000204b |
Previous | 3 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
Béldy Béla:
E sorok írója meg van győződve arról hogy
az egész Watergate-üg- y nem más mint a
média és néhány hozzácsapódott törvényho-zó
blöffje amivel nem az Elnököt hanem
Nixont akarják megbuktatni Hogy mi fáj ben-nük
Nixon személyével kapcsolatban érde-kes
volna találgatni és lehet hogy egyszer
neki is fekszünk ennek a nagyon merész fel-adatnak
Egyelőre azonban maradjunk ott
hogy a Kongresszus két háza most már las-san
két éve azzal tölti el idejének nagyobb és
fontosabb részét hogy Nixon elnököt akarja
eltávolítani
Ezt a célt egy nagyon hosszadalmas fájdal-mas
és az egész közéletet megmérgező úton
— az impeachment által — kívánják megva-lósítani
Tegyük fel hogy sikerül — mit nyer-tek
vele? Ugyanezeket a választási komisz-ságok- at
esetleg más formákban esetleg na-gyobb
titoktartással minden párt elkövette De
tegyük fel hogy ez az a bizonyos „magas mo-rál"
amit a törvényhozók és a média radi-kálisai
alapvető szabályként elfogadnak
Rendben van De akkor szeretnénk látni
ugyanezt a magas morált" éppen ennyire
hosszú és kíméletlen módon alkalmazni más
törvényhozóknál vagy leendő elnökjelölteknél
is sőt meggyilkolt elnökök és igazságügymi-niszterek
gyilkosságának valódi nem álcá-zott
feltárásával is Kik gyilkolták meg John
F Kennedy t és Róbert Kennedy t? Vagy: Mar-tin
Luther Kinget?
De tegyük fel hogy — nem sikerül az im-peachem- ent
Ez esetben az Elnök 1976-i- g he-lyén
marad hogy folytassa azt a munkát
amit olyan kitűnően végzett ezideig
Természetes hogy különösen a liberálisok
akik előtt a tradíciók ócska romhalmaznak
tűnnek igyekeznek az Elnökkel együtt az ame-rikai
alkotmányos rendszert is megváltoztat-ni
Még kétszáz évét sem érte meg az Egye-sült
Államok de a bőrükbe nem férő radikális-liberá-lisok
szeretnék az egész kongresszu-si
rendszert eltörölni és a parlamentáris rend-szerre
áttérni Ez magyarul annyit jelente-ne
hogy a Kongresszus egyszerű többségé-nek
szavazatával a mindenkori elnököt (mi-niszterelnököt)
ki lehet buktatni és helyette
másikat választani Nem kell hozzá apajgyil-kossá- g
vagy telefonok lehallgatása elég ha a
Kongresszus többségének nem kell a nép által
megválasztott elnök
Reuss és Udall képviselők vezetik a reform-nyáj- at
amelyet a Brookings Institute egyik
„tudósa" James Sundquist lát el tudományos
érvekkel
A parlamenti rendszer nem csak kiiktatná
az Amerikában külön hatalommal felruházott
Elnököt hanem akár félévenként változó kor-mányokat
eredményezne amelyeknek műkö-dése
a zéróval lenne egyenlő Ezt látjuk ma
Kanadában Angliában a skandináv államok-ban
Németországban csak azért nem mert
az ottani koalició elég tartós a kancellár ere-jének
biztosítására Ugyanez a helyzet Fran-ciaországban
is ahol Giscard ugyan csak haj-szállal
győzött de a francia elnökség sok te-kintetben
éppen olyan diktatórikus mint az
amenkai
Az amerikai parlamentarizmus teljes káoszt
hozna létre A Kongresszus megreformált par-lamenti
formájában sem lenne képes egy olyan
"hatalmas ország ügyeit vinni mint Amerika
Ha hiányoznék a vezető tekintély aki a had
A Sevcsenkói
Nemrég írtunk arról 'amit
Hruscsov az emlékirataiban
említ hogy az első atombomba-kisérletei- k
közül az egyik bor-zalmas
katasztrófával járt A
bomba felrobbant és az egész
KAMDU MAGYARSÁG
I I canadTan hŰVca'ÍÍam'
I I -- ~~— -- —---— I I
412 Bloor Street W Toronto Ont M5S 1X5
Telefon 924 8353 924-335- 4
Irodai órák: reggel 9 oratol délután 5 30 ig
Megjelenik minden szombaton
Felelős szerkesztő es kiadó
VÖRÖSVARY ISTVÁN
Hirdetési áraink: Locai 3 50 hasáb inchenkent
National 34 cents per line
A vállalat csak egjetlen hibás hirdetésért allal
felelősseget
Előfizetési árak: egy évre Í15 00 fel eue 18 00
Külföldön: eg évre US$15 00 fele%re USÍ8 00
Légipostát al azeloílzetés ug anaz de a ten leges
postabeleg-köllsege- t külön felszámítjuk
Fiokktadormatalunk: Európa Record Store
(Tüske Pál)
408 Bloor Street W Telefon: 922-873- 9
UJ hirdetéseket csütörtök délig fogadunk el
Apróhirdetések f eh étele szombaton es vasárnap
is fiókkiadóim atalunkban
A ne v el aláirt cikkek nem szükségképpen fejezik
ki a szerkesztő-kiad- ó álláspontját es azok tar-talmáért
mindenkor a cikkíró felelős
Kéziratokat nem órzunk meg es nemQldünk
ússza!
} A KÉKüJSA(fcikkeit
barmelyifcszabadföldima%
gyarnyelvu lao minden ellen!
S20lgáltatá8aélkarátvetóü
természetesenraiKanadai
Ma t?varsaerai ésía? szerzőre
való Mvatkozássaljgllfllll
FIZESSEN ELÖ LAPUNKRA
Parlamentarizmus?
katasztrófa
erő főparancsnoka akinek kongresszusi vé-tójoga
van aki befagyaszthat fölöslegesen
megszavazott költségvetési tételeket és így to-vább
akkor az egész kormányzás egymás-sal
marakodó kongresszusi (parlamenti) bi-zottságok
hangadó vezérszónokok és demagó-gok
kezébe kerülne Gondoljunk csak arra —
akár helyeseljük akár nem — hogy erős
Elnök hiányában ki vállalta volna a Szovjet
és Kína megnyitását a Közép-Kel- et átállítá-sát
Amerika oldalára és a honvédelmi költ-ségvetésnek
emelését
Mindenre azt mondják a radikális liberáli-sok
hogy a nép dönt és ez az igazi demokrácia
Ha az Elnök elveszítette a nép bizalmát ak-kor
hiába bízik benne a Kongresszus (parla-ment)
egy része hivatalban maradása ellen-kezik
a demokrácia igényeivel Ez egyszerű-en
nem igaz Mindenütt ahol parlament van
hónapról-hónapr- a vagy évről-évr- e változik a
nép véleménye erre erőskezű cselekvő kor-mányt
építeni nem lehet Emellett tegyük fel
a kérdést hogy óriási teljesítményei ellené-re
— mi változtatta meg Nixon népszerűsé-gi
arányszámát a pollokban? A média És
itt kezdődik az amerikai parlamentári demok-rácia
legnagyobb veszélye!
Az amerikai média nagy része ma annyira
erős annyira hatalmas pénzügyi korporációk-ba
tömörült és annyira radikális-liberáli- s ve-zetés
alatt áll hogy a nép véleményét min-den
ténynél erősebben befolyásolja A ténye-ket
egyszerűen elhallgatja vagy elferdíti
Ki csinált a Watergate-bő- l nemzeti ügyet?
A média Külföldi sajtónagyságok is megál-lapították
már hogy Nixont egyszerűen ke-resztrefeszítette
a média Nem is a Kongresz-szu- s
amely még vajúdik a „bűnösség" meg-állapításában
hanem a média amely már
előre kimondta Nixon bűnösségét
A parlamenti rendszer bevezetése Ameri-kába
nem volna más mint az ország kiszo-lgáltatása
a médiának és a médián keresztül
azoknak az erőknek amelyek láthatóan mö-götte
működnek Ezek az erők nem amerika-barátok
tele vannak nemzetközi szálakkal
amelyek akár gazdaságilag akár politikailag
végtelen körmönfontsággal tárják fel az utat
az amerikai rendszer infiltrálása előtt
Amerika népe négy évenként választ elnö-köt
és az idő elég ahhoz hogy a megválasz-tott
vezető a kétévenként választott Képvise-lőházzal
és egyharmadában lecserélt Szená-tussal
hosszutávú terveket is végrehajthas-son
Nem Kanadáról van szó amelynek 23
milliónyi lakossága nem játszik szerepet a vi-lág
irányításában bár ez a nép is mélyen unja
a másfél év utáni új választást Mi lenne ha
Amerika választóinak minden évben kétszer-többszö- r
is dönteniük kellene egy új elnök sze-mélye
fölött mint a de Gaullet megelőző
„demokratikus" francia kormányzás idején?
Hogy tölthetné be Amerika legfőbb hivatását
ebben a francia négyesben ahol a párok foly-tonosan
változnak — a hivatását: vezetni a
szabadvilágot és megtartani emberi rendün-ket
a vörös rombolással szemben?
A médiát kell elsősorban megrendszabályoz-ni
ha önmaga képtelen kizárólag amerikai
érdekeket szolgálni Azután kemény Elnököt
kell választani mert ezt az egész világ szabad-sága
megköveteli
Nem az államforma számít hanem az
emberi szabadság!
tudományos és katonai vezetői
kart elpusztította
Úgy látszik körülbelül hason-ló
sorsra jutott — ha nem is
ilyen tömeghalállal — a Szov-jetunióban
Sevcsenko városá-ban
épített atomhasítási energia-
-telep is A Káspi tó mellett
fekvő telep februárban egysze-rűen
megsemmisült A radiá-ció
halálos és esetleg sokáig
agonizáló áldozatairól nem tu-dunk
Csak azt tudjuk hogy ezt
az atomenergia telepet az oro-szok
már két évvel megelőzö-enfennhangonhirdettékésmi- nt
a modern atomenergiatelepek
legszenzációsabb fejlődési foko-zatával
eldicsekedtek vele
Mielőtt ezt a gondolatot foly-tatnánk
fel kell tennünk a kér-dést
hogy miért fontos az oro-szoknak
az atomenergia terme-lése
amikor tele vannak olaj-jal
és földgázzal? Azért mert
nincsenek tele A föld alatt van
ugyan bőven és valószínűleg
Szibéria az egyetlen földrész
amely ma még mindig tele van
fosszilis energiával de ezt nem
könnyű kihozni a föld mélyé-ből
Az éghajlat olyan kedvezőt-len
és a távolságok olyan na-gyok
hogy megszámlálhatat-lan
billiókba kerülne a kibányá-szása
A Szovjet régebben a
csatlósait is ellátta olajjal sőt
petrokémiai gyárakat is épí-tett
nekik most már azonban
annyira redukálta az odairá-nyuló
olajexportját hogy a
csatlósok a legsúlyosabb olaj-krízis
előtt állnak
Ezt az olaj-krízi- st akarta
megelőzni a Szovjet sajátkonst-rukciój- u
atomenergia-telepeive- l
Sajnos azonban ez nem si-került
A Szovjetben működnek
440 megavattos (MW) atomene-rgia-
telepek de valameny-nyive- l
sok a baj Ezen felül
kicsinyek is ahhoz hogy komoly
energiainséget megszüntessék
velük Kelet-Németországb- an
Rheinsbergben működik egy kis
saját-konstrukció- ju próba-tele- p
most már hét éve megle-hetősen
megbízhatóan Az oro-szok
új telepeket kínáltak fel
de a különben nagyon szovjet-h- ü
kelet-ném- et hatóságok meg-tagadták
azok felállítását mert
tele vannak hazárddal Egé-szen
tökéletes biztonsági és rad-iáció-
elleni kivitelt engedé-lyeztek
volna csak ami meg-felelne
az International Atomic
Energy Agency előírásainak
amiknek azonban a szovjet te-lep
távolról sem felelt meg
A Sevcsenkói katasztrófa után
a Szovjet a nyugat-németekhe- z
fordult atomerő telepek beren-dezése
érdekében Egyelőre
néhány próba-telepr- ől van szó
és majd ha azok beválnak és
maga az eljárás is fejlődik ak-kor
rendelnek nagyobb mennyi-séget
Miért? Mert kell nekik
az olajukra ugyanis — a foko-zódó
automobilizmus és iparo-sodás
következtében — nem
mernek jövőt építeni Jelenleg
2639 MW energiájú atomtelep
Utolsó oázis
(11 RÉSZLET)
KORSZERŰ KERET közvet-len
tapasztalat és máris ért-jük
egymást? Szólam finomab-ban
— útkeresés Mégfinomab-ban- ?
Kicsinyke reménység
hogy mégsem szakított el egy-mástól
az elmúlt tizehöí-hu-szon- öt
esztendő Esetleg önámi-tás- :
hiába minden az űr áthi-dalhatatlan
Mindenesetre
ahogy mondják istenigazában
kibeszélgetjük magunkat És is-tenigazában
értjük is egymást?
Egyáltalán nem biztos Pedig?
Megint úgy ahogy mondják
mindent megtettünk Pista de
lehet Jóska bécsiszeletet csi-náltatott
Lyzzel de lehet hogy
Maryvel Karcsi de lehet Ti-bor
két üveg cape townei vö-rös
és két üveg konyakos őszin-teségi
faktort fektetett a gene-rációs
találkozóba János de le-het
Lajos csak annyit ivott elő-re
amennyi szó szerint így
mondja a gátlásküszöböt le-rombolja
Hogy érti? Sokkal
egyszerűbben ne legyen ki-sebbségi
érzése hogy csóró lé-tére
gazdag asztalhoz ül Per-sze
így sem igaz mert egyál-talán
nem csóró Mű-szegén- y
Kicsinyke darabot játszik visz-sz- a
az életéből amikor tényleg
az volt és arról álmodott hogy
egyszer mű-csór- ó lesz Zava-ros?
Csak annyi kétségtelen
hogy játszik Miért? A bizton-ságos
Nyugatról jó visszatérni a
régi bizonytalanba és utána
megállapítani hogy mégis he-lyes
volt a nagy pillanat ami-kor
a megszokott környezet he-lyett
a szokatlant választotta
De lehet nem is játszik Csak
unatkozik? Lehet Ez is egy
pont amelyet sehogysem ér-tünk
miért unatkozik Lajos
Jóska Karcsi vagy Péter a
Magyar Egyesület kényelmes
bőrfoteljeiben Miért különül-nek
el saját „keretükben" ahol
rozzant széken üres sörösládán
illünk és teret keresünk hogy
eljátszadozhassunk fogalmak-kal
amelyek mást jelentenek
nekik mást nekünk Sosem
valljuk be de azzal fejezzük be
a játékot hogy vesztettünk:
nem csak generációk de világ-részek
is elválasztanak
MIT ADOK A PARTYHOZ?
Ha igaz sem mondom: szerete-tet
Vagy kíváncsiságot? Ha
igaz is letagadom mert: cini-kus
Megértést? Ha igaz sem
írom le mert: elcsépelt és ezer-szer
visszaéltünk vele A gene-rációs
party különben is szem-rehányással
kezdődik késtem
és kiszáradt a bécsiszelet hol-ott
vastagon és pötyögősen jó
Úgy mint otthon? Igen de
működik a Szovjetben szem-ben
a 63000 MW-o- s amerikai
termeléssel ami szintén na-gyon
kevés
Ugyanígy vannak a románok
(akiknek az olaját az oroszok
elvették) és Lengyelország is
ahol a bőséges szénkészlet mel-lett
ráérnek még az atomtele-pek
felállítására A románok az
angoloknál is érdeklődtek akik
egészen más technikával épí-tik
az ilyenfajta telepeket Ezt
a Szovjet nagyon rossz néven
vette tőlük mert ez a szovjet
„technológiától" való teljes el-távolodást
jelentené ami a
KGST-országokba- n bűnnek
számit
Súlyos helyzetbe került Ma-gyarország
is amelynek lispei
és egyéb kisebb olajelöfordu-lásai- t
a szovjet megszállók erő-szakosan
kiszivattyúzták M-űtrágyagyártásra
már nem jut
olaja Egyelőre talán Irakból
tudja pótolni a kiesést de ez
bizonytalan Ugyanakkor a
Szovjet meglehetősen sok ola-jat
exportált Nyugatra az olaj-szükség
idején hogy kemény-valutát
szerezzen általa Ami-kor
azonban a csatlósállamok
jönnek szóba az egész szovjet
apparátus csak a gyarmati k-izsarolásra
van beállítva
Ilyen körülmények közt Ma-gyarországon
nem érdemes
újabb olaj- - és földgázlelőhe-lyek
után kutatni amelyeket
pedig valószínűleg találnának
mert olyan a térség geológiai
szerkezete Ha megtalálnák a
Szovjet azonnal rátenyerelne és
az utoísó cseppig elvinné Eset-leg
továbbadná más országok-nak
— dupla áron mint ahogy
az amerikai búzával tette
1974 június 29 (No 26) Kanadai Magyarság 3 oldal
várjunk csak! Hiába vastag és
pötyögős ha az utolsó szelet
emléke más és más Pista vagy
Jóska akkor evett utoljára ami-kor
a „mutter" bécsiszelettcl
várta haza katonafiát Csehszlo-vákiából
1968 tavaszán Karcsi
de lehet Tibor utolsó otthoni
bécsiszeletéhez az kötődik
hogy a „faterral" szombatot
csúsztattak és egy maszeknál
fusiztak Hogy emlékszik Já-nos
de lehet Lajos is? Mint-ha
csak tegnap lett volna pe-dig
már három éve Igen pon-tosan
akkor ? Ha nem
mondja is tudom akkor evett
utoljára vastag és pötyögős bé-csiszeletet
amikor az Ibusz cso-port
nélküle tért vissza Buda-pestre
Burgenlandból
HOVÁ VEZETNEK AZ
ILYEN kérdések? Semmieset-re
sem a bűvös ponthoz ahol
közös nevezőhöz jutunk Nyitra
környéke ahol Pista vagy Jós-ka
járt csapattestével a Prágai
Tavasz idején nekik Cseszkó
Olcsóbb a nylon harisnya drá-gább
a szalámi és sokan tud-nak
de nem beszélnek magya-rul
Általában? Olyan volt a
buli mintha valamiért hara-gudtak
volna Mondjam to-vább?
Oda jutok ahová nem
akarok: Pista de lehet Jóska
rossz magyar Pedig nem az
Pontosan tudja hogy amerre
Kádár hadserege védte a szo-cialista
népek közösségét az ősi
magyar föld De ha tudja mi
köztünk a különbség? Többek
között az is hogy mi nem Ko-sicé- re
hanem Kassára vonul-tunk
be Horthy Miklóssal És
ez elég ahhoz hogy ne értsük
meg egymást és jó vagy rossz
magyarok szerint osszunk be
történelmi szakaszokat ame-lyekben
tőlünk független erők
különböző előjelű ideológiákkal
rendezték be az egyes generá-ciók
életét és eltorlaszolták a
kiskapukat amelyeken generá-ciók
érintkezhetnek? Ha azt
mondom hogy semmi esetre
sem elég sok-so- k generációs
társammal együtt üres malom-ban
őrölök és fogalmam sincs
hol rejtőznek a kiskapuk A be-csületnél?
Éppen hogy eltéved-tem
az emlékeknél amelyek
körülveszik Akkor? Vegyük
sorra Pistát vagy Jóskát most
látom először Karcsit vagy Ti-bort
csak futólag ismerem Já-nos
vagy Lajos viszont régi is-merősöm
Tegnap egy bará-tomnál
együttebédeltünk Hogy
is volt? Pontosan tálalásra ér-kezett
de nem ült az asztalhoz
Éppencsak megigazítja a Ford
kézifékjét és rohan tovább Ren-geteg
a dolga Aztán leült és
sokat lassan evett Utána meg-húzta
a kéziféket és sehová se
rohant Elnyúlt a fotelben és a
háziasszony macskáit simogat-ta
Nincs hova menjen? Nincs
mit mondjon? Egyik sem igaz
Mehetne a „csehóba" ahol
ilyenkor gyülekeznek a „have-rok"
és elmondhatná hogy ol-tári- an
szórakozott rajiunk De
nem ment Tegnap sem ment és
holnap sem megy Mindennap
megigazítja a Ford fékeit meg-ebédel
elnyúlik a fotelban és
mosolyog Néha mondani akar
valamit de nem mond Pedig
a barátommal éppen arról vi-tázunk
hogy nem minden olyan
idillikus ahogy a Postakürt ír-ja
Valahol valami hiányzik a
klubból amit a Tiborok de le-het
hogy a Pisták igényelnek
De mi? Bőrgarnitúra könyv-tár
bridzs ulti-part- y lemezját-szó
házi szendvics sütemény
van és a presszó kávé is való-di
Pesten sincs jobb Tehát? A
barátom tudja én is tudom:
hiányzik a tíz esztendő Bará-tom
úgy mondja: az amit mi
még megkaptunk Én úgy mon-dom:
mi már nem kaptunk
meg Eljöttünk és ott hagytuk
őket egy korban amikor legforv
tosabb lett volna hogy mellet-tük
maradjunk Elmondjuk
amit nem tudunk: hol álltunk
helyt és hol adtuk fel önmagun-kat
Ezen hajbakapunk de Ti-bor
lehet hogy Pista csak mo-solyog
és szó nélkül elmegy
ELVISZI MAGÁVAL hogy
nála is csak üres póz volt az
egész és a tíz esztendő neki is
ugyanúgy hiányzik mint ne-künk?
Semmi sem biztos Csu-pán
az hogy a Ford fékjét ba-rátom
csak azért rontja el min
den délben hogy Tibor vagy
Pista megjavítsa utána meg-ebédeljen
elnyújtózzon a fo-telban
és átlépjen a tíz eszten-dőn
De nem lép át Megjavít-ja
a féket megeszi az ebédet
és elmegy Néha hónapokra
legutóbb egy évre Németor-szágban
volt Amikor lejárt a
tartózkodási engedélye vissza-tért
Most hajnaltól délig egy
autójavítóban dolgozik Repü-lőjegyre
gyűjt és elmegy Ame-rikába
Miért? Éppen olyan
kérdés: miért javítja meg min-den
nap a 'féket amikor az ki-fogástalan
Nincs pénze? Jól ke-res
Nincs barátnője? Tizen is
várják a csehoban A honvágy
kínozza? Hangosan nevet ha
szóba kerül Egyszerűen: kere-si
a tíz esztendőt amikor rövid
nadrágban járt de még sem
volt gyerek és gyermek volt
amikor felnőttként számolt vele
az élet Amikor? Géppisztoly-lya- l
rollcrezett a szovjet tan-kok
között a pesti utcán és nem
hitte el hogy becsapta a világ
és ellopott tíz esztendőt 'az éle-téből
Most már hiszi és kere-si
Ugyanúgy mint haverjai a
csellóban: milyen árfolyamon
fizet valaki az ellopott gyer-mekévekért
Német-márkában- ?
Amerikai dollárban? Dél-Afrika- -i
Randban? Ez sem biz-tos
Ha csak erről volna szó
talán már nem is keresné Két
hetenként felvenné a kasszá-nál
a fizetését és nem gyűjte-ne
amerikai repülőjegyre Szó-val?
Itt döbbennek rá a Pisták
és Tiborok hogy nem valamit
hanem valakit keresnek Nem
az „örökzöld" dumáju Péter
Lacit az „előkelő" Miksa de
Nikolilsot a „megszállott" Bá-rány
Jóskát az új papot hanem
azt a „másikat" akit otthon
hagytak Aki talán nem is volt
de ahhoz az életszakaszhoz tar-tozott
amikor egy 23-2- 8 éves
fiatalember megtalálja a „má-sikat"
Az élettársat Akivel
már nem is olyan unalmas a
klub és az sem „örökzöld du-ma"
vagy „előkelő" szöveg
hogy a johannesburgi új kör-nyezetet
is úgy tölthetjük fel
ahogy akarjuk
A GENERÁCIÓS KISKAPU-KAT
kerestük és az élettárs
problémához érkeztünk? Hely-ben
vagyunk A johannesbur-gi
ujfiatalság egyik legnagyobb
gondja a társtalanság De van
másik ok is Az a János vagy
Péter esetleg Laci aki rövid
nadrágban dobott Molotov-kokté- lt
a szovjet tankokra siet
és nem filozofál Gállások fenn-tartások
és régi mércék nélkül
követeli a tartozást Melyiket?
Többek között azt hogy elvet-ték
tőle a tíz évet amikor egy
generáció szabadon alakítja ki
a sorsát Jánostól vagy Péter-től
például azt hogy nem mehe-tett
a Műegyetemre New
Yorkban Torontóban felfogha-tatlan
de az apartheides Johan-nesburgban
is nehezen érthető:
azért nem lehetett mérnök
mert az apját a társadalom
olyan perifériájára lökte egy
ideológiai apartheid ahol a Já-nosokból
és Péterekből legfel-jebb
autószerelő lehet Falusi
jegyző volt az apja
Egyszerűbben? Nem lehet
Ülünk a sörös ládákon és nem
értjük mi hiányzik a világból
amely annyi lehetőséget adott
és annyit elvett Többek között?
A tíz vagy húsz ével amely a
bécsiszelethez is olyan emléke-ket
ragaszt hogy még az arany-bányák
közelében se igazodunk
el közöttük Pista vagy Jóska
hiába magyarázza a csehoban a
lányoknak hogy milyen a pö-työgős
vastag bécsiszelet íze
Jánost de lehet hogy Lajost
sem értik a haverok amikor
azt magyarázza hogy azért
nem lehetett mérnök mert
jegyző volt az apja
Éjfél után befejeződik a ge-nerációs-p- arty
Mit nyertünk
vele? Megnyugtattuk a lelk-iismeretünket
hogy mindent
megtettünk és úgy búcsúzunk
el hogy Lyz vagy Mary legkö-zelebb
vastag pötyögős bécsi-szeletet
készit Mert az egy fix
pont ahonnan elindulhatunk
és oda is elérhetünk hogy a
kiskapuk akkor is utat nyitnak
ha különböző emlékek lopakod-nak
át velük Feltéve? Ha akad
egy „másik" aki megérti hogy
miért rolleroztak 56-ba- n az égő
pesti utcákon Molotov-kok-téll- al
géppisztollyal és sok-sok
reménnyel
GÁBOR ÁRON
r
ip mi na m m --w MaaaaaacaaBM BBJaanaÉfiaaafianai
Object Description
| Rating | |
| Title | Kanadai Magyarsag, June 29, 1974 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1974-06-29 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | KanadD4000239 |
Description
| Title | 000204b |
| OCR text | Béldy Béla: E sorok írója meg van győződve arról hogy az egész Watergate-üg- y nem más mint a média és néhány hozzácsapódott törvényho-zó blöffje amivel nem az Elnököt hanem Nixont akarják megbuktatni Hogy mi fáj ben-nük Nixon személyével kapcsolatban érde-kes volna találgatni és lehet hogy egyszer neki is fekszünk ennek a nagyon merész fel-adatnak Egyelőre azonban maradjunk ott hogy a Kongresszus két háza most már las-san két éve azzal tölti el idejének nagyobb és fontosabb részét hogy Nixon elnököt akarja eltávolítani Ezt a célt egy nagyon hosszadalmas fájdal-mas és az egész közéletet megmérgező úton — az impeachment által — kívánják megva-lósítani Tegyük fel hogy sikerül — mit nyer-tek vele? Ugyanezeket a választási komisz-ságok- at esetleg más formákban esetleg na-gyobb titoktartással minden párt elkövette De tegyük fel hogy ez az a bizonyos „magas mo-rál" amit a törvényhozók és a média radi-kálisai alapvető szabályként elfogadnak Rendben van De akkor szeretnénk látni ugyanezt a magas morált" éppen ennyire hosszú és kíméletlen módon alkalmazni más törvényhozóknál vagy leendő elnökjelölteknél is sőt meggyilkolt elnökök és igazságügymi-niszterek gyilkosságának valódi nem álcá-zott feltárásával is Kik gyilkolták meg John F Kennedy t és Róbert Kennedy t? Vagy: Mar-tin Luther Kinget? De tegyük fel hogy — nem sikerül az im-peachem- ent Ez esetben az Elnök 1976-i- g he-lyén marad hogy folytassa azt a munkát amit olyan kitűnően végzett ezideig Természetes hogy különösen a liberálisok akik előtt a tradíciók ócska romhalmaznak tűnnek igyekeznek az Elnökkel együtt az ame-rikai alkotmányos rendszert is megváltoztat-ni Még kétszáz évét sem érte meg az Egye-sült Államok de a bőrükbe nem férő radikális-liberá-lisok szeretnék az egész kongresszu-si rendszert eltörölni és a parlamentáris rend-szerre áttérni Ez magyarul annyit jelente-ne hogy a Kongresszus egyszerű többségé-nek szavazatával a mindenkori elnököt (mi-niszterelnököt) ki lehet buktatni és helyette másikat választani Nem kell hozzá apajgyil-kossá- g vagy telefonok lehallgatása elég ha a Kongresszus többségének nem kell a nép által megválasztott elnök Reuss és Udall képviselők vezetik a reform-nyáj- at amelyet a Brookings Institute egyik „tudósa" James Sundquist lát el tudományos érvekkel A parlamenti rendszer nem csak kiiktatná az Amerikában külön hatalommal felruházott Elnököt hanem akár félévenként változó kor-mányokat eredményezne amelyeknek műkö-dése a zéróval lenne egyenlő Ezt látjuk ma Kanadában Angliában a skandináv államok-ban Németországban csak azért nem mert az ottani koalició elég tartós a kancellár ere-jének biztosítására Ugyanez a helyzet Fran-ciaországban is ahol Giscard ugyan csak haj-szállal győzött de a francia elnökség sok te-kintetben éppen olyan diktatórikus mint az amenkai Az amerikai parlamentarizmus teljes káoszt hozna létre A Kongresszus megreformált par-lamenti formájában sem lenne képes egy olyan "hatalmas ország ügyeit vinni mint Amerika Ha hiányoznék a vezető tekintély aki a had A Sevcsenkói Nemrég írtunk arról 'amit Hruscsov az emlékirataiban említ hogy az első atombomba-kisérletei- k közül az egyik bor-zalmas katasztrófával járt A bomba felrobbant és az egész KAMDU MAGYARSÁG I I canadTan hŰVca'ÍÍam' I I -- ~~— -- —---— I I 412 Bloor Street W Toronto Ont M5S 1X5 Telefon 924 8353 924-335- 4 Irodai órák: reggel 9 oratol délután 5 30 ig Megjelenik minden szombaton Felelős szerkesztő es kiadó VÖRÖSVARY ISTVÁN Hirdetési áraink: Locai 3 50 hasáb inchenkent National 34 cents per line A vállalat csak egjetlen hibás hirdetésért allal felelősseget Előfizetési árak: egy évre Í15 00 fel eue 18 00 Külföldön: eg évre US$15 00 fele%re USÍ8 00 Légipostát al azeloílzetés ug anaz de a ten leges postabeleg-köllsege- t külön felszámítjuk Fiokktadormatalunk: Európa Record Store (Tüske Pál) 408 Bloor Street W Telefon: 922-873- 9 UJ hirdetéseket csütörtök délig fogadunk el Apróhirdetések f eh étele szombaton es vasárnap is fiókkiadóim atalunkban A ne v el aláirt cikkek nem szükségképpen fejezik ki a szerkesztő-kiad- ó álláspontját es azok tar-talmáért mindenkor a cikkíró felelős Kéziratokat nem órzunk meg es nemQldünk ússza! } A KÉKüJSA(fcikkeit barmelyifcszabadföldima% gyarnyelvu lao minden ellen! S20lgáltatá8aélkarátvetóü természetesenraiKanadai Ma t?varsaerai ésía? szerzőre való Mvatkozássaljgllfllll FIZESSEN ELÖ LAPUNKRA Parlamentarizmus? katasztrófa erő főparancsnoka akinek kongresszusi vé-tójoga van aki befagyaszthat fölöslegesen megszavazott költségvetési tételeket és így to-vább akkor az egész kormányzás egymás-sal marakodó kongresszusi (parlamenti) bi-zottságok hangadó vezérszónokok és demagó-gok kezébe kerülne Gondoljunk csak arra — akár helyeseljük akár nem — hogy erős Elnök hiányában ki vállalta volna a Szovjet és Kína megnyitását a Közép-Kel- et átállítá-sát Amerika oldalára és a honvédelmi költ-ségvetésnek emelését Mindenre azt mondják a radikális liberáli-sok hogy a nép dönt és ez az igazi demokrácia Ha az Elnök elveszítette a nép bizalmát ak-kor hiába bízik benne a Kongresszus (parla-ment) egy része hivatalban maradása ellen-kezik a demokrácia igényeivel Ez egyszerű-en nem igaz Mindenütt ahol parlament van hónapról-hónapr- a vagy évről-évr- e változik a nép véleménye erre erőskezű cselekvő kor-mányt építeni nem lehet Emellett tegyük fel a kérdést hogy óriási teljesítményei ellené-re — mi változtatta meg Nixon népszerűsé-gi arányszámát a pollokban? A média És itt kezdődik az amerikai parlamentári demok-rácia legnagyobb veszélye! Az amerikai média nagy része ma annyira erős annyira hatalmas pénzügyi korporációk-ba tömörült és annyira radikális-liberáli- s ve-zetés alatt áll hogy a nép véleményét min-den ténynél erősebben befolyásolja A ténye-ket egyszerűen elhallgatja vagy elferdíti Ki csinált a Watergate-bő- l nemzeti ügyet? A média Külföldi sajtónagyságok is megál-lapították már hogy Nixont egyszerűen ke-resztrefeszítette a média Nem is a Kongresz-szu- s amely még vajúdik a „bűnösség" meg-állapításában hanem a média amely már előre kimondta Nixon bűnösségét A parlamenti rendszer bevezetése Ameri-kába nem volna más mint az ország kiszo-lgáltatása a médiának és a médián keresztül azoknak az erőknek amelyek láthatóan mö-götte működnek Ezek az erők nem amerika-barátok tele vannak nemzetközi szálakkal amelyek akár gazdaságilag akár politikailag végtelen körmönfontsággal tárják fel az utat az amerikai rendszer infiltrálása előtt Amerika népe négy évenként választ elnö-köt és az idő elég ahhoz hogy a megválasz-tott vezető a kétévenként választott Képvise-lőházzal és egyharmadában lecserélt Szená-tussal hosszutávú terveket is végrehajthas-son Nem Kanadáról van szó amelynek 23 milliónyi lakossága nem játszik szerepet a vi-lág irányításában bár ez a nép is mélyen unja a másfél év utáni új választást Mi lenne ha Amerika választóinak minden évben kétszer-többszö- r is dönteniük kellene egy új elnök sze-mélye fölött mint a de Gaullet megelőző „demokratikus" francia kormányzás idején? Hogy tölthetné be Amerika legfőbb hivatását ebben a francia négyesben ahol a párok foly-tonosan változnak — a hivatását: vezetni a szabadvilágot és megtartani emberi rendün-ket a vörös rombolással szemben? A médiát kell elsősorban megrendszabályoz-ni ha önmaga képtelen kizárólag amerikai érdekeket szolgálni Azután kemény Elnököt kell választani mert ezt az egész világ szabad-sága megköveteli Nem az államforma számít hanem az emberi szabadság! tudományos és katonai vezetői kart elpusztította Úgy látszik körülbelül hason-ló sorsra jutott — ha nem is ilyen tömeghalállal — a Szov-jetunióban Sevcsenko városá-ban épített atomhasítási energia- -telep is A Káspi tó mellett fekvő telep februárban egysze-rűen megsemmisült A radiá-ció halálos és esetleg sokáig agonizáló áldozatairól nem tu-dunk Csak azt tudjuk hogy ezt az atomenergia telepet az oro-szok már két évvel megelőzö-enfennhangonhirdettékésmi- nt a modern atomenergiatelepek legszenzációsabb fejlődési foko-zatával eldicsekedtek vele Mielőtt ezt a gondolatot foly-tatnánk fel kell tennünk a kér-dést hogy miért fontos az oro-szoknak az atomenergia terme-lése amikor tele vannak olaj-jal és földgázzal? Azért mert nincsenek tele A föld alatt van ugyan bőven és valószínűleg Szibéria az egyetlen földrész amely ma még mindig tele van fosszilis energiával de ezt nem könnyű kihozni a föld mélyé-ből Az éghajlat olyan kedvezőt-len és a távolságok olyan na-gyok hogy megszámlálhatat-lan billiókba kerülne a kibányá-szása A Szovjet régebben a csatlósait is ellátta olajjal sőt petrokémiai gyárakat is épí-tett nekik most már azonban annyira redukálta az odairá-nyuló olajexportját hogy a csatlósok a legsúlyosabb olaj-krízis előtt állnak Ezt az olaj-krízi- st akarta megelőzni a Szovjet sajátkonst-rukciój- u atomenergia-telepeive- l Sajnos azonban ez nem si-került A Szovjetben működnek 440 megavattos (MW) atomene-rgia- telepek de valameny-nyive- l sok a baj Ezen felül kicsinyek is ahhoz hogy komoly energiainséget megszüntessék velük Kelet-Németországb- an Rheinsbergben működik egy kis saját-konstrukció- ju próba-tele- p most már hét éve megle-hetősen megbízhatóan Az oro-szok új telepeket kínáltak fel de a különben nagyon szovjet-h- ü kelet-ném- et hatóságok meg-tagadták azok felállítását mert tele vannak hazárddal Egé-szen tökéletes biztonsági és rad-iáció- elleni kivitelt engedé-lyeztek volna csak ami meg-felelne az International Atomic Energy Agency előírásainak amiknek azonban a szovjet te-lep távolról sem felelt meg A Sevcsenkói katasztrófa után a Szovjet a nyugat-németekhe- z fordult atomerő telepek beren-dezése érdekében Egyelőre néhány próba-telepr- ől van szó és majd ha azok beválnak és maga az eljárás is fejlődik ak-kor rendelnek nagyobb mennyi-séget Miért? Mert kell nekik az olajukra ugyanis — a foko-zódó automobilizmus és iparo-sodás következtében — nem mernek jövőt építeni Jelenleg 2639 MW energiájú atomtelep Utolsó oázis (11 RÉSZLET) KORSZERŰ KERET közvet-len tapasztalat és máris ért-jük egymást? Szólam finomab-ban — útkeresés Mégfinomab-ban- ? Kicsinyke reménység hogy mégsem szakított el egy-mástól az elmúlt tizehöí-hu-szon- öt esztendő Esetleg önámi-tás- : hiába minden az űr áthi-dalhatatlan Mindenesetre ahogy mondják istenigazában kibeszélgetjük magunkat És is-tenigazában értjük is egymást? Egyáltalán nem biztos Pedig? Megint úgy ahogy mondják mindent megtettünk Pista de lehet Jóska bécsiszeletet csi-náltatott Lyzzel de lehet hogy Maryvel Karcsi de lehet Ti-bor két üveg cape townei vö-rös és két üveg konyakos őszin-teségi faktort fektetett a gene-rációs találkozóba János de le-het Lajos csak annyit ivott elő-re amennyi szó szerint így mondja a gátlásküszöböt le-rombolja Hogy érti? Sokkal egyszerűbben ne legyen ki-sebbségi érzése hogy csóró lé-tére gazdag asztalhoz ül Per-sze így sem igaz mert egyál-talán nem csóró Mű-szegén- y Kicsinyke darabot játszik visz-sz- a az életéből amikor tényleg az volt és arról álmodott hogy egyszer mű-csór- ó lesz Zava-ros? Csak annyi kétségtelen hogy játszik Miért? A bizton-ságos Nyugatról jó visszatérni a régi bizonytalanba és utána megállapítani hogy mégis he-lyes volt a nagy pillanat ami-kor a megszokott környezet he-lyett a szokatlant választotta De lehet nem is játszik Csak unatkozik? Lehet Ez is egy pont amelyet sehogysem ér-tünk miért unatkozik Lajos Jóska Karcsi vagy Péter a Magyar Egyesület kényelmes bőrfoteljeiben Miért különül-nek el saját „keretükben" ahol rozzant széken üres sörösládán illünk és teret keresünk hogy eljátszadozhassunk fogalmak-kal amelyek mást jelentenek nekik mást nekünk Sosem valljuk be de azzal fejezzük be a játékot hogy vesztettünk: nem csak generációk de világ-részek is elválasztanak MIT ADOK A PARTYHOZ? Ha igaz sem mondom: szerete-tet Vagy kíváncsiságot? Ha igaz is letagadom mert: cini-kus Megértést? Ha igaz sem írom le mert: elcsépelt és ezer-szer visszaéltünk vele A gene-rációs party különben is szem-rehányással kezdődik késtem és kiszáradt a bécsiszelet hol-ott vastagon és pötyögősen jó Úgy mint otthon? Igen de működik a Szovjetben szem-ben a 63000 MW-o- s amerikai termeléssel ami szintén na-gyon kevés Ugyanígy vannak a románok (akiknek az olaját az oroszok elvették) és Lengyelország is ahol a bőséges szénkészlet mel-lett ráérnek még az atomtele-pek felállítására A románok az angoloknál is érdeklődtek akik egészen más technikával épí-tik az ilyenfajta telepeket Ezt a Szovjet nagyon rossz néven vette tőlük mert ez a szovjet „technológiától" való teljes el-távolodást jelentené ami a KGST-országokba- n bűnnek számit Súlyos helyzetbe került Ma-gyarország is amelynek lispei és egyéb kisebb olajelöfordu-lásai- t a szovjet megszállók erő-szakosan kiszivattyúzták M-űtrágyagyártásra már nem jut olaja Egyelőre talán Irakból tudja pótolni a kiesést de ez bizonytalan Ugyanakkor a Szovjet meglehetősen sok ola-jat exportált Nyugatra az olaj-szükség idején hogy kemény-valutát szerezzen általa Ami-kor azonban a csatlósállamok jönnek szóba az egész szovjet apparátus csak a gyarmati k-izsarolásra van beállítva Ilyen körülmények közt Ma-gyarországon nem érdemes újabb olaj- - és földgázlelőhe-lyek után kutatni amelyeket pedig valószínűleg találnának mert olyan a térség geológiai szerkezete Ha megtalálnák a Szovjet azonnal rátenyerelne és az utoísó cseppig elvinné Eset-leg továbbadná más országok-nak — dupla áron mint ahogy az amerikai búzával tette 1974 június 29 (No 26) Kanadai Magyarság 3 oldal várjunk csak! Hiába vastag és pötyögős ha az utolsó szelet emléke más és más Pista vagy Jóska akkor evett utoljára ami-kor a „mutter" bécsiszelettcl várta haza katonafiát Csehszlo-vákiából 1968 tavaszán Karcsi de lehet Tibor utolsó otthoni bécsiszeletéhez az kötődik hogy a „faterral" szombatot csúsztattak és egy maszeknál fusiztak Hogy emlékszik Já-nos de lehet Lajos is? Mint-ha csak tegnap lett volna pe-dig már három éve Igen pon-tosan akkor ? Ha nem mondja is tudom akkor evett utoljára vastag és pötyögős bé-csiszeletet amikor az Ibusz cso-port nélküle tért vissza Buda-pestre Burgenlandból HOVÁ VEZETNEK AZ ILYEN kérdések? Semmieset-re sem a bűvös ponthoz ahol közös nevezőhöz jutunk Nyitra környéke ahol Pista vagy Jós-ka járt csapattestével a Prágai Tavasz idején nekik Cseszkó Olcsóbb a nylon harisnya drá-gább a szalámi és sokan tud-nak de nem beszélnek magya-rul Általában? Olyan volt a buli mintha valamiért hara-gudtak volna Mondjam to-vább? Oda jutok ahová nem akarok: Pista de lehet Jóska rossz magyar Pedig nem az Pontosan tudja hogy amerre Kádár hadserege védte a szo-cialista népek közösségét az ősi magyar föld De ha tudja mi köztünk a különbség? Többek között az is hogy mi nem Ko-sicé- re hanem Kassára vonul-tunk be Horthy Miklóssal És ez elég ahhoz hogy ne értsük meg egymást és jó vagy rossz magyarok szerint osszunk be történelmi szakaszokat ame-lyekben tőlünk független erők különböző előjelű ideológiákkal rendezték be az egyes generá-ciók életét és eltorlaszolták a kiskapukat amelyeken generá-ciók érintkezhetnek? Ha azt mondom hogy semmi esetre sem elég sok-so- k generációs társammal együtt üres malom-ban őrölök és fogalmam sincs hol rejtőznek a kiskapuk A be-csületnél? Éppen hogy eltéved-tem az emlékeknél amelyek körülveszik Akkor? Vegyük sorra Pistát vagy Jóskát most látom először Karcsit vagy Ti-bort csak futólag ismerem Já-nos vagy Lajos viszont régi is-merősöm Tegnap egy bará-tomnál együttebédeltünk Hogy is volt? Pontosan tálalásra ér-kezett de nem ült az asztalhoz Éppencsak megigazítja a Ford kézifékjét és rohan tovább Ren-geteg a dolga Aztán leült és sokat lassan evett Utána meg-húzta a kéziféket és sehová se rohant Elnyúlt a fotelben és a háziasszony macskáit simogat-ta Nincs hova menjen? Nincs mit mondjon? Egyik sem igaz Mehetne a „csehóba" ahol ilyenkor gyülekeznek a „have-rok" és elmondhatná hogy ol-tári- an szórakozott rajiunk De nem ment Tegnap sem ment és holnap sem megy Mindennap megigazítja a Ford fékeit meg-ebédel elnyúlik a fotelban és mosolyog Néha mondani akar valamit de nem mond Pedig a barátommal éppen arról vi-tázunk hogy nem minden olyan idillikus ahogy a Postakürt ír-ja Valahol valami hiányzik a klubból amit a Tiborok de le-het hogy a Pisták igényelnek De mi? Bőrgarnitúra könyv-tár bridzs ulti-part- y lemezját-szó házi szendvics sütemény van és a presszó kávé is való-di Pesten sincs jobb Tehát? A barátom tudja én is tudom: hiányzik a tíz esztendő Bará-tom úgy mondja: az amit mi még megkaptunk Én úgy mon-dom: mi már nem kaptunk meg Eljöttünk és ott hagytuk őket egy korban amikor legforv tosabb lett volna hogy mellet-tük maradjunk Elmondjuk amit nem tudunk: hol álltunk helyt és hol adtuk fel önmagun-kat Ezen hajbakapunk de Ti-bor lehet hogy Pista csak mo-solyog és szó nélkül elmegy ELVISZI MAGÁVAL hogy nála is csak üres póz volt az egész és a tíz esztendő neki is ugyanúgy hiányzik mint ne-künk? Semmi sem biztos Csu-pán az hogy a Ford fékjét ba-rátom csak azért rontja el min den délben hogy Tibor vagy Pista megjavítsa utána meg-ebédeljen elnyújtózzon a fo-telban és átlépjen a tíz eszten-dőn De nem lép át Megjavít-ja a féket megeszi az ebédet és elmegy Néha hónapokra legutóbb egy évre Németor-szágban volt Amikor lejárt a tartózkodási engedélye vissza-tért Most hajnaltól délig egy autójavítóban dolgozik Repü-lőjegyre gyűjt és elmegy Ame-rikába Miért? Éppen olyan kérdés: miért javítja meg min-den nap a 'féket amikor az ki-fogástalan Nincs pénze? Jól ke-res Nincs barátnője? Tizen is várják a csehoban A honvágy kínozza? Hangosan nevet ha szóba kerül Egyszerűen: kere-si a tíz esztendőt amikor rövid nadrágban járt de még sem volt gyerek és gyermek volt amikor felnőttként számolt vele az élet Amikor? Géppisztoly-lya- l rollcrezett a szovjet tan-kok között a pesti utcán és nem hitte el hogy becsapta a világ és ellopott tíz esztendőt 'az éle-téből Most már hiszi és kere-si Ugyanúgy mint haverjai a csellóban: milyen árfolyamon fizet valaki az ellopott gyer-mekévekért Német-márkában- ? Amerikai dollárban? Dél-Afrika- -i Randban? Ez sem biz-tos Ha csak erről volna szó talán már nem is keresné Két hetenként felvenné a kasszá-nál a fizetését és nem gyűjte-ne amerikai repülőjegyre Szó-val? Itt döbbennek rá a Pisták és Tiborok hogy nem valamit hanem valakit keresnek Nem az „örökzöld" dumáju Péter Lacit az „előkelő" Miksa de Nikolilsot a „megszállott" Bá-rány Jóskát az új papot hanem azt a „másikat" akit otthon hagytak Aki talán nem is volt de ahhoz az életszakaszhoz tar-tozott amikor egy 23-2- 8 éves fiatalember megtalálja a „má-sikat" Az élettársat Akivel már nem is olyan unalmas a klub és az sem „örökzöld du-ma" vagy „előkelő" szöveg hogy a johannesburgi új kör-nyezetet is úgy tölthetjük fel ahogy akarjuk A GENERÁCIÓS KISKAPU-KAT kerestük és az élettárs problémához érkeztünk? Hely-ben vagyunk A johannesbur-gi ujfiatalság egyik legnagyobb gondja a társtalanság De van másik ok is Az a János vagy Péter esetleg Laci aki rövid nadrágban dobott Molotov-kokté- lt a szovjet tankokra siet és nem filozofál Gállások fenn-tartások és régi mércék nélkül követeli a tartozást Melyiket? Többek között azt hogy elvet-ték tőle a tíz évet amikor egy generáció szabadon alakítja ki a sorsát Jánostól vagy Péter-től például azt hogy nem mehe-tett a Műegyetemre New Yorkban Torontóban felfogha-tatlan de az apartheides Johan-nesburgban is nehezen érthető: azért nem lehetett mérnök mert az apját a társadalom olyan perifériájára lökte egy ideológiai apartheid ahol a Já-nosokból és Péterekből legfel-jebb autószerelő lehet Falusi jegyző volt az apja Egyszerűbben? Nem lehet Ülünk a sörös ládákon és nem értjük mi hiányzik a világból amely annyi lehetőséget adott és annyit elvett Többek között? A tíz vagy húsz ével amely a bécsiszelethez is olyan emléke-ket ragaszt hogy még az arany-bányák közelében se igazodunk el közöttük Pista vagy Jóska hiába magyarázza a csehoban a lányoknak hogy milyen a pö-työgős vastag bécsiszelet íze Jánost de lehet hogy Lajost sem értik a haverok amikor azt magyarázza hogy azért nem lehetett mérnök mert jegyző volt az apja Éjfél után befejeződik a ge-nerációs-p- arty Mit nyertünk vele? Megnyugtattuk a lelk-iismeretünket hogy mindent megtettünk és úgy búcsúzunk el hogy Lyz vagy Mary legkö-zelebb vastag pötyögős bécsi-szeletet készit Mert az egy fix pont ahonnan elindulhatunk és oda is elérhetünk hogy a kiskapuk akkor is utat nyitnak ha különböző emlékek lopakod-nak át velük Feltéve? Ha akad egy „másik" aki megérti hogy miért rolleroztak 56-ba- n az égő pesti utcákon Molotov-kok-téll- al géppisztollyal és sok-sok reménnyel GÁBOR ÁRON r ip mi na m m --w MaaaaaacaaBM BBJaanaÉfiaaafianai |
Tags
Comments
Post a Comment for 000204b
