Kanadai Magyarsag, April 17, 1965

              rsr"- - sfprvi'iirvcfypwt'"- - """aip r w--n ~"
'-Ji-íríl
"V— "-''- ♦ i-- wr i ni - " £ tr f
1 1 Canadian Hungajríans
czáa
mi
M
553
lup
n
f
IN
tHhIV'-''-- "
m
A vietnami események tem
pója lényegesen meggyorsult
Áz amerikai gépek támadásai
%i észak-vietna- mi katonai
Ceipoiuuiv CÖJ-'- C
abb és egyre surubb lesz s
megtörtént az első összcűtkó- -
s amerikai és voroskinai va--
Madászfrépek között is Hainan
Mzigete felett
Igj Ugyanekkor az észak-ko- -
Éreai illetve rajta keresztül a
$fkínai kormány fokozott akció- -
Wiz és ellenállásra buzdítja úgy
m Viet Cong erősen szoronga- -
fímnu nnataif Dél-Vietnamb- an VB" r „„ íjonmt az eszaK-vietna- nu íegei- -
l&hárító egysegeket amelyek
IJM-iaewa-jr
öirwtxxi-- i j5jx-v- v
ra-snkkente- ni az amerikai tá--
jmadások hatását A tényleges
A?1¥#(fegyveres segítsé-gtől_ eaiaig
]egalább tartózkodott Vorós- -
üfkina és természetesen meg
M$$inKao'ut a szu- vjeii auie~iijí „p~ni--
iílikailag teljesen van kap--
fc&fcsolva a vietnami küzdelem-I- n
Hből azzal hogy
m
fii
4S
'M!J
™í
fc
k: á
CUC11 uoimu--
kj
m
a kínai sajtó nyílton a
„kommunista érdekek
szabotálásával" és 'az
amerikaiakkal való áruló
vá-dolta
a szovjet kormányt
Amerika szövetségesei kö
zül sokan — így többek kö
zölt Nagybritannia is — vi-lágháború
veszélyét látják a
Ml fokozott amerikai támadáso-kéban
Észak-Vietna-m
ellen nem
is hps7plví n7nlrről n nem kis-- fl ntniit -- £nnWi £c- - nvll(7!lti
££ CIXIULU ilCpfWA'-'--l O a ilJG""
orszagoKDan muicoao minuen- -
í£3 IClt V-dUJJU-lLiUl
illlllJCIV iiliii- -
4$ den alkalmat megragadnak
& arra hogy kritizálják és sza--
H pulják azt az Amerikát mely
J az ő békéjüket védi
I Júniusban kerül majd sor
az ázsiai—afrikai népek kon-- K
ferenciájára amelyet tudva--
II levőlesr Vóröskínn akar vezet- - I ni) s melyből máris sikerült a
:i§ szovjetet kizárnia ezen a szl- -
ím Qes népek találkozóján számos
II olyan fontos ország kiküldőt- -
3 határozottan a Nyugat oldalán
diianaK nemcsak azért meri
[ demokráciában élnek és el--
lensegei a kommunizmusnak
hanem azért is4 mert nem
viciiitK gymoieiei a íeiici
emberekkel szemben úgy
hogy a voróskinai izgatás
amely faji és „ideológiai" ala-pon
folyik ezekkel a színes
népekkel szemben eddig nem
volt hatásos
Mindezek a különféle népek
h csoportok vegyes érzelme-ke- i
tekintenek az USA felé
Tőle várják anyagi fejlődésü-ket
tőle várják a kommuniz-mu- s
elleni segítséget de nin-ne- k
tisztában azzal hogy
mH is akar tulajdonképpen
Amerika? Ezért elérkezett az
táeje annak hogy az ameri-kai
kormány félreérthetetle-nül
leszögezze békés és hábo-- "
céljait Délkelet-Ázsiába- n
1 nek a követelménynek tett
e-eg-et
Johnson elnök a John
BoPkins egyetem halljában
elmondott nagyszabású be-ffiédév- eL
--4
-- z elmúlt héten — kezdte
beszédét az Elnök — 17 or--k
{ jezte H véleményét ab- -
a kérdésben hogyan lát-35--k
a béke lehetőségét Délkele-t-
Ázsiában Most mi is
"H 7© j "ff (fh
csatlakozunk ezekhez s le
akarjuk fektetni országunk
politikáját ebben a térségben
Amikor most beszélünk
amerikaiak és ázsiaiak vérez-nek
ezen a vidéken azért
hogy az ott élő népek szabad-ságát
biztosítsák Ezért az el-vért
küzdöttek őseink egykor
Pennsylvaniában s ugyan-ezért
küzdenek fiaink Viet-namban
Nem valami egyszerű
hadjáratról van itt szó
A vietnami háború ke-gyetlen
és nehéz s máris
sokszáz amerikai fiatal-ember
adta az életét a
gj Szelemért
Mi értelme annak hogy olyan
messzi földön ilyen szörnyű
áldozatokat vállaljunk?
Azért küzdünk mert olyan
világban akarunk élni amely-ben
minden ország maga for-málhatja
a maga sorsát Mert
csak ilyen világban lesz vég
re biztosítva a szabadság ma-gunk
és mások számára egy-aránt
Bombákkal és vérrel
nem lehet ezt a világot felépí-teni
— de az emberi termé-szet
gyengesége azt hozza ma-gával
hogy a bölcs érveket
gyakran az erőszak kell hogy
megelőzze s a béke alkotása
előtt a háború pusztítására
van szükség Bár ne így vol-na
— de ha azt akarjuk
hogy a világ olyanná váljék
mint aminővé mi akarjuk
formálnij úgy a világot úgy
kell tekintetnünk amilyen az
a valóságban
Kína fellétlen
hódítást keres
A Dél-ázsi- ai helyzet békét
len Az első tényf amelyet te-kintetbe
kell venni az hogy
Észák-Victna- m megtámadta a
független Dél-Vietnam- ot s tá-madásának
célja: a feltétlen
meghódítás A támadásban
résztvesz ugyan kisszámú dél-vietna- mi
felkelő is de a ki-képzett
katonaság a hadi-anyag
és a parancsadó tiszti-kar
állandóan áramlik Észak-ról
Dél-Vietna- m felé A pél-dátlan
kegyetlenséggel asz-szony- ok
és gyerekek felé irá-nyuló
terrorral folytatott
kínzásokkal
dásokkal túszokkal tűzzel
folytatott háború mogolt
egyetlen hatalom áll:
Vöröskina — az az or-szág
amely legázolta Ti
betet megtámadta Indiát
megtámadta Dél-Kore- át
s ei akarja foglalni egész
Ázsiát Miért vagyunk
Dél-Vietnamba- n? Azért
mert l34 óta minden
egyes amerikai elnök
megígérte hogy megvéd-jük
Dél-Vietna- m függet-lenségét
Ezt az ígéretet meg fogjuk
tartani mert ellenkező eset-ben
borzalmas terror és pusz--
ulás érné Dél-Vietna- m bátor
népét De azért is vagyunk
Dél-Vietnamb- an mert az
egész világon Thaiföldtől
Berlinig a népek egész sora
csupán azért független mert
tudják hogy ha megtámadják
őket mi ott állunk a megvé-désükre
Ha Vietnamot magá-ra
hagynók mindezen népek
bizalmát rendítenők meg De
azért is ott állunk mert ha
visszavonulnánk ez nem szün-tetné
meg a harcot még kom-munista
hódítás útján sem A
vérengzés tovább folyna a
szabadságért csak kevesebb
reménnyel mint így
MiiAííiwiÍMuiwiiittiiii fir'i ni f riibiaii
Azoknak akik kétkednek
afelől hogy miért kell ezt a
hatalmas felelősséget ma-gunkravállalnunk
azt mon-ju- k
hogy azért amiért Eu-rópában
is kénytelenek vol
tunk a háború
után is fenntartani haderőn-ket
az új hódítás mcggátlá-sár- a
Vietnamban megerősö-dött
a harc üteme Dél-Vi- et
namban fokozódtak a támadá-sok
s ezért ki kellett terjesz-teni
visszacsapásainkat Észak-Vietnam-ra
nem
lehet
Ezzel hadi céljaink nem
változtak meg csupán a cé-lok
elérésére használt eszkö
zök módosultak Meg fogjuk
győzni Észak-Vietna- m veze
tőit s rajtuk keresztül Kínát
hogy
minket nem lehel legj óz-ni
— mi nem fogunk a
harcban kifáradni — mi
nem fogunk visszavonul-ni
sem nyiltan sem ercd-méntclc- n
látszategyez-ség
útján
Hajlandók vagyunk feltétel
nélkül bárkivel béketárgya-lásokat
folytatni ha annak a
célia a fűtetlen nrarantá'tan
harc a legitama- - Ufff
befejezése
AArrx ihv~'r'wssw&:íYi 7V'rfia&í'4'
Healey angol hadügymi-niszter
az elmúlt héten meg-látogatta
nyugatnémet kollé-gáját
s a jelentések szerint
messzemenő egyetértés mu-tatkozott
közöttük a NATO
időszerű kérdéseiben és mind
két részről fokozott 'erőf esú-tések- et
fejtenekki a katona-politikai
és
szorosabb együttmükö- -
ldés"'érdekéberC
rara-vaas- n
független Dél-Vietna- m létre-hozás- a(
amely semmiféle ha-talom
számára se lesz tá-maszpont
De amíg ilyen bé-kcaján- lat
létre nem jön ka
tonai hatalmunkat amely
bármilyen más országgal ké-pes
felvenni a harcot hasz-nálni
is fogjuk"
Beszédének második ré-szében
kifejtette az Elnök
rágzó) iparilag fejlett Délkelet--
Ázsia kifejlesztése amely
cél elérésére
Amerika hajlandó egy
billió dolláros segélyt
nyíijtanit pénzben és em-beranyagban
valamint
ipari felszerelésben
Az igazi ellenség ugyanis
nem a más politikai rendszer-ben
élő ember hanem a nyo-mor
a betegség az éhség Ez
ellen kell igazán küzdeni s
ebben a küzdelemben az USA
szintén rendelkezik minden
modern harceszközzel
Johnson beszédét az egész
világ lelkesen és csodálattal
fogadta Cinikus bírálók sze-rint
természetesen csupán a
jólismert elv alkalmazásáról
volt szó hogy t i egyik kéz-ben
ostor van a másikban
egy darab kenyér Azonban a"
cinikusok is hamarosan el
hallgattak mert a tiszta jó
szándékot és p vé-ebailás-ra
Sárközi húsvéti hímestojások
Healey angol hadügymi
niszter szerint a
és
Anglia közötti legszoro-sabb
katonai együttmű-ködés
a NATO alappil-lére
majd hogy több
közös terv-ben
egyezett meg
kollégájával: egy függő--
'ívvij
való felkészültséget letagad-ni
még rosszindulattal sem le-hetett
A vietnami béke létrehozá-sának
az akadálya eddig csak
az volt hogy nem jelentkezett
tárgyaló fél a másik részről
Csupán 6 nappal a Johnson-besze- d
után jött meg a vára-kozásnak
megfelelően negatív
válasz Kína és Észak
Vietnam részéről Míg Kína a
szokott felelőtlenséggel bri-gantizmuss-al"
és „ostobaság-gal"
vádolta Johnsont addig
Észak-Vietna- m válasza csupán
annyi volt hogy czidőszerint
nem lehet békét kötni amíg
„amerikai csapatok vannak
Dél-Vietnamba- n"
A valóban fontos fék
A szovjet még nem jelent-kezett
pedig eló're lehet
látni hogy a
szerepét egyedül a szo-vjet
láthatja el
Erre vonatkozó egyelőre „ma-gánvélemény"
alakjában meg-jelent
cikkek a
lapjaiban azt tanácsolják
hogy a délkelet-ázsia- i kérdést
a szovjet és az USA együttes
erőfeszítése kell hogy meg-oldja
Lálnivalói hogy
Kína két ellenfele: az USA és
a Szovjet együttesen kell
hogy térdrekényszeritsc a vi-lágbékét
fenyegető kínai ter-íor-rcs'm- ct
? rf&'Zwznti:t&'r!?wAiitf ?p zr'%!!xrim2'im ?ruy''ríMj?"yv3'''" '' sí
közös
bejelentette
fegyvergyártási
nyugatné-met
csatlósorszá-gok
gépek gyártására dolgozlak
ki közös terveket
Az angol hadügyminiszter
végül hangsúlyozta hogy kor-mánya
a fegyverkezés csök-kentésére
vonatkozó esetleges
kelet— nyugati megállapodást
olyan előzetes feltételekhez
kötif nem sértik Bonn
szempontjait Az angol mun-káspárti
kormány így teljes
egyetértést tanúsít a bonni
Ikatonai kívánságokkal
im-a- t jwm'MJwtuiwwi'm
tartalmú
közvetítő
végülis
melyek
i
rmmwmm
ICANADA'S LABGEST AND OLDEST WEEKLY THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE
együttműködéssel"
Világháború
veszélye
Johnson-beszé- d
Amerikát
legyőzni
z£mEwmmmwmm$MMmmmx
Angol-nyugatné- met fegyvergyártás
fegyverkezéstech-nikai
Nyugat-Németorsz- ág
legesenJelszálIó'harcijenülő- -
montreali Magyar Szabadságharcosok nevében Ilerczcgh János ezt a hazai földben nőtt
vándorbotot ajánlotta Wass Albertnek aki a magyar igazság
rendíthetetlen harcosa Vecsscn a Szépmívcs Céhben kifejtett munkája Hazánk felszaba
dítására a menekült magyarság megőrzésére áprilisában (Várkonyi Stúdió)
Wass Albert:
MAGYAR SZEMMEL"
Egy derék honfitársunk a Kanadai
Magyarság egyik híiscgcs olvasója az
alabamai események és az azzal cgy-időb- en
lezajlott kaliforniai diák-lá-7ongás- ok
hatása alatt szépen 'megfogal-mazott
levélben cselt nekem és azzal
vádolt hogy nem értékelem eléggé
sem a diák-forrongáso-kat
sem az alaba-mai
bonyodalmakatcg)cbkéntfoglalkoz-ta- m
volna velük ebben a rovatban A le-vélírónak
tökéletesen igaza ban Mind-addig
amíg millió magyar ésJ30 mil-lió
mis nemzetiségű európai emberi és
politikai jogainak teljes megtagadását
szemrebbenés nélkül veszi tudomásul a
világ Amerika népét beleértve addig
nem érzek magamban semmi különös
elkötelezettséget arra vonatkozólag hogy
sikra sálljak néhány amerikai neger er-dekében
akik ccrs7cr jobb helyzetben
vannak mint Erdély magyarjai
Senki sem akadályozza meg ccKcl a
négereket abban hogy ambícióval és
szorgalmas munkával saját hasznukra
ordítsák a szabad gazdasági verseny ál-tal
nyújtott lehetőségeket Senki sem
akadályozza meg őket abban hogy meg-alapítsák
a miguk politikai érdekképvi-seletet
s szavazataik erejével odaálljanak
a maguk választott vezetőik mögé Senki
sem akaddijozza meg őket abban hogy
és jobb munkál végezve takarékos-kodva
és vállt-vállna- k vetve megszerez-zek
maguknak a gazdasági egyedural-mat
Alabamában vagy az Kg)esült Ál-lamok
bármely részen Adjon ez a világ
az én székelyeimnek a Kárpátok alatt
csak felannyi lehetőséget mint amennyi
az amerikai négereknek megadatott s
húsz év múlva az 6' kezükben lenne nem-csak
minden ipari vállalat a kulturá-lis
és politikai vezetés is nem csupán Er-deiben
de abban az egész rest és rot-hadt
Nagy-Romániáb- an
A tüntető felvonulásokat rendező né-ger
azonban nem azt akarja bebizonyí-tani
hogy ") jobban tud dolgozni mint
a fehérember többet tud alkotni még
azt sem hogy versenyképes volna
vele Az amerikai néger asszimálálódni
akar ha kell erőszakkal is ha kell vér
árán is bármibe kerül Vagvis pontosan
arra törekszik ami ellen mi magyarok
küzdünk foggal és körömmel kétségbe-esett
crőfeszításscl az oka annak
hogy az amerikai négerek vezetői még
csak megérteni se tudják a mi problé-máinkat
Minket erőszakkal igyekszik
fölsvívni és asszimálálni a román a cseh
a szlovák a szerb és a német Az ő pa-naszuk
pedig az hogy az ő asszimáláló-dósu- k
ele állítólag gátakat emeltek Ala-bamában
és máshol
A magyar nép 95%-ína- k nincs poli
tikai képviselete Pártokat nem alakíthat
politikai jogait nem gyakorolhatja Le-het- -c
csodálkozni tehát ha az alabamai
néger szavazópolgárok problémája nem
érdekel különösképpen? Elcg arra
gondolok hogy mi történne ha a S7c-kclyck- nek
is eszébe jutna egy napon
ihogy tüntető menetben tiltakozzanak aj
reájuk erőszakolt harmadrangú állam
polgárság tllcn Alig hiszem hogy egyet
&U I 'il 1! UWMIMWHH?
a
I
TlfSt
SZERKESZTŐSÉG'
£s
353 Spadinai Avernie
Toronto 2B Ont
Telefon: EM 4-37- 21
XV évf szám
VoL 15 No 16
1965 április 17
Authorized as 2nd class
mail by the Post Office
Department Ottawa and
for payment of postage
in cash
Ara: 10 cent
frg?
A
fel hívatott és
jó
19G5
meg
12
több
ott
de
csak
Ez
ha
16
lenegy is életben maradna-közüllü- k
jAmi pedig a kaliforniai szakállas tc-niszci- pős
hosszúhajú és lyukas nadrágú
diák-forradalmáro-kat
illeti: van néhány
hozzájukhasonló minden cgyctcmcnl Az
ittenin is A' jóléttől és saját kapzsiságuk-tól
'elvakult' szülők áldozatai ezek s Azoké
a szülőké akik'annyira el vannak' foglal-va
a pénzkereséssel agazdáságiílchqto- -
ségek kihasználásával hogy" ncmi érnek
rá gyermekeikkel törődni sjclkiismcrctü-ke- t
a?zal igyekeznek megnyugtatni
hogy elkényeztetik csemetéiket és amit
nevelésükre fordítóit időben elmulaszta-nak
megadni nekik izt pénzzel ajándé-kokkal
és a hibák elnézésével igyekeznek
pótolni Az igazság azonban az hogy
ezek a hosszúhajú szakállas elrontott
éretlen ifjak jelentéktelen kisebbséget ké-peznek
az amerikai egyetemeken Mind-össze
hogy a többi a diákok nagy töme-ge
dolgozik és nem hallatja a hangját
egyszerűen mivel nincs ideje az ilyesmi-re
De övék a jövendő A „szakállasok"
akiket egyedül apjuk pénze tart az egye-temeken
néhány esztendő múlva úgy el-tűnnek
az élet nagy süllyesztőjében hogy
hírüket se halljuk többé Ma hangosak
az igaz S mivel semmi komoly céljuk az
élettel nincsen a tanulmány nem elégíti
ki őket Ebben a versenyben lemarad-nak
a többi mögött De mivel megkíván-ják
hogy a társadalom tudomásul ve-gye
létezésüket s megszokták hogy ha
másképpen nem képesek hát haszonta-lanságok
elkövetésével hívják föl maguk-ra
a felnőttek figyelmét: keresnek a ma-guk
számára valami olyan módot mely
nem okoz sem fáradtságot sem különö-sebb
szellemi erőpróbát és mégis felhívja
reájuk a felnőttek figyelmét Mi egysze-rűbb
tehát mint felvonulásokat rendez-ni?
Ülni valamely épület lépcsőin vagy
fel-al- á járni valamelyik utcán feliratokat
cipelve? „Szabadságot az ifújságnak
hirdetik a feliratok A valóságban azon-ban
nem szabadságot hanem szabados-ságot
akarnak nem egyenlő törvény eket
hanem a törvények eltörlését vés minden-féle
tekintély megszüntetését hogy 'min-den
felelősség viselése nélkül lehessenek
amit csak akarnak
Maga a tény hogy felvonulásaikat
megtarthatják valahányszor eszükbe jut
maga a tény hogy az cgctcmck megtű-rik
őket és csak azokat távolítják cl akik
megbuknak a vizsgákon elég bizonyíték
arra hogy szabadságban nem szűkölköd-nek
ezek az izgága legények Mindössze
szellemi érettségben szenvednek hiányt
S amíg vannak milliószámra fiatalok
ezen a világon akik nehéz testi munkát
is szívesen elvállalnának s mindenféle
egyéb megkötöttségeket csakhogy néhány
évig tanulhassanak képezhessék smagu-k- at
valamiféle egyetemen ts akikétegy
diktatórikus rendszer még ettől is eltilt
„osztály idegen" származásuk 'vagy egy-szerűen
magyar' származásukmiattííd-di- g
mérhetetlenül 'sajnálom kedves' le-vélíró
honfitársam: semmi rokonszenvet
nem érzek a kaliforniai diák-tüntetcse- k-'
kel szembcnS'cztmársíárntálanszőr be1
is vallottam í nyíltan f azon az egyetemen
melynek' kötelékébe tartozom
_ I r~-- MI
B :fl! w mmmi
mik
1111
i1á8l$i
íih'íf
KIADÓHIVATAL:
vadkörtefa
'
és
I"
m
r#m1
j i f h £- - i
ül
in
iái
11
mt
II