Kanadai Magyarsag, November 26, 1977

              l i=5--iJri~Ti=i- iil
T JííLJJi:j_í_í_3 ' 'T'r-- T v "''v "?:!' -- v™) -- v-r "" ™i'-n-í- i5 rir"ri
5ILsMJJLÍ4Efl M33J&H h&UÜÍkí&SsSMlMík
A belgrád konferen-cia
első hat hete látható-lag
azokat igazolja akik
két éve azt hangoztat-ják
hogy a helsinkii
„megegyezés" a törté-nelem
legnagyobb nép-bolondítá- sa
és politikai
csalása volt Istenadta
és természetes jogok el-lenében
istenverte ha-talmi
és erkölcsi enged-ményeket
tett a Nyugat:
elismerte a kommuniz-mus
földrajzi határait és
tudomásul vette törté-nelmi
jogosultságát
Magyarul: százmillió
európai jogát emberi és
népi igényét adta cseré-be
a vasfüggöny mögé
került zsidóság német-ség
és egy másként gon-dolkodó
politikai kisebb-ség-
kiszabadításáért
Egy a millióhoz tízmil-lióhoz
torzította a szaba-dulás
esélyét a szabad-ságukért
küzdő törté-nelmi
népek és a kiván-dorlásban
megoldást
látó néptöredékek és fi-lozófiai
csoportok kö-zött
A vasfüggöny mö-götti
rabvilág úgy is ér-telmezhette
a helsinkii
szabadságtorzót hogy
az egyetemes és osztha-tatlan
emberi és népi
szabadságigényt azért
parcellázták föl mert a
müpróblémák akkor is
előnyösebbek az 56-sze-- rü robbanásoknál ha
félrevezetett embermil-liók
halnak bele
Valóságban a helsinkii
konferencián kiskosár-ba
szorított emberi és
népi szabadságjogból vi-lágjelenség
lett Nincs
olyan társadalmi vagy
politikai vita ahol ne
hatna a helsinkii alap
elv Azosemj változtat
ezen hogy különböző
ideológiai előjelet és kü-lönböző
hatalmi érdeke-ket
ragasztanak hozzá s
a történelemszerű és jo-gos
igények alól is ki-húzzák
a józannézés és
tisztánlátás szükséges-ségét
Pontosan azt az
értékrendszert vesztik
el az igazukat kereső né-pek
és a jogait követelő
ember amely a politikai
adottságok felmérésé-nél
azt is figyelembe ve-szi
hogy a helsinkii
n'agykosárban a kom-munista
világ területi
sérthetetlenségét és a
kommunista ideológia
erkölcsi egyenértékűsé-gét
rejtették el A népi
gondolkodások olyan
mélységeit hatotta át
két év alatt Helsinki ha-tása
amelyek hosszútá-von
intézik a világ sorsát
és nem veszik figyelem-be
hogy az emberi és
népi jogok sérelmi ka-taszteréből
olyan olcsó
kulcs- - regény lett Belg-rádban
amelyben nincs
nevük a jog és történe-lemgyilkos
diktátorok-nak
és virágnyelven sze-repelnek
azojc a bűnök
amelyeket gyilkosság-ként
népirtásként' tar-tanak
nyilván kereszté-nyi
erkölcsi rendszere-ink
és polgári társadal-mi
szerkezeteink tör-vénykönyvei
Az emberi
és népi jogokat rejtő hel-sinkii
kiskosárra már
akkor sem lehet fedelet
tenni ha a Száva-par- ti
„beszélgetés" első
harmada tisztán jelzi
hogy az emberi jogok-kérdését
csak azért en-gedte
terítékre a két vi-lágrend-ezö
„szuperha-talom"
hogy legyen min
osztozkodni amikor az
európai biztonság cégé-re
mögött világuralmi
részüket vitatják Az
egyetemes szabadság
igény —--
- az ideológiai
előjel végeredményben
lényegtelen — a pillanat-politika
erdekeitől füg-getlen
tényezővé válto-zott
és a kulcsregény
helyett " előbb-utób- b
t t
-- -(
olyan vádiratot állít ösz-sz- e
amelyből akkoris
megszületik a jövő ha a
két „nagy" a történelem
temetőjébe kerül és
egyetlen nép sem visz
virágot a sírjukra
A belgrádi konferen-cia
azt is tisztán jelzi
hogy az erkölcsi erők
erősebbek a hatalmi ér-dekeknél
és a biztonsá-got
nem a két „óriás"
hanem a lélekszámban
törpe de óriás történel-mekből
élő kis európai
népek rakosgatják ösz-sz- e
A belgrádi tárgyalá-son
egymást követték a
pillanatok amikor az
USA és a SzU delegátu-sai
szívből megbánták
hogy hatalmi biztonsá-guk
érdekében az embe-ri
jogok bizonytalan vál-tópénzét
rejtették el a
helsinkii kiskosárban
Goldberg és Voroncev
egyformán észrevehet-ték
hogy Belgrádban az
egyetemes és független
európai tudat indított
támadást a két „tér- - és
eszmeidegen" világha-talom
ellen Ha a Konfe-rencia
után nyilvános-ságra
hozzák a zárt tár
óért nem fogaAaté ©S
a legújabb
A közelmúltban Car-ter
amerikai és Brezs-nye- v
szovjet elnök derű-látóan
nyilatkozott a
SALT tárgyalások ala-kulásáról
és külpolitikai
megfigyelőket meglepte
az is amit az ENSz köz-gyűlésének
leszerelési
bizottságában az ameri-kai
delegátus mondott
Kijelentette' ugyanis: a
jelenlegi kilátások rend-kívül
kedvezőek! A té-mához
hozzá szólt szov-jet
megbízott is távol
tartotta magát bármifé-le
polémiától Mindezek
bíztató jelek Kevésbé
bíztató viszont ami
néhány nappal ezelőtt
a belgrádi konferencián
történt amikor a
szovjet küldött külön
értekezlet összehívá-sát
javasolta Brezs-nyevne- k
a katonai dé-tent-r- ól
szóló elkép-zelései
megvitatására
Beleértve azt a javasla-tot
is hogy a belgrádi
konferencián résztvevő
négy atom-nagyhatalo- m
külön szerződésben je-lentse
ki: elsőnek egyi
kük sem foga bevetni az
atomfegyvert Sajnála-tos
ellentét van a belgrá-di
indítvány és a SALT
tárgyalások állása kö-zött
Az utóbbit komo-lyan
veszik érdemi tár-gyalásokat
folytatnak
míg a belgrádi konferen-cián
tett javaslat — tel-jesen
propagandisztikus
és amint azt a szovjet
kormány jól tudja: alig-ha
fogadhatják el a nyu-gati
országok Ennek a
magyarázata rendkívül
egyszerű Brezsnyev
amikor felvetette a szer-ződés
tervét azt mon-dotta:
ha a felek betart-ják
a vállalt kötelezett-ségeket
akkor kiktat-ják-a- z
atomháború kitö-résének
veszélyét Euró-pában
Ez így van de
nem szüntetné meg a
másféle tradicionális
eszközökkel és módsze-rekkel
kirobbanó euró-pai
háború lehetőségét!
Ebben az esetben pedig
a Varsói-Szövetsé- g álla-mai:
a Szovjetunió és
szövetségesei nagyobb
ütőerövel rendelkezné-nek
mint a NATO orszá-gok
Köztudott hogy Kelet--
Európa a konvencio-nális
fegyverkezés terü-letén
fölényben van
Nyugat-Európáv- al szem-ben
A bekét tehát a
nukleáris háborútól való
i 1 i T
1
-- ' - r -- '''_' ' ' f'' ' ' ! i- - V-
-
1 íb i ' Vi i-1- -
1977 november 26 (No48) Kanadai' Magyarság 3 oldal
jmwwjwww
gyalásokteljes anyagát
kiderül hogy a Száva
parti süllyesztőből azok
a „kis" európai népek
mentették ki a helsinkii
kosárkák eredeti értel-mét
— az emberi és népi
jogok átlépik a politikai
határokat — amelyek a
független Egyesült
Európa szükségességé-re
építik jövőjüket Eb-ben
a vonatkozásban
nem számítanak a saj-tónyilatkozatokban
el-hangzó
diplomáciai szó-lamok
és az sem hogy
Mr Goldberg aktatás-kájának
mélyébe dugta
fájdalmainkat amelyet
annyi szívvel áldozat-készséggel
hagyomá-nyos
temperamen-tummal
és csatazajjal
gyűjtöttek össze erdélyi
jogainkért küzdő emig-ráns
magyar szerveze-teink
mert Erdély és a
többi elzálogosított
európai végvár azt is ki-bírja
hogy a helsinkii
kiskosárból eddig csak
egyes néptöredékeknek
és filozófiai csoportok-nak
virágzott ki a sza-badság
Az emberi jog és
népi szabadság osztha-tatlan
örök s történel-mi
léptékben az is csak
másodrangú úgy hogy
akik a helsinkii kisko-sárba
rejtették el azokat
a sorrendet és az ará-nyokat
„látszólagosan"
összezavarták
mnossEtvaii
félelem tartja fenn és a
Brezsnyev által java-solt
szerződés — amely
ettől az ütőerőtől fosz-taná
meg a NATO-- t
megfosztaná a Nyugatot
biztonságának egyetlen
igazi garanciájától Ha
a Nyugat és Kelet között
ki lehetne alakítani a
konvencionális haderők
kívánatos egyensúlyát'
ez lényeges eredmény
lenne De az erről fo-lyó
bécsi tárgyalásokon
eddig nem született
eredmény Sajnálatos
hogy Moszkva ilyen
propagandisztikus in-dítványt
terjesztett elő
éppen akkor amidőn a
SALT tárgyalások-bizo-nyítjá- k
hogy a különfé-le
problémákat össze-foglaló
néven leszerelés
címszó alá vehető erőfe-- "
szítések igenis lehetsé-gesek
ha érdemi tár-gyalásokat
folytatnak
Úgy tűnik hogy Brezs-nyev
az indítvánnyal a
harmadik világ országa
ira akart hatást gyako-rolni
ami több szem-pontból
is fontos a szov-jet
kormánynak Első-sorban
a Moszkva és Pe-king
között folyó hideg-háború
miatt Ha már
most az indítvány miatt
megnövekednék Moszk-va
tekintélye — a Nyu-gat
terhére — a harma-dik
világ egyes orszá
gaiban ezt a mellékes-nek
tekinthető hatást
nyilván örömmel ven-nék
tudomásul Moszk-vában
De mindez nem csök-kenti
egy új SALT egyez-mény
megkötésének je-lentőségét
há a szerző-dést
valóban tető alá
is hozzák A már emlí-tett
amerikai ENSz de-legátus
derülátó beszé-dében
arra is utalt hogy
lényeges változás lehet
a leszerelésről alkotott
elképzelések terén
vagyis a szuperhatal-mak
immár komolyan
foglalkoznak nem csak a
fegyverkezés korlátozá-sával
hanem csökkenté-sével
is Valószínű hogy
a korlátozó szerződés
megkötésének kell létre-jönnie
még mielőtt a
fegyverkezés csökkené-se
szóba jöhet A döntő
szót azonban nem a
szakértők hanem ál-lamférfiak
politikusok
mondják ki a Kelet—
Nyugat közti détente
figyelembevételével
(folytatás az
vagy közvetlenül a Fe-hér
Házat
Végső soron azonban
édes mindegy hogy mit
javasolunk mit nem A
jelek mind arra valla-nak
hogy az egész csak
porhintés a magyar— és
az oroszgyülölettől fű-tött
más nemzetiségű —
szavazók szemébe hogy
azt az illúziót keltsék
bennük hogy őket is
meghallgatták és a leg-közelebbi
választáson
Carterre szavazzanak
De mert sokan köte-lességüknek
tartják
hogy mindent elköves-senek
szembe kell nézni
a kérdéssel hogy mit
érdemes szóbahozni?
Ha többre tartunk
igényt mint amennyiről
az elnök nagyrészt bal-oldali
tanácsadói hajlan-dók
egyáltalán beszélni
akkor a beadványok
valószínűleg oda sem
kerülnek az elnök aszta-lára
És lehet--e szab-ad-
e kevesebbet kér-nünk
mint az idegen
megszállás megszűné-sét?
Ha viszont a nemzet
elemi jogainál keveseb-- "
bel is megelégednénk
akkor elárulnók az ott-honiakat
akiknek nevé-ben
— illetőleg szeré-nyebben:
akik helyett —
beszélni szeretnénk
Ha a korona átadásá-val
az Egyesült Államok
kormánya tudomására
hozza a magyar népnek
hogy a Nyugat vezető
hatalmának szemében
az orosz tankokkal fenn-tartott
mostani rezsim
jogszerű utódja Szent
István és Dózsa György
Pázmány és Petőfi Szé-chenyi
és Tisza István
Magyarországának ak-kor
legalább mi ne te-tézzük
ezt még azzal
hogy az emigráció is he--
lyes'elje s'zuverénitá-- í
sünit jeiKepeneK urosz--aj- a ki europ_ai szuyei-megszál- lt
területre való i ségeseinek
szállítását
Nem lehetünk maxi-malisták
mert akkor
szóba sem állnak velünk
a mai körülmények kö-zött
De minimalisták-na- k
sem szabad len-nünk
mert ezzel még
jobban demoralizálnék
az otthoniakat És külön-ben
sem mondhatunk le
mi a magyar népnek
idegenbe szakadt és ide-genektől
függő törmelé-ke
az otthon élő nemzet
jogairól
Úgy látszik tehát
hogyhicetnunc"ittés
most csak egyet tehe- -
tünk Azt amire a ma-gyar
sajtó vátesze cél-zott
egyszer történel-münknek
egy sötét pil—
lanatában
Szemét az ég alján i
gyülekező felhőkön já-ratva
egy parasztember
elgondolkozva állt a há-za
előtt Őt nézte Pethő
Sándor amikor ezt
mondta:
— Mindig ez volt az
erőnk ez fog minket
megtartani Méltó-ságteljes
nyugalom
És néma dac
Nem csak a
Szentkoronát
árusítják ki
Cartert különben nem
csak magyar hanem
amerikai-oros- z viszony-latban
is engedmények-be
viszi bele a környe-zete
Mégpedig olyan
nagy engedményekbe
amiknek horderejéröl
esetleges vészes követ-kezményeiről
a nyílván
jóakaratú de külpoliti-kában
járatlan elnöknek
valószínűleg fogalma
sincs
Gazdasági és katonai
koncessziókról van szó
A New York Times
egyetlen konzervatív
cikkírója William Sefi-r- e
adatokkal alátá-masztva
mutatott rá
hogy írásba foglalt kö-telezettség
megszegésé-vel
a Szovjetunió sok
száz millió dolláros kárt
első oldalról)
okozott Amerikának
amikor 15 millió tonna
gabonát vásárolt Csiká-góba- n És hogy Carter
kísérletet sem tett rá
hogy ezért a szovjetkor-mánytól
a szabadságj-ogok
kérdésében vagy
bármilyen más téren el-lenszolgáltatást
kapjon
S ha Washingtonban
elterjedt (és nem cáfolt)
híreknek hinni lehet en-nél
is súlyosabb — s
mert katonai kérdésről
van szó még veszélye-sebb
— engedményeket
ígértek az oroszoknak
Carter emberei az atom-fegyverkezés
dolgában
A tárgyalás közép-pontjában
az áll hogy
amikor a B-l-n- ek neve-zett
óriási bombavetők
építéséről Carter lemon-dott
akkor azt mondta:
e költséges légierődök
helyett az amerikai lé-gierő
új fegyverét a
szárnyas atombombá-nak
elnevezett cruise
missile-- t fogja kifejlesz-teni
Itt is engednek
ott is engednek
Ennek az új fegyver-nek
(azon kívül hogy
olcsó) abban van az ere-je
hogy az orosz légvé-delem
kijátszásával tud-na
behatolni a Szovjet-unió
területére és hogy
minden más rakétánál
jobban lehet vele egész
kis célpontokat is elta-lálni
Minthogy az oroszok
ezt tartják az amerikai
atomarzenál legerősebb
eszközének az ameri-kaiakkal
való tárgyalá-son
ennek a megnyirbá-lására
veti Moszkva a
fősúlyt Azt akarja hogy
Amerika egész kicsire
csökkentse ennek a fegy
vernek a hatósugarát és
hogy gyártási titkát ne
Carter emberei állító-lag
mind a két orosz kí-vánságot
hajlandók tel-jesíteni
Ami érthető is
mert az atomfegyverke-zés
terén Carter fő tár-gyalójarn- ke 'aki
közismert oroszbarát Ő
az akiNixon ellenjelölt-jének
a balfelé egészen
elvadult McGovern-ne- k
volt a külpolitikai ta-nácsadója
s e minőségé-ben
a katonai költségve-tés
harmadrészének tör-lését
s az amerikai
atomerők egyoldalú
csökkentését javasolta
Bégin és
aPLO
A többi fontosabb kül-politikai
hír a Földközi-tenger
tájékáról jött
Északafrika nyugati
részén Marokkó és Al-géria
fenyegeti egymást
katonai rendszabályok-kal
Keletebbre tovább
folyik a háború Abesszí-nia
és Szomália között
Dél-Libanonb- ól pedig
palesztin gerillák raké-tákkal
lőnek izraeli vá-rosokra
mire izraeli re-pülőgépek
mozlemektől
lakott dél-libano- ni fal-vakat
rombolnak le
Az amúgy is feszült
helyzetet az teszi még
robbanékonyabbá hogy
Bégin izraeli minisz-terelnök
nem hajlandó a
PLO (a palesztin felsza-badító
szervezet) embe-reivel
leülni egy asztal-hoz
Ez az álláspont azon-ban
ésszerűtlen Úgy
hogy itt az ideje annak
hogy Bégin politikáját
megbíráljuk — pedig
nem nyelvöltögetős vic-celődéssel
mintha Bé-gin
az anyanyelvén sem
tudna rendesen beszél-ni
Bégin müveit bátor
ember és a bátorság rit-ka
erény manapság
Hogy világnézetileg jó
úton jár azt az is mutat-ja
hogy hozzálátott az
Izraelben uralkodó szak- -
ECouács Imre:
Mirllka Sr
Aligha szenvedett többet egy föld-rész
váltakozó történelme folyamán
mint Afrika Civilizációk és birodal-mak
váltották egymást hosszú idő-közökben
rómaiak arabok törökök
európaiak osztozkodtak rajta míg-nem
a de-kolonizáló-dás
befejeztével
a legújabb gyarmatosítási módszert
és technikát alkalmazó neo-koloniá-- lis
Szovjetunió rá nem vetette magát
Egyiptom volt a civilizáció bölcső-je
a római birodalom az első hódí-tó
és gyarmatosító az arabokat le-birhatat- lan
fanatikusság hajtotta vé-gig
Északafrikán le a Szahara alá
és Gibraltárnál át az ibériai félszi-getre
Velük a törökök végeztek rá-juk
terpeszkedett az' Ottomán Biro-dalom
miközben lent a nyugati part
mentén a portugálok gyarmatosítot-tak
A 17 században jelentkeztek a rab-szolga
kereskedők akiknek az ara-bok
hajtották fel a négereket és mil-liószámra
szállították a szerencsé-tleneketa
legnagyobb rabszolga-piacokr- a
Latin-- és Északamerikába
Afrika teljes kolonizálódásának
rendjét az egymásközti rivalizálás
kiiktatására a berlini kongresszus
1884-be- n megszabta Portugália mel-lett
Anglia Belgium Francia-- Né-met-
és Spanyolország osztozkodtak
rajta Később Olaszország is kika-nyarította
a magáét
A de-kolonizáló- dás előttünk játszó-dott
le az elmúlt egy-k- ét évtizedben
Azért nevezem de-kolonizálódás-
-nak mert a kommunista verzió a
„felszabadulás" nem helytálló Az
afrikai gyarmatok elnyerték
ugyan függetlenségüket de azzal
nem járt együtt a demokratizálódás
nem alakultak a népnek felelős kor-mányok
A szabadnak nyilvánított
bennszülötteket a saját vérükből
származó vezetőik kegyetlenebb
uralom alá vetették mint volt az an-golok
belgák gyarmati uralma
A jelenlegi 53 afrikai ország kö-zül
-- tizenkettőben van többpárt-rendsz- er
de nem mindegyike tekinthető
parlamentáris demokráciának
vagy csak a legjobb akarattal Hat
ország katonai 14 polgári diktatúra
alatt nyög 21 országban egypárt-rendszer'
'a kormányzati forma Az
afrikai politikai rendszerek nem
igazoljak azt a teltetelezest nogy
a fekete vagy a színes többségű ura-lom
magától értetődően — demokra-tikus
Ezt ki kell hangsúlyozni mert
a nyugati elsősorban amerikai meg-oldás
amit'Rhodéziának és Délaf-rikának
oly buzgón ajánlanak mi
több nyomással rájuk akarnak
kényszeríteni a demokráciát egyen-lőnek
tekinteni a fekete többségi ura-lommal
Hacsak az ultraliberálisok érvel-nének
ezzel a hamis (és veszélyes)
tétellel a kézlegyintés talán elég
lenne de amikor Anglia minisz-terelnöke
és Amerika elnöke is vallja
ezt a téves felfogást akkor fel kell
vetni a felelősség illetve felelőtlen
ség kérdését Amerika Anglia és
Franciaország ugyan megvétóztak
az Egyesült Nemzetek biztonsági ta-nácsában
egy olyan határozati ja-vaslatot
mely teljes bojkottot akart
kimondani a délafrikai köztársaság-ra
(Republiek van Saud Afrika) de
hozzájárultak féléves fegyverszállí-tási
tilalomhoz
A kisebbség terroruralmát legyen
az fehér vagy színes el kell ítélni
meg kell szüntetni de a szégyenpad-ra
ültetett két afrikai ország Rho-déz- ia
és Délafrika esetében nem
lehet kisebbségi fehér terrorról be-szélni
Főleg azoknak nem akik a
legsúlyosabban elmarasztalhatok
mint a kommunista tábor és az ENSz
tagállamainak többsége a terror-uralomban
a diktatúrában
Az afrikai példák nyomán semmi
garancia arra hogy a feketetöbbsé-g- ü
uralom Rhodéziában és Délafri-kában
különb lesz a többinél Viszont
az biztos hogy fekete diktatúra
ezekben az országokban a fehérek
kiirtását vagy megritkítását ered-ményezné
s" az életszínvonal oly
mélyre süllyedne mint a de-k- o-szervezeti
terror megfé-kezéséhez
Á PLO-va- l
való tárgyalás elutasítá-sa
azonban teljesen ért-hetetlen
Ezt Bégin azzal okolja
meg hogy a PLO Izraelt
meg akarja semmisíte-ni
De ha ez ok az előle
való elzárkózásra ak-kor
Izrael semmilyen
arab kormány képvise-lőivel
sem tárgyalhatna
Genfben mert olyan
arab nincs aki ne sze-retné
Izraelt letörülni a
térképről
Bégin különben ezért
r no r-- a
lonizáltakban miután a fehér admi-nisztrációt
és szakgárdát eltávolí-tották
Rhodézia 625 milliónyi lakosságá-ból
250 ezer a fehér kb annyi mint
ahány feketét Jdi Amin Uganda dik-tátora
másfél évtized alatt kiirtott
Ha nem irtanák ki a 250 ezernyi fe-hé- rt
Rhodéziában az életüket bizto-sa- n
annyira megnyomorítanák hogy
menekülni kivándorolni kényszerül-nének
mint a portugálok Angolából
akiknek a száma pontosan egyezik a
rhodéziai fehérekével
Délafrikában jobb a lakosság faj-szerinti
aránya a huszonhatmillió-ból
ötmillió fehér 18 millió a feke-te
a többi kevertvérü De nem két-séges
hogy a többségi uralom az
egy ember — egy szavazat ameri-kai
formulája szerint fekete ural-mat
jelentene A fehér kisebbség jo-gainak
olyfokú korlátozásával — fő-leg
egy fekete diktátor alatt — hogy
számukra sem maradna más már-mint
az élvemaradtak számára
mint kivándorolni De hova?
Rhodéziára felhozható hogy oda
a fehér ember betelepedett Délaf-rikát
a fehér ember benépesítet-te
honfoglalást hajtott végre és egy
virágzó államot teremtett Délafri-kában
egy néger szakmunkás 230 do-llárt
keres havonta kétszeresét a
szovjet szakmunkás fizetésének
Nem vitás van különbség sokszor
igen nagy különbség a fehér ember
és a fekete ember jövedelme között
de a szakképzettség miatt és nem
faji büntetésből A bányászatban a
fekete munkás bére az utolsó öt év-ben
500 százalékkal növekedett míg
a fehéré csak száz százalékkal ami-vel
sokat behoztak Az utolsó másfél
évtizedben 430 ezer új házat nem
lakást-- — házat építettek a feketék-nek
ezzel a mértékkel és arányosan
persze Magyarországon három-százezret
kellett volna építeni
Délafrika élelmet exportál a la-kosságot
jól ellátja ugyanakkor az
afrikai országok túlnyomó többsége
képtelen magát élelmezni s behoza-talra
szorul Modern módszerekkel
Afrika a világ egyik vezető élelmi-szertermelő
és exportáló földrésze
lehetne amire a délafrikai köztársa-ság
példát mutat Mégis az a Szov-jetunió
mely az emberi jogokat szin-te
kizárólag az ellátás biztosítására
korlátozza tehát szociálisan értel-mezi
kifogásolja a legjobban az em-beri
jogok hiányát Délafrikában
holott a fehér ember teremtette élet-színvonal
magasabb az övékénél S
ha a Szovjetunióban megadnák azt a
szabadságot az alattvalóknak amit
a feketék élveznek Délafrikában ak-kor
a szovjet disszidensek már régen
megdönthették volna a vörös rém-uralmat
A délafrikai vezetők nem akarják
„kisebbségi" uralom alatt tartani a
feketéket nagyon praktikus tervek-kel
készítették elő az egyetlen lehet-séges
megoldást valamiféle federá-li- s
államszerkezetben Minden feke-te
törzs" vagy nép elnyerheti a maga
földjén tartományában az önrendel-kezési
jogot és megszervezheti he-lyi
kormányzatát Az ílymódon önál-lósuló
„szülőföldek" (homelahd)
magával a fehér délafrikai köztársa-sággal
federális egységben élhetné-nek
A feketék dolgozhatnának a fe-hér
szegmentben a fehérek segíthet-nék
őket a saját szegmentjeikben
Mi rossz van ebben? Miért ellenzi
Amerika?
Könnyű lenne a felelet Nem is-meri
a helyzetet a történelmi fej-leményeket
és a néprajzi adottságo-kat
Felelőtlenségével ha akaratla-nul
is Moszkva szövetségese segítő-társa
A Szovjetuniónak és minden
rangú csatlósának Délafrika a mai
egységében kell — többségi uralom-mal
hogy könnyen megkaparinthas-sa
akárcsak s kubaiak vezetésével
Angolát Egy pillantás a térképre és
könnyen megállapítható hogy Délaf-rika
a világ legfontosabb stratégiai
pontja: ezért kell a Szovjetuniónak!
És ezt kellene Washingtonnak is
észbentartani!
is elfogadhatná a PLO
genfi jelenlétét mert
maguk az arab kormá-nyok
sem törekednek
őszintén arra hogy a
Jordán jobbpartján tő-lük
független arab ál-lamjöjjön
létre Annak
pedig" hogy a palesztin
arabok politikai ön-kormányzathoz
jusa-na- k
egy katonailag még
oly erős Izrael sem tud
sokáig-a- z útjába állni?1
Minthogy ez a legtöbb
amit az arabók belátha-tó
időn belül elérhetnek
és a PLO számára ez el
fogadhatatlanul kevés
Bégin akkor csleked-né- k
helyesen ha elis-merné
a PLO't (amely-nek
az arab kormányok
úgysem fogják megen-gedni
hogy külön álla-mot
alkosson) és elfo-gadná
a PLO jelenlétét
a genfi értekezleten
(amelyen úgysem tör-ténhetik
semmi)
Az egész konferencia
csak arra való hogy a
kudarcoktól szoronga-tott
Carter felmutat-hassa
mint „külpoliti-kai
sikert" D
Wi'MaiWllllWl'WlT' i'(% fjWAfÉy