Kanadai Magyarsag, October 02, 1976

              10 oldal Kanadai Magyarság (No 40) 1976 október 2
Zathureczky Gyula
Új európai elvek
Harmincegy éve hogy
végetért a második világ-háború
Azóta igen sok
minden történt és szinte
minden megváltozott
Csak a külső formák és
keretek maradtak meg de
belülről vajúdik minden és
egyre nagyobb erők feszül-nek
a mélyben melyek el-pusztíthatják
a kereteket
és formákat A háború
szörnyű volt és a békék a
megmerevített viszonyok
számos tarthatatlan hely-zetet
teremtettek amik
ellen egyre növekvő erők
feszülnek Ez így volt min-dig
az emberiség történe-tében
A nagy kérdés csu-pán
az hogyan lehet min-den
korábbinál szörnyűbb
pusztítások nélkül mind-ezt
feloldani és vértelenül
végrehajtani a szükséges
nagy változást a jobb és
emberibb élet felé
Ez a sarkalatos a köz-ponti
kérdés amit min-den
ember rettegve s re-ménykedve
tesz fel magá-nak
Feleletet nem tud ad-ni
rá A régi elvek és el-méletek
zömmel megdől-tek
számítások csődbe ju-tottak
vagy juthatnak A
politikai szisztémák és cél-kitűzések
egymást váltot-ták
Három évtized alatt
több „doktrína" született
mint ahány dogmája a ró-mai
egyháznak van
Nem akarunk most a vi-lágpolitikai
helyzettel a
Kelet és Nyugat sajátos és
egymásközötti problémái-val
foglalkozni Nagy ki-hatású
választások évében
jósolgatni sem tanácsos
Még az úgynevezett köz-véleménykutató
intézetek
a legtöbbször melléfognak
prognózisaikkal
A Szovjet orbitusban
egyelőre szilárdan áll a
hatalom s forognak az
apparátus kerekei De a ré-gi
garnitúra kiöregedett s
nyílt kérdés hogy a fiatal
nyomába lép-e?- ! Létét a
terrornak köszönheti de
meddig lehet kétszázmil-lió
embert terror alatt tar-tani?
Állítólag nincsenek
már véres Cseka-pincé- k
de vannak őrültekházak
melyekben az emberben
az embert ölik meg És
vannak kényszermunka-táborok
vannak deportá-ció- k
és változatlan az
annyiszor átkeresztelt tit-kosrendőrség
hatalma A
rendszer ellenfeleivel már
nem tudnak mit csinálni
Sztálin idején egyszerűen
„likvidálták" őket Ma
kiengedik Szolzsenyicint
Nyugatra Szaharovhoz
nem mernek nyúlni szov-jet
írók nyugaton publi-kálnak
s akiket mégis az
őrültekházába zárnak
azokért felhördül a világ
Még nehezebb problé-mával
áll szemben a
Kreml a keleteurópai or-szágokban
Berlin Pozen
Budapest Prága emléke
még nem halványult el S
mindenütt vannak „fekete
sztrájkok" nyílt tünte-tések
szabotázsok s ott
vannak a szellemi embe-rek
kritikái ha máskép-pen
nem úgy allegóriák
formájában A Nyugat
á~?Tt r+
minden koegzisztenciás
politika minden Helsinki
ellenére felfigyel a dolgok-'r-a
és a Kelet allergikusan
reagál Szóval a szovjet
világban is mást akarnak
az emberek s ez a más
elsősorban a szabadság?
Nyugaton természetesen
nem ilyen a helyzet A de-mokráciákban
az emberi
és polgári szabadságjogok
tényleg biztosítottak Még-is
itt is forog a világ A
csodabalzsamot sokan és
sokáig a kommunizmus-ról
csalárd szóval: a szo-cializmustól
várták De
mintha a röviddel ezelőtt
még hatalmasnak látszó
vagy tényleg hatalmas bal-oldali
áramlat hullám-verése
kezdene megtörni
Az olaszok is megtorpan-nak
a kommunista párt
uralomra segítése elöl a
szavazatok száma ugyan
szaporodott mégis a sza-kadatlanul
támadott és
ócsárolt keresztényde-mokratáké
maradt a leg-erősebb
párt Pedig a vá-lasztási
jóslatok szerint
Berlinguer győzelme elke-rülhetetlen
volt A már-má- r
feladott Portugáliá-ban
a kommunisták nem
boldogultak — Nyugat-németországban
teljesen
kiszámíthatatlan az őszi
választások eredménye
nyílt kérdés hogy a jelen-legi
kormánypártok vagy
az ellenzékiek kerülnek-- e
uralomra Amerikában a
jelek szerint egy merőben
új embernek is vannak esé-lyei
az elnöki székre az
52 éves James Carter cso-dálatos
karizmával fejezi
ki az amerikai nép akara-tát
és vágyait mely is-mét
tiszta és becsületes
életet követel a sokféle
botrány és esztelenség
után Elcsépeltnek hitt
erkölcsi fogalmak az ő
szájából új értelmet és
fényt kapnak
De maradjunk Európá-nál
annak is a nyugati ré-szénél
Itt is forr a mély-ben
minden Személyisé-gek
mozgalmak szerve-zetek
írnak új szavakat
zászlaikra Ezek nem
akarják lerombolni a de-mokráciát
az általa bizto-sított
szabadságjogok fe-lhasználásával
hanem
meg akarják azt újítani
sőt a valódi demokráciát
akarják megteremteni-Mer- t
a régi időszerűtlen
lett és elavult hatalmi
vagy pusztító szándékok
igájába fogták Persze
hogy jobb minden rend-szernél
de nem az ami-nek
megálmodták valaha
s aminek lenni kellene
A demokrácia közel két
évszázaddal ezelőtt a
francia forradalomból
született meg Harca egy
kisebbség az uralkodó ré-teg
ellen folyt Az uralko-dó
abszolút szuverenitá-sával
szemben a népet a
misera plebs contribu-ens"- -t
bevonták az „alkot-mány
sáncai közé" s azt
mondották a nép szava Is-ten
szava! Az egyedural-kodó
helyét a polgári cent-ralizmus
váltotta fel A
többségi elv lett a mérva- -
Tenyér-- és kártyajóslás: jelen mülés jövő
Sister Mary
Spirituálista gyógyító és tanácsadó — Tel: 534-905- 8
Amit szemével láthat azt szívével elfogadja Arra
sürgetjük Önt látogassa meg ezt a nagy tehetségű
asszonyt aki azért született hogy segítse a világon
élő embereket Számosan keresik fel őt olyan prob-lémáikkal
mint szerelmi házassági válási egészség-ügyi
boldogságot betegséget érintő jogi és üzleti vá-laszútjaikon
Akik betegek bénák deformáltak és
lábadozók jöjjenek hozzá és ő megsegítheti Önöket
és szavatolhatja az eredményeket Ne sorolják őt
más jósokkal egy kalap alá Keressék fel bármilyen
problémával — és távozzanak visszaállított lellcinyu-galomm- al
943 DUPONT STREET TORONTO
Ifogad de 10-t- ől este 9 óráig a hét minden napján
Különleges jövendőmondás vasárnaponként — Nincs
szükség előjegyzett appointmentre
érvényesítése felé?
dó politikai norma De ez
csak homogén társadal-makban
lehetséges és er-kölcsös
így találták ki az
„egységes nemzetállam"
fogalmát s alkalmazták
olyan országokban is ahol
nem volt egységes nem-zet
Az addig zömmel ön-kormányzatokban
élő ide-gen
népcsoportokat en-nélfogva
nemzetiségeknek
keresztelték el s megad-ták
nekik is az általános
polgári jogokat A nemzet
addig valamely geográ-fiai
és történelmi egység
valamennyi lakója volt A
polgári demokratikus
fogalom szerint nemzet
pusztán a többségi az ál-lamalkotó
rész A nemze-tiség
viszont kulturális és
nyelvi fogalommá deval-válódott
mely a többségi
elv alapján a többség aka-ratának
lett kiszolgál-tatva
Minden parányi politikai
pártnak megvan az elvi
lehetősége hogy egyszer
többséggé lehessen — a
nemzetiségeknek nem
mert szubsztanciális okok-nál
fogva soha nem lehet-nek
többséggé Ez bár pa-radoxon
de élő valóság
A pártok tömegekre tá-maszkodnak
és sorsuk a
tömegek szavazatától
függ Zömmel a pártveze-tőség
végzi a jelöléseket
A megválasztott képvise-lők
bekerültek a törvény-hozásba
de szigorú párt-fegyelem
alatt állanak
Azt kell tenniök amit a leg-felső
vezetés ír elő nekik
A politikai pálya valaha
„nobile' officium" volt
azaz a törvényhozók nem
kaptak fizetést Ma olyan
kenyérkereseti pálya
mint bármelyik másik A
kepyiseló tehát 'mindént
megtesz'- - nehogy 'elveszít-se
akár a pártvezetőség
akár a választó kegyét
Nos sokáig lehetne még
sorolni a demokrácia hibá-it
és főleg hiányosságait
de talán felesleges Ami
még igen nagy baj hogy
az általa teremtett nem-zetközi
szervezetek vagy
bénák a demokratikus el-vek
alapján bevezetett vé-tójog
alapján vagy tehe-tetlenek
mert nem ren-delkeznek
megfelelő
szankciók alkalmazásá-nak
lehetőségével Mind
kitűnő intézmények csak
sajnos nagyon kevés kö-zülük
a valóban funkció-képes
De Istennek hála van-nak
még emberek akik
tudnak mernek és akar-nak
gondolkozni Ezelőtt
pontosan negyven eszten-dővel
írta Teleki Pál a ma-gyar
revizionizmussal
kapcsolatban a budapesti
francia nyelvű és európai
tekintélyű Nouvelle Revie
de Hongrie-ban- - „A reví-zió
nem tisztán magyar
kérdés Egész Európa re-víziójára
van szükség
Mert Európa élő egységek-ből
áll" Salvador de
Madariaga ezt úgy fejezte
ki: „Európa a sokféleség
egysége" „e
A gondolkozó koponyák
— ahogy Szekf ü Gyula ne-vezte
őket a „kiművelt
emberfők" — most ebből
az alaptételből indulnak ki
Főcéljuk természetesen
tmmgt
egyelőre Nyugateurópa
egyesítése Ennek alapja-it
gazdasági vonatkozás-ban
annak idején a francia
Schuman az olasz De Gas-pe- ri
a német Adenauer
és Hallstein vetette meg
a Szén- - és Acélközósség
az Euratom az Európai
Gazdasági Közösség ré-vén
így született meg az
Európa Tanács és az Euró-pa
Parlament Ma már vi-lágos
hogy a politikai
egyesüléshez a gazdasági
nem elég s közvetlen vá-lasztásokból
kikerülő ren-des
és nem csak tanács-adó
európai parlament el-lenőrzése
szükséges a kö-zös
szervek mellé Ennek
megvalósulása immár biz-tosra
vehető
Az említett „kiművelt
emberfők" az egyes ál-lamokon
kívül is mélyre-ható
változásokat követel-nek
Mindenek előtt a cent-ralizmus
leépítését Pél-dául
Franciaország ren-geteg
departementjében
(megyéjében) a valóság-ban
semmit nem lehet ten-ni
Párizs beleegyezése és
jóváhagyása nélkül Hogy
ez mennyire felduzzasztja
és mennyire nehézkessé
teszi az adminisztrációt
arról kár beszélni Ennél
talán csak a kommunista
központi tervezés rosz-szab- b
Tehát centralizáció he-lyett
decentralizáció! S en-nek
nemcsak közigazga-tási
és gazdasági okai van-nak
A centralista állam-ban
minden állampolgár
elsősorban alattvaló Függ
a felső hatalomtól hatás-köre
szükreszabott igazi
felelősséggel alig rendel-kezik
Valódi demokráciát
azonban csak független
szabad hatáskörrel és csak
a közönség nagy' érdekei-nek
alárendelt emberek
közösségében lehet meg-teremteni
A második tétel a regi-onalizm- us
Azaz az állam
keretében lévő „élő egysé-gek"
(legyenek azok tájak
gazdaságiak vagy népi jel-legűek)
kibontakoztatása
Ennek eszköze az önkor-mányzatok
bevezetése
Természetes hogy ezek az
önkormányzatok az or-szágos
és nemzeti érdekek-nek
lennének alárendelve
s felelősek lennének az ál-lamvezetésnek
de saját
ügyeiket maguk intézhet-nék
De Gaulle a lemon-dását
megelőző népszava-záson
azt javasolta hogy a
megyék helyébe a törté-nelmi
országrészeken ál-lítsanak
fel autonóm régió-kat
Akkor ezt nem értet-ték
meg pedig ezzel meg-oldódott
volna Franciaor-szág
egyben a baszk bre-ton
katalán és normand
azaz a nemzetiségi kérdés
is
Az élő példa megvan
erre: Svájc Huszonöt
autonóm kanton négy
nemzet: a német a fran-cia
az olasz és a réto-román
él a helyén „Eid-genossenschaftba- n"
A
svájci kormánynak bizo-nyára
nem csekély gondja
a különböző törekvések
egybehangolása a szövet-ségi
érdekekkel de Svájc
ma kétségkívül Európa
nemcsak leggazdagabb
hanem legszabadabb or- -
A Magyar Helikon Társaság közleménye:
Magyar kurzusok
9 10 11 osztályos magyar credit kurzusok:
De La Salle College 131 Franham Road (Ave-nu- e
Rd — St Clairtól délre) Beiratkozás: hét-fő
v kedd du 5-- 7 Információ: 769-4212231-19- 39
11-1- 2 osztályos magyar credit kurzus és felnőtt
társalgási kurzus:
JarvisCollegiate 495 Jarvis Street 924-833- 1
Felnőtt társalgási kurzus:
Burnhamthorpe Collegiate
76 Keane Ave 621-166- 0
szaga A nyugatnémet ál-lam
felépítése is regioná-lis
Nem beszélve a feje-delmi
Erdélyről valaha
Magyarország is az önkor-mányzatok
egysége volt
a megyéktől és szabad ki-rályi
városoktól elkezd-ve
a különböző bánságo-kon
át az asszociált és ve-le
perszonális unióban
élő saját parlamenttel
művelődéssel és vezényle-ti
nyelvvel rendelkező Horvát-Sz-lavóniáig
vagy er-délyi
szász népközösségig
A következő tétel a „di-rekt
demokrácia" kiter-jesztése
Ez az autonómia
és benne a nép akaratá-nak
biztosítása községi
szinten is Ez két lényeges
részből áll Az egyik az
hogy a községek saját so-raikból
(tehát az általuk
ismert emberek közül) vá-lasztják
nemcsak vezetői-ket
hanem regionális és
szövetségi képviselőiket is
Tehát nem a párt illetve
a pártok jelölnek hanem
maga a nép A másik a
népszavazás intézménye
Ha bizonyos számú aláírás
gyűlik egybe a kezdemé-nyezők
népszavazás elé
terjeszthetik javaslataikat
vagy követeléseiket mind
tartományi mind orszá-gos
viszonylatban A nép
Az olimpiász körül minden
— még „láng" is
Nem lehet kétség affe-lö- l
hogy a modern olim-piászo- k
legsikerteleneb-bik- e
a közelmúltban le-zajlott
montreali olimpi-ász
volt A deficit óriási
a versenyek különböző
politikai csoportok és kü-lönböző
országok politikai
céltáblájává váltak a ri-porterekszáma
meghalad-ta
a versenyzők számát és
egy rövid ideig még a „ha-gyományos
olimpiai láng
is kialudt
Ha azonban utána né'-zün-k
az' olimpiai játékok
történetének kiderül
hogy alapjaiban véve az
olimpiai fáklyák és az
olimpiai láng „hagyomá-nya"
nem egyéb hazugság-nál
A régi görögök olimpiai
sportversenyein egyálta-lában
nem volt olimpiai
fáklya és nem volt olim-piai
láng: egyetlen láng
volt csupán amely arra
szolgált hogy a környező
törzsek számára jelezze a
sportversenyek színhelyét
A modern olimpiász
megrendezésére először
1896-ba- n került több
mint másfélezer esztendei
szünet után az úgyneve-zett
„olimpiai láng" azon-ban
csak 1932-be- n „jelent
meg" a szinen a los ange-lesi
olimpiász alkalmá-val
A rendezőbizottság elha-tározta
hogy egy hatal-mas
fáklya fogja megvilá-gítani
a sportversenyek
színhelyét Olyan fáklya
amely a stádium általá-nos
építészeti struktúrá-jával
egybehangzó A fák-lya
magassága 107 láb volt
és számos kísérlet után si-került
úgy elhelyezni hogy
meggyújtása és táplálása
egy láthatatlan mélyről
történt
A megnyitó ünnepségek
alkalmával először gyúj
i
Funeral
}646 St Clair
651 -
szavazás eredménye kö-telezi
a legfelső államve-zetést
Egy másik követelés a
döntőbírósági elv kötelező-vé
tétele Tehát az hogy
vitás kérdésekben az álla-mok
a döntés tiszteletben
tartásának előzetes kije-lentése
mellett kötelesek
legyenek ügyeiket vala-mely
nemzetközi bíróság
elé terjeszteni Ha ez az
elv nemcsak papíron élt
volna századunkban talán
nem került volna sor a két-világhábor- úra
sem
Csak néhány problémát
érintettem azokat is nagy
vonalakban Pusztán az
elveket és a szándékot
akartam ismertetni De
mögöttük máris komoly és
súllyal rendelkező szerve-zetek
állanak Ilyen a min-den
nyugat-európ- ai or-szágban
működő Európa-mozgalom
melynek tóbb
követelése megvalósulás
előtt áll Az új európai
parlamentbe nem a nem-zeti
parlamentek küldenek
majd képviselőket ha-nem
közvetlen választások
útján maga a nép Ilyen
az Európai Népcsoportok
Föderelista Uniója mely
legutóbbi központi bizott-sági
ülésén elvben elfo-gadott
egy javaslatot me
a
sor
tották meg a fáklyát
amely folyamatosan lán-golt
a los angelesi olim-piász
egész időtartama
alatt
Négy esztendővel ké-sőbb
a berlini olimpiász
alkalmával honosították
meg és vezették be az olim-piai
fáklyát amelyet kü-lönböző
országokon ke-resztül
futók vittek a sport-versenyek
színhelyére
Ezt a fáklyát amely ko-rántsem
volt „hagyo-mány"
hanem újítás és
célja az olimpiász' drama-tizálása
és népszerűsítése
volt Görögországból elin-dulva
Bulgárián Jugosz-lávián
Magyarországon
Ausztrián Csehszlováki-án
és Németországon ke-resztül
több mint kétezer
mérföldön át 3300 futó vit-te
a berlini olimpiai stá
Miütikiüturalizmus
iskolákban
(Canadian Scene)
A torontói iskolabizott-ság
lépéseket tett annak a
„kulturális sokknak" az el-kerülésére
amelyben új-kanadá- sok
gyermekei ré-szesülnek
amikor itt isko-lába
kezdenek járni Ami-kor
kb két évvel ezelőtt
szembetűnő lett ez a prob-léma
bizottságot állítottak
fel multikulturális prog-ram
kidolgozására A bi-zottság
számos javaslata
közül jónéhány gyakorlati
megvalósításra kerül
A javaslatok között sze-repel
az ontarioi közokta-tásügyi
törvény olyan mó-dosítása
hogy a tanterem-ben
ne csak franciául és
angolul hanem más nyel-ven
is szólhassanak a ta-nárok
Más javaslatok a ta-nárok
átképzésével a mu-ltikulturális
problémák
megismertetésével szü- -
_JL
HIH
Directors
Avenue ]West {
5511
Gyász esetén forduljon
hozzánk bizalommal
iMc Dougall & Browni
o Kényelmesen berendezett helyiségeink a legmaga-- (
"sabb igényt is kielégítik A szolgáltatás egyforma
o csak a koporsók árai változnak Óriási parkolóhely
A város bármely részébe küldjük kocsijainkat
o MAGYAR GYÁSZJELENTÉST-DÍJMENTESE- N
o ADUNK
I
i
""
'
i
'
fyyvvt vv9pypwvvvvvv vwv viyvv w'
liiWfcjWulMia Ilit lh liiMini hWMH-Wi'MrNf-f''
mWii0lil
lyet a Kongresszusnak
kell megszavaznia misze-rint
a nemzetiségek illet-ve
a népcsoportok súlyos
problémáját a fent vázolt
elvek alapján lehet és kell
megoldani
Egy nagytekintélyű dán
kutató és politikai intézet
augusztus első hetében
tart Helsingörben egy
hatnapos kongresszust
melyen dán svéd norvég
francia és angol miniszte-rek
egyetemi profesz-soro- k
és közéleti emberek
foglalkoznak ugyanezek-kel
a kérdésekkel Az ott
megfogalmazott elvek és
határozatok nyilvánvalóan
élénk visszhangra számít-hatnak
egész Nyugat-Európába- n
o
Mindez természetesen
alig fogható eszmei moz-galom
de úgy növekszik
mint esó után a tavaszi
vetés Az ilyen indítások
lassan haladnak előre s
még lassabban hozzák
meg gyümölcseiket De ha
belátható időn belül csak
részben is lesznek megva-lósíthatók
hatásuk belát-hatatlan
lesz Kelet-Európá- ra
is mely nem demok-ratikus
elvek hangoztatá-sát
várja hanem magát
az igazi demokráciát
a
torontói
hazugság
diumba A futók között
szerepelt Péter jugoszláv
király és az athéni polgár-mester
is
Azóta került a köztudat-ba
hogy a futók által szál-lított
olimpiai fáklya „ha-gyomány"
Ez azonban nem igaz:
az igazság az hogy a mo-dern
olimpiász körül min-den
hazugság Hazugság
lett az „ifjúság nemes
sportszerű versengése"
hazugság a népek „békés"
találkozása — és ezekután
már nem lép még hogy
az „olimpiai fáklya" ha-gyománya
is hazugság
Az olimpiász valamikor
jó üzlet volt a rendező vá-ros
számára ma már nem
is olyan jó üzlet Ma már
— csak a „hagyományos"
hazugságok maradtak
meg
löknek a munkába való be-kapcsolásával
kapcsolato-sak
A legalapvetőbb ja-vaslat
az hogy — bár tö-rekedni
kell arra hogy az
újkanadás gyermek mi-előbb
elsajátítsa a hivata-los
nyelvek valamelyikét
— vigyázni kell nem sza-bad
előmozdítani hogy el-szakadjon
saját anyanyel-vétől
és kultúrájától
Az iskolabizottság már
akkor életbe léptetett né-hány
javaslatot amikor
még valamennyi el sem ké-szült
Ezek közül „Az an-gol-
mint második nyelv"
címűt egy iskolakóz szer-vezet
vezetése alatt való-sították
meg
Nagy általánosságban
remélhető hogy megszű-nik
az a helyzet amelyet
így jellemzett egy kislány
iskolai dolgozatában
„Boldogtalannak érzem
magam amikor a tanító-nő
számomra érthetetlen
nyelven beszél Még en-nél
is boldogtalanabb va-gyok
amikor hiába beszé-lek
a tanítónőhöz nem ér-ti
a szavam"
A multikulturális prog-ramot
kidolgozó csoport
zárójelentése ezen a címen
kapható Board of Educa-tion-City'- of
Toronto 155
College St Toronto '
KÖLTÖZTETÉST
zárt bútorszállitó kocsival
— GARANCIÁVAL
szemeteltakarítást dump-trakk- al
legolcsóbban vállal:- -
SÍPOS cartace
Tel: 293-049- 8