Kanadai Magyarsag, December 03, 1955

              &í
! '!
í
N
?i3
jí 1s
Ifi
II
ÍS3 íi A
M
Még jönni kell még jönni fog
Egy jobb kor mely után
Ruzgó imádság epedez
Százezrek ajakán
Vörösmarty
Authorized as Second Class Mail
Post Office Department Ottawa
mzerkesztőség és kiadóhivatal
996 Dovercourt Rd Toronto
V évfolyam 47 szám
mm KANADAI A
wMwwwwvwwvwwwwwwyvwww
MAGYAROK AZ UNO-BA- N
Az utóbbi években kifejteti emigráns újságírói munka
a kanadai halóságok megértése végül az a körülmény hogy
nagyszámú Ujkanadás már megkapta a kanadai állampolgár-ságot
lassan arra az eredményre vezetett hogy Kanada po-litikai
pártjai és kormánya nemcsak helyi jellegű kérdések-ben
hanem a nemzetközi élet nagy kérdéseiben is figyelmet
szentelnek a nemzetiségi sajtótermékek álláspontjának Ma-guk
ezek az ú n emigráns lapok is amelyek közé büszkén
soroljuk magunkat az utóbbi évek során fokozatosan abba-hagyták
a belső vitákat és a különféle emigráns rétegek egy-másközti
ellentéleinek szítását vagy egyengetését — hiszen
mindez lassan feleslegessé is vált — és ma már majdnem
mindegyik nemzetiségi lap igyekszik a világproblémákra he-lyezni
a fősúlyt Kanada — illetve a határon lúl az USA —
kormánya örömmel fogadja azt hogy mi gyakran uj szem-szögből
és több szakértelemmel tárgyaljuk a világeseménye-ke- l
mint azok az újságírók akik nem szenvedték végig az
elmult évtizedek keserves tapasztalatait Európában
Amikor tehát most álláspontot akarunk foglalni abban
a kérdésben hogy az UNO felvegye-- e tagjai közé a Szovjet
által ajánlott 6 vagy 7 országot az USA által ajánlott 13 más
ország ellenében ezt azért tesszük mert a kanadai és ame-rikai
valamint a többi tengerentúli szabad országban éle
magyar emigráció nemcsak jogosult hanem köteles is r
szavát hallatni hiszen az emigráció magában foglalja nem-csak
azokat a magyarokat akiknek sikerült elmenekülni :
Vasfüggöny mögül hanem egyúttal a szócsöve is mindazok-nak
a vágyaknak és jogos kívánságoknak amelyeket a rab-hazába- n
élő elnyomott magyarok nem képesek a világ tudo-mására
hozni
j +- - i- - --La Első pillanatra úgy látszik hogy nincsen ok arra nogj
a kommunista Magyarországot ne vegyék fel az UNO-b- a El
végre az UNO nem Ismer — papíron — jó és rossz népekel
hanem az egész világ minden népének kivan a tanácskozó
testülete lenni Az hogy a bolsevista oldal — Sovjetoroszor
szag és szatellilái — világhódításra és a nyugati kultúra el
pusztítására igyekeznek s hogy az UNO-- t is egyedül erre i
célra akarják felhasználni tudott dolog amelyen azonban az
UNO nem képes segíteni mert ez nem is tartozik a feladat-körébe
Az UNO amely a nemzetek felett álló testület nem
az egyes országokban uralkodó politikai rendszert kivánja
megszüntetni vagy támogatni hanem mindössze arra igyek-szik
hogy az egyes országok közölt vitás kérdések elintézé-sének
a MÓDSZERE maradjon meg a békés illetve tűrhető
keretek között Elég sajnos hogy az UNO alapokmányát ab-ban
a túl optimista hitben fogalmazták meg hogy a nyugati
demokráciák és a II világháborúban a gyozok oldalán állott
Szovjet között a barátság örök időkre fog szólni — s hogj
emialt megengedték n legfontosabb nemzetközi kérdésekber
a vétójogot mert ezzel a balsikerű eljárásmóddal kivették v
hatalmat az UNO kezéből s így az UNO gyakorlati szerepe
olyan nemzetközi kérdésck technikai megoldására sorílko
zik amelyekben nincs elvi ellentét a kelet és nyugat közöli
Valahányszor arról van szó hogy a bolsevisták terjesz-kedését
kell erőszakkal megakadályozni mindannyiszor a?
UNO léte kockán forog s lehetséges hogy a Szovjet vagy az
USA egyszerűen otthagyja a Szervezetet ami természete
sen annak megszűnését jelentené De még ha ezekben a leg-nagyobb
kérdésekben nincs is igazi halalma az UNO-na- k
még mindig ezer és ezer kisebb horderejű probléma van
amelyben a gépezet jól működik annak ellenére hogy a ta-gok
egy jelentős része egyszerűen Moszkva parancsa szerint
cselekszik és szavaz Ha tehát a Szovjet mellet l már eddig
is 6 engedelmes szatellila szavaz elvileg nincs akadálya hogj
ehhez csatoljanak még további 6—7 ujabb Vasfüggöny mö
götti szalellita UNO-képvisel- öl feltéve hogy ez nem változ-tatja
meg az UNO-ba- n résztvevő nem-kommunis- ta oizágokl
számarányát A "tagsági csere-bere- " szerint azonban a7
UNO egyúttal felvenne 13 nyugatbarát országot amelyeket
eddig csak a Szovjet vétója zári el a tagságtól Ezek közé
tartoznék Spanyolország Olaszoiszág Ausztria Portugália
Finnország is
Az hogy Magyarország jelenlegi kormánya csak orosz
helytartóság nem ok tehát arra hogy ne vegyék fel az UNO-b- a
Azon az alapon is hiába tiltakozunk hogy Magyarország
leendő UNO-képviselő- je nem képviseli a magyarság igazi aka-ratát
— mert hiszen a Fzovjetkormány ? lengjél a cseh
az ukrán stb kormányok sem képviselik népeik akaratát
harcm csak a rabszolgahajcsárok érdeket illetve hódítási
programmjál Ez a szomorú tény amelyen azonban csak há-borúval
vagy fölényes nyugati erővel lehet segíteni nem
pedig az UNO jelenlegi tárgyalásieszközeivel
Azon az alapon is hiába tiltakozunk hogy a mai buda
pesti kormány nem tartja tiszteletben az Alapokmányban
lefektetett elveket Mások sem tartják őket tiszteletben még-is
van tagságuk Sőt talán éppen UNO-tagsá- g az amely -- az
legalább a nem kifejezetten politikai kérdésekben — mint a
kulturális bizottság (UNESCO) a gyermekek megmentésére
alakult bizottság (UNICEF) és számtalan más szerve kere
£'~'~Jt fr— i"tlrti--
) DEC -- 2 1955 SUT 3-- V ~ ri" '21
r _
DEC 6 1955 f
í !
--"I
í
'
-
Szerkeszti :
KENÉSEI F LÁSZLÓ
Ara : 10 Cent
tein belül KÉPES biztosítani a nemzetközi együttműködést
még olyan kormányokkal is mint pld Rákosi' bábkormánya
S ne felejtsük cl hogy mi magunk is nagyrészt ki UNO-tó- l
kaptuk útlevelünket és úgy érkeztünk uj hazánkba noha a
kommunista államok már akkor is UNO tagok voltak s ak-kor
éppúgy mint ma lábbal tiporták az Alapokmány alap-elveit
'
Ami miatt azonban fellétlenül — és reméljük eredmé
nyesen — kell tiltakoznunk Magyarország és ía többi közép- -
és kelcleurópai rabnemzet UNO-tagsá- ga ellen az az hogy ha
az UNO-ba- n az orosz zsarnokáág egy magyarul' beszélő ki
küldöttje fogja képviselni Magyarországot és"ezl a képvise
lőt a nyugati országok teljes diplomáciai előjogokat élvező
lelcgátusnak ismerik el akkor a nemzetközi diplomáciai
érintkezés szabályai szerint elismerik enneka személynek
íz autoritását minden a magyarokat mint egészet illető kér-désben
is Mololov a legutóbbi genfi konferencián az emi-gránsokat
"a társadalom szennyének" nevezte csak azért
mert minekünk sikerült kiszabadulnunk az aknazárakon ke-resztül
— de talán méginkább azért mert mi nem a szov-!e- t
hanem a magyarság (illetve a többi rabnemzet) akaratát
lépviseljük amely gyűlöli a rabszolgaságot gyűlöli a kom-munizmust
Ha a nyugati hatalmak be akarják fogadni a
5zatellita országok képviselőit az UNO-b- a noha őket nem
'ekintik a leigázott népek akarata kifejezőjének — egysze-rűen
mert a felvétel praktikusnak látszik —- akkor gondos-kodniuk
kell arról hogy ugyanabban a testületben LEGYEN
IIVATOTT KÉPVISELŐJE AZ ELNYOMOTT NEMZETEK
GAZI AKARATÁNAK IS Ha tehát a kommunista Magyar- -
rszágnak lesz képviselője az UNO-ba- n egyidejűleg KELL
:ogy„LEGYJEN KÉPVISELŐJE AZ EMIGRJföS'TVIAGYAR
5RSZAGNAK is éspedig legalább ugyanazzal á hatáskörrel
nint a magyar 'színekkel takarózó szovjet delegátusnak
Lehet-- e két Magyarországnak két Lengyelországnak !
Bulgáriának stb képviselete az UNO-ba- n ? Talán igen El-égre
máris vannak olyan UNO-szerve- k amelyek egyformán
nűködnek például a Nemzeti Kínában és Vöröskínában az
UNICEF áldásaiban egyformán részesülnek a Lengyelor-szágban
élő és az Angliában élő lengyel gyerekek Jól el le-het
képzelni hogy bizonyos téren UNO-képviselett- el rendel
kezzék a rabmagyar kormány és az emigráns delegátus által i
képviselt magyar nép is Ha ez okozna is nehézségeket ez
még mindig kisebb baj mint elismerni a rabszolgahajcsárt
a rabszolgák hivatott képviselőjeként
De ha ez a megoldás nem lehetséges — és sajnos mi úgy
írezzük hogy a nemzetközi politika jelenlegi állása mellett
nég valóban nem lehetséges — akkor vissza kell utasítani
alatt lanság veszélyt
'JíNU kérelmet mert az UNO az egyesült nem-ietek
szervezete nem pedig azoknak a kormányoknak a szer-kezete
amelyek fegyveres megszálllak egy nem-éle-t
s most annak a tiltakozása ellenére kormányozzák
DR I'ANGLOSS
MENTSÜK MEG A KANADAI
UTAKON KÖZLEKEDŐK ÉLETÉT ! i
autók
:
közle-- i
2gy-cg- y tazisa annak szagos akciónak
meg a utakon éleiét !
A a icndőrség erélyes f
három pontra akarja
az :
1 A kódex "jámbor óhajok -- nak
nem azoknak a józan
betartása nélkül minden autós élete állandóan veszély
ben forog
A azoknak szólnak akik "nem
és gyenge
Mindenki aki a a és j
többi autós életét olyan
között veszélyeztetné
életét
Az szabályellenes
okozza Ezért jogos és szükséges hogy a rend
őrség ellene
nincs hogy 'valaki és felelőtlen mó-don
kockára tehesse mások életét csak
van arra nagy
töltött
— normális ember nem vezet autót szabályellenes
" módon
SAAAAAwSAwNASAS
EGYÜTTÉLÉS"
angolul "competitive a neve a
Krus-cse- v
röppentett fel indiai látogatása során
A jelszó valódi értelmét a
politikai irányát L Pearson kanadai külügy-miniszter
fejtette ki az tartott
sajtóértekezlet során összefoglalva moszk-vai
útján nyert tapasztalatait Pearson azt
mondotta hogy a szovjet békevágyában
sincs oka azonban a
csak olyan van je-lentősége
ahol a népnek van a ve-zetők
A Kreml viszont csu-pán
azért folytatnak látszólagos
meggyőződésük a
együttéléssel" : hidegháborúval)
többet elérni mint világ-háborúban
valaha is — A
Szovjet vezetők — folytatta Pearson — azt
hiszik hogy a kommunisták ál-dozatrakész-ebbek
a hidegháborúban
mint nyugati Ezért arra
hogy mi meglazítsuk A
"harcos korszaka soká fog tar-tani
s annak játékszabályait mi ha-nem
a fögjaj'megszabni Ezért türeí--'
és töretlen kell végighar-colnunk
ezt az újfajta hidegháborút Pear-son
még hogy a vezetők
határozottan megmondották hogv
egyesítéséhez soha nem
hozzá
Pearson a parlamentben is- -
moszkvai eredményéről s
között azt hogy Kruscsev
figyelmeztetést intézett hozzá mely szerint
esetén Kanada nem
fog többé földrajzi fotrva sérthe-tetlenséget
Arról is beszámolt v
parlamentben a külügyminiszter hogy a
szovjet népe olyan tudatlan
a
hogy a mesterségesen tudat- -
Magyarország és a többi szovjet élő ország valójában a legnagyobb je- -
lagrelvetch
hatalommal
i lenti az egész világra nézve Végül
Pearson hogy mikor
telt hogy a működő
és kommunista nár-to- k
fenyegetést a nyugati politi
kára azzal válaszolt hogy ez tisz-tára
belügy s ha a maguk-ra
nézve tartják a
szervezeteket el úgy
ahogy akarnak v
A Közlekedési Minisztérium c- - a Fóugjcszscg az egész Pearson külügyminiszter Moszkvában a
anadai sajtó és a társadalmi egyesületek támogatásával szovjet vezetőinek szájából hallotta meg
nagyszabású akciót indított az balesetek )nost azt a két elvet amelyet —
sökkentésére illetve a közlekedés biztonságának fokozása-- joggal mondhatjuk — az egész kanadai és
'a Gyermekek és felnőttek iskolázása biztonsági amerikai nemzetiségi sajtó nél-crendezései- nek
javítása az országúti jelzőberendezések kül évek óta ismétel
a vezetési oktatás megszigorítása a 1) Hogy a kommunistákat meg kell verni
'edési rendszabályok kérlelhetetlen — mind csak de megegyezni velük nem lehet
az oi amelynek ceija
Mentsük kanadai közlekedők
minisztérium közlekedési
kapcsolatban különösen felhív-ni
autóvezetők figyelmét
közlekedési nem ha
szabálvoknak az összefoglalása ame- -
'yek
2 szabályok nem elég jó
vezetők" hanem jó egyformán vonat-koznak
szabályokat megszegi maga
sulvosan veszélyezteti ahogy más
körülmények soha nem em-bertársa
3 országúti balesetek 90 százalékát a
közlekedés'
teljes eréllyel üldözze az vétőket
Semminők arra önző
azért mert módja
hogy egy sebességgel száguldó sgépet hajt-hasson
Normális ember nem fog pisitolyt embertár-sára
se-bességgel
vagy szabálytalan
"HARCOS
coexistence"
legújabb politikai 'jelszónak melyet
szovjet legújabb
UNO-ba- n
nép
senkinek nép
akaratának országokban
befolyása
politikájára urai
békepoliti-kát
mert szerint "harcos
(magyarul
tudnak amit egy
remélhetnének
kitartóbbak
lesznek
ellenfeleik töreked-nek
éberségünket
együttélés"
nem
szovjet
mesén kitartással
hozzátette szovjet
neki Né-metország
járulnak
Ottawában be-számolt
útja hang-súlyozta
többek
"harmadik világháború
fekvésénél
élvezni"
"kolosszálisán"
nyugaton uralkodó állapotok tekintetében
ez fenntartott
megszállás
elmond-ta
Kruscsevnck szem-rehányást
nyugaton
kommunista- - álcázottan
jelentenek
Kruscsev
nyugati országok
veszélyesnek kommunis-ta
járjanak ellenük
országúti számának sarkalatos
az megszakítás
nodernizálása
Hlcnörvisc
elle-nesével
vezetőkre
semilycn
kételkedni
2) Hogy a nyugaton működő kommunis-ta
és kommunistabarát szervezeteket tűzzel-vass- al
ki kell irtani amíg nem késő Távol
áll tőlünk hogy nemzetközi kérdésekben ta-nácsot
akarjunk adni a kanadai kormány-nak
de ime a keserű tapasztalat azt mu-latja
hogy azok akik a bolsevizmus elől
menekültek el Közép- - és Kelelcurónából azok
sajnos nagyon jól vannak informálva
AZ ARAB-IZRAE- LI KÉRDÉS
MEGOLDÁSÁRA
Edén brit miniszterelnök érdekes tervet ter-jesztett
elő amely valószínűleg kielégítő ha-'- ár
ideiglenes megoldást fog hozni ezen a for-rongó
ponton A két szembenálló fél közötti
legfőbb probléma az a terület melyet az
1947-e- s egyezmény Egyiptomnak juttatott
ie amelyet az 1948 — 19-- es arab-izrae- li há-ború
során az izraeli hadsereg elfoglalt
majd az 1919-e- s fegyverszünet izraeli bir-tokban
hagyott meg A terület nem nagyon
nagy de stratégiailag óriási jelentőségű
A
_ % -
i VM =====
C a n a d a' s
largest
W Anti-Communi- st
weekly
in Hungárián language
Kanada legnagyobb magyarnyelvű
anti-korrtmuni- sta hetilapja amVWWVWWVWWWMMVMMMAM
Edited and Published at
996 Dovercourt Rd Toronto
Toronto 1955 december 3
VILÁGPOLITIKA
azonfelül a nacionalista érzéstől duzzadó iz-raeli
állam számára a katonai erő szimbólu-mát
is jelenti ' j
Az Eden-ter- v abból indul ki hogy úgy Iz-rael
mint az arab államok számára a gazda-sági
nehézségek okozzák az igazi problémá-kat
Ezért a békét egyedül gazdasági síkon
keresi A terv főbb pontjai :
1 Egyiptom nyissa meg a szuezi csator-nát
az izraeli exportkereskedelem céljaira
2 Állítsák helyre a Halfába vezető olajve-zetéket
3 Nyissák meg a haifai és jaffai kikötő-ket
az arab államok kereskedelmének cé-ljaira
4 Izrael és az arab államok kössenek egy-mással
kereskedelmi szerződésekel
A KELETNÉMET RENDŐRSÉG
LETARTÓZTATOTT KÉT USA
KONGRESSZUSI KÉPVISELŐT
BERLINBEN
A közös szovjet-keletném- et rendőrsége töl-töttpiszt- olyt fogott az amerikai Icépyiaelők-r- e akik ezabályszerü vízummal rendelkeztek
és egyébként is a szovjet hatóságok egyenes
ímeghíy áB&toUrtózkodtak Keletberlinbem A'
"vá'd" az voli az amerikai honatyák ellen
hogy kocsijuk rádióval volt felszerelve Egy-napi
fogság1 után szabadonbocsátották az
amerikai turistákat akik ezen á keserves
módon tapasztalták ki milyen a szabad moz-gás
a szabad utazás és a kultúrnivó a Vas-függöny
túlsó oldalán
A SZOVJET VEZETŐK INDIÁBAN
AZ ÉVSZÁZAD LEGNAGYOBB
HAZUGSÁGAIT
mondották el — állapítja meg az indiai saj-tó
Kruscsevéket mindenütt pompa és szim-pátiatünte- téa
fogadta mert ezt így kívánta
Nehru Mikor azonban Kruscsev Indiát vá-lasztotta
ki arra hogy háborús fenyegetést
intézzen a nyugat ellen ezzel az egész hindu
közvélemény és sajtó felháborodását vá-ltotta
ki De még nagyobb csodálkozást fel-háborodást
és gúnyt váltott ki Kruscsev
azzal a kijelentésével hogy "úgy a szovjet
mint India a nyugati imperializmus rabságá-ból
szabadult ki az utóbbi évtizedekben"
hogy "a Szovjet is az amerikai imperializ-mus
áldozata volt míg a forradalom ki nem
tört" és "a Szovjet minden vérontás nélkül
egyedül a szellem erejével hajtotta végre a
maga forradalmát"
Azt még az eléggé tájékozatlan hindu köz-vélemény
is tudja hogy az orosz forradalom
nem a nyugati hatalmak hanem a cári ura-lom
ellen irányult és hogy a "vértelen" for-radalomban
nem kevesebb mint harminc-hárommillió
embert végeztek ki és gyilkol-tak
meg
A HIDROGÉNBOMBÁT NEM A SZOVJET
FOGJA ELŐSZÖR HASZNÁLNI —
mondotta ugyancsak Kruscsev indiai útja
során melyen beszámolt a szibériai hidro-génbomba
robbantásról Maid hozzátette
hogy a szovjet azonban minden erővel har-colni
fog a lenini elvek győzelméért az egész
világon
VÉGÜL EGY HIR NÉMETORSZÁGBÓL
Heusinger altábornagy az uj német had-sereg
vezérkari főnöke körül hangos vita
folyt a különböző nemzetközi politikai fóru-mok
előtt Heusinger már a Hitler-fél- e had-seregben
tábornok volt és mikor Hitler ellen
1944-be- n bombamerényletet követtek el a
Gestapo a merényletben való részvétel gya-nújával
letartóztatta Később azonban sza-badlábra
helyezték Heusinger kinevezésével
hangsúlyozta hogy a felállítandó nyugatné-met
hadsereg-kizáróIagaNAT-O
keretén Ke-lül
' ' VV V --fog működni : V -
I
í