Kanadai Magyarsag, October 09, 1976

              I
vmmmmmmm iiimqBwwvwwaw wwnwmnini r i 1 Th fi f -- i J i1
rJi 1 i fa 1 1 IÁ I H i lil Mk ?# A 1 lí NIA f M
_ TimijU1 'aifciTMj-?fLr''r'i- f "J'V J w ' i--— w uu i"wji"'wí ' ü i ' egi 9'f i'n — 'i j1 j—ni i — itiimainin n— — - " —- - i-1-
— t ssssmSiwJnM iJn iin — - - — - — inn tii t t— i i -- r i — i - - mMsjgxi &-- i tin a ta-- v mSí ti vHffVrt'íi i iS &YrlJí m i ccMfe3i --JLi ú i tíTVt a ff Myá&ísfeTfsi&s SZERKESZTŐSÉG vT_T_ vi~ jf f T TV T T -- jfX £f T r T V ií f L V r t V JFf Vv 11 X V T r J? t ™ y T T ír W T r y t Tks l t ö'C3nSw7'!vM 1 XXVI évf 41 szám' ÉS KIADÓHIVATAL:
Vol 26 No 41 :í53S£fSa:SS2SÍ S--
K? i tíS Rff a Bfl Bk Ti ED' 183 XI FÍS&4! ű Bl fiJ íí ff £U&# ífl D B I® l 1 fl KJm8imm8®&m6£& 412 Bloor St W
1976 szeptember 9 BggBm&lgS&JlJL X JKJOLI J1JL1_JL3WÜLjL Toronto Ontario Canada Second Class Mail öimwtt~?iKWj®fe M5S 1X5
Registration number 1309 Tel: (416) 924-83- 53 Hjmg2ggataMaaa?i''Y?li- - Ára 30 cent
nrC-Tl"T~'77-S'rTrTy-T-JTr?~-
'T:i-- —'- - ' ~— VUTJtf1TZ-- J V'JTJTT-TTClTr- y IUTt S37rasr'7a:s'-- - MMiyiirvr':mL?!r'j'S:i-":ryr'S'tv- T
ii
Í1
Á Foclésíaí niegegyeép nem aineríkaí siker
hamem aimerikaí hátrálás
Lengyelországban továbbra is orosz katonai beavatkozás fenyeget — 4300 templom szószékéről hangzott el tiltako-zás
a vallásüldözés ellen Kelet-Németországb- an — Egy pap öngyilkossággal protestált a keletnémet egyházak elnyo-mása
ellen — Libanonban a keresztényektől lakott vidékek önkormányzattal rendelkeznek — Japán után Perzsiá-ba
is átmenekült repülőgépével egy orosz pilóta — Indiszkrét washingtoni mikrofon kikürtölte a képviselőház el-nökének
négerekre tett megjegyzését — A New York Times kezd eltávolodni a baloldaltól
Ford hátába is belemártanak egy Watergate-bicskát- ?
~y Frey Amérás írja ázJENSz székhelyéről í
Sokára de végül is sike-rült
a rodéziai fehéreket
meghajlítani
Elfogadták Kissinger ja-vaslatát
és beleegyeztek
hogy két éven belül átadják
a hatalmat a lakosság óriá-si
többségét kitevő nége-reknek
S hogy ez alatt az
idő alatt vegyes fehér-néger
tanács fogja irányí-tani
Rodézia kormányát!
Magában az ideiglenes
kormányban a miniszterek
kétharmad része négerek-ből
állna a honvédelmi
és az igazságügyminiszter
feherlenne
Ezt a javaslatot az afri-kai
néger kormányok még
nem fogadták el Az ekö-rü- li
való alkudozás azért
is sok bonyodalommal fog
járni mert a különféle né-ger
csoportok — egy-mást
gyűlölő törzsek a
külföldről támogatott s
egymással is harcoló ge-rillák
— eddig nem tudtak
közös néger frontot kiala-kítani
Kissinger
megfutamodik
Amerika és Anglia a fe-héreknek
azt ígéri hogy
aki ki akar vándorolni Ro-déziáb- ól annak pénzügyi
segítséget nyújtanak de
hogy ezt milyen feltételek-hez
kötnék és kinek meny-nyi
jutna az még telje-sen
bizonytalan
Minthogy sem a kor-mány
átadásának sem pe-dig
a fehéreknek idejében
való elmenekülésének és
kártalanításának a részle-teit
nem tisztázták — nem
is tisztázhatták ilyen rövid
idő alatt — nehéz megmon-dani
hogy a fehérek el
tudnak--e majd menni a rá-juk
váró mészárlás leg-jobb
esetben a kifosztásuk
elől
És még nehezebb igazat
adni azoknak akik Kissin-ger
és az amerikai külpoliti-ka
diadaláról beszélnek
Egyelőre úgy látszik hogy
ha valami jó a rodéziai
ügy elintézésében azt in-kább
az angol hadsereg-nek
Dunakerque-bő-l való
meneküléséhez lehet ha-sonlítani
A második világháború
elején amikor a francia
hadsereg összeomlott és a
Franciaországba küldött
angol csapatok maradvá-nyai
a francia-belg- a határ
közelében lévő (s az Ang-lia
és Franciaország köz-ti
La Manche-csatornár- a
néző) dunkerque-- i kikötő-be
szorultak akkor a né-metek
könnyűszerrel fog-lyul
ejthették volna őket
Máig sem tisztázódott
hogy miért állítotíale Hit- -
ler a nyomukban lévő né-met
seregeket — taktikai
baklövést követett-- e el
vagy pedig azért tette
mert abban reményke-dett
hogy Churchill úgy
is hamarosan kapitulál és
ezért nem akarta megszé-gyeníted
Angliát A lénye-ges
az hogy az angol ka-tonák
fegyvereiket eldob-va
ugyan de csónakokon
üggyel-bajja- l át tudtak jut-ni
Angliába
Politikai kudarc
és sikeres menekülés
4 keveréke
Érthető hogy akkor ezt
angol katonai teljesít-ménynek
tüntették föl Va-lójában
azonban csak az
történt hogy el tudtak sza-ladni
A rodéziai meg-egyezés
is ilyen keveréke a
vereségnek és a sikeres me-nekülésnek
A politikai kudarc ab-ban
áll hogy Kissinger
azért szorította rá a fehé-reket
a kormány átadásá-ra
mert attól tart hogy
— úgy mint Angolában
történt — az oroszok Rodé-ziáb- a
is küldenek kubai
sorkatonaságot és egész
Rodéziára ráteszik a ke-züket
Washingtonban azt
mondják hogy ezt Ameri-ka
nem tudná megakadá-lyozni
mert Rodézia ked-véért
az amerikaiakat nem
lehet „újabb Vietnamba
belevinni"
A valóság sokkal egy-szerűbb
Amerikának nem
hogy csapatokat de még
fegyvereket sem kellene
küldenie Rodéziába Elég
lenne a détente-bó- l óriási
politikai s főleg anyagi
hasznot húzó szovjetkor-mányt
megfenyegetni:
ha a rodéziai polgárháború-ba
is beleártja magát akkor
Washington leállítja a déten-te-- ot
Ezt azonban Kissinger
nem akarja Annál kevésb-b- é
mert Ford is azt hiszi
hogy a rodéziai megegye-zés
néhány öéger szavaza-tot
szerez neki a novemberi
elnökválasztáson
A szavazatokat illetően
igaza lehet De ami Rodé-ziába- n
történik az nem
amerikai siker Az vissza-vonulás
Kína Jugoszlávia
Lengyelország
Ezen a hé'cen egyébként
is választások kötötték le
az emberek figyelmét
Olyan választások ame-lyük
már lezajlottak mint
a választás Svédországban
és Málta szigetén S olya-nok
amelyek közelegnek
mint az amerikai elnökvá
lasztás és a nyugatnémet
parlamenti választások
Ezek mellett különféle
válságokat is szemmel kell
tartani Kínában a Mao ha-lála
következtében bekö-vetkezett
hatalmi űr okoz-za
a súlyos problémát
Még súlyosabb krízis tör-het
ki Belgrádban ahol a
Mao-ná- l is öregebb Tito
halála után Jugoszlávia
széthullására és orosz be-avatkozásra
kerülhet sor
Nem szólva Lengyelot-szágr- ól
ahol pillanatnyilag
ugyan minden csendes de
nem lehet tudni hogy a nép
legközelebbi lázongását
kik fogják' leverni: a len-gyel
politikai rendőrök-- e
vagy a Lengyelországban
állomásozó orosz katonák
A Ford-Cart- erpárbaj
Az elmúlt hét esemé-nyei
közt a legcifrább min-denesetre
a két amerikai
elnökjelölt vitája volt
Ahogy nézte és hallgatta
őket az ember a televí-zión
a mi (nem amerikai)
mértékünkkel mérve csak
az lehetett az érzése hogy
Ford komoly ember és hogy
Carter kétértelmű szavak-kal
homályos jelszavakkal do-bálód-zó
demagóg
Ebben olyan messzire
ment hogy azt mondta:
az adók levonása után egy
munkás ma kevesebbet ke-res
mint keresett 1968-ba- n
(az utolsó Nixon-elót- ti év-ben!)
— ami úgy hangzott
mintha nem az emberek
túlnyomó többségének ha-nem
éppen csak az ipari
munkásnak a jövedelmét
nyirbálta volna meg az
infláció
A Ford és Carter közti
politikai különbségből
főleg két dolog domboro-dott
ki
Az egyik hogy a republik-ánus-
párti Ford az álla-mi
kiadásoknak s a köz-alkalmazottak
számának a
csökkentésével akarja le-küzdeni
az inflációt és a
vállalatok serkentésével
erősítésével szeretné le-építeni
a munkanélkülisé-get
a vállalatok virágzá-sát
pedig általános adól-eszállítással
akarná elő-mozdítani
Ezzel szemben Carter az
ismert demokrata-párt- i
recept szerint épp ellenke-zőleg:
állami beavatko-zással
s még nagyobbra
dagasztott állami bürokráci-ával
akarja gyógyítani az
inflációt és a munkanél-küliséget
Erre mondta Ford hogy
a demokrata-pár- t 60 nagy-szabású
akciót vett prog-ramba
ami 100-20- 0 milli-árd
dollárba kerülne és
hogy ez az állami defici
tet és az inflációt is nö-velné
A kettejük világnézete
közt uralkodó másik szem-betűnő
különbség a viet-nami
háborúval kapcso-latos
A katonaszökevényeknek
Carter úgy adna amnesz-tiát
mintha jelentéktelen
rendőri kihágásról volna
szó amiért nem jár bün-tetés
Ford isthajlandó ne-kik
kegyelmet adni és el-engedni
a büntetést de
csak bizonyos feltételek-kel
és nem úgy mintha
semmit sem Jcövettek vol-na
el
V '
Komoly érv
Ford ellen
Carter csak egy komoly
érvet tudott felhozni Ford
ellen és ez bizony nagy
súllyal esik latba
Ez pedig az hogy ha a
szenátusban és a képvise-lőházban
demokratáké a
többség — mint ahogy em-beri
bizonyosság szerint a
most megválasztandó
kongresszusban is ők lesz-nek
többségben — akkor a
republikánus-párt- i elnök-nek
állandóan nehézségek-kel
kell küzdenie
Ami igaz is Az amerikai
külpolitika bénultságának
egyik oka valóban az hogy
a demokrata-párt- i több-ség
a kongresszusban sok-szor
merő kötekedésből a
konzervatív hajlandósá-gú
elnök elleni dühből fog-ja
le az elnök kezét s tör
borsót az orra alá
Ezért persze nem a re-publikánus
hanem a de-mokrata-
párt felelős De
ez nem változtat azon
hogy sok amerikai fog
Carterre szavazni — nem
azért mert egyetért gyak-ran
meglehetősen kusza
gondolataival Hanem
mert azt akarja hogy le-gyen
vége a törvényhozás
és a végrehajtóhatalom
közti kártékony civako-dásna- k
Ford bűnügy
vizsgálat
célpontja?
Lehet azonban hogy
ezeket a szempontokat —
hogy mi jó és mi nem jó
Amerikának— elsöpri egy
vihar aminek előszele a
televíziós vita után kez-dett
fújdogálni a Watergate-fél- e
ügyekben nyomozó
ügyészi hivatal felől
Arról volna szó hogy
esetleg bűnügyi vizsgála-tot
indítanának Ford és
Dole a republikánus-párt- i
alelnökjelölt ellen annak
megállapítására: igaz-- e a
vád hogy Ford és Dole tör-vénytelen
pénzügyi támoga-tást
fogadott el a maga és
MKJtljré'&!# tP!M ! I ! I
1 i"'"iiir Ti"~ ~" i~ i~i m ni nri ii in rt~i fim jm-w-pi- b~ -- jiiii'itmiwiMwwvi-~iMw~
pártja tehát kollégái vá-lasztási
költségeinek a fe-dezésére
Ford főleg két
nagy szakszervezettől Do-le
egy olajvállalattól ka-pott
volna pénzt
Ha a vád igaz valószí-nűleg
azért igaz mert ez
alighanem minden politi-kusnak
a szokása Vagy-is
az egész ügy olyan mint-ha
a régi Magyarországon
azért akartak volna elmoz-dítani
egy megyei hivatal-nokot
mert ebéd előtt sö-rözni
és vacsora után ta-rokkozni
szokott
Az is mindennapi dolog
hogy ilyesmivel a választás--
előtt néhány héttel ho-zakodnak
elő amikor a
vádnak sem a bebizony-ítására
sem a megcáfolá-sára
nincs elég idő
Igaz hogy bizonyítékok-ra
nincs is nagyon szük-ség
Elég lenne megindí-tani
a bűnügyi vizsgálatot
2-- 3 héttel a választás előtt
Ford és Dole ellen — s
akkor az angyalok segítsé-gével
sem tudnának több-séget
kapni
A feltűnő csak az hogy
a washingtoni hivatalnok-sereg
az ilyen dum-du- m
golyót rendszerint republik-ánus-
párti politikusok
hátába lövi bele Ebből is
látni hogy Roosevelt mi-lyen
alapos munkát vég-zett
Ő állította fel a fö-derális
hivatalok tömegét
és ezeket demokrata-párti
tisztviselőkkel tömte
meg
Eisenhower — aki sem
politikus sem republiká-nus
érzelmű nem volt —
nem is gondolt rá hogy ezt
a demokrata-párt- i épületet
megbolygassa Úgy hogy
ma már majdnem mind-egy
is hogy milyen pár-ti
az elnök
A hatalom a bürokrácia ke-zében
van és ebbe a demok-raták
ágyazták be magu-kat
A détente-politikána- k
is ez a fő erőssége Washing-tonban
Botrány a
New York Times-ná- l
Belpolitikával fúggösz-sz-e
az a váltQzás is ami
Amerika vezető orgánu-mánál
a „New York Ti-mes"-- nál
megy végbe
Ezt az indította el hogy
a hosszú évek óta tartó
gazdasági válság követ-keztében
a hirdetések
mennyisége és a lap pél-dányszáma
hanyatlott
Vannak akik ezt azzal
magyarázzák hogy a ve-zércikkek
még baloldalib-ba- k mint a lap többi ré-szében
megjelenő ripor-tok
jelentések és cikkek
A lap a kiadónak —
Arthur Ochs Sulzbérger-ne- k
— az irányítása alatt
áll (aki nem tévesztendő
össze unokaöccsével
Cyrus Sulzberger-re- l a
Times külpolitikai cikk-írójával)
A vezércikk-oldalt
viszont a kiadó má-sik
unokaöccse John B
Oakes szerkeszti
Nóta bene Oakes elame-rikaiasíto- tt formája az
Ochs névnek A múlt szá-zadban
az akkor fizetés-képtelen
new-yor- ki Times-o- t
a Magyarországról elszár-mazott
Ochs vette át ő tet-te
jövedelmező világlap-pá
Ennek az Ochs-na- k
unokája a mostani kiadó
Arthur Ochs SÍilzbergef
Közte~és a vezércikk-oldalt
szerkesztő Oakes
között támadt politikai el-lentét
Sulzbérger úgy ta-lálta
hogy Oakes túlzott
baloldalisága és a szakszer-vezetekfelé
való szervilizmu-s- a ártalmára van a lap-nak
ezért a vezércikk-oldal
szerkesztőségének a
felét elmozdította s úgy
határozott hogy Oakes-na- k
az év végén nyugdíj-ba
kell mennie
Erről egy ideig csak új-ságírókörökben
esett szó
Ez az ellentét azonban
most olyan botrányt oko-zott
hogy arra a sajtó vi-lágán
kívül is felfigyeltek
A kiadó és a vezércikk-oldal
szerkesztője közti
viszony a küszöbönálló vá-lasztások
miatt éleződött
ki
Náci —
ellenkező előjellel
New York állam két sze-nátora
közül az egyiknek
— a konzervatív és a rep-ublikánus-
párttól támo-gatott
James Buckley-na- k
— a mandátuma most
lejár A demokrata-párt
józanabb elemeinek
jelöltje Moynihan volt a
Harvard-egyete- m pro-fesszora
az Egyesült Ál-lamok
volt ENSz-nagy-köve- te
A párt balszárnya
viszont Bella Abzug-o- t sze-rette
volna jelölni aki úgy
hízeleg a néger és porto-rikó- i
választóknak hogy
megvalósíthatatlan ígé-retekkel
felelőtlenül uszít-ja
őket Ez a nő olyan bal-oldali
hogy Vietnamnak
jóvátételt fizetne azokért
a bűnökért amiket az ame-rikaiak
a szegény kommu-nisták
ellen elkövettek S
olyan 'pacifista hogy Izra-elt
támogatni de azért a
katonai kiadásokat csökken-teni
akarja
Bella Abzug ebben Her-man- n
Göringre hasonlít
Göring azon az álláspon-ton
volt hogy nem baj
ha kevés a vaj Németor-szágban
mert annyi min-dig
lesz hogy a nemzeti-szocialist- a
vezérek aszta-lára
jusson belőle Abzug
I
9
is ilyen náci csak éppen
ellenkező előjellel Azért
akarja redukálni az Egye-sült
Államok fegyverke-zését
mert elég ha Ameri-kának
csak annyi bomba-vetője
és tankja van
amennyi Izraelnek kell
S amikor elérkezett az
a pillanat hogy a „New
York Times"-na- k állást
kellett foglalnia melyik
jelöltet támogatja a Hit-ler-bacil- lus szerepét ját-szó
Bella Abzugot-- e vagy
az ellenfeleitől is respek-tált
Moynihant akkor
Sulzbérger a kiadó Moy-nihan
mellé Oakesi pedig K a vezércikk-oídai'-szer-kesztő- je
Abzug mellé állt
így került sor arra a
Times történetében pél-dátlan
esetre hogy egyik
nap a Times vezércikké-ben
Moynihant ajánlotta
másnap pedig a vezércikk-oldal
szerkesztőjének nyi-latkozatát
közölte aki „a
szerkesztőhöz" (tehát
saját magához) intézett le-velében
Abzug mellett fog-lalt
állást
Az amerikai és
a német baloldal
Ebben nem az az iga-zán
érdekes hogy a „New
York Times" portáján a
baloldal emberei milyen
agresszívek s hogy a ki-adónak
napról-napr- a való
beavatkozással kell kordá-ban
tartania őket Hanem
hogy mindez arra vall: a
baloldal valamennyire még-is
csak gyöngül Amerikában
Baloldaltól való távolo-dást
jósolnak Nyugat-Németországb- an
is ahol
október harmadikán vá-lasztanak
A szocialisták
megérdemelnék hogy ki-essenek
a hatalomból
mert a párt balszárnyához
tartozó Brandt adta el a né-metek
és Európa érdekeit
az oroszoknak Illetőleg
nem is helyes azt mondani
hogy eladta' mert hiszen
úgyszólván semmit sem
kapott érte
A költői igazságszolgál-tatás
csak azért nem len-ne
teljes a német szocia-listáknak
a kormányból
való kibukásával mert
Brandt árulásának utód-ja
Schmidt inná meg a levét
a jelenlegi kancellár aki
a párt jobboldalának a ve-zére
és akinek dicséretére
szolgál hogy amennyire a
pártja engedte igyekezett
lazítaní"a Brandttól Nyu-gat-Németorszá- gr'a
rá-húzott
détente-politik- a ist-rángján
Mi bukott meg
Svédországban?
A német szocialisták vá-lasztási
kilátásait az is be-folyásolhatja
hogy svéd
(Folytatás a 3 oldalon)
V
l