Kanadai Magyarsag, June 26, 1976

              T " XÍ f
6i oldal Kanadai Magyarság (No 26) 1976 június 26
SEMMI SEM OROK
CSAK A VÁLTOZÁS —
mondotta Heracleitos gö-rög
filozófus és a megálla-pítás
annál is figyelemre-méltóbb
hiszen Heraclei-tos
nem ismerte az ameri-kai
elnökjelöltségi elővá-lasztások
forgandoságátés
Elizabeth Taylor megle-hetősen
szines és fordula-tokban
gazdag szerelmi
életét Tény az hogy az
VI Pál pápa választási kampányt egyház
a kommunizmus veszélyére hívta fel beszédeiben a figyelmet
amerikai elnökjelöltségi
előválasztásokban az
előválasztások lezajlása
után és közvetlenül a De-mokrata
Párt elnökjelölő
konvenciója előtt új és ér-dekes
fordulat követke
zett be: Frank Church
idahoi szenátor kijelen-tette
hogy a küzdelemtől
visszavonultnak tekinti
magát és delegátusait át-adja
Jimmy Carternek
Morris Udall arizonai
kongresszusi képviselő
nem tett errevonatkozó ha-tározott
és nyílt ígéretet
de félreérthetetlen célzást
tett arravonatkozóan
hogy a konvención ugyan-ezt
fogja tenni Edmund
(Jerry) Brown californiai
kormányzó egyelőre ko-molyan
áll a „szqritó-ban- "
nagyon kevés két-ség
lehet azonban affelől
hogy az egész dolgot nem
gondolja komolyan és vo-ltaképpen
1980-r- a vagy
legrosszabb esetben 1984-r- e
készül Az örökösen mo-solygó
és ennek ellenére
rendkívül humortalan
Jimmy Carter konvenci-ó-s
győzelme ezzel majd-nem
biztossá vált Carter
győzelme nemcsak az egy-kori
georgiai állami kor-mányzó
sikeres elővá-lasztá- si stratégiájának kö-vetkezménye
hanem an-nak
eredménye hogy az
amerikai polgárok jóré-sz- e
szívesen látna olyas-valakit
a Fehér Házban
aki nem a washingtoni
„establishment" embe-re
Senki sem tudhatja
hogy Carter nem válik-- e
majd ugyanolyan washing-toni
személyiséggé mint
és a jelenlegi egyre
szélesebb méreteket öltő
washingtoni szex-botrány- ok után azonban az ame-rikai
polgárok jelentős ré-sze
kétségtelenül válto-zást
akar Carter politikai
programja meglehető-sen
bizonytalan és ez ré-szint
hátránya részint
előnye Hátránya abból a
szempontból hogy egy
Carter-adminisztrác- ió
belső gazdasági és külpo-litikai
programja a jelen
pillanatban meglehető-sen
bizonytalan előnye vi-szont
az hogy egy Carter-admi-nisztráció
eseté-ben
minden lehetséges
Éppen ezért Carter ellen-felei
meghátráltak —
vagy meghátrálásra ké-szek
— logikus okok mi-att:
Church és Udall eset-leges
alelnökjelöltségre
vagy miniszteri- - pozícióra
gondol és egy Carter-tamo- -
itaT3'rtrsrr~~r~ii?3í£VTO-TseaBrss- -
gatás mindkét pozíciót
mint ellenértéket magá-val
hozhatja A jelek sze-rint
nem valószínű hogy
Brown californiai kor-mányzó
ilyesmire gondol
mert elég fiatal (38 éves)
ahhoz hogy későbbi sok-kal
bizonyosabb elnöki
aspirációi legyenek A
republikánus vonalon
tekintettel arra hogy Ford
és Reagan között az elkö- -
„aktív" folytat A katolikus
feje
elődei
telezett delegátusok száma
majdnem azonos (Ford kö-rülbelül
70-8- 0 delegátus-sal
vezet Reagan előtt) a
színfalak mögötti harc el-keseredett
Mindkét aspi
ráns igyekszik magának'
megszerezni a politikai-lag
el nem kötelezett de-legátusokat'
Ennek a kam-pánynak
a sikere feltétle-nül
döntő lesz arravonatko-zóan
hogy ki lesz a GOP
elnökjelöltje Az igazság
az hogy jelenleg senki
sem tudja hogy ez a szín-falak
mögötti harc melyik
SSÍilsíB' TrMBft
'ffiSasS
csökkentettük
Reuter munkatársának
republikánus aspiráns
számára kedvező A GOP
konvencióm élet-halálha- rc várható Ford- - és
Rea'gan Annyi bi-zonyos
hogy még abban az
esetben is ha Ford győz
Reagan jelentős tényező
lesz és lényeges külpoliti-kai
és belső változásokra
kényszerítheti az Elnököt
Reagan nyilvánvalóan
nem pályázik az alelnöki
pozícióra: Ford győzelme
esetében lehetetlen lenne
számára egy olyan admi-nisztráció
részesévé len-ni
amelyről korábban azt
állította hogy nem mond
igazat Egy Ford-győzele- m esetén tehát gyakorla-tilag
Ronald Reagan poli-tikai
pályája érkezett vé-géhez
és esetleges
Gerald Ford politikai pá-lyafutása
érne véget Ter-mészetesen
bárki is lesz
a GOP elnökjelöltje ko-rántsem
tekintheti a Fe-hér
Házba való beköltözé-sét
bizonyosnak a de-mokraták
jó esélyekkel in-dulnak
a végső küzdelem-re
KÜLÖNLEGES TA-LÁLKOZÁS
TÖRTÉNT
néhány nappal ezeíőtt a
Kínái Népköztársaság mi-niszterelnöke
és Peking-ben
székelő US Liaison Of-fice
új főnöke Thomas
Gates között A US
Office az a diplomáciai
kirendeltség amely az
amerikai érdekeket kép-viseli
Kínában Nem követ-ség
és nem nagykövetség
miután Amerika és Kína
között nincs hivatalos dip-lomáciai
kapcsolat Na-gyon
kevés kétség lehet
azonban affelől hogy
mindkét ország mérlegeli
a diplomáciai kapcsolatok
felvételének lehetőségét
Az amerikai diplomata és
a kínai miniszterelnök kö-zötti
zárt ajtók mögött le-zajlott
megbeszélés majd-nem
két órát tartott Egyik
fél sem hajlandó nyilatkoz-ni
a megbeszélés tárgykö-re
felől A megbeszélés
után három nappal viszont
hosszú cikk jelent meg az
amerikai „Foreign Policy
Magaziné" nevű folyó-iratban
Roger Brown tol-lából
Mr Brown a Cent-ral
Intelligence Agency
egyik külpolitikai hírelem-zője
Cikkében azt állítja
hogy az Egyesült Államok
készen áll a diplomáciai
kapcsolatok felvételére
Kínával és arra is hogy
katonai segítséget nyújt-son
a Kínai Népköztársa-ságnak
A Fehér Ház saj-tóosztálya
nyomban rea-gált
a és Ron Nes-se- n
a Fehér Ház sajtófő-nöke
kijelentette: Roger
Brown cikke „merőben
spekuláció" és nem tükrö-zi
a Ford-adminisztrác- ió
Kínával kapcsolatos külpo-litikai
szándékait Egyál-talában
nem lehet azonban
" TI Tffll íl ii - -- '
WKBBBmm!SSBaKKKy':i'
Bérköveteléseinket mert ez az ország érdeke — mondotta egy angol bányász a iroda
között
egy
Reagan-győzéíe- m esetén
—
a
Liai-son
cikkre
tudni hogy a hivatalos
washingtoni cáfolat meny
nyire őszinte mindeneset-re
Mr Brown cikke fi-gyelmet
érdemel Roger
Brown arra hivatkozik:
Mao Tse Tung halála után
békülés következhet be
Kína és a Szovjetunió kö-- "
zött és ezt a békülést csu-pán
az akadályozhatja
íV v ' tf'i £%
Fsáüíf-Sf-V-- V
Y-t-- z '--- '' x
és előzheti meg ha Ameri-ka
mielőbb még Mao éle-tében
diplomáciai kapcso-latot
létesít Kínával és ka-tonai
segítséget nyújt Kí-nának
Roger Brown kü-lpolitikai
elemzését so-kan
kétségbevonják Azok
akik ellenzik Mr Brown
álláspontját a követke-zőkre
hivatkoznak: a Kí-nai
Népköztársaságban
a szovjet-ellene- s magatar-tás
gyökerei sokkal mé-lyebbek
mint Mao szemé-lyes
bizalmatlansága a
Szovjetunió iránt Számos
nyugati külpolitikai hír-elemző
úgy látja hogy a
Kínai Népköztársaságban
elsősorban azértelmiségi-e- k
és a felelős politikai
pozícióban lévők között
éles és erős a szovjet-ellene- s
magatartás Ezek a
nyugati megfigyelők arra
hivatkoznak: Mao halála
esetében is majdnem le-hetetlen
lenne a közeljövő-ben
'a kínaiak szovjet-ellene- s
magatartását meg- változtatni és merőben
új külpolitikai vonalra
terelni Ezenfelül: mi len-ne
Kína előnye egy esetle-ges
Peking-Moszkv- a en-gesztelő- dés esetén? Nyu-gat
máris jelentős techno-lógiai
segítséget nyújt Kí-nának
így tehát Peking-nek
semini előnye sem
származnék egy kibékü-lésb- ől miután technológiai
vonalon máris megkapja
gTOaaiwUlWftjBM i
Nyugattól azt amit eset-leg
a Szovjetuniótól re-mélhetne
Nyugtalanítja-- e
a Kínai Népköztársasá-got
Amerika ázsiai és Föld-közi
tengeri szerepe? A je-lek
arra mutatnak hogy
Kína a szovjet imperializ-mustól
való féltében sok-kal
szívesebben látná
Amerika ázsiai és Földkö-zi
tengeri szerepének
megerősödését mint gyen-gülését
Vannak olyan nyu-gati
politikai hírelemzők
akik szerint a Kína és a
Szovjetunió közötti eset-leges
megbékélésnek
egyik feltétele az lenne
hogy a Kínai Népköztár-saság
nyíltan leszámol-jon
a maoizmus ideológiá-jával
és leszögezze: az
oroszok végtére is nem
„imperialisták" Ezt a fo-lyamatot
szükségszerű-en
követhetné a kínai hadi
költségvetés csökkentése
ami Peking jelenlegi pénz-ügyi
helyzetében kétség-telenül
óriási előnyt jelen-tene
a kínai nemzetgazda-ság
számára Egy ilyen
fejlemény azonban való-színűtlennek
tűnik éspedig
nem a maoista ideológia
fenntartása vagy felszá-molása
közötti válság mi-att
hanem azért mert a
kínaiaknak ebben az eset-ben
egyszerűen figyelmen
kívül kellene hagyniuk
hogy legközelebbi szom-szédjuk
a Szovjetunió —
a modern ipari országok
között a legaggresszivebb
és a leghatározottabban
terjeszkedésre és hód-ításra
törekszik Ezek a
tényezők a két kommunis-ta
ország közötti összebé-külé- st
nagymértékben
valószínűtlenné teszik de
teljes egészében nem zár-ják
ki Egyáltalában nem
elképzelhetetlen például
hogy Mao halála utáni kor-szakban
a Szovjetunió —
békés szándéka jeléül —
egyelőre jelentős mérték-ben
csökkentené — vagy
esetleg teljesen visszavon-ná
— a Kína határterüle-tén
állomásozó katonai
egységeit és erejét és az
európai frontra koncent-rálná
Kétségtelen hogy
mindkét ország számára
jelentős előnyökkel járna a
kölcsönös megengesztelő-dé- s
Kár volna magunkat
azzal áltatni} hogy a kínai
ideológia nincs közelebb a
szovjet ideológiához mint
a nyugati demokráciák
ideológiájához Egy másik
lehetőség — ami egyálta-lában
nem kizárt — hogy
a Kínai Népköztársaság
jelentősebb súllyal fordul
az úgynevezett Harmadik
Világ felé megpróbálva
csökkenteni a Szovjetunió
befolyását ezen a terüle-ten
Egy harmadik lehető-ség
az hogy a Kínai Nép-köztársaság
visszatér a
„Kulturális Forradalom"
által hangoztatott teljes
politikai elszigeteltség-hez
Francia politikai meg-figyelők
akik természete-sen
sokkal inkább élvezik
a-- kínaiak bizalmát mint
az amerikaiak egybe-hangzóan
azt jelentik
hogy a kínai értelmiség kö-rében
egyre népszerűbb az
úgynevezett izolációs poli-tika
S ez azért jelentős
mert egyetlen országban
sem olyan lényeges és dön-tő
a párt-értelmis- ég szere-pe
mint az úgynevezett
kommunista országokban
ahol a politikai és társa-dalmi
rendszer „proletár-jellegét"
hangsúlyozzák
Mindezek után tárgyila-gosnak
tűnik a következő
megállapítás : a Kínai Nép-köztársaság
és a Szovjet-unió
összebékülése nem
valószínű de nem tekint-hető
teljesen kizártnak
Éppen ezért reális lenne
Roger Brown aCIA hír-elemzőjének
megállapítá-sa:
Minél előbb veszi fel
~ —--n f- - %##& :
a diplomáciai kapcsola-tot
Amerika és a Kínai
Népköztársaság annál va-lószínűbb
hogy elkerül-jük
a lehetőségét egy eset-leges
Moszkva-Pekin- g
közötti kiengesztelődés-ne- k
— A következő kér-dés
persze Taiwan Az
igazság az hogy a nemze-ti
Kína Chiang Kai-she- k
politikai klikkjének dikta-túrája
lett és ha az Egye-sült
Államok ebben az eset-ben
nem támogatja — mint
ahogyan az Egyesült Nem-zetek
Szervezetében meg-vonta
támogatását annak
idején — jelentős lépést
tesz a Nyugat helyzetének
biztosítására — ha nyíltan
Kína mellett állást foglal
a Szovjetunió ellen Ha
bárkinek érzelmi aggá-lyai
volnának Chiang elha-gyásával
kapcsolatban ta-lán
nem érdektelen a fi-gyelmet
felhívnunk arra
hogy a nemzetközi politi-ka
realitásokra (sokszor
keserű realitásokra) épül"
fel A jelen pillanatban na-gyon
kevés kétség lehet
affelől hogy a szabad vi- -
Enrico'Berlinguer olasz kommunista vezér
lág érdeke Washington és
Peking megbékélése — és
Taiwan szempontjai itt
aligha jöhetnek számí-tásba
ANGLIÁT NEM LE-HET
ELTEMETNI füg-getlenül
a fontsterling ér-tékzuhanásától
Anglia
nincs olyan kétségbeej-tő
helyzetben mint aho-gyan
az az első pillanat-ban
látszott Mindenek
előtt az angol bányászok
elfogadták a kormány ar-ravonatkozó
javaslatát
hogy bérköveteléseiket
„észszerű határok kö-zött"
tartsák cserében
egy bizonyos adócsökken-tésért
Ez az egyezmény
a kormány és a bányászok
között nemcsak Anglia bel-ső
pénzügyi és gazdasági
helyzetét könnyíti meg de
az angol infláció-ellene- s
program iránt a nemzet-közi
pénzügyi körökben is
feltétlenül bizalmat kelt
Ezenkívül a világ 11 leg-gazdagabb
országa a
„Bank for International
Settlements" keretén be-lül
úgy döntött hogy 5 bil-lió
dolláros szükséghitelt
nyújt Angliának abban a
pillanatban amint az an-gol
kormány ezt kérni fog-ja
Nem lehetetlen hogy
az angol kormánynak nem
lesz szüksége arra hogy
ehhez a hitelkerethez fo-lyamodjék
mivel maga a
hitel alapvető módon erő-sítette
meg helyzetét a
nemzetközi pénzpiacon
Figyelemre méltó az hogy
Anglia az utóbbi években
képes volt a fontsterling
leértékelésére anélkül
hogy ezeket a leértékelé-seket
politikai válságok
követték volna Érdemes
figyelembe vennünk az an-gol
szakszervezetek reális
és ha szabad ezt a kifeje-zést
használnunk „konst-ruktív"
magatartását A
Trade Unionok látva azt
hogy a hatalmas méretű
infláció következtében két
év óta a munkabérek re-ális
értéke állandóan csök- -
ken hajlandók voltak bér-követeléseiket
csökken-teni
Az angol infláció még
mindig túlságosan magas
jelenleg azonban lecsök-kent
évi 10 százalékra és
ez biztató jelenség a ko-rábbi
átlagos 20 százalék-kal
szemben Az ipari ter-melés
produktivitása —
bármilyen lassú ütemben
is de emelkedik a mun-kanélküliségi
százaléka is
lassan csökken Az angol
export növekszik a külke-reskedelmi
mérleg tehát
közeledik a kiegyensúlyo-zottság
felé Az angol po-litikai
élet sokkal kevés-bé
látványos mint példá-ul
az amerikai — figye-lemre
méltó azonban az
angol polgárok csendes el-tökéltsége
arravonatkozó-an
hogy a katasztrofális-nak
indult font-válság- ot
megoldják Gyakran úgy
tűnik hogy a mértéktelen
és észszerütlen a nemzet-gazdaságiszempontból
ká-ros
magas bérkövetelé-sekkel
előálló amerikai és
kanadai szakszervezetek-nek
érdemes lenne az an- - IBHfjflHHiBl
gol Trade Unionok felelő-sségteljesebb
józanabb
magatartását követnie
EDWARD GIEREK a
lengyel Kommunista Párt
központi bizottsága első
titkárának nemrégiben
történt nyugatnémetor-szági
látogatása minden-képpen
jelentős A látoga-tás
előzménye az volt hogy
ennek az évnek márciusá-ban
Nyugat-Németorszá- g
500 millió dollár kártérítést
fizetett a lengyel állami
nyugdíj-alapb- a azoknak
a lengyel polgároknak
számára akik a második
világháború idején kény-szermunkásokként
dolgoz-tak
Németországban
Ezért cserében a lengyel
kormány megengedte
hogy körülbelül 125000
németszármazásu lengyel
polgár áttelepedjék v
Nyugat-Ném-etországba
Az er-revonatkozó
egyezmények
Helmut Schmidt nyugat-német
kancellár és Ed-war- d
Gierek között jöttek
létre hosszas személyes
tárgyalások után Nem
kétséges hogy ezek az
egyezmények készítették
elő és tették lehetővé Gie-rek
legutóbbi nyugatné-metországi
látogatását
Bonnban a lengyel kom-munista
párttitkár vi-szont
egy sajtóértekezle-ten
nyíltan kijelentette:
Annak ellenére hogy nyu-gatnémetországi
látogatá-sát
rendkívül jelentősnek
tartja a két ország közöt-ti
kapcsolatok fejlesztése
szempontjából „Lengyel-ország
változatlanul kom-munista"
A nyilatkozat
nem volt meglepő hiszen
senki sem hitte ennek el-lenkezőjét
Az hogy a ke-leteurópai
kommunista or-szágok
egyre határozot-tabban
fordulnak Nyugat-Németorszá- g
felé ennek
pénzügyi- - és gazdasági
okai vannak Nyugat-Németorszá- g
megállapította
saját détente politikáját
ami — legalább is jelen-leg
— eredményesebbnek
tűnik mint az amerikai
détente politika Schmidt
kancellár határozottabb
tárgyaló félnek bizonyul
mint ' Ford és Kissinger
együttvéve és a megbéké-lési
politikáért és az ugyan-akkor
a kilátásba helye-zett
nyugatnémet támoga-tásért
jelentős engedmé-nyeket
csikar ki keleteuró-pai
partnereitől
ÉS PERSZE HENRY
az örökös és elpusztítha-tatlan
Kissinger Santiago-ba- n
Chile fővárosában
vett részt az Organization
of American States kü-lügyminisztereinek
érte-kezletén
Az amerikai tör-vényhozók
egyrésze két
ok miatt ellenezte Kissin-ger
santiagói szereplését:
az egyik az volt hogy Chi-lével
kapcsolatban számos
olyan információ érkezett
amelyek arra mutatnak
hogy a junta embertelen
eszközökkel dolgozik A
helyzet persze az hogy a
latinamerikai országok-ban
nem meglepő A másik
ok az volt hogy az'ameri-ka- i
törvényhozók egyré-sze
értelmetlennek minő-sítette
az értekezletet Er-re
a két okra való hivat-kozással
maradt távol az
OAS külügyminiszteri ér-tekezletétől
Mexico Kis-singer
azonban megje-lent:
nincs a világon olyan
értekezlet amelytől távol
lehetne tartani Henryt
Érdekes módon amikor a
közelmúltban William Si-mon
amerikai pénzügymi-niszter
Chilében járt láto-gatása
alkalmából számos
politikai foglyot szabad-lábra
helyeztek — egyes
jelentések szerint azonban
körülbelül ugyanannyi sze-mélyt
nyomban le is tar-tóztattak
A chilei junta
nem volt hajlandó arra
hogy az Egyesült Nemze-tek
Szervezetének vizsgáló
bizottságát beengedje az
országba Kissinger olyan
engedményt akart kicsi-karni
a chilei juntától
amennyiben a junta been-gedi
a UN-vizsgálóbizott-sá- got
az országba és nem
fog megtorlással élni azok
ellen a chilei polgárok el-len
akik a UN-bizotts- ág munkáját segítették A chi-lei
junta többé-kevésb- é határozatlan ígéretet is
tett erre vonatkozóan
Henry azonban ott volt és
beszélt — bonyolult frázi-sokat
mondott az emberi
szabadságról és arról
hogy az Organization of
American States országa-inak
együtt kell működni-ük
— bármit is jelent ez
iTjr'jpi"jtt t ! 7íivl2l K'"
Elizabeth Ray szerint évi 14000
dolláros fizetéssel honorálta
Hayes képviselő szerelmét
az együttműködés ha
ugyan valamit is jelent
egyáltalában Az értekez-letnek
semmi gyakorlati
jelentősége nem Volt Ezek
a színpadias és --nagyhangon
bejelentett nemzetkö-zi
értekezletek mindig
eredménytelenek — mert
hiszen mi is lehetne az
eredményük? Dr Henry
Kissinger azonban ott volt
mert semmiféle értekez-let
nem képzelhető el je-lenléte
nélkül és a politi-kusok
és diplomaták' vala-miképen_J)eleíiyugo-dtak
Henrybe- - aki „ellen"
semmit sem lehet tenni
A felszabadult Csílében
azonban nagyobb a jólét
mint valaha és az egykori
keresztény demokrata
Frei kormányelnök — aki
azelőtt tartózkodóan visz-szautasítot- ta
a junta kö-zeledését
ma már mint
tanácsadó szerepel
UIiW Jiil lt4uh_P4MMfenhf