Kanadai Magyarsag, June 01, 1974

              BéldyBéla:
Fordulat
Nem akarom vastag frázisokkal körülör-vendezni
Valéry Giscard d'Estaing sovány
győzelmét de Szeretném aláhúzni: ez
adta azt a fordulatot ami — nem történt
meg Ellentmondás? Nem az Mert az a pár
százezer szavazat amit nem Mitterrandra
adtak le megölte azt a fordulatot amit a
vörös győzelem hozott volna Nem csak Fran-ciaországban
nem csak Európában hanem
az egész világon
Eleitől kezdve tudtuk hogy ez a választás
nagyon szoros lesz és gyakran megludbőröz-tü- k
a pesszimizmus sötét perceit amikor a
remény alig pislákoló lángja kezdett kiégni
bennünk
Féltünk mert a fordulat ami végülis nem
történt meg előrevetette már az árnyékot
amivel a Szovjet hóditási vágya elborította
Európát Ez a vágy félelmetesen brutális
Nem a hamis ideológia fanatizmusa táplálja
mert ez már megbukott Legfeljebb azok
vallják még aki a cirill-betü- k sűrű függönye
mögül nem látják a szabad életet Nem is
területi hódításról volt szó mert Oroszország
olyan nagy hogy Nyugat-Európ- a csak egy
kis telek hozzá képest
A hódítás vágyát a „telek" pompás köz-müvei
remekül kiépített termelési és elosz-tó
szerkezetének ígérete táplálta A hadse-reg
majdnem fölöslegesnek látszott ennél az
újabb hódításnál Dehogy akarta akár csak
félig is rombadönteni ezt a gazdag szerkeze-tet
amiből kizsarolhatta volna a saját gaz-dasági
felépítményét! Egészen másról volt itt
szó! Hódításról de — belülről
A nagy tét a „békés" belső politikai meg-szerzés
volt Ha Franciaországban egy szocial-ista-
kommunista rezsim jött volna George
Marchais lojális kommunistái éveken vagy
hónapokon belül átvették volna a főhatalmat
Általános sztrájkok az utca lázadásai az
ijedős polgárt halálra rémitették volna Érett
szilva lógott már a fán amely egy kis rázás-r- a
agyonütötte volna a „csak" szocialista
Mitterrandot és kommunista diktatúrával
„csinált volna" rendet
Lehet hogy maga Franciaország talán nem
lett volna elég csak döntő fordulat lett volna
a német rezsim-változá- s és a portugál vörös
káosz között Azután: itt van Tito akit egy
harmadik agyvérzés bármikor eltávolithat
a színtérről ami után a szovjet földközi-ten- -
n V tt ti l h '' ti & I- - if
Egy hatalmas nép
amely „indexen" él
Nem olyan nagy csodáról van
itt szó az „index" nem a kenye-ret
helyettesíti hanem csak an-nak
árához igazodik Pontosab-ban:
a fogyasztási index emel-kedésével
együtt emelkedik
minden Tehát a bér a fizetés
a szociális előnyök és az adó
a kamat is Tehát az index nem
csak felfelé hanem lefelé is ér-vényesül
Ennek ellenére Brazília nagy-jából
— de nem egészen ! — meg-oldotta
vele az árinfláció gond-jait
Legalábbis a 80 %-- os ár-inflác- iót sikerült 30 %-r- a le-- „
nyomni Nem tudjuk hogy mi-lyen
más eszközt is felhasznál-tak
a brazil közgazdászok az
árinfláció csökkentésére de
azért túlzásnak tartjuk Milton
Friedmannak a csikágói egye-tem
híres közgazdászának azt
a tervét hogy Amerikában is
jó volna bevezetni ennek az in-dexnek
valamilyen válfaját
Az „indexelésnek" megvan-nak
a maga pillanatnyi előnyei
de ugyanakkor a hátrányai is
Nézzük Amerikát!
Amerikában a fogyasztó ár-indexét
ezideig nem minden fo-gyasztó
által fizetett árak sze-rint
állították össze hanem
csak a városi munkásság fo-gyasztói
árai szerint Ez a tár-sadalmi
réteg mintegy 55 %-- át
teszi ki az amerikai népesség-nek
Az „index" azonban már ed-dig
is működött méghozzá elég
jól — a munkásságra nézve
Legrégebben az UAW az egye-sült
autómunkások szakszerve-zete
vezette be az un mozgó
bérskálát bértárgyalásai alap-ján
Eszerint 13 millió UAW
r munkás kap óránként egy penny
kiegészítést valahányszor az
)' árindex háromtized százalék-kal
emelkedik Ez az elmúlt
26 év folyamán az átlagosautó-munká- s
órabéréhez közel 2 do-llárt
tett hozzá Az az UAW-ta- g
aki az egész periódus alatt he-ti
40 órát dolgozott 32650 do-llárral
többet keresett mintha
Ok
-- v-
-
geri flotta végleges szállást rendezne be a dal-mát
kikötőkben Szemben az Adrián túl:
Itália is vörös inkább életképtelen mint nem
az és kezdi visszasírni Mussolini diktatúrá-ját
amikor legalább rend volt Most Ber-lingu- er
vörös kohorszai vonultak volna a
Quirinálba Ausztria azonnal szétesik mihelyt
a Polarka-ter- v működésbe lép és ninrs amibe
belekapaszkodjék ellene Mi van még? Semmi
Dehogy kellett volna ide háború ha Fran-ciaország
elvörösödik! Elég lett volna Cser-vonyenkón- ak
egy újabb látogatása — ezúttal
Mitterrandhoz — és a szilva már le is esett
volna a burzsoá ölébe
Ezért nagy fordulat Giscard megválasztá-sa
mert a vörös vonallal szemben történt
Az a fordulat amire Moszkva várt — nem
történt meg
A nagyon szoros választásból látja csak az
ember hogy ma már mennyire nem vörös
ideológiával és hadsereggel akar hódítani
Moszkva Az egyik senkinek sem kell már
legfeljebb néhány serdülő kölyöknek vagy a
feketék bajaitól terhes lánynak a másik atom-háborút
provokálhat és ez tönkre tenné a
zsákmányt és „szent Oroszországot" is
A média vette át a háború irányítását! A
liberális álarc mögé bujtatott rombolási ösz-tön
sugározza a Szovjet érdekeit a szabadvi-lágban
Giscard azért nem kapott 4 millió
szavazattal többet 400 ezer helyett mert a
francia sajtó nagyrésze is elhitte Mitterrand
„polgári" szándékait
Ugyanez történik Kanadában is ahol orszá-gos
konzervatív sajtó egyáltalán nincs és
Amerikában is ahol a média a tröszt-ellene- s
törvényeket kijátszva ma már néhány monop-ol-
korporáció kezébe került
Destruálni! Hazugságok ferdítések és
ijedtség-kelté- s útján aláásni a polgári ellen-állás
öntudatát és a szocialista welfare-állam-m- al
helyettesíteni a verseny-kapitalizmus- t!
Ezzel viseli ma a Szovjet helyett a háborút
a társutas ál-polgár- ok és az „intellektuális
elit" által táplált média
Most — Franciaországban megakadt ez az
offenzíva ! Az ijedt kispolgár elébe állt a táma-dásnak
és visszavágott
A fordulat ami nem történt meg olyan
fordulattá vált amely friss lélegzést bátor
polgári helytállást biztosít Európának
Giscard kicsivel győzött de — nagyon győ-zött!
nem lett volna ez a mozgó bér-skála
Az ember azt hinné tehát
hogy a munkásság örülne an-nak
ha az index az egész fo-gyasztó
népességre kiterjedne
De nem örülnek neki! A Mun-kaügyi
Minisztérium most dol-gozik
egy új fogyasztói árinde-xen
amivel valószínűleg 1977-r- e
lesz készen Ez a nyugdíja-sokat
az önállókat (a saját ma-gukat
alkalmazókat) és a mun-kanélkülieket
is magába fog-lalná
Ez az indexet kiszélesí-tené
másszóval: érzésteleneb-bé
tenné a gyors változások
iránt A szakszervezet szerint
ez a magasjövedelmü vállalati
alkalmazottat a professziona-listákat
(pl orvos) stb is ma-gában
foglalná ami az index
emelkedését lelassítaná Ebben
van valami elméleti igazság de
gyakorlatilag nem sok A nyug-díjas
és a munkanélküli min-denképpen
megérdemli azt az
emelkedést amit az index az
autómunkásnak biztosít más-felől
viszont a magasfizetésü
vállalati alkalmazottak és a
professionalisták száma any-nyir- a
kevés a 210 milliós össz-népességhez
viszonyítva hogy
azok nem változtatnának az
indexen
Különbenis: ne higyjük azt
hogy ez az „index"-rendsze- r
csak Braziliában van Van az
USÁ-ba- n Kanadában és általá-ban
a legtöbb ipari államban
is Csak — egyoldalúan Itt
ugyanis csak a fizetésben
jelentkezik vagyis mindig jobb
helyzetet teremt de a terheket
— például a kamatláb emelést
vagy az adót nem érinti
Az USÁ-ba- n a mozgóbéres
munkásságon (51 millió) kívül
kapnak ár-kiegészít- ést a social
securityt élvezők (289 millió) a
nyugdíjas katonák és szövetségi
alkalmazottak (19 millió) a
nyugdíjas postások (600'ezer) és
az élelmiszer-jeggye- l támo-gatottak
is (13 millió) Összesen
tehát több mint 50 millió ameri
'1--
t5ffl$mm "?rií 1
i J''iV?fg
197-- 1 június 1 (No22) Kanadai Magyarság 3 oldal
kai máris „indexen" él
Egy ilyen rendszer bevezeté-sénél
azonban gondoskodni kell
arról hogy a többletet amit
emelkedő fizetésként folyósíta-nak
— valahonnan bevételez-zék
Ezért terjed ki Braziliá-ban
az adóra és a kamatra is
az emelés Ez Amerikában
nincs Itt csak az előnyeit él-vezik
az igényjogosultak a fo-gyasztási
index emelkedé-sének
Fel kell vetnünk — az igazság
kedvéért! — hogy mi történik
akkor ha az árinfláció vissza-esik
és például a mai fogyasz-tói
áraknak a fele elég lesz a
megélhetésre? Mi történik ak-kor
az „indexxel"? Kevesebb
órabért kapnak a munkások?
Kevesebb nyugdíjat a social
sacurityn élők? És így tovább?
Az „index" lehet egy elég jó
átmeneti megoldás de végle-ges
életformának mindenkép-pen
alkalmatlannak látszik
Amennyiben ezt bevezetik ak-kor
a szakszervezeteknek le kell
mondani a lineáris béremelés-ről
illetőleg csakis az évek fe-lhalmozódásával
kiérdemelt
magasabb fizetés lenne indo-kolt
ahogy az árinfláció-men-te- s
békevilágban is szokás volt
Átmenetnek azonban valami-lyen
formája kielégítő lehet
Reméljük hogy ez az átmenet
amúgysem tart túlsokáig és
nem kell örökké — „indexen"
élnünk
Dr A ESSŐ
FOGORVOS
344 BLOOR SREET WEST
TELEFON: WA 1-- 65 13
FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!
Dr Kelényi Pál
NOTARY PUBLIC
Volt magvar ügyvéd
jogtanácsos és közjegyző
887 BATHURST STREET
TELEFON: LE 4-91-
54
Utolsó oázis
(7 RÉSZLET)
1
N'ikolitsék gyára roidkc zsákutca vegén fekszik Jelent
ez alamit? Olcsó szójáték Annyit talán mégis hogy fö-lötte
vasúti töltés fut és szurkés-vorose- s „indóház" áll
A „fehér" vonatok elfutnak előtte a „feketék" megállnak
és ezrével ontják a szineseket Helyesebben? Európai
fülnek felesleges a dél-afrikain- ak elengedhetetlen a ne-mesbítés
Amíg Európában mindenki színes aki nem fe-kete
náluk senki sem szines aki fekete Az apartheid
pontosan kimondja hogy a néger nem szines hanem feke-te
a keverék se nem fehér se nem fekete Szines A hin-du'
Mai magyarázza de nem értem: „csak" hindu Nem
veszik be a fehérek nem kell a feketéknek és a színesek
is messze elkerülik Csak annyi biztos amennyit az apart-heid
állit hogy nem utazhatik fehér buszon És a feketén9
Nem utazik Mérhetetlenül gazdag és luxusautón közle-kedik
Hol állanak a kínaiak? Nem ott ahol a japánok
Azok „fehérek" a kínaiak viszont színesek Így a „keve-rékek"
és a kínaiak egy kalap alá kerültek? Csak elméle-tileg
Gyakorlatilag — ahogy a világpolitika diktálja Eb-ben
a pillanatban színesek Holnap? Mindegy Hamarosan
eg milliárd lesz belőlük és nem igénylik hogy bárki is
fehérnek osztályozza őket
2
Reggelenként tíz és tízezer feketét hoznak este tíz és
tízezret visznek a fekete vonatok Honnan hová? A fekete
„locationokból" fehér Johannesburgba és vissza Közben?
Ott dolgoznak ahol az apartheid engedi Helyhezkotot-tek- ?
Sokkal kevésbé mint Iván Ivánovics a Szovjetunió-ban
Mindössze szakmáik kötöttek A helyzet ugyanis ?
Még furcsább mint az hogy ki a fekete színes hindu
kínai: a szakmák is fehérek és feketék Melyik egyik és
melyik másik? Maxi elmondja de ezt sem értem Odáig
rendben van hogy a szakképzettséghez kotott munkaágak
fehérek és a szakképzettséghez nem kötöttek elvileg fe-keték
Viszont a szabályozás gyakorlatilag nem általános
sőt a fekete városnegyedekben városokban a fekete
államokban érvénytelen Például? A fekete autómecha-nikuso- k
fehér Johannesburgban nem a szomszédos fekete
Sovetoban gyakorolhatják szakmájukat Mi az értelme?
Valószínűleg az ami az apartheid lényege: az egymás
mellett élés és az egymás mellett felfejlődés biztosítása
Az apartheidnek ez a rendelkezése a Dél-Afrik- ai Köztár-saságban
azt a fejlődési lépcsőt készíti elo ahol az ónálló
fekete államok Pretoria segítségével de teljesen szaba-don
építik ki életszerkezetüket Helyes nem helyes?
Nem végleges A munka-aparthei- d egyre több és lobb
szakmába engedi be a feketéket Politikai kényszerből?
Inkább aszerint hogy egyes iparágak milyen fekete meg-terhelést
bírnak el Legutóbb a fekete kőművesek és szoba-festők
„szabadultak" fel most az aranybányák egyes mű-szaki
területeire nyernek bebocsátást ha a szakszerve-zet
is úgy akarja A bökkenő csak az hogy a szakszerve-zet
hallani sem akar róla Miért? Mert a szakszervezet is
fehér és a fehér bányászok érdekeit védi Ugyanúgy
mint az apartheidellenes Angliában? Pontosan Kenyér-kérdés
alapon
3
Maxiék gyára fehér vagy fekete? Szerintem vegyes
Maxi szerint? Kérdésem naiv mert ilyen osztályozás nincs
az apartheidben Hát milyen van? Semmilyen A mi
gyárunk profiljában szabadon alkalmazhatunk bárkit
Bárhová? Természetesen Igazgatónak is? Az én vagyok
Mérnöknek is? Az is én vagyok Műszaki tervezőnek?
Az Milus a feleségem Művezetőnek? Az egy német
Akkor? A három előmunkás már fekete Hogy érted a
hmár"-t- ? Úgy hogy kitanulták a szakmát Kitől? Tőlem
és Milustól És ti kitől? Milus iparművészeti főiskolát
végzett otthon én pedig Jogot és közgazdaságit?
És asztalos-mesterség- et a németországi menekült tá-borban
Nem tréfálkozom tovább Olyan helyre ért a
beszélgetés ahol a mi „apartheidünk" intézkedett Ni-koli- ts
Miksa a Pénzintézeti Központ fiatal tisztviselője
nem mehetett vissza hivatalába mert rossz káder volt
Előneves uri családban született Maximilián v Nikolits
mkir huszárzászlós nem lehetett banktisztviselő Hanno-verben
mert a rombadőlt Németországban nem voltak
bankok Jegyért régi pecsétgyűrűért előkapart „úri ruhá-ért"
mérték az életet Asztalosságot és még sok olyasmit
tanult amit nem adtak eló az egyetemen És új diplomát
kapott Szorgalomból leleményességből helytállásból és
abból a „széles" világnézésbol amelyet az otthoni évszá-zadok
adtak ajándékba Most igazgató mérnök belsőde-korációs
szakember saját gyárában ahol három fehér és
negyven-ötve- n fekete osztozkodik azon amit a képkere-tek
és egyéb dekorációs kellékek hoznak a konyhára
Hogyan? Újra buta kérdés de Maxi úgy fogadja ahogy
felteszem Komolyan és azonnal visszavág: a munkabé-rek
érdekelnek? Ha igen úgy konnyu a válasz A munka-ügyi
torvény szigorú bérnivót tart és csak felfelé enged
játszóteret Ha érdekel a bérlista szívesen megmutatom
de a kérdésedre ez elégtelen válasz Mind Amerikában
Infláció ellen még mindig a legjobb befektetés
A gyémánt és az arany!
A gyémánt és az arany vásárlás bizalom kérdése
Forduljón hozzánk bizalommal
kérje:Mideczky György
gyémántárust és tanácsadót
G & M Diamond Consultant Ltd
633-924- 8 — 633-924- 0
Nálunk nagykereskedői áron vásárolhat
(19-v- )
GYÁSZ ESETEN
forduljón bizalommal temetkezési vállalatunkhoz
mely hosszú éveken át élvezi a magyarok teljes bizalmát
KAMATMENTES HITEL - HAVI RÉSZLETFIZETÉS
J CARDINAL & SON
Funeral directors
366 Bathurst St — Telefon: 868 - 1444
92 Annette — Telefon: 762—8141
Toronto 130 —- Ontario
mind Németországban vagy a Szovjetunióban a lényeg
itt is ugyanaz: a munkavállaló életrezsijét mennyire fe-dezi
a bér Homályos? Közelebbről is megvilágítom A
feketék életrezsije körülbelül negyven százaléka a fehé-rekének
Ez nem igénykulonbségböl hanem alaposan át-gondolt
és kiszámított szociális tényezőkből fakad A fe-keték
ezrelékben is alig kifejezhető jelképes adót fizetnek
ha jövedelmük nem ér el bizonyos szintet Milyen ma-gas
ez? Olyan hogy csak a nagyjövedelmű orvosok ügy-védek
és üzletemberek érhetik el Ezenkívül? A fekete
vonatokon és autóbuszokon sokkal olcsóbb a jegy mint a
fehérekén de a lakbérek is jóval a fehér nívó alatt állnak
Orvosi és kórházi ellátásuk? Ingyenes Ha még hozzá-vesszük
hogy a sajátos élelmiszereik elsősorban a kuko-ricaliszt
ára is szabályozott tényleges jövedelmük nem
vagy csak alig marad el a fehérekétől Miből fedezi az
állam mindezt? a „mi" munkánkból
Maxi összehasonlítása hiteles? Számszerűleg esetleg té-ves
lényegileg azonban helytálló És általános jellegű?
Csak az alapelv az a megoldások táj gazdasági és etnikai
adottságok szerint különbözők Más az ipanvidékeken
az ültetvényeken és más az érintetlen ös-teruletek-en
ahol
századunk társadalmi szociális és kulturális megoldás-sémá- i
használhatatlanok Mit jelent Maxinak az a kitéte-le
hogy a mi munkánk" fedezi a fekete életrezsi def-icitjét?
Előszór azt hogy a magyar emigráció Dél-Afrikáb- an
is úgy beszél mint Amerikában vagy Ausztráliában
Többes számban Tüntetőleg vagy csak szokásból min-dig
aláhúzza hogy a befogadó országok társadalmi és gaz-dasági
problémáiban már százszázalékos állampolgár
És a politikában? A többes szám clsószcmély még nem áll
szilárdan a lábán Rendszerint egykori világnézeti felfo-gásunk
terpeszkedik eléje és kívülről" dönt Ott is a Haza
és az Isten fogalmából indul ki ahol eek már nem tár-sadalomszerkezeti
elemek hunéin manipulációs ós agitá-ciós
célpontok A haza- - és istenmentes világ utolsó akadá-lyai
Mi köze ennek a feketék munkateljesítményébe és
munkabéréhez? Közvetlenül semmi Közvetve? Maxi
gyára olyan környezetben ontja a képkereteket és segít
a „fekete-deficit- " eltüntetésében ahol hagyományos
Isten- - és hazaértckelésunk ellentmondásba keveredhetik
hagyományos emberes szabadságszerctetunkkel A mun-kateljesítmények
és munkabérek gondos szabályozásának
kellős közepén is felmerülnek momentumok amikor nacio-nalista
beállítottságunk és embertiszteletunk egymás tor-kának
esik Világosabban? Maxi a dél-afrik- ai nemzeti
politika feltétlen híve de lefogadom: emberileg nem egy-szer
szembekerült vele
Messze sokfelé futhatnánk még az emigrációs többes-számból- "
de az eredeti kérdés az: mit jelent dél-afrik- ai
viszonylatban az öntudatos kitétel: a feketék a a mi
munkánkból" élnek? Maxi válasza gyors és határozott
A fehér és fekete ember munkaszemlélcle és munkatel-jesítménye
összehasonlíthatatlan A fehér ember munka-szemlélete
évezredek óta a társadalmi szerkezetek közép-pontjában
áll és minden ideológiánk innen indul ki A
feketéknél? Alig hogy elindult és máris utat tévesztett
Különböző jelu propagandák elhitették vele hogy olyan
évezredeket is átugorhat amelyeken a fehér ember vé-res
verejtékkel küzdötte át magát És elhitték? Ha a
propaganda jó és a legszavahihetobb testületeink is alá-támasztják
akkor ? Miért nem mondod tovább? Mert
ez a vonal könnyen odavezet ahol a manipulációs célok
legszentebb fogalmaink köntösében bújnak meg és a kom-munista
agitációnál is többet rombolnak A feketék
munkaszemlélete nem politikai hanem nevelési kérdés
Gyorsított tempóban de átkinlódunk velük azokon a fejlő-dési
szakaszokon amelyek a dolgozó és termelő társa-dalmak
rendjében vezetnek
7
Mi az alapelvetek? A munka az emberi élet elengedhe-tetlen
része Megérti ezt a fekete? Ha munka nélkül nem
hull ölébe a welfare akkor igen Hol tartolok jelenleg?
Annál a felismerésnél hogy a fekete megfelelő anyag és
fejlődési tempójuk fokozható Innen ered hogy egyre lobb
munkakort engedünk át Helyesebben egyre több olyan
munkakórt találunk amelyet a fehér ember veretése és
felügyelete nélkül is betölthet Hová vezet e? Semmi-cselre
az „integrált" össznépi társadalomhoz amelyben
különböző ritmusú fejlődési folyamatok több kart mint
hasznot hoznak Pontosabban? Ahhoz az államszerkezet-hez
amelyben a különböző ütemben fejlődő népek egymást
segítve de egymás mellett rendezik be az életüket Mi
nem azért töltünk fel feketékkel egyes munkaterületeket
hogy olcsóbban termeljünk Célunk az hogy olyan káder-gárdát
neveljünk amely az új dél-afrik- ai fekete országok-ban
átveheti a termelés irányítását és megértetheti a
többiekkel hogy Dél-Afri- ka nem welfare-onszá- g
Szabadjára engedtem egy gyártulajdonos főmérnök
tanítómester „mindenes" filozofálgató kedvét? Mind-össze
előkészítem a talajt arra hogy Nikolits Maxi név
kártyáján még egy „job" áll és az sem kónnyü A Dél-Afrik- ai
Magyar Egyesület elnöke és ott nem építi hanem
azt az „apartheidet" bontja amelyet évezredek óta hur-colunk- és
Afrika-járásunkba- n sem vesztünkéi (Folytatjuk)
GÁBOR ÁRON
KAHAJBAl MAGVABS AG
I caxadTan muxÓaríani I 1
412 Hloor Street W Toronto Ont M5S 1X5
Telelőn ttí Í1M HU fi ÍM
Irodai érák reggel 3 érától délután 5 VI lg
Megjelenik minden szombaton
f'elc-ló- s szerkesrté és kudé
VOROSVAKY istvAv
Hirdetési áraink: IjjcdI 3 50 hasáb inchinkcnt
National 14 cents per line
A vállalat csak egyetlen hibás hirdeti sírt vállal
Iclcliüsséget
Elotizdési árak egy évre 115 00 lel íire W Vi
Külföldén egy ívre USS1S0Q Mívre L'SW 00
Légipostával az előfizetés ugyanaz de a lénylegi s
postabélyeg költséget külön felszámítjuk
KiokkiadéhivaUlunk Eurépa Hccord Storc
ITüskc Páll
40[iloor Street W Telefon W2&739
L'J hirdetéseket csütörtök díhg fogadurk el
Apréhlrdetések felvétele szombaton es isárnip
Is fiékkladéhivatalunkban
A névvel aláirt cikkiknem szukségké ppen fejezik
ki a sierkesztó kiadó álláspontját és azok tar-talmáért
mindenkor a cikkíró felelős
Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk
VlSSZd'
naTmeiyimsíauauwiui ina'
szolgáltatás nélkül átveheti
?zwíif£jyí'A!£Zf~ZSZZMZMv: ZXSAá i =V "cZaZílrÜ
Hirdessen
a szabad világ
legnagyobb
lapjában: a
Kanadai Magyarságban