Kanadai Magyarsag, September 24, 1977

              im — it— „ — A pekingi páEratoüigiressgys oatásn
en szükség van változá-sokra
magán a kommu-nista
párton belül
Amint Yeh Chien-Yin- g a
78 éves hadügyminiszter
megjegyezte a kong-resszuson
tartott beszé-dében:
Komoly problémát
okoz az ideológiában a
szervezetben és a mun-kastílusban
észlelhető
tisztátalanság A
pártban nem csak de-mokráciára
hanem ami
még fontosabb centra-lizmusra
is szükség van
ezenkívül nagy fontossá-ga
van a pártfegyelem
megerősítésének
Más szóval a radiká-lisoktól
meg kell szaba-dulni
A pártfegyelem
és a szervezés megerő-sítésére
máris sor ke-rült
a legmagasabb fo-kon
A politikai iroda
állandó bizottsága —
ami valójában a kínai
vezetőség magvát képe-zi
— 9-r- öl 5-- re csök-kentette
tagjainak szá-mát
Ezt azzal magya-rázzák
hogy a vezetőség
egységét próbálják biz-tosítani
Az állandó bi-zottság
5 tagja többé-kevésb- é
mérsékelt elveket
vall A radikálisokat el-távolították
magából a
politikai bizottságból is
a párt központi bizott-ságából
és a nemzeti
pártkongresszus 1500
tagjának sorbából is Az
új vezetőség azt tervezi
hogy ismét bevezetik az
egyéves pártjelöltség
rendszerét — ezzel meg
akarják akadályozni azt
a fajta káoszt amelyik
akkor tört ki amikor
Mao lehetővé tette a vö-rösgárdisták
számára a
kulturális forradalom
idején a párt alacso-nyabb
szintjének el-árasztását
Feltehető hogy a jövő-ben
tehát kevésbé fog-nakabürp- kr árián bei
Iüli élit réteg megte-remtésétől
tartani
Épp így valószínű
hogy az iparban is be-vezetik
azt a rendszert
amely jutalmazza a
tisztességes munkát
A kínai nép többsége
azonban máig is parasz-tokból
áll és aziparon be-lüli
jutalmazás és bér- -
rendszer kérdése ezt a
többséget aligha
li
A kínai többséget nem
érdekli az ipari bérpoli-tika:
ehhez egyáltalán
nem értenek és a dolog
nem is érinti őket
Megállapíthatjuk hogy
a kínai társadalom erő-sen
kollektivizált min-denek
előtt emlékez-nünk
kell arra hogy a
kínai társadalom min-digi- s
erősen kollektivi-zált
volt
Lehetséges hogy ennek
a kollektivizálásnak a
foka magasabb annál
melyet az átlag paraszt
szeretne és így feltehe-tő
hogy az új rendszer
engedményei a magán-birtok
és a magánérté-kesítés
terén teljesíti a
parasztok követelései-nek
egy részét Kína
azonban nem az indivi-dualizmus
országa és
az értelemben a
kommunista rendszer
nem teljesen elfogad-hatatlan
számukra A
legkellemetlenebb a kí-naiakra
nézve talán az
volt hogy olyan nagy
súlyt fektettek a kom-munista
elméletre Az
emberek magánélete
igen kötött volt és a
családi élet sem volt
szabad Túlzottnak ta-lálták
Maonak azt a kö
vetelését hogy minden-ki
a forradalomnak
szentelje magát és éle-tét
A kérdés az hogy a
merevebb pártstruktúra
és a hadsereg nagyobb
befolyása a politikai
életben a kommuniz-must
közelebb hozza-- e a
kommunizmus szovjet
változatához Hogyan
(foly tatás az 1 oldalról)
vélekedik erről Dick
Wilson :
Megeshet de nem va-lószínű
hogy így lesz
— azt hiszem azonban
néhány évbe telik míg
erről valóban véle-ményt
nyilváníthatunk
A legfontosabb veze-tők
rokonszenveznek a
hadsereggel — bizonyá-ra
nem töltenének be
magas funkciót ha ez
így volna — ennek elle-nére
nem az az érzésem
hogy a hadsereg a hata-lom
átvételére törek-szik
Kínában az a né-zet
uralkodik hogy a
polgári hatalomnak elő-térben
kell állnia A
szovjet rendszerrel nem
érdemes egyéb összeha-sonlításokat
tenni mivel
Kína a fejlődés más fo-kán
áll A gazdasági
alap Kínában még min-dig
igen gyenge míg a
Szovjetunióban ezzel
szemben erős és nagy-fontosságú
Kína problé-mái
közelebb állnak a
paraszt társadalom
problémáihoz míg a
Szovjetunió problémái
az iparból erednek
A belső változások
hogyan befolyásolják
Kína külpolitikáját és
általában nemzetközi
kapcsolatait?
Feltehető hogy Kína
elnézőbb lesz Nyugattal
szemben mint a Szov-jet
Az ország azonban
még mindig az elszigete-lődés
híve Gazdasági-lag
szinte teljesen ön-ellátó
és olyan óriási
nemzet (a világ lakos-ságának
egynegyedét
teszi ki) hogy nincs
szüksége más népekre
Tapasztalatuk külföldi
barátaikkal nem jók és
így aligha érzik a szo-ros
külkapcsolatok szük-ségességét
Annak oka hogy még-is
inkább a Nyugat fe-- lezajlanak abban rej-H- k
hogy a Szovjetuni-ót
tartják legfőbb el-lenségüknek
— vagy
legalább is azt tekin-tik
a számukra legna-gyobb
fenyegetésnek
Katonailag a Szovjet-unió
erős és a két ország
közötti határvonal több
ezer kilométerre terjed
ki: a határproblémák és
más kérdések is érdekel- -
érdek- - lentétet okoznak A
ebben
kí- -
A Nyugat először bizo-nyos
fokú szkepticiz-mussal
fogadta ezeket
a jelentéseket Egyip-tom
és Moszkva viszo-nya
mélypontra süly-lyed- t:
Sadat kiparan-csolta
az országból a
szovjet katonai tanács-adókat
és nem engedte
meg az oroszoknak
hogy használják egyip-tomi
kikötőjüket Sadat
elnököt érthető módon
aggasztotta hogy
Moszkva Gadaffi ezre-des
kegyeit kezdte ke-resni
annak ellenére
hogy a libiai vezető
úton-útféle- n elítélte a
mat keltett Egyipto-mon
or-szágokban
— külö-nösen
és
sőt más af-rikai
közeikeleti or-szágokat
lehető
ma-gaellen
bőszítsen — be--
naiak legfőbb igyekeze
te tehát az hogy meg-védjék
magukat a Szov-jetunióval
szemben és
így jó kapcsolatokat
akarnak teremteni a
Nyugattal Ezen felül
mivel a lehető leggyor-sabban
próbálják kor-szerűsíteni
iparukat
több nyugati technológi-ára
van szükségük ez
pedig a kereskedelmi és
technikai kapcsolatok
szorosabbra fűzését je-lenti
Annak ellenére hogy
Szovjetuniótól való fé-lelem
és a nyugati
technológia szükséges-sége
arra készteti Kínát
hogy javítsa kapcsolatait
a viszony
még máig sem normali-zálódott
Egyesült
Államokkal Vance
amerikai külügyminisz-ter
nemrég látogatást
tett Kínában — úgy lát-szik
eredménytelenül A
legfőbb probléma to-vábbra
is hogy Ame-rika
támogatást nyújt
Taiwan szigetének A
kérdésre nem lesz köny- -
nyü megoldást találni
A kínai forradalom
alapjában véve naciona-lista
jellegű és a kom-munisták
célja az volt
hogy egyesítsék Kínát
Taiwanban rivális kor-mány
van uralmon —
olyan kormány amelyik
Kínának tekinti magát
A kínai történelem fo-lyamán
ez nem először
történik meg A levert
dinasztiák veresége
nem volt mindig teljes
és így mindig kétség
merült fel az új dinasz-tia
törvényességével
kapcsolatban
Milyen fontossága van
tehát gazdasági és kato-nai
szempontból Kíná-nak
a világra nézve?
Kína fontossága közel
sem olyan nagy mint
egyesek képzelik- - Kína
azérti vonzotta az embe-reket
az évszázadok' so-rán
mert civilizációja
annyira különbözik a
Nyugatétól Kína gazda-sági
és katonai hatalma
azonban nem hasonlít-ható
össze más nagy ha-taloméval
így például
Amerika árucseréje
Taiwannal 14-szere- se
magával a Kínával való
kereskedelemnek
Ljjribias ®if@s BáBmasspoircft
leavatkozván belügyeik-be
és következetesen az
ellenzéki csoportokat
— elgondol-koztatta
az
országokat
Vajon meddig hajtja
Gadaffit a messiás lelke-sedés
most hogy szov-jet
katonai támogatás-sal
is rendelkezik Az
sem volt kétséges hogy
a Szovjetunió Libiát sze-melte
ki földközi tengeri
tevékenységének főbázi-sá- ul
és ez már a NATO-- t
sem hagyta hidegen
Az egy évvel ezelőtt
Tripoliban rendezett ka- -
kommunizmust mint a tonai parádé bebizonyí-mohamedá- n vallással totta hogy az arab és a
szöges ellentétben álló nyugati országok aggo-ta- nt Hamarosan vilá- - dalma nem volt alapta-gossá
vált hogy Moszk- - lan A felvonulásról tu-v- a
valóban haditengeré- - dósító külföldi újság-sze- ti
és katonai bázist írók közel 200 szovjet
épít ki Líbiában és egy-- T62-e- s tankról számol-_r- e
több és korszerűbb tak be Felvonultak ezen
fegyverrel látja el az kívül nagyhatótávolsá-országo- t
— Sokkal több gú rakéták is Tavaly a
fegyverrel mint ameny- - Szovjetunió 50 MIG 23-a- s
nyire Líbiának pusztán tipusu repülőgépet szál--a
védekezésre szüksége lított Líbiának és egyes
lehetne Libia katonai jelentések arra utalnak
megerősödése aggodal- - hogy Libia 6 szovjet
kívül más arab
is
Tunéziában Al- -
Libi- -
ával
ké-- kato- -
hogy nai bővül
szomszédját
és
is a
időn belül
a
Nyugattal a
az
tá-mogatva
mindezeket
gyártmányú tengera-lattjáróval
és néhány
rakéta-naszádd- al is
A Tripoliban
gáriában amelyek működő szovjet katonai
határosak Gadaffi kirendeltség újabb
ezredes különleges technikusokkal és
pessége minden tanácsadókkal
leg-rövidebb
gya-rapszik
ki közülük néhányan a
szovjet T72-e- s tipusu
)_ 1_LaTJJr_Jf1J-1JLJ„„- — J JJ f - ~ '
Az európai jelző csak
annyiban helytálló hogy
a jelzéseket München-ben
gyűjtöttük össze Ko-vács
Imrével Amíg Mi- -
ci asszony a mosolygós
kiskunszemü amerikai
feleség a német márka
és az amerikai dollár
egyensúlytalanságától
gyűjtött adatokat az áru-házakban
a butikokban
a mindennapi életben
mi Imrével a Frauen-kirch- e
tövében Milán
szerb vendéglőjében a
nem-mindennapok- at te-rítettük
ki az asztal-ra
az illúziók és a va-lóságok
a felelőtlensé-gek
és felelősségek a
túlélés és a széthullás
tarlóján szedegettünk
szemet Úgy mint évti-zedekkel
ezelőtt ami-kor
— ez is szem volt a
láncban — Imre az én
újságírói szabadje-gyemmel
járta az orszá-got
mert az ideológiai
cirádák árnvékáhan ak
kor sem adtak szabad
jegyet a kovácsimrék-nek
a „néma forrada-lom"
világa felé Úgy
beszélgettünk mint alig
néhány évvel később
1945-be- n — a nemzet éle-tében
ezek néha kiugrási
és visszaesési évszáza-dokat
is jelenthetnek —
a debreceni Bika Szálló
éttermében Amikor az-óta
sem változott sem-mi
mindketten tudtuk
hogy a nemzet mint tör-ténelmében
számtalan-szor
újra mellébeszél
Fizikailag és két részre
vágva többszólamban
beszélünk mellé Akkor
sem találtunk az ősi dal-lamra
amely nem válto
zott semmit hogy német
vagy orosz hangszere-lésben
fújják Akkor ne-héz
ágak hullottak -- le a"
nemzet törzséről hadi-fogoly
szerelvények
vánszorogtak keletre
százezrek menekültek
nyugatra és az egységes
nemzet nagy valóságát
apró kemény részvalós
ágak váltották fel (ma
is)
Amit most erről a tal-lózásról
írok az nem
„beszélgetés" Kovács
Imrével nem is kérdés- -
Libiába áramló szovjet
fegyverek a Líbiainál
sokkal nagyobb hadse-reg
felszerelésére is
elegendőek lennének
Ha figyelembe vesszük
hogy a fegyverek techni-kai
színvonala egyelőre
még meghaladja a libiai
katonák képzettségi
szintjét világos a kö-vetkeztetés:
a szovjet
katonai kiképző tisztek
és tanácsadók egy da
rabig még bizonyára Lí-biában
maradnak A li-biai
bázison Moszkva jól
megvetheti lábát Egyip-tommal
szemben és a
Szovjetunió nem is tit-kolja
hogy szeretné ha
más vezető váltaná fel
Szádat elnököt Olyasva-laki
aki ismét beenged-né
az oroszokat Alexand-riába
a Szuezi csatorna
kikötőibe és a Nílus völ-gyébe
Ugyanakkor Ga-daffi
ezredes rendelke-zik
akkora katonai ütő-képességgel
hogy nyu-godtan
nagyobb nyo-mást
gyakorolhat Tuné-ziára
és Algériára ' A
NATO már kivolult Mál
táról és 18 hónap múl-va
az angol védelmi egy-ségek
egyetlen tagja
sem lesz már a szigeten
A szovjet katonai erő
növekedése Északafri-kában
könnyen kihúz-hatja
a talajt a NATO
lába alól
A Szovjetunió még
tank kezelésére képezik mindig tagadja hogy
ki a libiai katonákat katonai bázisai vannak
Az utóbbi két év alatt Líbiában
felelet mindössze új
időszerű és szükséges
újságírói műfaj Jelzés
hogy a nemzet jelenlegi
megosztottságában —
nem sokat jelent hogy
más síkokon százezrek
látogatnak haza és utaz-nak
nyugatra— mennyi
re fontos hogy pillanat-nyilag
áttörhetetlen
nagy realitások mögött
a kis realitásokkal is
számoljunk
Különféleképpen fúj-juk
ugyanazt a nótát?
Egyféleképp de kü-lönböző
hangszereken u-gya- nazt Például ebben
a pillanatban ketten bá-muljuk
Imrével a Fra-uenkirc- he
nyomasztó tö-megét
ahol mindent le-het
csak imádkozni
nem Holnap már itt ül
Kerecsendi Kis Márton
Clevelandból jelenleg ő is
Európát járja holnapu-tán
betoppan Imre így
mondja a „Fráj" New
Yorkból magyarul Frey
András a Kanadai Ma-gyarság
kitűnő politi-kai
rovatvezetője és
róla sosem tudni mikor
hova repül és Vörörváry
István a főszerkesztő —
és szerkesztőségi érte-kezletet
tartunk Ha
Oláh Gyurka és Huttkay
Arnold (Só Bernát) ad-digra
még nem kapnak
szabadjegyet hogy dör-gedelmes
szóval vagy
csendes mosollyal jár-hassanak
emigrációnk
hangos forradalmában
ahol mú-antikrisztu- sok
és valódi bohócok zene-bonálnak
elővesszük
könyveiket írásaikat
szívükből idézzük ma-gyarságukat
és kész az
újtipusú demokratikus
emigráns újságírás első
szerkesztőségi értekez-lete
Áhól — röviden mo-- "
soVgunkeshösszangón-- '
dolkodunk Imrével — az
adottság-részecské- k az
emigrációban hozták
létre azt az újságtípust
ahol különböző nemzet-részből
különböző érzel-mi
háttérből útnak in-dult
munkatársak úgy
írnak ugyanannak a lap
nak a hasábjain ahogy
azt odahaza különböző
című lapokban sem ír-hatják
a kollegák
Mindegyikünk képvisel
egy-eg- y emigrációs te-rületet
— itt nem fontos
hogy ennek az emigrá-ciónak
nagyobb része
otthon vagy külföldön él
— amely azonban az
alapvető realitásban az
egységes örök nemzet
hívesében mindig és
mindenütt azonos Hogy
néha mi is összeszólal-kozunk
az korszerűen és
helyesen: demokratikus
jog Még divatosabb em-beri
és polgári jogra
azonban csak akkor
emelkedik mindnyájunk
javára — Joe és Bili
még nem tudja hogy ez
miért vonatkozik őreá is
— ha ilyen kibővített
szerkesztőségi értekez-letet
lap- - és történelem-tervezést'
csinálhatunk
Vízumot adnak haza-mehetünk?
Kádár János római
sajtóértekezletén a pá--p- a
közelségében azt
mondta hogy „gyela
prasla" azokat a „dol-gokat"
már elfújta a
szél? Jobb a békesség
és jobb ha az első nem-zetközi
nemzeti lap saj
tóértekezleteit hol
Münchenben hol Toron-tóban
a Bloor Streeten
hol New Yorkban a 2
Avenuen -- vagy Mel-bournbb- en
a St Kilda
'Roadon tartjuk Csak
egy fontos! Ne tévesz-sz'i- k
össze többet az il-lúziót
a valósággal a fe-lelősséget
a felelőtlen-séggel
a tisztességet a
úazáros komédiázással
Úgy szerkesszünk ma-gyar
újságot hogy azok
a kollégák is lélekben
1977 szeptember 24 (No 39) Kanadai Magyarság 3 oldal
Kovács Imre:
p[raín©Qsi@r@gái ©w©
Útkeresés és aggódás
Párizs — A felszín nyugodt Pá- - petróleum konzorcium és Peugeot-riz- s
ragyog a koraőszi napsütésben Citroen autógyár kisajátítását is ja-- a
bágyadt hűvösebb reggelek na vasolják: továbbá minden olyan
meg telt éttermek és kávéházak kózép- - és kisebb vállalatét melyek
teraszok és parkok a zsúfolt su- - munkássága úgy dönt hogy magán-gá- r
és körutak jelzik hogy vége a vezetés alól állami vezetés alá akar
nyárnak mindenki visszatért a fran-- kerülni Ez lenne a gazdasági szalá-ci- a
fővárosba Az ősz és tél mozgal- - mi titka megállíthatatlan feltartóz-masna- k
ígérkezik a jövő márciusi tathatatlan folyamat Nemcsoda a
parlamentáris választások miatt: ki- - tőke már menekül Franciaországból
menetelük megszabja Franciaor- - legkönnyebben Svájcot éri el de ko-szá- g
belső rendjét s helyét Európa- - moly befektetési szándékokról lehet
ban és a nemzetközi politikában hallani az USA-va- l és Kanadával
A kommunisták és a szocialisták kapcsolatban is
pártszövetségben akarnak indulni A jelenlegi francia elnök Valéry
elhatározásukon kívül azonban Giscard d'Estaing mandátuma 1979-egyetl- en fontos kérdésben sem tud-- ben jár le s megeshet hogy neki
tak megegyezni A kommunisták kell kinevezni a Mitterrand-kor-mohóbba- k
mint mindenütt roham- - mányt így vagy úgy a el kell néz-m- al akarják bevenni a pozíciókat nie terveik végrehajtását Ö maga
a szocialisták óvatosabbak ők már reformokat akar főleg az erősen
arra gondolnak hogy miként tartsák centralizált adminisztráció felbontá-maj- d
meg a hatalmat A közvéle- - sát több helyi kormányzattal az e-ményk- utatás szűk többséget jósol a egyenlőbb vagyonelosztási sürgeti
két párt győzelméhez dehát a fran- - Tavasszal megjelent könyvében a
ciák kiszámíthatatlanok s kellemet- - Francia Demokrácia (bestseller) ke-len
meglepetés érheti a kommunis- - serüen állapítja meg hogy Francia-táka- t
és szocialistákat s velük ország a demokráciát instrumen-egyűt- t
a közvéleménykutatókat tumnak és nem kötelezőnek tekinti
akik itt is szorgalmasan gyakorol- - A centralizációs szemlélet és szellem
ják mesterségüket
#
maradt a demokrácia nem jelent
Három kérdésre összpontosult az kormányzati elméletet és elvet ha-érdeklő-dés
ha mégis bejönnek: mi- - nem inkább a hatalomrajutás mód-ként
kormányozzák Franciaorszá- - ját aki uralomra jutott a centrali-go- t
milyen mértékig államosítsák a záltságot igazoltnak véli s a rend-gazdasági
életet és milyen külpoli-- szer — az alkotmány
tikát vigyenek? Nyilván ez a szemlélet segíti a
Szövetségre a két párt 1972-be- n lé- - baloldalt s magyarázza meg hogy
pett akkor a kommunisták 25 száza- - Franciaország 195 nemzeti háború- -
lékkal a szocialisták (Mitterrandék) ja és számtalan polgárháborúja for--
5 százalékkal végeztek Azóta a kom- - radalma mellett miért emésztett fel
munisták részesedése a szavazatok- - az elmúlt 180 esztendőben 18 kúlön- -
ból (a közvéleménykutatók szerint) böző rendszert Franciaország és a
lemorzsolódott 20 a szocialistáké francia nép nem tud megnyugodni
meglepetés szerűen felfutott 32 szá-- szereti a kényelmet de szüksége van
zalékra A közép-é- s a jobboldal meg- - a feszültségre: izgatottsága tempe-osztozo- tt
így feltételezhető hogy ramentuma forradalmakba válto-Mitterra- nd relatíve többséget kap zásokba vitte melyekkel azért kört
ami a kommunista szavazatokkal csinált ml a Burbonoktól Nanóleon- -
együtt (bejósoltan 52 százalék) kor-- ig)
mányképessé teszi őket De milyen Külpolitikailag Franciaország
foArmfárbaannc?ia kommunisták Georgt es svzáéllacsszetnádsbie elkőehraünlgt ulaamtniakrészben a tulajdo-Marcha- is vezetésével követhetik az nítható ugyanakkor az eljelentéktele-olas- z formulát: nem lépnek be a nedés következménye is De Gaulle
kormánnyal de szavazatukkal (a Franciaország szerepét kereste a vi-Parlament-ben)
támogatják a szoci- - lágban és Európa határait kitolta
alista kisebbségi kormányt Vagy ra- - az Uraiig visszaemelte Oroszorszá-gaszkodnak
a koalícióhoz beszáll- - got (nem a Szovjetuniót mert fele
nak a kormányba s akkor az egész Ázsiában van ) de makacsul ki-politi- ka előtt új távlatok nyílnak rekesztette Angliát A Szovjetunióból
Egyben új kísértések és tetemrehí- - kihámozott Oroszországot majd-váso- k: de régi kísértetek és vészé- - nemcsak azt írtam Szentoroszorszá-lye- k
is jelentkeznek got ő romantikusan fogta fel: azt
A baloldali koalícióra ráborult az hitte Európa megigézheti a mint egy
1936-o- s népfront a Blum-kormán- y tékozló fiú szerényen megtér Angii-árnyék- a
felidézve a vesztett háború át meg azért akarta Európán kívül
tragédiáját De ott áll a láthatáron tudni nehogy maga után vonszolja
Allende árnyéka is aki Chilében az egész Commonwealth-etami- t az
nem tudott tiszta szocialista politi-- öreg kontinens nem tudna mege-ká- t
vinni a kommunisták a nemzet- - mészteni
közi vigécek a kommunista és szo- - De Gaulle a Földközi-tenge- r egész
cialista országokból nyomták balra medencéjére is kiterjesztette Euró- -
mígnem géppisztollyal a kezében pa-fogal- mát ellentmondásba kerül- -
kellett védeni az elnöki palotát a nép vén önmagával: az egykori francia
és a katonaság felháborodása dühe gyarmatokat Északafrikából szintén
ellen szólította ami szintén emésztési za- - Magyarázhatják a széplelkek varokat okozott volna
ahogy akarják Allende bukását nem Az új francia külpolitika ha nemis
ő maga bukott meg hanem akik mö- - De Gaulle koncepciójának felidézé-gött- e álltak bábjukként mozgatták sével Afrikára irányzékolt Európa-vesztéb- e
kergették Mitterrand a ban elvesztette vezetőszerepét a
sorsara juthat nyugatnemeteket nem lehet lehagy- -
A lehetőségek variációival kell ni főleg gazdasági hatalmuk de ka- -
számolni a francia választónak ami- - tonai erejük miatt sem Kelet-kor
az urnákhoz lép Egyben nem Nyugat nagy játszmáját az USSR és
lehet kétsége: a kisajátításokban az USA a fejük felett viszi abba
divatosabban a nacionalizálások- - alig szólhatnak bele legfeljebb kri-ba- n
tizálhatják kifogásolhatják vagy
A francia baloldali blokk körvona- - ellenzik: maradt Afrika De afrikai
lazta a terveit: kisajátítják a kilenc politikájuk is óvatos a francia kor-legnagyo- bb vállalatot alumínium- - mány nem nyújt közvetlen katonai
vegyészet- - elektronikus gyárakat segélyt egyik félnek sem csupán
melyek a munkaerő 8 százalékát közvetve segít mint amikor szállí-foglalkoztatj- ák
650 ezer munkást tógépeket bocsátott Marokkó rendel-(1- 5 millió már államosított üzemben kezesére hogy a Zairéba (Belga-dolgozik)
Abban még nem egyeztek Kongó) beözönlött felkelő hadsere-me- g
hogy a szupervállalatok alvál-- get Angolából viszaszorítsák
lalataibol melyeket államosítsák A Az afrikai status quo koloniális
kommunisták azt akarják hogy min- - örökség Franciaország elismeri a
den olyan vállalatot ki kell sajátí- - kialakult államokat s csak kulturá-tan- i
melyekben a 9 szupervállalat lis gazdasági és adminisztrációs ta-legalá- bb
51 százalékig érdekelt Ez nácsokkal látja el őket Úgy segít
1450 vállalat nacionalizálását jelen- - hogy az egyoldali vagy katonai elkö-ten- é
A szocialisták megelégednének telezettséget ne jelentsen de mégis
azokkal az alvállalatokkal melyek- - éreztesse hogy Franciaország más
ben a szupervállalatok érdekeltsége és a francia kultúra változatlanul
teljes 100 százalékos ami csak 400- - stimuláló
at érintene A francia külpolitika új szakaszát
A határozottan kijelölt kategória- - a baloldali front formulázza meg
kon kívül a kommunisták a francia különben folytatódik a mostani
velünk lehessenek akik
ma a különböző otthoni
újságokban unos-unta-la- n
ugyanazt mondják
mert mást nem
mondhatnak Hiába
jobb nálunk a villany
i
gok amiket ők mégis
másképp és jobban tud-nak
De az sem keve-sebb
ha másképp akar-nak
tudni tudatosítani
és a történelemnek abba
a részébe helyezni el
írógép a komputerizált ahol nem a feladást ha-szedőg- ép vannak dol- - nem a helytállást hagy
ja örökségül népünk
Isten veled Imre gyere
máskor is Kölcsön a-do- m
az „öreg-villamosjegyem- et
a müncheni
földalattira Ha vi-gyázunk
mostsem veszi
észre a „csalást" az
ellenőr
I
ímmm
aiSmí
mis