000567 |
Previous | 3 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
l i=5--iJri~Ti=i- iil T JííLJJi:j_í_í_3 ' 'T'r-- T v "''v "?:!' -- v™) -- v-r "" ™i'-n-í- i5 rir"ri 5ILsMJJLÍ4Efl M33J&H h&UÜÍkí&SsSMlMík A belgrád konferen-cia első hat hete látható-lag azokat igazolja akik két éve azt hangoztat-ják hogy a helsinkii „megegyezés" a törté-nelem legnagyobb nép-bolondítá- sa és politikai csalása volt Istenadta és természetes jogok el-lenében istenverte ha-talmi és erkölcsi enged-ményeket tett a Nyugat: elismerte a kommuniz-mus földrajzi határait és tudomásul vette törté-nelmi jogosultságát Magyarul: százmillió európai jogát emberi és népi igényét adta cseré-be a vasfüggöny mögé került zsidóság német-ség és egy másként gon-dolkodó politikai kisebb-ség- kiszabadításáért Egy a millióhoz tízmil-lióhoz torzította a szaba-dulás esélyét a szabad-ságukért küzdő törté-nelmi népek és a kiván-dorlásban megoldást látó néptöredékek és fi-lozófiai csoportok kö-zött A vasfüggöny mö-götti rabvilág úgy is ér-telmezhette a helsinkii szabadságtorzót hogy az egyetemes és osztha-tatlan emberi és népi szabadságigényt azért parcellázták föl mert a müpróblémák akkor is előnyösebbek az 56-sze-- rü robbanásoknál ha félrevezetett embermil-liók halnak bele Valóságban a helsinkii konferencián kiskosár-ba szorított emberi és népi szabadságjogból vi-lágjelenség lett Nincs olyan társadalmi vagy politikai vita ahol ne hatna a helsinkii alap elv Azosemj változtat ezen hogy különböző ideológiai előjelet és kü-lönböző hatalmi érdeke-ket ragasztanak hozzá s a történelemszerű és jo-gos igények alól is ki-húzzák a józannézés és tisztánlátás szükséges-ségét Pontosan azt az értékrendszert vesztik el az igazukat kereső né-pek és a jogait követelő ember amely a politikai adottságok felmérésé-nél azt is figyelembe ve-szi hogy a helsinkii n'agykosárban a kom-munista világ területi sérthetetlenségét és a kommunista ideológia erkölcsi egyenértékűsé-gét rejtették el A népi gondolkodások olyan mélységeit hatotta át két év alatt Helsinki ha-tása amelyek hosszútá-von intézik a világ sorsát és nem veszik figyelem-be hogy az emberi és népi jogok sérelmi ka-taszteréből olyan olcsó kulcs- - regény lett Belg-rádban amelyben nincs nevük a jog és történe-lemgyilkos diktátorok-nak és virágnyelven sze-repelnek azojc a bűnök amelyeket gyilkosság-ként népirtásként' tar-tanak nyilván kereszté-nyi erkölcsi rendszere-ink és polgári társadal-mi szerkezeteink tör-vénykönyvei Az emberi és népi jogokat rejtő hel-sinkii kiskosárra már akkor sem lehet fedelet tenni ha a Száva-par- ti „beszélgetés" első harmada tisztán jelzi hogy az emberi jogok-kérdését csak azért en-gedte terítékre a két vi-lágrend-ezö „szuperha-talom" hogy legyen min osztozkodni amikor az európai biztonság cégé-re mögött világuralmi részüket vitatják Az egyetemes szabadság igény —-- - az ideológiai előjel végeredményben lényegtelen — a pillanat-politika erdekeitől füg-getlen tényezővé válto-zott és a kulcsregény helyett " előbb-utób- b t t -- -( olyan vádiratot állít ösz-sz- e amelyből akkoris megszületik a jövő ha a két „nagy" a történelem temetőjébe kerül és egyetlen nép sem visz virágot a sírjukra A belgrádi konferen-cia azt is tisztán jelzi hogy az erkölcsi erők erősebbek a hatalmi ér-dekeknél és a biztonsá-got nem a két „óriás" hanem a lélekszámban törpe de óriás történel-mekből élő kis európai népek rakosgatják ösz-sz- e A belgrádi tárgyalá-son egymást követték a pillanatok amikor az USA és a SzU delegátu-sai szívből megbánták hogy hatalmi biztonsá-guk érdekében az embe-ri jogok bizonytalan vál-tópénzét rejtették el a helsinkii kiskosárban Goldberg és Voroncev egyformán észrevehet-ték hogy Belgrádban az egyetemes és független európai tudat indított támadást a két „tér- - és eszmeidegen" világha-talom ellen Ha a Konfe-rencia után nyilvános-ságra hozzák a zárt tár óért nem fogaAaté ©S a legújabb A közelmúltban Car-ter amerikai és Brezs-nye- v szovjet elnök derű-látóan nyilatkozott a SALT tárgyalások ala-kulásáról és külpolitikai megfigyelőket meglepte az is amit az ENSz köz-gyűlésének leszerelési bizottságában az ameri-kai delegátus mondott Kijelentette' ugyanis: a jelenlegi kilátások rend-kívül kedvezőek! A té-mához hozzá szólt szov-jet megbízott is távol tartotta magát bármifé-le polémiától Mindezek bíztató jelek Kevésbé bíztató viszont ami néhány nappal ezelőtt a belgrádi konferencián történt amikor a szovjet küldött külön értekezlet összehívá-sát javasolta Brezs-nyevne- k a katonai dé-tent-r- ól szóló elkép-zelései megvitatására Beleértve azt a javasla-tot is hogy a belgrádi konferencián résztvevő négy atom-nagyhatalo- m külön szerződésben je-lentse ki: elsőnek egyi kük sem foga bevetni az atomfegyvert Sajnála-tos ellentét van a belgrá-di indítvány és a SALT tárgyalások állása kö-zött Az utóbbit komo-lyan veszik érdemi tár-gyalásokat folytatnak míg a belgrádi konferen-cián tett javaslat — tel-jesen propagandisztikus és amint azt a szovjet kormány jól tudja: alig-ha fogadhatják el a nyu-gati országok Ennek a magyarázata rendkívül egyszerű Brezsnyev amikor felvetette a szer-ződés tervét azt mon-dotta: ha a felek betart-ják a vállalt kötelezett-ségeket akkor kiktat-ják-a- z atomháború kitö-résének veszélyét Euró-pában Ez így van de nem szüntetné meg a másféle tradicionális eszközökkel és módsze-rekkel kirobbanó euró-pai háború lehetőségét! Ebben az esetben pedig a Varsói-Szövetsé- g álla-mai: a Szovjetunió és szövetségesei nagyobb ütőerövel rendelkezné-nek mint a NATO orszá-gok Köztudott hogy Kelet-- Európa a konvencio-nális fegyverkezés terü-letén fölényben van Nyugat-Európáv- al szem-ben A bekét tehát a nukleáris háborútól való i 1 i T 1 -- ' - r -- '''_' ' ' f'' ' ' ! i- - V- - 1 íb i ' Vi i-1- - 1977 november 26 (No48) Kanadai' Magyarság 3 oldal jmwwjwww gyalásokteljes anyagát kiderül hogy a Száva parti süllyesztőből azok a „kis" európai népek mentették ki a helsinkii kosárkák eredeti értel-mét — az emberi és népi jogok átlépik a politikai határokat — amelyek a független Egyesült Európa szükségességé-re építik jövőjüket Eb-ben a vonatkozásban nem számítanak a saj-tónyilatkozatokban el-hangzó diplomáciai szó-lamok és az sem hogy Mr Goldberg aktatás-kájának mélyébe dugta fájdalmainkat amelyet annyi szívvel áldozat-készséggel hagyomá-nyos temperamen-tummal és csatazajjal gyűjtöttek össze erdélyi jogainkért küzdő emig-ráns magyar szerveze-teink mert Erdély és a többi elzálogosított európai végvár azt is ki-bírja hogy a helsinkii kiskosárból eddig csak egyes néptöredékeknek és filozófiai csoportok-nak virágzott ki a sza-badság Az emberi jog és népi szabadság osztha-tatlan örök s történel-mi léptékben az is csak másodrangú úgy hogy akik a helsinkii kisko-sárba rejtették el azokat a sorrendet és az ará-nyokat „látszólagosan" összezavarták mnossEtvaii félelem tartja fenn és a Brezsnyev által java-solt szerződés — amely ettől az ütőerőtől fosz-taná meg a NATO-- t megfosztaná a Nyugatot biztonságának egyetlen igazi garanciájától Ha a Nyugat és Kelet között ki lehetne alakítani a konvencionális haderők kívánatos egyensúlyát' ez lényeges eredmény lenne De az erről fo-lyó bécsi tárgyalásokon eddig nem született eredmény Sajnálatos hogy Moszkva ilyen propagandisztikus in-dítványt terjesztett elő éppen akkor amidőn a SALT tárgyalások-bizo-nyítjá- k hogy a különfé-le problémákat össze-foglaló néven leszerelés címszó alá vehető erőfe-- " szítések igenis lehetsé-gesek ha érdemi tár-gyalásokat folytatnak Úgy tűnik hogy Brezs-nyev az indítvánnyal a harmadik világ országa ira akart hatást gyako-rolni ami több szem-pontból is fontos a szov-jet kormánynak Első-sorban a Moszkva és Pe-king között folyó hideg-háború miatt Ha már most az indítvány miatt megnövekednék Moszk-va tekintélye — a Nyu-gat terhére — a harma-dik világ egyes orszá gaiban ezt a mellékes-nek tekinthető hatást nyilván örömmel ven-nék tudomásul Moszk-vában De mindez nem csök-kenti egy új SALT egyez-mény megkötésének je-lentőségét há a szerző-dést valóban tető alá is hozzák A már emlí-tett amerikai ENSz de-legátus derülátó beszé-dében arra is utalt hogy lényeges változás lehet a leszerelésről alkotott elképzelések terén vagyis a szuperhatal-mak immár komolyan foglalkoznak nem csak a fegyverkezés korlátozá-sával hanem csökkenté-sével is Valószínű hogy a korlátozó szerződés megkötésének kell létre-jönnie még mielőtt a fegyverkezés csökkené-se szóba jöhet A döntő szót azonban nem a szakértők hanem ál-lamférfiak politikusok mondják ki a Kelet— Nyugat közti détente figyelembevételével (folytatás az vagy közvetlenül a Fe-hér Házat Végső soron azonban édes mindegy hogy mit javasolunk mit nem A jelek mind arra valla-nak hogy az egész csak porhintés a magyar— és az oroszgyülölettől fű-tött más nemzetiségű — szavazók szemébe hogy azt az illúziót keltsék bennük hogy őket is meghallgatták és a leg-közelebbi választáson Carterre szavazzanak De mert sokan köte-lességüknek tartják hogy mindent elköves-senek szembe kell nézni a kérdéssel hogy mit érdemes szóbahozni? Ha többre tartunk igényt mint amennyiről az elnök nagyrészt bal-oldali tanácsadói hajlan-dók egyáltalán beszélni akkor a beadványok valószínűleg oda sem kerülnek az elnök aszta-lára És lehet--e szab-ad- e kevesebbet kér-nünk mint az idegen megszállás megszűné-sét? Ha viszont a nemzet elemi jogainál keveseb-- " bel is megelégednénk akkor elárulnók az ott-honiakat akiknek nevé-ben — illetőleg szeré-nyebben: akik helyett — beszélni szeretnénk Ha a korona átadásá-val az Egyesült Államok kormánya tudomására hozza a magyar népnek hogy a Nyugat vezető hatalmának szemében az orosz tankokkal fenn-tartott mostani rezsim jogszerű utódja Szent István és Dózsa György Pázmány és Petőfi Szé-chenyi és Tisza István Magyarországának ak-kor legalább mi ne te-tézzük ezt még azzal hogy az emigráció is he-- lyes'elje s'zuverénitá-- í sünit jeiKepeneK urosz--aj- a ki europ_ai szuyei-megszál- lt területre való i ségeseinek szállítását Nem lehetünk maxi-malisták mert akkor szóba sem állnak velünk a mai körülmények kö-zött De minimalisták-na- k sem szabad len-nünk mert ezzel még jobban demoralizálnék az otthoniakat És külön-ben sem mondhatunk le mi a magyar népnek idegenbe szakadt és ide-genektől függő törmelé-ke az otthon élő nemzet jogairól Úgy látszik tehát hogyhicetnunc"ittés most csak egyet tehe- - tünk Azt amire a ma-gyar sajtó vátesze cél-zott egyszer történel-münknek egy sötét pil— lanatában Szemét az ég alján i gyülekező felhőkön já-ratva egy parasztember elgondolkozva állt a há-za előtt Őt nézte Pethő Sándor amikor ezt mondta: — Mindig ez volt az erőnk ez fog minket megtartani Méltó-ságteljes nyugalom És néma dac Nem csak a Szentkoronát árusítják ki Cartert különben nem csak magyar hanem amerikai-oros- z viszony-latban is engedmények-be viszi bele a környe-zete Mégpedig olyan nagy engedményekbe amiknek horderejéröl esetleges vészes követ-kezményeiről a nyílván jóakaratú de külpoliti-kában járatlan elnöknek valószínűleg fogalma sincs Gazdasági és katonai koncessziókról van szó A New York Times egyetlen konzervatív cikkírója William Sefi-r- e adatokkal alátá-masztva mutatott rá hogy írásba foglalt kö-telezettség megszegésé-vel a Szovjetunió sok száz millió dolláros kárt első oldalról) okozott Amerikának amikor 15 millió tonna gabonát vásárolt Csiká-góba- n És hogy Carter kísérletet sem tett rá hogy ezért a szovjetkor-mánytól a szabadságj-ogok kérdésében vagy bármilyen más téren el-lenszolgáltatást kapjon S ha Washingtonban elterjedt (és nem cáfolt) híreknek hinni lehet en-nél is súlyosabb — s mert katonai kérdésről van szó még veszélye-sebb — engedményeket ígértek az oroszoknak Carter emberei az atom-fegyverkezés dolgában A tárgyalás közép-pontjában az áll hogy amikor a B-l-n- ek neve-zett óriási bombavetők építéséről Carter lemon-dott akkor azt mondta: e költséges légierődök helyett az amerikai lé-gierő új fegyverét a szárnyas atombombá-nak elnevezett cruise missile-- t fogja kifejlesz-teni Itt is engednek ott is engednek Ennek az új fegyver-nek (azon kívül hogy olcsó) abban van az ere-je hogy az orosz légvé-delem kijátszásával tud-na behatolni a Szovjet-unió területére és hogy minden más rakétánál jobban lehet vele egész kis célpontokat is elta-lálni Minthogy az oroszok ezt tartják az amerikai atomarzenál legerősebb eszközének az ameri-kaiakkal való tárgyalá-son ennek a megnyirbá-lására veti Moszkva a fősúlyt Azt akarja hogy Amerika egész kicsire csökkentse ennek a fegy vernek a hatósugarát és hogy gyártási titkát ne Carter emberei állító-lag mind a két orosz kí-vánságot hajlandók tel-jesíteni Ami érthető is mert az atomfegyverke-zés terén Carter fő tár-gyalójarn- ke 'aki közismert oroszbarát Ő az akiNixon ellenjelölt-jének a balfelé egészen elvadult McGovern-ne- k volt a külpolitikai ta-nácsadója s e minőségé-ben a katonai költségve-tés harmadrészének tör-lését s az amerikai atomerők egyoldalú csökkentését javasolta Bégin és aPLO A többi fontosabb kül-politikai hír a Földközi-tenger tájékáról jött Északafrika nyugati részén Marokkó és Al-géria fenyegeti egymást katonai rendszabályok-kal Keletebbre tovább folyik a háború Abesszí-nia és Szomália között Dél-Libanonb- ól pedig palesztin gerillák raké-tákkal lőnek izraeli vá-rosokra mire izraeli re-pülőgépek mozlemektől lakott dél-libano- ni fal-vakat rombolnak le Az amúgy is feszült helyzetet az teszi még robbanékonyabbá hogy Bégin izraeli minisz-terelnök nem hajlandó a PLO (a palesztin felsza-badító szervezet) embe-reivel leülni egy asztal-hoz Ez az álláspont azon-ban ésszerűtlen Úgy hogy itt az ideje annak hogy Bégin politikáját megbíráljuk — pedig nem nyelvöltögetős vic-celődéssel mintha Bé-gin az anyanyelvén sem tudna rendesen beszél-ni Bégin müveit bátor ember és a bátorság rit-ka erény manapság Hogy világnézetileg jó úton jár azt az is mutat-ja hogy hozzálátott az Izraelben uralkodó szak- - ECouács Imre: Mirllka Sr Aligha szenvedett többet egy föld-rész váltakozó történelme folyamán mint Afrika Civilizációk és birodal-mak váltották egymást hosszú idő-közökben rómaiak arabok törökök európaiak osztozkodtak rajta míg-nem a de-kolonizáló-dás befejeztével a legújabb gyarmatosítási módszert és technikát alkalmazó neo-koloniá-- lis Szovjetunió rá nem vetette magát Egyiptom volt a civilizáció bölcső-je a római birodalom az első hódí-tó és gyarmatosító az arabokat le-birhatat- lan fanatikusság hajtotta vé-gig Északafrikán le a Szahara alá és Gibraltárnál át az ibériai félszi-getre Velük a törökök végeztek rá-juk terpeszkedett az' Ottomán Biro-dalom miközben lent a nyugati part mentén a portugálok gyarmatosítot-tak A 17 században jelentkeztek a rab-szolga kereskedők akiknek az ara-bok hajtották fel a négereket és mil-liószámra szállították a szerencsé-tleneketa legnagyobb rabszolga-piacokr- a Latin-- és Északamerikába Afrika teljes kolonizálódásának rendjét az egymásközti rivalizálás kiiktatására a berlini kongresszus 1884-be- n megszabta Portugália mel-lett Anglia Belgium Francia-- Né-met- és Spanyolország osztozkodtak rajta Később Olaszország is kika-nyarította a magáét A de-kolonizáló- dás előttünk játszó-dott le az elmúlt egy-k- ét évtizedben Azért nevezem de-kolonizálódás- -nak mert a kommunista verzió a „felszabadulás" nem helytálló Az afrikai gyarmatok elnyerték ugyan függetlenségüket de azzal nem járt együtt a demokratizálódás nem alakultak a népnek felelős kor-mányok A szabadnak nyilvánított bennszülötteket a saját vérükből származó vezetőik kegyetlenebb uralom alá vetették mint volt az an-golok belgák gyarmati uralma A jelenlegi 53 afrikai ország kö-zül -- tizenkettőben van többpárt-rendsz- er de nem mindegyike tekinthető parlamentáris demokráciának vagy csak a legjobb akarattal Hat ország katonai 14 polgári diktatúra alatt nyög 21 országban egypárt-rendszer' 'a kormányzati forma Az afrikai politikai rendszerek nem igazoljak azt a teltetelezest nogy a fekete vagy a színes többségű ura-lom magától értetődően — demokra-tikus Ezt ki kell hangsúlyozni mert a nyugati elsősorban amerikai meg-oldás amit'Rhodéziának és Délaf-rikának oly buzgón ajánlanak mi több nyomással rájuk akarnak kényszeríteni a demokráciát egyen-lőnek tekinteni a fekete többségi ura-lommal Hacsak az ultraliberálisok érvel-nének ezzel a hamis (és veszélyes) tétellel a kézlegyintés talán elég lenne de amikor Anglia minisz-terelnöke és Amerika elnöke is vallja ezt a téves felfogást akkor fel kell vetni a felelősség illetve felelőtlen ség kérdését Amerika Anglia és Franciaország ugyan megvétóztak az Egyesült Nemzetek biztonsági ta-nácsában egy olyan határozati ja-vaslatot mely teljes bojkottot akart kimondani a délafrikai köztársaság-ra (Republiek van Saud Afrika) de hozzájárultak féléves fegyverszállí-tási tilalomhoz A kisebbség terroruralmát legyen az fehér vagy színes el kell ítélni meg kell szüntetni de a szégyenpad-ra ültetett két afrikai ország Rho-déz- ia és Délafrika esetében nem lehet kisebbségi fehér terrorról be-szélni Főleg azoknak nem akik a legsúlyosabban elmarasztalhatok mint a kommunista tábor és az ENSz tagállamainak többsége a terror-uralomban a diktatúrában Az afrikai példák nyomán semmi garancia arra hogy a feketetöbbsé-g- ü uralom Rhodéziában és Délafri-kában különb lesz a többinél Viszont az biztos hogy fekete diktatúra ezekben az országokban a fehérek kiirtását vagy megritkítását ered-ményezné s" az életszínvonal oly mélyre süllyedne mint a de-k- o-szervezeti terror megfé-kezéséhez Á PLO-va- l való tárgyalás elutasítá-sa azonban teljesen ért-hetetlen Ezt Bégin azzal okolja meg hogy a PLO Izraelt meg akarja semmisíte-ni De ha ez ok az előle való elzárkózásra ak-kor Izrael semmilyen arab kormány képvise-lőivel sem tárgyalhatna Genfben mert olyan arab nincs aki ne sze-retné Izraelt letörülni a térképről Bégin különben ezért r no r-- a lonizáltakban miután a fehér admi-nisztrációt és szakgárdát eltávolí-tották Rhodézia 625 milliónyi lakosságá-ból 250 ezer a fehér kb annyi mint ahány feketét Jdi Amin Uganda dik-tátora másfél évtized alatt kiirtott Ha nem irtanák ki a 250 ezernyi fe-hé- rt Rhodéziában az életüket bizto-sa- n annyira megnyomorítanák hogy menekülni kivándorolni kényszerül-nének mint a portugálok Angolából akiknek a száma pontosan egyezik a rhodéziai fehérekével Délafrikában jobb a lakosság faj-szerinti aránya a huszonhatmillió-ból ötmillió fehér 18 millió a feke-te a többi kevertvérü De nem két-séges hogy a többségi uralom az egy ember — egy szavazat ameri-kai formulája szerint fekete ural-mat jelentene A fehér kisebbség jo-gainak olyfokú korlátozásával — fő-leg egy fekete diktátor alatt — hogy számukra sem maradna más már-mint az élvemaradtak számára mint kivándorolni De hova? Rhodéziára felhozható hogy oda a fehér ember betelepedett Délaf-rikát a fehér ember benépesítet-te honfoglalást hajtott végre és egy virágzó államot teremtett Délafri-kában egy néger szakmunkás 230 do-llárt keres havonta kétszeresét a szovjet szakmunkás fizetésének Nem vitás van különbség sokszor igen nagy különbség a fehér ember és a fekete ember jövedelme között de a szakképzettség miatt és nem faji büntetésből A bányászatban a fekete munkás bére az utolsó öt év-ben 500 százalékkal növekedett míg a fehéré csak száz százalékkal ami-vel sokat behoztak Az utolsó másfél évtizedben 430 ezer új házat nem lakást-- — házat építettek a feketék-nek ezzel a mértékkel és arányosan persze Magyarországon három-százezret kellett volna építeni Délafrika élelmet exportál a la-kosságot jól ellátja ugyanakkor az afrikai országok túlnyomó többsége képtelen magát élelmezni s behoza-talra szorul Modern módszerekkel Afrika a világ egyik vezető élelmi-szertermelő és exportáló földrésze lehetne amire a délafrikai köztársa-ság példát mutat Mégis az a Szov-jetunió mely az emberi jogokat szin-te kizárólag az ellátás biztosítására korlátozza tehát szociálisan értel-mezi kifogásolja a legjobban az em-beri jogok hiányát Délafrikában holott a fehér ember teremtette élet-színvonal magasabb az övékénél S ha a Szovjetunióban megadnák azt a szabadságot az alattvalóknak amit a feketék élveznek Délafrikában ak-kor a szovjet disszidensek már régen megdönthették volna a vörös rém-uralmat A délafrikai vezetők nem akarják „kisebbségi" uralom alatt tartani a feketéket nagyon praktikus tervek-kel készítették elő az egyetlen lehet-séges megoldást valamiféle federá-li- s államszerkezetben Minden feke-te törzs" vagy nép elnyerheti a maga földjén tartományában az önrendel-kezési jogot és megszervezheti he-lyi kormányzatát Az ílymódon önál-lósuló „szülőföldek" (homelahd) magával a fehér délafrikai köztársa-sággal federális egységben élhetné-nek A feketék dolgozhatnának a fe-hér szegmentben a fehérek segíthet-nék őket a saját szegmentjeikben Mi rossz van ebben? Miért ellenzi Amerika? Könnyű lenne a felelet Nem is-meri a helyzetet a történelmi fej-leményeket és a néprajzi adottságo-kat Felelőtlenségével ha akaratla-nul is Moszkva szövetségese segítő-társa A Szovjetuniónak és minden rangú csatlósának Délafrika a mai egységében kell — többségi uralom-mal hogy könnyen megkaparinthas-sa akárcsak s kubaiak vezetésével Angolát Egy pillantás a térképre és könnyen megállapítható hogy Délaf-rika a világ legfontosabb stratégiai pontja: ezért kell a Szovjetuniónak! És ezt kellene Washingtonnak is észbentartani! is elfogadhatná a PLO genfi jelenlétét mert maguk az arab kormá-nyok sem törekednek őszintén arra hogy a Jordán jobbpartján tő-lük független arab ál-lamjöjjön létre Annak pedig" hogy a palesztin arabok politikai ön-kormányzathoz jusa-na- k egy katonailag még oly erős Izrael sem tud sokáig-a- z útjába állni?1 Minthogy ez a legtöbb amit az arabók belátha-tó időn belül elérhetnek és a PLO számára ez el fogadhatatlanul kevés Bégin akkor csleked-né- k helyesen ha elis-merné a PLO't (amely-nek az arab kormányok úgysem fogják megen-gedni hogy külön álla-mot alkosson) és elfo-gadná a PLO jelenlétét a genfi értekezleten (amelyen úgysem tör-ténhetik semmi) Az egész konferencia csak arra való hogy a kudarcoktól szoronga-tott Carter felmutat-hassa mint „külpoliti-kai sikert" D Wi'MaiWllllWl'WlT' i'(% fjWAfÉy
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, November 26, 1977 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1977-11-26 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000409 |
Description
Title | 000567 |
OCR text | l i=5--iJri~Ti=i- iil T JííLJJi:j_í_í_3 ' 'T'r-- T v "''v "?:!' -- v™) -- v-r "" ™i'-n-í- i5 rir"ri 5ILsMJJLÍ4Efl M33J&H h&UÜÍkí&SsSMlMík A belgrád konferen-cia első hat hete látható-lag azokat igazolja akik két éve azt hangoztat-ják hogy a helsinkii „megegyezés" a törté-nelem legnagyobb nép-bolondítá- sa és politikai csalása volt Istenadta és természetes jogok el-lenében istenverte ha-talmi és erkölcsi enged-ményeket tett a Nyugat: elismerte a kommuniz-mus földrajzi határait és tudomásul vette törté-nelmi jogosultságát Magyarul: százmillió európai jogát emberi és népi igényét adta cseré-be a vasfüggöny mögé került zsidóság német-ség és egy másként gon-dolkodó politikai kisebb-ség- kiszabadításáért Egy a millióhoz tízmil-lióhoz torzította a szaba-dulás esélyét a szabad-ságukért küzdő törté-nelmi népek és a kiván-dorlásban megoldást látó néptöredékek és fi-lozófiai csoportok kö-zött A vasfüggöny mö-götti rabvilág úgy is ér-telmezhette a helsinkii szabadságtorzót hogy az egyetemes és osztha-tatlan emberi és népi szabadságigényt azért parcellázták föl mert a müpróblémák akkor is előnyösebbek az 56-sze-- rü robbanásoknál ha félrevezetett embermil-liók halnak bele Valóságban a helsinkii konferencián kiskosár-ba szorított emberi és népi szabadságjogból vi-lágjelenség lett Nincs olyan társadalmi vagy politikai vita ahol ne hatna a helsinkii alap elv Azosemj változtat ezen hogy különböző ideológiai előjelet és kü-lönböző hatalmi érdeke-ket ragasztanak hozzá s a történelemszerű és jo-gos igények alól is ki-húzzák a józannézés és tisztánlátás szükséges-ségét Pontosan azt az értékrendszert vesztik el az igazukat kereső né-pek és a jogait követelő ember amely a politikai adottságok felmérésé-nél azt is figyelembe ve-szi hogy a helsinkii n'agykosárban a kom-munista világ területi sérthetetlenségét és a kommunista ideológia erkölcsi egyenértékűsé-gét rejtették el A népi gondolkodások olyan mélységeit hatotta át két év alatt Helsinki ha-tása amelyek hosszútá-von intézik a világ sorsát és nem veszik figyelem-be hogy az emberi és népi jogok sérelmi ka-taszteréből olyan olcsó kulcs- - regény lett Belg-rádban amelyben nincs nevük a jog és történe-lemgyilkos diktátorok-nak és virágnyelven sze-repelnek azojc a bűnök amelyeket gyilkosság-ként népirtásként' tar-tanak nyilván kereszté-nyi erkölcsi rendszere-ink és polgári társadal-mi szerkezeteink tör-vénykönyvei Az emberi és népi jogokat rejtő hel-sinkii kiskosárra már akkor sem lehet fedelet tenni ha a Száva-par- ti „beszélgetés" első harmada tisztán jelzi hogy az emberi jogok-kérdését csak azért en-gedte terítékre a két vi-lágrend-ezö „szuperha-talom" hogy legyen min osztozkodni amikor az európai biztonság cégé-re mögött világuralmi részüket vitatják Az egyetemes szabadság igény —-- - az ideológiai előjel végeredményben lényegtelen — a pillanat-politika erdekeitől füg-getlen tényezővé válto-zott és a kulcsregény helyett " előbb-utób- b t t -- -( olyan vádiratot állít ösz-sz- e amelyből akkoris megszületik a jövő ha a két „nagy" a történelem temetőjébe kerül és egyetlen nép sem visz virágot a sírjukra A belgrádi konferen-cia azt is tisztán jelzi hogy az erkölcsi erők erősebbek a hatalmi ér-dekeknél és a biztonsá-got nem a két „óriás" hanem a lélekszámban törpe de óriás történel-mekből élő kis európai népek rakosgatják ösz-sz- e A belgrádi tárgyalá-son egymást követték a pillanatok amikor az USA és a SzU delegátu-sai szívből megbánták hogy hatalmi biztonsá-guk érdekében az embe-ri jogok bizonytalan vál-tópénzét rejtették el a helsinkii kiskosárban Goldberg és Voroncev egyformán észrevehet-ték hogy Belgrádban az egyetemes és független európai tudat indított támadást a két „tér- - és eszmeidegen" világha-talom ellen Ha a Konfe-rencia után nyilvános-ságra hozzák a zárt tár óért nem fogaAaté ©S a legújabb A közelmúltban Car-ter amerikai és Brezs-nye- v szovjet elnök derű-látóan nyilatkozott a SALT tárgyalások ala-kulásáról és külpolitikai megfigyelőket meglepte az is amit az ENSz köz-gyűlésének leszerelési bizottságában az ameri-kai delegátus mondott Kijelentette' ugyanis: a jelenlegi kilátások rend-kívül kedvezőek! A té-mához hozzá szólt szov-jet megbízott is távol tartotta magát bármifé-le polémiától Mindezek bíztató jelek Kevésbé bíztató viszont ami néhány nappal ezelőtt a belgrádi konferencián történt amikor a szovjet küldött külön értekezlet összehívá-sát javasolta Brezs-nyevne- k a katonai dé-tent-r- ól szóló elkép-zelései megvitatására Beleértve azt a javasla-tot is hogy a belgrádi konferencián résztvevő négy atom-nagyhatalo- m külön szerződésben je-lentse ki: elsőnek egyi kük sem foga bevetni az atomfegyvert Sajnála-tos ellentét van a belgrá-di indítvány és a SALT tárgyalások állása kö-zött Az utóbbit komo-lyan veszik érdemi tár-gyalásokat folytatnak míg a belgrádi konferen-cián tett javaslat — tel-jesen propagandisztikus és amint azt a szovjet kormány jól tudja: alig-ha fogadhatják el a nyu-gati országok Ennek a magyarázata rendkívül egyszerű Brezsnyev amikor felvetette a szer-ződés tervét azt mon-dotta: ha a felek betart-ják a vállalt kötelezett-ségeket akkor kiktat-ják-a- z atomháború kitö-résének veszélyét Euró-pában Ez így van de nem szüntetné meg a másféle tradicionális eszközökkel és módsze-rekkel kirobbanó euró-pai háború lehetőségét! Ebben az esetben pedig a Varsói-Szövetsé- g álla-mai: a Szovjetunió és szövetségesei nagyobb ütőerövel rendelkezné-nek mint a NATO orszá-gok Köztudott hogy Kelet-- Európa a konvencio-nális fegyverkezés terü-letén fölényben van Nyugat-Európáv- al szem-ben A bekét tehát a nukleáris háborútól való i 1 i T 1 -- ' - r -- '''_' ' ' f'' ' ' ! i- - V- - 1 íb i ' Vi i-1- - 1977 november 26 (No48) Kanadai' Magyarság 3 oldal jmwwjwww gyalásokteljes anyagát kiderül hogy a Száva parti süllyesztőből azok a „kis" európai népek mentették ki a helsinkii kosárkák eredeti értel-mét — az emberi és népi jogok átlépik a politikai határokat — amelyek a független Egyesült Európa szükségességé-re építik jövőjüket Eb-ben a vonatkozásban nem számítanak a saj-tónyilatkozatokban el-hangzó diplomáciai szó-lamok és az sem hogy Mr Goldberg aktatás-kájának mélyébe dugta fájdalmainkat amelyet annyi szívvel áldozat-készséggel hagyomá-nyos temperamen-tummal és csatazajjal gyűjtöttek össze erdélyi jogainkért küzdő emig-ráns magyar szerveze-teink mert Erdély és a többi elzálogosított európai végvár azt is ki-bírja hogy a helsinkii kiskosárból eddig csak egyes néptöredékeknek és filozófiai csoportok-nak virágzott ki a sza-badság Az emberi jog és népi szabadság osztha-tatlan örök s történel-mi léptékben az is csak másodrangú úgy hogy akik a helsinkii kisko-sárba rejtették el azokat a sorrendet és az ará-nyokat „látszólagosan" összezavarták mnossEtvaii félelem tartja fenn és a Brezsnyev által java-solt szerződés — amely ettől az ütőerőtől fosz-taná meg a NATO-- t megfosztaná a Nyugatot biztonságának egyetlen igazi garanciájától Ha a Nyugat és Kelet között ki lehetne alakítani a konvencionális haderők kívánatos egyensúlyát' ez lényeges eredmény lenne De az erről fo-lyó bécsi tárgyalásokon eddig nem született eredmény Sajnálatos hogy Moszkva ilyen propagandisztikus in-dítványt terjesztett elő éppen akkor amidőn a SALT tárgyalások-bizo-nyítjá- k hogy a különfé-le problémákat össze-foglaló néven leszerelés címszó alá vehető erőfe-- " szítések igenis lehetsé-gesek ha érdemi tár-gyalásokat folytatnak Úgy tűnik hogy Brezs-nyev az indítvánnyal a harmadik világ országa ira akart hatást gyako-rolni ami több szem-pontból is fontos a szov-jet kormánynak Első-sorban a Moszkva és Pe-king között folyó hideg-háború miatt Ha már most az indítvány miatt megnövekednék Moszk-va tekintélye — a Nyu-gat terhére — a harma-dik világ egyes orszá gaiban ezt a mellékes-nek tekinthető hatást nyilván örömmel ven-nék tudomásul Moszk-vában De mindez nem csök-kenti egy új SALT egyez-mény megkötésének je-lentőségét há a szerző-dést valóban tető alá is hozzák A már emlí-tett amerikai ENSz de-legátus derülátó beszé-dében arra is utalt hogy lényeges változás lehet a leszerelésről alkotott elképzelések terén vagyis a szuperhatal-mak immár komolyan foglalkoznak nem csak a fegyverkezés korlátozá-sával hanem csökkenté-sével is Valószínű hogy a korlátozó szerződés megkötésének kell létre-jönnie még mielőtt a fegyverkezés csökkené-se szóba jöhet A döntő szót azonban nem a szakértők hanem ál-lamférfiak politikusok mondják ki a Kelet— Nyugat közti détente figyelembevételével (folytatás az vagy közvetlenül a Fe-hér Házat Végső soron azonban édes mindegy hogy mit javasolunk mit nem A jelek mind arra valla-nak hogy az egész csak porhintés a magyar— és az oroszgyülölettől fű-tött más nemzetiségű — szavazók szemébe hogy azt az illúziót keltsék bennük hogy őket is meghallgatták és a leg-közelebbi választáson Carterre szavazzanak De mert sokan köte-lességüknek tartják hogy mindent elköves-senek szembe kell nézni a kérdéssel hogy mit érdemes szóbahozni? Ha többre tartunk igényt mint amennyiről az elnök nagyrészt bal-oldali tanácsadói hajlan-dók egyáltalán beszélni akkor a beadványok valószínűleg oda sem kerülnek az elnök aszta-lára És lehet--e szab-ad- e kevesebbet kér-nünk mint az idegen megszállás megszűné-sét? Ha viszont a nemzet elemi jogainál keveseb-- " bel is megelégednénk akkor elárulnók az ott-honiakat akiknek nevé-ben — illetőleg szeré-nyebben: akik helyett — beszélni szeretnénk Ha a korona átadásá-val az Egyesült Államok kormánya tudomására hozza a magyar népnek hogy a Nyugat vezető hatalmának szemében az orosz tankokkal fenn-tartott mostani rezsim jogszerű utódja Szent István és Dózsa György Pázmány és Petőfi Szé-chenyi és Tisza István Magyarországának ak-kor legalább mi ne te-tézzük ezt még azzal hogy az emigráció is he-- lyes'elje s'zuverénitá-- í sünit jeiKepeneK urosz--aj- a ki europ_ai szuyei-megszál- lt területre való i ségeseinek szállítását Nem lehetünk maxi-malisták mert akkor szóba sem állnak velünk a mai körülmények kö-zött De minimalisták-na- k sem szabad len-nünk mert ezzel még jobban demoralizálnék az otthoniakat És külön-ben sem mondhatunk le mi a magyar népnek idegenbe szakadt és ide-genektől függő törmelé-ke az otthon élő nemzet jogairól Úgy látszik tehát hogyhicetnunc"ittés most csak egyet tehe- - tünk Azt amire a ma-gyar sajtó vátesze cél-zott egyszer történel-münknek egy sötét pil— lanatában Szemét az ég alján i gyülekező felhőkön já-ratva egy parasztember elgondolkozva állt a há-za előtt Őt nézte Pethő Sándor amikor ezt mondta: — Mindig ez volt az erőnk ez fog minket megtartani Méltó-ságteljes nyugalom És néma dac Nem csak a Szentkoronát árusítják ki Cartert különben nem csak magyar hanem amerikai-oros- z viszony-latban is engedmények-be viszi bele a környe-zete Mégpedig olyan nagy engedményekbe amiknek horderejéröl esetleges vészes követ-kezményeiről a nyílván jóakaratú de külpoliti-kában járatlan elnöknek valószínűleg fogalma sincs Gazdasági és katonai koncessziókról van szó A New York Times egyetlen konzervatív cikkírója William Sefi-r- e adatokkal alátá-masztva mutatott rá hogy írásba foglalt kö-telezettség megszegésé-vel a Szovjetunió sok száz millió dolláros kárt első oldalról) okozott Amerikának amikor 15 millió tonna gabonát vásárolt Csiká-góba- n És hogy Carter kísérletet sem tett rá hogy ezért a szovjetkor-mánytól a szabadságj-ogok kérdésében vagy bármilyen más téren el-lenszolgáltatást kapjon S ha Washingtonban elterjedt (és nem cáfolt) híreknek hinni lehet en-nél is súlyosabb — s mert katonai kérdésről van szó még veszélye-sebb — engedményeket ígértek az oroszoknak Carter emberei az atom-fegyverkezés dolgában A tárgyalás közép-pontjában az áll hogy amikor a B-l-n- ek neve-zett óriási bombavetők építéséről Carter lemon-dott akkor azt mondta: e költséges légierődök helyett az amerikai lé-gierő új fegyverét a szárnyas atombombá-nak elnevezett cruise missile-- t fogja kifejlesz-teni Itt is engednek ott is engednek Ennek az új fegyver-nek (azon kívül hogy olcsó) abban van az ere-je hogy az orosz légvé-delem kijátszásával tud-na behatolni a Szovjet-unió területére és hogy minden más rakétánál jobban lehet vele egész kis célpontokat is elta-lálni Minthogy az oroszok ezt tartják az amerikai atomarzenál legerősebb eszközének az ameri-kaiakkal való tárgyalá-son ennek a megnyirbá-lására veti Moszkva a fősúlyt Azt akarja hogy Amerika egész kicsire csökkentse ennek a fegy vernek a hatósugarát és hogy gyártási titkát ne Carter emberei állító-lag mind a két orosz kí-vánságot hajlandók tel-jesíteni Ami érthető is mert az atomfegyverke-zés terén Carter fő tár-gyalójarn- ke 'aki közismert oroszbarát Ő az akiNixon ellenjelölt-jének a balfelé egészen elvadult McGovern-ne- k volt a külpolitikai ta-nácsadója s e minőségé-ben a katonai költségve-tés harmadrészének tör-lését s az amerikai atomerők egyoldalú csökkentését javasolta Bégin és aPLO A többi fontosabb kül-politikai hír a Földközi-tenger tájékáról jött Északafrika nyugati részén Marokkó és Al-géria fenyegeti egymást katonai rendszabályok-kal Keletebbre tovább folyik a háború Abesszí-nia és Szomália között Dél-Libanonb- ól pedig palesztin gerillák raké-tákkal lőnek izraeli vá-rosokra mire izraeli re-pülőgépek mozlemektől lakott dél-libano- ni fal-vakat rombolnak le Az amúgy is feszült helyzetet az teszi még robbanékonyabbá hogy Bégin izraeli minisz-terelnök nem hajlandó a PLO (a palesztin felsza-badító szervezet) embe-reivel leülni egy asztal-hoz Ez az álláspont azon-ban ésszerűtlen Úgy hogy itt az ideje annak hogy Bégin politikáját megbíráljuk — pedig nem nyelvöltögetős vic-celődéssel mintha Bé-gin az anyanyelvén sem tudna rendesen beszél-ni Bégin müveit bátor ember és a bátorság rit-ka erény manapság Hogy világnézetileg jó úton jár azt az is mutat-ja hogy hozzálátott az Izraelben uralkodó szak- - ECouács Imre: Mirllka Sr Aligha szenvedett többet egy föld-rész váltakozó történelme folyamán mint Afrika Civilizációk és birodal-mak váltották egymást hosszú idő-közökben rómaiak arabok törökök európaiak osztozkodtak rajta míg-nem a de-kolonizáló-dás befejeztével a legújabb gyarmatosítási módszert és technikát alkalmazó neo-koloniá-- lis Szovjetunió rá nem vetette magát Egyiptom volt a civilizáció bölcső-je a római birodalom az első hódí-tó és gyarmatosító az arabokat le-birhatat- lan fanatikusság hajtotta vé-gig Északafrikán le a Szahara alá és Gibraltárnál át az ibériai félszi-getre Velük a törökök végeztek rá-juk terpeszkedett az' Ottomán Biro-dalom miközben lent a nyugati part mentén a portugálok gyarmatosítot-tak A 17 században jelentkeztek a rab-szolga kereskedők akiknek az ara-bok hajtották fel a négereket és mil-liószámra szállították a szerencsé-tleneketa legnagyobb rabszolga-piacokr- a Latin-- és Északamerikába Afrika teljes kolonizálódásának rendjét az egymásközti rivalizálás kiiktatására a berlini kongresszus 1884-be- n megszabta Portugália mel-lett Anglia Belgium Francia-- Né-met- és Spanyolország osztozkodtak rajta Később Olaszország is kika-nyarította a magáét A de-kolonizáló- dás előttünk játszó-dott le az elmúlt egy-k- ét évtizedben Azért nevezem de-kolonizálódás- -nak mert a kommunista verzió a „felszabadulás" nem helytálló Az afrikai gyarmatok elnyerték ugyan függetlenségüket de azzal nem járt együtt a demokratizálódás nem alakultak a népnek felelős kor-mányok A szabadnak nyilvánított bennszülötteket a saját vérükből származó vezetőik kegyetlenebb uralom alá vetették mint volt az an-golok belgák gyarmati uralma A jelenlegi 53 afrikai ország kö-zül -- tizenkettőben van többpárt-rendsz- er de nem mindegyike tekinthető parlamentáris demokráciának vagy csak a legjobb akarattal Hat ország katonai 14 polgári diktatúra alatt nyög 21 országban egypárt-rendszer' 'a kormányzati forma Az afrikai politikai rendszerek nem igazoljak azt a teltetelezest nogy a fekete vagy a színes többségű ura-lom magától értetődően — demokra-tikus Ezt ki kell hangsúlyozni mert a nyugati elsősorban amerikai meg-oldás amit'Rhodéziának és Délaf-rikának oly buzgón ajánlanak mi több nyomással rájuk akarnak kényszeríteni a demokráciát egyen-lőnek tekinteni a fekete többségi ura-lommal Hacsak az ultraliberálisok érvel-nének ezzel a hamis (és veszélyes) tétellel a kézlegyintés talán elég lenne de amikor Anglia minisz-terelnöke és Amerika elnöke is vallja ezt a téves felfogást akkor fel kell vetni a felelősség illetve felelőtlen ség kérdését Amerika Anglia és Franciaország ugyan megvétóztak az Egyesült Nemzetek biztonsági ta-nácsában egy olyan határozati ja-vaslatot mely teljes bojkottot akart kimondani a délafrikai köztársaság-ra (Republiek van Saud Afrika) de hozzájárultak féléves fegyverszállí-tási tilalomhoz A kisebbség terroruralmát legyen az fehér vagy színes el kell ítélni meg kell szüntetni de a szégyenpad-ra ültetett két afrikai ország Rho-déz- ia és Délafrika esetében nem lehet kisebbségi fehér terrorról be-szélni Főleg azoknak nem akik a legsúlyosabban elmarasztalhatok mint a kommunista tábor és az ENSz tagállamainak többsége a terror-uralomban a diktatúrában Az afrikai példák nyomán semmi garancia arra hogy a feketetöbbsé-g- ü uralom Rhodéziában és Délafri-kában különb lesz a többinél Viszont az biztos hogy fekete diktatúra ezekben az országokban a fehérek kiirtását vagy megritkítását ered-ményezné s" az életszínvonal oly mélyre süllyedne mint a de-k- o-szervezeti terror megfé-kezéséhez Á PLO-va- l való tárgyalás elutasítá-sa azonban teljesen ért-hetetlen Ezt Bégin azzal okolja meg hogy a PLO Izraelt meg akarja semmisíte-ni De ha ez ok az előle való elzárkózásra ak-kor Izrael semmilyen arab kormány képvise-lőivel sem tárgyalhatna Genfben mert olyan arab nincs aki ne sze-retné Izraelt letörülni a térképről Bégin különben ezért r no r-- a lonizáltakban miután a fehér admi-nisztrációt és szakgárdát eltávolí-tották Rhodézia 625 milliónyi lakosságá-ból 250 ezer a fehér kb annyi mint ahány feketét Jdi Amin Uganda dik-tátora másfél évtized alatt kiirtott Ha nem irtanák ki a 250 ezernyi fe-hé- rt Rhodéziában az életüket bizto-sa- n annyira megnyomorítanák hogy menekülni kivándorolni kényszerül-nének mint a portugálok Angolából akiknek a száma pontosan egyezik a rhodéziai fehérekével Délafrikában jobb a lakosság faj-szerinti aránya a huszonhatmillió-ból ötmillió fehér 18 millió a feke-te a többi kevertvérü De nem két-séges hogy a többségi uralom az egy ember — egy szavazat ameri-kai formulája szerint fekete ural-mat jelentene A fehér kisebbség jo-gainak olyfokú korlátozásával — fő-leg egy fekete diktátor alatt — hogy számukra sem maradna más már-mint az élvemaradtak számára mint kivándorolni De hova? Rhodéziára felhozható hogy oda a fehér ember betelepedett Délaf-rikát a fehér ember benépesítet-te honfoglalást hajtott végre és egy virágzó államot teremtett Délafri-kában egy néger szakmunkás 230 do-llárt keres havonta kétszeresét a szovjet szakmunkás fizetésének Nem vitás van különbség sokszor igen nagy különbség a fehér ember és a fekete ember jövedelme között de a szakképzettség miatt és nem faji büntetésből A bányászatban a fekete munkás bére az utolsó öt év-ben 500 százalékkal növekedett míg a fehéré csak száz százalékkal ami-vel sokat behoztak Az utolsó másfél évtizedben 430 ezer új házat nem lakást-- — házat építettek a feketék-nek ezzel a mértékkel és arányosan persze Magyarországon három-százezret kellett volna építeni Délafrika élelmet exportál a la-kosságot jól ellátja ugyanakkor az afrikai országok túlnyomó többsége képtelen magát élelmezni s behoza-talra szorul Modern módszerekkel Afrika a világ egyik vezető élelmi-szertermelő és exportáló földrésze lehetne amire a délafrikai köztársa-ság példát mutat Mégis az a Szov-jetunió mely az emberi jogokat szin-te kizárólag az ellátás biztosítására korlátozza tehát szociálisan értel-mezi kifogásolja a legjobban az em-beri jogok hiányát Délafrikában holott a fehér ember teremtette élet-színvonal magasabb az övékénél S ha a Szovjetunióban megadnák azt a szabadságot az alattvalóknak amit a feketék élveznek Délafrikában ak-kor a szovjet disszidensek már régen megdönthették volna a vörös rém-uralmat A délafrikai vezetők nem akarják „kisebbségi" uralom alatt tartani a feketéket nagyon praktikus tervek-kel készítették elő az egyetlen lehet-séges megoldást valamiféle federá-li- s államszerkezetben Minden feke-te törzs" vagy nép elnyerheti a maga földjén tartományában az önrendel-kezési jogot és megszervezheti he-lyi kormányzatát Az ílymódon önál-lósuló „szülőföldek" (homelahd) magával a fehér délafrikai köztársa-sággal federális egységben élhetné-nek A feketék dolgozhatnának a fe-hér szegmentben a fehérek segíthet-nék őket a saját szegmentjeikben Mi rossz van ebben? Miért ellenzi Amerika? Könnyű lenne a felelet Nem is-meri a helyzetet a történelmi fej-leményeket és a néprajzi adottságo-kat Felelőtlenségével ha akaratla-nul is Moszkva szövetségese segítő-társa A Szovjetuniónak és minden rangú csatlósának Délafrika a mai egységében kell — többségi uralom-mal hogy könnyen megkaparinthas-sa akárcsak s kubaiak vezetésével Angolát Egy pillantás a térképre és könnyen megállapítható hogy Délaf-rika a világ legfontosabb stratégiai pontja: ezért kell a Szovjetuniónak! És ezt kellene Washingtonnak is észbentartani! is elfogadhatná a PLO genfi jelenlétét mert maguk az arab kormá-nyok sem törekednek őszintén arra hogy a Jordán jobbpartján tő-lük független arab ál-lamjöjjön létre Annak pedig" hogy a palesztin arabok politikai ön-kormányzathoz jusa-na- k egy katonailag még oly erős Izrael sem tud sokáig-a- z útjába állni?1 Minthogy ez a legtöbb amit az arabók belátha-tó időn belül elérhetnek és a PLO számára ez el fogadhatatlanul kevés Bégin akkor csleked-né- k helyesen ha elis-merné a PLO't (amely-nek az arab kormányok úgysem fogják megen-gedni hogy külön álla-mot alkosson) és elfo-gadná a PLO jelenlétét a genfi értekezleten (amelyen úgysem tör-ténhetik semmi) Az egész konferencia csak arra való hogy a kudarcoktól szoronga-tott Carter felmutat-hassa mint „külpoliti-kai sikert" D Wi'MaiWllllWl'WlT' i'(% fjWAfÉy |
Tags
Comments
Post a Comment for 000567