Dátum Megajánló aláírása pályán A lovakon veszti el azt amit a patkányokon keres Közbeszólt Dezsőké a tördelő szerkesztőnk egy hatalmas min-dig jókedvű óriás — Egy pillanat Weiner úr! Ha mi általunk szabadul meg a pat-kányoktól fele áron kell adnia a lófélét — Mit kérem? — nyitotta tágra szemeit Weiner úr — Mármint a kávéját Fele áron érti? Úgy se ér még annyit sem — Rendben van szerkesztő úr! Megyegyeztünk! Néhány nap múlva jelenti ám a Villámkám: — A kávés meghívta az egész szerkesztőséget a patkányva-dászatra Holnap délelőtt lesz Elmegyünk szerkesztő úr? — De el ám Villámkám — kiáltotta Dezsőké — Imádom a fuvolát Talán még a górét is kiüldözi és megjavul a kávé Másnap valamennyien ott voltunk még a kiadóhivatal hölgyei is A fuvolás ember felparancsolt bennünket az asztalok tetejé-re nem gyengéd elővigyázatosságból hanem hogy ne zavarjuk a két drótszőrü foxit a munkájukban Dezsőkének egy külön asztalt kerestünk hogy le ne szakad-jon alatta és még székekkel is alátámogattuk A lányok pedig ijedt de kíváncsi nyájké'nt sereglettek vagy két billiárdasztalon A fuvolás — egy nyápic emberke — térden felül érő csizmákat viselt és az előre győztes hadvezér biztonságával intézkedett Utána bejelentetté: — A pincében kezdem Onnan felfelé jövők Ne ijedjenek meg a patkányoktól a két kutya elintézi őket Ezzel elvonult mi meg halálos csendben vártuk a történelmi eseményt Egyszercsak meghallottuk a fuvolát Olyan kis hamis nyekergő hangokat adott nem volt benne dallam és alig lehetett hallani Minden szem az ajtóra meredt — J-í-- í-! — sikoltott fel az egyik lány Megjelentek az első patká GERLE GIZELLA: „Négy körmöci arany" Végre egy könyv ami nem csak szép — már mint a tar-talma — hanem ami szebbé is tesz bennünket amikor ol-vassuk Gerle Gizellánál ez már akkor is majdnem természetesnek látszott amikor mégírta hogy nyomdában van a könyve Olyan régi munkatársunk hogy nem csak az írásait hanem ér-zéseit is ismerjük És ezek az érzések annyira emberiek hogy az ember elcsodálkozik: van még ilyen írónő ezen a ki-facsarodott izlésü világon aki ennyi melegséggel szeretettel és szépen tud írni? Meg kell mondanom hogy néha össze-mértük pengénket Gizellával: én 'voltam a szőrösszívű szer-kesztő ő a meg nem értett szép-író Nagyon értékes és érde-kes amit Női Szemmel című rovatában és'imáshol ír a Négy körmöci arany" azon-ban nem tartozik ide Ez nem fejezni addigra az otthon rend-behozását Felkérjük a magyar iparosokat kőműveseket asz-talosokat ácsokat villany és gázvezeték-szerelők- et hogy le-gyenek segítségünkre munká-jukkal Igen sok Magyar Ott-hon készült el már az emigrá-cióban „kaláka alapon" vagy-is — összedolgozással A mun-ka ugyanannyit jelent mint a pénz-segítsé- g Kérjük tehát ma-gyar szakembereinket hogyha csak egy nap vagy néhány órára is segítségünkre tudná-nak lenni hálásan vennénk Kétszer segít aki gyorsan segít ! Magyar Ház vezetősége $viíív}VíSh Hsí''- - v-- V ivs ŐT N ri tU3 ™ cl $te efrS"--w i 13 E £ £ S E la as ° _ :o -- o Jí S N --g v a O C w tsa c £ £ 2 s jz o - - CI N '3 3 Cf3 tcSht:a" NNa rda Xa a _ Q--r C_ 05 '3 rBt aay íí tJí 's ti Ss O m O í W bá - 5 7S --i o c --a Ul X = -o J= 2 i £ ° c - ídí s n -- c3 j w " O M v JCo á 3 U aNÖ — íí ttW C3 1 a ü S'S o u _ Eí ~ o n 1 S "a a fac2k C5 a a ö H n S- -l £K 5y ou a £ I '2 S "E :S érdekes nem értékes sok-kal több mindkettőnél: ez embe-ri Szív lüktet benne egy kis-lány meleg drága kis szíve aki úgy csüng Nagymamáján mint ahogy senki máson mert hát a Nagymama nevelte sok-sok szeretettel és alfg észre-vehető szigorral de — reme-kül Mindez csak két személy egyéni kapcsolatait vetítené az olvasó felé de Gerle töb-bet tesz ennél: visszahozza a régi drága szép időket ami-kor nem az izmusok nem a nyersanyagok nem a világha-talmi törekvések irányították a világot hanem a család össze-nőtt szeretete Visszahozza azt a korszakot amikor nem' azért tartoztunk szüléinkhez vagy nagyszüleinkhez mert véletle-nül oda tett le a gólyanéni-ha-- ' néni -- azért és- - azzal- - hogyi na-- t gyón szerettük és tiszteltük egymást Ma amikor — különösen itt Amerikában — a tisztelet alig Ilonka-nén- i I Már nem ír többé Pedig úgy vártuk leveleit! Annyi mindent tudtunk meg abból a néhány ol-dalnyi írásból hogy az APi UPI és Reuter lemaradt mögötte Megtudtuk belőle hogy mi új- -' ság Szentendrén? Ki halt meg és ki ment férjhez? Melyik uno-kája van sqrón a férjhez-me-nésben- ? Mért van belőlük bő-ven Mit csinálnak közös bará-taink és ha valamelyik címét nem tudtuk vagy azt gondolta hogy nem tudhattuk mert más-hova költözött — azonnal kö-zölte velünk Előfordult az is hogy leveléből egyik fontos hír kimaradt Ilyenkor a feladó he lyére került a kimaradt hír akár szomorú volt akár örven-detes Volt olyan levele'is ame-lyen feladóként ez állt: „sze-gény Olgicának levágták a Iá-- " bát" Ha bárlci elindult baráti körünkből Kaliforniába csak hozzá irányítottuk Ilonka né-ni azonnal útba igazította Hűséges olvasója volt lapunk-nak és baráti szeretettel kö-vette sorsunkat Mikor új vál-lalkozásba fogtunk aggódott értünk hogy bele ne bukjunk Ilonka néni volt egyetlen baráti körünkből aki még interkonti-nentális levelezést folytatott A többiek — az évek folyamán lemorzsolódtak Ő azonban fá-radhatatlan levelező volt Leg-utolsó levelében' — amit né-hány hónappal'ezelött írt leve-lemre — ez'volt: „mindig nagy öröm olyantól levelet kapni aki csak ritkán ír" Nem volt ben-ne semmi szemrehányás mégis megértettünk mindent Azt írta mégogy nagyon várják a Hercegprímást kNern tudjuk — ottludott-- e lenni ?"Át tudott-- e menni San DÍegóból Los"aAnge-lesb- e vagy San jrranciscoba?s% Nenvvolt benne soha sem ke-serüs- égj sem szemrehányás nyok A két foxi szinte csak úgy mellékesen elintézte őket A nyakukon harapták meg őket Igazi profik voltak Azután jött az áradat Pincéből konyhából mellékhelyisé-gekből csak úgy ömlött a patkány-folya- m A fuvola panaszo-san nyekergett a nyomukban' A foxik most belelendültek Még sosem láttam ennyi patkányt egyrakáson de kutyákat sem amelyek ilyen villámgyors és hangtalan munkát végeztek volna — Gyerekek! — kiáltott fel Dezsőké a megerősített asztala tetején — mi nem lófélét ittunk eddig hanem patkányfélét! A nők ijedezve csiviteltek mi többiek pedig szóhoz sem jutot-tunk Weiner úr sem de komor arca egyre szélesebb vigyorban olvadt fel A fuvolás már a teremben nyekergett de nem volt már több élő patkány a kaffában de még a házban sem Végre abba hagyta a fuvolázást és drámai nyugalommal mondta: — Vége Nem is jönnek ide többet Dezsőké átkiáltott a boldog góréhoz: — Weiner úr ezt meg kell ünnepelnünk! Hozza a konyakot! De francia legyen! Lekászolódtunk az asztalokról a csinosabb nőket leemelték a fiúk és á patkányhullák társaságában nagy áldomást ittunk Weiner úr konyakjából Az egyik lány majd kiugrott a bőréből a kíváncsiságtól — Tessék mondani! — szólt a fuvoláshoz — Mit játszott nekik hogy így megőrültek? — Semmit A patkány nem bír bizonyos hangokat Ezeket fújtam Dezsőké aki közben a harmadik vizespohár konyakot hajtotta fel lelkesen elkiáltotta magát: — Ezek után csak egy hiányzik! ' — Mi? — kérdeztem — Villámkám! Gyorsan egy vödör lófélét! pislákol már a család idősebb tagjai iránt s a szeretet is alig több egy kis olaj-krízisb- en szenvedő mécsesnél Ger-le olyan szenvedélyes szeretet-tel lepi meg az olvasót olyan csodálatosan szép emberi han-gon és jelenetekben áraszt el bennünket ennek a szeretetnek a melegével hogy valameny-nyie- n letesszük egy pillanatra a könyvet és elgondolkodunk — Istenem ez valóban így volt valamikor És mennyire szép volt! Mennyire jó volt! Mennyire több volt a vér kö-telékénél mert a szellem és lé-lek egybeforrását is jelentet-te Az ember szinte sírni sze-retne amikor ennek a nagy szeretetnek a balládáit olvassa Gerle mesteri tolmácsolásá-ban Az írónő most nem írónő észre se vesszük hogy ezt ér-t- a valaki csak azt érezzük hogy ez így volt velünk is hogy ez a kis könyv a mi szívünk dobbanására íródott! íhiio'u li Köszönjük Gerle Gizellának ezt a kis könyvet: ajándékot adott nekünk És mint minden újdonsült írónő ő is megállt en- - Úgy fogadta az életet — kato-násan bátran hősiesen — ahogy huszárezredes férjétől ésáltábornagy édesapjától ta-nulta Élete derekán jutott ki az Újhazába de azonnal mun-kát vállalt Háztartásban he-lyezkedett el Vidáman írta le-veleit — kijelentve hogy ritkán volt még ilyen jó dolga Egy idős amerikai dáma mellé került akinek háztartását vezette Egy elegáns penzió-szállóba- n laktak ahol teljes összkonfort-bané- lt idős munkaadójával Ő segítette otthon élő két fiát akik közül egyiknek a háboru- - ban ellőtték a lábát a másik súlyos tüdőbajjal került haza Szibériából A harmadik a leg-kisebb Tordánál esett el Negye-dik fiával és annak családjá-val (kilenc gyermekével) élt San Diegóban Boldogan írta meg amikor otthonhoz segítette őket és kocsit vett nekik — nincs jobb dolog mint adni Ilonka néninek volt azt hisz-szü- k a legnagyobb privát cím-gyűjteménye az egész emig-rációban Amikor otthon járt egyetlen-egysze- r a háború után és elhajtatott régi szép tornyos villája előtt ezt írta visszatér-te után: „Higgyétek el még oda sem néztem nem akartam látni a rombolást amit yéghez vittek benne Már nem is fájt a szívem érte" Még akartunk válaszolni le-velére de valaki megelőzött bennünket Orvul alattomban A halál Amilyen békésen szépen élt ugyanolyan szépen1 nél — ajándék a könyv és még csak azt sem írta meg hogy mibe kerül és hol lehet kapni Pedig ezt a könyvet minden-kinek el kell olvasnia! Unokák-nak nagymamáknak és a köz-bül eső nemzedékeknek is Ezt a könyvet kellene használni a magyar gyerekek magyar okta-tásánál nem kell ide sehonnan sem importált könyv — Gerle megajándékozta az emigrációt egy csodálatosan szép és csodá-latosan teremtőerejü könyv-vel Most még csak azt szeret-nénk ha el is adhatná! írja meg a szükséges tudnivalókat a Kékújság úgyis mint régi jó barát szívesen közli az erről szóló hirdetést Csak kapjuk meg! Már igérte de A „zord és szőrösszívű szer-kesztő" mély elragadtatással köszöni meg az „elnyomott író-nőnek" a Négy körmöci aranyat"! Nincs annyi arany ez'en"aföiaönrmíht-aménny- it az a végtelen szeretet ér ami kisugárzik belőle Béldy Béla csendben szenderedett át a túl-világra Úgy érezzük azonban hogy adósai maradtunk Nem nem ezzel a cikkel hanem a gyász-jelentéssel amíit az idős 80 éves Nagyasszony két évvel ezelőtt s aját ma ga rendelt meg nálunk "Azt'kérte levelében: „Csináljá-tok meg a gyászjelentésem — majd az árát megküldöm'' De mi elodáztuk a dolgot azzal hogy — ej ráérünk arra meg Valaki azonban megelőzött ben-nünket aki gyorsabb volt mint a nyomda Igen — a halál volt Ilonka néni elment közülünk csendesen boldogan ahogy élt És most utólag itt közöljük „Gyászjelentését" melynek szövegét még ő írta meg: „Dunaszentgyörgyi VVáczek Ferencné született békési Csa-nád- y Ilona életének évében visszaadta nemes lelkét Terem-tőjének az Úrnak Hamvait kí-vánságához híven a tengerbe szórtuk A koszorumegváltásra szánt adományokat kérjük a Burg Kastl-- i Iskolának eljuttat-ni"'- A Gyászoló Család Kedves jó Ilonka néni! Meg-próbáljukjó- vá tenni mulasztá-sunkat Nem szolgál mentsé-günkre hogy nagyon el voltunk foglalva De ugye megérti drá-ga Ilonka néni? Amíg az ember él dolgoznia kell Nagyon so-kat nagyon nehezen A levél-írásban lemaradtunk — ezt el-ismerjük De helyette a Kék-újságban írtunk amelyet drá-ga Ilonka néni annyira sze-retett -- (Gh-a) Olvassa a Weller Publishing — - „Kékűjság" kiadásában megjelent könyveket! —A magyar írás és nyomda remekművei " m í % S I 5: i f3" I H i i á V--¥ 'S ' S asl Bál 1 M '""'' V ------ — -- -_ m- - _ - - —J ~J -- - _ - - - —- -- — --- _- — — J-fc- _— fc——_— — — J-- — — _~ 1 _j _ — - _ _ - — J"—™™™ ----- - --- --- _ --ui— 1 |
Tags
Comments
Post a Comment for 000234a
