Kanadai Magyarsag, August 31, 1974

              r r
BéldyBéla:
„Szabad szó"?
Az Alkotmány Első Kiegészítése ezt
rendeli: A kongresszus nem alkothat
törvényt amely megrövidíti a szó
és a sajtó szabadságát"
1734-be- n történt az első Ítélet amely
felmentette John Péter Zenger new-yor-- ki
nyomdász-kiadó- t a „lázítás vádja"
alól amit az akkori gyarmati kormány-zó
emelt ellene Azóta 240 év telt el és a
„sajtószabadság" olyan szabadossággá
fajult ami az Alkotmány eredeti céljai-val
és erkölcsi tartalmával szöges el-lentétben
áll A mai sajtó (beleértve kü-lönösen
1920-tó- l a magazinokat 1930-tó- l
a rádiót és 1940-t- ől a TV-t- ) a hírköz-lés
erkölcsi alaptörvényeinek meghami-sításánál
a média közvéleményt formá-ló
technikai erejénél és nagyvállalati
monopóliumánál fogva — szembeáll az
Alkotmány akkori erkölcsi szándéká-val
A média külön magán „ellen-alkotmánny- á"
vált Amerikában A tör-vényhozás
végrehajtás és bíráskodás
hármas államalkotó elve mellé befu-rakodott
negyediknek a média
A „szabad sajtó" első alkotmányos
biztositéka a hírközlés igazságára épült
A médiában azonban egyre több a fer-dített
célzatosan meghamisított hír
ami nem magáról az eseményről ad in-formációt
hanem az újságíró vagy a
hang-médi- a primadonnáinak elfogult
véleményét és politikai céljait is tar-talmazza
Maga a cikkek címe gyakran
olyan alattomos rágalmat fejez ki amit
az alatta lévő hír nem igazol Nem ál-lítjuk
azt hogy az egész amerikai mé-dia
ilyen módon él vissza a „szabad szó"
védelmével de egy jelentős része — fő-leg
a nagylapok között — ügyesen de
felháborítóan hazudik ha politikai vagy
más érdekei így kívánják meg
Főleg az un „kiszivárgások" (leaks)
képeznek előre fogalmazott elmarasz-taló
ítéleteket Ilyen kiszivárgások elő-fordultak
még a legszigorúbb titoktar-tás
mellett tárgyaló nagy esküdtszé-keknél
is (például Agnew esetében) ami
a törvénykezés egyik legfőbb alapelvé-vel
a vádlott védelmével hozza a sajtót
súlyos összeütközésbe Amíg valakit jog-erősen
el nem itélt a bíróság addig ár-tatlan
— ez a bíráskodás erkölcsi alap-elve
Ezt súlyosan és szinte állandóan
megsértették a Watergate-ügybe- n
Egyik kaliforniai lap például azt írta
hogy Nixon állitólaga kampányalap
ból használt fel egy-- millió dollárt San
Clemente megvásárlására A tény maga
aljas hazugság volt ahogy azt maguk a
Nixon-ellene- s kivizsgálok hitelesen bi-zonyították
Az „álitólag" szó takarta
az alattomos vádat amiről az újság-író
eleve tudta hogy — hazugság
Nap-na- p után jelentek meg ilyen hí-rek
a fejvadász sajtóban Hamis vádak
gyanúsítások egész tömege zúdult a volt
Elnökre Egyszer maga Harry Reaso-ne- r
az ABC hírmagyarázója Nixon ál-landó
támadója a vietnámi háború ide-jén
azt mondta hogy a két nagy maga-zin:
a Time és a Newsweek nem ren-des
professzionalista módon kezeli a
Watergate-ügye- t Azaz — hazudik fer-dít
rágalmaz Ez a nem-professzionali- sta
kezelés nem más mint a média
prostituálása amit az Alkotmány soha- -
sem engeueu meg
Most eltekintve szemé-lyi
képességeitől milliói-tól
amelyek állítólag min-den
korrupció alól
mentesítik és a republiká-nus
párt
szimbolizálásától az
ember nem tudja elkerül-ni
a kérdést miért is vál-lalta
tulajdonképpen Nel-son
Rockefeller Gerald
Ford mellett az
Rocky körül a legvadabb
mítoszokat terjesztik
egyes csoportok" (nem is a
jobboldaliak) hogy Ameri-ka
diktatúráját készíti elő
és hogy a világot uraló
pénzmágnások megbízott-ja
a „világkormány" meg-alakítására
Egyszer ha
lesz rá helyünk talán rész-letesebben
foglalkozunk
ezekkel a híresztelések-kel
de inkább csak a kuri-ózum
kedvéért mert nem
valószínű hogy a legcse-kélyebb
valóság is lapul-na
ilyen „tervek" mögött
Kétségtelenül logikuo
azonban hogy Rocky az el-nökségre
pályázik neki az
alelnökség „fa-pad- " és ő az
elsőosztályu bársolyülésre
kívánkozik Igen de ha Ge-rald
Ford elnök-jelö- lt ma
Felvetődik tehát a kérdés hogy Ame
rika médiájának egy jelentős és leg
hatásosabb része nem teljesen felelőt
len-e- ? Sajnos igen! A University of Te
xas az egész országra szóló vizsgálódá
sában azt találta hogy 844 %-- a az új
ságíróknak ferdíti a híreket Ez önma
gában is megdöbbentő! De még ennél is
szörnyűbb vallomás hogy az újságírók
716 %-- a is ezen a véleményen volt! A
radikális kampusz-intellektuele- k tehát
lezüllesztették az újságírást!
Megszületett az „agresszív újság
írás" Kennedy „New Frontier" kor
szakában kezdődött majd folytatódott
az „elit" egyetemeken végzett diplo
mát sőt doktorátust szerzett radikáli
sokkal Harvard kitűnő professzora
Seymour Martin Lipset a kormányzás
tanára nyíltan megírta hogy az új új
ságírók többsége a
sok" sorából kerül ki Ezekben a radi
kális gyűlölet és az Establishment irán
ti megvetés alattomos
ravasz destrukciót indított útnak Mind-ez
az első világháború idején történt
sajtó-vásárlásokk- al függ össze amikor
a nemzetközi
eb a Weiss Jenő (a Washinton Post)
és más tökemonopóliumok összevásá-rolták
a keleti parti lapokat Ezek foko-zatosan
átállították a médiát a balolda
li destrukció
Az „agresszív" újságírás egyre csök-kenő
erkölcsi nívót és egyre növekedő
bevételt biztosit a médiának (főleg a
hasonszőrűek
A média
a tröszt-elle- ni törvény büntető rendel-kezéseit
is Monopóliummá és kooperá
cióvá épültek össze New Yorkban és
Washingtonban működik mind a három
nagy TV-hálóz- at (CBS NBC ABC) az
agresszív és rádiók jelentős
része Katherine Graham Washington
Postjáé az ügyesen rágalmazó maga
zin a Newsweek négy TV-- és két rádió
állomás Ez már olyan hírközlési mo
nopóliumot jelent ami agymosást vé
gezhet — végez is — és így a tröszt
ellenes törvénybe ütközik Érthetetlen
hogy egyik kormány sem indított elle
ne eljárást
A Newspaper Advertising Bureau sze
rint mindössze
ros van ahol egynél több újság műkő
fdik' 7Azország 1511 napilapiából kéve
'sebb mint 3
teljesen különálló vállalat A többit Ián
cokba fűzték a
hálózatok
A keleti parti
„nacionalizálta" azaz kisajátította a
és azt saját politikai
és üzleti céljaira monopolizálta 90 vá
rosban közös
több mint 200-ba- n közös rádió-újsá- g kon
szernek keletkeztek Ezeket a trösztö
ket szét kell törni!
Amit írtam nem panasz hanem jaj
kiáltás!
A média már fölébe nőtt a kongresz-szus-i
és végrehajtói hatalomnak és le
het hogy az
letésnapjára
ciálisták Big bete-kintő
és
Miért vállalta Rockefeller
az alelnök-jelöltsége- t?
eleve
összekovácsolásá-nak
alelnök-jelöltséget?
„kampusz-radikál- i
sajtószabadságot
tetik Amerika
rad az 1976-o- s választáson
ez az meghiúsul
Az ugyanis nem valószím"'
hogy a team felbomoljé' s
egymás ellen harcoljanak
majd 76-o- s elnöki jelölt-ségért
A nyilvánvaló és reális-nak
látszó ok az hogy Roc-kefeller
biztos abban hogy
egyedül marad a porondon
76-r- a
Gerald Ford többször és
egészen határozottan kije-lentette
hogy semmi kö-rülmények
közt sem szán-dékszik
a 76-o- s elnökséget
megpályázni Igaz hogy
ezt még Nixon alelnöke-ként
tette de ez mindegy
mert Nixon 76-ba- n semmi-képpen
sem léphetett vol-na
fel és hogy lemondott
az legfeljebb egy két és
negyedévi elnöki gyakor-latot
biztosított Fordnak
Ford tehát 76-b- an minden-képpen
egyedül
volna egy kisebb jelentő-ségű
alelnökkel poron-don
Gerald Ford azonban
1973 december 17-é- n rö-viddel
azután hogy feles-kették
alelnöknek a US
Newsnak adott interjújá-ban
a leghatározottabban
egy különleges
nagylapok
nagytőke a Kuhn és Lo
vonalára
hirdetései útján)
ma már teljesen kimeríti
182 olyan amerikai vá
% (három!) a versenyző és
nagylapok és TV-rád- ió
média-koncentrác- ió már
TV-újsá- g kooperációk
Egyesült Államok 200 szü
a kampusz-radikáli- s szo
népére
megcáfolta minden elnöki
ambícióját
Kérdés: Ön azt mondja
hogy nem lesz jelölt 1976-ba- n
De nem tud elképzel-ni
olyan helyzetet amely-ben
az ön neve igen maga-san
fekszik majd a párt-jának
gondolkodásában
mint elnök-jelölté- ?
Mr Ford: Igen el tudok
képzelni egy ilyen helyze-tet
De biztosíthatom önt
hogy a személyes érzésem
az hogy ne jelölt
— és ezt nagyon őszintén
és nagyon komolyan mon-dom
önnek
Kérdés: Ön határozottan
és véglegesen kizár min-den
lehetőséget ami há-rom
év múlva nyílik az ön
számára?
Mr Ford: Kizárok min-dent
Kérdés: Annyit jelent ez
hogy — ha bármilyen ok-nál
fogva — elnök lenne
1976 előtt félreállna és
nem indulna az elnöksé-gért?
'
Mr Ford: Igen ez az
amit mondok
Ha az ember meggondol-ja
hogy Mr Fordot min-denki
őszinteségéért egye-nességéé- rt dicséri nem
kételkedik a fenti interjú
abszolút kijelentéseiben
Mármost: ha ez így van
akkor hirtelen érthetővé
válik Rockefeller alelnök
a Brother mindenbe
büntető média-rendszer- ét eről
ambíció
a
maradt
a
legyek
Utolsó
(20 RÉSZLET)
HA AKARNÁNK SEM
KERÜLHETNÉNK EL
a Barragwanath kórházat
Útba esik Nemcsak a kis
VW-ne- k hanem környeze-tkutatásunknak
is Mert
nem is olyan egyszerű az
hogy a déli félteke legna-gyobb
fekete kórházában
annak a biológiai tulpro-dukcióna- k
útját egyenge-ti
az apartheid amely a
fehér Dél-Afrik- ai Köztár-saság
jövőjében élet-hal- ál
kérdést jelent Egyszerűb-ben?
Nem lehet Olyasva-lamiről
van szö hogy min-den
egyes meggyógyított
vagy életrehozott fekete fé-lelmetesen
rontja az
arányt amely egyenlőre
4:1a feketék javára és tör-vényszerűen
sietteti az
időt amikor a feketék ha-talmi
túlsúlya visszájára
fordíthatja az apartheid
rendszert Emberi és tár-sadalmi
gettóba kénysze-ritheti
azt a fehér „negy-edet"
vagy „tizedet"
amely Afrika legkorsze-rűbb
életkeretét hozta lét-re
Ilyen „dimenzió" nem
szerepelhet egy kereszté-nyi
szemléletben élő tár-sadalom
jövő építési prog-ramjában?
Már a kérdés
felvetése is közel jár a tör-ténelmi
rágalomhoz? El-méletileg
százszázaléko-san
igaz Gyakorlatilag?
Ne bolygassuk hogy töm-jénfüstös
puskaporos szá-zadunk
hány népet törölt
ki az élők sorából és hány
szentnek hitt fogalmunk-ból
teritett szemfedőt rá-juk
Vagy ellenkezőleg:
hányszor öltöztette gyász-ba
a legbecsületesebb
szándékot az a megfogh-atatlan
fogalom amelyet
történelmi realitásnak
mondogatunk Pedig?
Csak történelmi alibi és pá-pai
ornátust vagy érdem-jeles
diplomata frakkot
húz a halálotvjíünökre is
Szóval? Nem történelmi
rágalom ha a Soweto-Ba-ragwana- th
úton ilyen „di-menziók"
is versenyt fut-nak
a VW--el Utóvégre em-berek
vagyunk és az összes
filozófálgatásból csak any-n- yi
a kézzel fogható való-ság
hogy a Baragwanath
kórházban évenként ne-gyedmillió
feketét gyó-gyítanak
meg százezer
csöppséget indítanak el az
életbe és mindez évi hat-millió
Randba kerül Em-berbaráti
világrekord?
Öngyilkossági kísérlet?
Ésszerű befektetés vagy
kidobott pénz? Az évi száz-ezer
fekete csöppség majd
megmondja
jelölése és egyben az hogy
Rocky elfogadta ezt a má-sodik
helyet Kétségtelen
tehát hogy 1976-ba- n — fel-téve
hogy Mr Ford nem
változtat igazmondásán és
őszinteségén — Rockefe-llerlesz
a republikánus párt
egyetlen elnök-jelöltj- e
Természetesen addig
még elég sok intrika lép-het
közbe de nagyon va-lószínű
hogy az alelnök-kijelölés
elég hosszú elha
oázis
1974 augusztus (No 35) oldal
EGYELŐRE SÜT A
NAP a johannesburgi
barátságosan
integetnek és a nagysze-rű
betonszalag mellett tisz-ta
kényelmes legényszál-lások
sorakoznak Próza-ibban?
Soweto és Barag-wanath
között húszezer
olyan fekete munkás lakik
aki elméletileg nőtlen és
az ország távolabbi vidéke-iről
vagy az északi néger
államokból meghatáro-zott
időre szerződött le az
aranybányákhoz Valóság-ban
megint egy új foga-lom
mondva a
nagy társadalmi kísérlet
szerves része és arra irá-nyul
hogy ősi környezete
és családja nélkül milyen
igénysort alakít a néger
Kevésbbé szépen? Biz-tonsági
kényszerintézke-dés
Egész csúnyán? Meg-oldatlan
és megoldhatat-lan
probléma: mit csinál-janak
a tíz és tízezer „ven-dégmunkással"
akit nem
hívott senki és az üzem-technológiák
fejlődésével
teljesen felesleges is
Ezektől a problémáktól el-tekintve
a legényváros
szép és érdekes Uszodák-kal
autóparkolókkal ellá-tott
motel-so- r Olyan ki-csinyke
politika sosem
árt — ahol Iván Ivánovics
holta napjáig szívesen le-sege- tné
a feleségnek va-lókat
Mert esőstől jönnek
A magas drótkerítés al-jában
figyelik hogy ala-kul
a feleségbiznisz árfo-lyama
Ennek ugyanis fe-le
sem tréfa és nem azonos
a prostitúcióval A fekete
szépségek tényleg fele-ségnek
ajánlkoznak El-ső
második ötödik „hit-vesnek"
Ezt a kérdést
nem bolygatják a törvé-nyek
De azt sem hogy mi-kor
mennyi a feleség-árfolya- m
Ebben a pillanat-ban
milyen a kurzus? A
VW nem tudja Borbála-Barbara-Varvar- át
pedig
nem kérdezem Magától
mondja: évelején alacso-nyabb
évvégén maga-sabb
Miért? Igen egysze-rű
Az új vendégmunkás-nak
nincs pénze és az új
feleség csak egy év után
a szerződés lejártával ka-matozik
Komplikált? Pe-dig
ez is egyszerű Az új
feleség nemcsak anyaje-lölt
hanem munkaerő is és
két-háro- m év alatt vissza-fizeti
a befektetést Pénz-ben?
Gyerekben A fiú hét-nyolc
éves korban már dol-gozik
de alig valamivel
később a lány is eladósor-ba
lép Tehenet ér Há- -
tározása mögött kemény
tárgyalások folytak a párt
jobboldali vezetőivel is s
előre biztosították Nelson
Rockefeller 76-o- s jelölését
De az is lehet hogy Mr
Ford nem akar megválni
majd az elnöki széktől s
talál valami kibúvót a fen-ti
interjúban adott abszo-lút
ígérete alól
Ezt azonban nem tartjuk
valószínűnek
(11)
Pedikür
manikűr és szörtelenítés hosszú európai gyakorlattal
Telefon: 651-615- 9
St Clair — Bathurst környék
Mária Kállay
Megjelent Megjelent
GERLE GIZELLA
„Négy Körmöci Arany"
című novelláskötete
Egy szegény kis gyermek mondja el panaszait örömét bá-natát
félelmét a jövőtől a saját szavaival huszonhárom önál-ló
és mégis összefüggő
EPIZÓDBAN
A 104 oldalas könyv ára művészi borítólappal illusztrációk-kal
Daday Ferenc művészi alkotása: 5- - dollár
Megrendelhető az író címén:
8018 W Norton Ave Los Angeles Cal 90046
31 Kanadai Magyarság 3
fel-hőkarcolók
Szépen
nyat? A pedigrétől függ
Ha soklányos anyától szár--mazi- k
akár tizet is Meg-döbbentő
értékrendszer?
Felfogás dolga Méghozzá
azé amelyet évezredek
alakítottak ki és a Pepsi
Colás értékrendszer nehe-zen
vált fel Ha nem ipar-kodna
ilyen gyorsan a VW
még az a kérdés is előke-rülne:
hol áll ebben az ér-tékrendszerben
a szépség
és a kívánatosság de
így ? Mindössze annyit
látunk hogy az autóbusz
megállónál egy terebé-lyes
asszonyságnak van
legnagyobb sikere Hány
legény állja körül A jelölt
garantáltan lányos törzs-ből
való Értékes
A BARAGWANATH
KÓRHÁZ fekete szektor és
belépési engedély szüksé-ges
Legalább is nekünk
Amíg előkerül az igazga-tó
nyugodtan végigjárhat-nánk
a telepet de várunk
így sem érdektelen: mi-lyen
a pacientura Egy ha-talmas
öreg Fordból pél-dául
kilencen szállnak ki
Fiatal lányka a beteg a
többi kisérő Szülök nagy-szülők
testvérek roko-nok?
Nem derül ki Egytől
egyig becsődülnek a ren-delőbe
Féltik a lánykát a
drága portékát? De lehet
csak kíváncsiak: megéri-- e
az ötven cent „honorá-riumot"
a fehér doktor
vagy üljenek vissza az öreg
Fordba és hajtsanak át
Sowetoba a witch-doktor-h- oz
Mert ez se tilos De-mokratikus
jog ki hisz
a diplomában és ki a witch-dokto- r
tudományában Ko-molyabban?
A háromezer
ágyas óriáskórház orvosi
kara sincs haragba a so-wet- oi kuruzslókkal Ha
szükséges a konzultáció
sem tilos És sokszor szük-séges
mert nem egyszer a
boszorkánydoktor ráolva-sása
olyan lélektani háttér
amelyet még soká nem pó-tolnak
a korszerű orvos-ságok
Helytelen orvosi
felfogás? Nyugati vilá-gunkban
egész biztosan
a Dél-Afrikáb- an ahol az
ősi beidegződések és a kor-szerű
tudományok keresik
helyüket az új életszerke-zetben:
elengedhetetlen
kompromisszum Kiin-dulási
pont ahonnan sok
lépcső vezet oda ahol a
witch-dokto- r már lelki té-nyezőként
sem szerepel
A TITKÁRNŐ AZT
MONDJA hogy az igaz-gató
fontos konferenciát
tart várjunk Ez se baj
mert közben egy és más
újra kiderül Az is hogy a
missziós szolgálat és a réz-biznisz
cseppet sem össze-férhetetlen
Orlando Ba-ragwanath
atya igehirde-tés
közben rájött hogy a
rhodesiai földben renge-teg
rezet dugtak el az év-milliók
és a rézbányászat-hoz
nem annyira hithű ke-resztények
mint erős
egészséges munkások kel-lenek
A többi magától jött
Kórházat épített és gyógyí-tott
Hálás utókorunk sze-rint
hittérítői kötelességét
teljesítette és rászolgált
hogy a déli félkontinens
legnagyobb kórházát róla
nevezzék el Az Oppenhe-ime- r
réz-konsze- rn szerint
kitűnő üzletember volt és
méltán megérdemelte
hogy néhány milliót adja-nak
a kórház felépítéséhez
Gúnyoldom? Legfeljebb
nem elég ájtatosan súro-lom
az afrikai történelem-nek
azt a részét amikor
missziós atyáink rózsafű-zérrel
csákánnyal orvos-ságos
üveggel és nem poli-tikai
agitációval vagy gép-fegyverrel
szolgálták az Is-tent
Imádkoztak tanítot- -
Telekes Lajos
KANADAI KÖZJEGYZŐ
Hivatalos órák 10-7-i- g Szombaton 1 0-- 2 óráig
271 Collég Street
(Spadina sarok) I em
WA 1-- 5193
WA 1-- 5194
VA 1- -2743
tak dolgoztak gyógyítot-tak
és ? Itt óhatatla-nul
közbeugrik a kérdés:
az apartheidet vagy az in-tegrációt
szolgálták-e- ?
Ez újra olyan téma ame-lyet
különbözőképp értel-mez
századunk Egyszer
Úgy: az istenszolgálat és
emberszeretet nem arcszi-ne- k szerint járja útját
Máskor? Ha tovább lé-pünk
odajutunk hogy a
pretoriai parlament és a
missziós atyák még most
sem tisztázták ezt a kér-dést
Néha annyira belega-balyodnak
hogy nem is
értik egymást Ez azt je-lenti
hogy a missziós egy-házak
az apartheid ellen
dolgoznak? Elvileg feltét-lenül
gyakorlatilag na-gyon
sokszor kiegészítik
egymást
A titkárnő várat azt hi-szi
megsokaljuk a konfe-renciát
Téved Olyan té-mák
telepszenek mellénk
amelyekről úgysem be-szél
az igazgató Nem a
hivatalos titoktartás ha-nem
az tartja vissza hogy
ezek a témák még nem „ki-dolgozottak"
Többek kö-zött?
Hogy vélekedik az
apartheid a véradásról és
szervátültetésről Mi tör-ténik
ha egy feketén csak
fehér vér segit vagy a jo-hannesburgi
fehér keres-kedő
csak egy halott fekete
szívével golfozhatik to-vább?
Orvosilag nincs
probléma A vér nem faj
és arcszín szerint használ
vagy nem használ és fü-tyül
a honatyák rendelke-zéseire
KÜLÖNBEN IS „FEKE-TE"
VÉR alig akad raktá-ron
és ha van akkor sem
kell a feketének Egy hit-hű
zulu vagy egyéb isten-csodája
akkor is fehér vért
akar ha legszívesebben el-harapná
az orvos torkát
Miért? Erre újabb kérdés
a válasz: a papája vagy
nagypapája miért szerette
jobban a fehér misszioná-rius
máját? Tréfa nélkül
Az ilyen „apróságokból"
derül ki hogy valahol nem
százszázalékos az apart-heid
Legfőbb alibije: a feke-ték
sem akarnak kevered-ni
Valahol mindig előbú-jik
az ősi vágy: jobb volna
kifehéredni Pont most
amikor a színes fajok bio-lógiai
felgyorsulása fehér
világunkat fenyegeti? Még
most is A feketék kisebb-ségi
érzése lassan veszi
tudomásul hogy a színes
faj már régen többség és
az erő-tud- at erőszakos
megnyilvánulása csak idő
kérdése Addig? A fekete
fehér vért kíván és a sa-játját
nem adja Egyelőre
babonából később ?
Erre Baragwanath atya
sem tudna felelni Jelen-leg
az a helyzet hogy a
vérközpontok tartaléká-nak
legnagyobb részét a
fehérek adják Úgy mint a
pénzt a munkát az új és
új technológiákat a kor-szerű
élet egész keretét:
ingyen emberszeretetből
jószándékból félelemből?
Nem egészen A szervát-ültetési
„kellékek" leg-nagyobb
százalékát a feke-ték
szolgáltatják Ingyen
emberszeretetből viszon-zásul?
Pénzért Barnhard
professzor cape towni
„raktárában" fekete ve-sék
tüdők szívek és egyéb
olyan kellékek szerepel-nek
amelyekről a fáma
azt tartja jobbak a fehére-kénél
Tréfa nélkül? A
szerveladási ajánlatok
legnagyobb része a fekete
hozzátartozóktól szárma-zik
Mit szólnak hozzá az
apartheides honatyák? A
titkárnő lép közbe: vége a
konferenciának és az igaz-gató
örömmel áll rendelke-zésünkre
Elmondja amit
a prospektus is elárul: a
munka problémamente-sen
folyik És orvosi szem-pontból
igaza van a többi
pedig úgysem az orvostu-dományon
múlik (Foly-tatjuk)
GÁBOR ÁRON